Turizmus-Vendéglátás alapképzési szak szakindítási kérelme

Debreceni Egyetem Turizmus-Vendéglátás alapképzési szak szakindítási kérelme Debrecen, 2008. 1

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR TURIZMUS-VENEDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKINDÍTÁSI KÉRELME Gazdaságtudományi képzési terület Előterjesztő: Dr. Fésüs László egyetemi tanár, rektor Debreceni Egyetem Az előterjesztést véleményezték: AVK Kari Tanács DE Oktatási Bizottság, DE Szenátusa 2008. június Debrecen 2

TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap... 4 A szenátus támogató nyilatkozata... 6 Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó leírás... 7 Felhasználói kapcsolatok és vélemények... 9 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása... 10 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben... 10 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumntálásával... 11 3. Az indítandó alapszakra épülő valamely mesterképzés lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más itézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása... 15 4. A hallgatók felkészítésének bemutatása az indítandó alapszakra épülő valamely mesterképzésben való részvételre, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása... 16 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva... 17 III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. Kompetenciák megszerzése, értékelés, ellenőrzés, tájékoztatás.... 19 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv... 20 2. Tantárgyi programok... 23 3. Kompetenciák elsajátítása... 41 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.... 42 5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljráások és szabályok, valamitn a záróvizsga tartalmának, tematikájának, szerkezetének és értékelésének bemutatása, továbbá a tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége... 43 IV. A képzés személyi feltételei... 46 A szakfelelős és szakirány felelősök... 46 Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói... 47 Az oktatók személyi-szakmai adatai... 52 Nyilatkozatok... 110 V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei... 113 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F bemutatása... 113 2. A képzés tárgyi feltétételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra... 115 3. Intézményvezetői nyilatkozat a kapacitásról... 118 3

I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 3. Az indítandó alapszak megnevezése: Turizmus-vendéglátás 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: Vidéki turizmus Gyógyturizmus 6. Az indítani tervezett képzési formák: teljes idejű nappali és levelező tagozaton 7. A képzési idő: A félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma A félévek száma: 7 félév Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180+30 kredit Az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. A szakmai gyakorlat időtartama és jellege. Egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlat 8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát) 2009. szeptember 4

5

6

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: turizmus vendéglátás 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA), szakképzettség: közgazdász turizmus vendéglátás alapképzési szakon a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Tourism and Catering 3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. Képzési ág: üzleti 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a turizmus és a vendéglátás területén tevékenységek végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatására. Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek ismerik: a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait (szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés), a vendéglátás elveit és gazdaságtanát, a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit, a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét, a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) szervezésére, működtetésére és irányítására vonatkozó elveket és módszereket, a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat, a turizmussal kapcsolatos közösségi és non profit tevékenységeket, államigazgatási, önkormányzati, területfejlesztési, kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét, a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat, a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszírozás, emberi erőforrás, menedzsment, kontrolling, stb.) sajátosságait, elveit és módszereit, a választott szakiránynak megfelelő alágazat vagy tevékenység például szálláshelyek, vendéglátás, utazásszervezés, rekreáció, térség-menedzselés működését, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási pontjait. Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek alkalmasak: az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására, a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására, többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására, a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési technikák alkalmazására, a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetőségeire, a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére. 7

Rendelkeznek az adott szervezettípusnak megfelelő emberi és szociális készségekkel, együttműködési képességgel, képesek önálló karrierépítésre, a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek hasznosítására. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretek: közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80-90 kredit matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezetgazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök; társadalomtudományi alapismeretek: 10-20 kredit EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia; szakmai törzsanyag: 70-90 kredit a turizmus rendszere, vendéglátás, szállásadás, utazásszervezés, turisztikai erőforrások, a turizmus közigazgatási, szakigazgatási, önkormányzati vonatkozásai, turizmus marketing, turisztikai termékek, turisztikai vállalkozások, vendéglátás szervezés, vezetés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, továbbá választható szakirányok, amelyek a szakmai törzsanyaghoz, a turizmus vagy a vendéglátás ismeretköreihez kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. 10. Nyelvi követelmények Alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert vagy azzal egyenértékű, legalább kettő középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga szükséges, amelyek közül az egyik helyett C típusú felsőfokú általános nyelvvizsga is tehető, illetve ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. 8

