Magáncsőd - Általános Tájékoztató

Magáncsőd - Általános Tájékoztató A természetes személyek adósságrendezési eljárásáról - Magáncsőd ÁLTALÁNOSSÁGBAN: A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (ismertebb nevén magáncsőd ) elsősorban a lakosság azon rétegének kíván segítséget nyújtani, akiknél az eladósodottság mértéke bár meghaladja vagyonát, de jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján képesek rendszeres fizetést eszközölni tartozásaik rendezésére. Az eljárás feltételrendszere ennek megfelelően került kialakításra. Az eljárás kezdeményezésének következményeként adóst, adóstársat rendkívül szigorú kötelezettségek terhelik, amely nemcsak a széleskörű adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre terjed ki, hanem adós, adóstárs köteles elfogadni pénzügyi gazdálkodásának minden részletre kiterjedő ellenőrzését is. Az ellenőrzés bírósági adósságrendezési szakaszban magában foglalja azt is, hogy a törlesztésre létrehozott bankszámla feletti rendelkezési jogot csak a családi vagyonfelügyelő gyakorolhatja, a készpénzben felvehető összeg az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez (jelenleg 28.500,-Ft) viszonyítottan meghatározásra kerül, a kiadásokról, dokumentumokkal alátámasztva adósnak rendszeres beszámolási kötelezettsége áll fenn. A törvényben meghatározott, kezdeményezéssel járó következményeket az eljárás befejezéséig adós minden esetben köteles viselni. Fentiek alapján kiemelten fontosnak tartjuk felhívni ügyfeleink figyelmét arra, hogy az eljárás menetéről, feltételeiről, kötelezettségekről, határidőkről, jogkövetkezményekről minden részletre kiterjedően, akár szakértő segítségét kérve is, tájékozódjanak. Ebben segítséget nyújthatnak például a közzétett tájékoztató anyagok, akár a Banktól, akár a Családi Csődvédelmi Szolgálattól történő személyes információ kérés, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján elérhető, alapvető feltételek meglétét ellenőrző szűrőprogram igénybevétele. Javasoljuk, hogy az adósságrendezési eljárásra irányuló kérelmüket az így megszerzett információk birtokában, az eljárás előnyeit és hátrányait mérlegelve és azokat elfogadva terjesszék elő. Ebben az esetben biztosítható csak a törvény által a Bankot és adóst egyaránt terhelő, a sikeres adósságrendezési eljárás érdekében meghatározott szoros együttműködési kötelezettség teljesítése. Az eljárás kezdeményezésének feltételei: A Magáncsőd eljárás kezdeményezésére az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén van lehetőség: 1. ha az adósnak önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt összességében kamattal, járulékokkal növelten egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van; 2. ezek a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, denem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel; 1

3. az 1. pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott (közokiratba foglalt követelést nem lehet vitatottnak tekinteni); 4. az 1. pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot; 5. az 1. pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt (hátrasorolt követelés: az adóssal szemben érvényesíthető olyan követelés, amelynek jogosultja az adóstárs; egyéb kötelezett, illetőleg ezek közeli hozzátartozója kivéve a tartásdíjat és kártérítést; továbbá az olyan követelés, amelynek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vagy vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5%-os részesedéssel rendelkező tagja, illetve olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezői követelések közé); 6. a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze; 7. a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt. Kizáró okok: Az eljárás kezdeményezésének a törvényben meghatározott kizáró okok fennállása esetén nincs helye. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: a. az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor a bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elbírálására; b. az eljárás kezdeményezését megelőző tíz éven belül az adós vagy adóstárs érdekkörébe eső okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése került az ARE nyilvántartásba feltüntetésre, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatására az együttműködési kötelezettség, vagy a törvényben meghatározott szabályok megszegése miatt nem került sor; c. korábbi adósságrendezési eljárásban már részt vett egyéb kötelezettségvállalóként, de az eljárásban fizetési vagy egyéb helytállási kötelezettségét nem teljesítette ennek jogerős megállapításától számított tíz évig; d. már van folyamatban adósságrendezési eljárás, ahol adósként, adóstársként, vagy egyéb kötelezettként részt vesz; e. adós, adóstárs ellen külföldön vagyoni jellegű igényérvényesítés van folyamatban; f. adós, adóstárs külföldön magánszemélyek adósságrendezését kezdeményezett és azt még nem bírálták el, vagy hasonló joghatással bíró eljárást kezdeményezett külföldön és azt még nem bírálták el; g. adós nem minősül belföldinek; h. adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozata alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van, vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben; 2

