BGF KKK SZAKKOLLÉGIUMI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest 2012
A BGF KKK SZAKKOLLÉGIUMI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Figyelembe véve a Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa által - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény [a továbbiakban Ftv.], a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006.(VIII. 14.) Korm. rendelet alapján - megszavazott BGF Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát, 1 A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Külkereskedelmi karán (továbbiakban: Kar) működő KKK Szakkollégiumi Önkormányzat (továbbiakban: Szakkollégium) a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban:szmsz) alkotta. 1. A Szabályzat hatálya 1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Főiskola által üzemeltetett Szakkollégiumra, valamint ennek a keretében a Főiskola karain működő szakkollégiumi önkormányzatokra. 2) Szervezet neve: Budapesti Gazdasági Főiskola Szakkollégium Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Önkormányzat Szervezet rövidítése: BGF KKK Szakkollégiumi Önkormányzat Szervezet székhelye: 1149 Budapest, Buzogány u. 11-13. Szervezet alapításának éve: 2012. 2. A Szakkollégium feladatai 1) A Szakkollégium a Főiskola fenntartásában levő állami tulajdonú ingatlanaiban működik. 2) A kari szakkollégiumi önkormányzatok elkülönített pénzügyi kerettel rendelkeznek, melynek forrásai a pályázatok, a szponzorok által nyújtott támogatások, és a kari forrásból erre a célra biztosított pénzügyi támogatás. A Szakkollégium gazdálkodása körében a Főiskola ide vonatkozó szabályainak a betartása kötelező. 3) A közgazdaságtan, a marketing és a kommunikáció iránt érdeklődő fiatalok összegyűjtése. 4) Előadások, kurzusok, tréningek, tanulmányutak, versenyek és konferenciák rendezése-szervezése, ezzel kapcsolatos kiadványok megjelentetése. 5) Egy olyan szervezeti forma létrehozása, amely lehetőséget teremt az Főiskolán folyó szakmai munka kibővítésére, kutatások elvégzésére és a főiskolai oktatás gyakorlati kiegészítésére. 6) A magyar gazdasági élet szereplőivel és elismert szakmai tekintélyeivel való folyamatos együttműködés és kapcsolattartás. 7) Az Főiskola oktatóival való kapcsolatfelvétel, bevonásuk a Szakkollégium szakmai életébe és kölcsönös együttműködés kialakítása a hallgatók fejlődése érdekében. 8) A Főiskola képviselete az országos tanulmányi versenyeken és konferenciákon. 3. A Szakkollégium kapcsolatai 9) A Szakkollégium általános felügyeletét a Főiskola rektora látja el. 2
10) A Főiskola tudományos rektorhelyettese látja el a Szakkollégium tudományos szakmai felügyeletét. Ezen hatáskörök gyakorlása során a szakkollégiumi önkormányzati tisztségviselők és választott bizottságok hatáskörét csorbítani, illetve elvonni nem lehet. 11) A kari szakkollégiumi önkormányzat szakmai felügyeletét a kar dékánja gyakorolja, mely jogkör átruházható. 12) Intézményi szinten a Szakkollégiumot a szakmai vezető és a SZDB (Szakkollégiumi Diákbizottság, továbbiakban: SZDB) két megbízott tagja képviseli. 13) A Szakkollégium kapcsolatot tart fenn a BGF másik karainak szakkollégiumi önkormányzataival, tovább más felsőoktatási intézmények szakkollégiumaival és az Alumni rendszeren belül a volt szakkollégistákkal, továbbá a BGF Kutató Központtal. A SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETE ÉS HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA 4. A Szakmai vezető 1) A Szakkollégium működését a szakmai vezető felügyeli. 2) A szakmai vezető feladatai közé tartozik különösen: a) a Főiskola és a Kar képviselete a Szakkollégiumban, és a Szakkollégium képviselete a Főiskola és a Kar vezetése előtt; b) a szakmai feladatok ellátásának biztosításáról, a szakmai-tanulmányi munka előkészítése és koordinálása; c) a szakkollégium oktatási-nevelési munkájának irányítása, gondoskodás a jogszabályok betartásának biztosításáról, a főiskolai előírások által meghatározott gazdasági és igazgatási feladatok elvégzéséről. 