Felhasználói kapcsolatok és vélemények 9

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 2002-ben alakult, a debreceni agrár és gazdasági felsőoktatás 134. évében. Alapítási dokumentumában rögzítésre kerültek a legfontosabb feladatai: ennek megfelelően "a Kar koordináló szerepet tölt be az oktatásszervezésben, menedzseli a hozzá tartozó tanszékeket, bővíti a már létező kutatási témákat, részt vesz az alap-, illetve a posztgraduális képzésben, továbbképzésekben és szaktanácsadásban." A Kar a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karából kiválva először önálló intézetként kezdte meg tevékenységét. Karként való megjelenését a kor kihívásainak való megfelelés igénye, illetve az oktatási és kutatási diszciplína önálló fejlődése indokolta. Intézményünk hagyományosan is gazdasági beállítottságú volt. Az 1868- as tantervben az oktatott tárgyak között ott szerepelt a gazdasági jogisme, ma ezt gazdasági jogként oktatjuk, a könyvviteltan és könyvvezetés, amit ma számvitelnek nevezünk, a közigazgatástan, a mezőgazdasági statisztika, üzemtan, iparüzlettan, továbbá a mezőgazdasági üzlettan. A tantárgyak elnevezése, a diszciplína tartalma sokat változott az évek során, de az akkor kialakított oktatási struktúra jelenleg is fennáll az intézményben. Az elmúlt évtizedekben új diszciplínák is bekerültek az oktatási palettába, az informatika, operációkutatás, modern üzleti ismeretek, idegennyelvi szakkommunikáció, vidékfejlesztés és nem utolsó sorban az európai uniós tárgykörök. A karon elsősorban a gazdasági élet szélesebb területén is alkalmazható ökonómiai jellegű képzés folyik. A Kar a gazdálkodás, vidékfejlesztés, informatika, szakigazgatás, pénzügy és számvitel, valamint emberi erőforrások tudományterületein folyó szakemberképzéssel a jelenkor kihívásainak igyekszik megfelelni. Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar oktatási palettája a kezdetektől fogva valamennyi képzési szintet átöleli. Oktatásunkban jelen van a felsőfokú szakképzés, az alapképzés (BSc/BA), a főiskolai és egyetemi szintű hagyományos képzés, a másoddiplomát nyújtó továbbképzés és a doktori képzés. Az 1980-as évektől napjainkig a karhoz tartozó számviteli és pénzügyi tanszék mérlegképes könyvelői képesítésre készíti fel a hallgatókat, eleinte alanyi jogon, később vizsgáztatási jogon. A kor kihívásaira reagálva, kezdeményezésünkre került kialakításra a Mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki, a Vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint az Informatikus agrármérnöki szak. Az 1970-es évektől a szakirányú továbbképzések keretében vállalatgazdasági szakmérnöki képzést folytatott a Kar. Ez a képzés alakult át a későbbiekben Vállalkozási menedzsment, valamint Humánmenedzser szakokká. 2002-től a szakirányú továbbképzések köre bővült, ettől az évtől indult be a Turizmus, Logisztika és szállítmányozás, valamint Vidéki erőforrás-szervező szakunk. 2002-ben az International MBA Network akkreditálta a Vállalkozási menedzsment képzésünket, így-e képzés MBA szakirányán nemzetközi szintű oktatásban részesülnek hallgatóink. Az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola karunk oktatásának legfelső szintjét jelenti. A Kar mesterképzéshez tartozó tervezett szakjainak indítási kérelmei folyamatosan készülnek és kerülnek benyújtásra. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kara több képzési területen és formában részt vesz a turizmus oktatásában, ill. annak egy-egy részterületére specializálódik oktatási profiljában. A kar szakirányú továbbképzés keretében Turizmus szakon rendelkezik akkreditációval. A képzés 2003. évtől indult. A záróvizsgán elért eredmények, és a szakma visszajelzései igazolják a képzés sikerességét és indokoltságát. 10

A nappali képzés Vidékfejlesztő agrármérnök szakán 2001. évtől Falusi turizmus szakirány került meghirdetésre, így évente mintegy 25 fő szerzett a gyakorlatban is jól használható speciális turisztikai ismereteket. Ugyancsak a nappali tagozaton választható tárgy keretében a turizmus területéhez kapcsolódó diszciplinákat is oktatunk, a Vendéglátás tantárgyat kínáljuk hallgatóinknak. Egy-egy turisztikai szakember meghívásával lehetőséget adtunk érdeklődő hallgatóinknak a szakmai kitekintésre. Ezek az előadások az ismeretbővítésén túl a szakdolgozati témaválasztást, a hallgatói orientációt is segítették. Évente mintegy 25-30 TDK, szak- illetve diplomadolgozat készül a turizmus témaköréhez kapcsolódóan. Az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola kutatási területnek deklarálta a turizmust, hiszen a turizmus interdiszciplináris jellege miatt, jól illeszthető a vidékfejlesztés, agrárökonómia kutatási területekbe is. Turizmus témában, ill. ahhoz közvetlenül kapcsolódóan 5 dolgozat készült el, ill. 3 fő szerzett fokozatot. A Doktori Iskola alapító tagjai között a turizmus szakterületen elismert szakértők is vannak és témavezetőként is bekapcsolódtak a doktori iskola munkájába. A Kar együttműködik a Zagrab University-vel, így közös képzésben közös diploma kiadását készítjük elő. Az intézményi profiloknak megfelelően Karunk a vidéki turizmus blokkot állítja össze, és tervezi annak oktatását. A képzési és kutatási feladatok mellett jelentős szerepvállalást jelent a régiós turizmusfejlesztési projektekben való kari részvétel is. A Magyar Turizmus Zrt 2005. decemberében közbeszerzési eljárás keretében hirdette meg az Észak-alföldi turisztikai régió turizmusfejlesztési stratégia elkészítését. A pályázat nyertesével konzorciumi partnerségben részt vettünk a stratégia elkészítésében, amely tovább bővítette szakmai kapcsolatrendszerünket is. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A Versenyben a Világgal című kutatási projekt jövőre vonatkozó előjelzése szerint: A XXI. század az információ, a kommunikáció és a turizmus százada lesz. A turizmus fejlesztésének létjogosultságát alátámasztja az, hogy a nemzeti jövedelemhez egyre nagyobb mértékben járul hozzá. A jövedelmi, foglalkoztatási multiplikátor hatásain keresztül kifejti pozitív hatását a gazdasági élet más területére is. A World Travel and Tourism Council (WTTC) világ turizmusára vonatkozó előrejelzése szerint 2004-2013 között a turizmusban foglalkoztatottak száma 3,7%-kal, a turisztikai kereslet pedig 4,6%-kal fog emelkedni. A turizmus GDP-hez való hozzájárulása várhatóan 3,6%-kal növekszik a következő évtizedben. A turizmusban foglalkoztatottak száma jelenleg Kínában a legmagasabb (11,4 millió fő), ezt követi Indonézia (4,1 millió fő), Mexikó (3,9 millió fő) és India (3,8 millió fő). Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országoknak köszönhetően a Közösség turizmusból származó bevételei több mint 47 milliárd emelkedett. Az új tagországok közül kiemelkedik Magyarország és Lengyelország. A csatlakozás 3 millió új munkahelyet teremtett az Unió számára. Magyarországon a turizmus ágazat hozzájárulása a GDP-hez 5%, a multiplikátor hatások figyelembe vételével 8,5%. Az ágazatban 400 ezer fő dolgozik, azaz csaknem minden tizedik munkahely a turizmusnak köszönhető. 2007-ben kb. 20 millió vendégéjszaka realizálódott, 3,4 millió külföldi és 4 milló belföldi vendég vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. 2007. december 31-én a szállodai szobák száma 43 ezer, a férőhelyek száma 98 ezer volt. 11

