Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idısügyi program - 2008 -

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idısügyi program - 2008 -

Tartalomjegyzék Bevezetés. 2. 1. Az idıskorúak fıbb demográfiai jellemzıi... 3. 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás... 3. 1.2. Családi állapot.. 5. 1.3. Egyedül élı idısek... 5. 1.4. Iskolázottság.. 6. 1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás... 6. 2. Idısek életkörülményei 7. 3. Az idısek életminısége... 10. 3.1. Egészségi állapot 10. 3.2. Fı tevékenységek az idısek mindennapjaiban... 12. 4. Célok.. 13. 4.1. A szociális ellátórendszer 16. 4.1.1. Pénzbeli ellátások. 16. 4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere. 18. 4.1.3. Szakosított ellátások 22. 5. Modell kísérleti programok 24. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal 24. 6.1. Az élethosszig tartó tanulás... 25. 6.2. Önkéntesek toborzása... 25. 6.3. Tudatosítás... 26. 6.4. Generációk közötti szolidaritás erısítése... 26. 6.5. Egészségmegırzés... 27. 6.6. Biztonságra törekvés... 27. 6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások 28. 6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése... 28. 6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyőjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása... 29.

Bevezetés A népesség összetételében lezajló demográfiai változások, a 60 éven felüli populáció számarányainak növekedése az Európai Unió országaiban szembetőnı. Amíg a Föld népességének 10%-a 60 éven felüli (2000.), addig ez a számarány az EU 15-ök országaiban 21,6 %-os arányt mutat. A csatlakozó országok adatait is figyelembe véve sem jobb a helyzet. Az EU 25-ök tagállamainak adatai szerint a 60 éven felüliek aránya szintén meghaladja a 20 %-ot, hazánkban 21,4% volt 2006-ban. Csak a hazai adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az idıs korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendıben meghaladta a 3 %-ot. A népesedés elıbecslési adatok szerint a korosztály számarányának emelkedése az Európai Unióban 2050-re elérheti a 32-35 %-ot, Közép és Dél-Európában ennél magasabb is lehet. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat tehát Magyarországon is jellemzı. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idıs emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. Kormányzati szinten a problémát a családigyermekjóléti ellátások hatékonyságának növelésével, az egészségügyi és a halálozási arányok javításával, a nyugdíjak és az egészségügyi rendszer stabilitásával lehet kezelni. A helyi szint bevonása alapvetı fontosságú. A helyi struktúrák és az alulról jövı kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetıségek feltérképezése, ismerete, közösségi kapcsolatok a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat együttmőködése és munkája révén teljesedhet ki. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idısügyi Programjának a célja, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különbözı társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésbıl származó problémák kezelésére. A Program kidolgozásának további céljai: az idısellátásban résztvevı helyi szervek, szervezetek együttmőködésének elısegítése, a szükségletek felmérése, stratégiai célok kitőzése, a jelenlegi szociális ellátórendszer tartalmának fejlesztése, megújítása. Ennek érdekében elemezzük a város demográfiai jellemzıit, bemutatjuk az idıs lakosság életkörülményeit, számba vesszük az életminıségüket befolyásoló tényezıket, a meglévı szolgáltatások rendszerét, és megvizsgáljuk a további lehetıségeket, célokat tőzünk ki. 2

A népesség öregedése hosszú távú jelenség, ezért hosszú távon, egységesen meghatározott célokat, fejlesztéseket kell kitőzni, amelyet a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat és nem utolsósorban az érintettek prioritásként elfogadnak és támogatnak. Rövid távú, kézzel fogható eredményeket produkáló intézkedések elfogadása is fontos, amelyek sikerélményt nyújtanak, és a folyamatosságot jelentik. A kezdeményezések hatásának, a kitőzött célok megvalósulásának folyamatos értékelése, esetlegesen új célok megfogalmazása szükséges, ezért célszerő három-öt éven belül felülvizsgálni a Programot. Önkormányzatunk által készített Idısügyi Program illeszkedik az Idısügyi Charta és a Kormányzati Idısügyi Nemzeti Cselekvési Programhoz (KINCS), valamint a helyi Szolgáltatástervezési koncepcióhoz és a Fogyatékosügyi Programhoz. 1. Az idıskorúak fıbb demográfiai jellemzıi 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2007. január 1-én 116.298 fı. A népesség 15,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 8020 fı a 15-19 év és 18.245 fı a 20-29 év közöttiek száma. Így a lakosság 38 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (51.482 fı) aránya is magas, míg az idısebbek aránya (60 év felett) 17,7 %. I./ A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsoport 1980 1990 2000 2005 2007(I.1.) Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város Megye Város 0-19 33,4 35,2 32,2 31,9 28,3 26,7 26 22,8 25,7 22,3 20-39 28,5 32,3 29 32,6 28,9 30 29,4 32,1 29,5 32,3 40-59 23,7 21 22,3 22,2 25,6 28,1 26,8 27,7 26,9 27,7 60+ 14,3 11,5 16,5 13,3 17,2 15,2 17,8 17,4 17,9 17,7 Forrás: KSH évkönyvek A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és városunkban is szembetőnı. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. Az idıs korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendıben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. Nyíregyháza városban az öregedési index 79, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 72,7. 1 1 Öregedési index:a 60 + évesek és a 0-19 évesek aránya 3

2./ Öregedési index alakulása 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Országos Budapest Észak-Alföld Szabolcs- Szatmár- Bereg Nyíregyháza Forrás: KSH Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2006. Az öregedési index a legmagasabb a fıvárosban (145), a legalacsonyabb Szabolcs Szatmár - Bereg (72,7) és Hajdú Bihar (82) megyében. A korábbi idıszakhoz képest ma sokkal több ember ér meg magas kort, különösen megemelkedett a 85 éves és idısebbek száma. Ez a korcsoport a legsérülékenyebb, a növekvı kor több betegséget jelent és az önmaguk ellátására képtelenné válás nagyobb kockázatát, vagyis a gondozásra is nagyobb szükségük van. A halandóság csökkenése az élettartam növekedésében is megjelenik. A születéskor várható átlagélettartam Magyarországon nagy nemek közötti eltérést mutat, férfiaknál 68 év, nıknél 76 év. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is hasonlóak az országoshoz, a férfiaknál 66,14 év, nıknél 76,35 év a várható átlagélettartam. Általában a nık élettartama nıtt gyorsabban, ezért a különbség a férfiak és a nık életkilátásai között nagyobb lett. A várható élettartam növekedése a csökkenı gyermeklétszámmal együtt jelentıs változásokat okoz a családi életciklus alakulásában. 4

