Webáruház Jog...lépésről lépésre...

Webáruház Jog...lépésről lépésre... 1 Tartalom jegyzék: 1. Webáruház készítés...2 1.1. Domain...2 1.2. Szoftver...2 2. Jogi követelmények...4 2.1. Bejelentési kötelezettség...4 2.2. Működési engedély...5 2.3. Tájékoztatás kötelezettség...5 3. Szerződéskötés...8 3.1. Szerződéskötés e-mailben...8 3.2. Szerződéskötés internetes felületen...8 4. Az elállási jog...10 4.1. Az elállási jog nem terjed ki...11 5. Adatkezelési tájékoztató és nyilvántartási szám...12 6. Hirlevél...15 6.1. Hirdetés küldésére vonatkozó szabályok...15 6.2. Spam...15 6.3. Vásárolt címlisták...15 Összefoglaló...16 Az anyag Lovas Géza Webáruház Jog című írásának használatával készült

1. Webáruház készítés 2 1.1. Domain Amennyiben egy cég még semmilyen formában sincs jelen az online életben, úgy az egyik első lépés amit meg kell tennie, az a domain név kiválasztása és regisztrálása. Ez az esetek nagy részében egyszerűen a cég neve vagy a cég nevéből alkotott mozaik szó, de a marketing szempontok már a domain név választásnál is előkerülhetnek egy a tevékenységet jól leíró, jól csengő domain név választásával. Amire azonban mindenképp figyelni kell ha később nem szeretnénk kellemetlen jogvitákba keveredni, hogy semmilyen módon ne sértsük más védjegyét! Az ilyen jogvitákban ugyanis a kiválasztott domain nevünket is elveszíthetjük! Akár évekkel a megszerzését követően is, mikorra már kemény munkával felépítettünk köré egy jól működő üzletet! Azt, hogy egy domain nevet már lefoglaltak e, vagy még szabad e, a következő linken ellenőrizhetjük: http://www.domain.hu/domain/szabad-e/ Itt nem csak a magyar fő domain kiterjesztéssel (.hu) kereshetünk szabad domain neveket, hanem a magyar másodlagos domain kiterjesztésekkel is mint pl. valami.info.hu, valami.bolt.hu... Az, hogy egy domain név mely nemzetközi kiterjesztésekkel foglalt, és melyekkel szabad, a következő linkek ellenőrizhetjük: http://www.eurodns.hu/ Ilyenek pl. a valami.com, valami.eu, valami.info domainek 1.2. Szoftver 1.2.1. Egyedi szoftver Az esetek többségében a kereskedő megbíz egy webes programozásban jártas céget, mely elkészíti a kereskedő saját igényeinek megfelelő webáruházat. Nagy előnye az ilyen módon történő szoftver vásárlásnak, hogy jó esetben minden pontosan úgy fog kinézni és úgy fog működni, mint ahogyan azt a kereskedő elképzeli, elvárja. Hátránya, hogy az elkészítési idő néhány hónapot vesz igénybe. A design elkészítése, jóvá hagyása, a webáruház leprogramozása bizony időigényes folyamat. Továbbá a kereskedőnek tökéletesen tisztában kell lennie igényeivel a webáruházával szemben mind funkcionális mind jogi téren (ami valljuk be nem