3) A szakmai vezetői megbízása legalább egy, legfeljebb három évre szól és több alkalommal megismételhető. 4) A szakmai vezető a Kar oktatója, akit a dékán javaslata alapján a rektor nevez ki. 5. A Szakmai vezető kötelessége és jogai 1) A Szakkollégiumi szakmai vezető kötelessége és feladata: a) biztosítani, hogy a szakkollégiumi önkormányzat a Főiskola oktatási-nevelési céljaival, szabályzataival összhangban működjön; b) irányítani és értékelni a szakkollégiumi oktató-nevelő munkát; c) együttműködni a Főiskolán működő kari hallgatói részönkormányzatokkal; d) a Főiskola hallgatóira vonatkozó fegyelmi szabályzat megsértése esetén fegyelmi eljárást kezdeményezni; e) gondoskodni a rektor, a dékán, valamint a felügyeletet ellátó minisztérium által kért adatok szolgáltatásáról; f) a Szakkollégiumi Önkormányzat által hozott, és az általa felfüggesztett döntéseket, határozatokat a rektor elé terjeszteni; g) javaslatot tenni a Szakkollégium fejlesztési tervére; h) közreműködni a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításában; i) minden, amit a Főiskola szabályzatai kötelezettségeként és feladatául előírnak számára. 2) A Szakkollégiumi szakmai vezető joga: a) felfüggeszteni a Szakkollégiumi Önkormányzat minden olyan döntésének, határozatának végrehajtását, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért; b) képviselni a Szakkollégiumot a Főiskolán belül, és a rektor előzetes jóváhagyásával külső szervek előtt; c) minden, amit a Főiskola szabályzatai jogként megadnak neki. 3
6. A Közgyűlés 1) A Szakkollégiumi Önkormányzatnak legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból áll. 2) A Közgyűlés dönthet minden, a Szakkollégiumi önkormányzat életét befolyásoló kérdésről, amelyet a Szabályzatok nem utalnak kifejezetten más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a. a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) módosítási javaslatának előkészítése; b. a SZDB elnökének, a pénzügyi, a szakmai és a kommunikációs alelnökeinek, a Felvételi Bizottság tagjainak megválasztása, illetve szükség esetén azok visszahívása. c. döntés a Szakkollégium stratégiai jelentőségű ügyeiben. d. a Szakkollégium költségvetési gazdálkodásáról, beruházási, fejlesztési és felújítási kérdésekről való véleménynyilvánítás. 3) A Közgyűlésen minden szakkollégista, részt vehet, felszólalhat és minden aktív rendes tag szavazhat. A szavazás, a részvétel és a felszólalás jogát személyesen kell gyakorolni, amely a Közgyűlés bármely jelenlévő tagja által gyakorolható. 4) Minden tag egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén az Elnök hozza meg a végső döntést. 5) Minden döntés megvétózható a legközelebbi, de csak és kizárólag a legközelebbi közgyűlésen. A vétó-szavazás akkor érvényes, ha az összes aktív tag 50%+1 szavazata egyhangúan érvényesíti vétójogát. 6) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak fele és egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt ugyanazon napirendi pontok tárgyalására összehívott, megismételt Közgyűlés a szavazásra jogosultak harmadának jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlést legkorábban az eredeti Közgyűlést követő hatodik munkanapra lehet összehívni. 7) Az SZMSZ elfogadásához, illetve módosításához a Közgyűlés összes tagjai legalább kétharmadának (minősített többség), minden más döntéshez amennyiben a Szabályzat másként nem rendelkezik a Közgyűlés jelenlévő tagjai több mint felének (egyszerű többség) szavazata szükséges. A szavazatok összesítésénél az érvénytelen szavazatokat nem lehet figyelembe venni. 8) A Közgyűlésen a döntéshozatal személyi kérdéseken kívül nyílt szavazással történik. A Közgyűlés személyi kérdések esetén titkos szavazással dönt. 9) A szakkollégista a Közgyűlés elmulasztását előzetesen kimentheti vagy az elmulasztott Közgyűlés napjától számított három napon belül írásban igazolhatja. A Közgyűlés olyan igazolást fogadhat el, amely a főiskola érvényes Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján alkalmas gyakorlati óra vagy vizsga mulasztásának igazolására. 