Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária B e s z á m o l ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetében a képviselő-testület általi megtárgyalást követően meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. 2013. január 1. napjától a Járási Hivatalok megalakulásával a jegyzői hatáskörbe tartozó gyámhatósági feladat- és hatáskörök jelentős része átkerült a járási hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási gyámhivatalokhoz. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete határozza meg: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általános adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli, vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása - gyermekjóléti szolgáltatásbiztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, - válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai)
2 - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alakalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). A hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelően a 2013. évben hatályos jogszabályok alapján elkészítettük az előírt beszámolót. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadni szíveskedjen. H a t á r o z a t i j a v a s l a t Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdésében foglaltak alapján 1. az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. elrendeli a beszámoló megküldését a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. Határidő: azonnal, illetve 2014. május 31. Felelős: Dombi Imréné polgármester Püspökladány, 2014. május 13. D o m b i Imréné polgármester
BESZÁMOLÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL
1 Bevezetés Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. E célok elérése érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító, pénzben és természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás egyes formáit, fő szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét. A törvényben meghatározott elvárások, szakmai szabályozások a törvény céljának megvalósulása érdekében igen erőteljesek, szigorúak. A törvény végrehajtását a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A Gyvt. szerint a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
2 I. DEMOGRÁFIAI ADATOK: Püspökladány a Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, Debrecentől 45 km-re fekszik. Három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Sárrét találkozásánál helyezkedik el. A település népesség-nyilvántartási adatai szerint 2013. december 31-én az állandó lakosság 15.178 fő, ebből 7.389 férfi és 7.789 nő. Az állandó lakosságból 15.138 fő magyart, 14 fő bevándoroltat, 4 fő letelepedettet, 22 fő egyebet tartanak nyilván. Hajadon/nőtlen 6.612 fő, házas 5.687 fő, özvegy 1.354 fő, elvált 1.496 fő 29 fő nem ismert. A gyermekek száma 0-18 éves korosztályban 2758 fő, a 0-3 éves korosztályban 483 fő. II. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK: 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 3. Óvodáztatási támogatás 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. szabályainak megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt.-ben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezménynek (pl. ingyenes tankönyv) az igénybevételére. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg. 2013-ban átlagosan 1.287 fő gyermek részére került megállapításra (2012-ben 1.420 fő, 2011-ben 1.505 fő). A kedvezményhez kapcsolódó juttatások: ingyenes vagy 50%-os térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, augusztus illetve november hónapban egyszeri természetbeni támogatás. 2. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjának rendelt hozzátartozó jogosult erre a támogatásra. A jogosultságot a gyám lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyző állapítja meg határozatlan időre. A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente felülvizsgálja. 2013-ban 5 fő (2012-ben 5 fő, 2011-ben 6 fő) részére került megállapításra.
3 3. Óvodáztatási támogatás: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, ha a gyermeket ötödik éves koráig beíratta az óvodába és oda a gyermek rendszeresen jár, óvodáztatási támogatásra jogosult. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Az óvodáztatási támogatás jogosultságát a jegyző állapítja meg. 2013-ban 96 fő (2012-ben 95 fő, 2011-ben 102 fő) részesült ebben a támogatásban. A fenti ellátások mellett Püspökladány Város Önkormányzata az alábbi támogatásokat is biztosította: 1. Kedvezményes étkeztetési támogatás: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és a nappali rendszerű iskolai oktatás 1-8. évfolyamán tanuló gyermekek ingyenesen étkeztek. Létszámuk 2013-ban 708 fő (2012-ben 761 fő, 2011-ben 791 fő) volt. A tartósan beteg vagy fogyatékos illetve a három vagy több gyermekes családban élő gyermekek 50%-os díjkedvezményben részesültek. Létszámuk 150 fő volt (2012-ben 149 fő). A felsoroltak körébe tartozó egyéb nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek 50%-os térítési díjkedvezményre jogosultak. 2013-ban ez 100 fő támogatását jelentette (2012-ben 43 fő, 2011-ben 266 fő). Az állami normatív térítési díjkedvezményben nem részesülő gyermekek közül 449 főnek biztosított az önkormányzat térítési díjkedvezményt (2012-ben 449 fő, 2011- ben 486 fő). 2. A 2013-as év nyári szünetében állami támogatással 375 gyermek részesült ingyenes nyári étkeztetésben 8.745.000 Ft. összegben. (2012-ben 426 fő, 2011- ben 447 fő). 3. Tanévkezdési támogatás: A püspökladányi lakhelyű és ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő általános iskolai tanulók 1.000 Ft-os, a középiskolai tanulók 3.000 Ft-os, felsőoktatási intézményben tanulók 4.000 Ftos támogatásban részesültek. Összesen: 886 fő (2012-ben 1.119 fő, 2011-ben 1865 fő). 4. Az önkormányzat 2013-ban is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Ezzel a felsőoktatási intézményben tanulók támogatását vállalta fel. 2013-ban 171 fő részére került megállapításra az ösztöndíj. (2012-ben 235 fő, 2011-ben 244 fő). 5. Buszbérlet támogatás: az általános iskolai tanulók részére nyújtott támogatás 2013-ban összesen: 2.590.000 Ft. volt. (2012-ben 2.065.000 Ft.).
III. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 1 4 A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata önálló szakmai egységeként látja el a gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladány, Földes, Nagyrábé, Sárrétudvari és Szerep települések közigazgatási területén. A feladatellátás koordinálása a székhelyen (Püspökladány) működő Gyermekjóléti Szolgálat feladata. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának személyi feltételei: A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő, Földesen 3 fő, Nagyrábén 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végzi. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetését, mind az öt településen 1 fő vezető látja el. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász (heti 5 órában) és pszichológus (heti 5 órában, előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban. Püspökladány Létszám Munkakör Végzettség 1 fő intézményvezető szakvizsgázott szociálpolitikus családgondozó 1 fő családgondozó szociálpolitikus, szociológus - betegállománya: 2013.09.15-től, 2013.09.15-től szociálpedagógus végzettségű munkatárs látja el a feladatokat 1 fő családgondozó óvodapedagógus 2 fő családgondozó (ebből egy fő 2013. szeptembertől Gyermekjóléti Szolgálat vezető) 1 fő asszisztens Sárrétudvari szociálpedagógus 1 fő családgondozó szociálpedagógus Szerep 1 fő családgondozó szociálpedagógus 1 A fejezet a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója alapján készült
5 1 fő 1 fő 1 fő családgondozó családgondozó családgondozó Földes szakvizsgázott szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás szociálpedagógus Nagyrábé 1 fő családgondozó szociálpedagógus A Segítő Kezek Gyermekjóléti Szolgálata püspökladányi telephelyén dolgozó szakemberek munkarendje: Az ügyfélfogadás szüneteltetését nem gyakorolják a családgondozók. Ez a növekvő, gyermekjóléti rendszerbe kerülő gyermekek száma miatt nem lehetséges, valamint a krízisek, gyermeki veszélyeztetettség esetén az ügyfélszolgálatot nem lehet szüneteltetni! Gyermekjóléti Szolgálat Hétfő 7.30 16.00 Az ügyfélfogadás szünetel: 12.00-16.00 Kedd 7.30 16.00 Szerda 7.30 16.00 Csütörtök 7.30 16.00 Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel Péntek 7.30 13.30 Pszichológiai tanácsadás 2014. június 30-ig heti 5 óra (csütörtök ½ 8-13.00) Jogi tanácsadás 2014. június 30-ig heti 5 óra (kedd 9.00-12.00 csütörtök: 13.00-15.00)
6 Tárgyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóinak rendelkezésére áll az Idősek Nappali Ellátásával közösen egy folyosórész, - az ügyfelek itt várakozhatnak - egy dolgozószoba, ahol 4 családgondozó és egy asszisztensi munkát végző munkatárs, külön íróasztal mellett ügyeiket intézheti. A családgondozók az ügyfelekkel segítő beszélgetéseket folytathatnak az interjúszobában. A családgondozók munkáját segíti a vezetékes telefonvonal- amely fax is-, valamint egy mobiltelefon. Az internet hozzáférési lehetőség, valamint a Családsegítő Szolgálat irodájában elhelyezett fénymásoló gép is a szakemberek munkáját könnyíti meg. Mind a 4 szakembernek külön számítógépe van és három számítógéphez nyomtató van bekötve. Az intézményvezető külön irodában végzi feladatait. Szakmai szempontból a Gyermekjóléti Szolgálatnál a tárgyi eszközök mennyisége, minősége megfelelő. Összességében a személyi és tárgyi feltételeiben a Szolgálat a gyermekvédelmi feladatok teljes körű ellátására alkalmas. Szakmai tevékenység: Az 1997. XXXI. Gyvt. 38-40.. értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás négy féle cél elérése érdekében teljesít különféle feladatokat: 1. A gyermek testi- lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése. 2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. 3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. 4. A családjából kiemelt gyermekek családjukba történő visszahelyezése érdekében. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésnek a megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével, annak leküzdéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja, hogy segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési - oktatási intézményekkel, hatóságokkal - szervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói feladatokat végez.