minden esetben elvárható), különben az idő közbeni újabb és újabb ötletek egy véget nem érő fejlesztési folyamatot vonnak maguk után. 3 Az ilyen egyedileg kivitelezett webáruházak költsége jellemzően néhány százezer forinttól a néhány millió forintig terjed. 1.2.2. Dobozos szoftverek Hazánkban még nincsenek igazán elterjedve. Lényegük, hogy egy előre elkészített webáruház szoftvert vásárol a kereskedő. Ez a szoftver általában tud minden, az online keres-kedelem szempontjából fontos funkciót, tehát a kereskedőnek már nem kell kitalálnia, hogy hogyan működjön a webáruháza. Telepítése akár önállóan is elvégezhető, vagy szakemberre is bízhatjuk, ugyanakkor sok helyen az árban a telepítés, konfigurálás díja is benne van. Áruk hasonló az egyedi készítésű webáruházakéhoz, azonban az idő pénz, és ezzel a megoldással sok időt spórolhatunk! Hátrányuk, hogy általában nem szabhatók teljesen a kereskedő igényeihez és amenynyiben külföldi szoftvert vásárolunk, úgy nem biztos, hogy minden szempontból megfelel a magyar jogszabályoknak. Fejlesztésük nehézkes lehet. 1.2.3. Kész menedzselt szoftverek Feltörekvő piaci szegmense a online kereskedelmi szoftvereknek. Hasonlóan kész megoldások mint a dobozos szoftverek, ugyanakkor a folyamatos fejlesztéseknek és frissítéseknek köszönhetően képes naprakész maradni, és még a mai, folyamatosan megújuló igényeknek is eleget tehet. A fizetési konstrukció jellemzően havidíjas a folyamatos fejlesztések miatt. A havi díj néhány ezer forinttól néhány tízezer forintig terjedhet szolgáltatásoktól függően.

2. Jogi követelmények 4 2.1. Bejelentési kötelezettség A kereskedelemről szóló, 2009-ben módosított 2005. évi CLXIV. törvény szerint "...aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni." így a z online folytatott ke reskedelem is bejelentés köteles. Ennek módja: a. A bejelentést a kereskedő székhelye szerinti település (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzőjénél kell megtenni. Sajnos on-line nem tehető ilyen bejelentés. A bejelentésről a jegyző igazolást ad, melynek birtokában a kereskedelmi tevékenységet meg lehet kezdeni. b. A nyilvántartásba vételre 10 munkanapon belül kerül sor, melyről a jegyző határozatot hoz és megküldi az ügyfélnek. Ezt a határozatot a tevékenység megkezdéséhez nem szükséges megvárni! c. A bejelentést megelőzően célszerű felkeresni a jegyzőt és érdeklődni, hogy a bejelentési formanyomtatvány milyen módon szerezhető be, pl. a helyi település / önkormányzat weboldaláról letölthető e. d. A bejelentés illetéke 2200 Ft. e. A bejelentésben szereplő adatok idő közbeni változását haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek! Csatolandó iratok, amennyiben a kereskedő üzlettel is rendelkezik: f. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) g. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat h. közös tulajdonban álló üzlet esetében - ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező - a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

Tehát: Ha épp indítani készülünk egy webáruházat, vagy már működik, de még nem jelentettük be, keressük fel a helyik jegyzőt, mondjuk el neki, hogy szeretnénk webáruházat indítani (ha már működik a webáruházunk, akkor is ezt mondjuk!) és ő majd elmondja mi a dolgunk! 5 A helyi jegyző elérhetőségét keressük településünk vagy kerületi önkormányzatunk hivatalos weboldalán. 2.2. Működési engedély 2008. március 31. óta a nem üzletköteles termékek csomagküldő kereskedéséhez nem szükséges működési engedély, mivel ezekkel ilyenformán üzlethelyiség nélkül is lehet kereskedni. Amennyiben a termék üzletköteles, vagyis kereskedelme kizárólag üzletben megengedett, úgy a kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedély, melyet a kereskedelmi hatóság meghatározott üzletköteles termékek körére ad ki. Az üzletköteles termékek közül kizárólag a működési engedélyben szereplő termékek forgalmazhatók. A működési engedélyt a helyi jegyzőtől kell igényelni! Egyes termékek esetén speciális engedélyekre is szükség van, pl.: a. pirotechnikai termékek, lőfegyverek, lőszerek esetén rendőrségi és tűzvédelmi hozzájárulására b. élelmiszer, gyógynövények, vegyi árú esetén az ÁNTSZ hozzájárulására Tehát: Ha a webáruházunk bejelentése miatt már úgyis felkeressük a helyi jegyzőt, kérdezzük meg, hogy az általunk forgalmazott termékek üzletkötelesek e? Ha nem, akkor minden oké, nem kell működési engedély. Ha viszont üzletkötelesek, akkor ahhoz üzlet is kell, de ezt majd a jegyző elmondja. 2.3. Tájékoztatási kötelezettség A tájékoztatási kötelezettséget az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény, és a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) kormányrendelet írja elő. A tájékoztatási kötelezettség oka, hogy a vásárló nincs abban a helyzetben, hogy a megrendelni kívánt árut megtekinthesse, megfoghassa, az eladónak kérdéseket tegyen fel, a termék minőségéről meggyőződhessen.