10) A szakkollégista elveszti szakkollégiumi tagságát, ha egy tanévben két alkalommal igazolatlanul nem vett részt a Közgyűlésen, kivéve, ha a következő Közgyűlés jelenlévő tagjainak minősített többségével a tagság helyreállításáról határoz. 7. 1) Az elnök a Közgyűlést félévente legalább kétszer a szorgalmi időszakban hívja össze. Az elnök a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, tizenöt napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Szakkollégium tagjainak legalább az egyharmada, vagy a Szakmai vezető írásban kéri. A Közgyűlést össze kell hívni a Szakmai vezetőnek, ha bármely szakkollégiumi szerv határozatát jogszabálysértőnek vagy szabályzat ellenesnek tartja, ha a SZDB-vel vitája van, továbbá a tisztségviselők beszámoltatása céljából. 2) A szabályszerűen kiírt Közgyűléssel egyidejűleg más szakkollégiumi program nem tartható. 8. 1) A Közgyűlést összehívó határozatban meg kell jelölni a napirendi pontokat, valamint a Közgyűlés pontos helyét és időpontját. Ha a Közgyűlés bármely tagja valamely téma megjelölését kéri a Közgyűlést összehívótól, e téma felvétele a napirendi javaslatba kötelező. 4
a. A Szakkollégium tagjai új téma megjelölését legkésőbb a Közgyűlés előtti harmadik munkanapig kérhetik. b. A Közgyűlés résztvevői elvetett döntés esetén azonnal módosító javaslatot nyújthatnak be. 2) A Közgyűlést összehívó határozatot az összehívónak legalább 5 munkanappal a kitűzött időpont előtt közzé kell tennie. 3) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést 3 munkanappal korábban kell benyújtani. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat elsősorban a Szabályzatok ellentmondás-mentességének megőrzése érdekében később is benyújtható. 9. 1) A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott Közgyűlés döntései semmisek. A Közgyűlés jogszabályt vagy a Szakkollégium valamely szabályzatát egyébként sértő döntései a közgyűlési jegyzőkönyv közzétételétől számított ötödik napig megtámadhatóak az Szakmai vezető által a rektornál. 10. 1) A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a Közgyűlés időpontjától számított három napon belül közzé kell tenni a Szakkollégium web fórumán. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért az elnök felelős. A jegyzőkönyv eredeti példányának a megőrzését a SZDB biztosítja, és lehetővé teszi, hogy a Szakkollégium minden tagja számára hozzáférhető legyen. 11. 1) A Közgyűlésnek jogában áll minden operatív feladatra kijelölt személyt a számára kijelölt feladattal elszámoltatni. A Közgyűlés legalább félévente egyszer beszámoltatja a SZDB elnökét, e szabályzatban meghatározott vezetőit, a Felvételi Bizottság elnökét. Valamennyi ülésén meghallgathatja az érintett vezetők beszámolóját az aktuális kérdésekről és az eltelt időszakban végzett munkáról. A Közgyűlés tagjai az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhetnek e tisztségviselőkhöz, majd a Közgyűlés titkos szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról. A Felvételi Bizottság beszámolóját annak elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. 2) Amennyiben a SZDB elnökének, az egyes területek vezetőinek, vagy a Felvételi Bizottságnak a beszámolóját a Közgyűlés kétharmados többséggel nem fogadja el, úgy nem szokványos eljárás keretében a megbízatásuk automatikusan megszűnik. 12. 1) A közgyűlés általános menete: a) a jelenlévők számbavétele; b) a levezető elnök megválasztása; c) a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és a legfeljebb három főből álló szavazatszámláló bizottságnak a megválasztása; d) a napirend meghatározása; e) egyebek, a napirend szerint. 2) Ha a Közgyűlésen sor kerül a tisztségviselők beszámoltatására, akkor a beszámolók meghallgatására és a beszámolókról való szavazásra lehetőség szerint a napirend meghatározását követően, az egyéb napirendi pontokat megelőzően kell sort keríteni. 13. A Szakkollégiumi Diák Bizottság 5