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban alkalmazásban állók számának várható alakulása lineáris trenddel becsülve Alkalmazotti létszám 88000 86000 84000 82000 80000 78000 76000 1 2 3 4 5 6 7 8 Alkalmazás ban állók száma 2001-2004. I-III. hóig Lineáris trenddel számított alkalmazott i létszám Évek, 1=2001. év, 8=2008. év 1. ábra: A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban alkalmazásban állók számának várható alakulása lineáris trenddel becsülve Alapadatok forrása: KSH jelentés 2002, 2004/3 A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma dinamikus növekedést mutat. 2001-től vizsgálva a rendelkezésre álló adatokat megállapíthatjuk, hogy lineáris trendet feltételezve 2008-ra ezen nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma eléri a 86.000 főt. Fizető vendéglátóhelyek számának várható alakulása lineáris trenddel becsülve Egységek száma 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Évek, 1=1998. év, 11=2008. év Fizető vendéglátók száma 1998-2002 Lineáris trendértékek 2. ábra: Fizető vendéglátóhelyek számának alakulása lineáris trenddel becsülve Alapadatok forrása: Magyar Turizmus Rt. A fizető vendéglátásban szolgáltatást nyújtók száma 1998-tól folyamatosan növekszik. Az adatok idősori elemzése kapcsán lineáris trend illeszkedése volt tapasztalható, ekképpen 2008-ra előrejelzéseink szerint közel 52.000 szolgáltató tevékenykedik majd a magyar turisztikai piacon. Hasonló trendet kapunk a falusi szálláshely szolgáltatók számának vizsgálatából is. 12

A falusi szállásadás területén tevékenykedők száma 1998. évi adatból kiindulva folytonos növekedést mutat. Az adatok jövőbeni becslésére lineáris trendet alkalmazva kiderül, hogy előreláthatólag 2008-ra 10.000 fő tevékenykedik majd a szálláshely-szolgáltatás ezen területén. A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek várható száma parabolikus trenddel becsülve 3500 Szálláshelyek száma 3000 2500 2000 1500 1000 500 Kereskedelmi szálláshelyek egységeinek száma 1990-2002 parabolikus trend értékei 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Évek, 1=1990. év, 19=2008. év 3. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek várható száma parabolikus trenddel becsülve Alapadatok forrása: Magyar Turizmus Rt. 1990-től vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyek egységszámát kiderült, hogy 2001-ig dinamikus növekedés volt tapasztalható, amelynek lehetséges okai a rendszerváltást követő hirtelen keresletnövekedés, a minőségi szálláshelyek iránti fokozott igény valamint a nemzetközi turisztikai konjunktúra. A világgazdaság a 2001. második felében recesszióba került, amelyből 2003-ban sem tudott teljesen kilábalni. A 2004-ben megindult növekedés a OECD előrejelzése szerint további kis mértékű, de stabil fejlődésre lehet számítani a világgazdaságban. 2002-ben azonban, az ábrán jól látható módon, a kereskedelmi szálláshely egységek száma csökkent, mivel a minőségi kritériumoknak kevésbé megfelelő szálláshelyek a kereslet visszaesése miatt átalakultak, ill. megszűntek, valamint a nem kereskedelmi szálláshelyek (pl. fizető vendéglátás) dinamikus növekedésével erősödött a piaci verseny. Mindezen piaci körülmények arra ösztönzik a szálláshely-szolgáltatókat, hogy nyújtott szolgáltatásaik minőségét folyamatosan javítsák, jól képzett, dinamikus fiatal csapattal álljanak vendégeik rendelkezésére. A turisztikai keresleti változásoknak Magyarország csak folytonos fejlesztéssel felelhet meg hosszútávon. A legfontosabb fejlesztési feladatok közé tartozik az alapvető infrastruktúra fejlesztése, attrakció-helyszínek létrehozása, a meglévő fogadási feltételek javítása, differenciált termékfejlesztés, szolgáltatások színvonalának emelése, marketingtevékenység, imázs és szolgáltatási szemlélet erősítése, humánerőforrás fejlesztése. A Nemzeti Fejlesztési Terv is kiemelten foglalkozik a turizmusfejlesztéssel, mégpedig a Regionális Operatív Programjában, a többi Operatív Program (Gazdasági versenyképesség, Agrár- és Vidékfejlesztés, Humánerőforrás fejlesztés, Környezetvédelem és Infrastruktúra) közvetett módon, mint a turizmus feltételrendszerének biztosítása kapcsolódik a témához. 13

A ROP prioritása a turisztikai vonzerők versenyképességének növelése, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a turisztikailag frekventált településeken a szennyvizek által okozott környezetszennyezés csökkentése. A ROP 3.4.4 pontjában kiemelten foglalkozik a humánerőforrás gyenge pontjaival, amelynek megoldását a turisztikai szektor professzionális és vendég-orientált megközelítésében látja. Ennek érdekében az oktatás terén a készségszintek, az ügyfélkezelés, a kommunikáció technikájának fejlesztését tartja fontosnak. A NFT célja, hogy Magyarország és az Európai Unió tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklődjenek. Hazánk turisztikai fejlesztése a regionális szemlélet mentén valósul meg. Debrecen város, az Észak-alföldi régió egyik jelentős közlekedési-, oktatási-, kulturális központja. A régió gazdasági és turisztikai helyzetét meghatározza, hogy 3 országgal határos, melynek egyik, talán legfontosabb pozitív hozadéka lehet a külföldi tőkebefektetések régióba vonzása. A régió központi területi fekvése logisztikai szempontból kedvező, nemzetközi közlekedési folyosók haladnak át a területén erősítve a tranzitszerepünket. A régióban a kistérségek között jelentős belső egyenlőtlenségek és térségi fejlettségi különbségek tapasztalhatók a népességi trendeket (öregedés), az oktatást, a szakképzettséget, munkaerőpiacot, az infrastruktúrát, az elérhetőséget, az új ágazatok fejlődését és a foglalkoztatás új erőforrásait figyelembe véve. A turizmusfejlesztés célkitűzései a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével a turizmus ágazat a régióban megjelenő számos problémát felöleltek, hiszen megfogalmazódtak olyan elvek: a fogadóterületeken a lakosság életminőségének javítása, a turisták számának színvonalas szolgáltatások és információk biztosítása, a környezet minőségének megőrzése, a profit hosszú távú garanciája, a térbeli és időbeli terhelések kiegyenlítése. A stratégiai program egyik fontos eleme az oktatás, melynek keretén belül különböző típusú képzések, és továbbképzésekre kerül sor a régió turizmusában érdekelt, termékfejlesztéssel, utazásszervezéssel, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások munkatársai számára. Napjainkban a turizmusban is egyre nagyobb hangsúly kerül a minőségre, ennek érdekében formálni kell a lakosság és a vállalkozók vendégbarát magatartását, emelni kell képzettségi szintet a vendégfogadás, a vendéglátás területén. Hajdú-Bihar Megyében ezt a szerepet a Debreceni Egyetem tölti be. Az országos, a regionális és helyi fejlesztési programok indokolják a Debreceni Egyetem szerepvállalását ezen a területen. Megállapítható, hogy nem csak a tudásalapú társadalom megszilárdításához, a szakképzett munkaerő képzéséhez járulhat hozzá, de közvetett úton nélkülözhetetlen a szerepe a területi egyenlőtlenségek csökkentésében, a vidék megtartó képességének erősítésében, az életminőség és életszínvonal növelésében, a külföldi tőkebefektetések vonzásában, a kis- és közép vállalkozások versenyképességének növelésében. Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek A Turizmus-vendéglátás (BA) diplomával a közgazdászok elhelyezkedési lehetősége igen széles. A nemzetközi és hazai szállodaláncokban közép- és felsővezetőként dolgozhatnak, egyéb szálláshelyeket üzemeltethetnek. Az utazásszervezés- és értékesítés területén számos utazási iroda közül választhatnak. Az önkormányzatoknál turisztikai referensek, szakértők 14