A tájékoztatási kötelezettség tehát elsősorban fogyasztóvédelmi célú. A tájékoztatásokat célszerű egységesen, egy átfogó tájékoztató keretében megadni vagy beépíteni pl. az ÁSZF-be, adatkezelési nyilatkozatba. 6 2.3.1. A kereskedő adatai A kereskedő a vásárlás előtt köteles a vásárló számára egyértelműen elérhetővé tenni az alábbi adatokat. A kereskedő: a. neve b. lakcíme, székhelye, telephelye c. elérhetősége: telefonszám, e-mail cím d. nyilvántartásba vételi számát (amennyiben van ilyen) és a bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését e. engedély, minősítés, akkreditációs határozat száma (amennyiben vannak ilyenek) és az engedélyező hatóság megnevezése f. adószáma (amennyiben ÁFA alany) g. esetleges kamarai tagságának megnevezése h. panaszbejelentésekre szolgáló elérhetőségeit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján 2.3.2. A szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatás kötelezettség A kereskedő a vásárlás előtt köteles a vásárló számára egyértelműen elérhetővé tenni az alábbi információkat: a. a szerződés tárgyának (termék / szolgáltatás) lényeges tulajdonságai b. a szerződés tárgyának ára illetve járulékos költségei (pl. szállítási költség) c. a fizetéssel, szállítással, szerződéstől való elállással kapcsolatos egyéb feltételek d. amennyiben a szerződésben foglaltakra folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor, úgy a szerződés legrövidebb időtartama e. amennyiben a szerződés határozatlan időre vagy több mint 1 évre szól, úgy annak felmondási lehetősége f. szavatosság, jótállás feltételek Termékek árával kapcsolatos információk fogyasztóvédelmi törvény valamint a 4/2009.(I. 30.) NFGM-SZMM rendelet alapján: g. ÁFA-t tartalmazó árakat kell feltüntetni h. a szállítási költséget fel kell tüntetni i. egységárakat fel kell tüntetni abban az esetekben, melyekben ez értelmezhető, kivételek: 50 ml, 50g vagy 5 cm alatti csomagolású termékek

az egy csomagban készletben lévő termékek az automatából értékesített termékek különleges díszcsomagolású termékek 7 Tehát: Sok olyan adat van a kereskedővel - vagyis a webáruház üzemeltetőjével - és a termékekkel kapcsolatban, amit kötelezően ki kell rakni a weboldalra. A kereskedő adatait érdemes beépíteni az ÁSZF-be (Általános szerződési feltételekbe) és olyan termék oldalt kialakítani, ami tartalmaz minden kötelező infót. Ugyanakkor nem minden adatot kötelező kitenni a termékoldalra, a bruttó árat és a szállítási költséget indokolt esetben elegendő csak a rendelési folyamat utolsó oldalára kitenni, mint egyfajta összegzés a rendelésről, ahol már az utolsó Megrendelem gomb van. A lényeg, hogy a vásárló, a megrendelést megelőzően hozzáférhessen az információhoz.