1) A Szakkollégiumi Diák Bizottság (továbbiakban: SZDB) a szakkollégiumi élet operatív, önkormányzati szerve és a szakkollégisták érdekvédelmi testülete. 2) A SZDB tagjai: a) a SZDB elnöke, b) a pénzügyi alelnök, c) a szakmai alelnök, és d) a kommunikációs alelnök. 3) A SZDB dönthet úgy, hogy meghatározott feladatkörök ellátásával egyes szakkollégistákat bíz meg, illetve munkacsoportokat állít fel. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni úgy, hogy abból a szakkollégista illetve a munkacsoport vezetője és az egyes tagok személye, valamint az ellátott feladatkörök egyértelműen kitűnjenek. 4) A pénzügyi, a szakmai és kommunikációs vezető a hatáskörébe tartozó egyes feladatok sikeres ellátása érdekében a Szakkollégiumi Önkormányzat tagjait bevonja. 5) A SZDB tagja: a. feladataikat a tőle elvárható gondossággal ellátja; b. végrehajtja a Közgyűlés és a SZDB határozatait; c. bármely szakkollégista kérdésére beszámol a Közgyűlésnek; d. tisztsége megszűnését követően gondoskodik a hatáskörébe tartozó feladatok átadásáról. 6) A SZDB egy tanévnél nem hosszabb meghatározott időre projektvezetőket jelölhet ki, akik kötelezettségeit és jogait a kinevezésük során határozza meg. 14. A SZDB-i tagság létrejötte és megszűnése 1) A SZDB tagjait a Közgyűlés meghatározott feladatkörre választja a szakkollégisták közül. Az adott tisztségre jelöltek közül az tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A SZDB tagjainak megbízatása egy tanévre szól. A megbízatás adott év szeptember elsejétől a következő év június 30-ig szól. A SZDB tagjai és elnöke újraválaszthatók, ha a hallgató aktív státuszú. 2) A SZDB tagjának, illetve tagjainak megválasztása előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelöltek ismertessék az adott feladattal kapcsolatos terveiket. 3) A SZDB-i tagság megszűnik: a) a szakkollégiumi tagság megszűnésével; b) tartós távolléttel (a SZDB valamely tagja 30 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a SZDB-i ülésről való négyszeri indokolatlan távolmaradása miatt), ha a hallgató passzív státuszú az adott időszakban; c) a tisztségről való lemondással; a lemondást a SZDB-i ülésen be kell jelenteni, és azt a SZDB-i Hírekben rögzíteni kell; d) a beszámoló elutasítása esetén; e) visszahívással. 15. A SZDB ülései 1) A SZDB szorgalmi időszakban legalább kéthetente egyszer, vizsgaidőszakban legalább egyszer ülést tart. Ülésén meghatározza következő ülése pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. 2) A szakmai vezető a SZDB ülésén részt vehet, azon tanácskozási joggal rendelkezik. 6
3) A SZDB a Felvételi Bizottság tervezetét köteles 5 munkanapon belül megtárgyalni és elfogadni vagy visszaküldeni a Felvételi Bizottságnak. 4) Az ülések nyilvánosak, melyen a szakkollégiumi Felvételi Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz, tájékoztatja a SZDB tagjait a felvételiről, az ülésen a szakkollégisták tanácskozási joggal részt vehetnek. 5) A SZDB határozatképes, ha legalább tagjainak a kétharmada jelen van. 6) A SZDB határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7) A SZDB tagjai személyi kérdések kivételével a szavazástól nem tartózkodhatnak. 16. 1) A SZDB-i ülésekről készült SZDB-i Híreket az ülést követő öt munkanapon belül kell közzétenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a SZDB elnöke felel. 17. A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott SZDBi ülés döntései érvénytelenek. 18. Ha a Szakmai vezető vagy bármely szakkollégista a SZDB határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, ezt a közzétételétől számított öt munkanapon belül jelzi, és következő ülésén a SZDB köteles azt újra érdemben megvitatni. Ha a kezdeményező a Szakmai vezető vagy a SZDB tagja, és véleményét fenntartja, az ügyet az újabb üléstől számított öt munkanapon belül az Főiskola hatáskörrel rendelkező szerve elé terjeszti. A vita eldöntéséig a határozat nem hajtható végre. 19. Sürgős esetekben az összehívással és a napirend közzétételével kapcsolatos szabályoktól el lehet térni. Ilyen esetekben a SZDB-i ülést bármely SZDB-i tag összehívhatja. A SZDB-i Hírek közzététele ilyen esetekben is kötelező. 