E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. május 26- i ülésére Tárgy: A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének a közterületek használatáról szóló 8/2001. ÖK. rendeletének módosítása Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: rendelet- tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Önkormányzati Iroda Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága.
Tisztelt Képviselő- testület! Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-én 2006/123/EK számon irányelvet fogadott el a belső piaci szolgáltatásokról. (A továbbiakban: Irányelv) Az Irányelv fő célja az egységes belső piacon jelenleg meglévő akadályok felszámolása, amelyek gátolják a szolgáltatókat különösen a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy működésüket kiterjeszthessék országuk határain túl, és a belső piac nyújtotta előnyöket teljes mértékben kihasználhassák. A közterület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. 13. pontja határozza meg. 13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. A közterület használatára vonatkozó alapvető rendelkezést az Étv. 54.. (1) bekezdése határozza meg. Ez azt tartalmazza, hogy a különböző terület-felhasználási kategóriába tartozó területeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Közterület esetében ettől jogszabály eltérhet. Ez utóbbi rendelkezés tekinthető felhatalmazó rendelkezésnek a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának önkormányzati szabályozására. Ilyen szabályozás hiányában a hivatkozott rendelkezés szerint nem használható a közterület rendeltetésétől eltérő célra. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései: 9. (2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik." 15. (3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el." 32. (1) A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak - beleértve a kerékpárutakat is - a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló területen levő utak: magánutak. Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat
tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok kezelésében levő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is. 33. (1) A közút kezelői: c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetőleg a 9/B..(3) bekezdése szerint szerződés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet; 36. (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. 37. (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) rendelkezései: 92. (10) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében a) a Ktv. 15. -ának (2) bekezdésében, 29. -ának (3) bekezdésében, 31. -ában, 34. - ának (1), (2), (5) bekezdéseiben, 35. -ában, 43. -ának (1) bekezdésében és 45. -ának (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét kell érteni, b) a Ktv. 3. -ának (2) bekezdésében, 7. -ának (3) bekezdésében, 14. -ának (1) bekezdésében, 34. -ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. -ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. -ában, 41. -ának (2) bekezdésében és 42/A. -ának (1) bekezdésében a jegyzőt (főjegyzőt) kell érteni. A Ktv. végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezései: 27. (3) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el. Az Irányelv következetesen engedélyezési eljárásról szól, melynek szabályozása során figyelembe kell venni az Irányelv 5., 7, 8, 9-13. cikkében foglalt követelményeket. A 10. cikk szerint az engedély, hozzájárulás érvényességi idejét a 11. cikk szerint fő szabályként határozatlan időre lehet meghatározni, kivéve, ha a határozott időtartamot, kivéve, ha az engedély automatikusan megújul vagy csak a követelmények folyamatos teljesítésének függvénye, illetve ha a rendelkezésre álló engedélyek száma a közérdeken alapuló kényszerítő indok miatt korlátozott, végül, ha az engedély korlátozott időtartamát a közérdeken lapuló kényszerítő indok támasztja alá. A 13. cikk értelmében az eljárások nem lehetnek visszatartó erejűek és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyhez, hozzájáruláshoz kapcsolódó esetleges díjnak ésszerűnek, arányosnak kell lenniük az engedélyezéssel kapcsolatos költségekkel, azokat nem haladhatják meg. A közterületek eltérő célú használatával kapcsolatos szabályozások kétféle elvi lapon nyugszanak. Egy részük mint Zirc Város jelenlegi rendeleti szabályozása is - úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos dönt arról, hogy hozzájárul-e a közterület eltérő használatához. Ennek az a következménye, hogy a polgári jog körébe tartozó tulajdonosi nyilatkozatnak minősül, ezért nem minősül közigazgatási ügynek, így nem terjed ki rá a KET hatálya. Ezért jogorvoslatnak sincs helye, nincs indokolási kötelezettség. A másik megoldás önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a társadalmi viszonyt és engedélyezési eljárás lefolytatásáról rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra kiterjed a KET hatálya, többek között jogorvoslati lehetőséggel is élhet a kérelmező, és alakszerű határozatot kell hozni az ügyben. Korábban mindkét megoldás alkotmányosnak minősült. Az Alkotmánybíróság 41/2000. (XI.8.) számú határozata azonban a kérdést új megvilágításba helyezte. A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság a következőkre mutatott rá. Az Alkotmány 57. (5) bekezdés első mondata alapján a jogát vagy jogos érdekét sértő bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen mindenki jogorvoslattal
