A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása Balatonfüred- Csopaki Borvidék Badacsony, 2004
2 Bevezetés A magyar szőlő-bor ágazat csak akkor tud sikeresen megfelelni az alapvetően megváltozott piaci, társadalmi környezet kihívásainak, ha a szektor és azon belül az egyes borvidékek külön külön elemzik helyzetüket, megrajzolják jövőképüket, elkészítik stratégiai programjaikat. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére, az FVM SzBKI Kecskemét szakmai irányításával 2002. év végén elkészült a Nemzeti Borstratégia (NBS) téziseinek anyaga. Ez a program hosszútávra, 20 évre fogalmazza meg az ágazat legfontosabb fejlődési elemeit. A Nemzeti Borstratégia azonban csak akkor tudja sikerrel szolgálni az ágazat megújulási törekvéseit, ha a borvidékek is elkészítik saját stratégiájukat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezért az Agrár K+F feladatok megvalósítása pályázati jogcímen támogatást nyújtott a kecskeméti, pécsi és badacsonyi Szőlészetei és Borászati Kutatóintézeteknek, a magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozását célzó projekt megvalósítására. A programot a konzorciumvezető FVM SzBKI Kecskemét irányítja. Intézetünk feladata a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékek, így a Balatonfüred- Csopaki borvidék saját stratégiaalkotó munkájának megalapozása. Ehhez a munkához nyújt segítséget ez az anyag, ami egyrészt bemutatja a borvidék helyzetét, erőforrásait, termelési és piaci hátterét, amelynek elemzése alapján általános stratégiai célokat és elemeket fogalmaz meg a jövőre nézve. A KSH, a HNT, az FVM SzBKI és a rendelkezésre álló hegyközségi információk mellett, elsősorban a borvidék termelői körében végzett felmérések (kérdőíves megkérdezés, mélyinterjúk) nyújtottak támpontot a stratégiai javaslat elkészítéséhez. A munkát az FVM SzBKI munkatársai és felkért szakértők végezték el. Utóbbiak közül Kemendy Miklós, a Balatonfüred-Csopaki borvidék titkára koordinálta a borvidéki szakemberekkel e témában a kapcsolattartást. A helyzetelemzéshez és a stratégiai feladatok megalapozásához rendelkezésünkre álló legfontosabb forrásanyagokat a csatolt mellékletekben közöljük. Reméljük, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk a Balatonfüred-Csopaki borvidék megújulásához, jövőképének megfogalmazásához, versenyképességének növekedéséhez. Badacsony, 2004. szeptember, 26. Dr. Májer János témavezetők Lakatos Anita
3 1. A Balatonfüred-Csopaki borvidék helyzetelemzése 1.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A Balatonfüred-Csopaki borvidék Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik. A borvidék hegyközség szerinti területe: 2.127 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 2.267 ha A borvidékbe tartozó községek száma: 24 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: 6.428 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,37 ha A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Juhfark, Sauvignon blanc, Chardonnay, Pinot blanc, Rizlingszilváni Vörös borszőlő fajták: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Zweigelt, Merlot, Oportó A borvidék ökológiai jellemzése: A borvidéket délről a Balaton, északról a Veszprémi fennsík, keletről a Mezőföld, nyugatról a Káli-medence határolja. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli-délnyugati lejtőin alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. Meg kell említeni a Tihanyi-félsziget sajátos mikroklímáját, amit a Balaton víztömegének fokozott klímamódosító hatásának köszönhetünk. Ezért kiemelkedően alkalmas ez a körzet vörösbor szőlőfajták termesztésére. A téli fagyok előfordulása a borvidék védett fekvése és a Balaton közelsége miatt minimális. A borvidékhez most csatlakozott Balatonfőkajár és Balatonvilágos térségében azonban számolni kell ezzel a kockázattal is. A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950-2000 óra évi középhőmérséklet: 11-12 C 0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 360 mm éves csapadék: 540 mm
4 Geológiai és talajtani viszonyok: Almádi-Palóznak-Csopak térségében permi vörös homokkövön, Tihanyban bazalt tufán, Balatonfüred térségében mészkövön kialakult barna erdőtalajokon, ill. litomorf erdőtalajokon (erubáz, rendzina) folyik a szőlőtermesztés. Ez a geológiai változatosság, sajátos borminőségekben ölt testet, ami a borvidék egyik erősségének számít. 1.2. A borvidék története A borvidék területén - annak alkalmas fekvése miatt - már a kelták is folytathattak szőlőtermesztést, de erre nincs bizonyíték. A római légiók ie. 12-ben foglalták el ezt a területet, amely időponttól bizonyítható e helyen a szőlőkultúra megléte. A rómaiak isz. 8-ban szervezték meg Pannónia provinciát. Az 1906-ban kezdődött Baláca-pusztai ásatások római kori villa maradványait tárták fel. Az isz. I. század végén épült villa maradványai között görbe élű szőlőmetsző kés maradványaira bukkantak. Ezt az eszközt évszázadokon át használták a szőlőművelésben. A középkorban ezt a kést egy kis baltával kombinálták, ez az eszköz lett a borvidék egyik jelképe (a borvidék címerében is megtalálható). Domitianus császár isz. 92-ben (Lex Domitiana), az itáliai szőlőkultúra védelme érdekében, korlátozza a szőlőművelést Pannónia provinciában. Probus császár isz. 276-ban viszont elrendelte, hogy a római katonák - béke idején - szőlőt műveljenek itt. A települések, a tóra lefutó völgyek és a magna via vagy via regia kereszteződésében alakultak ki. Az első szőlők a Balaton tőzeg peremén, szigetein (bereg) jelennek meg. A hunok közép-európai megjelenésével ugyan megmaradt a szőlőkultúra a területen, színvonala viszont csökkent. Az avarok borfogyasztási hajlandóságáról (iszákosságáról) is keringenek legendák, nyilván nem ok nélkül. A honfoglalás korában, a római hagyományokra épült szőlőművelés fennmaradt a területen, de ekkor még nem ismert a bor hordós-pincés tárolása (amforák). A honfoglaló magyarok is magukkal hozhatták a szőlő és bor ismeretét, hiszen Etelköz és Levédia igen közel fekszik a szőlő őshazájához. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták e területet. Legtöbb birtokkal az ATUSZ nemzetség rendelkezett területünkön. Ekkortól a szőlőt dombokra telepítették (promontórium=szőlőhegy).