20. A SZDB dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyben bármely szakkollégista döntést kér, és az SZMSZ nem utalja kifejezetten más szerv hatáskörbe. 21. A SZDB elnöke 1) A SZDB elnöke a Szakkollégium legfőbb diákvezetője, a Szakmai vezetővel együttműködve a Szakkollégiumi önkormányzat működésének szervezője. A SZDB feladatainak ellátásáért a SZDB elnöke felel. 2) A SZDB elnöke képviseli a SZDB-t külső fórumokon, különösen az intézményi szakkollégiumi önkormányzatok és más szakkollégiumokkal való együttműködés során, valamint a Főiskolai vezetés, a különféle fórumokon és más szervek előtt. 3) A SZDB elnöke összehívja, előkészíti és levezeti a SZDB üléseit. 7
4) A SZDB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt SZDB-i tag vagy szakkollégista helyettesíti a közgyűlés összehívása jogának kivételével. 22. A Kommunikációs alelnök 1) A kommunikációs vezető feladata a Szakkollégium külső és intézményen belül kapcsolatainak ápolása. 2) Munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, a főiskolai és a kari szervekkel, más főiskolákkal, más szakkollégiumokkal, a szakma képviselőivel, együttműködve a Szakkollégium pénzügyi támogatóival való kapcsolatok ápolására. 3) Gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson. 4) Külön figyelmet fordít a Szakkollégiumról az interneten megjelenő tartalmak, ennek keretében a Szakkollégium saját honlapjának folyamatos frissítésére. Feladata továbbá a Szakkollégium hirdetőin megjelenő tartalmak frissítése. 5) Feladata továbbá a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése, a Szakkollégium által szervezett közösségi programok és a kulturális- és sporttevékenység szervezése, valamint a Szakkollégium hagyományainak ápolása. 6) Kiemelt feladata a külsős szakkollégistákkal való hatékony kommunikáció fenntartása, valamint a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok fokozott bevonása a Szakkollégium közösségi életébe. 7) A Kommunikációs alelnök a feladatainak sikeres ellátása érdekében állandó felelősöket nevezhet ki maga mellé. 8) Az állandó felelősöket a Kommunikációs alelnök a megválasztása után 15 napon belül nevezi ki. Az állandó felelősök hatásköréről és feladatairól a Kommunikációs alelnök dönt, a feladataik elvégzéséért ő felel. 9) Az állandó felelősök kinevezését a Kommunikációs alelnök bármikor indoklással visszavonhatja és újakat nevezhet ki. A döntéséről a SZDB-t egy héten belül tájékoztatja. 10) Állandó felelősök lehetnek: a. Arculattervező; b. Online felelős; c. Kapcsolattartó; d. Közösségi program felelős; e. Belső Kommunikáció felelős; f. Általános felelős; g. és egyéb felelősök. 23. Pénzügyi alelnök 1) A Pénzügyi alelnök feladata a Szakkollégium pénzügyi tevékenységének az irányításakoordinálása. 2) Kiemelt feladata a Szakkollégium szakmai és közösségi programjaihoz, valamint bármely egyéb programjához pályázati formában és külső támogatók bevonásával az intézmény kari forrásból történő költségvetési támogatását is figyelembe véve a működés pénzügyi háttérének a biztosítása. Feladatai ennek érdekében különösen: pályázatok írása, pályázati beszámolók elkészítése, kapcsolattartás a Szakkollégium támogatóival, valamint további pályázati és egyéb forrásteremtési lehetőségek feltárása. 8
3) A pénzügyi alelnök minden tanév elején elkészíti a Szakkollégium Költségvetési tervét. 4) A pénzügyi alelnök a Szakkollégium számára hozzáférhető pályázatokról nyilvántartást vezet, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti. A nyilvántartás pontos vezetéséért a pénzügyi alelnök felelős. 5) A Főiskola Gazdálkodási Szabályzatának előírása szerint a Szakkollégium rendelkezésére álló pénzügyi források felhasználásával elszámolással tartozik a Közgyűlés, valamint a dékán felé, külső források esetén a támogatást nyújtó felé. 6) A Pénzügyi alelnök a feladatainak sikeres ellátása érdekében állandó felelősöket nevezhet ki maga mellé. 