Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 201255 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.tanév Készült a 229/201(VIII.28) Korm.rendelet 2 (1) (3) alapján ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi lehetőségeket: A törvényben előírt életkor óvodai szakvélemény születési anyakönyvi kivonat lakcímkártya TAJ kártya szülő személyi igazolványa Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (ha van) A beiratkozásra meghatározott idő, és a fenntartó által engedélyezett osztályok száma EMMI rendelet alapján szabályozzuk: A beiratkozás. év hó naptól. év..hó.. napig tart. Ezen a napokon belül.órától óráig. A felvételi időszakot a központilag meghatározottak alapján hirdetjük ki és bonyolítjuk le. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 1.évfolyam A B évfolyam A B évfolyam A B 4.évfolyam A - 5.évfolyam A B 6.évfolyam A - 7.évfolyam A B 8.évfolyam A - Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a térítési díjának, a tandíjának és egyéb díjak mértékét nevelési évenként egy főre A díj megnevezés (jogcíme) mértéke 1 főre megállapított díj mértéke a nevelési évre Napközi teljes értékű 474.- Ft Napközi 50% 237.- Ft Napközi rendszeres gyermekvédelmi 0% 0.- Ft Menza teljes értékű 31- Ft Menza 50% 156.- FT Menza-rendszeres gyermekvédelmi 0% 0.- Ft
A személyi térítési díjat az önkormányzat az igénybevett étkezések számának, valamint a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Gyermekétkeztetés esetén a.)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-8.évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b.)három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c.)tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani, továbbiakban együtt: normatív kedvezmény. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. 4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelések Az értékelés ideje nyilvános megállapítása Évente Teljesítményértékelési rendszer: Önértékelés, tanulói értékelés, óralátogatási értékelés, intézményi önértékelés: intézményi önértékelés (Intézményi Minőségirányítási Csoport) 201szeptember 1-jén hatályát vesztette a 20/201 (VIII.31.) EMMI rendelet 194. -a értelmében. 5. A köznevelési alapfeladattal kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések A vizsgálat, ellenőrzés ideje az ellenőrzések megnevezése nyilvános megállapítása Évente Igényeknek megfelelően Teljesítményértékelési rendszer: Önértékelés, tanulói értékelés, óralátogatási értékelés, intézményi önértékelés A partnerek elégedettségi mutatója nem kötelező jelleggel (Intézményi Minőségirányítási Csoport) 6. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése: nem releváns 201szeptember 1-jén hatályát vesztette a 20/201 (VIII.31.) EMMI rendelet 194. -a értelmében. 7. Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok (Belső ellenőrzés melynek tárgya, a közalkalmazotti besorolások Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás) Az ellenőrzés, vizsgálat ideje nyilvános megállapítása 2011.08.10-19. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a személyi anyagok tartalmazzák az előírt dokumentumokat. 8. Az intézmény nyitvatartása és az éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események Az intézmény a nyitvatartását az alábbi rend szerint határozza meg Hétfő 07,00-tól 21,00-ig Kedd 07,00-tól 21,00-ig Szerda 07,00-tól 21,00-ig Csütörtök 07,00-tól 21,00-ig
Péntek 07,00-tól 21,00-ig Szombat - - Vasárnap - - Szorgalmi idő Első tanítási nap 2014.szeptember 01. Az első félév vége 2015.január 16. Félévi értesítő kiosztása 2015.január 2 Utolsó tanítási nap 2015.június 15. Szünetek Szünet neve Időpont A szünet előtti utolsó tanítási nap A szünet utáni első tanítási nap Őszi 2014.10.27-2014.10.31. 2014.10.2(szerda) 2014.11.0 (hétfő) Téli 2014.12-2015.01.0 2014.119. (péntek) 2015.01.05. (hétfő) Tavaszi 2015.04.0-2015.04.07. 2015.04.01. (szerda) 2015.04.08. (szerda) Tanítás nélküli munkanapok 1. 2015.01.29. (csütörtök) Félévi neveőtestületi értekezlet (tanítási szünet) 2015.04.01. (szerda) Hunyadi-nap 2015.04.08. (szerda) Tankerületi Szakmai Nap (tanítási szünet) 4. 2015.04.17. (péntek) Varázsolvas (tanítási szünet) 5. 2015.06.15. (hétfő) DÖK-nap/Gyermeknap Munkaszüneti napok október 2 (csütörtök) Nemzeti ünnep december 25. (csütörtök) Karácsony (téli szünet) december 26. (péntek) Karácsony (téli szünet) január 1. (csütörtök) Újév (téli szünet) április 06. (hétfő) Húsvét (tavaszi szünet) május 1. (péntek) A munka ünnepe május 25. (hétfő) Pünkösd Munkanap áthelyezések Munkanap Pihenőnap október 18. (szombat) október 24. (péntek) december 1 (szombat) december 24. (szerda) január 17. (szombat) január 0 (péntek) Szülői értekezletek Alsó tagozatos tanulók szüleinek 2014.szeptember 09. (kedd) 2015.február (kedd) Felső tagozatos tanulók szüleinek 2014.szeptember 11. 2015.február 5. (csütörtök) (csütörtök) 17,00 17,00