3. Szerződéskötés 8 3.1. Szerződéskötés e-mailben Az internetről történő rendelés egyik módja, hogy e-mailben adjuk le a rendelésünk és minden ehhez tartozó kommunikáció e-mailen valósul meg. Azonban az így megkötött szerződések nem minősülnek írásbeli szerződésnek, ezért nem alkalmazhatók olyan esetekben, mikor a szerződés bármiféle okból megkívánja az írásbeliséget (pl. termék vagy szolgáltatás nagy értéke, hírközlési szolgáltatások megrendelése, ingatlan bérleti szerződés, vagy ha a felek a szerződés biztosítására kötbért kötnek ki...). Ennek oka, hogy az egyszerű elektronikus levelet a jog nem tekinti írásbelinek. Tulajdonképpen létezik módja annak, hogy elektronikus formában köttessen szerződés abban az esetben is, mikor a jog írásbeliséget kíván, ezt az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV törvény írja elő, miszerint az elektronikus dokumentumokat írásbelinek lehet tekinteni ha azok legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vannak ellátva. A gyakorlatban viszont az, hogy mindkét szerződő fél rendelkezzen ilyen elektronikus aláírással, igen ritkán fordul elő. 3.2. Szerződéskötés internetes felületen: A kereskedő a potenciális vásárlót még a rendelés leadása előtt köteles egyértelműen tájékoztatni, hogy: a. a szerződés írásbelinek minősül e b. a kereskedő iktatja e a szerződést és az később hozzáférhető lesz e c. melyek a szerződés megkötésének lehetséges nyelveiről (akkor is ha csak magyar lehetséges) d. a kereskedő mely magatartási kódexnek veti alá magát (amennyiben van ilyen) és, hogy az a magatartási kódex elektronikus formában hol érhető el A kereskedő köteles az elektronikus kereskedési rendszerét úgy kialakítani, hogy e. abban legyen mód az adatbeviteli hibák azonosítására és kijavítására f. az a megrendelő megrendelését haladéktalanul (legkésőbb 48 órán belül)visszaigazolja

A szerződés akkor jön létre ha: g. a kereskedő a megrendelés teljesíthetőségéről megbizonyosodva az automatikus visszaigazoló e-mail után újabb e-mailt küld a szállítás várható időpontjáról, vagy ezt telefonon közli a megrendelővel h. előbbi hiányában a teljesítéskor i. a felek a megrendelések más folyamatában is megállapodhatnak ha a megrendelő / vásárló a jog szerint nem minősül fogyasztónak (fogyasztó: az önálló, foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy) 9 Amennyiben a szerződésben foglaltakat a kereskedő nem teljesíti, úgy a fogyasztótól kapott teljesítésre történő felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül köteles azt teljesíteni, vagy ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor a fogyasztót köteles haladéktalanul tájékoztatni és a már kifizetett összeget legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni neki. Tehát: Láthatjuk mit kell még betenni az ÁSZF-be (a, b, c, d pontok). Amikor a vásárló regisztrál vagy vásárol és az adatok megadása után tovább gombot nyom, akkor pedig látnia kell egy összesítést az addig bevitt adatairól, hogy ellenőrizhesse azokat. Ezzel az adatbeviteli hibák azonosítása kipipálva. Ha hibát talál, akkor pedig ki is kell tudnia javítani azt! Megrendelés után menjen ki egy automatikus visszaigazoló e-mail, és miután ellenőriztük, hogy a termék raktáron van-e, kiszállítható e, küldjünk még egy e- mailt a várható kézbesítésről.