7 A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó, központi szerepet tölt be a települések gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében. A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot képessé tegye, valamint segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást, képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit, krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget, családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében, életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt, kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez), adományok esetében adományhoz hozzájuttatja a rászoruló családokat, koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját, szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a HBM-i Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalánál, különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak - szabadidősbűnmegelőzési- valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg. Természetesen ezek a programok térítésmentesek a gyermekek és családjaik számára, 2013. 10. 01-től, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás szerint, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási helyszínt, valamint ha a kapcsolattartásokhoz szakember jelenléte szükséges, akkor azt is biztosít az átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása során, űködteti az észlelő- és jelzőrendszert.
A Jelzőrendszer működéséről: 8 A Gyvt. felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A jelzőrendszer által küldött jelzések veszélyeztető tényezői között nagy hangsúlyt kap a bántalmazás. A bántalmazás formái közül elsősorban az elhanyagolás jelenik meg problémaként. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint az alábbi elhanyagolási formák jelennek meg a gondozott családok körében: Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek kielégítetlensége, a higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása. Egészségügyi elhanyagolás: személyi higiéné elhanyagolása, tetvesség, a betegségek hanyag kezelése, ide sorolhatóak a gyógykezeléssel kapcsolatos feladatok be nem tartása is.
9 Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, szükségleteinek fel nem ismerése, elutasítása, a jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás. Oktatási-nevelési elhanyagolás: Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása. A gondozási tevékenység a szociális munka alapelveire, módszertanára épülő gondozási folyamat, mely történhet önkéntes alapon: alapellátásban, és hatósági alapon (Járási Gyámhivatal) kötelező jelleggel a védelem alá vont gyermekek családjainak esetében. A püspökladányi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységének szerves részét képezi a gondozási esetek ügyében különböző szintű döntések meghozatala. Ezeket általában a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a hatóság kezdeményezi, de a döntés előkészítése miatt is szükség van a jelzőrendszer tagjaival folytatandó kapcsolattartásra. Mivel a kliensek életében sokszor sorsdöntő változást hoz egy-egy intézkedés (pl. családból való kiemelés), ezért a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai team-je, nagy hangsúlyt fordít az esetmegbeszélésekre a döntések, javaslatok meghozatala előtt. A Gyermekjóléti Szolgálat célja, hogy minél körültekintőbb vizsgálat előzze meg az intézkedéseket. A Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása: A Gyermekjóléti Szolgálat a HBM-i Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalánál családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően egy tárgyalás keretében meghallgatják az érintett személyeket, megismerik véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkednek a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Járási Gyámhivatal félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az elkészített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál (pelenka, tüzelő, gyógyszer, tanszer, ruházat stb.). A településen 2013. évben egy családnál (5 gyermek) esetében került sor a családi pótlék természetben történő nyújtására. A családban kialakuló problémák azonban megoldódtak, megszűntek, ezért a család a továbbiakban saját maga rendelkezett a családi pótlék összegével.
10 Óvodáztatási támogatás: A Gyvt. 20./C. -a szerint, az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A támogatásra való jogosultságot a település jegyzője állapítja meg (hátrányos helyzet megállapítása). Az óvodáztatási kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy családba fogadó gyám terjesztheti elő, annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft. Az első alkalmat követően a jegyző a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a gyámnak. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. Püspökladányban a 2013-as évben megközelítőleg 100 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban, melyből 15-20 gyermek esetében először kezdeményezték a szülők/gyámok a támogatás megállapítását. Iskoláztatási támogatás szüneteltetése: A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan a jogi háttér az eddigieknél szigorúbb szabályokat állapított meg. Amennyiben a tanköteles gyermek (9. osztályt kezdett tanulóknál 16. év, valamint egyéb esetben 18. év) a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes Járási Gyámhivatal az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. és 30. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - 2013. 01. 01-től 16. éves kor alatt kötelező, egyéb esetben a probléma súlyossága dönti el a kezdeményezést a Járási Gyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának - 2013. 01. 01-től - szüneteltetését, (2013. 01. 01. előtt felfüggesztette, mely során visszamenőlegesen megkapta a család az ellátást), mely támogatási összeget a család utólagosan sem kaphat vissza! A támogatás felfüggesztése szorosan csak a 16 év alatti gyermekek (2013. 01. 01-től) esetében kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendeléséhez. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A településen 2013-ban több gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése szerint 50-50% volt az aránya azoknak a tanulóknak, akik az eset után ismételten rendszeresen jártak iskolába, és azoknak akikre nem volt hatással a támogatás megvonása.
