2014. A MOODLE, MINT E-LEARNING RENDSZER BEMUTATÁSA BGF MOODLE ELEARNING KERETRENDSZER BALOGH CSABA, KISS ISTVÁN, PAPP GYULA, VÁGVÖLGYI CSABA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, CONSEDU
Tartalomjegyzék 1 Mi a Moodle?... 3 2 A Moodle funkciói... 4 2.1 Jogosultságok, szerepek... 4 2.1.1 Adminisztrátor... 4 2.1.2 Kurzuskészítő... 4 2.1.3 Tanár... 4 2.1.4 Nem szerkesztő tanár... 4 2.1.5 Tanuló... 4 2.1.6 Vendég... 5 2.2 Kurzusok formátuma... 5 2.2.1 Heti formátum... 5 2.2.2 Tematikus formátum... 5 2.2.3 Fórum formátum... 5 2.2.4 SCORM forma... 5 2.3 Kurzus beállítások... 5 3 Tananyag... 7 3.1 Címke... 7 3.2 IMS tartalomcsomag... 7 3.3 Mappa... 7 3.4 Oldal... 7 3.5 Tananyag (Fájl)... 7 3.6 URL... 8 3.7 KÖNYV... 8 4 Tevékenységek... 9 4.1 Lecke... 9 4.2 SCORM csomag... 9 4.3 Feladat... 10 4.3.1 Állományok továbbfejlesztett feltöltése... 10 4.3.2 Online szöveg... 10 4.3.3 Egyetlen állomány feltöltése... 10 4.3.4 Offline tevékenység... 10 4.4 Teszt... 10 4.4.1 Számításos... 11 4.4.2 Leírás... 11 4.4.3 Esszé... 11 4.4.4 Párosító... 11 4.4.5 Számításos feleletválasztós... 11 4.4.6 Beépített válaszos (kitöltő)... 11 4.4.7 Feleletválasztós... 11 4.4.8 Számjegyes... 11 4.4.9 Véletlen... 12 4.4.10 Véletlenszerű kiegészítendő... 12 4.4.11 Kiegészítendő kérdés... 12 4.4.12 Igaz-hamis... 12 4.5 KÜLSŐ ESZKÖZÖK... 12 4.6 Műhelymunka... 12 4.7 Adatbázis... 13 4.8 Wiki... 13 4.9 Fogalomtár... 13 4.10 Fórum... 13 4.11 Csevegés... 14 4.12 Felmérés... 14 1
4.13 Válaszlehetőség... 14 4.14 Visszajelzés... 15 5 Értékelés... 16 6 Tanulói tevékenységek követése... 17 6.1 Tanulói tevékenységek... 17 6.2 Jelentések... 17 6.3 Statisztika... 18 7 További eszközök... 19 7.1 Üzenetek... 19 7.2 Naptár modul... 19 8 Kiegészítő modulok... 20 8.1 Oktatási tevékenységet támogató kiegészítők... 20 8.1.1 Online hangrögzítés... 20 8.1.2 OpenMeetings... 20 8.1.3 Flashcard... 21 8.2 Az oktatói munkát segítő eszközök... 21 8.2.1 Jelenléti ív... 21 8.2.2 Ellenőrzőlista... 21 8.2.3 Bizonyítvány... 21 8.2.4 Tananyag vágólap... 22 8.3 Az adminisztrációt segítő kiegészítők... 22 8.3.1 Belépés / Felhasználói információ... 22 8.3.2 Statisztika... 22 8.3.3 Konfigurálható jelentések... 22 8.3.4 Kurzus mérete... 22 8.3.5 Egyszrű óra... 23 8.4 Kiegészítő kérdéstípusok... 23 8.4.1 Hiányzó szavak választása kérdés... 23 8.4.2 Drag & drop kérdés... 23 8.4.3 Drag & drop célmegjelölő kérdés... 23 8.4.4 Drag & drop szöveg... 24 8.4.5 Mindent vagy semmit... 24 9 Melléklet... 25 9.1 Hasznos leírások... 25 9.2 Felhasznált, Ajánlott források... 25 2
1 Mi a Moodle? A Moodle (Modular Object-Oriented Dinamic Learning Environment) egy virtuális oktatási környezet (CMS). Olyan ingyenes keretrendszer, amellyel az oktatók hatékony online tanulási környezeteket hozhatnak létre. Alkotója Martin Dougiamas. PHP script nyelven fejlesztik, és MySQL alapú adatbázisra épül. A legelterjedtebb platformokra (Windows, Linux, Unix, Machintosh) is telepíthető. A Moodle mint elektronikus tanulási környezet rendkívül szerteágazó, az önálló és az irányított tanulás minden aspektusát felölelő modulokból épül fel. Az elektronikus tanulás alapvetően három résztvevőre épül: a tanulóra a tanárra a képzés adminisztrátorára Ennek megfelelően a Moodle rendelkezik a tanuló munkáját elősegítő modulokkal, a tanár tevékenységéhez szükséges modulokkal, valamint az oktatási folyamat adminisztrálását segítő modulokkal. Megalkotásának fő motorja a hatékony tanítási/tanulási módszerek e-learning támogatása volt. Könnyen tanulható és rendkívüli módon testreszabható keretrendszer. A Moodle körül hatalmas felhasználói tábor alakult ki, amely megosztja egymással tapasztalatait. A Moodle fejlesztőcsapata mögött a közösségen túl olyan nagy nevek állnak, mint a Google, az Intel, a Microsoft, a brit és a holland Open University, a Catalyst IT és számos nagy felsőoktatási intézmény. 3
2 A Moodle funkciói A Moodle-ben minden kurzusok köré szerveződik. A keretrendszer tetszőlege számú kurzust képes kezelni, egy kurzushoz tetszőleges számú diák és tanár rendelhető. A kurzusokon belül többféle megjelenítési formátumot támogat. A kurzusokhoz tananyagokat (animációkat, videókat, képeket, szöveges dokumentumot, bemutatót stb.) és tevékenységeket (teszt, fórum, wiki, kérdőív, chat stb.) rendelhetünk. A tanulók teljesítményéről különböző statisztikákat készíthetünk, akár nem csak egy kurzuson belül, hanem több kurzust összekapcsolva is. A felület több nyelven is elérhető, támogatja a fordítási lehetőségeket. Beállíthatjuk, hogy automatikus e-mail értesítőt kapjunk a tanulók tevékenységeiről, valamint egy kattintással tudunk a kurzus összes résztvevője számára elektronikus üzenetet küldeni. 2.1 Jogosultságok, szerepek A Moodle felhasználók különböző jogosultságokkal rendelkeznek. Az egyes jogosultságok kiterjedhetnek az egész rendszerre (adminisztrátor, kurzuskészítő) vagy csak az adott kurzusokra (tanár, tanuló, nem szerkesztő tanár). Adminisztrátorként definiálhatunk új szerepeket, vagy módosíthatjuk a meglévő szerepek jogköreit. 2.1.1 Adminisztrátor Minden Moodle rendszernek van egy adminisztrátora. Ő kezeli a felhasználókat és azok jogosultságait. Kurzusokat hozhat létre és szervezhet kurzuskategóriákba. Az adminisztrátor felel a rendszer megfelelő működéséért, telepíti a frissítéseket, modulokat, szűrőket. 2.1.2 Kurzuskészítő A kurzuskészítő jogosult kurzusok létrehozására, kinevezheti a kurzus tanárait, beírathatja a kurzus résztvevőit. A felhasználói adatokat nem szerkesztheti és alapesetben kurzuskategóriákat sem hozhat létre. 2.1.3 Tanár Ez a szerep a kurzusokon belül van értelmezve. A kurzus tanára jogosult kurzus tartalmának szerkesztésére és tanulók munkáinak értékelése. Beírathat tanulókat a kurzusra, indíthat tevékenységeket és létrehozhat tananyagokat. 2.1.4 Nem szerkesztő tanár Nem rendelkeznek szerkesztési joggal a kurzusban,nem hozhatnak létre új tananyagokat, tevékenységeket, azonban értékelhetik a tanulók munkáját és megtekinthetik a tanulók eredményeit. 2.1.5 Tanuló A tanulók beállíthatják saját profiljukat, jelentkezhetnek kurzusokra (ha felvehető a kurzus), feltölthetnek feladatokat, hozzászólhatnak a fórumhoz, szerkeszthetik a wikiket stb. 4