Szülői munkaközösséget érintő értekezletek (osztályonként 2 fő) Az iskola éves munkatervének ismertetése 2014.szeptember 16. (kedd) A féléves beszámoló ismertetése 2015.február 10 (kedd) Az éves munka értékelése, lezárása 2015.június 25. (csütörtök) Az iskolában tanuló gyerekek szüleinek A mikepércsi Csoda-Vár Óvoda óvónőinek Leendő elsős gyerekeknek Leendő első osztályos tanulók szüleinek Nyílt órák 1.a, 1.b osztály 2014.10.21. 1.és óra (magyar, matematika) napközi 1.cs., cs. 2014.10.21. 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) a, b osztály 2015.04.14. 1.és óra (magyar, matematika) napközi cs., 4.cs. 2015.04.14. 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) a, b, 4.a osztály 2015.04.15. 1.és óra (magyar, matematika) napközi 5.cs, 6.cs. 2015.04.15. 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) 5-8.évfolyam 2015.04.21. 1-6.óra 1.évfolyam 2014.10.20. 1.óra: 1.a óra: 1.b 4.évfolyam 2015.01 1.óra: 4.a 4.évfolyam 2015.025. 1.óra: 4.a Országos mérések-értékelések 2014.október 10-ig Azon elsős tanulók felmérése, akiknél az alapkészségek fejlesztéséhez szükséges a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló DIFER rendszer alkalmazása 2014.október 22-ig Jelentés az Oktatási Hivatalnak az érintett tanulók létszámáról 2014.december 5-ig A vizsgáltok elvégése a kiválasztott tanulókkal 2014.november 21-ig Az országos olvasásiszövegértési, matematikai alapkészségek méréséhez, értékeléséhez szükséges Kompetenciamérés adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére 2015.május 27. Országos mérés, értékelés a 6. és 8. évfolyamon Fittség mérés 2015.január 5-től A tanulók fizikai állapotának
Írásbeli idegennyelvi mérés 2015.május 27-ig és edzettségének vizsgálata 5-8.osztályig 2014.november 21-ig A méréshez szükséges adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére 2015.június 11. Országos mérés a 6. és 8.évfolyamon angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében 2015.június 30-ig Az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatainak megküldése az Oktatási Hivatal részére Iskolai ünnepélyek, megemlékezések Ünnepély, megemlékezés Időpont Óra Évfolyam Tanévnyitó ünnepély 2014.augusztus 29. 17,00 1.és Megemlékezés az aradi 2014.október 6. 7. vértanúkról Megemlékezés az 1956-os 2014.október 2 8. forradalomról és a köztársaság kikiáltásáról Karácsonyi ünnepség 2014.december 19. alsó t.: 4.tanórában 4. Megemlékezés az 2015.március 1 felső t.: 6. 1848/1849-es forradalom és szabadságharcról 5.tanórában Megemlékezés a Nemzeti 2015.június 4. 1-8. Összetartozás Napjáról Tanévzáró ünnepély, ballagás 2015.június 20. 17,00 5. (7.és 8.) Megjelenés: ünneplő ruhában (fehér blúz/ing, sötét szoknya/nadrág) Egyéb iskolai szintű rendezvények Rendezvény Időpont Karácsony est 2014.december 19. Farsang alsó: 2015.február 6. (péntek) 13,30-16,00 felső: 2015.február 1(péntek) 17,00-20,00 Hunyadi-bál 2015.február 21. (szombat) évfolyam Hunyadi-nap 2015.április 1. (szerda) Varázsolvas 2015.április 17. (péntek) Gyermeknapi kavalkád-dök nap 2015.június 15. (hétfő) Rongyosballagás 201.június 1 (péntek)
9. A pedagógiai szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai: A pedagógusok teljesítményértékelése az alábbi legfontosabb területeket érintette: a szakmai, pedagógiai (tanórai és azon kívüli oktató-nevelőmunka) és adminisztratív tevékenység, munkafegyelemmel, a szabályok betartásával kapcsolatos feladatok ellátása, az intézmény iránti elkötelezettség, a szervezeti célok megvalósításában való innovatív, aktív közreműködés, a pedagógus mesterséggel összefüggő személyes tulajdonságok, egyéb, előre nem látható megbízatások, feladatok (pályázatírás, projektmunka,stb.) Az értékelés formái óralátogatások önértékelés értékelő beszélgetés tárgyi dokumentumok (füzetek, munkafüzetek, dolgozatok) áttekintése tanórán kívüli tevékenységek megfigyelése Az értékeléshez szükséges információk gyűjtése A tanórai oktató-nevelő munka ellátásával összefüggően az óralátogatások, az óraelemzések szempontjai adtak információt (Óra megfigyelési lap) Az adminisztratív munkához a tanügyi és munkaügyi dokumentumok vezetésének szempontjai, azok ellenőrzési jegyzőkönyve volta z információs forrás. A pedagógiai tervezőmunka dokumentumai, tanmenetek, szakköri naplók, fejlesztési tervek. A képzéseken, továbbképzéseken való részvétel adatainak gyűjtése a tanév vonatkozásában. A pedagógusok közül mindenki a kiválóan alkalmas minősítést szerezte meg. 10. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program a közzétételi lista mellékleteként csatolásra került. 11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Pedagógus sorszáma: Végzettsége: Szakképzettsége: Milyen tantárgyakat tanít: Melyik évfolyamon: Feladatkör 1. Főiskola tanító ének szakkollégium közoktatási vezető ének 1. igazgató Főiskola tanító fejl.-kutatószakped. közoktatási vezető környezetisme ret 1. igazgatóhelyettes Főiskola tanító pedagógiai szakkollégium - magyar 1. of. matematika életvitel és gyakorlat testnevelés és sport 1. 1. 1. 4. Főiskola tanító németnyelv oktató -- magyar 1. of.