11 Hozzátartozók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység: A 2009. október 01-jén hatályba lépett a 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról, mely jogszabály a hozzátartozók közötti erőszak, családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.). A Rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Gyermekjóléti Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Járási Gyámhivatal felé), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon. Továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint közreműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. 2013. évben Püspökladányban hozzátartozók közötti bántalmazás több esetben történt, néhány esetben pedig gyermekbántalmazásra is fény derült. Ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat jelzéssel élt a Városi Rendőrkapitányság és a Járási Gyámhivatal felé, hozzátartozók közötti erőszak ügyében, s kezdeményezte a gyermekek védelembe vételét a Járási Gyámhivatalnál. Sajnos legtöbb esetben, amikor szülő-szülő közötti bántalmazása történt, a Rendőrség az ügyet kivizsgálta és mivel a bántalmazott fél tagadta a bántalmazást ami leginkább jellemző ezekben a családokban az esetet lezárták.
12 A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évekhez hasonlóan, több olyan családdal áll/állt kapcsolatban, ahol a szülők a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítását kérték. A 2013-as évben született törvényi változás miatt, a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása új kritériumokhoz kötött, mely által megváltozik az ezekbe a kategóriákba sorolható gyermekek száma. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint drasztikusan növekvő tendenciát mutat a gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, családi konfliktusok, házastársi krízisek, családon belüli bántalmazás, mint problématípusok. Egyre több olyan család van a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében, ahol a munkanélküliség, iskoláztatási támogatás szüneteltetése miatt alapszinten is nehezen tudják kielégíteni a gyermekeik mindennapi szükségleteiket, ahol a szülők, családtagok kilátástalannak látják a jövőjüket, vagy nincs is jövőképük. Sajnos ezek a családok nem motiválják a gyermekeiket a tanulásra, munkára, elkeseredettségük akár pszichés, mentális betegségben is megnyilvánul. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényezők között leginkább a szülők kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés és a gazdasági válság szerepel. A szülők körében gyakori a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség (ellátatlanok, álláskeresők stb.). Sok esetben a család csak a gyermekek után járó ellátásokból él (családi pótlék, GYES, GYET). A pénzbeli ellátásban nem részesülők nagy része alkalmi munkából szerzi jövedelmét, amely csak átmenetileg segíti a családok megélhetését, hosszú távon azonban negatív hatása van. A családgondozók azonban pozitív tapasztalattal is rendelkeznek munkájuk során. Azok a szülők - akiknek a gyermeke/ik a gyermekvédelem rendszerében vannakés Alapkompetencia képzésen valamint közmunkaprogramban vettek részt, azoknál a szülőknél pozitív változás tapasztalható az életvitelükben (pl. rendszeresség), szülői felelősségtudatukban (pl. gyermekeik iskolára motiválása), jövedelmük növekedése (pl. közüzemi tartozások fizetése, jobb megélhetés). Szembetűnő hogy a korábban felvett hitelek rendszeres törlesztése még mindig nehézséget okoz a családoknak, melynek következménye a hitelfelmondás, árverezés, vagy a Nemzeti Eszközkezelővel kötött szerződés során saját házuk bérlése jelenik meg. Azok a családok, akik egyébként is szűkös anyagi keretből gazdálkodnak legális és illegális helyekről kölcsönöket, hiteleket vesznek fel, nem mérlegelik azt, hogy a csábító hitelek, kölcsönök igénybevételének következménye, hogy adósságspirálba kerülnek, anyagilag előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Azon családok, melyek a folyamatos kölcsönök körforgásába kerülnek, nem tudnak kikerülni belőle és talpra állni. Ez a folyamat külső beavatkozás nélkül megállíthatatlan, melynek vége a családok teljes eladósodása lehet. Ezen problémák megelőzésére a Gyermekjóléti Szolgálatnak csak nagyon kevés eszköze van. A megoldást az adósságkezelési programban történő együttműködés nagyban elősegítette sokak számára.