2.1.6 Vendég Azok a nem részei felhasználóként a rendszernek, de szeretnénk őket egy-egy kurzusra beengedni. Vagy szeretnénk megmutatni kurzusunk működését. A vendégek beengedéséről az adott kurzus tulajdonosa (adminisztrátor vagy kurzuskészítő) dönt. 2.2 Kurzusok formátuma Korábban már írtam, hogy a Moodle többféle kurzusformátumot képes kezelni. Ebben a részben arról lesz szó, hogy melyek is ezek a formátumok, melyiknek milyen tanulási folyamatban célszerű a használata. 2.2.1 Heti formátum A heti formátum esetében a kurzus blokkjai egy-egy naptári héthez vannak rendelve, ez a formátum leginkább egy egyetemi kurzus esetében használható, ahol a tematikák a naptári hetekhez vannak rendelve. Természetesen középiskolában is használható, ha például szakköri tevékenységet szeretnénk menedzselni, amelyben hetenet kerülnek a feladatok kiosztásra. Olyan tantárgyak esetében, ahol egy héten több foglalkozás, tanóra is van, véleményem szerint nem feltétlenül célszerű használni. 2.2.2 Tematikus formátum A témaforma esetében a kurzust témaegységekre bontjuk és az egyes témákhoz rendeljük a kurzus blokkjait. Ezt főleg a távoktatásban használják, de jól idomítható a középiskolai keretekhez is. Lehetőséget nyújt arra, hogy minden egyes tanórához rendeljünk a blokkot, ezáltal a gyerekek az óra sorszámának ismeretében eligazodnak a feladatok között. Ez esetben a blokkok függetlenek a naptári hetektől. Természetesen ez a forma, akkor is hasznos, ha az órán ugyan nem a Moodle-n keresztül folyik a munka, hanem csak a házi feladatokat kell ott elkészíteni/beadni stb. Vagy ha valóban a tananyag fejezetei szerint építjük fel kurzusainkat, akkor is ez a formátum a javasolt. 2.2.3 Fórum formátum Ez a formátum főleg a projektoktatás kereteihez passzol, de alkalmazható középiskolában is, amennyiben a gyerekek projektmunkában vesznek részt. 2.2.4 SCORM forma Ez a forma a kurzus kezdőoldalán egy SCORM csomagot jelenít meg (SCORM = Sharable Content Reference Model LMS szabvány). A SCORM csomag tartalom és a JavaScript tevékenységek együttese, amelyek adatokat küldenek a Moodle-nek a tanulók pontszámairól, tevékenységeikről. A Moodle képes használni a SCORM csomagokat, mint egy összetevőt (SCORM/AICC modul), vagy mint egy kurzus formátumot. Amennyiben egy nagy SCORM objektumot szeretnénk használni kurzusként, akkor válasszuk ezt a kurzusformátumot, ekkor a tanulók csak a SCORM objektummal tudnak kapcsolatba lépni, a többi Moodle eszközzel nem. 2.3 Kurzus beállítások A kurzusunknak nem csak a formátumát választhatjuk meg, hanem egyébbeállításokat is elvégezhetünk. Eldönthetjük, hogy az adminisztrátor által létrehozott mely kategóriába soroljuk kurzusunkat, nevet kell adnunk a kurzusunknak (teljes és rövid nevet is, a rövid név fog a baloldali menüben megjelenni). 5
Írhatunk összefoglalót a kurzus tartalmáról, ami a kurzusok listája menüben fog majd megjelenni. Megadhatjuk a kurzusunk kezdődátumát, ettől a kurzus ettől a naptól érhető el a tanulók számára. Adhatunk meg beiratkozási időtartamot, amennyiben a diákok maguk vehetik fel a kurzusaikat. A kurzusformátumtól függően megadhatjuk a hetek vagy a témák számát (ennyi blokk fog megjelenni a kurzus felületén). Állíthatunk be a kurzus résztvevői között csoportokat, például, ha a tanulók a tantárgyat csoportbontásban tanulják. Ha csak egyes feladatokat szeretnénk csoportmunkában végeztetni, azt majd a konkrét feladatnál kell beállítanunk. Kiválaszthatjuk, hogy a kurzusra milyen beiratkozási módszereket szeretnénk alkalmazni, és hogy felvehető a diákok számára vagy nem. Megadhatunk beiratkozási kódot, ekkor csak a kód birtokában lehet a kurzusra jelentkezni. Engedélyezhetjük, hogy vendégfelhasználók is megtekinthessék a kurzusunkat (erről már volt szó a szerepeknél). A kurzusunkban elrejthetünk a tanulók elől bizonyos tartalmakat, hogy csak olyan ütemben tudjanak haladni, ahogy a tanár szeretné. A kurzusbeállítások között adhatjuk meg, hogy ezek a rejtett részek tömör formában vagy teljesen elrejtve jelenjenek meg a tanulóknak. A kurzusunk felületén oszthatunk meg híreket a tanulókkal, itt adhatjuk meg, hogy a hírek közül mennyi jelenjen meg a kurzus főlapján. Megadhatjuk, hogy a tanulók láthassák a saját pontjaikat illetve a tevékenységeikről készített kimutatásokat. A felöltendő állományokra megadhatjuk a fájlok maximális méretét. Egy kurzuson belül átnevezhetjük a szerepeket, hogy a kurzus tematikájához jobban illeszkedjen. Például mentor, résztvevő, konzulens stb. 6
3 Tananyag 3.1 Címke Címke segítségével szöveget, képet, hanganyagot, videót stb. illeszthetünk a kurzusoldalon a tevékenységek ugrópontjai közé. A megjelenését egy tevékenység feltételéhez is köthetjük, ezáltal irányíthatjuk a tanulók munkáját. 3.2 IMS tartalomcsomag Az IMS tartalomcsomaggal a kurzusban az IMS Content Packaging specifikáció szerinti tartalmak jeleníthetők meg. Az IMS egy szabvány, amely többek között az e-learning anyagok formátumát is meghatározza. A Moodle képes IMS tartalomcsomagot importálni, ezáltal lehetővé teszi, hogy a tananyagainkat szabványos formában, különböző rendszerekben is használni tudjuk konvertálás nélkül. Az importált anyagokat megjeleníthetjük felugró ablakban, vagy beágyazva a Moodle oldalba. Ezt a tananyagtípust akár több kurzus között is megoszthatjuk. 3.3 Mappa A mappa egyszerre tölthetünk több tananyagot, amelyek akár különböző típusúak is lehetnek. A feltöltött tananyagok a tanulók számára is csoportosítva jelennek meg. A mappa leírásában az egyes állományokkal végzendő feladatokat is megadhatjuk.. 