5 A középkorban kiemelkedő jelentőségű volt a szőlőtermesztés ezen a területen. Ekkortól számíthatjuk a Kárpát-medencei MAGYAR szőlő és borkultúra kezdeteit. Szent István királyunk, az 1018-ban alapított Veszprém-völgyi apácamonostor ellátásánál PALOZNAK szőlőművelő falut említi. A borvidék területének egy része az I. Endre által alapított tihanyi monostor birtokába került, a Bencés rend művelésére. Az almádi monostornak is voltak szőlőterületei. Ez időtől szerepel az oklevelekben ÖRS (Alsóörs, Felsőörs), ARÁCS, ASZÓFŐ, FÜRED (Kéki, Papsoka akkori faluk), DÖRGICSE, ÖRVÉNYES, PÉCSELY, UDVARI, VÁSZOLY, ZÁNKA (Nivegy falu és völgy), TAGYON, CSICSÓ, SZENTJAKABFA, VÖRÖSTÓ. CSOPAK-ot káptalani birtokként említik az 1277- es oklevélben Paloznakkal összefüggésben. Kenesétől Zánkáig mindenütt folyt szőlőművelés. Feladatuk volt a közeli Veszprém, királynéi, (megye-) ispáni, püspöki és káptalani székhely ellátása borral. A gazdálkodók királyi udvarnokok, tárnokok voltak, akiket szőlősöknek (szőlőművelők) és bocsároknak (bortárolók) neveztek. A szőlőmunkákat fél-szabad szolgák végezték, de a várnépek is végeztek szőlőművelést. A XIV. századtól a rendelkezések a szőlő telepítését a hegyoldalakra írták elő ( promontórium, vinearium ). A török hódoltság alatt ugyan csökkent a szőlőtermesztés, 1552-ben Veszprém vára is a török tulajdonába került, a befolyt adók miatt az iszlám világbirodalom mégsem korlátozta a szőlőművelést. 1670-es évektől az új nemesség kialakulásával megkezdődött a parlag területek újratelepítése. A XVIII. században lassú (extenzív)növekedés volt jellemző az országban és e vidéken. A Balaton-felvidéken 1840-ben palackoztak bort először a Magyar Kegyes Tanító Rend (Piarista Rend) dörgicsei gazdaságában, a pántlikai kastélyban, AKALI-ban. (Akali települést korábban Sárdörgicse néven említik, 1594-ben lakosairól még nincs adat. A község neve később úgy jelenik meg egy oklevélben 1785-ben 202 fő lakossal mint a fehérvári őrkanonokság birtoka.) 1897-től Magyarország bortermő területeit 21 borvidékbe sorolják. Ebből a 17. a Balatonmelléki borvidék, amely az egész Balaton-mellékét magába foglalja. 1907-ben jött létre a balatonfüredi járás, akkor még Zala vármegyében. A későbbi borvidék területe gyakorlatilag megegyezik az akkori járás közigazgatási területével. 1924-ben a terület még a Badacsonyi borvidékhez tartozik, de a Balatonfüred-Csopaki lehatárolás már megjelenik. Ellátási területe Észak-Dunántúl és export Ausztriába.
6 A két világháború között magas színvonalú szőlőkultúra alakult ki a területen, a fürdőkultúra fejlődésével párhuzamosan, balatonfüredi központtal. Ekkor vált maghatározó fajtává az Olasz rizling. 1945-ben a járás (és így a borvidék) Veszprém megyéhez kerül. Ezt követően visszaesés majd ismét fellendülés következik. 1959-ben jön létre az önálló Balatonfüred- Csopaki borvidék. Ekkor kezd kialakulni a nagyüzemi szőlőkultúra. Ezt követi a szőlőültetvények két nagy rekonstrukciója. A rendszerváltást követően az ágazat tulajdoni viszonyaiban teljes átrendeződés következik be. Az átalakulás kezdeti nehézségei után létrejönnek és megerősödnek a borvidék arculatát meghatározó pincészetek (Figula, Jásdi, Salánki, stb.). A hegyközségi rendszer kialakulása után, a borvidéki Hegyközségi Tanács javaslata alapján két körzetre osztották a borvidéket úgy, mint: Balatonfüred-Csopaki- és Zánkai körzet. Ez a felosztás napjainkban is jellemzi a borvidéket.
7 1.3. A borvidék termelési-piaci háttere 1.3.1. A szőlőtermesztés helyzetének jellemzése Területi potenciál és annak kihasználása A borvidék ökológiai potenciálját legjobban a szőlő termőhelyi katasztere mutatja meg. A Balatonfüred - Csopaki borvidék termőhelyi kataszterbe sorolt területének nagysága 6.428 ha, amelyből 5.113 ha (79,6 %) a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas I. kataszteri osztályba, 1.295 ha (20,1 %) a II/1., 20 ha (0,3%) pedig a II./2 kataszteri osztályba tartozik. A borvidék azonban ennek az ökológiai potenciálnak mindösszesen a 35 %-át (2.267 ha) használja ki. Ültetvényszerkezet, az ültetvények állapotának jellemzése A KSH adatai alapján, a területek döntő többsége (98 %) termő ültetvény, amelynek 90 %-a áruszőlő jellegű. Az országos átlagnál magasabb a nem művelt területek aránya 6,3%, amely valószínűsíthetően abból adódik, hogy a hegyek felső harmadában sok a nem művelt, felhagyott terület. Ültetvények életkora A borvidékre jellemző az elöregedő szőlők nagy aránya, mert a szőlőterületek 59,8 %-a a 20 év feletti életkor kategóriába tartozik. 30,8 % a teljes termésben lévő szőlők aránya (10-19 év). A fiatal ültetvények területi aránya igen kicsi, mivel 9,3 %-a tartozik a 10 évnél fiatalabb kategóriába. Mindezek következtében a szőlőterületek közel 60 %-a már most, 31 % pedig az elkövetkező10-20 évben újratelepítésre szorulna. Tőkehiány A Balatonfüred - Csopaki borvidék tőkehiányos területeinek nagysága nem marad el az országos átlagtól. Az ültetvények 85 %-án, 20 % alatti a hiány mértéke. Az ültetvények kezeltsége A borvidéken az ültetvények többsége jól (51%), vagy közepesen (31,7%) kezelt. A borvidéken belül azonban jelentős különbségeket tapasztalhatunk ebben a tekintetben. Az un. Balaton-parti sávban, ahol a kárpótlás és a privatizáció telekspekulációs jelleget öltött, ill. később a szőlőbirtokok egyre gyakrabban üdülő, pihenőhely funkciót kezdtek ellátni, az ültetvények kezeltsége, helyenként hagy kívánnivalót maga után.
8 Az ültetvények termőképessége Az életkor, a tőkehiány és az alkalmazott termesztéstechnológia mind-mind meghatározza az ültetvények termőképességét. A Balatonfüred-Csopaki borvidék szőlőterületeinek 54,2 %-a tartozik a 70%-nál magasabb termőképességgel rendelkező kategóriába, amely rosszabb, mint az országos átlag. Művelésmód A művelésmódok közül meghatározóak a borvidéken kordon típusú tőkeművelések (80,9 %). Közülük, a borvidék sajátságaként viszonylag magas az egyes függönyök aránya (40 %). Az utóbbi évtizedek telepítéseinek köszönhetően az országos átlagnál nagyobb arányban fordul elő az ernyőművelés (12,5 %) és viszonylag magas a bakművelésű ültetvények aránya is. Ez utóbbi elsősorban a szőlőhegyek felső régiójában elhelyezkedő, többnyire önellátási célú és egyre jobban elöregedő ültetvényeket jellemzi. Támberendezés Az ültetvények támberendezése jellemzően karbantartott (63,7%). A felújítást igénylő támberendezés aránya 13,5%, míg a nem karbantartott 12,7 %-os nagyságrendet mutat. Ez utóbbi jóval magasabb, mint az országos átlag, amely valószínűsíthetően abból adódik, hogy a felhagyott ültetvények aránya a borvidéken igen jelentős mértékű. A támberendezés anyaga jellemzően fa, csak a fiatalabb ültetvényekben jelenik meg a fémtámrendszer. Fajtaszerkezet A borvidék fajtaszerkezetében elsősorban a fehér borszőlő fajták dominálnak (84%). Meghatározó fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Muskotály fajták, Juhfark, Sauvignon blanc, Chardonnay, Pinot blanc, Rizlingszilváni. A fő fehérbor szőlőfajtának hagyományosan az Olasz rizling tekinthető, de az utóbbi évtizedek telepítéseinek köszönhetően a Szürkebarát fajta is meghatározóvá vált. A borvidék Zánkai körzete, a Juhfarknak köszönhetően rendelkezik egy autochton fehér borszőlőfajtával is, hiszen e fajta termesztésének, a Somlói borvidék mellett Zánka térségében is jelentős tradíciói vannak. A vörös borszőlőfajták aránya a borvidéken 10 %, de a borvidéken belül Tihany térségében ez a fajtacsoport meghatározó. A vörös borszőlőfajták közül a Kékfrankos, a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon mellett, jellemző még a Zweigelt termesztése, de előfordul ezen kívül az Oportó és a Merlot fajta is. Az elmúlt 3 évre vonatkozó adatok szerint új telepítés 7 ha-on, újratelepítés 53 ha-on történt. A telepített fajtákat tekintve nagy része Olasz rizling, Cabernet franc és sauvignon, Chardonnay és Szürkebarát.