koordinálják a turizmus térségi fejlesztését, ezért felkészült turisztikai szakemberekre szükségük van. A turizmussal foglalkozó regionális és helyi szervezetek, turisztikai információs szolgálatok szerepe erősödik, amely előrevetíti a szakember igényt. A vendéglátó vállalkozások, catering szolgáltatók, a természetvédelmi és nemzeti park igazgatóságok, a kulturális örökség kezelésével és hasznosításával foglalkozó intézmények igénylik a speciális ismeretekkel is rendelkező szakembereket. A MICE szegmens bővülésével a kongresszus- és rendezvényszervező vállalkozások, ill. intézmények piaci esélyeit a jól felkészült szakembergárdával erősítheti. Az országos turisztikai irányítószervek, a hazai és nemzetközi turisztikai szakmai és érdekképviseleti szervezetek, kutató intézetek, tanácsadó vállalkozások fontos felhasználói a képzett szakembereknek. A közlekedési vállalatok ugyancsak célpiacai az Idegenforgalmi és szálloda szakos közgazdászoknak. A szakon végzettek elhelyezkedési esélye jó, hiszen azonnal alkalmazható gyakorlati tudásuk, elméleti felkészültségük lehetővé teszi, hogy nemcsak a turizmus területén képesek helytállni, hanem közgazdász képzettségük egyéb specializációval (banki, szakfordítói, logisztikai, stb.) a gazdasági élet más területére is konvertálható. A FIDÉV kutatás is hangsúlyt helyezett a felsőoktatásból a munkaerőpiacra való átlépés flexibilitásának vizsgálatára. Eredményei szerint az 1999-ben végzett nappali tagozatos hallgatók 30 százaléka rendszeresen dolgozott tanulmányai mellett, tehát nem csak a diplomázás után lépett a munkaerőpiacra. A 2000-ben a munkaerőpiacon lévő diplomás foglalkoztatottak több mint fele (52,7 százalék) tanult munka mellett. Egynegyedük üzleti vagy közgazdasági jellegű képzésben vett részt. A munka mellett tanulók majd 60 százaléka kiegészítő szakismeret, ill. speciális szaktudás megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat. A felsőoktatásból a munkaerőpiacra vezetési mobilitási arány szerint a diplomájukat 1999- ben megszerző fiatalok 82 százaléka dolgozott 2000-ben, 6 százalékuk munkanélküli volt, 9 százalékuk nappali tagozaton tanult, 3 százalékuk egyéb inaktív státusban volt. 3. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. Felmérések szerint elsősorban a nappali tagozaton végzett hallgatók kb. 30 százaléka a főiskolai diploma megszerzése után, azonnal folytatta felsőfokú tanulmányait, és kiegészítő képzés keretében egyetemi szintű közgazdász diplomát szerzett. A továbbtanulás motivációját erősítette, hogy lehetővé vált az egyetemi szintű szakirányú továbbképzés a turizmus területen. Az új képzési struktúra könnyebb átjárhatóságot biztosít az alapképzésből a mesterképzésre. A Turizmus - vendéglátás szakon az elméleti képzés szükséges és elégséges időtartama a hat tanulmányi félév. Ennyi idő szükséges az általános és üzleti alapozó, illetve készségfejlesztő tárgyak a többi gazdálkodási-üzleti szakkal összehangolt elsajátítására, valamint a kellő mélységű szakmai ismeretek megszerzésére. Ez az idő egyúttal elégséges az MSc képzés megalapozására is. A Turizmus vendéglátás alapszakon végzett hallgatók több mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Ilyen javasolt mesterszakok a már akkreditált Turizmus-menedzsment (Heller Farkas Turisztikai Főiskola, Budapest), valamint Szállodai és vendéglátó 15