1.2. Családi állapot Az idısek társadalmi helyzetében bekövetkezett változások egy másik tényezıje a válások növekvı száma. A házasságok megszőnésének két lehetséges módja ismert: a válás és az özvegyülés, ezek következményei a megmaradó családtagokra nézve különbözıek. A válások növekvı gyakoriságának egyik legfontosabb hatása az egyszemélyes háztartások számának emelkedése, a másik hatása pedig a családi kapcsolatok rendszerének változása. A válások nemcsak a férj és feleség horizontális kapcsolatát rombolják szét, hanem fenyegetik a szülık, gyermekek és unokák vertikális kapcsolatát is. Mindez, a fiatalabb generációk között egyre inkább terjedı élettársi viszonnyal együtt az idıseket egy felbomlott háztartási struktúrába taszítja, míg korábban jellegzetes gondjaikra a megoldást azon a családon belül találták meg, amelyhez tartoztak. Ma még az idısek kis hányada elvált, de arányuk várhatóan jelentısen emelkedni fog. A teljes népességhez képest eltérést okoz a rendkívül kedvezıtlen férfi halandóság is. A nık körében jóval alacsonyabb a házas családi állapotúak hányada, ezzel szemben nagyon magas, az özvegyeké (Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyében a 15 éves és idısebb nıi lakónépesség 15,9%-a). 2 Ez a szám az életkor elırehaladásával gyors ütemben emelkedik, a 80 éves és idısebb nıknek már nagy része özvegyként éli az életét. 1.3. Egyedül élı idısek Egyre több idıs ember él egyedül, vagy idıskorú társával. Amíg 1980-ban az idısek 17,8%-a élt idıskorú házastársával egy háztartásban, addig a 2001- évi népszámlálás adatai szerint ez a számarány 24,3%-ra emelkedett. Az egyszemélyes háztartásban élık 56%-a idıskorú. Az életkor elırehaladásával nı az esély az egyedüllétre is. A 60-69 éves korosztály 62%-a él egyedül, amíg a 80 éven felüliek körében ez az arány 91% 3. Az idısek egyedül maradása többféle tényezı következménye, amelyek közül a legfontosabbak alacsonyabb a termékenység, kevesebb a gyermekszám, gyakoribbak a válások, az idıs személyek is gazdasági függetlenségre törekszenek, magas az özvegyek száma. A megváltozott családstruktúra, a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként a közeljövıben sok idıs ember szorul majd szociális gondoskodásra, intézeti elhelyezésre. 2 3 KSH 2006. KSH 2001. 5

1.4. Iskolázottság Az idıskorú népesség iskolai végzettségének szintje értelemszerően alacsonyabb, mint az utána következı generációké. Természetesen az elmúlt évtizedekben ebben a korosztályban is tapasztalható az iskolázottság emelkedése, hiszen a "legfiatalabb" idısek az 50-es évek végén, a 60-as évek elején fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, amikor már nagyobbak voltak a képzettség iránti társadalmi igények. A Nyíregyházai Kistérségben 2001-ben a teljes 15 éves és idısebb népesség 87 %-ának volt meg a 8 osztályos végzettsége, a 65 éves és idısebbek körében az arány jóval alacsonyabb 46%. Az elıbecslési adatok szerint 2011 -re ez az arány 93% és 73 %-ra emelkedik, ami jelzi az idısebb korosztály iskolai végzettségének egyértelmő emelkedését. Az idısek iskolai végzettségének emelkedése várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igényének a növekedését eredményezi. A TARKI Háztartás Monitor 2007. vizsgálata szerint a számítógép használat az életkor elırehaladásával arányosan csökken, ami vélhetıen a háztartásokban rendelkezésre álló számítógépek alacsony számával is magyarázható. 8 0 3./ Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) 7 0 6 0 5 0 4 0 M un ka he ly e n O tth o n 3 0 2 0 1 0 0 1 6-2 0 21-2 5 26-3 5 3 6-4 5 46-5 5 5 6-6 5 6 6-7 5 7 6 - Forrás: TARKI Háztartás Monitor Jelentések 2008. március 1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A 60 éven felülieknél a gazdasági aktivitás fokozott csökkenése mutatható ki. A nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nık gyakorlatilag eltőnnek a munkaerıpiacról. 6

Ennek az is az oka, hogy az idısödı embereket (nemcsak a nyugdíjasokat, hanem a nyugdíjkorhatárhoz közelítıket is) a munkaadók már nem igénylik. Gyakori, hogy a mezıgazdaságban végzett munka a statisztikai felmérések alkalmából nem jelenik meg külön, mivel a megkérdezettek ezt sokszor nem tekintik jövedelemszerzı tevékenységnek. Oka az, hogy a mezıgazdaságban végzett munka eredményét a család esetleg csak saját fogyasztásra, a gyermekek megsegítésére használja és értékesítésre csak minimális mennyiség vagy semmi sem kerül. Pedig szerepe nemcsak a család jövedelmi/fogyasztási szintjének növelése, hanem az idıs emberek aktivitása, napi hasznos elfoglaltságai szempontjából is jelentıs. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a teljes (14 éven felüli) népesség mintegy 18 %-a végez mezıgazdasági munkákat. Ennek az aránya az idıs korosztály körében magasabb. 4./ A mezıgazdasági munkavégzés arányai korcsoport és nemek szerint, 2001 (%) Korcsoport (év) Összesen Férfi Nı 14-29 11,0 12,2 9,9 30-59 21,6 22,5 20,8 60-69 24,7 27,4 22,8 70-x 15,5 20,0 12,9 Összesen 18,0 19,7 17,1 Forrás: Az idıskorú népesség fıbb jellemzıi és életkörülményei Bp.2004, Szerk.:S.Molnár Edit A mezıgazdasági munkavégzés intenzitása természetesen erısen életkorfüggı:70 éven túl már mindkét nemnél lecsökken azok aránya, akik az év során 90 -nél több napot tudnak erre a tevékenységre fordítani. 2. Idısek életkörülményei Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni. 2.1.1. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentısen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idıs személyek is, de fıleg amelyekben csak idıs emberek élnek. Minél idısebb személyrıl van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illetı egyszemélyes háztartást tart fenn. Így például a 60-69 évesek 62%-a, de a 80 éveseknek és idısebbeknek már 91%-a élt egyszemélyes háztartásban (2001. évi népszámlálás adatai). Az utóbbi években erısödni látszik az a tendencia, hogy az idıs emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önálló életet élni. 7