9 1.3.2. Termelési és üzemi szerkezet Területi szerkezet A borvidéken a 2.267 ha-t, 6.067 db ültetvény fedi le. Így az átlagos ültetvényméret a borvidéken 0,37 ha, amely messze alatta marad az országos átlagnak (0,61 ha). A belső területi szerkezet tehát erőteljes elaprózottságot mutat. Ez egyrészt köszönhető a borvidék sajátos domborzati viszonyainak, valamint annak, hogy pihenő-, üdülőövezet révén sok a kis területtel rendelkező birtokos. Ez utóbbi szőlőterületek a borvidék területének közel 20 %-át is kiteszik. Ezeken a területeken művelt szőlőknek ugyan nincs árutermelési jelentőségűk, de statisztikailag rendkívüli mértékben erősítik az elaprózottságot. Az árnyaltabb megközelítéshez hozzátartozik még, hogy az utóbbi másfél évtized fejlődésének köszönhetően kialakultak és folyamatosan fejlődnek azok a közepes méretű üzemek (10-70 ha-os szőlőbirtokokkal), amelyek az árutermelő szőlőfelületek közel 25 %-át birtokolják. A meghatározó birtokméret azonban a 0,3-3 ha közötti, amelyeken többnyire őstermelők folytatják a szőlőtermelő tevékenységet. Termelési szerkezet: A borvidéken 5.325 nyilvántartott termelő van, ebből 276 főállásban, 5.049 kiegészítő tevékenységként végzi a termelést. A borvidéken a termelők közül 2.644 fő szőlőt termel és kizárólag szőlőt ad el 1939 fő szőlőt termel, bort készít és bort értékesít felvásárlónak, vagy közvetlen értékesítéssel a fogyasztónak 412 fő szőlőt termel, bort készít és a bort kizárólag közvetlenül értékesíti a fogyasztóknak 430 fő nem termel szőlőt, csak vásárol és bort készít ill. értékesít A szőlőtermesztés 87%-a saját, 13%-a pedig bérelt területen történik. A szőlőtermelés nagysága a borvidéken átlagosan 11.252 t/év. Ennek több mint egyharmadát felvásárlók felé értékesítik. A felvásárolt szőlőmennyiség a borvidéken belül csupán 62 t/év. Borvidéken kívülre viszont 3.988 tonna értékesül évente. A szőlőfelvásárláson keresztül tehát a borvidék kötődése számottevő a borvidéken kívüli, de a Balaton térségében elhelyezkedő felvásárlók felé.
10 Technológiai háttér A szőlőtermesztés technológiai színvonalát a termésátlagokkal, az alkalmazott szőlőtermesztés-technológiai irányokkal jellemezhetjük legjobban. A borvidék szőlőültetvényein a termésátlagot az elmúlt évek viszonylatában, 6,9 t/ha mérőszámmal jellemezhetjük. Ez a borvidék adottságait (ültetvények életkora, ökológiai adottságai) figyelembe véve elfogadható színvonalat feltételez. A termésátlag mellett azonban legalább olyan fontos, hogy a lehetséges szőlőtermesztés technológiai irányok közül a borvidék termelői milyen orientációt választottak. Nos ebből a szempontból kedvező kép rajzolódik ki a borvidéken, mert az elmúlt években a Balaton térségi borvidékek közül ezen a borvidéken lehetett érzékelni a legtudatosabb elmozdulást a környezetbarát, integrált termesztéstechnológiák alkalmazásának irányába. A borvidéken a borászati technológiai háttér jónak mondható. A borvidéken 78.764 hl bor készül éves átlagban, a közel 165.000 hl feldolgozó és tároló kapacitáshoz képest. A borvidék 15 db palackozóval rendelkezik, tehát technológiai oldalról nincs korlátozva a magasabb értéket képviselő palackozott kiszerelésű termékek arányának növelése. Az elmúlt évek borászati technológiai fejlesztésének köszönhetően, mind a közepes méretű borászatoknál, mind a Badacsonyi Pincegazdaság Zánkai Pincészetében, korszerű borászati technológiák kerültek beépítésre, amelyek megalapozhatják a borvidék sikeres piaci szereplését. 1.3.3. Piac- és marketingelemzés A borvidékről piacra kerülő borok helyzetét nagyban befolyásolja a borvidéki méret, a fajtaszerkezet, valamint a technológiai háttér. A borvidéken a bortermelés 79.000 hl éves szinten, amely az összes bortermelési kapacitásnak a fele. A piacon megjelenő borok a borvidéki fajtaszerkezetet tükrözik. A borvidék termékszerkezetében 90% a fehérborok, 10% a vörös borok aránya. A borválasztékban így megjelennek a fehér-, vörös és rosé borok, valamint a késői szüretelésű tételek. Ez utóbbira egyre nagyobb hangsúly tevődik, mivel ezekkel a magas minőséget képviselő tételekkel, egy magasabb árat lehet realizálni a piacon.