3.4 Oldal Az oldal lényegében egy szöveges tananyag, amelyben elhelyezhetünk képeket és egyéb médiaelemeket is. Nagyon sokféleképpen használható. Az Oldal modullal a tanár internetes tananyagot hozhat létre egy szövegszerkesztő segítségével. Az oldalon megjelenhet szöveg, kép, hang, videó, webes ugrópontok és beágyazott kód, például a Google Maps. Az Oldal modul használatának előnye az Állomány modullal szemben a tananyag könnyebb elérhetősége (pl. mobil eszközökkel) és frissíthetősége. Az Oldal modul használható: A kurzus feltételeinek vagy a tanmenetnek a bemutatására Magyarázó szöveggel ellátott videó és hang beágyazására 3.5 Tananyag (Fájl) Tananyag bármilyen elektronikus állomány lehet. Az állomány típusától függően beállíthatjuk, hogy a Moodle oldalba ágyazva, felugró ablakban jelenjen meg, vagy automatikusan letöltődjön a számítógépre. A tananyagnak nevet és leírást kell adnunk. A feltöltött állományokat mappákba szervezhetjük. A fájl modullal a tanár állomány formájában tehet elérhetővé egy tananyagot. Ahol lehetséges, a fájl megjelenik a kurzusfelületen, más esetben a tanulóknak felkínálja a letöltést. A fájl magában foglalhat kiegészítő állományokat. Például egy HTML-oldal beágyazott képeket vagy Flash-objektumokat tartalmazhat. A tanulóknak számítógépükön megfelelő szoftverre lesz szükségük a fájl megnyitásához. A fájl használható Bemutatók megosztására az osztályban 7
Miniportál mint tananyag rendelkezésre bocsátására Egyes fájlok (pl. Photoshop. PSD) tervezet formájában való közreadására, így a tanulók is szerkeszthetik, majd osztályozásra leadhatják ezeket. 3.6 URL Az URL-modullal a tanár internetes ugrópontot adhat meg tananyagként. Bármi, ami szabadon hozzáférhető az interneten, például dokumentumok vagy képek, megadható. Az URL-t nem szükséges egy portál honlapjaként megadni. Egy adott weboldal URL-jét kimásolhatja a vágólapra és beszúrhatja, vagy használhatja az állományválasztót, és kiválaszthat egy adattárbeli (pl. Flickr, YouTube vagy Wikimedia) ugrópontot (attól függően, hogy mely adattárak vannak engedélyezve a portálon.) Az URL többféle megjelenítési lehetősége közül lehet választani (beágyazás, megnyitás új ablakban, további lehetőségek az információk, mint például a tanuló nevének, ha szükséges, az URL-nek az átadására. Az URL szövegszerkesztővel bármilyen egyéb tananyaghoz vagy tevékenységtípushoz hozzáadható. 3.7 KÖNYV A könyv egyszerű, többoldalas, fejezetekre és alfejezetekre tagolt tananyag. Média és szöveg egyaránt szerepelhet benne. Olvasásra szánt anyag éppúgy elhelyezhető benne, mint egy tanszéki kézikönyv vagy egy tanulói munkákat tartalmazó portfolió. 8
4 Tevékenységek A tevékenységek lényegében annyiban különböznek a tananyagoktól, hogy a tevékenységek esetében a tanuló teljesítménye mérhető. Azt nem tudjuk vizsgálni, hogy egy adott tananyagot a tanuló elolvasott-e (azt igen, hogy egyáltalán megnyitotta-e), de azt igen, hogy válaszolt-e egy adott kérdésre, feltöltötte az elkészített dokumentumot. Tehát a gyakorlatban a tevékenység modulok a leghasználhatóbb Moodle eszközök. Az alábbiakban bemutatom az általam megismert Moodle tevékenységeket. 4.1 Lecke Egy-egy lecke néhány oldalból és esetlegesen tartalomoldalakból épül föl. Egy oldalon valamilyen tartalom jelenik meg, és általában egy kérdéssel végződik. A válaszokhoz hozzátartozik egy ugrópont. Az ugrópont lehet relatív - adott oldalhoz, következő oldalhoz való ugrás - vagy abszolút - a lecke bármely oldalára vagy a lecke végére ugrás. A tartalomoldal a lecke más oldalaira, például a tartalomjegyzékre mutató ugrópontokat tartalmaz. A leckén való végighaladás a közreadandó anyag struktúrájától függően lehet egyszerű és bonyolult. A lecke osztályozható, az osztályzat az osztályozónaplóban rögzíthető. Alkalmazható: Új téma önálló feldolgozására Forgatókönyvek és döntéshozatali körülmények szimulálására Egyedi ismétlő-rendszerező tevékenységekre 4.2 SCORM csomag A SCORM modul lehetővé teszi, hogy a tanár SCORM illetve AICC csomagokat adjon hozzá a kurzushoz. A SCORM egy szabvány, olyan előírások gyűjteménye, amelynek segítségével olyan tananyagokat készíthetünk, amelyek bármilyen SCORM kompatibilis rendszerrel megtekinthetők, amelyek ugyanazt a SCORM verziót használják. A már kész SCORM vagy AICC állományokat csak fel kell töltenünk és máris használhatjuk őket a Moodle-ben. A tartalom több oldalt foglalhat el, közöttük navigálási lehetőséggel. Egy előbukkanó ablakban való megjelenítési beállításokkal, tartalomjegyzékkel, navigációs gombokkal stb. A SCORM-tevékenységek általában kérdéseket tartalmaznak, a válaszok osztályozása bekerül egy osztályozónaplóba. 9
A SCORM-tevékenységek használhatók: multimédiás tartalom és animációk bemutatására értékelési eszközként. 4.3 Feladat A Feladat tevékenységmodul révén a tanár a tanulók előmenetelét ellenőrizheti elvégzendő munkák kijelölése, értékelése, osztályozása és visszajelzés küldése révén. A tanuló bármilyen digitális tartalmat (állományt) leadhat (dokumentumot, számolótáblát, képet, hangállományt és videoklipet), online tölthet ki feladatokat. A feladat használható az elkészítendő munkára való figyelmeztetés eszközeként is. Ellenőrzés során a tanár visszajelzést küldhet a fenti formátumokban, tetszése szerinti skálán leosztályozhatja a leadott munkát, a végleges osztályzat pedig bekerül az osztályozónaplóba. Az alábbi típusai vannak alapértelmezetten telepítve: 4.3.1 Állományok továbbfejlesztett feltöltése Ennél a feladatnál egy állományt várunk a tanulóktól, lehetőségünk van az állományt javításra visszaküldeni, tehát a tanulók az értékelés után is tölthetnek fel állományokat. 4.3.2 Online szöveg Ennél a feladattípusnál a tanulóktól egy szöveget várunk, amelyet a Moodle beépített szövegszerkesztőjével készíthetnek el. 4.3.3 Egyetlen állomány feltöltése A tanulóknak egy konkrét feladatot kell elküldeniük, a feltöltött fájlt a megadott határidőig, vagy amíg a feladat nem kerül értékelésre bármikor frissíthetik. 4.3.4 Offline tevékenység Feladatként adhatunk valamilyen offline tevékenységet is, tehát olyan feladatot, amely nem jár elektronikus produktummal, azonban szeretnénk a tanulók eredményeit a rendszerben. 4.4 Teszt A teszt a leguniverzálisabban használható Moodle tevékenység. Készíthetünk segítségével dolgozatokat, szövegértési feladatot, ismétlő feladatsort, új anyagot feldolgozó feladatsort. A felhasználásának csak a képzeletünk és a kreativitásunk szab határt. A tanár a tesztet beállíthatja többször megoldhatóként, mely során a kérdések keverednek, vagy adatbankból véletlenszerűen kerülnek az aktuális tesztbe. Megadhat hozzá időkorlátot is. Az egyes próbálkozások osztályozása az esszékérdések kivételével automatikus, az eredmény pedig bekerül az osztályozónaplóba. A tesztek használhatók kurzusvizsgához szövegértési feladatokhoz vagy téma összegzéséhez gyakorló tesztként korábbi vizsgák anyaga alapján 10