i. szabálysértési, vagy közigazgatási eljárásban 500 ezer forintot meghaladó összegű bírság tartozása van; j. ha az adós, vagy zálogkötelezett ingatlana a Nemzeti Eszközkelő Zrt. részére megvásárlásra került és a hiteladós a lakásban bérlőként marad; k. adóstársak, egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránti eljárás van folyamatban, legalább 200 ezer forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Az eljárás megindítása: Az adósságrendezési eljárás két fő szakaszból áll: bíróságon kívüli és bírósági adósságrendezési eljárásból. Amennyiben Adós és Adóstárs, valamint zálogkötelezett ingatlanán pénzügyi intézmény, mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodás megkötését köteles kezdeményezni. Főhitelezőnek minősül mindazon hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán első ranghelyen került bejegyzésre. Adós és adóstárs csak közösen, írásban, először a főhitelezőnél, bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésére köteles. Ki kell töltenie a rendelkezésre álló űrlapokat, rendelkezésre kell bocsátania az ott megjelölt összes adatot és meg kell tennie a szükséges nyilatkozatokat. Az űrlap igénybevétele kötelező. Az űrlapok a Családi Csődvédelmi Szolgálat, vagy a pénzügyi intézmények honlapjáról letölthetőek, kinyomtatott formában elérhetőek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján kitöltési útmutatót tesz közzé. A kitöltött és aláírt kérelmet személyesen, vagy postai úton kell benyújtani legalább három példányban, illetve folyamatban van annak az elektronikus rendszernek a fejlesztése, amely az űrlapok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszik. Amennyiben nincs főhitelező, adósnak az adósságrendezési kérelmet és mellékleteit írásban, a lakóhely szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjesztenie a bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatása érdekében. Ebben az esetben a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás elmarad. Az eljárás megindításának feltétele továbbá, hogy az egyéb kötelezettek (adós, adóstárs tartozásaiért készfizető kezességet vállaló személy, zálogkötelezett) is nyilatkozatot tegyenek arról, vállalnak-e és mennyiben kötelezettséget adós adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik az eljárás feltételeinek megvizsgálása, továbbá a főhitelező látja el az adós és hitelezők közötti megállapodás előkészítésével és megkötésével járó feladatokat. Adóst és adóstársat az eljárás kezdeményesének időpontjától az eljárás befejezéséig szigorú együttműködési kötelezettség terheli, amelynek bármilyen formában történő megszegése (pl. határidő mulasztás, adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hitelezők megtévesztése stb.) az eljárás adósnak felróható okból történő sikertelenségét eredményezi. Ennek következtében Adós 10 évig elveszíti jogosultságát az adósságrendezési eljárás ismételt megindítására. Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez. Nem tartozik az adósságrendezés körébe a külön végrehajtási rendeletben meghatározott 3

vagyontárgy és bevétel (pl. a mindennapi élet szokásos használati tárgyai, tüzelőanyag, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.). Az eljárásba kerülő vagyontárgyak tekintetében adós nem szelektálhat, azokat forgalmi, előszereteti értéküktől függetlenül az adósság törlesztése során figyelembe kell venni. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve az eljárásban részt vevő kötelezettekkel szemben (adós, adóstárs, készfizető kezes, dologi kötelezett) a fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtás szünetel. A hitelezők kizárólag az adósságrendezési eljárás keretein belül kereshetnek adós vagyonából kielégítést. Az igénylésre nyitva álló határidők: Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére 2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. napja között kizárólag azok az adósok jogosultak, akik vonatkozásában a következő feltételek teljesülnek: 1. deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. április 30- án; 2. forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. szeptember 30-án a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.) alapján a pénzügyi intézmény által küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel vagy lízingdíj-hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy 3. az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben az adós, adóstárs, egyéb kötelezett jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy az adós, adóstárs egyéb kötelezett lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga a Vht. 114/A. -a alapján megnyílt, és az említett okok alapján a lakóingatlant a Vht. 7. (2) bekezdése értelmében árverésre kitűzhetik, és 4. az adós vagy adóstárs a. tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én vagy b. pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én. 2016. szeptember 30-áig adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel a törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő 1. az Elszámolási tv. 13. (1) bekezdése alapján a 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében 2015. október 31-e ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi 4

lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, 2. az Elszámolási tv. 13. (2) bekezdésében említett ügyleteknél a 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, 3. az előző bekezdés szerinti esetekben említett személyek esetében a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap, 4. ha pedig az Elszámolási tv. vagy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmény vagy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Felügyelet polgári peres eljárást indított, az eljárásban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap. 2016. október 1-jétől az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, aki megfelel a jogszabály szerinti feltételeknek, és nem esik kizáró okok alá, továbbá akinek a tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható, belföldön található vagy hozzáférhető vagyonát, de nem érik el a vagyon 200%-át. E rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is. Az adósságrendezési eljárásban való részvétellel járó kötelezettségek: Adós és adóstárs kötelezettséget vállal vagyonának és bevételeinek adósságrendezési eljárásba történő bevonására; az adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre; főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre; a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére; minimum törlesztő részlet, egyéb rendszeres fizetési kötelezettség folyamatos teljesítésére, illetve a költségátalány, bírósági eljárási illeték megfizetésére; vagyona, bevételei, és a vele szemben érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására; az általa vagy ellene indított igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételére. Az eljárás kezdeményezésével járó költségek: A bíróságon kívüli eljárás során a főhitelező koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátásáért az adóstól és adóstárstól összesen 30.000,-Ft postai és távközlési költségátalányra jogosult. Ezen túlmenően a főhitelező által megadott időponttól kezdődően adós köteles megfizetni a ún. minimum törlesztő részlet összegét, amely a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része. Adós köteles továbbá folyamatosan teljesíteni az alábbiakat: o tartásdíj összegeit, jogosultanként havonta max. az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszereséig (42.750,-Ft) terjedő mértékben; 5