11 A termékkibocsátás szerkezete: a borok 15%-a palackos, 60%-a kannás, 25%-a hordós formában kerül eladásra. Az értékesítés területén elég magas a helyi (borvidéken belüli) eladás aránya (30%), amely köszönhető annak, hogy a borvidéki területek nagy része üdülő és pihenőövezet. Az eladott borok 12%-a közvetlenül a pincékből vagy saját üzletből, 50%-a felvásárlókon, viszonteladókon, 36% kiskereskedelmi üzleteken keresztül jut el a fogyasztókhoz. A borvidéki borok 98%-a a belföldi piacon realizálódik, 2%-ra tehetőek a külföldi eseti vevők. A vállalkozási formák közül 4.547 fő őstermelő, 43 fő egyéni vállalkozó, 56 db Bt., 116 db Kft., 31 db Rt. és 5 db szövetkezet is található a borvidéken. Ezek az adatok azonban a hegyközségi nyilvántartásokból származnak, így nem tükrözik megfelelően a borvidéki állapotokat, ugyanis a borvidékre belépő felvásárlóknak is be kell jelentkezniük tagként a hegyközségi rendszerbe. A termelők az árképzésnél elsősorban a borvidéki versenytársakat veszik figyelembe. Piaci szempontból a borvidék termelői egyaránt figyelik a belső és külső versenytársakat. Az import borok árainak figyelése nem jellemző (csekély piaci jelenlét miatt). A borvidék borait árképzés szempontjából eltérően lehet pozícionálni. Magas minőséget jó áron, míg átlagos minőséget közepes árfekvésben lehet értékesíteni. A reklámeszközök igénybevételénél főként a szóróanyagokat, a vásárokon és fesztiválokon való megjelenést preferálják. Egyedi arculat megjelenítésében elsősorban a saját címkét, logót, emblémát veszik igénybe, valamint a rendezvények adta lehetőségeket használják ki. Mivel a borvidék önmagában kicsinek számít, ezért sikeres, átütő erejű közösségi marketingmunkát, a részsikerek ellenére eddig nem sikerült megvalósítaniuk. 1.3.4. Intézményi háttér, kulturális és ágazati kapcsolatok Intézményrendszer A borvidéken a köztestületi jelleggel működő hegyközségek tekinthetők a legfontosabb ágazati intézményeknek. Szerencsés helyzetben van a borvidék a szakoktatás tekintetében, hiszen a Balatonfüredi
12 Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola a középfokú, a VE Georgikon kara a felsőfokú szakemberképzés bázisát jelenti a térségben. A szőlészeti-borászati szaktanácsadás iránt felmerülő igények kielégítésére a borvidéki Hegyközségi Tanács együttműködési megállapodást kötött a badacsonyi SzBKI-val. Ezen kívül a Széchenyi Ferenc Szakképző Iskola szakembergárdája, a falugazdász hálózat- és az agrárkamara szakembereihez fordulhatnak a termelők. Közösségi bormarketing szervezete nincs a borvidéknek, de borút egyesületből négyet is magáénak mondhat a borvidék. A borminősítés, minőségellenőrzést jelenleg kizárólag állami intézmények (OBI, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) végzik, de az egyedi szabályzatok elkészítésével, az eredetvédett termékek tekintetében, szeretnék azt borvidéki szinten is kialakítani. Kulturális és ágazati kapcsolatok A borvidéken a szőlő-bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza, ezért jelentős az ágazat kultúra hordozó szerepe a térségben. Jól jellemzi ezt az építészeti kulturális örökségnél Aszófőn, a Vörösmál-dűlőben a műemléki védettséget élvező pincesor, vagy Tihanyban az Apátsági Pince. A borvidék szellemi, közigazgatási és kulturális központjának számító Balatonfüreden is számos emlék jelzi a bor és kultúra kapcsolatát, amit a város egész évi rendezvényprogramja is jól tükröz. Ezek közül a legjelentősebb a Tagore sétányon évről-évre megrendezett Balatonfüredi Borhetek, amelyet mindig színes kulturális-gasztronómiai programok kísérnek. Ugyancsak a gasztronómiai sajátságokat igyekszik kihasználni a Csopaki Hal- és Borfesztivál, valamint a Tihanyi Garda Fesztivál. Mindezek a rendezvények rávilágítanak arra a törekvésre, hogy a gasztronómián, turizmuson, idegenforgalmon keresztül igyekeznek a boroknak is, de a Balatonnak, mint turisztikai terméknek is minél szélesebb piacot teremteni.
13 2. Stratégiai célok A borvidékek fejlődési irányainak lefektetése -a termelés értékbeli növekedése -a meglévő ültetvényfelület megtartása és rekonstrukciója -hatékonyabb területi szerkezet kialakítása -helyi erőforrások koncentrálása -a termelés egyes elemeinek megváltoztatása -szemléletmód átformálása -korábbi sikeres stratégiák eredményeinek figyelembe vétele A borvidékek ismertségének, elismertségének növelése A bortermelés jövedelmezőségének javítása Termékpozícionálás fejlesztés Értékesítési csatornák fejlesztése Termelési és fogyasztási kultúra összhangjának megteremtése A borvidéki borok fogyasztásának ösztönzése, a fogyasztói kapcsolatok javítása Szaktanácsadási rendszer kialakítása Együttműködési formák fejlesztése borvidéken belül és kívül Önszabályozó borvidéki rendszer kialakítása A fenntartható fejlődés lehetőségeinek megteremtése (belső és külső erőforrások megadása) A borvidékek jövőképének megadása
14 3. Stratégiai alapelemek, javaslatok 3.1. Szerkezeti és termelési elemek 3.1.1. A borvidék szerkezeti sajátosságai A borvidéki szőlőtermelési potenciál mérete Bár a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a kiváló ökológiai potenciálnak alig több mint 1/3-át használják ki, a jelenlegi és a várható piaci, gazdasági és borjogi viszonyok között reálisan nem tűzhető ki stratégiai célként a borvidék ültetvénypotenciáljának területi növelése. A meglévő ültetvényfelület nagyságának megőrzése mellett, törekedni kell azonban egy területi átstrukturálódásra, ami a magasabb ökológiai értéket képviselő területek arányának növelésében testesülhet meg. Ehhez, a jelenleg nem művelt, kiváló termőhelyi adottságú területek egy részének művelésbe vonása jelentheti a területi hátteret, bár a domborzati sajátosság és az üdülőövezeti jelleg erősen korlátozza ennek lehetőségét. Területi szerkezet A helyzetelemzésből láthattuk, hogy a birtokszerkezet elaprózottsága jellemzi e borvidéket, hiszen az átlagos birtoknagyság 0,36 ha. Ugyancsak láthattuk ebből az elemzésből, hogy ez a sajátosság részben az üdülőövezeti jellegből ered. Világosan kell látnunk, hogy az üdülési-, pihenési célú, önellátásra termelő szőlőparcellák sorsának alakulására az ágazatnak minimális lesz a befolyásolási lehetősége. Az árutermelő gazdaságok esetén azonban stratégiai célként megfogalmazható a területi koncentráció növelése (ahol ezt a domborzati lehetőségek engedik). A következő 5 évben a jelenlegi átlagos méret megkétszerezése lenne ideális, hogy legalább az országos borvidéki átlagot elérje ez a mutató. Mivel a szőlőültetvény-állomány jelentős mértékben elöregedett, így a borvidék versenyképességének megőrzése szempontjából szükségszerű ültetvényrekonstrukció keretében, a birtokkoncentráció is könnyebben megvalósítható. Ez a folyamat elősegíthető az újratelepítési engedélyek megfelelő szabályozásával. A területi koncentrációnak azonban a domborzati viszonyok mellett korlátot szab az a sajátosság, hogy a borvidéki termelők többsége a 0,3-3 ha-os területi kategóriába esik és saját jövőjét a helyi eladásra, a borturizmusra építi, ami megfelelő eredményesség mellett is felülről korlátozza a birtokméret növekedését.
15 3.1.2. Termelési háttér Ültetvényrekonstrukció Az ültetvények kor szerinti összetétele, egyik fontos jellemzője a szőlőtermelési potenciálnak. A helyzetelemzésből láthattuk, hogy a Balatonfüred-Csopaki borvidéken az ültetvényállomány erőteljes elöregedése figyelhető meg. Az ültetvények jelenlegi korösszetétele alapján az elkövetkező években, a borvidéken az ültetvények 50%-a jelentős mértékű rekonstrukcióra szorul, hosszabb időszakot tekintve ez elérheti a 80%-ot is. Az ágazat jövőbeni fejlődésének alapvető feltétele ezért, hogy a jelenleginél intenzívebb mértékben létesüljenek korszerű, új szőlőültetvények. Mivel azonban ennek beruházásigénye a Balaton térségében 5-7 millió Ft/ha körül alakul, jelen költség és jövedelem viszonyok mellett nélkülözhetetlen lenne a szőlőtelepítések támogatása, külső források bevonása. Mivel EU tagként, a szőlőtelepítésekhez felhasználható szerkezetátalakítási és átállítási támogatás alatta marad a korábbi években beruházási támogatásként igénybe vehető telepítési támogatásoknak, az eredményes ültetvényrekonstrukcióhoz jelentős mértékű, egyéb külső forrás bevonására lenne szükség a borvidéken. Fajtaszerkezet átalakítása A fajtaszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a térség ökológiai adottságaival összhangban a fehér borszőlő fajták dominálnak a termesztésben. Ezt a fehérboros karaktert, Tihany térsége kivételével meg is kellene őrizni. A fajtaszerkezet átalakításánál figyelembe kellene venni a balatoni szintű régiós arculat erősítését (Olasz rizling, Szürkebarát), de törekedni kellene a borvidéki sajátosságok megőrzésére is (Juhfark, Zánka térségében). A fehérbor szőlőfajtáknál igen nagyszámú fajtával dolgozik a borvidék, ami kereskedelmi, marketing szempontból igen nehezen kezelhető. Mivel a fajtaszerkezet kialakítása, szabályozása elsősorban a helyi termelői szervezetek feladata, ezért ezeknek célszerű lenne kiválasztani azt az 5-6 fehérbor szőlőfajtát, ami a borvidéknek egyedi arculatot adna. A vörösbor szőlőfajták esetében (Tihany térségében) a Kékfrankos, és a két Cabernet fajta mellé célszerű lenne növelni, persze csak a legkiválóbb fekvésekben, a Merlot fajta arányát is. Ezzel párhuzamosan javasolható, a minőségi feltételeknek kevésbé megfelelő Zweigelt fajta visszaszorítása, ami megítélésünk szerint a minőség irányába mozdítaná el a térség borászatát.