menedzsment, Termelés- és szolgáltatásmenedzsment, Gasztronómiai menedzsment. A felvázolt mesterszakok kidolgozása és indítása indokolt, hiszen valamennyi olyan terület, amelyre a nemzetközi turisztikai szervezetek előrejelzései szerint is szükség van. Figyelembe véve a gyakorlati képzésünk súlypontjait és a kínált szakirányaink választékát várhatóan a Turizmus-menedzsment valamint a Szállodai és vendéglátó menedzsment mesterszakok lesznek népszerűek hallgatóink számára. A Turizmus vendéglátás alapképzési szakon olyan hallgatók kaphatják meg diplomájukat, akik a gazdasági élet jelen és jövőbeli piaci követelményeinek megfelelnek, megalapozott szakmai tudásuk lehetővé teszi, hogy sikeresek legyenek a turizmus számos területén. Olyan, a szakmai kérdésekre nyitott önálló munkára képes hallgató kibocsátása a cél, akik ismerik a gazdaság fő folyamatait, kiemelten a turizmushoz kapcsolódó összefüggéseket. A Turizmus vendéglátás alapképzési szak tanterve a hallgatók számára megadja azokat a matematikai-statisztikai, informatikai, illetve általános közgazdasági, pénzügyi, vállalatgazdasági alapokat, amelyekre a mesterképzés magasabb szintje és speciális képzési célja alapozhat. Az általános alapozó modul társadalomtudományi és látókörbővítő tantárgyai képesek közvetíteni azt az általános társadalomtudományi műveltséget, átfogó szemléletmódot és interdiszciplinaritást, amelyre a mesterszintű képzés jellegéből fakadóan hangsúlyozottan szükség van. A mesterszintű képzés fokozottan igényli a hallgatók tanulás- és kutatásmódszertani készségeinek, kommunikációs képességeknek a meglétét. Ezeket több készségfejlesztő tárgy (elsősorban az Üzleti kommunikáció) megalapozza és fejleszti, majd a képzés során a kurzusok többsége gyakoroltat (házi dolgozatok, prezentációk, szóbeli vizsgák, szituációs játékok, stb. segítségével). A Turizmus vendéglátás szak szakalapozó modulja kellőképpen előkészíti mind a makrogazdasági megközelítésű, mind pedig az üzleti irányultságú mesterszakokat. A képzési rendszer megalapozza a turizmus üzleti és non-profit tevékenységgel összefüggő folyamatok tervezését, irányítását. Az idegen nyelv ismerete nemcsak az idegen kultúrák megismerést teszi lehetővé a külföldi szakmai gyakorlatok során, hanem a mesterszakon történő továbbtanulásához is jó alap. 4. A hallgatók felkészítésének bemutatása az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzésben való részvételre, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. (A természet- és műszaki tudományok területén az elméleti alapokat szélesítő, akadémiai szakirány bemutatása, amennyiben az intézmény mesterszakot kíván indítani az adott képzési ágban.) A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc képzés keretében a kiemelkedő képességű hallgatók számára biztosított a jelenleg is működő Tormay Béla szakkollégium keretében való tevékenység. A szakkollégium számos önképzési, csoportképzési lehetőséget biztosított, ahol a hallgatók alkotó öntevékenysége mellett neves szakemberek, tudósok tartanak előadásokat hallgatóink számára. A szakkollégium keretében a jelenlegi egyetemi képzésben résztvevők a 3.-dik évtől kapcsolódhatnak be, így a tehetséges hallgatók a BSc szak utolsó évében már bekapcsolódhatnak a szakkollégium munkájába, amely jó lehetőséget biztosít az MSc-re való felkészülésre. A szakkollégiumnak jelenleg 43 fő hallgató tagja, 2004-ben 25 16

foglalkozásra került sor. 2005-ben 14 előadásból álló rendezvénysorozatra kerül sor, amelyen az agráriumban dolgozó, illetve kapcsolatba lévő tudós személyek életpályájának, véleményének megismerésére fog lehetőséget nyújtani. A fentieken túl a legkiválóbb hallgatókkal kiemelten foglalkozunk a DETEP-ben (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában). 2004/2005. tanévben karunk 24 hallgatója nyert felvételt ebbe a programban. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet 2000. március 1-ével alakult meg a Mezőgazdaságtudományi Karból kiválva, majd 2002. szeptember 1-jei hatállyal a Kormány a 114/2002. (V.15.) Korm. Rendelettel a Debreceni Egyetemen létrehozta az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kart. A karhoz 9 tanszék (Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, Pénzügyi és Számviteli Tanszék, Vállalatgazdaságtani Tanszék, Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék, Marketing és Üzleti Tanszék, Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék, Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék, Vezetéstudományi Tanszék, Munkatudományi Tanszék), valamint 12, a kar mellett működő speciális oktatási, kutatási, szaktanácsadási egység (kihelyezett tanszék) tartozik. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kara jelenleg 5 lépcsős képzés keretében a felsőfokú szakképzéstől a doktori cím megszerzéséig biztosít képzést. Az 5 lépcsős képzési rendszere a következő: Felsőfokú szakképzés: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (2000/2001. tanévtől) Üzletviteli szakmenedzser (2003/2004. tanévtől) Gazdálkodási menedzser-asszisztens (2003/2004. tanévtől) Főiskolai szak: Mezőgazdasági szakigazgatásszervező mérnöki (1997/1998. tanévtől) Egyetemi szakok: Gazdasági agrármérnöki (1996/1997. tanévtől) Vidékfejlesztési agrármérnöki (2001/2002. tanévtől) Informatikus agrármérnöki (2003/2004. tanévtől) Szakirányú továbbképzési szakok: Vállalkozásmenedzsment + MBA (1997/1998. tanévtől) Humánmenedzser (1997/1998. tanévtől) Turizmus (2003/2004. tanévtől) Vidéki erőforrás-szervező (2003/2004. tanévtől) PhD képzés: Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok (1993/1994. tanévtől) Másoddiplomás képzés Gazdasági agrármérnöki, kiegészítő (2003/2004. tanévtől) Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar teljes munkaidős oktatóinak száma 57, melyből 7 fő egyetemi tanár, ebből 2 az MTA doktora, 18 fő egyetemi docens. A minősített oktatók száma 47. Hallgatói létszámként a kar jelenlegi létszámával számolunk a jövőben is az alábbiak szerint: Felsőfokú szakképzés (nappali: 112), Főiskolai szint (nappali: 248; levelező: 285), Egyetemi szint (nappali: 872; levelező: 26), PhD (nappali: 12; levelező: 36) Szakirányú továbbképzés: 201 Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar küldetésébe, oktatás és kutatás fejlesztésébe szervesen illeszkedik az új BSc típusú képzés. Két korábbi szak megszűnésével létrejövő új szak oktatási feltételei adottak. A Kar az új szakon a két korábbi szak együttes létszámú 17

hallgatói képzését tudja biztosítani. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak megalapítása, indítása az intézmény képzési szerkezetét pozitívan befolyásolja. Egyrészt új dimenzióban nyújt ismereteket és diplomát, másrészt jó hatásfokkal képez szinergiát a már ma is meglevő oktatási felületek között. A képzés különböző tudományterületein folyó magas szintű oktatási, kutatási tevékenység biztosítéka a képzés magas színvonalának. Az új szak indokoltságát mutatja, hogy két korábbi szakra épülő, új BSc szak indításáról van szó. A már több éve folyó gazdasági agrármérnök és vidékfejlesztési agrármérnök szak alapján a képzési kínálatban nélkülözhetetlen a tervezett szak indítása. A Debreceni Egyetem adottságait (agrár-, közgazdaság-, matematika-, informatika-tudományok, valamint társadalom-tudományok) tekintve alkalmas a szak indítására. A maximális hallgató létszám megállapítása során az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 70 fő nappali és 30 fő levelező képzésben résztvevő hallgatói létszámmal tervezett. 18