azonnali ismeret-ellenőrzéshez önellenőrzésre A tesztekhez hozzá kell adnunk a kívánt kérdéseket, amelyeket a Kérdésbankban hoztunk létre. Kérdéseinket kategóriákba rendezhetjük, újból felhasználhatjuk egy másik tesztben, valamint generálhatunk véletlen kérdéseket a már meglévő kérdésekből. A tesztekben többféle kérdéstípust helyezhetünk el: 4.4.1 Számításos A számításos kérdések egyszerűbb változata, mely hasonló a számjegyes kérdésekhez, de a számok halmazból való kiválasztása a teszt megoldása során véletlenszerűen történik. 4.4.2 Leírás A leírás nem kérdés. Bizonyos utasítások, táblázatok és egyéb tartalmak teszthez való hozzáadására szolgál. A kurzusoldal címkéjéhez hasonlóan tartalom kurzusoldalba való beillesztésére használható. 4.4.3 Esszé A tanulóknak egy hosszabb szöveggel kell válaszolniuk. Az esszékérdésekre a tanárnak kell kijavítania. 4.4.4 Párosító Két oszlop elemeit párba kell rendezni, olyan formában, hogy a párosítandó szövegek a képernyő bal oldalán egymás alatt jelennek meg, a hozzájuk tartozó meghatározásokat, pedig egy legördülő menüből kell kiválasztani. 4.4.5 Számításos feleletválasztós A számításos feleletválasztós kérdések olyan feleletválasztós kérdések, amelyekben a válaszokba számértékek képletének eredményei illeszthetők, amelyek a teszt megoldása során egy halmazból véletlenszerűen kiválasztva konkrét értékekként kerülnek a megoldásba. 4.4.6 Beépített válaszos (kitöltő) Ez a kérdéstípus igen rugalmas, de csak speciálisan kódot tartalmazó szöveggel hozható létre, melybe feleletválasztós, kiegészítendő vagy számjegyes kérdések vannak beépítve. 4.4.7 Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Beállíthatunk egy illetve több helyes válaszos kérdéseket, a különböző válaszlehetőségekre lehetőségünk van többféle súlyozású pontokat megadni. 4.4.8 Számjegyes Számjegyes, esetleg egységeket tartalmazó választ tesz lehetővé, melynek pontozása különféle mintaválaszokkal való összehasonlítás alapján, esetleg tűréshatárokkal pontozható. 11
4.4.9 Véletlen A kategórián belüli kérdések közül véletlenszerűen hozzá ad egyet a teszthez. 4.4.10 Véletlenszerű kiegészítendő A párosító kérdéshez hasonlít, csak egy adott kategórián belüli kiegészítendő kérdésekből jön létre véletlenszerűen. 4.4.11 Kiegészítendő kérdés A tanulóknak egy rövid mondattal, vagy definícióval kell válaszolniuk. Meg kell adni az elfogadható válaszokat. 4.4.12 Igaz-hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Lehetőség van további kérdéstípusokat is integrálni a rendszerbe (https://moodle.org/plugins/browse.php?list=category&id=29) 4.5 KÜLSŐ ESZKÖZÖK Külső eszközökkel a Moodle felhasználói más portálokon lévő tananyagokkal és tevékenységekkel léphetnek kapcsolatba. Ilyen lehet egy új tevékenységfajta megjelenése vagy tananyagok elérhetővé válása valamely kiadónál. A külső eszköz egy példányának beállításához egy LTI-t (tanulási eszközök együttműködését) támogató eszközszolgáltatóra van szükség. Ha talál ilyet, tőle megkaphatja a beállításhoz szükséges adatokat. Emellett használhatja a portál rendszergazdája által beállított eszközöket is. A külső eszköz eltér az URL-en keresztül elérhető tananyagtól, amennyiben: *Környezetét ismeri - A külső eszköz adatokhoz jut a kapcsolatot kezdeményező felhasználóról. Ilyen például az intézmény neve, a kurzusazonosító, a felhasználó azonosítója, neve stb. Beépül - A külső eszköz támogatja a tevékenységgel összefüggő osztályzatok olvasását, frissítését és törlését. A jövőben további beépülési lehetőségek megjelenése várható. Biztonságos - Megbízhatónak feltételezett kapcsolat létesül az eszközszolgáltató és a Moodle ezen példánya között, ami biztonságos kommunikációs csatornát nyit meg közöttük. 4.6 Műhelymunka A Moodle alkalmas műhelymunka menedzselésére is. A műhelymunka egy kölcsönös szakértői értékelési tevékenység, amelyet nagyon sokféleképpen használhatunk. A Moodle-ben a diákok egy online szövegszerkesztő eszközön és mellékleteken keresztül mutatják be munkáikat. A diákok először a saját majd a társaik munkáját értékelik. A leadott munkák értékelése a tanár által meghatározott többféle értékelési kritériumot magában foglaló űrlapon történik. A tanulótárs általi értékelést és az értékelő űrlap használatát a tanár által biztosított leadásmintákon és mintaértékeléseken lehet előre gyakorolni. A tanulók egy vagy több társuk leadott munkáját is értékelhetik. Ha szükséges, mind a leadott munkák, mind az értékelők névtelensége megőrizhető. 12
A tanulók a műhelymunkára két osztályzatot kapnak: egyet leadott munkájukra, egyet pedig társaik leadott munkájának értékelésére. Mindkét osztályzat bekerül az osztályozónaplóba. 4.7 Adatbázis Az adatbázis tevékenység modul lehetővé teszi a tanárok és tanulók számára, hogy saját adatbázist hozzanak létre bármilyen témában. Az adatbázis elemek szerkezete és formátuma tetszőleges alakítható, helyezhetünk el az adatbázisban linket, képet, egyéb állományokat. A bejegyzések könnyen kereshetünk, alakíthatunk ki csoportokat, tehát ez a modul kiválóan alkalmas projektfeladatoknál és gyűjtőmunkánál. Az adatbázis-tevékenységeket kurzusok között előre beállítottként megoszthatja, a tanár pedig tételeket importálhat vagy exportálhat, illetve megjegyzéseket fűzhet hozzájuk. A tételeket a tanárok és a tanulók értékelhetik (utóbbi esetben: csoporttársi értékelés), az értékelések összegezhetők és az osztályozónaplóba bekerülő végső osztályzattá alakíthatók. Jellemző alkalmazásai: Netes hivatkozások, könyvek, könyvszemlék, folyóirat-hivatkozások stb. közösen kialakított gyűjteménye Tanulói fényképek, poszterek, csoporttársi értékelésre szánt honlapok, versek