16 Szőlőtermesztés technológiai elemei A szőlőtermesztés technológiai szintje emelhető a nagyobb tőkeszámú (4-5.000 tő/ha), közepes sortávolságú, intenzívebb ültetvények létesítésével. A Balaton közelsége, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrejötte és a természetvédelmi oltalom alatt álló szőlőterületek nagysága megköveteli a környezetközpontú szemléletű termesztéstechnológia alkalmazását. A szóba jöhető környezettudatos termesztéstechnológiai irányok közül, az un. Integrált (környezetbarát) szemléletű technológia elterjesztése lehet a borvidéken stratégiai cél. Ehhez nélkülözhetetlen az előrejelző rendszerek borvidéki kiépítése, és a hatékonyabb növényvédelem biztosítása precízebb permetezőgépek alkalmazásával. A borvidéken lévő ültetvények nagy része fa támaszrendszerrel rendelkezik. A borvidéken stratégiai célként megjelölhető a fémtámrendszer építésének az elősegítése, mivel korszerű és hosszú élettartamú rendszerről van szó. Borászat technológiai elemei Külön kell választani a néhány nagy- és középüzem borászati technológia színvonalát és a szőlőterületek zömét birtokló, árubort előállító kis borászatok színvonalát. Előbbiekben a folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen, a legkorszerűbb technológia került beépítésre. Itt a folyamatos szinten tartás a feladat. A kis árutermelő borászatok esetében viszont a feldolgozás technológiájától, a pincetechnika megújításáig, technológiai váltásra van szükség. Piaci oldalról, a Balatonfüred-Csopaki borvidék sajátosságai adják meg ezeknek a pincészeteknek a létjogosultságát, hiszen turisztikai szempontból kiemelt célterületről van szó. Ezekben a borászatokban törekedni kellene a szőlőben megtermelt magas minőség megőrzésére, felhasználva a hagyományos érlelési technológiákat. Mindehhez a korszerű szőlőfeldolgozási és erjesztési technológia megteremtése mellett, a klimatizált palackos és hordós tárolóterek kialakításával lehetne megteremteni a nagy értékű borok hosszabb érlelési lehetőségét. Az új borászati technológiák és eljárások bevezetése elkerülhetetlen a piaci igények kielégítése végett. A feldolgozás területén alkalmazható a korszerű fajélesztős és pektinbontásra alapozott irányított erjesztés. A szőlőtermesztési és borászati háttér fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a külső források bevonása, amelyeket pályázatok útján lehetséges elérni.
17 Termelői integrációs lehetőségek A térségben a vertikális és a horizontális integráció hagyományosan jelen van. A szakcsoporti típusú integrációk jelentették a horizontális integráció meghatározó formáját. Ezeknek az újraélesztése sokat javíthatna a szőlőtermesztés eredményességén. A borvidéken a Zánka és Vidéke Pinceszövetkezet vertikálisan is integrálja a termelőket. Elsősorban felvásárlásra korlátozódik a Badacsonyi Pincegazdaság zánkai üzemének tevékenysége, ami borvidéken belül van. Ugyanakkor jelentős a borvidéken kívüli, de régión belüli szőlőértékesítés, ami egyre inkább az integráció irányába is mutat. Ez fokozhatja a borvidék gazdasági integrációját a Balaton régióba. Tekintettel a kistermelők magas számára, úgy ítéljük meg, hogy az integráció - és elsősorban a borvidéken belüli integráció - fejlesztése egyik kiemelt stratégiai célja kell, hogy legyen a borvidéknek. 3.1.3. Termékstratégia A borvidéken alapvetően fehérbort (90%-ban) állítanak elő. A vörösborok aránya a termékszerkezeten belül általában 10%. Az uralkodó piaci trendek mellett elképzelhető, hogy ez az arány még tovább nő. A borvidéken (Tihany kivételével) a fehérbor jelleg megőrzése a célszerű, de a választékbővítés miatt megindult a vörös borszőlők telepítése. Ennek a mértékét megítélésünk szerint nem szabad 20 % fölé engedni. Természetesen a Tihany esetében őrizni kell a tradicionális vörösboros jelleget. A termékskála egyik reális bővítése lehet a rosé borok minél magasabb arányú előállítása, amely jelenleg 5%-os arányt képvisel. Mivel a borvidéken (Tihany kivételével) elsősorban a fehérbor technológiának vannak meg hagyományosan a feltételei, így a termelők a kékszőlő feldolgozás során eredményesebben választhatják ezt a termék előállítási irányt. Terméktípus tekintetében, az un. normál kategóriába tartozik a borok 90 %-a. Kitörési pont lehet a késői szüretelésű tételek előállítása, amelynek a borvidéken hagyományai is vannak.
18 A minőségi kategória szempontjából, a borvidéken előállított borok nagy része asztali és tájbor kategóriában kerül piacra, annak ellenére, hogy érzékszervi és analitikai minőség szempontjából magasabb kategóriára is predesztinálva lehetnének ezek a termékek. Stratégiai célként megfogalmazhatjuk a m. t. minőségi borok arányának növelését és védett eredetű termékek kialakítását. Ehhez helyi eredetvédelmi szabályzatokat kell megalkotni, melyek kidolgozása alapvetően a helyi termelő szervezetek feladata. E rendszer bevezetésére már történtek lépések a borvidék részéről (Tihany), de az állami elismerés még nem történt meg. A kiszerelés tekintetében a palackozott kiszerelési forma növelése és a PET palackos kiszerelés visszaszorítása fogalmazható meg célként. Ez utóbbi helyett a 2 literes üvegballonokban történő értékesítés elterjesztése javasolható. Termőhely stratégia szempontjából, kívánatos lenne egy területi átstruktúrálódás. A kataszteri besorolásban magasabb pontszámmal rendelkező területek bevonását, a kevesebb pontszámmal rendelkező területek helyett. Cél a jó fekvésű, kedvező kitettségű hegyoldalak szőlőkultúrájának a megőrzése. Jelenleg a Balaton térségi borvidékeken márka jelleggel két reprezentáns nagyüzem a Balaton nevet használja, ami önmagában is vitatható. Márkaépítéssel az egyes borvidékek nem tudnak önállóan foglalkozni, ahhoz önmagukban túlságosan kicsinek számítanak. Egy márka felépítése és fenntartása csak borrégiós szinten valósulhat meg, de a Balaton márkanévként való használata, a Balaton Borrégió létrejöttével mindenképpen tisztázandó. 3.2. Piaci stratégia Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi termékszerkezet alapján belföldi értékesítés meghatározó marad a borvidék esetében, így a piaci stratégia fő iránya a belföldi piac marad. A borértékesítés csatornáit tekintve, a borvidékeken belüli értékesítés aránya 30% körül alakul. Stratégiai célnak tekintendő az 50% feletti értékesítés elérése borvidék esetében. A borturizmus és a szervezett borutak erősítésével ez az arány nagymértékben növelhető lenne.