7) Az állandó felelősöket a Pénzügyi alelnök a megválasztása után 15 napon belül nevezi ki. Az állandó felelősök hatásköréről és feladatairól a Pénzügyi alelnök dönt, a feladataik elvégzéséért ő felel. 8) Állandó felelősök lehetnek: a. Pénztáros; b. Pályázati felelős; c. Általános felelős; d. es egyéb felelősök. 24. A Szakmai alelnök 1) A szakmai vezető feladata a Szakkollégium szakmai munkájának koordinálása, valamint a Szakkollégium egészét érintő szakmai programok (konferenciák, szakmai hét) szervezése, az intézményi szintű TDK konferencia programjában a szakkollégisták részvételének biztosítása. 2) A szakmai vezető feladatai különösen a szakmai műhelyek munkájának összehangolása, szakmai műhelyek által közösen megvalósítandó rendezvényekre vonatkozó javaslattétel, ezek előkészítése, a megvalósítás koordinálása. 3) A szakmai vezető a szemeszter kezdetét megelőzően a SZDB-nak jóváhagyásra beterjeszti az adott szemeszterre vonatkozó szakmai tervet. Amennyiben a SZDB a jóváhagyást megtagadja, úgy köteles a SZDB javaslatainak figyelembevételével újabb tervet készíteni, amelyet köteles a következő SZDB-i ülésen jóváhagyatni. A jóváhagyás után a szakmai tervről a következő Közgyűlés dönt. 4) A szakmai terv tartalmazza az adott szemeszter előadásainak időpontjait, a választható kurzuskínálatot, a vitaestek és a szakkollégiumi vitanap tervezett időpontjait, illetve a szakmai műhelyek kutatási tervezeteit. 5) A szakmai vezető feladatait a szakhoz kapcsolódó szakmai műhelyek vezetőivel folyamatosan együttműködve látja el. 6) A szakmai vezető a szemeszterre vonatkozó tervek és a kapcsolódó szakmai követelmények összehangolása, valamint a féléves szakmai terv előkészítése érdekében legalább félévente konzultál a szakmai műhelyek vezetőivel, valamint a munkájukat segítő mentorokkal. Az ülés során a műhelyvezetők ismertetik az adott szemeszterre vonatkozó terveiket és javaslatot tesznek a féléves szakmai követelményekre. A konzultációra meghívja az Igazgatót és a SZDB elnökét is. 7) A szakmai alelnök a feladatainak sikeres ellátása érdekében állandó felelősöket nevezhet ki maga mellé. 8) Az állandó felelősöket a szakmai alelnök a megválasztása után 5 napon belül nevezi ki. Az állandó felelősök hatásköréről és feladatairól a szakmai alelnök dönt, a feladataik elvégzéséért ő felel. 9) Állandó felelősök lehetnek: a. Előadás szervező; b. Kutatási felelős; c. Vitaest szervező; 9
d. Általános felelős. 25. A Szakkollégium Tagsága 3) Az tekinthető tagnak (továbbiakban: Tag), aki érvényes és sikeres felvételit tett a Szakkollégiumba, a felvételi eredményének kihirdetését követő naptól tagságának megszűnéséig. 4) Tag lehet minden olyan hallgató, aki a Főiskolán nappali tagozatos alap vagy mesterszintű képzésben vesz részt. 5) A Tag nem lehet tagja más szakkollégiumnak. 6) A Tag lehet Aktív, Támogató vagy szüneteltetés esetén Passzív Tag. 26. Passzív Tag 1) A Tagi status szüneteltetésére félévenként van lehetőség. A tagság teljes időtartama alatt összesen legfeljebb két szemeszter erejéig, a tag főiskolai hallgatói jogviszonyának folytonossága vagy hivatalos szüneteltetése mellett van lehetőség a szakkollégiumi tagság szüneteltetésére. Tagságának szüneteltetése alatt a Tag Passzív Tag. 2) A szüneteltetés és a felfüggesztés időtartama alatt a Tagságból eredő valamennyi jog szünetel. Passzív tagnak a szüneteltetés ideje alatt nincs szavazati joga és nem választható. 3) A szüneteltetést, a kurzusjelentkezés lezárását megelőző 10 napon belül a Tag - szóban vagy írásban - jelzi a SZDB felé. 4) A szüneteltetést követő félévben a Passzív Tag automatikusan Aktív Taggá válik, vagy a Szakkollégiumi Tagságát megszünteti. 27. Támogató Tag 1) A Felvételi Bizottság a felvételi eljárás végén javaslatot tehet azon felvételizők Támogató Tagként való felvételére, akik nem teljesítették a Szakkollégium felvételi követelményeit, azonban a Felvételi Bizottság indokoltnak tartja felvételüket. A javaslatról a SZDB dönt. 2) Elsőéves hallgató csak Támogató Tagként vehető fel. 3) A Támogató Tagok a szakkollégisták jogaival és kötelezettségeivel nem rendelkeznek, de részt vehetnek a szakkollégium kutatási tevékenységében, a szakmai programjain és a közösségi rendezvényeken. 