Emberi erőforrás menedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2014 Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2014 tavasz
Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye. 2 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci egyensúly Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy eleve nem tökéletes piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé 3 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kínálat tényezői demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 4 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1. A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerőpiacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2. Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3. Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság. 5 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (amely a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha a szakszervezetek az akkor a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. 6 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség - munkaerőhiány Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. 7 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség formái 1. Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerőkereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad nem igény szerinti a kompetencia Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. 8 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség formái 2. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében 9 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba. 10 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci adatok, 2013. Népesség: 9,906 millió, csökkenő (2009: 10,03 millió) Ebből kb. 6,31 millió munkavállalói korú, Magyar szabályozás 15 61 (ffi, nő) Nemzetközi ajánlás 15-64 A munkavállaló korúak száma csökken demográfiai adatok nyugdíj korhatár változás DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 11
2012 2013 Népesség alakulása 9935 9906 12 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Népesség Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) 1980 10 709 103,6-1992 10 337 100,0-0,3 1999 10 092 97,6-0,4 2000 10 043 97,1-0,5 2001 10 175* 98,4 +1,3 2005 10 080 97,5-0,1 2008 10 045 97,2-0,2 2009 10 031 97,0-0,2 2010 (nov.) 9 994 96,7-0,2 2011 (nov.) 9 960 96,4-0,3 2012 (nov.) 9 935 96,1-0,3 2013 (nov) 9906 95,8-0,3 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 13
Tendenciák a népesség összetételében Elöregedő népesség Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő A fiatal munkavállalói réteg csökken Népességnövelő intézkedések várható hatásai 2013 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 14
Magyarország korfái 1990 2000 2012 2050 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 15
16 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Tendenciák a munkaerőpiacon 2013. I-III. negyedévében A foglalkoztatottak száma átlagosan 3 913 ezer (az előző évhez képest 22 ezer fővel nőtt) Foglalkoztatási ráta 59,2 % (1,1 %-os növekedés férfiaknál, de a bázis csökken!!!) Munkanélküliek száma 434 ezer (34 ezer fővel kevesebb, mint 2012 ugyanezen időszakában) 9,8 %-os munkanélküliségi ráta (0,8 %-os csökkenés) 20,0%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 27,4 % (1,6 %- os csökkenés) A munkanélküliek közel fele tartós munkanélküli Munkakeresés átlagos időtartama 19,1 hónap (nőtt) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 17
Potenciális munkaerő-tartalék (2013. II. n.év) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 18
Főbb tendenciák 2009 óta Stagnáló munkakínálat A versenyszférában foglalkoztatottak száma csökken 1 927 (2008) -1 825 (2013 A közfoglalkoztatás térnyerése (138e 300 e) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 19
Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15-61 év) (III. negyedév) Év Ezer fő 1993=10 0 Éves változás Foglalkoztatási arány (%) 1980 4887,9 132,5.. 79,4 1993 3689,5 100,0-5,6 60,8 1995 3571,3 96,8-1,7 58,7 2000 3721,7 100,9 +5,2 62,1 2003 3847,2 104,3 +1,0 60,8 2009 3719,9 100,1-5,0 57,7 2010 3791,1 102,7 +2,6 56,2 2011 3783,9 102,6-0,1 59,1 2012 3864,2 104,7 +2,1 61,0 2013 3 924,6 106,4 +1,7 62,2 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 20
Foglalkoztatottak jellemzői (III. negyedév) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 III. negyedév Mezőgazdaság 170,1 181 178,3 194,5 207,1 195,7 Feldolgozóipar 864,0 785,8 797,3 824,0 812,3 840,5 Építőipar 316,5 297,9 286,9 267,1 249,8 258,6 Kereskedelem 577,0 542,6 544,2 552,8 543,9 541,1 Más 1996,7 1976,2 2015,8 2017,5 2122,4 2153,7 Összesen 3924,3 3783,5 3822,5 3855,9 3935,5 3989,6 Teljes munkaidős 3738,3 3559,6 3594,1 3584,2 3656,4 3724,7 Részmunkaidős 186,0 223,9 228,4 271,7 279,1 264,9 Határozatlan idejű szerz. alk. 3162,6 3011,8 3009,2 3062,6 3125,6 3142,5 Határozott idejű szerz. alk. 283,9 303,6 347,5 329,3 353,4 414,3 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 21
Munkaerő-piaci mutatók alakulása 1. Foglalkoztatottak száma (15-74 év 3 havi átlag) 22 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Foglalkoztatottság nemek szerint DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 23