A Nyíregyházán élı idıskorúak lakásviszonyaira vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de a lakásfenntartási támogatásban részesülık adataiból lehet következtetéseket levonni. A 2000-2007 közötti idıszakot vizsgálva - ahol a támogatást igénylı 60. évét betöltött személy kimutatható, hogy az igénylık 72-75%-a egyszemélyes háztartásban él. A lakások több mint 80%-a összkomfortos, az átlagos lakásnagyság 58 m 2. Az egyik legfontosabb kihívás a lakhatás, szállás, gondozás, a támogatások megfelelı kombinációjának biztosítása annak érdekében, hogy az emberek minél tovább saját otthonaikban maradhassanak. Önkormányzatunk e cél elérését a lakásfenntartási támogatással és a szociális alapszolgáltatások megszervezésével kívánja segíteni. A lakáskörülményeken túl figyelembe kell venni az idısek fizikai és társadalmi környezetének tágabb kontextusát. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a lakónegyedet a lakáson túli környezetre kiterjedı "élettérnek" tekintsük. A biztonság, a helyi üzletek és az egészségügyi ellátás, valamint a családi élet és a szabadidı élvezetét, a munkavállalást vagy egyéb hasznos tevékenység vállalását és a kisegítı szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetıvé tevı, megfelelı közlekedési eszközök rendelkezésre állása, mind döntıen meghatározzák azt, hogy az idısebbek milyen tapasztalatokat szereznek lakóközösségükben. Önkormányzatunk 2006-ban bevezette a rugalmas tömegközlekedési formát, amelyet részletesebben a modellértékő programoknál mutatunk be. A természetes támogatórendszerek meggyöngülése miatt növekszik az idıskorúak intézményei iránti igény, a kórházi ágyak csökkenésével egyre több az ápolásra szoruló személy a szociális intézményekben. Intézeti háztartásban 2006-ban 5037 fı élt a megyében, ebbıl 3419 fı önkormányzati, 1165 fı egyházi és 453 fı nem állami fenntartás (alapítvány, egyesület, közhasznú társaság) keretében. 10.000 lakosra jutó bentlakást nyújtó intézményi férıhelyek száma a megyében 89,1. Ez a mutató Hajdú-Bihar megyében 83,1, Jásznagykun-Szolnok megyében 87,2. 4 10.000 lakosra jutó, idıskorúakat ellátó intézményi férıhelyek száma Nyíregyházán 65,4. A megye 5134 bentlakásos intézményi férıhelyeibıl Nyíregyházán 761 található. Az intézmények közül 1 alapítványi fenntartású, 5 egyházi fenntartásban mőködik. 4 KSH 2006. 8

5./ Idısek bentlakásos elhelyezését biztosító intézmények és férıhelyeik száma Nyíregyházán Az intézmény megnevezése A férıhelyek száma Sóstói Szivárvány Idısek Otthona Sóstófürdı, Tölgyes u. 11. (idısek otthona, idıskorúak gondozóháza) H.,Etel köz 11-13. Családias Ellátás Biztosító Idısek Otthona H.,Pacsirta u. 29-35. Oros, Rozsnyai u. 305 50 Idıskorúak Gondozóháza Oros, Fı u. 3. 13 43 20 Emmaus Evangélikus Szeretetotthon H., Korányi F. 160/a 101 Fıegyházmegyei Papi Szoc. Otthon H., Vasgyár u.1. Emlékezünk Alapítvány Tóth András Szeretetotthon H., Tallér u. 4. Szent Katalin Szeretetotthon H., Tünde u. 18. István Szeretetotthon H., Rozsnyó u. 33. Kálvineum Idısek Otthona H., Kemecsei u. 28. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2008. 2.1.3. Az aktív állapotból az inaktív állapotba való kerülés idıpontjában megváltozik a jövedelmi helyzet, az életmód. Megyénkben 2007. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma 177.262 fı. Ebbıl nyugdíjban részesül 139.685 fı ( 79 %), nyugdíjszerő ellátásban 37.577 fı( 21 %). (KSH 2006.) A nyugdíj átlagos összege 61.722 Ft, a nyugdíjszerő ellátásoké 54.238 Ft. 5 50 27 78 24 50 5 Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerő ellátás: mezıgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességőek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerő ellátások 9

A fogyasztási jellemzık, illetve az egyes háztartási kiadások jellemzıit elemzı vizsgálat 6 tapasztalatai alapján az idıskorúak kiadásainak zömét az élelmiszerek, a lakásfenntartás és az egészségügyi ellátás költségei tették ki. A vizsgálat ugyanarra a korosztályra terjedt ki és az 1993-as és a 2002-es fogyasztási adatokat elemezte. Megállapítható, hogy a háztartások kiadásai között csökkent az élelmiszer kiadások aránya, míg nıtt az egészségügyre és lakásfenntartásra fordított összeg. A növekvı kiadásokat az idıskorúak a tartós fogyasztási cikkek, üdülési kiadások, ruházkodás, lakásépítés költségei terhére csoportosítják át. 6./ Egyes háztartási kiadások megoszlása az 1993-ban 60 69 éves és a 2002-ben 70 79 éves korosztály körében 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0 39,7 34,6 1993-ban 2002-ben 23,3 18,1 11,2 5,2 4,5 4,8 3,2 5 3,9 1,4 Élelmisz. Lakásfenntart. Eü. Ruházkodás Mővelıdés Lakásépítés Adatok forrása: Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az idıskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Idıskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 154. Az idıskorúak jövedelem átrendezésének okai között kell említeni a lakásfenntartási költségek vizsgált idıszakban történı drasztikus emelkedését, de a fogyasztási szokások megváltozása összefüggést mutathat az életkorral, a társadalmi aktivitás változásával, valamint az egészségi állapot romlásával is. Aggasztó azonban, hogy az idısek kiadásaik legnagyobb részét a napi megélhetésre fordítják, ezen belül az élelmiszerre egyre kevesebb pénz jut a háztartásokban. 3. Az idısek életminısége Az életkor meghosszabbodása pozitív jelenség, ugyanakkor nagyon fontos az élet megfelelı minıségének, az egészségnek és az aktív életnek a fenntartása. Az életminıség fı összetevıi. az egészségi állapot, az életmód, a mindennapi aktivitás. 3.1. Egészségi állapot Idıskorban a testi változások az egyik legszembetőnıbb változások. A zsírszövet aránya nı, az izomszövet és a csontszövet mennyisége csökken. Az 6 Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az idıskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Idıskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 144. 10