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása Kompetenciák megszerzése, értékelés, ellenőrzés, tájékoztatás 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. 19

Turizmus-Vendéglátás alapszak TANTÁRGYAK ÓRASZÁMA ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA HETI ÓRASZÁM I. II. III. 1 2 3 4 5 6 15 15 15 15 15 15 Csop Ssz TANTÁRGY E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V a.) ÖSSZ. ELM. GYAK. b.) EGYÉNI FELK. Közgazdaságtani,módszertani és üzleti alapozó ismeretek 85 KREDIT= (a+b)/30 A 1 Gazdaságmatematika I. 60 30 30 90 5 2 2 V A 2 Gazdaságmatematika II. 60 30 30 90 5 2 2 V A 3 Informatika I. 45 15 30 75 4 1 2 G A 4 Pénzügytan 45 30 15 75 4 2 1 V A 5 A számvitel alapjai 45 30 15 75 4 2 1 V A 6 Mikroökonómia 60 30 30 90 5 2 2 V A 7 Makroökonómia 45 30 15 105 5 2 1 V A 8 Nemzetközi gazdaságtan 30 30 0 60 3 2 0 V A 9 Statisztika I. 60 30 30 90 5 2 2 G A 10 Statisztika II. 60 30 30 90 5 2 2 V A 11 Vállalatgazdaságtan 30 30 0 60 3 2 0 V A 12 Gazdasági jog 30 30 0 60 3 2 0 V A 13 Marketing 45 30 15 75 4 2 1 V A 14 Emberi erőforrás menedzsment 45 30 15 75 4 2 1 V A 15 Üzleti kommunikáció 30 0 30 60 3 0 2 G A 16 Környezetgazdaságtan 30 30 0 120 5 2 0 V A 17 Tanácsadás módszertana 30 30 0 60 3 2 0 V A 18 Vezetői információs rendszerek 45 30 15 45 3 2 1 V A 19 Menedzsment alapok 45 30 15 75 4 2 1 V A 20 Idegennyelv I. 60 0 60 62 2 0 4 G A 21 Idegennyelv II. 60 0 60 62 2 0 4 K A 22 Idegennyelv III. 60 0 60 62 2 0 4 G A 23 Idegennyelv IV. 60 0 60 62 2 0 4 K A 24 Testnevelés I. 30 0 30 0 0 2 A A 25 Testnevelés II. 30 0 30 0 0 2 A A 26 Testnevelés III. 30 0 30 0 0 2 A A 27 Testnevelés IV. 30 0 30 0 0 2 A 20

Turizmus-Vendéglátás alapszak TANTÁRGYAK ÓRASZÁMA ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA HETI ÓRASZÁM I. II. III. 1 2 3 4 5 6 15 15 15 15 15 15 Csop Ssz TANTÁRGY E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V a.) ÖSSZ. ELM. GYAK. b.) EGYÉNI FELK. Társadalomtudományi alapismeretek 15 B 1 Európai Uniós ismeretek 30 30 0 30 2 2 0 V KREDIT= (a+b)/30 B 2 Közigazgatási jog és szervezés 45 30 15 45 3 2 1 V B 3 Szociológia 30 30 0 30 2 2 0 V B 4 Filozófia 30 30 0 60 3 2 0 V B 5 Pszichológia 30 30 0 30 2 2 0 V B 6 Gazdaságtörténet 30 30 0 60 3 2 0 V B 7 Szakdolgozat, konzultáció 75 0 75 0 5 A B 8 Szakdolgozat, konzultáció 75 0 75 0 5 A Szakmai törzsanyag 43 D 1 Turizmus rendszere 45 30 15 75 4 2 1 V D 2 Vendéglátás 60 30 30 90 5 2 2 G D 3 Szállásadás 60 30 30 90 5 2 2 V D 4 Utazásszervezés 45 30 15 75 4 2 1 G D 5 Idegenforgalmi földrajz 60 60 0 90 5 4 0 V D 6 Közigazgatás és területfejlesztés 30 30 0 60 3 2 0 V Nemzetközi turisztikai D 7 kapcsolatok 45 30 15 45 3 2 1 V D 8 Turizmus marketing 45 30 15 75 4 2 1 V Turisztikai vállalkozások D 9 menedzsmentje 45 30 15 75 4 2 1 V D 10 Vállalkozások finanszírozása 30 30 0 60 3 2 0 V D 11 Szakmai informatika 30 0 30 60 3 0 2 G Összesen 2040 1035 1005 2768 21

Turizmus-Vendéglátás alapszak TANTÁRGYAK ÓRASZÁMA ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA HETI ÓRASZÁM I. II. III. 1 2 3 4 5 6 15 15 15 15 15 15 Csop Ssz TANTÁRGY E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V E GY V a.) ÖSSZ. ELM. GYAK. b.) EGYÉNI FELK. Differenciált szakmai ismeretek 28 Vidéki turizmus szakirány F1 1 Néprajz 30 30 0 90 4 2 0 V F1 2 Vidékfejlesztés I. 30 30 0 90 4 2 0 V KREDIT= (a+b)/30 F1 3 Desztináció-menedzsment 45 30 15 75 4 2 1 V F1 4 Projektmenedzsment 45 15 30 75 4 1 2 G F1 5 Falusi turizmus 45 30 15 75 4 2 1 V F1 6 Választható tantárgy 1. 45 15 30 75 4 1 2 G F1 7 Választható tantárgy 2. 30 30 0 90 4 2 0 V Összesen 270 180 90 570 28 Gyógyturizmus szakirány F2 1 Mozgástan 30 30 0 90 4 2 0 V F2 2 Gyógyaszati alapismeretek 45 30 15 75 4 2 1 V F2 3 Autogén tréning 45 15 30 75 4 1 2 G F2 4 Egészségturisztikai marketing 45 30 15 75 4 2 1 V F2 5 A természet gyógyító ereje 30 30 0 90 4 2 0 V F2 6 Választható tantárgy 1. 45 15 30 75 4 1 2 G F2 7 Választható tantárgy 2. 30 30 0 90 4 2 0 V Összesen 270 180 90 570 28 Egyéb, szabadon választható szakmai ismeretek 270 140 130 9 Összesen 180 Választható tantárgy 1.: Választható tantárgy 2.: Rendezvényszervezés vagy Népi játékok, animáció (Vidéki turizmus szakirány) Rendezvényszervezés vagy Egészségturisztikai desztinációfejlesztés (Gyógyturizmus szakirány) Házi termék feldolgozása vagy Biotáplálkozás (Vidéki turizmus szakirány) Személyiség és EQ vagy Egészséges táplálkozás (Gyógyturizmus szakirány)) 22