13 Mivel a programban kötött szabályok és kötött adósság limit van, vannak olyan családok, akik nem tudnak a programba bekerülni, mert pl. egy-egy villanyszámla tartozásuk eléri az 500.000 Ft-ot és annál nagyobb tartozást is! Az ekkora felhalmozott adósságot nagyon nehéz visszafizetni, következményeket von maga után. Tapasztalati tény, hogy a családok nagyobb része szociálpolitikai támogatásból épített házban, illetve régi építésű ingatlanban lakik. A nehezebb anyagi körülmények között élő családok egy része, szívességi lakáshasználó. Az utóbbi időszakban jellemző a többgenerációs családban élőknél a kapcsolati viszonyok megromlása is, mely ahhoz vezet, hogy növekvő tendenciát mutat az albérletet kereső családok száma. Ennek a hátránya azonban az, hogy az amúgy is kispénzből élő családok, a jövedelmük nagy részét albérleti kiadásokra fedezik (albérleti díjak átlaga: 20.000-25.000 Ft+ rezsi), és minimális jövedelmük marad a megélhetésre, melyek újabb problémákat hoznak a felszínre. Sok család rossz állapotú lakóingatlanban él. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotukkal veszélyeztetik a gyermekek egészségét. A lakások régi építése, a pénzhiány, illetve az ingatlanok elhanyagolt állapota miatt, vannak helyek, ahol nincs vezetékes víz és fürdőszoba sem, melyeknek hiánya higiénés problémákat von maga után. Higiénés és mentális problémákat okozhat az, hogy a szegényebb családok sok esetben zsúfoltan élnek, adott esetben több generáció él egy lakásban. A szegény családok nagy része még jelenleg is egyedi fűtéssel oldja meg téli időszakban a fűtést. A tüzelőanyag beszerzése gyakran nehézséget okoz a téli, hideg hónapokban. A villanyáram fogyasztás költségét, a családok nagy része havi átalány formájában fizeti, ami azt eredményezi, hogy az éves elszámoló számla esetenként olyan magas, melyet nem tudnak egy összegben, illetve részletekben sem rendezni. A gondozásban álló családok közül több család kérte a villanyszámla tartozás felhalmozódásának elkerülése céljából az előre fizető mérőóra felszerelését otthonában. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint a családok ezt a megoldást azért tartják jobbnak, mert ezzel nem növekszik tovább az Energiaszolgáltató céggel szemben fennálló tartozásuk. Az előre fizető mérőóra felszerelését csak a védendő fogyasztók tudják megigényelni. Nekik az előre fizető mérőóra iránti kérelem megírásában és a kódok igénylésében tud a Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújtani. A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatainak alakulása A Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő felnőtt személyek száma az előző évhez képest nagy növekedést mutat. A Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, generációs különbségek, lelki krízisek), munkanélküliség.
14 A gyermekek, fiatalkorúak főként anyagi, gyermeknevelési problémákkal, családon belüli konfliktusok, a szülők szenvedélybetegsége, iskolai hiányzások miatt keresik a segítő szakembereket. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége A 2013. évben is magas volt a gyermekjóléti alapellátást igénybevevők száma. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai 2013-ban 206 gyermekkel álltak kapcsolatban különböző problémák miatt. Ebből alapellátásban történő gondozásba 114 gyermek került. 65 gyermek esetében hatósági intézkedésre került sor, azaz állt védelembe vétel alatt. Ennek oka az volt, hogy a szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt. Esetenként a szülők elhanyagolták szülői kötelezettségeiket, veszélyeztették a gyermekeik testi, lelki, erkölcsi fejlődését, vagy a gyermekek közül sokan nem tettek eleget a tankötelezettségüknek, ezért igazolatlan hiányzásaik meghaladták az 50 órát. Utóbbi tekintetében, ezeknél a tanulóknál a Gyermekjóléti Szolgálatnak kezdeményeznie kellett a gyermekek iskoláztatási támogatásának szüneteltetését (16. év alatt kötelezően). Az iskolai jelzésekben a megfogalmazott probléma vonatkozásában eltér az általános és a középiskola. Míg az általános iskola által küldött jelzésben a magatartási, életviteli és szülői elhanyagolással kapcsolatos probléma a jellemző, a középiskolai jelzések 90%-a kizárólag az igazolatlan mulasztásról szól. Bűncselekményt elkövetett, valamint szabálysértő tanulókkal is kapcsolatban álltak a szakemberek. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek gyakran a társadalmi normaszegést (szabálysértés, bűncselekmény) társas formában követik el. A 2013-as évben meglepő volt, hogy alsó tagozatos gyermekek is követtek el szabálysértést! Ezek főleg kisértékű lopások voltak. A gyermekek elfogadható családi háttérrel, mintával rendelkeztek, ahol a szülők értetlenül álltak a gyermekeik tette előtt. Ezek a gyermekek korukra és tetteikre való tekintettel védelembe vétel alatt állnak. A Gyermekjóléti Szolgálat súlyosabb esetekben (pl. szülői elhanyagolás, nem megfelelő nevelési attitűdök alkalmazása miatt) kezdeményezte a gyermekek kiemelését a családjukból, ezáltal ezek a gyermekek, átmeneti nevelésbe kerültek. Az átmeneti nevelésben lévő gyermekek szüleinek családgondozása fontos feladat volt a Szolgálat munkatársai számára, annak érdekében, hogy az átmeneti nevelésbe került gyermekek visszagondozhatóvá váljanak vérszerinti családjukba. 2013-ban 26 gyermek volt átmeneti nevelésben, mely 15 család gondozását jelentette. 1 esetben a Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezte 1 fiúgyermek ideiglenes elhelyezését egy speciális ellátást nyújtó Lakásotthonba. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai rendszeresen részt vesznek a gyermekek helyzetére vonatkozó felülvizsgálatokon és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által szervezett elhelyezési értekezleteken.