izomtömegvesztés hatással van az energia szükségletre, ami az életkor elırehaladtával csökken. 65 éves kor felett általában 25 %-al kisebb az energia igény, mint 25 éves korban a lassuló anyagcsere-folyamatok miatt, de ebben a csökkenı fizikai aktivitás is közrejátszik. A többletenergia-bevitel idıskorban is elhízáshoz vezet, ami elısegítheti egyes megbetegedések kialakulását, illetve súlyosbodását, például keringési betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, emésztırendszeri és mozgásszervi elváltozás. Az alultápláltság, a kóros soványság szintén gyakori az idısek között, és veszélye nem kisebb az elhízásénál. Az életkedvüket elvesztett leggyakrabban egyedül élı idıseknél gyakori a beszőkült, egyoldalú, hiányos táplálkozás. A megfelelı energia és tápanyagszükséglet biztosításán túl, fokozott odafigyelést igényel az idıs ember megfelelı folyadékfogyasztása, ugyanis a szervezet sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké. A mozgásszegény életmód, a kevés folyadék és rostfogyasztás miatt gyakori a bélrendszer renyhesége, a székrekedés az idısek körében. Az étkezésben fontos tényezı a fogazat hiánya miatt kialakuló rágási illetve nyelési nehézség. Megfelelı fogászati kezeléssel, esetenként mőfogsor használatával a probléma kezelhetı, de bizonyos ételkészítési, konyhatechnológiai eljárások alkalmazása további segítséget jelenthet a megfelelı mennyiségő és minıségő táplálkozásban. 7 A betegségek megelızésében (prevenció) meghatározó szerepet töltenek be elsıdlegesen az egészségügyi, másrészt a szociális alapellátásban résztvevı szervek, személyek. Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 43 háziorvos és 23 fı fogorvos (+7 fı gyermekfogorvos) tevékenykedik. Feladataik a következık: 1.) Elsıdleges megelızés: rendszeres orvosi ellenırzés, védıoltások (influenza és pneumococcus ellen),speciális tanácsadások: táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi és minıségi változtatások), különösen fontos a Ca, D vitamin, B12, folsav, telítetlen zsírsavak, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megırzése, örömforrások 2.) Másodlagos megelızés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenırzés, szőrıvizsgálatok 3.) Harmadlagos megelızés: gyógyítás, a további állapotromlás megelızése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élı idıs személyek legjellemzıbb megbetegedései a következık: a hypertoniás megbetegedések 45 %, mozgásszervi megbetegedések 40%, 7 Gyaloglással az egészségesebb idısödésért MINDEN-KOR, mindig, MINDEN-HOL Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 2007 11

cukorbetegség 35 %, szívbetegségek 30 %, anyagcsere betegségek 25%. Jellemzı azonban a polimorbiditás. A háziorvosnál megjelentek közül a szakrendelésre beutaltak aránya 50 %, a kórházba utaltak aránya 60%. (Forrás: Egészségügyi, Szociális és Bölcsıdei Igazgatóság 2008.) A járóbeteg és fekvıbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvıbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. A kórházi struktúra átalakításának és fejlesztésének legfıbb célja más fontos célok mellett az ágykapacitások struktúra váltása, az aktív ágyszám csökkentése terhére a krónikus ágyszám növelése. 2007. április 1-tıl új osztállyal gazdagodott a Jósa András Oktató Kórház palettája. Az 50 férıhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történı gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelı szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhetı, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható. 3.2. Fı tevékenységek az idısek mindennapjaiban A 60 év fölöttiek körében jelentısen lecsökken a keresı-termelı tevékenységre fordított idı, és értelemszerően a fıfoglalkozással töltött napi idı átlaga is. Megnövekszik viszont a saját gazdaságban végzett (fıképp mezıgazdasági) munkák mennyisége. 60 év fölött látványosan növekszik a háztartás, család ellátására fordított idı is (bár ez csak a nık körében), és mindkét nem esetében a háztartási vagy ház körüli munka. Idıskori testedzés fontossága Az életminıséget és az egészségesebb életéveket jelentısen befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás. Fontos szerepe van az izomtömeg és az izomerı megtartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában és a csonttömeg csökkenésének lassításában. Az idıskori testedzés célja, már nem az állóképesség teljesítményközpontú edzése, hanem a keringési, mozgató és idegrendszert érintı degeneratív folyamatok ellensúlyozása, az önálló életvitelhez és a megszokott életminıséghez szükséges életfeltételek minél hosszabb idın át való megtartása. A nagy dolgokat nem az erı, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélıképesség;márpedig ezek 12

