1 Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (V.28.) számú RENDELETE a szociális ellátások szabályozásáról Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátások rendjéről szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) helyi alkalmazása érdekében az 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. A RENDELET CÉLJA 1. A rendelet célja, hogy a rászorultak minimális szociális biztonságának megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális ellátások formáit, igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit, az önkormányzat teherbíró képessége figyelembevételével. A rendelet hatálya kiterjed: A RENDELET HATÁLYA 2. (1) Dorogháza Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra b) bevándoroltakra és letelepedettekre c) hontalanokra d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A törvény hatálya a 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Katát megerősített országoknak Dorogháza község területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A törvény hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Dorogháza község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Szuha község közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
2 I. SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 3. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a, a települési önkormányzat jegyzője az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint a,a) időskorúak járadékát a,b) rendelkezésre állási támogatást a,c) rendszeres szociális segélyt a,d) az Sztv. 41. (1) bekezdésében és a 43/A (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat b, az önkormányzat képviselő-testülete az Sztv-ben illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint b,a) átmeneti segélyt b,b) temetési segélyt b,c) lakásfenntartási támogatást b,d) gyógyszertámogatást, b,e) gyógyászati segédeszköz támogatást állapít meg. Lakásfenntartási támogatás 4. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az Szt. 38. (2) - (4) és (6) - (8) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő személy. 5. A 4. -ban foglaltakon túl helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy vagy család, aki az egy főre jutó jövedelem és a lakásfenntartási költségek tekintetében a 6-7. -ban szabályozott feltételeknek együttesen megfelel. 6. Dorogháza közigazgatási területén olyan lakásban lakik, amelyben a lakhatás céljára szolgáló helyiségek (szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba, WC) összes alapterülete nem haladja meg a 80 négyzetmétert. 7. (1) A támogatás megállapításának további feltétele, hogy a háztartásban figyelembe vett személyek (a) egy főre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és (b) havi összjövedelmének 25 %-át meghaladják a 7.. (2)-(3) bekezdésében szereplő költségek (2) Az önkormányzat által lakásfenntartási költségként elismert kiadások a következők: - lakbér, albérleti díj, - lakáscélú pénzintézeti hitel törlesztő részlete, - fűtési költség, - víz- villany- gázfogyasztás költsége, - csatornahasználati díj, - szemétszállítási díj,
3 (3) A (2) bekezdésben foglalt kiadások közül költségként az alábbi mértéknek megfelelő összeget ismeri el az önkormányzat: a.) lakbér, albérleti díj havi összege, bérleti szerződés alapján b.) fűtési havi díj összege az előző évi közüzemi számlák, egyedi fűtés esetén az előző évi háztartási tüzelőanyag (szén, fa) számlák alapján, de minként esetben legfeljebb évi 70.000.-Ft vehető figyelembe, c.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztő részlete előző évi záró egyenleg szerint, d.) vízfogyasztás, csatornahasználati díj havi összege a szolgáltató által kiállított számla alapján legfeljebb azonban 3-3 m3/fő/hó lakásonként, e.) villamosenergia-fogyasztás a szolgáltató által kiadott, előző évre vonatkozó elszámolás alapján, azonban legfeljebb havi 130 kw/hó lakásonként, f.) palackos gáz esetben havi 1 gázpalack. (4) Dorogházi állandó lakos nappali tagozatos tanuló, hallgató esetén amennyiben más helységben tanul és albérletben lakik, az albérleti díjat kiadásként kell figyelembe venni családja lakásfenntartási támogatásának megítélésekor. 8. A lakásfenntartási támogatás mértéke havonta 2.500.-Ft. 9. (1) A 7.. (2) bekezdésében foglalt kiadásokat, a kérelem beadását megelőző évre vonatkozóan számlával vagy a szolgáltató vállalat által kiállított igazolással kell bizonyítani, mely alapján az átlagos havi költség megállapításra kerül. (2) A támogatás maximum 6 hónapra szól és a kérelem beadását követő hónap elsejétől kell megállapítani. A támogatás iránti igény évközben bármikor benyújtható. 10. (1) Nem részesíthető támogatásban az a kérelmező, aki a lakásban életvitelszerűen nem tartózkodik. (2) Amennyiben a kérelmező a 7. (2) bekezdésben meghatározott bármelyik lakásfenntartási költségének hátraléka a 10.000.- Ft-ot meghaladja, de nem éri el az 50.000.- Ft-ot és a szolgáltatóval kötött megállapodásban vállalja és teljesíti hátralékának részletekben történő törlesztését részére a támogatás megállapítható. Nem állapítható meg a támogatás, ha a kérelmező nem vállalja a 10.000,-Ft-ot meghaladó hátralékának rendezését. (3) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni az alábbi esetekben: a) ha a jogosult 3 hónapja nem tesz eleget valamely lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségének, valamint a 14. (2) bekezdése alapján megállapított támogatás esetén 1 havi fizetési kötelezettség elmulasztása esetén azonnal; b) ha a jogosult 10.. (2) bekezdésében meghatározott bármelyik lakásfenntartási költséghez kapcsolódó tartozása - az első folyósítást követően - a 10.000.- Ft-ot meghaladja,