matematika erkölcstan életvitel és gyakorlat testnevelés és sport 5. Főiskola tanító rajz szakkollégium - magyar matematika erkölcstan életvitel és gyakorlat testnevelés és sport 6. Főiskola tanító: tanár angolnyelv oktató háztartás-ökonomia, életvitel szak 7. Főiskola tanító magyar nyelv és irodalom műveltségi terület 8. Főiskola tanító tanár rajz szakkollégium magyar nyelv és irodalom szak 9. Főiskola tanító vizuális-nevelés műveltségi terület 10. Főiskola tanár matematika-angol szak 11. Főiskola tanár földrajz- testnevelés szak 1 Főiskola tanár magyar-orosz szak 1 Főiskola tanár történelem-orosz szak magyar nyelv és irodalom - angol magyar technika, életvitel és gyakorlat rajz és vizuális kultúra - magyar matematika ének rajz és vizuális kult. technika és életvitel közoktatási vezető magyar matematika ének rajz és vizuális kult. testnevelés és sport fejlesztő pedagógus magyar matematika környezetism. vizuális kultúra testnevelés 1. 1. 1. 1. 1. 6.7.8. 4. 1. 4. 4. 4. 5.6. 4. - angol 4.5.6.7.8. of. - testnevelés és sport földrajz - magyar erkölcstan ember és társad.ism. - magyar ember és társad.ism. 5.6.7. 7.8. 6.8. 5.6. 8. 5.7. 7. mk.vez. of. of. of. of. of. of. of. of. mk.vez.
szak 14. Főiskola tanár történelem-orosz szak német szakos nyelvtanár 15. Főiskola tanár matematika-kémia szak 16. Főiskola tanító ember és társadalom műveltségi terület 17. Főiskola tanító ember és társadalom műveltségi terület 18. Főiskola tanító tanár angolnyelv oktató angol nyelv és irodalom szak -etika mozgóképkult. és médiaism. - történelem, társ.és államp. német hon és népism - matematika kémia - testnevelés és sport technika és életvitel napközi - vizuális kultúra ének napközi - angol napközi 19. Főiskola tanító rajz szakkollégium - matematika vizuális kult. napközi 20. Főiskola tanító technika szakkollégium tehetségfejlesztési szakértő közoktatási vezető vizuális kultúra technika és életvitel napközi 21. Főiskola tanító - - testnevelés és sport napközi 2 Főiskola tanár matematika-fizika - matematika szak fizika 2 Főiskola tanító - diff.fejlesztőped. ismeretek BTM-es tanulók fejlesztése 24. Főiskola tanár biológia-testnevelés szak - természetism. testnevelés és sport biológiaegészségtan 8. 5.,6.,7.8. 7.8. 5. 6.8. 7.8. 1. 1. 4. 1. 4.5.6. 4.5. of. of. mk.vez. - - mk.vez. - - 5.7. 7.8. 1-8. - 25. Főiskola tanár kémia informatika - informatika 4.,5.,6.,7., - szak 8. 26. Főiskola tanár szolfézs szak ének 5.6.7.8. - 27. Főiskola tanár földrajz-rajz - rajz 7.8. - szak 28. Főiskola tanár gyógypedagógus SNI-s tanulók fejlesztése 1-8. - 5.6. 5.8. 7.8. -
Eltérés Eltérés Eltérés Eltérés 1 A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége sorszám munkakör iskolai végzettség szakképzettség 1. iskolatitkár érettségi - pedagógiai asszisztens érettségi - pedagógiai asszisztens főiskola tanító Tanév 1 Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve Szövegértés Matematika 6. osztály 8. osztály 6. osztály 8. osztály Iskola átlaga Orsz. átlag Iskola átlaga Orsz. átlag Iskola átlaga Orsz. átlag Iskola átlaga Orsz. átlag 2008/2009. 496 513-17 538 502 36 468 489-21 499 484 15 2009/2010. 1409 1483-74 1556 1583-27 1355 1498-143 1640 1622 18 2010/2011. 1388 1465-77 1559 1577-18 1386 1486-100 1537 1601-64 2011/201 1426 1472-46 1494 1567-73 1439 1489-50 1500 1612-112 2012/201 1346 1497-151 1459 1555-96 1381 1489-108 1566 1620-54 14.2013/2014. tanév országos, megyei, területi tanulmányi versenyeredményei Nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola Weöres Sándor születésének 100.évfordulója tiszteletére rendezett Országos versíró verseny : Dobos Dávid III. hely., Csiha Kinga II.hely, Szilágyi József I.hely Országos Kockakobak matematikai verseny Fehér Napsugár országos 76.hely, megyénkben hely Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegennyelvi szavalóverseny Lechky Kevin I. hely, Győrösi Babett: Különdíj Hajdúbagos Község Önkormányzata Erdélyi Csillagok szavalóverseny: Dér Emese különdíj, Fekete László különdíj Mikepércsi VII. Varázsolvas megyei szépolvasó verseny: Diós Eszter III. hely Mikepércsi VII. Varázsolvas megyei szépolvasó verseny: Besenyei Virág II. hely Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola, rajzpályázat: Kelemen Gréta I. hely Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegen nyelvi szavaló verseny: Pálóczi Beril III. hely Debreceni Vörösmarty Általános Iskola: Debreceni Balesetmegelőzési Bizottság gyermek iskola kupa közlekedési vetélkedő csapatverseny: Besenyei Barbara, Besenyei Virág, Tóth Balázs, Tollas Tímea III. hely Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegennyelvi szavalóverseny: Győrösi Cintia I. hely, Borók Dóra különdíj Debreceni Benedek Elek Általános Iskola, Benedek napok német nyelvi verseny: Szolnoki Sándor különdíj Konyári XI.Égig érő fa járási mesemondó verseny: Csekenyák Alexa különdíj