4. Az elállási jog 10 A távollévők között kötött szerződés esetén (mint amilyen a webáruházból való termék rendelés, és az e-mailben vagy telefonon történő rendelés is): a. a szerződéstől a fogyasztó 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat b. a fogyasztó az elállási jogával akkor is élhet, ha a terméket személyesen veszi át de a szerződés távollévők között kötött szerződés -nek minősül, vagyis azt pl. egy webáruházban rendelte meg, de besétál érte a boltba. c. amennyiben a szerződés létrejöttét / termék átvételét követő 8 munkanapon belül a kereskedő nem tesz eleget az elállási feltételeket is tartalmazó tájékoztatási kötelezettségének, úgy a fogyasztó a tájékoztatás kézhezvételének napjától további 8 munkanapig élhet elállási jogával d. amennyiben a tájékoztatás a kereskedő részéről teljes egészében elmarad, úgy a fogyasztó a szerződés létrejöttét / termék átvételét követő 3 hónapig élhet elállási jogával e. amennyiben a tájékoztatás a szerződés létrejöttét / termék átvételét követő 3 hónapig megvalósul, úgy a fogyasztó akkor is élhet a kézhezvételtől számított 8 munkanapig az elállási jogával, ha a szerződés létrejöttétől / termék átvételétől számított 3 hónapból már kevesebb mint 8 munkanap van hátra f. amennyiben a fogyasztó a fent írt határidőkön belül elküldi elállási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát, úgy azt akkor is határidőben teljesítettnek kell tekinteni, ha a termék nem érkezik vissza a kereskedőhöz ezen határidőn belül. g. az elállási jog csak a fogyasztónak minősülő személyeket illeti meg (fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köt szerződést). Vagyis ha nagykereskedésünk van, akkor a viszont eladóink nem élhetnek az elállási joggal h. a fogyasztó nem élhet elállási jogával, ha az árut nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni, vagy szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette. i. Jogszerű elállási jog gyakorlása esetén a fogyasztó nem felel a termék rendeltetésszerű használatának következtében bekövetkezett értékcsökkenéséért, ezért díj nem számolható fel. Nem rendeltetésszerű használatból fakadó értékcsökkenés azonban felróható neki. j. Elállási jog gyakorlása esetén a kereskedő köteles a termék / szolgáltatás árát a járulékos költségekkel együtt (pl. szállítás) megfizetni. A termék kereskedőhöz való visszajuttatásának költsége viszont a fogyasztót terheli.

4.1. Az elállási jog nem terjed ki 11 a. mindennapi fogyasztási cikkek házhoz szállítására kötött szerződés esetén b. olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ c. olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó d. hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta e. hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében f. szerencsejáték-szerződés esetében Tehát: Mindenképp tegyünk eleget tájékoztatási kötelezettségünknek egy jól megírt ÁSZF-el! Ez nagyon fontos!!! Ha ez megvan, akkor csak 8 napig élhetnek az elállás jogukkal a fogyasztóink! Itt érdemes még visszagondolni a 1. pontra, vagyis a webáruház létesítésére. Ugyanis ha webáruházat készíttetünk egy erre szakosodott céggel, az elállási jogunkkal nem fogunk tudni élni ha azt a mi utasításaink alapján készíti el (4.1.c. Pont). Ugyanakkor élhetünk vele ha kész webáruházat vásárolunk. Jó ha ezzel már vásárlóként / megrendelőként is tisztában vagyunk.

5. Adatkezelési tájékoztató és nyilvántartási szám 12!!!FONTOS!!! A személyes adatok védelmér l szóló 1992. évi ő LXIII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény váltotta fel, melyből most néhány részlet: 65. (3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban,... vagy ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik; 67. Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelező adatkezelés nyilvántartásba vétele kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 68. (1)... A Hatóság az adatkezelést a kérelem megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi... (2)... ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti. (6) A Hatóság... határozatának tartalmaznia kell az adatkezelés yilvántartási számát,amelyet az adatkezelőnek az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni. A vásárló regisztrációja során csak olyan adatok megadása tehető kötelezővé, melyek feltétlenül szükségesek a szerződés megkötéséhez, illetve a teljesítéshez (szállítás). Ezek: a. Név b. E-mail cím c. Azonosító d. Jelszó e. Szállítási cím f. Számlázási cím g. Telefon szám