élhet. Az Ör.1. és az Ör.2. alapján a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a kerületi közterület-tulajdon esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi tulajdonban lévő közterület használatáról pedig az Ör.2. 5. (1) bekezdésének megfelelően a fővárosi közgyűlés bizottsága dönt. Az Ötv. 2. (2) bekezdés első mondata szerint önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselőtestülete annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Mivel a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálására önkormányzati hatósági eljárásban kerül sor, az eljárásra vonatkozóan az Ötv. 109. -ának rendelkezését kell alapul venni. Eszerint az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényt kell megfelelően alkalmazni. (Természetesen jelenleg a KET szabályai alkalmazandók.) Az eltérő szabályok körében az Ötv. 11. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Ötv. 9. (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, továbbá a bizottságaira ruházza át. A 11. (2) bekezdése pedig az előbbiekben idézett szabályozáshoz illeszkedve azt írja elő, hogy a polgármester(főpolgármester), valamint a képviselőtestület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. A 11. (3) bekezdése első mondatának megfelelően a képviselőtestület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy az Ör.1. és az Ör.2. a hozzájárulás tárgyában hozott döntés elleni jogorvoslatra nem utal, nem jelenti a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog sérelmét. Az önkormányzat bizottsága által, a közterület-használati hozzájárulás iránti eljárásban hozott döntés ellen az Alkotmány 57. (5) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog alapján jogorvoslatnak van helye: az Ötv. 11. (2) bekezdése szerint a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani, a képviselőtestület határozatának felülvizsgálatát pedig a 11. (3) bekezdése alapján a bíróságtól lehet kérni.
Az Irányelv szintén az Alkotmánybíróság által kifejtetteket támasztja alá. Különösen a 10. cikk (6) bekezdésében foglalt követelményekre kell felhívni a figyelmet. Eszerint az engedély megadásának esetét kivéve az illetékes hatóságoktól származó bármely döntést, ideértve valamely engedély elutasítását vagy visszavonását is, alapos indoklással kell ellátni, továbbá azoknak a bíróság vagy egyéb fellebbezési hatóság előtt megtámadhatónak kell lenniük. Így a tulajdonosi hozzájáruláson alapuló modell nem elégíti ki az Irányelv hivatkozott rendelkezését. A közterület-használati kérelmek elbírálása során tehát az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ennek az elvi tételnek az alkalmazásával kell újraszabályozni a közterület-használatról szóló rendeletünket. Kérem az előterjesztés megtárgyalását. Mellékelem a hatályos közterület- használati rendelet, valamint az Irányelv szövegét. Zirc, 2008. május 15. dr. Árpásy Tamás jegyző
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE /2008.( ) rendelete A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használatának elősegítése érdekében. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja Zirc város közterületeinek, és zöldterületeinek védelme városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását. (2) E rendelet alkalmazásában: a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítósa (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése; b) mozgóbolt: önjáró vagy, gépjárművel vontatott árusítóhely; c) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak; d) vásár: országos vagy, helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; e) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés; f) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). Területfelhasználási egység, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési tervekben ilyen rendeltetésre kijelölnek. g) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, h) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla, i) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla), j) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény, k) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla,
l) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla, m) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, n) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla, o) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül. p) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része, q) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai, A rendelet hatálya 2.. (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közterületeire. Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá azok a Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában lévő területek, melyeken építmény létesítésére, vagy használatára építésügyi hatósági eljárást kell lefolytatni. (2) E rendelet Zirc Város közterületeit, városképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja: I. kategória (városkép szempontjából fontos) II. kategória (egyéb) közterületek, melyek felsorolását az I. számú melléklet tartalmazza. (3) A rendelet minden jogi személyre és magánszemélyre ide értve a jogi személyek társulásait és magányszemélyek társaságait is vonatkoznak, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, tevékenykednek.