az öregséggel épp gyarapodnak, nemhogy csökkennének. (Ciceró) Idıskorban tehát az egyéni adottságok mellett általában az alacsony intenzitású, a lehetıségekhez képest optimális környezeti feltételek között végzett és minimális sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlatosak. Az egyik legtökéletesebb testmozgás a gyaloglás, amely mindenki számára megvalósítható edzésforma. Ezenkívül a kerékpározás, úszás, különbözı gimnasztikai vagy kondicionáló tornák is javasoltak az idıs ember számára. Közös kirándulásokat, túrákat a városban mőködı idıs klubbok, szövetségek szerveznek, ezek azonban csak néhány alkalmat jelentenek évente. Nem csökkenteni kívánjuk ezen együttléteknek a jótékony közösségi hatását, hanem hangsúlyozni kívánjuk a rendszeresség fontosságát. Olyan programok szükségesek, amelyek a rendszeres mozgás lehetıségét biztosítják. Országos példa a 2003-ban indított Tízezer lépés gyalogló program, amely program célcsoportja az idıs emberek, az életmódfüggı betegségben szenvedık (cukorbetegek, szív és érrendszeri betegek), a gerinc és izületi problémákkal élık. A résztvevık egy lépésszámláló eszköz segítségével számolják a rendszeresen megtett lépéseiket. Emellett az életmódfüggı betegek esetében jelentıs szerepe van a fizikai aktivitás menniségi ellenırzésének. A lépésszámláló és edzésterv alapján elıre meghatározható és mérhetı a biztonságos mozgásmennyiség, ezáltal a szív illetve a cukorbeteg résztvevı bátrabban fejthet ki fizikai aktivitást. A program keretében 2003-2006 között országosan 16.000 db lépésszámlálót kapott 102 szervezet, 2007-ben pedig 4.500 db került kiosztásra. Nyíregyházán - nem a fenti program keretében a Pedagógus Természetjáró Szövetség programjai között szerepel a rendszeres túrázás. Követendınek tartjuk tevékenységüket, ezért egyrészt támogatni szükséges a hasonló kezdeményzések létrejöttét (például pályázati úton), másrészt meg kell vizsgálni a Tízezer lépés programhoz való csatlakozás lehetıségét. Az idısek sportolási lehetıséget kívánja támogatni az Önkormányzat a Szépkorúak Sport Klubja elnevezéső kezdeményezéssel. Ennek keretében a Városi Stadion teke, tenisz, atlétikai pályája csütörtök délelıttönként nyitva áll a sportot kedvelı idısek (55 év felett) elıtt. Az igénybevétel feltétele 300 Ft-os regisztrációs díj ellenében kiállított kártya tulajdonlása. 4. Célok A koncepció sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy számba vegyük a rendelkezésünkre álló erıforrásokat, lehetıségeket, ugyanakkor számolnunk kell a veszélyekkel is. Ehhez a SWOT analízist használtuk. 13

SWOT analízis Erısségek az önkormányzat érzékenysége az idıseket érintı problémák iránt stabil és az igényekhez igazodó, sokszínő szociális ellátó rendszer a szociális szakemberek magas szintő szaktudása, elhivatottsága és kezdeményezı készsége civil szervezetek,egyházak szakmai és intézményi adottságai megfelelıek a szolgáltatások mőködtetésére nagyszámú nyugdíjasokat tömörítı klub, szervezetek mőködése Lehetıségek Az ellátórendszer tudatos fejlesztése Az önkéntesek fokozott bevonása a szociális szolgáltatásokba Komplex szociális modell kísérleti programok beindítása Különbözı sportprogramok indítása, kezdeményezése Gyengeségek a szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége a városlakók elszegényedésének mélyülı tendenciája a szociális ellátást igénylık magas száma szociális intézmények alacsony férıhelyszáma szabadidıs, sporttevékenység elégtelensége többgenerációs családmodell felbomlása, megszőnése Veszélyek a lakosság elöregedése befelé forduló, bezárkozó magatartásforma az idıseknél elmagányosodás családi kapcsolatok leépülése a lakosság mentális állapotának romlása preventív intézkedések elégtelensége Alapelveink: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektıl függı, hanem elsısorban felfogás, attitőd függvénye. Általános cél a méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elı a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idısebb emberek társadalmi részvételét, és 14

biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetıségeket. Így segíteni kell az idısek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetıségét, esélyegyenlıség megteremtése, az idısek életkörülményeinek javítása, idısbarát biztonságos környezet megteremtése, jó minıségő megfizethetı és idısbarát egészségügyi és szociális szolgáltatások megteremtése Cselekvési irányok 1.) a megfelelı minıségő, színvonalú öregedésre való felkészülés elısegítése idıskori jövedelembiztonság biztosítása élethosszig tartó tanulás - az idıseket is oktatni kell az önellátásra és az életminıségük megırzésével kapcsolatos ismeretekre, fontos az informatikai ismeretek elsajátítása, Idısek Akadémiája rendezvénysorozat tudatosítás: népszerősítı kampányok, konferenciák és szemináriumok, átfogó tudatosító tevékenységek generációk közötti szolidaritás erısítése különbözı programok segítségével nagyszülı-unoka túra, generációs híd program, generációs nap 2.) az idısek jólétének elımozdítása az idıseket támogató szervezetek és hálózatok közötti együttmőködés erısítése, a kommunikáció különbözı eszközeinek alkalmazása az idısek tevékenységérıl szóló információknak a társadalom számára való közvetítése érdekében, az idısek számára biztosítani kell az információk széles köréhez való hozzáférést, szolgáltatási rendszerek és támogató hálózatok mőködtetése, az idısebb, elesett személyek számára ellátási alternatívák és megfelelı életkörnyezet biztosítása, egészségmegırzés - Nyugdíjas egészségmegırzı nap, egészségvédelmi nap, emlékezés beszélgetı csoport, integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások, kulturális és sport programok szervezése, biztonság (polgárırség, észlelı-jelzırendszer), Életmő-díjas idıs személyek elismerése, tapasztalatainak hasznosítása illetve díj alapítása szervezeteknek, párbeszéd és partnerség:az állami, magán és önkéntes csoportok közötti partnerség elve létfontosságú, konszenzus kialakítása az elérendı célok és a végrehajtás tekintetében részvétel joga: döntésekben való részvétel - Szociális Kerekasztal, Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idısügyi Bizottság munkájában delegált tag 15

3.) kutatások, modellkísérletek végrehajtására, elemzésére vonatkozó stratégiák az öregedésre vonatkozó adatgyőjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása, modellkísérletek szervezése, végrehajtása, folyamatos monitorozása és elemzése a legjobb alternatívák érdekében. 4. 1. A szociális ellátórendszer Nyíregyháza Megyei Jogú Város a cselekvési irányoknak megfelelıen alakítja az idısek jóllétének biztosítása érdekében végzett tevékenységét. Az 1993. évi III. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, szociális szolgáltatásokkal (alap és szakosított ellátások) törekszünk a jövedelembiztonság megteremtésére. Tevékenységünk nem szőkül kizárólag az anyagi biztonság megteremtésére. Célunk az, hogy a város idıskorú lakossága - ameddig és amennyire lehet - ne veszítse el önállóságát, ne szigetelıdjön el a társadalomtól; azzal is segítjük ıket önállónak és függetlennek maradni, hogy az ellátások otthon, a megszokott környezetükben álljanak rendelkezésükre. Amennyiben az alapszolgáltatások keretében már nem biztosítható az ellátás, akkor a szakosított (bentlakásos) intézményi keretek között tudjuk biztosítani a szolgáltatásokat. A modellkísérletekben (jelzırendszeres házi segítségnyújtás, rugalmas tömegközlekedés bevezetése) való részvételünk - nemcsak a helyi, hanem országos szintre vonatkozóan is - a szolgáltatások javítására, fejlesztésére irányulnak. 4.1.1. Pénzbeli ellátások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek közül idıskorúak részére az idıskorúak járadéka ápolási díj-ápolt szerint közgyógyellátás és lakásfenntartási támogatás állapítható meg. 16