Foglalkoztatási helyzet kor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-jún-ban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva, iskolai végzettségenként (%) felsőfok érettségi szakképesítéssel érettségi szakképesítés nélkül szakiskola, szakmunkásképző 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb 80,0 85,0 90,0 95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0 változás 2012/2011 változás 2012/2010 % A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-júnban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva, korcsoportonként (%) 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 80,0 85,0 90,0 95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0 változás 2012/2011 változás 2012/2010 % 24 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci mutatók alakulása 2. Munkanélküliségi ráta (15-74 év 3 havi átlag) 25 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliségi ráta régiónként (2012) 26 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 27
Tartós munkanélküliség 28 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci mutatók alakulása 3. 29 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Régiók Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Régiónkénti adatok (2013. III. negyedév) Foglalkoztatott ak 1 290,8 Gazdasági lag aktívak Gazdasági lag inaktívak Népessé g Munkanélküliek Munkanélkülisé gi ráta Aktivitási arány ezer fő % 121,1 1 411,8 907,7 2 319,5 Foglalkoztatási ráta 8,6 60,9 55,6 454,6 39,4 494,0 340,6 834,6 8,0 59,2 54,5 427,7 33,6 461,3 309,7 770,9 7,3 59,8 55,5 Dél-Dunántúl 359,5 33,5 393,0 322,1 715,2 8,5 55,0 50,3 Észak- Magyarország 408,3 55,7 464,1 420,0 884,1 12,0 52,5 46,2 1 547,3 88,9 636,2 478,1 Észak-Alföld 114,3 14,0 57,1 49,1 Dél-Alföld 501,4 61,9 563,3 425,4 988,7 11,0 57,0 50,7 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 30
Fizikai/szellemi munkakörök (III. negyedévi adatok) 31 Fizikai foglalkozásúak összesen, ezer fő Szellemi foglalkozásúak összesen, ezer fő Ebből: Ebből: Időszak Összesen verseny szféra költségveté s Összesen versenyszféra költségve tés 2008 1 484,4 1 252,3 186,7 1 277,5 700,3 535,3 2009 1 400,3 1 138,4 214,8 1 260,4 683,5 533,0 2010 1 436,9 1 144,3 240,2 1 265,0 682,4 532,5 2011 1 423,8 1154,6 217,7 1 267,7 696,7 516,9 2012 (nov.) 2013 (nov.) 1 424,9 1 130,9 243,3 1 249,7 686,0 508,4 1 440,4 1 134,1 260,0 1 263,1 687,8 530,7 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Időszak Általános iskola Szakiskola és 8. osztálya vagy szakmunkásk kevesebb épző Gimnázium, egyéb érettségi Főiskola, egyetem Összesen Férfi Nő 2011 231,1 775,2 629,7 452,2 2 088,2 2012 229,8 780,4 637,4 465,2 2 112,7 2013 224,8 816,0 651,8 477,1 2 169,7 2011 206,5 351,9 673,6 535,6 1 767,7 2012 212,6 350,5 701,1 558,6 1 822,8 2013 203,9 358,2 695,5 562,1 1 819,9 32 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Magyarország és az EU aktivitás és foglalkoztatás 33 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Magyarország és az EU - munkanélküliség DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 34
Munkanélküliségi ráta (kelet-európai összehasonlítás) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 35
Mit tart az ország lakossága a legsúlyosabb problémának? DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 36
Hogyan ítélik meg az emberek saját munkaerő-piaci helyzetüket? DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 37
Hogyan ítélik meg az emberek a foglalkoztatás helyzetét? DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 38
Az Eurobarometer 2013 legfőbb megállapításai Nemek közötti egyenlőtlenség megjelenése: Keresetek közötti különbség (38%) Munka és magánélet nehezebb összeegyeztethetősége (34%) Válság hatása: Keresetek közötti különbségek súlyosbítása (30%) Munka és magánélet összeegyeztetése (30%) Válság érzékelése: Frissdiplomások munkaerőpiacra lépésének kitolódása (46%) Bizonytalan munkaviszonyok számának növekedése (42%) A munkavállalók egy része nem a képzettségének megfelelő munkát végzi (37%) Elsőrangú prioritás: Munkahelyteremt és, munkanélküliség elleni harc (66%) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 39
A válság hatásai a munkaerőpiac alakulására Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) ezek aránya szintén magas a fiataloknál Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) A férfiak munkaerő-piaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások 40 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Létszám-növekedési várakozások összetevői NMH, GVI, 2013 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 41
Munkaerő-kereslet foglalkoztatási csoportonként DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 42
Atipikus foglalkoztatási gyakorlatok 1. NMH, GVI, 2013 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 43
Atipikus foglalkoztatási gyakorlatok 2. NMH, GVI, 2013 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 44
Köszönöm a figyelmet! DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 45