A közterület használata és a közterület-használati engedély 3.. (1) A közterületet azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával mindenki ingyenesen használhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges. (3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért építési és a felvonulási tevékenységet is beleértve használati díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Zirc Város közterületein a közterület használata meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig legfeljebb 1 évre engedélyezhető. (5) Az engedélyes a közterület használat lejáratának időpontját megelőző 30 nappal előbb kérheti engedélyének meghosszabbítását. (6) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem érintik: a) a piaci használat engedélyezésére és ezzel kapcsolatos díj fizetésére, valamint b) a jármű várakozó és megőrző helyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. (7) A közterület foglalás tényét függetlenül attól, hogy engedély köteles, vagy nem be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak. 4.. Közterület használati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületen 10 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,
b) árusító és egyéb fülke (pl. cukorka, zöldség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló bódé, pavilon, asztal) elhelyezésére. c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez, d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, e) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, f) távbeszélőfülke, postai levélszekrény elhelyezésére, g) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, h) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, i) film- és televízió-felvételre, j) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakódás alkalmával göngyölegek elhelyezésére. k) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, l) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, m) kerékpármegőrző elhelyezésére, n) tüzelőanyag lerakására három hetet meghaladó időtartamra a II. kategóriába tartozó területekre, o) közúti közlekedési vállalatoknak a pályafenntartáshoz vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolására, p) ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására, q) hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezéséhez, r) cirkusz részére s) a helyközi autóbuszok várakozására a személyszállítási logisztikai központ területén, a helyijárati autóbusz parkolására az üzemeltetővel egyeztetett helyen 5.. Bejelentés-köteles közterület-használati tevékenység - a közterület használat kezdetétől számított 5 napon belül, ha a közterület- használat ezt az időszakot meghaladja - (a bejelentést a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályán, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán kell megtenni): a) szállított tüzelőanyag három hétig történő tárolása a II. kategória területén b) magánszemélyek esetén építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek kettő hétnél rövidebb időtartamra közterületen történő elhelyezése, illetve lerakása, c) nyomvonal jellegű létesítmények kialakítása c) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítása céljára üzemzavar esetén. 6.. (1) Közterületi használati engedély nem adható: a) olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza,
b) üzemképtelen jármű tárolására. A város közterületein és a parkolóban üzemképtelen járművek tárolása tilos. c) lakó-vagy középület homlokzatától 3 méteren belül pavilon és a hozzá tartozó szerkezeti elemek /előtető, reklám, stb./ elhelyezésére, d) a tömegközlekedési járművek megállóiban, e) a 7. - ban leírt járművekre f) törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével, g) járművek közterületen iparszerű javítására, mosására, h) árusító lakókocsikra /büfékocsikra/, i) I. kategóriába tartozó területeken 3 napot meghaladó tüzelőanyag lerakására, (3) Közterület használati engedély nem adható olyan tevékenység gyakorlásához, mely környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné, illetve az ott lakok nyugalmát zavarná. A jegyző az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján a városkép védelme, vagy alakítása érdekében megtilthatja közterületi létesítmények /az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy támfalom, üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég, vagy címtábla, falikarok, kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések / elhelyezését, illetőleg megszabhatja azok méreteit és elhelyezési módjait és külső megjelenési formáját. Járművek tárolása közterületen 7. (1) A 3,5 tonnánál nehezebb legnagyobb megengedett össztömegű jármű az erre kijelölt helyek kivételével közterületen nem várakozhat, ilyen célra szerződés nem köthető. (2) E rendelet alkalmazásában várakozásnak minősül a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges időn, illetőleg ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percen túl történő egy helyben tartózkodás. (3) A helyközi tömegközlekedést szolgáló járművek (autóbuszok) várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén engedélyezett a 2. számú mellékletben foglalt díjtételekkel. A helyközi tömegközlekedésre szolgáló autóbuszok várakozása: a./ menetrendszerinti helyközi autóbuszok napközbeni (06-22. óra közötti időszak) a kiállási idő tartamáig történő várakozása, b./ nem menetrendszerinti autóbuszok napközbeni (06-22. óra közötti időszak) várakozása (parkolás), c./ autóbuszok éjszakai (22.-06. óra közötti időszakban bármikor) várakozása. (4) A helyi tömegközlekedést szolgáló jármű (autóbusz) (3) bekezdés szerinti várakozása (az üzemeltetővel egyeztetett helyszínen) közterület-használati szerződéshez kötött.