2. Tantárgyi programok A1-A2 Gazdaságmatematika I-II. Tematika: Halmazok, függvények. Egy és többváltozós függvény deriválása, szélsőérték számítás. Integrálszámítási alapok. Mátrix aritmetika. Determinánsok. Vektor terek. Bázistranszformáció. Lineáris egyenletrendszerek megoldása. Feltételes szélsőértékfeladatok. Valószínűségszámítás. Nevezetes valószínűségeloszlások. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bíró F.- Vincze Sz.: Bevezetés az alkalmazott matematikába, jegyzet, Obádovics-Szarka: Felsőbb matematika. Scolar Kiadó, Budapest, 1999 A3 Informatika I. Tematika: A Neumann-elv és a gyakorlat. Hardver architekturák, a számítógép központi egységei, perifériák, háttértárak. Szoftver-típusok. Operációs rendszerek, rendszerprogramok. Alkalmazói programok, segédprogramok. Multimédia. Információs rendszerek kialakítása és üzemeltetése. Elektronikus kereskedelem. Adatvédelem, adatbiztonság. Etika. Ergonómia. Számítógépes hálózatok. Számítógépes rendszerek üzemeltetési kérdései: felügyelet, adatvédelem, adatbiztonság, Rendszerfejlesztés. Információrendszerek a vállalati működésben. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Csaba Péter Csetényi Artur Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books A4 Pénzügytan Tematika: Bevezetés a vállalati pénzügyekbe. A pénz keletkezése és fejlődése. A pénzügyi menedzsment 9 axiómája. A vállalkozás célja. Pénzügyi menedzsment a vállalkozásokban. A számviteli beszámoló és a vállalati pénzügyek. A pénzügyi kimutatások elemzése. A pénz időértéke. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei, Pénzügyi és Számviteli Fõiskola, Budapest, 1993. Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek 1-2., Panem Kft., Budapest, 1993. A5 A számvitel alapjai Tematika: Általános számviteli és könyvviteli ismeretek. A számvitel fogalma. A vállalkozás vagyona, a vagyon kimutatása. A gazdasági műveletek hatása a vagyonra. Az eredmény fogalma, csoportosítása, kimutatása. Könyvviteli alapfogalmak. A számviteli munka szakaszai. A vállalkozások számvitele: A számviteli rendszer célja és feladatai. A számviteli alapelvek. Az eszközök és források értékelése. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Dr. Kozma András: Vázlatok a számvitel tanulásához 1. kötet, Debrecen, 2004. Dr. Kozma András: Számviteli gyakorlatok I-II. Horváth Katalin: Számvitel a gyakorlatban Saldo kiadó 23

A6 Mikroökonómia Tematika: Mikroökoómia tárgya, módszere; fogyasztói választás elmélete; piaci egyensúly és hatékonyság; technológiai korlátok; profitmaximalizálás; költséggörbék; versenyző vállalat kínálata; iparági kínálat; monopólium és a monopolista viselkedés; oligopólium; általános egyensúlyelmélet és a jólét; külső gazdasági hatások; közjavak Kötelező, illetve ajánlott irodalom: P. A. Samuelson - W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan, 59-360. o., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. Kopányi Mihály: Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, KJK Kerszöv, Budapest, 2001. Bergstrom - Varian: Mikroökonómiai gyakorlatok, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002. Samuelson, P. A. Nordhaus W. D.: Közgazdaságtan megfelelő fejezetei, KJK Kerszöv. Budapest, 2000. Kopányi Mihály (szerk.): Mikroökonómia Műszaki Könyvkiadó Aula, Budapest 2003. Molnár József (szerk.): Közgazdaságtan Szerkesztette Mezőgazdasági Szaktudás Kft. Budapest 1993 és újabb kiadások Szolnoki Győzőné (szerk.): Mikroökonómia feladatok Alapszint Jegyzet, megjelenés alatt A7 Makroökonómia Tematika: A nemzeti jövedelem termelése, elosztása és felhasználása; a pénz funkciói; a pénz mennyiségi elmélete; seigniorage; a pénzkereslet elméletei, pénzkínálat és a bankrendszer működése; munkapiac és munkanélküliség; a fogyasztás és elméletei; beruházás; árupiac és az IS görbe; multiplikátor; aggregált kereslet; a pénzpiac és az LM görbe; infláció és a Phillips görbe; fiskális és monetáris politika az IS-LM modellben; az aggregált kínálat; konjunkturális ingadozások; makroökonómiai vita a gazdaságpolitikáról; gazdasági növekedés. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Bp., 1999. Meyer Dietmar - Solt Katalin: Makroökonómia. Aula Kiadó, Budapest, 1999. Oktatási segédanyag a Bevezetés a Makroökonómiába című tankönyvhöz. Aula Kiadó, Budapest, 1995. Hall Taylor: Makroökonómia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997. P. A. Samuelson - W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. A8 Nemzetközi gazdaságtan Tematika: A tiszta kereskedelem elmélete; a standard külkereskedelmi modell; nemzetközi kereskedelempolitika eszközei és politikai gazdaságtana; a nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg; árfolyamok és devizapiac; az árfolyam-alakulás tőkepiaci megközelítése; pénz; kamatláb és valutaárfolyam; nemzetközi makrogazdasági politika; gazdaságpolitika és koordináció fix és lebegő árfolyamrendszerben. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Csáki György: Nemzetközi gazdaságtan alapjai. 17-216. o., 357-462. o., Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. P. A. Samuelson - W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. Krugman, Paul Obstfeld, Maurice: Nemzetközi gazdaságtan, elmélet és gazdaságpolitika, Panem Kiadó, Budapest, 2003. 24