4 c) ha olyan változás áll be a támogatásban részesülő személy vagy család körülményeiben, amely megléte esetén a támogatást nem lehetett volna megállapítani részére. 11. (1) A megállapított támogatást utólag minden hó 15-ig kell utalni a szolgáltatónak, illetve a pénzintézetnek vagy postai utalványon kifizetni a kérelmezőnek. (2) A megállapított támogatást - az egyedi fűtés költségét és az albérleti díjat kivéve - a szolgáltató vállalathoz vagy pénzintézethez kell átutalni a döntésre jogosult határozata alapján. (3) Megszűnik a támogatás a jogosult halálával, más lakóhelyre, vagy lakcímre költözésével, a jogosultság feltételeinek megszűnésével. (4) A jogosult a lakcím- és jövedelemváltozást a változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a Körjegyzőség Hivatalánál, valamint a szolgáltatónál bejelenteni. Ápolási díj 12. (1) A jegyző ápolási díjat állapít meg az Sztv. 40-44. -ában foglaltak alapján az ápolást ellátó nagykorú hozzátartozó részére. Temetési segély 13. (1) Temetési segély nyújtható az eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozónak, vagy az eltemettetéséről gondoskodó más személynek, ha az elhalt személy Dorogháza község állandó lakosa volt, vagy az eltemettető a közigazgatási területen lakik, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segélyre való jogosultságot a halotti anyakönyvi kivonattal és a temetési számla benyújtásával kell igazolni. 14. (1) A temetési segély összege 10.000-Ft. (2) Nem részesíthető temetési segélyben a hozzátartozó ill. az eltemettetéséről gondoskodó személy, ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett és annak összege a 80.000.-Ft-ot meghaladja. (3) A kifizetett temetési segély összegét a halotti anyakönyvi kivonatra rá kell vezetni, a jogosultság megjelölésével. 15. (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlát és az eltemettető családtagjainak jövedelemigazolását. (2) A temetési segélyt házipénztárból kell kifizetni az eltemettető részére, legkésőbb a kérelem benyújtását követő munkanapon. (3) A temetési segély iránti kérelem elbírálásáról a polgármester dönt. 16. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Sztv. 33. (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.
5 Rendszeres szociális segély 17. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központja (továbbiakban Szociális Központ) (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Szociális Központtal. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a) a Szociális Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Szociális Központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni. 18. (1) A Szociális Központ kötelezettségei: a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. f.) g.) (2) A jegyző kötelezettségei: jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Szociális Központnak, b.) tájékoztatja a Szociális Központot az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
6 a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. -ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról. 18/A (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a a) a Szociális Központtal való kapcsolattartásra b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b.)szinten-tartás karbantartás társadalmi integráció erősítése: egészségügyi szociális mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c.)más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre, e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl. 5 Időskorúak járadéka 19. (1) Az önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben szabályozott feltételekkel és összegben időskorúak járadékát állapít meg a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek.
7 (2)A járadék megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Kormány rendelet 2sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (3)A megállapított járadékot utólag minden hó 5. napjáig kell folyósítani. Átmeneti segély 20. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete átmeneti segélyben részesítheti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeket. (2) Rendkívüli élethelyzetben lévőnek kell tekinteni azt a családot vagy személyt, akinek családjában haláleset, baleset, elemi kár, betegség, nyugdíjazás miatt olyan nagymértékű kiadás vagy jövedelem kiesés keletkezik, hogy anyagi segítségre szorul, amely veszélyezteti létfenntartását, és az egy főre jutó havi jövedelme egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, többszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg. (3) Elemi kár esetében a polgármester maximum 10.000.-Ft azonnal kifizetendő átmeneti segélyben részesítheti a rászorulót, melyről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (4) Az arra jogosult családok évente legfeljebb kettő alkalommal részesíthetők átmeneti segélyben. (5) Az átmeneti segély összegét - rászorultságtól függően - évente 10.000.-Ft-ig terjedően lehet megállapítani. (6) Az átmeneti segély készpénzben, vagy természetben (élelmiszer-, gyógyszer-, tüzelőanyag-, tanszerutalvány, stb.) nyújtható. A meghatározott átmeneti segély élelmiszer-, tanszer-,taneszköz-, tüzelő- és gyógyszersegély esetén elsősorban olyankor nyújtandó természetben, ha a kérelmező - köztudomásúan ismert - életvitele alapján joggal feltételezhető, hogy a pénzbeli támogatást nem az indokként megjelölt célra használná fel. (7) Az átmeneti segély kifizetése jogerős határozat alapján házipénztárból való kifizetéssel történik. (8) A rendelkezésre álló átmeneti segélykeret 20 %-ának elosztása - kivételesen sürgős esetben- a polgármester hatáskörébe tartozik, míg a fennmaradó 80 % odaítéléséről a képviselő-testület dönt. 21. A települést ért rendkívüli események (esőzések, árvíz, stb.) okozta lakossági károk helyreállításához a központilag folyósításra kerülő forrásból a hatályos jogszabályokban megfogalmazott kárrendezési elvek szerint határozza meg a képviselő-testület a támogatás mértékét. Gyógyszertámogatás 22. (1)Gyógyszertámogatásban az a közgyógyellátásra nem jogosult személy részesíthető, aki a) ha családos, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) ha egyedül élő, havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és alkalmanként vagy időszakosan szedett havi gyógyszerköltsége eléri a havi egy főre jutó jövedelem 10 %-át, a nyugdíjminimum 80 %-a alatt élőknél az 5 %-át.