Kiemelkedő sporteredmény: A Bozsik iskolai program Derecske körzeti bajnokságban elért I. helyezés: Balogh Roland, Hegymegi István, Juhász Nándor, Komlósi Jonatán, Tóth Balázs, Tóth Péter, Tószegi Tamás. 15.A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok Lemaradási mutatók: Az intézmény lemaradási mutatói Megnevezés 2008-2009- 2010-2011- 2012-2013- 2009.év 2010.év 2011. év 201év 201 év 2014. év 1. évfolyam adatai: - - - - - - - 1. évfolyamból lemaradó tanu- 3 - - 3 3 1 lók száma - 1. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulók- 6,5% - - 10% 7% 9% hoz viszonyítva) évfolyam adatai: - - - - - - - évfolyambóllemaradó - - - - - 2 tanulók száma - évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - 5,3% lókhoz viszonyítva) évfolyam adatai: - - - - - - - évfolyambóllemaradó - - - - - - tanulók száma - évfolyambóllemaradó - tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - lókhoz viszonyítva) 4. évfolyam adatai: - - - - - - - 4. évfolyambóllemaradó - - - - - - tanulók száma - 4. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - - lókhoz viszonyítva) 5. évfolyam adatai: - - - - - - - 5. évfolyambóllemaradó 1 - - - - - tanulók száma - 5. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - 3,8% lókhoz viszonyítva) 6. évfolyam adatai: - - - - - - - 6. évfolyambóllemaradó - - - - - - tanulók száma - 6. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - - Jókhoz viszonyítva) 7. évfolyam adatai: - - - - - - - 7. évfolyambóllemaradó tanulók száma - - - - - - 7. évfolyambóllemaradó - 2
tanulók % (az évfolyamon tanu- - - - - - 6,7% lókhoz viszonyítva) 8. évfolyam adatai: - - - - - - 8. évfolyambóllemaradó tanulók száma - - - - - - - 8. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanú- - - - - - lókhoz viszonyítva) - Az intézmény adatai: - - - - - - - az intézményben adott tanévben 3 - - 3 3 6 lemaradó tanulók száma - az intézményben az adott tanévben lemaradó tanulók % (az 6,5% - - 10% 7% 2,3% intézményben tanulókhoz viszonyitva) 16. Egyéb foglalkozások órarendje Szakkör:4,5 óra/hét Osztály Szakkör neve A hét B hét 5.a,b Matematika péntek 7. óra (115-14.00) 6.a Matematika csütörtök 7. óra (115-14.00) 7.a,b Matematika csütörtök 7. óra (115-14.00) 8.a Matematika kedd 7. óra (115-14.00) 5.a,b Magyar kedd 7. óra (115-14.00) 6.a Magyar péntek 7. óra (115-14.00) 7.a,b Magyar péntek 7. óra (115-14.00) 7.a,b, 8.a Német hétfő (14,30-15,15) Összesen (A/B hét): 9 óra Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Osztály Magyar Matematika A hét B hét A hét B hét 1.a szerda 6. óra szerda 6. óra 1.b szerda 6. óra szerda 6. óra a szerda 6. óra szerda 6. óra b péntek 6. óra szerda 6. óra a szerda 6. óra szerda 6. óra b szerda 6. óra szerda 6. óra
4.a szerda 6. óra szerda 6. óra 5.a,b csütörtök 7. óra csütörtök 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra 6.a kedd 7. óra kedd 7. óra hétfő 7. óra hétfő 6. óra 7.a,b csütörtök 7. óra péntek 7. óra szerda 7. óra szerda 7. óra 8.a csütörtök 6. óra csütörtök 6. óra kedd 6. óra kedd 6. óra Összesen (A/B hét): 15 óra 15 óra Tehetségfejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Osztály Magyar Matematika A hét B hét A hét B hét 1.a hétfő 6.óra hétfő 6.óra 1.b hétfő 6.óra hétfő 6.óra a hétfő 6.óra hétfő 6.óra b hétfő 6.óra hétfő 6.óra a hétfő 6.óra hétfő 6.óra b hétfő 6.óra hétfő 6.óra 4.a hétfő 6.óra péntek 6.óra 5.a,b kedd 7.óra hétfő 7.óra hétfő 7.óra péntek 7.óra 6.a kedd 7.óra hétfő 7.óra szerda 7.óra szerda 7.óra 7.a,b szerda 7.óra szerda 7.óra csütörtök 7.óra kedd 7.óra 8.a szerda 7.óra kedd 6.óra csütörtök 6.óra csütörtök 6.óra Összesen (A/B hét): 15 óra 15 óra Tömegsport foglalkozás: 2 óra/hét Osztály A hét B hét 4.a kedd 6. óra kedd 6. óra 8.a péntek 6. óra péntek 6. óra Összesen (A/B hét): 4 óra 1., és 5., 6. 7. évfolyam: heti 5 óra testnevelés óra 4. évfolyam: heti 3 testnevelés óra és heti 1 óra tömegsport foglalkozás 8. évfolyam: heti 2,5 testnevelés óra és heti 1 óra tömegsport foglalkozás Emellett a napközis tevékenység idején mindennap beiktatunk 1 óra mozgást is. Napközi: 90 óra/hét A hét HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK ÖSSZESEN 1.CSOPORT 4 3 2 3 2 14 CSOPORT 3 3 3 2 3 14 CSOPORT 3 3 3 2 3 14 4.CSOPORT 3 2 3 3 3 14 5.CSOPORT 3 3 3 4 4 17 6.CSOPORT 3 3 3 4 4 17