(5) A személyszállítási logisztikai központot külön megállapodás alapján üzemeltető társaság saját járművei (autóbuszai) vonatkozásában a hivatkozott megállapodásban foglaltak az irányadóak. (6) A járművek (autóbuszok) által igénybe vett parkolóhelyeken a járművekben esetlegesen bekövetkező károsodások kapcsán az Önkormányzat felé igény nem érvényesíthető Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása 8. (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos rendeletekben meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére, a létesítményhez építési telken gépjármű- várakozóhelyeket kell létesíteni. (2) Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egy időben, - de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig - köteles megépíteni. (3) Vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló intézmény(ek) használatához kötött, telken belül létesített parkolónak legalább 50 %-át, a létesítményt használatba vevő személy vagy szervezet köteles az intézmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára hozzáférhetővé tenni. (4) E Rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során. (5) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása. (6) A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az illetékes hatóság engedélyét az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell. (7) Közterületen a gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli. (8)A közterületen megvalósított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át. (9) A jegyző több egymás melletti, vagy egymáshoz közeli létesítmény részére közös gépjármű- várakozóhely kialakítását is előírhatja.
(10) A közterületen kialakított gépjármű-várakozóhelyek után a 2. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni a kialakítást követő év január 1-jétől. A kialakítás költségeit a közterület-használati díjba be kell számítani. A közhasznú zöldterületek használata 9.. (1) A Rákóczi téri zöldterület helyi védettség alatt áll. A rendeltetésszerű használattól eltérő használatához külön engedélyt kell kérni. (2) A közterületen lévő zöldterületek és az ott lévő felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használata mindenki számára díjmentes, és időbeni korlátozás nélkül biztosított. (3) A zöldterületet kiállítások, előadások és más hasonló célra használni csak a közterületi használati engedély birtokában lehet. A hozzájárulás indokolt esetben azzal a feltétellel adható meg közterület-használati díj fizetése ellenében hogy a használó a zöldterület megóvását biztosítja és az ott okozott kár helyreállításáért felelősséget vállal. (4) Tilos zöldterületen: a) olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja, b) a berendezési tárgyakat (székek, padok) helyükről elmozdítani, a közlekedő utakon a forgalmat akadályozni, a berendezéseket és a növényzetet rongálni és a zöldterületet, berendezési tárgyakat hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni, c) a virágok vagy más növények szedése, csonkítása, kivágása, d) a zöldterületen elhelyezett tárgyak, fák hirdetésre való felhasználása, e) a madárfészkek rongálása, tojások kiszedése, madarak bármely eszközzel történő irtása, légpuska, flobert fegyver vagy lőfegyver használata, f) hobbi és háziállatok legeltetése, sétáltatása vagy azok áthajtása. (5) Aki a tilalmat megszegi, az okozott kárt köteles megtéríteni. A 14. éven aluli gyermek által okozott károkért a törvényes képviselő felel. (6) A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette. Közterületi fakivágás 10. (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. (2) Fakitermelést végezhet a./ a hivatal megbízottja, b./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján és az abban megadott feltételek mellett a közterülethez kapcsolódó ingatlan tulajdonosa, illetve annak megbízottja,
c./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján a közterületen munkát végző (közműfektetés, árokásás, stb.) vállalkozó. (3) A lakosság, gazdasági vagy társadalmi szervek által kezdeményezett fakitermelésnél a jegyzőnek döntés előtt közigazgatási bejárást kell összehívni az érintettek és a szakhatóságok részvételével. (4) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni. (5) A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező. A pótlás helyét és módját a jegyző határozza meg. (6) A Polgármesteri Hivatal megbízásából kitermelt fák pótlásáról a kivágást követő egy éven belül a megbízónak gondoskodnia kell (7) Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége. A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezéséről 11.. (1) Hirdetmény csak hirdető-berendezésen helyezhető el. (2) Hirdetmény a) csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, b) a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető (különösen a szórólapos hirdetmény). (3) Hirdetőberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható a külön rendeletben (KRESZ) szereplő táblák forma és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus és jelrendszer, (4) A megállítótáblák elhelyezése esetén a jegyző hozzájárulása szükséges. (5) Az érintett közút kezelőjének vagy a rögzítésre igénybevett építmény tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával építési