15 A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszeri tagok között szoros kapcsolat működik. Ezt nagyon jól tükrözi a problémajelző adatlapok száma. A tavalyi évben 306 esetben kapott jelzést (írásbeli, szóbeli, lakossági) a Gyermekjóléti Szolgálat, melyet minden esetben kivizsgált, és probléma típus szerint megtette a szükséges intézkedéseket. A Gyermekjóléti Szolgálathoz 2013-ban is érkezett magántanulói kérelem. Főleg egészségügyi okok miatt, valamint több esetben külföldre utazás, tartózkodás miatt is kértek a Gyermekjóléti Szolgálattól véleményezést a nevelési-oktatási intézményekből. A Gyermekjóléti Szolgálat a magántanulói státusz létrejöttét legtöbb esetben javasolta, de kivételek itt is akadtak, melyeknek esetében nemleges választ javasolt a szakmai team. Az utóbbiak esetében növekvő tendenciát mutatott az a tény, mely szerint a korosabb tanulók magántanulói státusz megkérésével próbálták kiváltani iskolai kötelezettségüket. Az önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás (Gyvt. 31..) azt jelenti, hogy a gyermek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve a település lakosainak a javaslatára felkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat megkeresésre nyitottan reagál. A gyermek, család észleli a problémát, elfogadja a segítséget. Ezekben az esetekben a gyermek (család) motivált a változásra. A gondozás folyamatáról a családgondozó és a segítségre szoruló család közösen gondozási tervet készít, melyben rögzítve vannak a veszélyeztető tényezők, a probléma megoldásához vezető lépések, feladatokkal, felelősökkel, dátumokkal és határidőkkel. A gondozási tervet félévente felülvizsgálja a családgondozó, szükség esetén bővíti, javaslatát rögzíti a segítő munka folytatására, illetve eredményesség esetén lezárja. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója folyamatosan foglalkozik a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémáival, segítő beszélgetéseket folytat párkapcsolati zavaraik megszüntetése, családi konfliktusuk megoldásának enyhítése céljából. A családgondozó folyamatosan segíti gyermeknevelési tanácsaival a gondozásban lévő gyermekek szüleit és támogatja a családokat életvezetési nehézségeik kezelésében. A rendszerszemléletű családgondozás keretében törekszik arra, hogy a családok információkat kapjanak, összefüggéseket ismerjenek fel, önálló életvezetési képességük javuljon, fejlődjön érdekeik képviselete. A gyermekek veszélyeztetettségét a Gyermekjóléti Szolgálat komplex családgondozással kezeli. A családgondozó segítő kapcsolat keretében, személyes gondoskodással támogatja a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük kedvező irányú fejlődésében. Segíti a szülőket a gyermekek gondozásának, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok elhárításában. A családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz más segítőszervezet szolgáltatásának igénybevételére. Az ilyen jellegű problémákat a családdal együtt tárja fel a családgondozó és közösen dolgoznak ki alternatívákat a problémák megoldására, enyhítésére.
16 A családgondozás szerves része a családlátogatás. Amennyiben az alapellátás önkéntes igénybevételével a veszélyeztető helyzet nem szűnik meg, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz a Járási Gyámhivatal felé a gyermekek védelembe vételére vagy más hatósági intézkedés megtételére. A gyermeket veszélyeztető helyzetek súlyosabb formái közé tartozik a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás. A bántalmazással kapcsolatba kerülő segítő szakemberek feladata nehéz, mivel a fizikai bántalmazást felismerni nem könnyű, a bántalmazás tényét az érintettek gyakran eltitkolják, a bántalmazásra utaló jelek pedig sokszor nem egyértelműek. A fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi vagy ismétlődő eseményekben. A gyermekek családon belüli bántalmazása a tapasztalatok szerint nem elsősorban fizikai jellegű, hanem inkább lelki-érzelmi jellegű, mely többnyire az alkoholproblémákkal, valamint a mélyszegénységgel küzdő családokban fordul elő. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek esetenként a párkapcsolati erőszaknak akaratlanul is szemtanúi és/vagy bevont résztvevőivé válnak. A családon belüli erőszak magas látenciájának visszaszorításában és a bántalmazott fél teljes körű izolációjának megakadályozásában nagy szerepet kap a bizalmon alapuló családgondozói viszony. A családon belüli erőszakot követően a családgondozónak oly módon kell krízist kezelni, mely megakadályozza a bántalmazott fél további bántalmazását. A bántalmazó személy tartva manipulatív helyzetének és erőfölényének elvesztésétől, gyakran csak látszat együttműködő, valamint próbálja a bántalmazás súlyosságát tompítani. Amennyiben a sértett rendőrségi feljelentéssel él az őt ért bántalmazással (tettlegesség, lelki-pszichikai erőszak, személyi szabadság korlátozása stb.) kapcsolatban, az esetek többségében visszavonja azt. Felmerülő gyakori problémák, melyek érintik a gyermekvédelem rendszerét: Nagy problémát okoz a tankötelezettség korhatárának megváltozása, mely 18. évről, 16. évre csökkent le. Hónapról-hónapra nő azoknak a tanulóknak a száma, akik 16. évesen befejezik a tanulmányaikat. A gondot az okozza, hogy ezeknek a fiataloknak nincs motivációja a tanulásra, a szakember képzés elmarad. Ezek a gyermekek, mivel nem nagykorúak, nem regisztrálhatnak a HBM-i Püspökladányi Munkaügyi Kirendeltségen, melyből az következhet, hogy könnyebben vállalnak fekete munkát, a későbbiekben bűncselekményekbe is keveredhetnek. A tankötelezett korú gyermekek között az igazolatlan hiányzások száma nagyon magas, a gyermekek kibúvóként még mindig a különböző szakrendeléseket keresik fel az igazolások megszerzéséért, szülői motiváció hiányában nem rendszeres az iskolába járásuk. Azonban egyre több gyermeknél tapasztaljuk, hogy hiábavaló a szülői motiváció, abszolút nem hatásos. Ezeknél az eseteknél, nagyon nagy szerepet játszik a kortársak hatása, melynek során a fiatalok a természetes támaszokra nem figyelnek és elutasítják az általuk nyújtott segítséget! A Gyermekjóléti Szolgálat megoldásként látná az iskolákban a konfliktus kezelési technikák elsajátítását, valamint azt, hogy nem indokolt esetekben fél vagy egy órahosszára kapnának igazolást a tanulók a különböző szakrendeléseken.
17 A családgondozók megítélése szerint az iskoláztatási támogatások szüneteltetése nem teljesen érte el a célját, mert ez sem bizonyul visszatartó erőnek, a tanulók továbbra sem veszik komolyan az intézkedéseket. A szükséges zsebpénzhez mindig hozzájutnak, tehát nem is tudják érzékelni a támogatás elveszésének súlyosságát. Gondot okoz, hogy a fiatal roma lányok korai életszakaszban cigány szokás szerint férjhez mennek, a választottjuk családjához költöznek. A probléma ott kezdődik amikor egyik család sem engedi, hogy a másik család családba fogadja a fiatalt, vagy rosszabb esetben hivatalosan összeházasodjanak. Megnövekedtek a kiskorú gyermekek - alsó osztályosok - kisebb szabálysértési ügyei. Ezek a gyermekek kis értékű, max. 2.500 Ft-ban tulajdonítottak el nagyobb bevásárló központokból édességet, élelmiszert, tárgyat. A gyermekek a családi környezetüket megismerve nem voltak rászorulva, hogy lopjanak! A Püspökladányban élő fiatalok egy része más településen folytatja a tanulmányait. Más településen tanulmányait folytató gyermekekkel a Gyermekjóléti Szolgálat kevésbé tud együttműködni az időkeretek miatt, vagy egyáltalán nem, ha kollégista. Ezeknél a gyermekeknél a kapcsolattartás, gondozás csak iskolai szünetekben lehetséges, és fenn állhat, hogy a probléma idejét múlja, amikor a segítő szakember a gyermekkel találkozik. Püspökladányban igen sok családnak nincs saját tulajdonú háza vagy lakása. A problémát az okozza, hogy szinte alig van albérleti lehetőség a városban, ha van, azoknak igen magas rezsi és albérleti költségei vannak, azonban ez nemhogy a problémát nem oldja meg, hanem újabbakat generál a bajba jutott családok életében. A tavalyi évben nagyon sok olyan gondozás alatt álló és a Gyermekjóléti Szolgálat látókörén kívül eső család vette igénybe az adósságkezelési szolgáltatást, mellyel valamelyik közüzemi adósságuk kifizetését próbálták rendezni. Ez azonban - a munkanélküliség, a szülők, gyermekek alacsony iskolázottsági szintje, több gyermek a családban, valamint a többszörösen hátrányos helyzet okozta élethelyzet - nem jelenti minden adós kilábalását az adósságokból, hiszen magas számban vannak azok, akik nem tudják lakásuk banki hitelét sem fizetni. Ezek hosszabbtávon társadalmi normaszegéshez vezethetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozáson kívüli szakmai tevékenysége: A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai eleget tesznek a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettségüknek. Az anyagi lehetőségek arányában részt vesznek képzéseken, szakmai rendezvényeken. Tereptanárokként, rendszeresen közreműködnek a szociális szakmai képzésben résztvevő hallgatók terepgyakorlatainak biztosításában.