o járadékszerűen fizetendő kártérítés, sérelemdíj, bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének részleteit jogosultanként havonta max. az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszereséig terjedő mértékben; o társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget max. havi 15 ezer forint összegig; o ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának díját; o közterheket o adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig (teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított legkisebb munkabér alapján: 157.500,-Ft; a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma alapján: 183.000,-Ft). A bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésének illetéke 30.000,-Ft, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is. A főhitelező, illetve a hitelezők többsége az eljárás kezdetén a lakáskörülmények, lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése, a lakáshasználatra jogosítottak száma, ill. egyéb körülmény megvizsgálása érdekében környezettanulmány készítését kérhetik a jegyzőtől, amelynek díját szintén adós viseli. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az eljárás kezdeményezését követően, a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata során megállapított körülményre tekintettel a kérelem utóbb elutasításra kerül, úgy a lerótt költségek, befizetett díjak visszafizetésére a kérelmező nem tarthat igényt! A lakhatást biztosító ingatlannal kapcsolatos tudnivalók: Az adós, adóstárs lakhatását biztosító ingatlan forgalmi értékét vizsgálni kell az eljárás kezdeményezésekor. A méltányolható lakásigényt meghaladó értékkel rendelkező ingatlan az eljárásba, vagyonelemként bevonásra és amennyiben szükséges, annak értékesítésére is sor kerül. Az ingatlanra vonatkozóan adósnak az eljárás kezdeményezésekor nyilatkozattételi kötelezettsége van. A törvény biztosítja adós, adóstárs, illetve a velük közös háztartásban élők lakhatását (méltányolható lakásigény), azonban az erre szolgáló ingatlan nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott méretet és értéket. Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan szobaszáma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke, figyelembe véve az adós és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók számát, nem haladja meg a jogszabályban meghatározott méretet és összeget. Az ingatlan mérete négyzetméter alapon, továbbá a szobák számát tekintve is meghatározásra kerül, értékének felső határát pedig területi elhelyezkedés alapján rögzítik. Egyéb kötelezettek részvétele az eljárásban: Egyéb kötelezett: aki a törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében adóssal, vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de nem minősül adóstársnak; a kezes abban az esetben, ha szintén nem minősül adóstársnak; a zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje). Az eljárás kezdetén adósnak az egyéb kötelezettek vonatkozásában is meg kell tennie a szükséges nyilatkozatokat. Az egyéb kötelezett helytállási kötelezettsége adós tartozásaiért csak az ő 6