A9 Statisztika I. Tematika: Statisztikai alapfogalmak; a sokaság egy ismérv szerinti vizsgálata: mennyiségi sorok elemzése; ismérvek közötti kapcsolatok, grafikus módszerek; standardizálás, indexszámítás; mintavételezés; pontbecslések és pontbecslési módszerek; intervallumbecslések, a hipotézisvizsgálat alapfogalmai, néhány alapvető paraméteres próba (Z, T, F próbák), alkalmazások és esettanulmányok az SPSS segítségével. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Hunyadi László Mundruczó György Vita László: Statisztika, Aula Kiadó, Budapest, 2001. Hajdu O. Pintér J. Rappai G. Rédey K.: Statisztika I., JPTE, Pécs, 1994. Kerékgyártó Gyné Mundruczó Gy.: statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben, Aula Kiadó, Budapest, 1994. Spiegel, M. R.: Statisztika, Elmélet és gyakorlat, PANEM-McGraw-Hill, Budapest, 1995. A10 Statisztika II. Tematika: A legfontosabb próbák, (pl.: Z, T, F, Chi-négyzet próbák, szórásanalízis, binomiális, rang és sorozat próbák, Kolmogorov-Smirnov próbák, stb.), determinisztikus idősorelemzés, sztochasztikus idősorelemzés, két- és többváltozós regresszió-számítás, korrelációszámítás, alkalmazások és esettanulmányok az SPSS segítségével. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Hunyadi László Mundruczó György Vita László: Statisztika, Aula Kiadó, Budapest, 2001. Hajdu O. Pintér J. Rappai G. Rédey K.: Statisztika I., JPTE, Pécs, 1994. Kerékgyártó Gyné Mundruczó Gy.: statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben, Aula Kiadó, Budapest, 1994. Spiegel, M. R.: Statisztika, Elmélet és gyakorlat, PANEM-McGraw-Hill, Budapest, 1995. A 11 Vállalatgazdaságtan Tematika: A vállalat érintettjei, célja és formái. A vállalat helye a társadalmi rendszerben. A vállalat tevékenység rendszere. Marketing. Innováció. Emberi erőforrás. Az információ. Anyagi folyamatok. Termelés és szolgáltatás. Vállalati pénzügyek. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Chickán A.: Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó Budapest, 2004. Fülöp Gy.: Vállalati gazdálkodás az európai integrációban, Aula Kiadó, Budapest, 2004. A12 Gazdasági jog Tematika: Dologi jog. A szerződések általános szabályai. Az egyes szerződések. Értékpapírjog. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek. A szerződésszegés. A kártérítés szabályai. A non profit szervezetek. Az egyéni vállalkozás. A közkereseti társaság. A betéti társaság. A korlátolt felelősségű társaság. A részvénytársaság, Csődeljárás, felszámolási eljárás. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Károlyi Géza-Prugberger Tamás: Gazdasági magánjog. Kossuth Egyetemi Kiadó. 2004. Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Az üzleti élet szerződései. Unio Kiadó 2002. Fazekas -Harsányi-Miskolci-Ujváriné: Magyar társasági jog. Novotni kiadó 2001. 25

A13 Marketing Tematika: Marketing, marketingkoncepció, marketingorientáció, marketing-mix, piac szegmentáció, célcsoportképzés, pozicionálás, fogyasztói magatartás, szervezetek beszerzési magatartása, termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatornák, marketingkommunikáció, marketinginformáció-rendszer, marketingstratégia, nemzetközi marketing. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kotler, Philip [2002]: Marketing menedzsment. KJK-Kerszöv, Budapest (kijelölt részek) Jobber, David [2002]: Európai marketing. KJK-Kerszöv, Budapest Bauer András-Berács József [1998]: Marketing. Aula, Budapest A Marketing és Menedzsment szakfolyóirat számai A14 Emberi erőforrás menedzsment Tematika: Az emberi erőforrás menedzsment fogalma, céljai. Történeti fejlődése. Tevékenységterületei. EUs előírások. A szervezeti kultúra. EEM tervezés. Személyzetbiztosítás. Karriertervezés. Munkakörtervezés. Munkakör értékelés. Motiváció. A teljesítményértékelés. EEM fejlesztés. Munkaügyi kapcsolatok. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Dienesné K.E. szerk..: Emberi erőforrás menedzsment. DATE Viderplusz Bt. Debrecen, 1999. Pálinkás J.-Vámosi Z. : Emberi erőforrás menedzsment. LSI Oktatóközpont Budapest 1999. Bakacsi Z. - Bokor A. Császár Cs. Gelei A. - Kováts K. Takács S.: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. A 15 Üzleti kommunikáció Tematika: Az üzleti kommunikáció fogalma. Nonverbális kommunikácó. Verbális kommunikáció. Kommunikációs problémák. Akadályozó tényezők. Támogató tényezők. Kommunikációmenedzsment. Kommunikáció és kultúra. E-business. Marketing kommunikáció. Szervezetek közötti kommunikáció. Kommunikáció a szervezetben. Szakmai kommunikáció. Vezetői kommunikáció. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Dinnyés J.: A vezetés alapjai. Egyetemi jegyzet. Gödöllő 1997. Dobák M.: Vezetés-szervezés I-II. Aula Kiadó, Budapest 1991. Farkas F.-Karoliny M.-né-Poór J.: Személyzeti/emberi erőforrás-menedzsment. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1997. Seiwert L. J.: Az időgazdálkodás abc-je. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990. A16 Környezetgazdaságtan Tematika: A környezeti válság. Globális problémák. Természeti erőforrások világgazdaságban betöltött szerepe. Az élelmiszertermelés csökkenő tartalékai. A környezeti gondolkodás fejlődése. A fenntartható fejlődés fogalma, alapelvei, stratégiái. A környezetszennyezés gazdaságtana. A természeti erőforrások gazdaságtana. A környezetpolitikák, és a környezetvédelem szabályozása. A szabályozórendszerrel szembeni követelmények. A közvetlen és a közvetett szabályozás, kombinált szabályozási formák. A vállalatok és a környezet(védelem) kapcsolata, környezetmenedzsment, környezeti vagy ökomarketing. 26