19 A borszaküzletekben történő értékesítés nincs jelen a borvidéken. A kialakulóban lévő két bormúzeum és borszaküzlet mindenképpen ezt a hiányosságot pótolná. Mindezek teljesülése esetén a fennmaradó termékhányad a közepes- és nagy elosztási csatornákon keresztül már könnyebben találná meg a piacát. Árkialakítás - pozícionálás tekintetében, megítélésünk szerint, az értékükhöz viszonyítva kb. 40%-os mértékben alulpozicionáltak a borvidék termékei a piacokon. Célnak tekinthető az ár-érték arány javítása. 3.3. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok A gazdasági- és vállalkozásfejlesztési programok kialakításánál követendő: - Kis és közepes vállalkozások technológiai és humán-erőforrásainak fejlesztése. - Integrált vállalkozási formák kialakulásának és tevékenységének elősegítése (termelői csoportok, pinceszövetkezetek). - A borvidék működőképességének javítása, a szélesebb szakmai tájékoztatatás eszközével. - Komplex borvidékfejlesztés végrehajtása infrastruktúra fejlesztéssel, alternatív foglalkoztatási lehetőségek biztosításával. -Versenyképesség növelése a technológiai környezet modernizálásával. -Környezettudatos termesztéstechnológia elterjesztése. -Komplex kínálatot nyújtó borturizmus fejlesztése, kapcsolódva a térségi idegenforgalmi programokhoz. -Helyi szakmai szervezetek működőképességének javítása (hegyközség). 3.4. Intézményi és szabályozási háttér Jelenleg a borvidéken a különleges minősítésű borok esetében, csak az előminősítés szintjén működik helyi borminősítés. A védett eredetű termékek kialakításával, az ehhez kapcsolódó szabályzatok elkészítésével, hosszabb időtáv után várható a helyi minősítés jelentőségének a felértékelődése. A minőség-ellenőrzés állami feladat, amely a jelenlegi intézményrendszerrel (OBI, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) működik tovább minden borvidéken. Tekintettel arra, hogy Balaton part nyáron egy koncentrált borértékesítési helynek is számít, az állami minőség
20 ellenőrzési rendszerbe a helyi hegyközségi szervezetek bekapcsolódása is célravezető lehet, amely elősegítheti egyes tradicionális termőhelyek jó hírnevének megőrzését ill. visszaállítását. A borvidék jelentős oktatási, kutatási, szaktanácsadási háttérrel rendelkezik. A Balatonfüredi Szakiskola a középfokú szakképzés területén, míg a régióban lévő Keszthelyi Georgikon Kar a felsőfokú szakemberképzéssel szolgálhatja az ágazatot. A badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatási oldalról és egy egységes szaktanácsadási rendszer kialakításával segíthet az ágazati feladatok megoldásában. Mivel a régióban az integrált termesztéstechnológia elterjesztése lehet stratégiai cél, ezért a térségben létre kell hozni egy egységes, a technológia minden elemére kiterjedő (növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási, biológiai stb.) szaktanácsadási rendszert. A szaktanácsadási rendszer felépítéshez és működtetéséhez, napjaink jövedelmezőségi viszonyai mellett azonban elengedhetetlenül szükséges egy célzott támogatási rendszer is. Ennek a szaktanácsadási rendszernek a központja, a régió szőlészeti és borászati kutatását szolgálni hivatott badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben lehetne. Ahhoz azonban, hogy az Intézet ezt a feladatot el tudja látni, még további labor és létszámfejlesztéseket kellene végrehajtania. A technológia folyamatos fejlesztésében a Kutatóintézet mellett, a térségben található szakmai műhelyekre lehetne még alapozni (Veszprémi Egyetem, Georgikon Kar, Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, Nemzeti Park stb.). E szemléletnek az elterjedéséhez fontos környezetvédelmi (a Balaton vízminőség-védelme) érdekek fűződnek, így közvetett módon a sikeres bevezetése az idegenforgalomra is pozitív kihatással lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen technológia elterjesztése önmagában is marketing értékkel bír. A hegyközségi rendszeren kívül 4 borút egyesület, borlovagrend és borbaráti kör működik a borvidéken. Az idegenforgalmi fejlesztések terén, egyik kitörési pont lehetne a Borút Egyesületek hatékony működtetése. Sokat javítana ezeknek az egyesületeknek a hatékony működésén, ha tevékenységüket, egy a Balatoni régiós szinten létrehozott, borturizmussal foglalkozó, "profi" idegenforgalmi
21 szakembereket foglalkoztató, közhasznú szervezet segítené. A Balatoni Borutak Szövetsége már létrejött, de még nem tudja betölteni ezt a feladatot. 3.5. Marketingstratégia A borvidék önmagában túl kicsi ahhoz, hogy egy hatékony, átütő erejű marketing programot dolgozzon ki és hajtson végre. Sokkal célszerűbb lenne ezért, ha a Balatoni Borrégió létrejöttével egy Balatoni szintű bormarketing program kerülne megfogalmazásra és végrehajtásra. Szükség lenne ezen kívül a borvidéken is közösségi marketing tevékenységre. Tekintettel arra, hogy a Balatonfüred - Csopaki borvidék kis borvidék, ezért ezt a feladatot a Hegyközségi Tanács mellett esetlegesen létrehozandó Borvidékfejlesztő Kht. is elláthatná. A borvidéken ki kellene alakítani és működtetni egy olyan információs pontot, ahol a borászattal, borturizmussal kapcsolatban széleskörű információkhoz lehetne jutni. Mivel a borvidéken a turizmussal, az idegenforgalommal és az arra épülő gasztronómiával a legszorosabb az ágazat kapcsolata ezért a borút egyesületekkel együttműködve, folyamatosan aktualizált, nyomtatott, ill. digitalizált tájékoztató - promóciós kiadványokat kellene megjelentetni és terjeszteni. Rendkívül fontosnak tartanánk az Interneten történő, a jelenleginél szélesebb körű megjelenést. A borturizmus, a borutak fejlesztésénél, fontos lenne egy Balatoni szinten egységes tájékoztató táblarendszer kialakítása. Ezen kívül célszerű lenne megbízni egy, a témában jártas marketing irodát akik a borvidéki szintű marketingstratégiát kidolgoznák (értékesítési csatornák, promóciós lehetőségek feltárása, piackutatás, termékfejlesztés, egyediséget - borvidéki arculatot tükröző termékjellemzők kialakítása, termékpozícionálás stb.). 3.6. Borvidéki integrációs stratégia A borvidéki integrációs stratégia lehetséges alternatívái: I. A Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékekkel egy borvidéket (Balatoni borvidék) alkot. II. A Balatonfüred-Csopaki borvidék önálló marad. III. A Balatonfüred-Csopaki borvidék önálló marad és a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékekkel borvidéki régiót hoz létre (Balatoni Borrégió).