4) A felvétel után fél évvel a Felvételi Bizottság javaslatot tesz a Közgyűlés számára azon Támogató Tagok felvételére az Aktív Tagok közé, akik aktívan részt vettek a Szakkollégium munkájában. A felvételükről a tagok meghallgatása után a Közgyűlés dönt. 5) Automatikusan megszűnik a tagsága azon Támogató Tagoknak, akiket a Felvételi Bizottság nem javasol felvételre a Közgyűlésnek. 28. A szakkollégista jogai és kötelezettségei 1) A szakkollégista joga: a) igénybe venni a Szakkollégium szolgáltatásait, valamint a Szakkollégium által biztosított tanulmányi, művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeket; b) részt venni a szakkollégiumi rendezvényeken a meghirdetett szakkollégiumi kurzusokon bekapcsolódva kutatási vagy egyéb projektekbe; c) részt vehet a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható; d) a szakkollégista részt vehet a szakkollégiumi élet minden kérdésének megvitatásában, véleményét kifejtheti, javaslatot tehet; 10
e) a szakkollégista kezdeményezheti kurzusok, szakmai programok megszervezését, illetve részt vehet ezek megszervezésében. 2) A szakkollégista köteles: a) A Főiskola szabályait, a jelen Szabályzatot, a házirendet, szakkollégiumi és hallgatói önkormányzat határozatait betartani és betartatni, b) a Főiskola és a Szakkollégium jó hírnevét megőrizni, c) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, megőrizni, megóvni, d) a szakkollégium programjain aktívan részt venni. e) Szakkollégiumi tag lehet a BGF aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatója. 3) A szakkollégiumi tagság megszűnik: a) ha a hallgató jogviszonya megszűnt azon a karon, ahol a szakkollégium tagja volt; b) ha a szakkollégista tagságáról írásban lemond a nyilatkozat megtételének időpontjában, illetve a nyilatkozatban meghatározott későbbi időpontban; c) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat által meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet, d) nem vesz részt két egymást követő Közgyűlésen és a Közgyűlés a tagságának helyreállítását nem fogadja el, e) fegyelmi vétség elkövetése esetén. f) A passzív státuszú hallgató szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és a passzív státusz időszaka a szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele, g) A szakkollégium tagjainak meghirdetett kurzust nem veszi fel, vagy nem tesz belőle sikeres vizsgát, h) Az adott évben nem adott be TDK dolgozatot és a tagságát a Közgyűlés minősített többséggel helyre nem állítja, i) Az adott félév előadásainak legalább kétharmadán nem vett részt. 4) A szakkollégistáknak joga van igénybe venni a Kollégium Szakkollégisták részére elkülönített férőhelyeit. A férőhelyek elosztásáról az SZDB dönt. A bentlakó szakkollégisták esetében a releváns kérdésekről minden esetben a Kollégium szabályzata az irányadó. 29. A Szakkollégiumi tevékenység elismerése 1) A szakkollégiumi hallgatók részére meghirdetett kurzusokat a többi tantárgyhoz hasonlóan fel kell venni (az indexbe és az elektronikus hallgatói rendszerbe is). A felvett kurzusokat az előírt vizsgával kell lezárni, az így szerzett kreditek a szabadon választható tantárgyakba kerülnek meghirdetésre. A szakkollégiumi kurzus vizsgáira a TVSZ vonatkozó szakaszai érvényesek. 2) Az intézményi szintű pályázatok (pl.: Erasmus ösztöndíj, Köztársasági ösztöndíj, kollégiumi felvételi kérelem, szakirány választás, stb.) elbírálásnál a szakkollégiumi tevékenységet kiemelten figyelembe kell venni. 30. A Szakkollégiumi felvételi eljárás 1) Az aktív tagok felvétele: a) A szakkollégium tagságának utánpótlása érdekében a Szakkollégium félévente tagfelvételt hirdet. Rendkívüli esetben. a Közgyűlés minősített többségű határozata alapján a tagfelvétel bármikor meghirdethet. 11