stb. megjelenítése 4.8 Wiki A diákok közösen is készíthetnek saját maguknak tananyagokat. Erre a legalkalmasabb megoldás egy közös wiki készítése. A wikit szerkesztheti az egész kurzus, vagy egy kurzuson belüli csoport. Az elkészült wikiket a kurzus össze résztvevője megtekintheti. Minden oldal korábbi verzióinak előzményei a wikiben megőrződnek. A wiki jól használható például Csoportos jegyzet útmutató készítésére Munkaterv és találkozók megszervezésére Tanulók közös könyvének szerkesztésére Együttműködésen alapuló történet előadására Személyes vizsganapló kialakítására (egyedi wiki révén) 4.9 Fogalomtár A tantárgyhoz kapcsolódó fogalmak rendszerezésére használhatjuk a Moodle beépített fogalomtárát. A fogalomtár lehet elsődleges és másodlagos fogalomtár is, engedélyezhetjük a tanulók számára is fogalmak definiálását, vagy csupán azt, hogy saját megjegyzéseket fűzzenek a kész fogalmakhoz. Azt is beállíthatjuk, hogy a fogalomtár elemi automatikusan belinkelődjenek a tananyagokban, ezáltal a fogalom bármely előfordulásakor egy kattintással megjeleníthető az adott fogalom definíciója. 4.10 Fórum A Fórum az aszinkrón megbeszélések helye. Minden kurzushoz automatikusan létrejön a kurzus hírfóruma, ebben célszerű csak a mindenkit érintő technikai vagy egyéb kérdéseket megvitatni. Lehet létrehozni az egyes 13
blokkokon belül is fórumokat, ezek célja lehet egy projektfeladat, vagy valami konkrét téma megvitatása. A kurzus tanára beállíthatja, hogy kik hozhatnak létre a fórumban témákat, kik válaszolhatnak az egyes kérdésekre. Az üzenetek számos változatban megjeleníthetők és tartalmazhatnak csatolt állományt is. A fórumra való feliratkozással a részvevők minden egyes üzenetből kapnak egy-egy példányt a levelesládájukba. A tanár adott esetben mindenki számára előírhatja a feliratkozást. 4.11 Csevegés A csevegési modul segítségével a résztvevők a weben keresztül valós időben beszélgetést folytathatnak. A csevegés lehet egyszeri és a hét vagy a nap adott időpontjában ismétlődő tevékenység, mely elmenthető és mások számára megtekinthetővé tehető. Különösen akkor hasznos, ha a csoport tagjai nem tudnak személyesen találkozni, pl. Online kurzusokban való rendszeres részvétel esetén egymástól távol lévők oszthatják meg véleményüket Egy tanuló átmenetileg nem tud részt venni a tanárral való személyes megbeszélésen, ugyanakkor utol kell érni a többieket Gyakorlaton lévő tanulók kicserélhetik tapasztalataikat egymással és a tanárral A fiatalabb korosztály a csevegést otthoni esténkénti szabályozott (felügyelt) tevékenységként a társas hálózati együttműködés bevezetőjeként veheti igénybe Kérdezz-felelek jellegű tevékenység egy más helyen lévő meghívott előadóval Tanulók felkészítése tesztek megoldására, mely során a tanár vagy a többi tanuló tesz fel kérdéseket 4.12 Felmérés A felmérő modullal háromféle eszközt használhat a tanulás online környezetekben való értékelésére és ösztönzésére. Ezekkel a tanár adatokat gyűjthet az osztályáról és reagálhat saját oktatására. Eszközei előre gyártott kérdéseket tartalmaznak. Amennyiben valaki saját felmérőt szeretne gyártani, a Visszajelzés modult érdemes használni. 4.13 Válaszlehetőség A választási modullal a tanár kérdést tehet fel és több választ adhat meg hozzá, a tanulóknak ezek közül kell választaniuk. A választás eredményét a tanulói válaszok után akár közzé is teheti - a tanulók nevével együtt. vagy anonim módon. Használati lehetőségek: Gondolatébresztőként gyors rákérdezés A tanulói megértés gyors ellenőrzése Tanulói döntéshozatal elősegítése pl. azzal, hogy a tanulók szavazhatnak, milyen irányban haladjon tovább a kurzus Ezzel a modullal például kioszthatjuk a feldolgozandó témákat a tanulók között. 14
4.14 Visszajelzés A visszajelzési modullal a tanár különféle kérdéstípusokkal (feleletválasztós, igen-nem, szövegbeviteles, stb.) egyedi felméréseket hozhat létre. A visszajelzés lehet névtelen, az eredmény megtekinthetősége pedig szabályozható. A portál címoldalán megjelenő visszajelzési tevékenységbe nem bejelentkezett felhasználók is bekapcsolódhatnak. Jellemző alkalmazásai: Kurzusértékelések a tartalom későbbi résztvevők számára való tökéletesítése érdekében Kurzusmodulokra, eseményekrte stb. való feliratkozás lehetővé tétele A kurzusválaszték vagy az intézményi politika vendégek általi értékelésének felmérése Bántalmazás felmérésére, mely során a tanulók az eseményeket név nélkül bejelenthetik. A kérdőívek segítségével készíthetünk kérdőívet a tanárok munkájáról, egy projektfeladat célkitűzésének megvalósulásáról stb. 15
5 Értékelés Igen fontos, hogy a tanulók tevékenységéről a megfelelő információkkal rendelkezzünk. Lássuk a tanulói teljesítményeket és tudjuk értékelni azt. A tananyagok és az általuk közvetített kompetenciák elsajátításának mérésére, ellenőrzésére számos eszköz áll rendelkezésünkre a keretrendszerben. A számonkérést és ellenőrzést szolgáló modulok a következők: Teszt; Feladat; Adatbázis; Fogalomtár; Fórum; SCORM tananyag (amennyiben teszteket is tartalmaz); A felsorolt modulok beállításai között megtaláljuk a pontszám meghatározását és a végső pont kiszámításának módját. Az egyes értékelési tételek megjelennek az értékelő naplóban. Az értékelő napló a Beállítások blokkban érheti el. 16