7./ Idıskorúak pénzbeli és természetbeni ellátásai Nyíregyházán Idıskorúak járadéka (fı) Ápolási díj (db) Közgyógyellátási igazolvány (db) Lakásfenntartási támogatás (db) 1998 158 145 2912 883 2000 119 219 1821 684 2002 103 354 1791 761 2004 96 399 2025 658 2006 88 458 1386 1021 2007 75 384 1842 1146 Forrás: Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2007. Az adatok alapján az ápolási díj és a lakásfenntartási támogatás esetében számszerő növekedés tapasztalható. Az összes segélyezési esettel összehasonlítva azonban eltérı tendenciák mutathatók ki: az ápolási díjban összesen részesülık száma és azon esetszámok, ahol az ápolt betöltötte a 60. életévét aránya, nem változott a vizsgált idıintervallumban, 72-75% között mozog, a lakásfenntartási támogatás esetében azonban 10 százalékos növekedés mutatható ki. Míg 1998-ban a városban lakásfenntartási támogatásra 4267 fı volt jogosult, ezek közül 883 fı idıs személy (20 %), addig 2007-ben a 3863 támogatási esetbıl 1146 fı (29,6%) volt idıskorú. E növekedés mögött a lakásfenntartás költségeinek az emelkedése áll. A lakásfenntartás költségeinek csökkentése érdekében kezdeményezzük a 75 éven felüli egyedül élı idıs emberek szemétszállítási költségeinek kiegyenlítését biztosító szabályzat kidolgozását. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezık számának csökkenését a közgyógyellátás rendszerének változása magyarázza. Többek között bevezetésre került az egyéni gyógyszerkeret megállapítása és a törvény kettéválasztotta a jövedelem és a gyógyszerköltség vizsgálatát. A Szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata során jeleztük, hogy több esetben fordult elı, hogy az igénylı gyógyszerfogyasztása csekély vagy nincs, így nem jogosult közgyógyellátásra, de a gyógyászati segédeszközöket (kerekesszék, hallókészülék) saját költségükön kell finanszírozniuk. E probléma megoldására, kezelésére a helyi rendeletünk módosítása során került beépítésre, hogy átmeneti segély állapítható meg, gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén annak 150 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították. 17

4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere A szociális szolgáltatások rendszere létfontosságú a segítségre szoruló idısek számára. Ezeket a szolgáltatásokat a lakosság egyre nagyobb számban fogja igénybe venni, egyre nagyobb kereslet lesz irántuk. Az alapszolgáltatások célja, hogy a támogatásra szoruló személy a saját környezetében élhessen, még akkor is, ha kiterjedt ápolásra és szociális szolgáltatásokra van szüksége. Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükséglető személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti elı, hogy 2008. január 1-tıl a házi segítségnyújtás és az idısotthoni ellátás esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. A gondozási szükségletet szociális szakértıi szerv állapítja meg, amelynek a mőködtetése az illetékes, városi jegyzı feladata. A házi segítségnyújtást és a saját környezetben történı gondozást erısíti az a törekvés, amely szerint az ápolási díjban részesülı személyek (ápolók) képzést követıen munkavállalás céljából napi 4 órában házi segítségnyújtásban részesülı személyek gondozását vállalnák. Pályázati úton induló modell-program keretében nyílik erre lehetıség, amelyre Önkormányzatunk jelezte részvételi szándékát (a pályázati kiírás az elızetes tájékoztatás szerint 2008. decemberében jelenik meg). A Szociális Gondozási Központ az idısellátás területén jelentıs szerepet vállal fel. Az intézmény az idıskorú lakosság számára egyértelmően a legkeresettebb és egyben a legismertebb szolgáltatásokat biztosítja, amelyeknek köre folyamatosan bıvült. 1968-69-tıl kezdte meg mőködését a házi segítségnyújtás és az idısek klubja hálózat. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében illetve azok elhárításában való közremőködést kell biztosítani - 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevık száma folyamatosan növekszik; 2005-ben 459 fı, 2006-ban 474 fı, és 2007-ben 514 fı. Mindennapos ellátott 354 fı, míg idıszakosan ellátott 160 fı. Igazi kihívás azoknak az ágyban fekvı betegeknek az ellátása, akiknél a gondozás mellett ápolási teendıket is el kell látni, naponta többször fel kell keresni és a hétvégi ellátást is meg kell szervezni, azok számára, akiknek nincs hozzátartozója, vagy az nem tudja ellátni, vállalni. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2000-ben kezdte meg mőködését, mára 127 készülékkel, 3 szakmai központ keretében üzemel. A 18