engedély nélkül végezhető tevékenység az önkormányzat által történő lakossági tájékoztatást szolgáló ideiglenes jellegű hirdetések elhelyezése. (6) A hirdetőberendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni. Szerkezetileg több elemből álló hirdetőberendezés egy építménynek számít. (7) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdetőberendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(8) Hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. (9) A hirdetőberendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény szabályozza. Nem helyezhető el hirdetőberendezés 12.. a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben; b) közparkban; c) középületek falain; d) közterületen álló fákon, padokon; e) emlékműveken; f) szobrokon; g) áramszolgáltatói és távközlési szerelvényeken, berendezéseken. 13.. (1) A hirdetőberendezések kihelyezéséhez közterület használati engedélyt kell kérni 14.. (1) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Amennyiben a hirdetőberendezés eltávolítását a hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző külön törvény alapján intézkedik a végrehajtásáról. (3) Az e -ban meghatározott eljárások befejezéséig a hirdetőberendezés tulajdonosának újabb hirdetőberendezés elhelyezésére nem adható engedély. (4) Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdetőberendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetőberendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős. 15.. A választással kapcsolatos hirdetőberendezésekre és hirdetmények elhelyezésére e rendelet 11-14. -ban foglalt szabályok, valamint külön törvény szabályozásai irányadók. Az engedélyező hatóság 16..
(1) A közterület használat engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A közterület használati engedély megadásához hozzájárulást kell beszerezni. a) műemléki védettség alatt álló területen az Országos Műemléki Hivataltól /OMH/ b) a főútvonal-hálózatot érintő közterület használatának engedélyezéséhez az út kezelőjétől valamint a rendőrhatóságtól c) szükség szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /ÁNTSZ/ illetékes hivataltól d) jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes szakhatóságoktól Az engedély iránti kérelem 17.. (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja (2) A közterület használati engedélyt, ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges a tulajdonosnak, az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó /telep-/ helyének címét, b) a közterület használat célját és időtartamát figyelemmel a 3. /4/ bekezdésére is, c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirat/ másolatai, e) a közterület használathoz szükséges, 16.. (2) bekezdésben meghatározott szakhatóságok hozzájárulását, f) A hirdetőberendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell: fa) a pontos helyszínrajzot és műszaki tervet (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban); fb) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat; fc) a főépítész ennek hiányában az építési hatóság véleményét. g) kötelezettség vállalást arra vonatkozóan, hogy a használatbavétel megszűnte után az eredeti környezeti állapotot az engedményezett a saját költségén minden kártérítési igény nélkül helyreállítja. Az engedély megadása 18.. (1) Közterület használati engedély ez e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható /újítható meg/ aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (2) Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek értékesíthetők. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. (3) A jegyző Zirc Város közigazgatási területére mozgóárusítást engedélyezhet a szükséges
szakhatósági hozzájárulással rendelkező kérelmező számára. (4) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal, vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal. (5) A mutatványos tevékenység engedélyezésekor a 14/1994. /V.27./ IKM. rendelet alapján tanúsítani kell a berendezés műszaki alkalmasságát. Ennek hiányában közterület használati engedély nem adható ki. (6) A közterület használati engedélyben elő kell írni: a) hogy a használó köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni. b) minden esetben az eredeti állapot helyreállítását, a használatbétel megszűnte után c) építmény esetén annak funkcióját valamint az ott végzendő profilt. 19.. Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt a helyszínen magánál tartani. Az engedély visszavonása 20.. Az engedélyt a határozott időn belül vissza kell vonni, ha: a) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre használja b) az engedélyes a közterület használati díjat írásbeli elhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg. A közterület használati díj 21.. (1) A közterület használatáért közterület használati díjat kell fizetni. (2) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt a talajszintre vetített alapterületet /pl. előtető, napvédő, ponyva stb./ kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani. (3) A reklámberendezések esetén a terület kategóriájának megfelelően a teljes reklámfelület /lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig meghosszabbított méretét /területét/ kell a díjfizetés mértékének tekinteni.