6 Tanulói tevékenységek követése 6.1 Tanulói tevékenységek A tanulók tevékenysége több ponton nyomon követhető a rendszerben. Például bárhol mondjuk a résztvevők oldalon (Navigáció blokk Kurzus Résztvevők) a tanuló nevére kattint. A hallgató profiljához tartozik a Tevékenységi jelentések menüpont, melyet szintén a Navigáció blokkban találunk. Mint a képen is látható, a jelentésen belül hat jelentésforma található. Itt kérhet vázlatos, vagy teljes jelentést a kurzusbeli tevékenységéről; megnézheti a mai-, vagy minden naplóbejegyzését; statisztikát kérhet róla, vagy megnézheti az eredményeit. A vázlatos jelentés esetében rövidebb, áttekintő információkat kapunk a hallgató kurzusban végzett tevékenységéről. A teljes jelentés viszont minden részletre kiterjedő információhalmazt biztosít. A Mai naplók menüpont alatt a mai tevékenységét látjuk a hallgatónak, míg a Minden naplóbejegyzés alatt a kurzus indulása óta végzett tevékenységeit tudjuk ellenőrizni. A grafikon alatt több oldalra tördelve az összes naplóban rögzített tevékenységét látjuk a hallgatónak listába szervezve. A Statisztika grafikonja az adott hallgató tevékenységeinek intenzitásáról tájékoztat. Az oldal alsó részén azoknak a napoknak a listáját látja, amikor a hallgató valamilyen tevékenységet végzett. Fontos tudnunk, hogy a statisztikai eredmények hetente realizálódnak, így az utolsó hét eredményeit sosem látjuk. A Pont menüpont az értékelő naplóba vezet, s a hallgató teljesítményét láthatjuk Felhasználói nézetben. 6.2 Jelentések A Jelentések menüpont a Navigáció blokkban található az adott kurzus alatt. A menüpontra kattintva jut a Jelentések oldalra, ahol öt különböző szempontból vizsgálhatja a tanulók, tutorok, tanárok, oktatásszervezők, sőt a rendszergazdák tevékenykedését is. 4.2.1 Naplók A rendszer minden tevékenységet naplóz. Egy több legördülő menüből álló űrlap segítségével szűrhetjük a naplóbejegyzéseket felhasználó csoportra, személyre, dátumra, tevékenységre vonatkoztatva. Ha szükséges a naplóbejegyzéseket exportálni tudjuk, s le tudjuk tölteni Excel, ODS (OpenOffidce.org Calc) és szövegként is. 17
A Folyamatos napló a legutolsó óráról hivatkozásra kattintva egy felugró ablakban folyamatosan nyomon követheti az aktuális eseményeket. 4.2.2 Tevékenységi jelentés A tevékenységi jelentés a kurzus összes tananyagának és tevékenységének a listáját tartalmazza, s azt, hogy melyiket hányszor tekintették meg. Ez az információ segít annak a felmérésében, hogy a tanulók a megfelelő tempóban haladnak-e a tananyag feldolgozásával. Az egyes tananyagok és tevékenységek mellett megjelenő számok nagysága tájékoztat arról, hogy mekkora intenzitással használják a hallgatók az adott modult. Ha ez a szám elmarad az általunk elvárttól, akkor kell áttérnünk a Jelentés a részvételről jelentéstípusra, ahol konkrét információkat kapunk az egyes felhasználók tevékenységéről. 4.2.3 Jelentés a részvételtől Ez a modul egy legördülő listákból álló űrlap segítségével ad lehetőséget egy bizonyos időszakban, egy bizonyos tevékenységre, egy választott felhasználói csoport tevékenységének a lekérdezésére. Azt tudhatjuk meg, hogy például egy hétre visszamenően az adott felhasználói csoport tagjai hányszor foglalkoztak az adott tevékenységgel, illetve ki nem foglalkozott vele. Nekik erről a felületről azonnal felszólítást lehet küldeni csoportosan. A Minden nem kiválasztása gombra kattintva egyszerre lehet kiválasztani az összes olyan tanulót, aki nem nyúlt a tananyaghoz, s a lista jobbalsó részén találhatólegördülő listából az Üzenet küldése opciót választva máris üzenhet nekik. 4.2.4 Tevékenység teljesítése A Tevékenység teljesítése menüpont alatt a hallgatók teljesítési adatait találhatjuk grafikusan ábrázolva. Ennek alapján átfogó képet kapunk arról, hogy a kurzus hallgatói hol tartanak a tananyag feldolgozásában. Így kiszűrhetők a problémás hallgatók, s számukra célirányos támogatás biztosítható, illetve megszólíthatjuk őket, hogy mi okozza a problémát. A jelentés letölthető UTF-8-as.csv formátumban, illetve Excel kompatibilis.csv formátumban. Ez utóbbit Excel táblázatkezelőben megnyitva jól kezelhető, s további összesítéseket lehet végezni. 6.3 Statisztika A statisztika modulban a már megszokott űrlapos módszerrel szűrési feltételeket állíthat össze egy időszakra, s a rendszer grafikusan ábrázolja a felhasználói aktivitást. Ezek az ábrák sokat segítenek bizonyos összefüggések, szokások felderítésében. A jelentés moduljainak az együttes használatával részletes és mélyreható összefüggéseket lehet felderíteni a rendszer használatával kapcsolatosan. Ezen információk alapján lehetőség nyílik a hibák, hiányosságok javítására, valamint az előnyös tapasztalatok elterjesztésére a szervezet oktatási hagyományainak a terén. 18
7 További eszközök Az alábbi lehetőségek a Moodle keretrendszer alapvető eszközei, az oktatási-tanulási tevékenységek kiegészítéseként, segítéseként kiválóan alkalmazhatóak. 7.1 Üzenetek A portálon belül küldött üzeneteket a rendszer 60 másodpercenként küldi és fogadja. A Navigáció/Profilom/Üzenetek útvonalon található az üzenetek kezelésére szolgáló oldal. A portál más felhasználóit felvehetjük a kapcsolati listánkra a nevük mellett található zöld színű pluszjelre kattintva, ezzel megkönnyítve a későbbi üzenetküldést: az adott személyt nem kell még egyszer kikeresni a többi felhasználó közül, csak a saját elmentett kapcsolati listánkról kell kiválasztani. A Kapcsolat zárolása (piros áthúzott karika) funkcióval kizárhatjuk az adott felhasználót, így többet nem kapunk tőle üzenetet. 7.2 Naptár modul A Moodle-ban a naptár segítségével egyrészről a tanárok által meghatározott feladatok határidejére figyelmeztet, másrészről saját magunk számára is hozhatunk létre eseményeket, pl. különféle megjegyzéseket, figyelmeztetéseket. A naptáron a hónap nevére kattintva lehet elnavigálni a naptár szerkesztői felületére. Tanulói jogosultság esetén megjelenik még az úgynevezett Eseménykulcs, amellyel szűrhetjük az eseményeket: Globális: az egész portálra kiterjedő események, rendszergazdai jogosultsággal. Kurzus: adott kurzusra érvényes események, rendszergazdai és tanári jogosultsággal. Csoport: a kurzus csoportmódban történő használata esetén egy-egy csoportnak létrehozott események, rendszergazdai és tanári jogosultsággal. Felhasználó: a bejelentkezett felhasználó saját magának hozhat létre eseményeket, rendszergazdai, tanári és tanulói jogosultsággal. A létrehozott eseményeink utólag szerkeszthetők, ill. törölhetők is a megfelelő ikonokat használva. 19