b) A szakkollégium február-márciusban tagfelvételt tart első és másodéves, szeptemberoktóberben első, másod és harmadéves diákok számára. c) A felvételi keret maximális nagyságáról a Közgyűlés dönt, figyelembe véve a Szakkollégium optimális létszámát. 2) A felvételi eljárás megindításához a Szakkollégiumba jelentkező hallgatónak pályázatot kell benyújtani, majd szóbeli felvételin vesz részt. 3) A pályázat tervezetét a Felvételi Bizottság készíti elő, amely tartalmazza a felvételi kérdőívet, a szükséges dokumentumok leírását és a kidolgozott pontrendszert. 4) A pályázat tervezetéről a SZDB dönt, amennyiben a Felvételi Bizottság javaslatát elutasítja, a Felvételi Bizottság a javaslatok alapján és az eredeti Közgyűlési döntés szerint módosítást készít. Ha a módosított pályázatot az SZDB elutasítja, akkor sürgős Közgyűlést kell összehívni, amely dönt a pályázatról. Amennyiben a közgyűlés elutasítja a pályázat tervezetét a Felvételi Bizottság automatikusan megszűnik és a Közgyűlés új Felvételi Bizottságot választ. 5) A felvételre jelentkezett hallgatót írásban kell kiértesíteni a felvételi időpontjáról. 6) A felvételi kérdéseknél elsősorban a felvételiző szakmai orientálódásának, a kapcsolódó tudományterületekhez való viszonyának, leendő szakmai munkájának, valamint a Szakkollégium profiljába tartozó szakmai kérdések iránti érdeklődésének a mértékét kell vizsgálni. 7) A Szakkollégiumba történő felvétel feltétele, hogy a bekerülő hallgató utolsó két tanulmányi félévének átlaga legalább 0,5-tel meghaladja az adott szak és évfolyam számára kiírt legalacsonyabb tanulmányi ösztöndíjsávot. 8) A felvételi pályázat pontrendszerének a következő súlyokkal kell súlyoznia a különböző tevékenységeket: a. Tanulmányi eredmények 30 %; b. Tudományos-szakmai eredmények 30 %; c. Írásbeli pályázat 20 %; d. Szóbeli felvételi 20 %. 31. A Felvételi Bizottság 1) A Felvételi Bizottság legalább három, legfeljebb öt főből áll. Tagjait a közgyűlés választja, a Felvételi Bizottság elnökét a bizottság tagjai közül a Közgyűlés választja. 2) A felvételi eljárás szabályszerű és előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a Felvételi Bizottság elnöke és a Szakkollégiumi Önkormányzat elnöke felel. 3) A Felvételi Bizottság a döntéseiről többségi szavazással dönt, szavazategyenlőség esetén a Felvételi Bizottság Elnöke dönt. 4) A Felvételi Bizottság feladatai: a. A pályázati tervezet elkészítése; b. A tagfelvétel időpontjának kitűzése; c. A pályázat lebonyolítása; d. Az írásbeli feladatok elkészítése és közzététele; e. A felvételi követelmények és a szükséges dokumentumok közlése a felvételizőknek; f. A szóbeli forduló levezetése; g. Az írásbeli és a szóbeli forduló értékelése; h. A felvételi ponthatár meghatározása, i. A Támogató Tagok jelölése a következő felvételi eljárásról döntő Közgyűlésnek, j. A Felvételi Eljárásról jegyzőkönyv készítése. 5) A Felvételi Bizottság elnökét a SZDB ülésein elszámoltathatja, a beszámolója elutasítása esetén új Felvételi Bizottság választását javasolhatja a Közgyűlésnek. 32. Alumni 12
1) Alumnis az, aki a Karon főiskolai tanulmányait szakkollégistaként sikeresen befejezte, és aki erre irányuló nyilatkozatával, illetve a szakkollégisták felkérésének elfogadásával szakkollégiumi tagsága megszűnésétől számított öt éven belül ezt a címet elnyeri. 2) Az alumnis a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. 3) Az alumnis státusza megszűnik: a. a cím elnyerésétől számított három év elteltével; b. lemondással. 4) Az alumnis tevékenységével segíti a Szakkollégium szakmai és közösségi működését. 33. Jogorvoslat A Szakkollégium tagjainak és a Szakkollégium szerveinek döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntése) által érintett minden hallgatónak joga van a Szakkollégium szerveinek döntése ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott eljárás keretében jogorvoslati kérelemmel élni. 34. Záró rendelkezések A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadását követő naptól hatályos. A jelen szabályzat hatályba lépésével hatályát vesztik a korábbi kari szakkollégiumi szabályzatok. 13