ÖSSZESEN A hét 90 ÓRA B hét HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK ÖSSZESEN 1.CSOPORT 3 3 3 3 2 14 CSOPORT 3 2 3 3 3 14 CSOPORT 3 3 3 2 3 14 4.CSOPORT 3 2 3 3 3 14 5.CSOPORT 3 3 3 4 4 17 6.CSOPORT 3 3 3 4 4 17 ÖSSZESEN B hét 90 ÓRA 17. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai, az értékelés módja 17.1. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai -A házi feladat kell, fontos pedagógiai, szociális és egyéb hatásai vannak. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket és egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt. -Hogy mindezeket a pozitív hatásokat elérjük, nem mindegy, hogy miből mennyit és milyen típusú házi feladatokat adunk fel, s hogy azokat megfelelően előkészítettük-e, s hogyan ellenőriztük, értékeltük-e. A házi feladatnak negatív hatásai vannak, ha túl sok, vagy túl nehéz, esetleg állandóan ugyanazt a mechanikus gyakorlást igényli, monotóniához, megcsömörléshez vezethet. A tanulón úrrá lesz a fáradság, elveszti az érdeklődését tennivalói iránt. Nem marad ideje a szabadidős és közösségi tevékenységekre. Ezek a tényezők vezethetnek oda is, hogy a tanulók egymáséról másolják le, vagy mással csináltatják meg a feladatokat. -Az oktatás rendszerében elfoglalt helyét tekintve a házi feladat lehet: o új anyag előkészítését szolgáló, gyűjtő, kutató, felfedező munka,vagy o az órán megszerzett ismeretek begyakorlását lehetővé tevő, az ismeretek készséggé, jártassággá fejlesztő tevékenység. -Törekednünk kell a házi feladatok tudatosabb megtervezésére, a mennyiségi, vagy minőségi differenciálásra, célszerű, változatos formáinak alkalmazására és megfelelő előkészítésére. -A házi feladat ellenőrzésének nagy szerepe van mind a tanulók, mind a nevelők részéről. A pedagógus visszajelzést kap a tanítási óra hatékonyságáról. A gyerek szintén visszajelzést kap a munkájáról, ami őt motiválja, további erőfeszítésekre sarkallja. Ha a pedagógus nem ellenőrzi és értékeli a munkájukat jogosan érzik úgy, hogy fölöslegesen dolgoztak. -A házi feladatot annak a pedagógusnak kötelessége minőségileg is ellenőrizni és értékelni, aki feladta. -Az egyéb tevékenységet végző nevelő feladata a mennyiségi ellenőrzés. Az alsó tagozaton ettől lehet eltérés, mivel itt az osztályt tanító két nevelő közt napi konzultációs kapcsolat van. Megegyezés tárgya lehet, hogy ki milyen ellenőrzést és értékelést végez. -A sikeres otthoni (napközi otthoni) munka az utóbbi feltételek teljesülése esetében várható el a gyerekektől:
o az órai előkészítés alapos, o a gyerekek motivációja megfelelő, o a külső tényezők pozitívak, tárgyi feltételek megvannak (szociokulturális háttér, szótárak, nyugodt körülmények, önálló tanulóasztal stb ) -A házi feladat hiányát a kollegák többsége a szorgalom minősítésébe számítja be, majd pótoltatja azt. A házi feladat hiányáért büntetésként egyest és osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetést nem lehet adni a tanulónak. (Ahhoz viszont joga van a pedagógusnak, hogy a házi feladat anyagát számon kérje szóbeli vagy írásbeli formában.) -A házi feladat mennyisége elsősorban az életkor és az egyéni fejlettség függvénye. A kisebbek kevesebbet, a nagyobbak többet kapjanak annak tudatában, hogy nemcsak egy tárgyból kell felkészülni a tanulóknak. (A differenciálás fontossága, az olvasás gyakorlására is aránylag sok időt kell fordítani.) -Naponta, összességében mennyi időt fordíthat optimális esetben egy gyermek tanulásra: Évfolyam Írásbeli Szóbeli Összesen 1.osztály 40perc 20perc 60perc osztály 40perc 20perc 60perc 3 4.osztály 40perc 20perc 60perc 5 6.osztály 30perc 1óra 1,5óra 7 8.osztály 40perc 80perc 2óra -A hétvégi házi feladat tekintetében, mértékkel legyen házi feladat. A pedagógus kompetenciája eldönteni, hogy ez kötelező vagy szorgalmi legyen. -Őszi, téli, tavaszi szünetre külön házi feladatot nem, csak szorgalmi feladatot kapjanak a gyerekek mivel a szünetek célja és