8 Kiegészítő modulok A központi MOODLE keretrendszerbe számos kiegészítő funkció lett telepítve. Ezek feladata az, hogy használhatóbbá tegye a keretrendszer használatát, adminisztrálhatóságát, illetve olyan funkciókat tegyen elérhetővé, amelyeket az alaprendszer nem tartalmaz, de a hatékony oktatási tevékenység érdekében szükség van rájuk. A kiegészítő funkciók jellegüket tekintve több csoportba tartoznak. Ezek a következők. Tevékenységmodulok egy-egy új tevékenységet valósít meg az oktatási folyamatban. Vagy a hallgatók tevékenykedtetéséhez járul hozzá, vagy a hallgatói tevékenységek nyomon követését segíti. Blokkok az egyes tevékenységekhez blokkok is tartoznak, amelyek az egyes funkciók elérésében játszanak szerepet. Kérdéstípusok a tesztek könnyebb kezelhetősége, illetve változatossága érdekében több drag and drop és egyéb kérdéstípus került telepítésre. Integráció a keretrendszer egyes funkcióit külső eszközök segítségével tudja megvalósítani (pl.: videokonferencia, eportfólió). Patch egyes esetekben szükséges az eredeti forrásának a módosítására. Adminisztrációs eszközök a keretrendszerben folyó tevékenységek részletesebb nyomon követését teszik lehetővé. 8.1 Oktatási tevékenységet támogató kiegészítők 8.1.1 Online hangrögzítés A kiegészítő a Feladat modulba épül be, mint feladat leadási forma önállóan nem jelenik meg a Portáladminisztráció felületén. Lehetőséget ad arra, hogy a tanulók nem írásban, hanem szóban adják be feladatukat. A tanulók a webes felületen a kurzusban készíthetnek hangfelvételeket nem szükséges semmiféle szoftver a hang rögzítésére. Különösen alkalmas a kiejtés, a kommunikációs készségek ellenőrzésére. Az idegen nyelvi képzések egyik hasznos eszköze. Előfeltétel, hogy a felhasználó (hallgató/oktató) számítógépén legyen 10.1-es vagy újabb Flash plugin. 8.1.2 OpenMeetings Ez a szinkronizációs modul az azonos nevű videokonferencia rendszerrel való kapcsolatot és integrációt hivatott megvalósítani. Segítségével lehetőség nyílik onlibe előadások, webináriumok, videókonferenciák, online fogadóórák és megbeszélések megtartására. A modul alapvetően az egyes események időzítésében játszanak szerepet, azaz a modul felületén adhatjuk meg, hogy mikor kezdődik és mikor fejeződik be egy-egy esemény. A természetszerű hang és videó kapcsolaton túl további szolgáltatások állnak rendelkezésre a rendszerben: Csevegés; Fehértábla; Állománymegosztás; Szavazás; Képernyő megosztás. A rendszer lehetőséget ad az egyes találkozók felvételére, biztonsági mentésre. Az egyes találkozók lebonyolítása során gazdag eszköztárat biztosít a folyamat moderálására. 20
8.1.3 Flashcard A Flashcard a tananyag memorizálásában segítik a tanulót. Lehetőséget ad az oktatónak arra, hogy a tananyag fogalmait, a szükséges definíciókat, idegennyelv tanulása esetén az egyes leckék szavait egy-egy kártyacsomagként biztosítsa a hallgatók számára. A hallgatók jelezhetik (számunkra), hogy mely fogalmak, szavak, definíciók mennek nekik. Ez a tevékenységtípus az önellenőrzést szolgálja, így bár a tanulók ténykedését a jelentési felületeken nyomon követhetjük, annak részleteit nem áll módunkban megismerni. Lehetőség van azonban a teljesítés nyomon követése alatt beállítani, hogy mit várunk el a tanulótól. 8.2 Az oktatói munkát segítő eszközök 8.2.1 Jelenléti ív Az elearning jellemzően online tevékenységet feltételez. Ugyanakkor a felsőoktatásban jellemzően a jelenléti alkalmak támogatására szolgál tehát az egyes kurzusok esetében az órák, vagy az órák egy része megtartásra kerül. A jelenléti ív ezek kezeléséhez ad eszközt. Az oktató vezetheti hogy mikor voltak az órák (alkalmak, konzultációk); mi volt az elhangzó tananyag; kik voltak jelen; kik késtek; kik hiányoztak, s ezek közül mely hiányzás tekinthető igazoltnak. A képződő adatok a rendszerben vezethetők és különböző jelentéseket kérhetünk róluk, de le is tölthetők Excel formátumban. 8.2.2 Ellenőrzőlista Eredeti neve: Checklist. A szolgáltatás három elemből áll: Tevékenység modul a beállításokhoz és a hallgatói tevékenységek megtekintéséhez; Blokk százalékos formába jeleníti meg a hallgatóknak (és az oktatónak), hogy hol tart a tananyag feldolgozásában; Letöltési lehetőség az értékelő naplóban a keletkező eredmények letöltését biztosítja. Az ellenőrzőlista a naplóeredményekre és a tejesítés nyomonkövetésére alapozva mutatja, hogy a hallgatók hol tartanak a tananyag feldolgozásában. Jelzi, hogy mely tevékenységeket teljesítette a hallgató, s melyeket nem és ez a kurzus egészét tekintve hány százaléka az elvégzendő tevékenységeknek. Az oktató meghatározhatja, hogy a kurzus mely tananyagait, tevékenységeit tekinti kötelezőnek, s melyeket opcionálisnak. A modul és a blokk ezt vizuálisan is megjeleníti, az értékelő naplóból pedig mindrz letölthető. 8.2.3 Bizonyítvány Az a modul a beállításainak megfelelően képes automatikusan generálni PDF formátumba egy bizonyítványt/tanúsítványt/igazolást/oklevelet (a nyelvi beállítások függvényében). A generált dokumentum a hallgatók teljesítményét rögzíti. Figyelem! Ezek a dokumentumok a magyar jogi környezetben nem számítanak elfogadottnak. 21
Ezért aztán a modul használatának másban rejlik az értelme. A modul működésének lényege az, hogy az egyes tamulási folyamatok lezárását képes jelezni (dokumentálni). Képes a megadott hallgatói teljesítmények rögzítésére, valamint kibővíti a Moodle meglévő követelményrendszerét a teljesítés nyomon követését tekintve: Kötelező részvételi idő írható elő percben a kibocsátás alapkövetelményeként, így kiszűrhetők azok, akik nem tanultak a rendszerben csak sikeresen vizsgáztak. Ki lehet kényszeríteni értékelési tételenként az elvárt minimális teljesítméynt, így nem fordulhat elő, hogy egyes teszteket sikeresen kitölt a tanuló, másokkal pedig nem próbálkozik, mert enélkül is megvan az átlaga. A modul az oktatókon kívül képes másokat (oktatásszervezők) is értesíteni a bizonyítványt-tanúsítványt-igazolás-oklevél átvételéről ami ugye csak akkor következhet be, ha az előírt feltételek teljesülnek. A modulban lehetséges érvényesíteni a szervezet arculati elemeinek a megjelenítését: keretek, logo, vízjel, pecsétek, aláírások. 8.2.4 Tananyag vágólap Ez a blokk lehetővé teszi az oktató számára, hogy egyszerűen néhány kattintással átmásoljon egyik kurzusából a másikba tananyagokat, tevékenységeket. Ugyan van erre beépített funkció a Moodle-ban (Importálás) ám ez több lépésben és nagyobb odafigyelést igényelve valósítja meg ugyanezt. Ha csak néhány elemet kell átmásolni, ez gyorsabban kivitelezhető a tananyag vágólap segítségével. 