Más nem lehet kötelezően megadandó! Még a hírlevélre feliratkozás jelölőnégyzetnek is alapban nem állapotban kell lennie. 13 A kereskedő által kezelt adatok egyéb felhasználására (pl. hírlevél) kizárólag a fogyasztó előzetes, önkéntes, kifejezett hozzájárulása alapján kerülhet sor! A kereskedőnek a fogyasztó számára már a regisztráció létrejötte előtt rendelkezésrekell bocsátania (és folyamatosan elérhetővé kell tennie) az un. Adatkezelési tájékoztató -t, melynek az adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény) rendelkezéseivel összhangban kell állnia, valamint tartalmaznia kell az: h. adatkezelés célját i. adatkezelés jogalapját j. adatkezelésre és feldolgozásukra jogosult személyeket k. adatkezelés időtartamát l. adatkezeléssel járó jogokat és jogorvoslati lehetőségeket m. az adatok biztonsága érdekében tett intézkedéseket Valamint biztosítani kell, hogy a fogyasztó: n. az adatkezelést megtilthassa o. a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéken felüli adatkezelési hozzájárulást bármikor ingyenesen visszavonhassa p. a kezelt adatok módosítását kérhesse Nem szükséges az adatkezelést bejelenteni, amennyiben az adatok az adatkezelővel: q. munka r. tagsági s. tanulói t. ügyfélkapcsolati viszonyban álló személyektől származnak. Ez a bejelentési kötelezettség 1992 óta fennáll (vagyis már a régi adatvédelmi törvény is előírta), szankciói viszont csak 2012 január elsejével lépnek életbe és a bejelentés elmulasztásának birsága elérheti a 10 millió forintot is. Tehát vegyük komolyan! A kész adatkezelési tájékoztatót fel kell rakni a webáruház egy külön oldalára, amit bárhonnan el kell tudni érnie a webáruház látogatójának. Célszerű a webáruház láb részébe (footer) elhelyezni egy oda mutató linket.

Ha bejelentettük, a jegyző nyilvántartásba veszi, majd ad egy adatkezelési nyilvántartási számot, amit a következő esetekben kell feltüntetni: 14 u. az adatok továbbításánál v. nyilvánosságra hozatalánál w. érintettnek való kiadásakor x. célszerű az adatfelvételnél is (bizalmat kelt) Tehát: Ha a vásárlóid regisztrációkor megadott adatait semmi másra nem használod, kizárólag csak arra, hogy teljesíteni tudd a rendeléseket, akkor nem kell Adatkezelési tájékoztatót készíteni és nem kell azt bejelenteni sem a 65. (3). pont alapján. Minden más esetben (hírlevél, blog értesítő, fórum, bármilyen marketing) KELL! Nyissuk meg a következő oldalt: http://www.naih.hu/bejelentkezes_az_adatvedelmi_nyilvantartasba_nyomt.html Itt megtaláljuk az összes adatlapot és kiegészítő lapot, amire szükségünk lehet, valamint az ezekhez tartozó kitöltési útmutatókat. Mindezek ellenére még így sem egyszerű mutatvány minden pontot helyesen kitölteni, de sajnos nincs mese. MEG KELL CSINÁLNI!!!

6. Hirlevél 15 6.1. Hirdetés küldésére vonatkozó szabályok Az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos kérdéseket a gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény és az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény szabályozza. Reklám kizárólag akkor küldhető természetes személynek, ha az előzetesen kifejezetten hozzájárult. A hozzájárulásnak a következőket kell tartalmaznia: a. a hozzájáruló nevét b. a hozzájáruló születési helyét és idejét (amennyiben csak meghatározott életkorúak számára közölhető a reklám) c. azokat az adatokat, amihez hozzájárult d. kifejezi a megfelelő tájékoztatás birtokában történő hozzájárulást és annak önkéntességét Az elektronikus hirdetésben: e. fel kell tüntetni a valós feladó személyét f. tájékoztatni kell a címzettet a leiratkozás lehetőségéről, ezzel együtt biztosítani kell az e-mail útján történő leiratkozást 6.2. Spam Amennyiben előzetes hozzájárulás nélkül küldünk természetes személy e -mail címre marketing célú levelet, az feljelentést tehet ellenünk és a spam törvény (2001. évi CVIII. törvény) szerint 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírságra is számíthatunk. 6.3. Vásárolt címlisták Interneten ha rákeresünk, nagyon sok olyan hirdetéssel találkozhatunk, melyekben mindenféle címlistákat próbálnak ránk sózni. Nagyon csábító a dolog mert ha utána számolunk, nagyon olcsó ez a fajta marketing. Pl. megveszünk 100 ezer e-mail címet mondjuk 50 ezer forintért és ezzel gyakorlatilag nincs is más költségünk, eljuttatjuk a hirdetésünket jó esetben 100 ezer emberhez. Jól hangzik ugye?? Persze! DE!!! Ha ezek privát e-mail címek, eleve bukik a dolog, mert ennyi spam elküldését követően ne lepődjünk meg ha a maximális 500 ezer forintos bírságot szabják ki ránk, amenynyiben valamelyik érintett feljelent bennünket.