8 (2)Gyógyszertámogatásban részesíthető az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatárt meghaladó jövedelemmel rendelkező azon személy is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme, ha a) családos, a nyugdíjminimum 180 %-át, b) egyedül élő, a nyugdíjminimum 220 %-át nem haladja meg, és a gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a felett van. (3) A gyógyszertámogatás mértéke 1.000.-Ft-nál kevesebb és 3.000.-Ft-nál több nem lehet. A támogatási esetek száma egy évben max. három lehet egy személy részére. (4) A gyógyszerszedés várható időtartamát és az alkalmanként, vagy időszakosan szedett gyógyszereket a háziorvos, a gyógyszerköltséget a gyógyszertár formanyomtatványon igazolja. (5) A gyógyszertámogatás tárgyévre, a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától állapítható meg a (4) bekezdés szerint igazolt időtartamra és havonta a tárgyhónap utolsó napjáig kell folyósítani. (6) A gyógyszertámogatás elbírálásáról a képviselő-testület dönt. Gyógyászati segédeszköz támogatás 23. (1) Gyógyászati segédeszköz támogatást az a közgyógyellátásra nem jogosult személy kaphat, a) akinek a gyógyászati segédeszközköltsége a család összjövedelmének a 25 %-át meghaladja, illetve az b ) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alatt van és a gyógyászati segédeszközköltsége a család összjövedelmének a 20 %-át meghaladja. (2) Ha a gyógyászati segédeszközköltség az összjövedelem 20-50 %-a, a támogatás legfeljebb 3.000.-Ft, ha költség az összjövedelem 50 %-át meghaladja, legfeljebb 6.000.-Ft lehet. (3) A gyógyászati segédeszköz indokoltságát a háziorvos, illetve szakorvos, költségét a gyógyászati segédeszköz forgalmazója formanyomtatványon igazolja. (4) Gyógyászati segédeszköz támogatást ugyanazon segédeszközre legfeljebb évente egy alkalommal lehet nyújtani. Egyidejűleg, vagy egy éven belül többfajta segédeszköz váltásánál ez együttes költséget kell figyelembe venni. A jogosult a támogatás felhasználását számlával köteles igazolni. (5) A gyógyászati segédeszköz támogatás elbírálásáról a képviselő-testület dönt. II. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 24. A pénzbeni ellátás helyett indokolt esetben a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, temetési segély, és az Sztv. 47. (2) bekezdésében meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
9 Köztemetés 25. A köztemetés elrendelésére a Sztv. 48.. rendelkezései az irányadók. Közgyógyellátás 26. Az Stv. 50. (1) és (2) bekezdésén túl az önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg 1 év időtartamra, annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme - egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, - többszemélyes háztartás esetén annak 150 %-át nem haladja meg, - és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 27. Az Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítási eljárásban az Szt. 54. -át kell alkalmazni III. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK ÉS TÉRÍTÉSI DÍJAI 5 28. (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a szociális helyzetük, jövedelmi viszonyuk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és eltartásra szoruló hozzátartozóik ellátásáról, élelmezéséről gondoskodni nem tudó személyek részére kedvezményes ellátást nyújt. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés 29. (1) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, aki szociális helyzete, kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt önmaga, illetve eltartottja részére a legalább napi egyszeri meleg étkezésről más módon nem tud gondoskodni. a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte, b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló jogszabály alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
10 d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg, gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik. (2) A szociális étkeztetés elbírálásáról a polgármester dönt. (3) Az igénybe vett szolgáltatásért az Sztv. 116-117 -i szerinti mértékig térítési díjat kell fizetni, amelyet a képviselő-testület évente rendeletben állapít meg. A döntést követően az új térítési díjról az intézményvezető értesíti a szolgáltatás igénybevevőjét, illetve törvényes képviselőjét. (4) Az ellátás módja lehet a) étkezés elvitele saját erőből, b) étkezés házhoz szállítással házi segítségnyújtás, és c) tanyagondoki szolgálat keretében. (5) Az étkeztetést az önkormányzat a Napközi Otthonos Óvoda konyhájáról (Drogháza, Szent István út 7.) biztosítja. (6) Az ellátást meg kell szüntetni: a) Az ellátás megállapítása határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig történik. b) Az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki. c) Az ellátott a térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. Házi segítségnyújtás 30. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak; (2) A házi segítségnyújtás keretében a házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a) saját környezetében; b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően; c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. (3) Az ellátást az önkormányzat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja. Családsegítés 31. (1) A családsegítés Dorogháza község közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. (2) A családsegítő szolgálat a Szt. 65 (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében,