nyilatkozatában foglalt mértékig áll fenn, amely akár arra is kiterjedhet, hogy nem kíván részt venni az adósságrendezési eljárásban. Fontos tudnivaló azonban, hogy amennyiben nem vesz részt az eljárásban, rá nem terjed ki a csődvédelem és vele szemben a magáncsőd kezdeményezését megelőzően megindult jogérvényesítési (végrehajtási) eljárások változatlanul folytatódni fognak. A jogszabály lehetőséget biztosít a nyilatkozat pótlólagos megtételére. Az eljárás menete a kérelem benyújtását követően: Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás: Amennyiben a főhitelező kötelezettsége fennáll, vagy vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lebonyolítását, erről a kérelem beérkezését követően tájékoztatást küld adósnak, egyúttal értesíti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás megkötésének minimum feltételéről. Ennek megfelelően a főhitelező által megadott időponttól kezdődően adós köteles megfizetni a minimum törlesztő részlet összegét, továbbá a költségátalányt, amelyet adós a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az első törlesztőrészlettel együtt köteles megfizetni. A természetes személyek adósságrendezési eljárására vonatkozó törvény a jogalkotó szándéka szerint azoknak az adósoknak nyújt segítséget, akik vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján rendszeres fizetést tudnak teljesíteni. Amennyiben adós a költségátalányt nem fizeti meg, vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidőben nem kezdi meg, úgy a főhitelező a benyújtott kérelem formai szempontból történő megvizsgálását sem végzi el. A nem fizetés ténye megalapozza a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségét, amelynek következtében a továbbiakban sem a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, sem pedig újabb bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás megindítására a sikertelenség nyilvántartásban történő jogerős bejegyzését követő 10 évig nem jogosult. Amennyiben Adós teljesíti a minimum törlesztő részlet megfizetését és lerótta a 30.000,-Ft-os költségátalányt, úgy kerül sor kérelme főhitelező által történő formai, majd Családi Csődvédelmi Szolgálat által történő tartalmi megvizsgálására. Az adategyeztetés, esetleges hiánypótlás teljesítésének megtörténtéről a CsCsSz igazolást állít ki adós számára. A Családi Csődvédelmi Szolgálat (CsCsSz): az adósságrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátására kirendelt szervezet, amelynek területi szervei a kormányhivatalokban kerülnek felállításra. Az igazolás főhitelező által történő kézhezvételét követően kerül sor a megállapodás tervezet kidolgozására, majd valamennyi hitelező által történő elfogadása esetén, annak megkötésére. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban megkötött megállapodás lényege adós fennálló, valamennyi tartozásának időbeli korlátozás nélkül történő megfizetése, amely során a fentebb meghatározott minimum törlesztő részlet megfizetésére adós a főhitelező irányába mindvégig köteles. Sikeres a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, amennyiben az adós és hitelezők között a jogszabályban meghatározott határidőben (90 vagy 120 nap) létrejön a megállapodás. A tartozás meghatározott részének elengedésére, ami jelzáloghitel esetében legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan értékét meghaladó rész, csak abban az esetben van mód, ha adós a megállapodásban foglaltaknak, az abban meghatározott időtartamig maradéktalanul eleget tesz. Bármely, adósnak felróható mulasztás, magatartás megalapozza az eljárás sikertelenségét, aminek következtében adósnak az a lehetősége is, hogy tartozásának egy meghatározott része elengedésre kerüljön. Bírósági adósságrendezési eljárás: Bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésére abban az esetben van mód, ha a bíróságon kívüli eljárás során határidőben nem jön létre a megállapodás, vagy annak bármely okból történő 7

sikertelensége nem róható fel adósnak. Fontos, hogy a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozóan adós a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor megtegye a szükséges nyilatkozatokat. A bírósági szakasz szintén két fő részből áll. Az egyezségkötési eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében a hitelezőkkel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá. Ennek eredménytelensége esetén a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott adósságtörlesztési határozat végrehajtása történik, amelynek célja, hogy a családi vagyonfelügyelő, adós, hitelezők együttműködése alapján elkészült és bíróság által jóváhagyott adósságtörlesztési tervben meghatározottak szerint a hitelezők kielégítést nyerjenek a törvényben meghatározott mértékig. Ebben az esetben konkrétan meghatározásra kerül az is, hogy adós vagyona milyen módon, mennyiben kerül értékesítésre. A 300.000,-Ft és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi. Ennek időtartama 5 év, amely esetenként további két évvel meghosszabbítható. A bírósági adósságrendezési eljárás során adós, adóstárs gazdálkodása, különös tekintettel kifizetéseire, a családi vagyonfelügyelő szoros ellenőrzése alatt áll. Így például ő rendelkezik adós, adóstárs adósságának törlesztése céljából létrehozott közös pénzforgalmi számlája felett. Adós a külön, adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére létrehozott, ún. megélhetési számlájáról csak a törvényben meghatározott mértékben (öregségi nyugdíj legkisebb mértékéhez viszonyítottan) megfelelő összeget vehet fel készpénzben. A jövedelemfelosztási terv alapján a fizetési kötelezettségek teljesítését havonta, írásban kell a családi vagyonfelügyelő számára igazolnia. Mentesítési eljárás: Mentesítési eljárás lefolytatására és mentesítő határozat meghozatalára abban az esetben van lehetőség, ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és a törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette és a hitelezők legalább a minimális megtérüléshez jutottak (zálogjoggal biztosított követelés esetén az ingatlan forgalmi értéke, fedezetlen ügylet esetében a követelés 38%-án felüli rész). Ebben az esetben kerül csak sor az ún. mentesítési eljárás lefolytatására és mentesítő határozat meghozatalára. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni. Ennek megfelelően a tartozás mentesíthető (elengedhető) része ügyletenként eltérő nagyságú lehet, amely függ a követelés összegétől, ingatlan fedezet esetében annak forgalmi értékétől is. Itt fontos megjegyezni, hogy a bíróságon kívül megkötött megállapodás, valamint a bírósági szakaszban létrejött egyezség tekintetében a futamidő nincs törvényi keretek között meghatározva, azt a felek szabadon, a hitelezők minimális megtérülését szem előtt tartva határozhatják meg. Ennek megfelelően mentesítésre is csak a futamidő (több éves) eredményes elteltét követően kerülhet sor. 8