Ha esetleg azt állítja az eladó, hogy ez mind céges e-mail cím, akkor is mi a garancia hogy nem csúszott e be közéjük néhány magán e-mail cím is?? Ki fogja átnyálazni mind a 100 ezer címet?? Honnan tudjuk, hogy valódi címekről van szó és nem valami program generálta őket? 16 Az e-mail marketingnek van jó néhány módszere amelyekkel sikeres lehet és legá lis, interneten lehet róluk bőven olvasni, de amit mindenképp leszögeznék, hogy a vásárolt e-mail cím listákat felejtsük el!!! Tehát: Természetes személynek csak akkor küldhetünk hírlevelet, ha az előzőleg hozzájárult. A hírlevél aljára pedig tegyünk egy leiratkozó linket, valamint egy email címet, ahová írni is tud ha le akar iratkozni. Cégeknek elvileg korlátlanulküldhetünk marketing célú leveleket, legalábbis a jog jelenleg megengedi. Pl. info@cégnév.hu formátumú e-mail címre. Ez esetben előzetes hozzájárulás sem szükséges, csupán akkor kell felhagynunk egy konkrét cég e-mail címére történő hírlevél küldéssel, ha az a cég kifejezetten ezt kéri tőlünk! JELENLEG ezt mondja a jog! Ha erre készülsz mindenképp nézz utána, hogy még aktuális e ez, az egyébként igencsak vitatott jogszabály.

Összefoglaló: 17 1. Kell egy domain 2. Kell egy szoftver 3. A helyi jegyzőnél be kell jelenteni a kereskedelmi tevékenységünk szándékát 4. Tisztázzuk a jegyzővel a működési engedély szükségességét is! 5. Tegyünk eleget tájékoztatási kötelezettségünknek a. építsük be ÁSZF-be a 2.3.1. pontban leírtakat b. készítsük el a termék oldalt a 2.3.2. pontban írtak szerint 6. Legyünk tisztában a távollevők között köttetett szerződésekkel (3. pont) a. építsük be az ÁSZF-be a 3.2.a, b, c, d pontokat b. webáruházunk működése támogassa a 3.2.e, f, pontokat 7. Ha jól van megírva az ÁSZF, a fogyasztó típusú vásárlóinknak csak 8 nap elállási joga van, így elkerülhetjük a kényelmetlen jogvitákat! 8. Meg kell csinálnunk (az esetek jó részében) az Adatkezelési tájékoztatót a. ha kész van, tegyük ki a weboldalra b. jelentsük be! c. Az adatkezelési nyilvántartási számot tüntessük fel a megfelelő helyeken! 9. Hírlevelet csak feliratkozottainknak küldjünk a. hírlevelünk feleljen meg a formai követelményeknek (6.1. e, f pontok) b. ne spameljünk! c. ne vásároljunk címlistát! Az anyag Lovas Géza Webáruház Jog című írásának használatával készült Sok sikert kívánok webáruházadhoz! http://i-honlapkeszites.hu