11 a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében; b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez; c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját; d) programokat szervez a város területén élő lakosság számára, e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához; f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. (3) Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokat a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül látja el. (4) A családsegítés körében nyújtott szolgáltatások a Dorogházi lakosok számára térítésmentesek. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 32 (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a dorogházi lakosok számára térítésmentes. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele 33. (1) Az e rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtott szociális ellátásokat a családsegítés kivételével a 9/1999.(XI.24.) SZCSM számú rendelet 1.számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet kérelmezni, a konyhavezetőnél és a hivatal szociális ügyintézőjénél. Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó kérelmeket nyilvántartásba veszi. (2) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában a családsegítő szolgáltatás kivételével az intézményvezető és az ellátást igénybevevő megállapodást köt a mellékletek szerinti formanyomtatvány kiállításával. (3) Étkeztetés és házi segítségnyújtás igénylése esetén az intézményvezető a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 6.sz. melléklete szerinti formanyomtatvány kiállításával értesíti igénybevevőt az ellátás biztosításáról, melyet 15 napon belül megküld a hivatal szociális ügyintézőjének. (4) Az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni a kérelmező és hozzátartozója részére a) szociális ellátás feltételeiről, tartalmáról b) panaszjoguk gyakorlásának módjáról, c) fizetendő térítési díjról, teljesítés feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről. IV. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
12 34. (1) Az állampolgárok a szociális ellátásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon igényelhetik a Körjegyzőség Hivatalában. (2) A kérelmező köteles igazolást csatolni, valamint a kérelem nyomtatvány szerint nyilatkozni a saját és a vele közös háztartásban élők, valamint a tartásra köteles ill. rászoruló hozzátartozói személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi helyzetéről. A jövedelem igazolásához csatolni kell a jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból szármázó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át,a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (4) Az önkormányzat a családi helyzet jövedelmi-vagyoni, a rászorultság és tartási képességi értékhatárok meghatározásánál a Sztv. 4. -ban foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározottak figyelem bevételével jár el. (5) Nem részesíthetők önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli ellátásban azon személyek illetve családok, akik olyan ingó és ingatlan vagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkeznek, melynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja, kivéve azt a lakásingatlant, melyben életvitelszerűen élnek. (6) Az igény megalapozottságának elbírálása céljából szükség szerint a Körjegyzőség Hivatalának szociális ügyintézője környezettanulmányt készíthet. A környezettanulmány szükségességéről a jegyző dönt. A kérelmező, valamint hozzátartozói kötelesek a környezettanulmányt végzővel együttműködni. (7)Az e rendeletben szabályozott valamennyi rendszeres ellátásra való jogosultságot az Sztv. előírásai szerint felül kell vizsgálni. 35. (1) E rendelet alkalmazásában rendszeres ellátásnak minősül: - ápolási díj - közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása - rendszeres szociális segély - folyósítás időtartama alatt a lakásfenntartási támogatás és az időszaki támogatás - időskorúak járadéka (2) A rendszeres ellátás iránti kérelemhez minden esetben jövedelemnyilatkozatot kell csatolni.
13 (3) A rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás, valamint az ápolási díj iránti kérelemhez a 63/2006.(III.27.) számú Kormány rendelet 1. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozat csatolása is szükséges. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. (1) E rendelet 2008. május 28-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló5/2000.(iv.19.) számú rendelet hatályát veszti. Dorogháza, 2008. május 27. Farkasházy András polgármester Bata József körjegyző Kihirdetve: Dorogháza, 2008. május 28. /Bata József/ körjegyző Módosítva: 14/2008.(XII.24.) számú rendelettel. Hatályos: 2009. január 01. 3/2009.(IV.01.) számú rendelettel. Hatályos:2009. április 1.