8.3 Az adminisztrációt segítő kiegészítők 8.3.1 Belépés / Felhasználói információ A Moodle ugyan rendelkezik a Kezdőoldalon beléptető blokkal, de ez bejelentkezés után eltűnik. Ezért kerül alkalmazásra a Belépés / Felhasználói információ blokk, amely a kijelentkezéshez is biztosít felületet, valamint a felhasználói fiőkhoz is hozzáférhetünk. 8.3.2 Statisztika Jobban mondva grafikus statisztika. Ez a blokk a bejelentkezési adatokat jeleníti meg. A diagramm megjelenését a rendszergazda testre tudja szabni. Tájékoztat a napi forgalomról egy megadott időszakon belül. 8.3.3 Konfigurálható jelentések A Moodle számos lehetőséget biztosít a felhasználó tevékenységek nyomon követésér, ám sokszor egyedi igények fogalmazódnak meg a jelentésekkel kapcsolatosan. Ezrknek az egyedi igényeknek a jelentős része kielégíthető a konfigurálható jelentések blokk használatával. A blokkon keresztül egy konfigurációs felületet érhetünk el, ahol létre lehet hozni ezeket az egyedi jelentéstípusokat. A szolgáltatás lehetőséget biztosít az egyes jelentések rendszeres automatikus futtatására, letöltésére és nyomtatására is. 8.3.4 Kurzus mérete Ez a szolgáltatás egy jelentéstípus, amely a Portáladminisztráció blokkban a Jelentések alatt található. Segytségével a rendszergazdák követni tudják az egyes kurzusok 22
méretnövekedését (helyfoglalását a szerveren), s időben közbe tudnak avatkozni, ha egy-egy kurzus irracionálisan nagy méreteket érne el. 8.3.5 Egyszrű óra Ennek a blokknak a segítségével a rendszergazda nyomon tudja kísérni, hogy a szerver órája a pontos időt mutatja-e. A blokkban a szerveridő és saját gépünk ideje látható. Ha minden pontosan van beállítva, a két időpont ugyanaza. Az idő jelentősége kiemelt fontosságú, mert a keretrendszerben ütemezett események vannak (pl.: teszt megnyitása), s ha a szerveridő pontatlan, ez jelentős problémákat okozhat (pl.: nem nyílik meg a teszt az óra időpontjában). 8.4 Kiegészítő kérdéstípusok 8.4.1 Hiányzó szavak választása kérdés A kérdéstípus a kiegészítendő (fill in the blank/cloze) kérdéstípus egy változata. Ugyan a Beépített válaszos (kitöltő) kérdéstípus is alkalmas ilyen kérdések létrehozására, de a kérdéstípus forráskódját több drag and drop kérdéstípus is használja, így alkalmazása elkerülhetetlen. A kérdéstípus működésének lényege az, hogy egyszerre több kérdéshez is készíthetünk válaszlistát. A kérdések szövegében dupla szögletes zárójelek között kel megadnunk úgynevezett helyőrzőket, amelyekben a válaszok legördülő menüben jelennek meg. A zárójelekben számokat kell megadnunk ezek a válaszlista egyes elemei lesznek a helyes válaszok: például [[1]], vagy [[4]]. Az egyes válaszokat a szerző csoportokba sorolhatja. Így az egyes válaszok abban a legördülő listában jelennek meg, amelybe be lettek sorolva. 8.4.2 Drag & drop kérdés A klasszikus drag and drop pérdéstípus megvalósítása. Egy háttérképet kell választanunk/készítenünk például egy vaktérképet, amelyen szövegeket, vagy képeket helyezhetönk el. A képek/szövegek befogadására a háttérkép felületén helyőrzőket (hot spot/map) kell kialakítani koordinátáik megadásával. A tanulóknak a képeket/szüvegeket az egérrel megragadva kell a háttérkép megfelelő felületére helyzni. 8.4.3 Drag & drop célmegjelölő kérdés A kérdéstípus esetében egy háttérképet kell választani, amelynek egyes részeire vonatkozik/vonatkoznak a kérdések. Az egyes kérdésekhez címkéket kell rendelni, valamint koordináta értékeket, amelyek a kép meghatározott részeire mutatnak. A teszt készítője a címkéket párosítja a koordinátákkal. Ezt a folyamatot a képernyőn is kontrollálhatja. A célterület alakja lehet kör; négyszög, vagy poligon. A tanulói felületen a kép alatt sorakoznak a címkék a hozzájuk tartozó célkeresztekkel, s ezeket a célkereszteket kell elhelyezni a kép megfelelő részén. 23
8.4.4 Drag & drop szöveg A kérdéstípus a Hiányzó szavak választása kérdéstípus drag and drop változata. A szerkesztői felülete csaknem teljesen megegyezok a Hiányzó szavak választása kérdéstípus felületével, ám az eredmény más. A tanulók nem legördülő menüt kapnak, hanem a válaszok szöveges címkékként jelennek meg, s a válaszokat megragadva a kérdések üresen hagyott részére kell húzni azokat. 8.4.5 Mindent vagy semmit Ez a kérdéstípus a Feleletválasztós kérdés egy alváltozata. Gyakori oktatói igény, hogy több helyes választ tartalmazó feleletválasztós kérdés esetén csak akkor ad pontot a kérdésre, ha a diák minden helyes választ megadott. Tehát nem kíván részpontokat adni. A kérdéstípus ezt a pontozási szabályt valósítja meg. 24
9 Melléklet 9.1 Hasznos leírások 9.2 Felhasznált, Ajánlott források https://moodle.org/?lang=hu http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2010/2010_05_06/ht2010_5_6_ 07.pdf http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasban.pdf http://videotorium.hu/hu/recordings/details/206,a_moodlerol_altalaban?start=0h28m56s http://videotorium.hu/hu/recordings/details/207,a_moodle_hasznalata_i. http://moodlemoot.hu/ http://consedu.hu/ http://moodleportal.hu/consedu/ https://moodle.org/ http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso/kurzusok/elearning_n/doc/moodle_hasznalati_ utmutato.pdf http://interstudium.hu/pdf/moodle%20hasznalati%20utmutato%20tanarok%20reszere.pdf http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2010/2010_05_06/ht2010_5_6_ 07.pdf http://moodle.nyme.hu/file.php/1/segedletek/tanari_kezikonyv.pdf http://www.bgf.hu/gkz/tartalmak/dokuhallgatoknak/moodle_hallgatoi_kezikonyv.pdf http://ki.oszk.hu/kitavokt/pluginfile.php/2127/mod_resource/content/1/moodle%2 0tanul%C3%B3i%20k%C3%A9zik%C3%B6nyv.pdf http://docs.moodle.org/archive/hu/kezd%c5%91lap https://elearning.uniobuda.hu/pluginfile.php/79535/mod_resource/content/1/az%20%c3%93budai%2 0Egyetem%20Moodle%20rendszere.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/1/moodle_utmutato.pdf http://moodle.sze.hu/help.php?file=install.html 25