18 A Gyermekjóléti Szolgálat a KSH, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére statisztikai jelentéseket készített. A Gyermekjóléti Szolgálat település szintű Gyermekvédelmi Tanácskozást szervezett Püspökladányban, Szerepen, Sárrétudvariban, Földesen és Nagyrábé településeken. A Gyermekjóléti Szolgálat évente elkészíti a munkájáról szóló beszámolót az ellátási területének (Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Földes, Nagyrábé) képviselőtestületei részére. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére a Gyermekjóléti Szolgálat negyedévente tájékoztatást ad Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Földes és Nagyrábé települések bűnmegelőzési és szabadidős tevékenységéről, évente pedig a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetőkről. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évente javaslatot tesz a legrászorultabb gyermekek nyári ingyenes étkeztetésére. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai többszöri tartós és rövid lejáratú élelmiszerosztásban vettek részt, melyet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatott. Városi rendezvényeken történő részvétel: A Gyermekjóléti Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan 2013. évben is különböző szabadidős programokat szervezett a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése céljából. Majális 2013 címmel gyermeknap és majális szervezése, és lebonyolítása. Nyári játszóház megrendezése a nyári szünetben, 1 hetes időtartamban. Az öt településre kiterjedő Csenki Sándor Roma Mesemondó verseny megszervezése és lebonyolítása, melyen több mint 100 gyermek vett részt. A város gyermekvédelmi ellátásának fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A Gyermekjóléti Szolgálat jogszabályi előírás alapján 2013. évben is megrendezte a városi Gyermekvédelmi Tanácskozást, amelyen a gyermek és ifjúságvédelemben érintett szakemberek vettek részt. A tanácskozáson részt vevő szakemberek átfogóan értékelték a jelzőrendszer éves működését, áttekintették a település gyermekjóléti alapellátásnak valamennyi formáját, javaslatot tettek a problémák lehetséges megoldására.
19 A Gyermekvédelmi Tanácskozás főbb javaslatai: A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat kliensei, valamint a városban élők számára, jelenleg heti 5 óra pszichológiai tanácsadás biztosított, 2014. 06. 30-ig a Segítsünk többen, többet városi és intézményi projekt keretében. A megnövekedett kliensforgalom több tanácsadást igényel a probléma megoldása, hosszú időt vesz igénybe a várakozás 2014. 07. 01-től a nagyobb óraszámú tanácsadást igényelné. Képviselőtestületi döntés szükséges a korábbi heti 3 óráról, 5 órára történő emeléséhez. Reggelente és a délutáni időpontban az iskolabuszon, alkalmanként szükséges lenne a rendőri jelenlét, a gyermekek közötti agresszió, konfliktusok elkerülésére. A viselkedési problémák kezelése céljából, szükségszerű lenne több pszichológus, mentálhigiénés szakemberre, valamint gyógypedagógusokra, logopédus szakemberekre az iskolákban, de a védőnők is jelezték a logopédus szakember hiányát. A városban addiktológus (szenvedélybetegek gondozása) szakrendelésre is szükség lenne, mert a szenvedélybetegséggel küzdők többsége nem utazik be Debrecenbe szakrendelésre. Ez anyagi és egyéb okok miatt is történhet, de emiatt a kezelésük is elmaradhat. Sok szülő csak akkor ébred rá a problémákra, amikor már az jelen van az életükben. A szülők motiválása az egyes gyermekvédelmi problémák elkerülése érdekében történhetne olyan formában, hogy rendszeresen megdöbbentő, érdekes, lényegre törő, rövid cikkek kerüljenek közlésre a helyi újságban, egyben eszközként rávilágítson a problémák következményeire pl. milyen következményekkel jár a tankötelezettség igazolt és igazolatlan hiányzása, iskoláztatási támogatás szüneteltetése, szabálysértő gyermekek száma, szülői kötelezettségek, gyermeki kötelességek, ne a gyermek irányítsa a szülőt stb. A Gyermekjóléti Szolgálat tudomása szerint és a Gyermekvédelmi Tanácskozáson résztvevők megerősítése szerint, az iskolákban nem lesz családpedagógusi, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki az iskolai gyermekvédelmi munkát koordinálná. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése szerint ez hatással lehet majd a jelzőrendszer működésére. A 16. életévét betöltött, már nem tanköteles korú gyermekek számára, akik kikerültek az iskola rendszeréből, valamilyen önkéntes munka lehetőségét kellene megteremteni a városon belül (kertészkedés, mezőgazdasági munkák végzése, takarítás stb.), melyet az Önkormányzat, nagyobb vállalkozók, cégek biztosítanának, 4-6 órában. Ennek tekintetében fiatalok hasznosnak éreznék magukat, valamint nem csellengnének. A Gyermekjóléti Szolgálat javasolná a köztéri játszóterek körbekerítését, mert a gyermekek és fiatalok esetenként deviáns magatartást tanúsítanak, megrongálják a közterületen lévő eszközöket.