rendeltetése a pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés. Természetesen a mindenkori órai anyag után a szokásos házi feladat mennyiség feladható. -Nyári szünet idejére nem adható kötelező házi feladat, csak szorgalmi jellegű (pl.: gyakorló feladatok, kötelező olvasmány, játékos, logikai fejtőrök stb ) A szorgalmi feladata el nem készítéséért a tanulót semmiféle büntetés nem érheti! A szorgalmi jegyének minősítésébe csak akkor számíthat bele, ha nem a képességeinek megfelelően tanul. A nevelőnek szüksége van arra, hogy az oktatási folyamat során meggyőződjön arról, hogy a tanulók hogyan sajátították el az ismereteket. Ez egyben a nevelő oktatómunkájának értékmérője is, ugyanis feltárja annak erős és gyenge oldalait. A tanuló pedig információt kap tudásáról és segítséget a hiányosságok kijavításához. 17. Az iskolai beszámoltatás módjai, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái: folyamatos megfigyelés, szóbeli feleltetés, írásbeli feleltetés, a tanuló gyakorlati tevékenységének értékelése
kiselőadás, gyűjtő-kutatómunka. kísérletek elvégzése, elemzése. A pedagógusok a tanuló munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot (fejlesztő mérés) írnak. Az alsó és felső tagozatos munkaterv alapján minden évben mérjük a tanulók bizonyos képességeit egy adott tantárgyból. Például: helyesírás értő olvasás számolási készség stb. A feladatsorok tantárgyi követelményekre épülnek. Összeállításuk, javításuk és értékelésük a szaktanárok feladata. 17. Írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az iskolai oktató-nevelő munkának fontos része a rendszeres számonkérés vagy beszámoltatás, melyek során a pedagógus visszajelzést kap arról, hogy a tanulók milyen mértékben képesek alkalmazni az elsajátított tananyagot. Az írásbeli beszámoltatásnak többféle formája lehetséges: 1, Írásbeli felelet: Ennek során egy témakörön belül a számonkérést megelőző maximum 3 óra anyagából mérjük föl a tanulók tudásszintjét. Ezt a számonkérést a pedagógus előzetesen nem köteles a tanulók tudomására hozni. Abban is szabadon dönthet, hogy milyen gyakorisággal és hány tanulóra vonatkozóan kér számon. Ebbe a körbe tartoznak az idegen nyelv órán íratott szódolgozatok, alsó tagozaton a tollbamondás és minden tantárgyból a több témakörben is használatos alapfogalmak. Az írásbeli felelet a szóbeli felelettel egyenértékben kerül beszámításra. 2,Témazáró dolgozat: Minden témakör végén témazáró dolgozatot kell íratni. Ezt minden esetben összefoglaló óra előzi meg, s ennek megírásáról a tanulókat egy héttel korábban értesítjük. A témazáró a témakörben található ismeretekre kérdez rá, ezen kívül korábban tanult ismereteket is tartalmazhat. A témazáró érdemjegye a félévi, illetve az év végi értékeléskor súlyozottan kerül beszámításra. 3,Iskolai dolgozat: A tanév során magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból kötelesek a pedagógusok félévente egyszer megíratni. Ez átfogóbb, több témakörön átívelő ismereteket és azok alkalmazását kéri számon. Célszerű félévi, illetve az év végi zárás előtt ütemezni. A félévi és az év végi érdemjegybe nagyobb súllyal számít be. Minden tanulónak havonként és tantárgyanként legalább egy osztályzata legyen. A rendszeres feleltetésnél ügyelni kell arra, hogy a tanulók előre ne számíthassák ki felelésük időpontját. A készség tárgyakból és az informatika tantárgyból a gyakorlati tevékenységeket is értékelni kell. Az érdemjegyeket minden órán azonnal be kell írni az osztálynaplóba.
Az osztályozás a pedagógus joga és kötelessége, aki az elbírálásért személyében felelős. A tanuló valamennyi feleletéről a tájékoztató füzetben értesíteni kell a szülőket. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet bejegyzéseit és összehasonlítja az osztálynaplóval. A helyes érdemjegy jobb munkára serkenti a tanulót. A túl enyhén osztályozott tanuló munkafegyelme meglazul, a túl szigorú elbírálás viszont elkedvetleníti a tanulót. Nem a tanulót osztályozzuk, hanem a tanuló önmagához képest elért teljesítményét értékeljük, az iskola helyi tantervében előírt követelmények figyelembevételével. Osztályzat Kitűnő 5d Jeles 5 Jó 4 Közepes 3 Elégséges 2 Elégtelen 1 Ha a tantárgyi követelményen felül többlettudást nyújt a tanuló, vagy versenyen kiemelkedően szerepel, vagy rendszeresen gyűjtő és kutató munkát végez vagy csak jeles érdemjegyei vannak. Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre-mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét. Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani a szóbeli feladatát. Kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni. Ha a követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik Ha a tantervi követelményeket minimum szinten sem tudja. Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. 17. 4. Értékelési rendünk kialakítása során figyelembe vettük: Az értékelés, és minősítés követelményei és formái Az értékelés funkciói: -folyamatos munka folyamatos visszajelzésének eszköze -tanulásra való érdekeltség megteremtésének eszköze -az előrehaladás mérésének eszköze Az értékelési rend kialakításában az alábbi követelményeket határoztuk meg: Legyen egységes, áttekinthető, személyre szóló, legyen kiszámítható, de biztosítsa a szubjektív értékelés jogát.
A tanulók teljesítményének értékelése: Iskolánkban a hagyományos érdemjegyeket alkalmazzuk a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1) 1. évfolyamon, valamint a évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. Félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítünk, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelünk. Az értékelés közlésére a központi, hivatalos nyomtatványokat használjuk (tájékoztató füzetek). Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciájába tartozik. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, ill. a legfontosabb témák lezárásakor ad jegyet. A tanítók, tanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Legyen írásbeli dokumentuma: pl. füzetben lediktálás, kifüggesztés a tanteremben.) -elméleti tárgyak, alapkészségek szintjének teljesítése során az értékelés alapja a tudásszint (írásbeli, szóbeli felelet, egyéni teljesítményeket befolyásoló pszichikai tényezők) -készségtárgyak esetében: a nyújtott teljesítmény mellett domináns szempontok a gyermek egyéni adottságai, akarata, szorgalma. 17.5. Az értékelés formái Személyes verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a pedagógus személyre szóló értékelésének. (Szabályozó megnyilvánulás, szóbeli értékelés, elbeszélgetés). Személyes, szóbeli értékelés történik -a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad -a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is -a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor -a fogadó órákon -a szülői értekezleteken az osztályfőnök által -az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok, napközis nevelők véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán
-az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor -az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb kapcsán) -a tantestület előtt (szélsőségeses etekben) -az igazgató által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán) -írásbeli szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, írásbeli értékelések -osztályozás -szöveges értékelés írásban -a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) dicséretek, ill. elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe -a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei -külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb ) A szóbeli feltételek értékelése Tartalma Az adott tananyag/lecke, házi feladat összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. Jeles Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet (ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói kérdéssel.) Jó Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet Közepes Kérdések alapján a tananyag elmondása Elégséges Kérdések alapján is hiányos tananyag elmondása. Elégtelen A tananyag elmondása kérdések segítségével sem történik meg. 17. 6. Az ellenőrzés, értékelés rendszere Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél -Minden tanév elején szeptember első hetében diagnosztizáló felméréssel kezdjük oktató-nevelő munkánkat (magyar nyelv és irodalom: szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika és idegennyelv tantárgyakból). -Az 1 4. évfolyamon a félév és az évvégén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérésben is tanúbizonyságot tesznek (szummatív értékelés). -A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. -Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak (folyamat fejlesztő értékelés).
-Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban (a felső tagozaton): -a heti egy órás tantárgyak esetében évente egyszer, A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 1. évfolyamon, valamint a évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. osztály év végétől 8. évfolyam év végéig a magatartás, szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére a következő érdemjegyeket alkalmazzuk: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A belépő új tantárgyak értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelések a naplóba a következőképpen kerülnek bevezetésre: év eleji bemeneti mérés (szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika, idegen nyelv): kék színnel, százalékos érték, év közben (felelet, tudáspróba, röpdolgozat): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), év közben (gyűjtőmunka, kiselőadás, szorgalmi, kísérlet, vers): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy) formájában. Témazárók, félévi, év végi mérések: piros színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), A féléves és év végi tanulmányi érdemjegy színe pirossal kerül bejegyzésre Az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy értékelésénél a Részt vett szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A hon-és népismeret tantárgy értékelésénél a Részt vett szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A szöveges értékelés módja, gyakorisága Az alsó tagozat (1. évfolyam, évfolyam első féléve) szöveges értékelése az iskola által rendelt nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet) mondatbázisa alapján történik.
A felmérések megoldásának értékelése százalékos teljesítmény megadásával történik. A rendszeres egyéb értékelés formájáról a pedagógusok a következőképpen végzik értékelésüket: osztálytanító napközis nevelő javító szín piros zöld láttam piros zöld értékelés piros pont piros csillag zöld pont zöld csillag nyomda, matrica nyomda, matrica Értékelés a osztály második félévétől a 8. évfolyam végéig Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel? -osztálynapló -tájékoztató füzet -munkafüzetek, füzetek Év közben -érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként -dicséret, elmarasztalás -piros, fekete pont -havonkénti magatartás és szorgalom értékelése -a szaktanárok -az oszt. főnök, az egyéb foglalkozást tartó nevelő és a szaktanárok véleménye alapján Félévkor Év végén -osztályzat (5,4,3,2,1) szaktárgyi dicséret (kitűnő) -a magatartás, szorgalom betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag -osztályzat -tájékoztatófüzet -osztálynapló -bizonyítvány (betűvel) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen -magatartás, szorgalom mint félévkor -szaktárgyi dicséret -nevelőtestületi dicséret - a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve oszt. főnökök az javaslata alapján az osztályozó konferencia -a szaktanárok -oszt. fő -osztályozó konferencia
-A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. -A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. -A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja. -A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. -(év eleji, félévi, év végi, témazáró felmérések, amelyek tartalmaznak minimum és optimum követelményeket is). Felső tagozat Alsó tagozat 91 100% 5 91 100% 76 90% 4 81 90% 51 75% 3 61 80% 34 50% 2 41 60% 0-33% 1 40%alatt A tanulói teljesítmények értékelése során a nevelőknek a módszerek minél szélesebb skálájával, változatos eszközökkel kell meggyőződnie a gyermek tudásáról: - írásbeli felelet - szóbeli felelet - mérőlapok, tesztek - kísérletek, mérések - képanyag elemzése - kötelező gyűjtőmunka olvasónapló Az értékelés legfontosabb célja, hogy pozitív megerősítést kapjon a gyermek, hibáit korrigáljuk, jó teljesítményét elismerjük. A tanulók érdemjegyeik javítására lehetőséget kapnak: témazárók után, félévi és év végi értékelés előtt. 18. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/201 (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI
Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 19. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma Évfolyam Osztály Létszám 1.évfolyam 1.a 18 fő 1.b 18 fő évfolyam a 17 fő b 18 fő évfolyam a 18 fő 4.évfolyam b 19 fő 4.a 26 fő Alsó tagozat 134 fő összesen 5.évfolyam 5.a 19 fő 6.évfolyam 5.b 17 fő 6.a 23 fő 7.évfolyam 7.a 23 fő 8.évfolyam 7.b 24 fő 8.a 26 fő Felső tagozat 132 fő összesen Mindösszesen 266 fő