22 A Balatonfüred - Csopaki borvidék területét tekintve kis borvidéknek számít. Különösen kicsinek tekinthető, ha figyelembe vesszük a kereskedelemben lezajló változásokat. A boripari termékek piacán is egyre inkább a nagy elosztási csatornák, áruházláncok, multinacionális kereskedelmi cégek dominálnak. Ezeken a piacokon azonban a borvidéken megtermelt szőlő, ill. bor, éppen a borvidéki méretből adódó korlátok miatt versenyhátrányba kerülhet. Ebből a szempontból az első változatot lehetne megoldásként javasolni. A térség alapvető érdeke azonban, minél nagyobb mértékben megmaradhasson és fejlődhessen a termelői feldolgozáson alapuló, a Balaton közelségét, idegenforgalmi lehetőségeit kiaknázó, alapvetően helyi borértékesítés. Erre, a "hozzáadott érték típusú stratégiára" a térség adottságai az országos átlagnál sokkal jobbak. Ez utóbbi fejlődési iránynak a II. változat felel meg a legjobban. Mivel a borvidéken magas a szőlőt értékesítő termelők aránya, és a borvidék fejlődése megkívánja, hogy mindkét stratégiát választó termelői csoport fejlődhessen a borvidéken, ezért optimális megoldásnak a III. változatot tartjuk, azaz a borvidék önállóságának a megőrzését és a borvidéki régió létrehozását. Javasoljuk tehát a borvidéki vezetésnek, hogy ezt a változatot tekintse stratégiai célként.
MELLÉKLETEK 23
24 Balatonfüred-Csopaki borvidék szőlő termőhelyi kataszterének adatai körzetenként, településenként: Összes Átlag Település terület pontszám Kataszteri osztály ha pont I. II/1. II/2. ha % ha % ha % Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs 171 306 159 93,0 12 7,0 - - Aszófő 175 334 175 100,0 - - - - Balatonakali 336 291 123 36,6 213 63,4 - - Balatonalmádi 339 325-0,0 339 100,0 - - Balatatonfüred 721 327 721 100,0 - - - - Balatonszőlős 298 351 298 100,0 - - - - Balatonudvari 148 287 88 59,4 60 40,6 - - Csopak 200 342 200 100,0 - - - Dörgicse 558 350 381 68,3 177 31,7 - - Felsőörs 338 319 111 32,8 227 67,2 - - Lovas 198 324 198 100,0 - - - - Mencshely 75 356 75 100,0 - - - - Örvényes 90 330 90 100,0 - - - - Paloznak 155 340 155 100,0 - - - - Pécsely 668 331 668 100,0 - - - - Tihany 326 312 326 100,0 - - - - Vászoly 186 339 186 100,0 - - - - Zánkai körzet: Balatoncsicsó 428 346 428 100,0 - - - - Monoszló 148 365 148 100,0 - - - - Óbudavár 57 327 57 100,0 - - - - Szentantalfa 250 319 237 94,8 13 5,2 - - Szentjakabfa 82 364 82 100,0 - - - Tagyon 155 319 144 92,9 11 7,1 - - Zánka 326 266 63 19,4 243 74,5 20 6,1 Összesen: 6 428 323 5 113 79,54 1 295 20,15 20 0,31 (Forrás: FVM SzBKI Kecskemét)
25 Szőlőterületek településenkénti adatai Településnév Bruttó (ha) Nettó (ha) 1. Csopak 96,8510 90,7033 2. Balatoncsicsó 153,2960 149,8883 3. Szentantalfa 91,3664 89,4347 4. Lovas 51,6786 47,4417 5. Balatonalmádi 48,5023 48,4843 6. Dörgicse 162,1825 162,1825 7. Aszófő 69,2163 64,1317 8. Örvényes 37,2727 35,3499 9. Szentjakabfa 47,1082 45,7293 10. Balatonudvari 49,7121 47,4781 11. Vászoly 55,5263 53,7590 12. Paloznak 57,6055 55,0247 13. Tagyon 118,2774 115,9010 14. Zánka 150,5282 148,3546 15. Balatonfüred 156,6663 150,8115 16. Pécsely 195,8612 190,2082 17. Monoszló 58,4178 56,4004 18. Óbudavár 20,9985 20,3862 19. Felsőörs 118,6942 116,4151 20. Balatonakali 115,8554 115,7034 21. Mencshely 42,2512 41,3069 22. Balatonszőlős 195,1005 195,0305 23. Tihany 115,6601 108,8391 24. Alsóörs 58,3802 57,1077 2 267,0089 2 206,0721 (Forrás: KSH)
26 Balatonfüred-Csopaki Borvidék fajtaszerkezete és termelése Fajtanév Terület (ha) Termő (ha) Termés átlag Mennyiség (q) Olasz rizling 950,5818 938,8349 78 72794,60 Chardonnay 116,7252 114,3687 59 6758,81 Rizlingszilváni 113,0906 112,7917 79 8916,24 Szürkebarát 106,3864 97,0659 65 6322,16 Kékfrankos 94,5203 87,7935 63 5522,51 Zweigelt 72,2335 63,5130 58 3673,72 Ezerfürtü 70,3241 70,3241 64 4503,43 Tramini 49,1773 49,1073 58 2865,09 Merlot 45,6823 22,9322 41 934,28 Juhfark 44,4791 40,5707 84 3411,98 Sauvignon 30,1662 27,3845 60 1634,61 Zenit 26,2625 26,2625 71 1865,27 Lakhegyi mézes 25,2581 25,2581 45 1124,49 Ottonel muskotály 21,9796 20,9700 63 1329,39 Cabernet franc 21,5127 14,4435 48 697,91 Semillon 20,8991 20,8991 75 1563,01 Cserszegi fűszeres 20,3400 20,2500 61 1239,46 Cabernet sauvignon 19,3659 5,1634 51 264,44 Rajnai rizling 19,3208 19,3208 65 1264,77 Kékoportó 17,2122 17,2122 52 892,18 Zöld veltelíni 15,0975 15,0975 79 1195,98 Királyleányka 14,8395 14,8395 105 1558,24 Zengő 13,6782 13,6782 84 1155,24 Bianca 6,1046 6,1046 100 610,46 Sárga muskotály 4,2891 4,0014 59 236,70 Pinot blanc 3,6770 3,6770 79 288,97 Furmint 2,6772 2,0717 76 156,45 Karát 2,6095 2,6095 97 252,54 Turán 2,5265 2,5265 30 75,80 Leányka 1,4316 1,4316 50 71,58
27 Fajtanév Terület (ha) Termő (ha) Termés átlag Mennyiség (q) Mátrai muskotály 1,4269 1,4269 25 35,67 Zefir 1,3562 1,3562 87 118,45 Zeus 1,1973 1,1973 94 112,54 Gyöngyrizling 1,1030 1,1030 75 82,72 Zöld szilváni 0,6480 0,6480 78 50,27 Zala gyöngye 0,6390 0,6390 44 28,14 Ezerjó 0,6332 0,6332 25 15,78 Hárslevelű 0,6220 0,6220 66 41,25 Nektár 0,5928 0,5928 65 38,53 Aligoté 0,5515 0,5515 50 27,58 Piros veltelíni 0,2158 0,2158 0 0,00 Blauburger 0,1700 0,1700 60 10,20 Bánáti rizling 0,0736 0,0736 50 3,68 Kadarka 0,0390 0,0390 40 1,56 Göcseji zamatos 0,0389 0,0389 70 2,72 Piros szlanka 0,0300 0,0300 0 0,00 Egyéb fehér borszőlő 76,6706 76,6706 28 2120,37 Egyéb vörösborszőlő 2,3470 2,3470 58 135,44 Csemegeszőlő 85,3572 85,0154 54 4632,92 Direkttermő 1,3785 1,3785 61 80,49 Összesen: 2127,5389 2035,2523 69 140680,91 (Forrás: Borvidéki Hegyközségi Tanács)