diszpécserközpont azonban 8 településen 5 szakmai központtal 337 készülék folyamatos mőködését biztosítja. Az idısek klubja engedélyezett férıhelyszáma 203. A 8 telephelyen mőködı hálózat az idıs emberek részére biztosít nappali ellátást. Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, amelynek keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk az elsısorban idıskorú személyek részére. Az étkeztetés bonyolítása 23 fızıhelyrıl történik. Folyamatosan növekszik az ellátottak száma 2005-ben 588 fı, 2006-ban 562 fı, 2007. decemberben 1072 fı. A 2007. évi jelentıs növekedést a térítési díj számításának - az ellátottak részére kedvezı - jogszabályi változása okozta. 2005-tıl bıvítette szolgáltatásait a Központ, augusztustól az otthonápolási szolgálat, decembertıl támogató szolgáltatás kezdte meg mőködését. Az otthonápolási szolgálat célja az ápolás humanizálása, hogy csökkenjen a kórházba kerülési esetek száma, a kórházi helyeken pedig minél rövidebb ideig tartózkodjon olyan beteg, aki megfelelı körülmények biztosításával otthonában is ellátható. Az otthoni szakápolási feladatok közül az idıseket érintıek elég széles körben meghatározottak, így például mőtétek utáni szakápolási feladatok, mőtéti területek ellátása, a decubitálódott területek, fekélyek ápolása, a mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, a hely és helyzetváltoztatás segítése. A szakápolás során fontos mindazon tevékenységeknek a megtanítása, amelyet maga a beteg vagy családja megtehet a beteg egészségének helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért. A vizitszám növekvı tendenciát mutat, 2005-ben 860, 2006-ban 1514, 2007-ben pedig 2816 volt. 2003-ban Nyíregyházán jelentıs változás történt a szociális szolgáltatások ellátórendszerében. Egyrészt érintette a Szociális Gondozási Központot is, mivel az akkor a szervezeti keretébe tartozó fogyatékos személyek ellátását biztosító nappali intézmény és lakóotthon az újonnan létrejött Mentálhigiénés Központ irányítása alá került. Ezáltal a Szociális Gondozási Központ tiszta profilú, idıseket ellátó intézménnyé vált. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott stratégiai célok között szerepel, hogy a szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz, valamint hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történı gondozás. E cél érdekében Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást biztosító idısek klubját a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény biztosítja 2003-tól. Nyíregyháza sajátos települési formája a város közigazgatási területéhez tartozó 58 bokortanya. Az itt élı lakónépesség száma: 9660 fı. A bokortanyák a várost teljes egészében körülölelik, legtöbbjük azonban a város dél-keleti részén 19

helyezkedik el, 1-20 km-es körzetben. A városhoz legközelebb fekvı tanyák már szinte összenıttek a várossal, ezért ezek megközelítése nem jelent gondot az ott élık számára. Az úgynevezett tanyaközpontok is viszonylag könnyebb helyzetben vannak, hiszen ezek valamelyik nagyobb, a városból kivezetı fı közlekedési út mentén helyezkednek el. Ugyanakkor még vannak nehezen megközelíthetı, ritkán lakott területek, ahol az ott élık is igénylik a velük való foglalkozást, törıdést. Az 1999-ben kialakult körzetbeosztás alapvetıen nem változott, a tanyagondnokok a jogszabályban meghatározottnál lényegesen nagyobb lakosságszámot, lényegesen nagyobb területet látnak el. Mivel fejlesztés 1999-óta nem történt, így ma is van a városnak olyan külterületi lakott része, amelyet nem fed le a szolgálat. Tevékenységük jelentıs részét a napi egyszeri meleg étkeztetés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, a gyógyszerek kiváltása jelenti. Munkájuk végzése során a tanyagondnokok segítségével jutnak el a családgondozók a tanyavilágba. E feladatot a Human-Net Alapítvány és a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény tanyagondnokai látják el. A Szolgáltatástervezési koncepció stratégiai céljai között került megfogalmazásra, hogy a civil szervezetek részvételét kell erısíteni a szolgáltatások területén. A nappali ellátás területén az állami fenntartású intézmények mellett az egyházi fenntartású, valamint a nem állami fenntartású intézmények is megjelennek. Ez a rendkívül színes szolgáltató rendszer egyrészt a választás lehetıségét nyújtja az igénybevevık részére, másrészt versenyhelyzet által minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat generál. A 8. számú ábra tartalmazza azokat az intézményeket, amelyek nappali ellátást nyújtanak. 20

8./ Szociális alapszolgáltatások Étkeztetés Tanyagondnoki szolgáltatás > Szociális Gondozási Központ > Human-Net Alapítvány > Joób Olivér Rehabilitációs > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény Szeretetintézmény Házi segítségnyújtás Nappali ellátások > Szociális Gondozási Központ > Szociális Gondozási Központ > Joób Olivér Rehabilitációs > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény Szeretetintézmény > Rókahegyi Agapé Alapítvány > Idısek és Megváltozott Munkaképességőek Klubja > Jókai Idısek Klubja 21

4.1.3. Szakosított ellátások Az 1993. évi III. törvény alapján, ha a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Városunkban biztosított az idısek otthona, valamint az idıskorúak gondozóházában (átmeneti elhelyezése) történı elhelyezés, összesen 761 engedélyezett férıhelyen. Az elhelyezésre várakozók száma az országos nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint 2007. december 31-én 230 fı. A Sóstói Szivárvány Idısek Otthona a város legnagyobb idıseket ellátó bentlakásos intézménye. Az idısek ápolását-gondozását nyújtó feladatokon túl a megyében elsıként vállalta fel 1997-ben a Hospice ellátás megszervezését, amely egy sokoldalú gondoskodást jelentı, új palliatív 8 ellátási forma a végsı stádiumban levı (elsısorban rák)betegek részére, amely lehetıséget biztosít a betegek testi-lelki szükségleteinek méltóságteljes ellátásához, és segítséget nyújt a családtagok részére. Elıbb 5, jelenleg 10 férıhelyen biztosítja ezen ellátást. Kiemelendı még az a 33 férıhelyes részleg, ahol demenciában szenvedı idıseket ápolnak. A demencia gyakorisága a 65 és 75 éves korúak között 2%, a 80 éven felülieknél pedig 20 % körüli. A demenciához vezetı folyamat lassú, az egész betegség akár 10 évig is eltarthat. Az idısek otthonaiban ellátottak között évrıl évre nı a demens lakók száma, ennek a betegségnek ugyanis az egyik ismert rizikófaktora az elırehaladott életkor. Az intézményben 2004-2006. között - annak érdekében hogy rugalmasabb intézményi struktúra alakuljon ki, egy szervezetben több ellátási típus jelenjen meg, így több funkciót integráló intézmény jöjjön létre címzett beruházás valósult meg. A minıségi, komplex szolgáltatást nyújtó intézmény ellátásainak köre bıvült. 2007. decemberétıl mőködési engedély alapján 25 fı (15 fı demens, 10 fı idıs személy) nappali ellátását, 30 fı idıs személy átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény kezdte meg mőködését. Nehézségként jelentkezett a demens személyeknek a nappali intézménybe eljutása, amelyre megoldást a 2006-ban bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer jelent. Egészségügyi, Szociális és Bölcsıdei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen, összesen 63 férıhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idısek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében mőködı Idıskorúak Gondozóháza 10 férıhelyen biztosít átmeneti elhelyezést a város idıs lakossága számára. Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett 330 férıhelyen biztosítanak ellátást egyházi és nem állami fenntartók Nyíregyháza területén. 8 tünetmentesítésre, fájdalomcsillapításra szorítkozó 22

Mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások területén sokszínő a szolgáltatók palettája. A nyilvántartásunk szerint több mint 40 szociális szolgáltató és intézmény mőködik állami, nem állami illetve egyházi fenntartásban Nyíregyháza területén. Ezek egy része -elsısorban az alapszolgáltatások területén- ellátási szerzıdés keretében lát el önkormányzati feladatot. 4.1.4. Nyugdíjas Egyesületek, Szövetségek tevékenysége A város területén megyei és városi nyugdíjas szövetségek mőködnek. A szövetségek, tagszervezeteikkel együtt kirándulásokat, kistérségi találkozókat szerveznek, különbözı tanácsadásokat tartanak, önkéntes munkában vesznek részt, kulturális eseményeket szerveznek és vesznek részt rajta, mentális támogatást nyújtanak sorstársaik részére (beteglátogatások), tagjai az Idısügyi Tanácsnak és véleményt nyilvánítanak. Jelzéseik alapján több esetben helyiség gondokkal küzdenek az egyesületek. Megoldásként a jövıben a közoktatási, szociális intézmények, mint befogadók jelenjenek meg a civilek életében. 4.1.5. Minıségi szolgáltatások biztosítása Valamennyi szolgáltatóval, fenntartóval a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Az évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülı Szociális Kerekasztal, az Évadnyitó Értekezlet ülései -a több mint 100 résztvevıvel, akiknek egy része az idısellátásban tevékenykedik - megfelelı alkalmat nyújtanak az információ cserére, a kommunikációra, a kapcsolattartásra. Természetesen ezenkívül is bármikor lehetıség van a párbeszédre, az együtt gondolkodásra, a közös munkára. Kizárólag az idısügyi szervezetek (szociális intézmények, nyugdíjas szövetségek) képviselıibıl áll az Idısügyi tanács, amely konzultatív, véleményezı, javaslattevı és koordinatív testület. Feladatai közé tartozik az idısek életkörülményeit közvetlenül érintı helyi rendeletek elıkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, közremőködés az Idısek Világnapjával összefüggı programban, valamint az idıskorúak érdekének védelme. Kezdeményezzük az Idısügyi Tanács markánsabb megjelenését a város életében, a döntések elıkészítésében. A városban minden évben kiemelt esemény az Idısek Akadémiája, valamint az Idısek Világnapja rendezvények. 23

5. Modell kísérleti programok Városunk intézményei több esetben vettek és vesznek részt modell kísérleti programokban. A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával 1999-tıl mőködik a jelzırendszeres házigondozás belvárosi területen 60 készülékkel. Önkormányzatunk a kiemelkedıen pozitív visszhangra tekintettel saját erıbıl - a Területfejlesztési Tanács támogatásával - további 20 készülék beállítását oldotta meg 2000-ben a bokortanyák területén. A készülékek száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 127 db mőködik a város és Nyírpazony területén (Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása területe). 2007. január 1-tıl került bevezetésre a rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális jármővek (rámpával, kerekesszék rögzítésére alkalmas egységgel felszerelt) Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a város korlátozott közlekedıképességő lakosainak (egyik célcsoportja azok az idısek akik koruk miatt mozgásában akadályozottak) közlekedési igényét elızetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó idırendben közlekednek. 2004-ben Önkormányzatunk elnyerte az Idısbarát Önkormányzat Díjat. A díj adományozásával a Minisztérium Önkormányzatunknak az idısekért vállalt cselekvı felelısségét ismerte el, és 1.000.000 Ft összeggel járult hozzá a helyi idısügyi tevékenység segítéséhez. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal Az elızıekben bemutattuk a jelenben elérhetı, mőködı szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövı feladatait is. Idıbeli ütemezést nem tartunk célszerőnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részérıl, másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentısen befolyásolhatják a program menetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése céljából. A fejlesztés irányvonalai a következık: az élethosszig tartó tanulás elısegítése, önkéntes toborzás, tudatosítás, generációk közötti szolidaritás erısítése különbözı programokkal, egészségmegırzés, biztonságra törekvés, Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások, szociális szolgáltatások fejlesztése. 24

6. 1. Élethosszig tartó tanulás elısegítése Fontosnak tartjuk a tanulási lehetıségek megteremtését minden életszakaszban, nagy jelentıséget tulajdonítunk a megfelelı információkhoz való gyors és korszerő hozzáférésének. Ennek egyik megvalósulási formája az Idısek Akadémiája rendezvénysorozat, amelynek keretében elıadásokat hallgathatnak az idısek az egészségre nevelés területérıl, a helyes táplálkozásról, gyógyszerhasználatról, társadalmi kérdésekrıl, jogszabályi változásokról, szemléltetı anyagokkal kiegészítve. Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvetı joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idıs emberek részére rengeteg elınnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerően azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségbıl. Az idısek iskolai végzettsége emelkedik, ahogyan az 1.4. pontban bemutattuk, tehát várhatóan a számítógépes infrastrukturához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. Ezért lépéseket kell tenni az egyenlı hozzáférés biztosítása érdekében. Ez a folyamat elkezdıdött azzal, hogy a Szivárvány Idısek Otthonában "e-pont"-ot alakítottak ki. Továbbiakban egy-két idısek klubjában internet-szobát kell kialakítani, valamint a számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamokat célszerő szervezni. A Szociális Gondozási Központ 2006-ban pályázati úton nyert támogatást 20 fı idıs személy számítógépes oktatására. Meg kell keresni a folytatás lehetıségét, elsısorban pályázati úton. A megvalósításban résztvevı szervek: idısek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.2. Önkéntesek toborzása Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idıs, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait. A fizetett munkától való visszavonulás nagyon sok idısödı ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészrıl a segítı szervezetek sem rendelkeznek kimeríthetetlen szakember gárdával. Az idısebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplı számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. A megvalósításban résztvevı szervek: idısek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 25