28 A Balatonfüred-Csopaki borvidék területi jellemzői Balatonfüred-Csopaki Terület borvidék Ország összesen ha % ha % összes 2 267 100 91 421 100 termő 2 220 97,9 86 585 94,7 áruszőlő 2 038 89,9 79 038 86,5 nem művelt 143 6,3 5 328 5,8 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények kora Balatonfüred-Csopaki Kor borvidék Ország összesen ha % ha % 3 évnél fiatalabb 71 3,1 5 445 5,9 3-5 év 73 3,2 3 612 3,9 6-9 év 69 3 2 501 2,7 10-19 év 698 30,8 33 864 37 20-29 év 911 40,2 25 269 27,6 30 éves és több 445 19,6 20 730 22,7 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények termőképessége Balatonfüred-Csopaki Termőképesség borvidék Ország összesen ha % ha % 40 % és kisebb 240 10,6 9 364 10,2 41-50 173 7,6 5 195 5,7 51-70 625 27,6 15 914 17,4 71-90 836 36,9 33 116 36,2 90%-nál nagyobb 393 17,3 27 831 30,4 (Forrás: KSH)
29 A szőlőültetvények kezeltsége Balatonfüred-Csopaki Kezeltség borvidék Ország összesen ha % ha % jó 1 168 51,5 54 953 60,1 közepes 718 31,7 24 295 26,6 gyenge 229 10,1 5 445 5,9 nem kezelt 151 6,7 6 728 7,4 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények megoszlása fajtacsoportonként Balatonfüred-Csopaki Fajtacsoport borvidék Ország összesen ha % ha % fehér borszőlő fajták 1 900 83,8 59 651 65,3 vörös borszőlő fajták 231 10,2 20 392 22,3 csemegeszőlő fajták 2 0,1 1 036 1,1 egyéb szőlőfajták 74 3,3 7 489 8,2 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények művelésmódja Balatonfüred-Csopaki Művelésmód borvidék Ország összesen ha % ha % fej 8 0,3 14 356 15,7 bak 68 3,0 4 822 5,3 kordon 1 833 80,9 62 057 67,9 ernyő 283 12,5 7 106 7,8 egyéb 75 3,3 3 080 3,3 (Forrás: KSH)
30 A szőlőültetvények támrendszerének állapota Balatonfüred-Csopaki Támaszrendszer borvidék Ország összesen ha % ha % karbantartott 1 445 63,7 58 516 64 átépítésre szorul 153 6,7 2 818 3,1 felújítást igényel 306 13,5 13 341 14,6 nem karbantartott 288 12,7 6 880 7,5 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények területi jellemzői Balatonfüred-Csopaki Jellemzők borvidék Ország összesen ha % ha % összes terület 2 267 100 91 421 100 termő terület 2 220 97,9 86 585 94,7 nem művelt 143 6,3 5 328 5,8 ültetvények száma (db) 6 067 226 952 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények tőkehiánya Balatonfüred-Csopaki Tőkehiány borvidék Ország összesen ha % ha % 0-5 % 1 026 45,3 40 218 44 6-10 % 407 18 22 053 24,1 11-20 % 487 21,5 16 393 17,9 21-30 % 176 7,8 5 878 6,4 31-40 % 84 3,7 2 440 2,7 41-50 % 33 1,5 1 597 1,7 50 % felett 53 2,3 2 841 3,1 (Forrás: KSH)
31 A szőlőültetvények térállása Balatonfüred-Csopaki Térállás borvidék Ország összesen ha % ha % szabályos kötésben telepített 2 267 100 89 684 98,1 szórt térállású - - 1 737 1,9 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények alanyhasználata Balatonfüred-Csopaki Alanyhasználat borvidék Ország összesen ha % ha % gyökérnemes 0,5 34 420 37,7 oltványszőlő 2 206 97,3 54 147 59,2 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények növényállomány Balatonfüred-Csopaki Növényállomány borvidék Ország összesen ha % ha % csak szőlő 2 225 98,1 82 320 90 szőlő és gyümölcsfa 42 1,9 9 100 10 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények sorvezetése Balatonfüred-Csopaki Jellemzők borvidék Ország összesen ha % ha % a lejtő irányával azonos 1 815 80,1 29 133 31,9 a lejtő főirányára merőleges 414 18,3 12 850 14,1 fennsík 24 1,1 5 548 6,1 egyéb 2 0,1 729 0,8 (Forrás: KSH)
32 A szőlőültetvények támrendszer oszlopának anyaga Balatonfüred-Csopaki Támaszrendszer borvidék Ország összesen ha % ha % fa 2 025 89,3 66 831 73,1 beton 113 5 7 520 8,2 fém 39 1,7 1 375 1,5 egyéb 0,5 113 0,1 (Forrás: KSH) A szőlőültetvények törzstámasza Balatonfüred-Csopaki Támaszrendszer borvidék Ország összesen ha % ha % fakaró 2 131 96,0 59 249 64,8 fakaró és oszlop 79 3,6 18 738 20,5 idomacél vagy fémhuzal 1 0,1 3 931 4,3 egyéb 6 0,3 1 809 2 (Forrás: KSH)
33 Kérdőívek kiértékelése A megkérdezett szakemberek szerint a borvidék fő erényei közzé tartozik, hogy évezredes múltra tekinthet vissza és kiváló ökológiai adottságokkal, változatos természeti környezettel rendelkezik. A borvidék gyenge pontja viszont, az ültetvények drasztikusan csökkenő területe és az elöregedett ültetvényállomány. Az elaprózottság (sok kis szőlő és pince) is a gyengeségek közé sorolható, miközben a tulajdonviszonyokban bekövetkező változások sem mindig kedvezőek a borvidékre nézve. Túl erős a nyereség-centrikus turizmus és a környezet ellenőrizhetetlen szennyezése is kedvezőtlenül érinti a szőlő-bor ágazat lehetőségeit. A kérdőívek tanúsága szerint a borvidék és borainak hazai ismertsége közepes. A borvidéken termelt borok karakterének stabilitása is csak átlagos. A borvidék infrastrukturális helyzete közepes, a borok választékát viszont jónak értékelték a válaszadók. A borvidék logisztikai helyzetét (közlekedési, elosztási lehetőségeit) közepesre értékelték a megkérdezettek. A termelők gazdasági kapcsolati rendszerét helyi szinten jónak, országos viszonylatban viszont közepes szintűnek tartják. Külföldi kapcsolatai azonban egyértelműen gyengének ítélhető. A válaszadó szakemberek szerint a borvidéken a borturizmus érzékelhetően jelen van, viszont megítélésük szerint gyengén működik A vendéglátóhelyek borkínálata is gyenge, ez alól csak néhány üdítő kivételt találhatunk.. A borvidék termelői nem tartják túlzott mértékben veszélynek az EU csatlakozást, viszont komoly veszélynek tartják a borvidékre nézve a hamis és műborokat. Más hazai borvidékek piacszerzését és az import borok megjelenését is komoly kihívásként értékelik, akárcsak a piaci alulinformáltságot és a nem megfelelő termék ellenőrzést. A termékszabályozás hiánya és a területcsökkenés is veszélyforrás a borvidékre nézve. A termelők szerint a jó termelési háttér, jó borminőségben ölt testet. Mivel a borvidéken a reklámtevékenység szinte egyáltalán nem működik, ezért a borok ismertsége csak közepesnek mondható, ami az értékesítési tevékenység és a vendéglátás közepes minőségével magyarázható.