(4) A közterület használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj. (5) A közterület használati díj mértékét, valamint a területi díjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A közút és járda nem közlekedés célú igénybevételéért fizetendő díj összegét a 19/1994. /V.31./ KHVM. rendelet 6.. /4/ bek. mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával a közút kezelője állapítja meg. (7) Különböző kategóriák határterületén a magasabb kategóriának megfelelő díjtételt kell alkalmazni. A közterület engedély nélküli használatának következményei 22.. (1) Aki e rendelet a) 4. -ában; b) 6. - ában; c) 7. -ában; d) 9. (4) bekezdésében; d) 10. (7) bekezdésében; e) 11. - ában; f) 12. - ában f) 14. - ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használata esetén a használó köteles használatot felhívásra megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. (3) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein /bírság, ismételt bírság/ túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére kell kötelezni. (4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére a polgármester a közterület használatot engedélyezheti. A használó ezzel nem mentesül az (1) és (3) bekezdésben felsorolt következmények alól. (5) Az aki közterületet építmény elhelyezésével engedély nélkül használ és az építmény elhelyezéséhez egyébként építési engedély szükséges, az építmény lebontására kötelezhető.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 23.. (1) Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően kiadott közterület-használati szerződések érvényességét. 24.. (1) Jelen rendelet 2008. június 01. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2001.(III.27.) ÖK rendelete és az azt módosító 13/2001.(V.29.)ÖK rendelet, 18/2004.(IV.26.) rendelet, 36/2004.(X.25.) rendelet, 25/2005.(X.11.) rendelet, 35/2005.(XII.13.) rendelet, 1/2007.(II.27.) rendelet, és 4/2008.(III.3.) rendelet. (2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
1.számú melléklet a közterületek használatáról szóló. (...) rendeletéhez I. kategória: városközpont, a város szempontjából kiemelten fontos az alábbi utcák által körülhatárolt terület: Rákóczi tér Alkotmány utca Ságvári utcáig Deák F. utca a Kenyérgyári patakig Köztársaság utca a Fáy A. utcáig Széchenyi utca Március 15. tér Kertész utca Kossuth utca az Orvosi rendelőig Damjanich utca Gyóni G. utca Arborétum hosszáig Petőfi S. utca Reguly A. utca Petőfi utcáig József A. utca a Bajcsy Zs. utcáig II. kategória: egyéb belterületek, melyek a fenti utcák által határolt részeken kívül esnek
2. számú melléklet a közterületek használatáról szóló.( ) rendelethez A közterület használat tárgya 1. A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet, hirdető berendezés /fényreklám/, cég- és cím tábla Díjtételek I. kategória területén II. kategória területén 500,- Ft/m 2 /hó 250,- Ft/ m 2 /hó 2. Árusító és egyéb fülke 1000,- Ft/ m 2 /hó 500,- Ft/ m 2 /hó 3. Géperejű bérkocsi, taxik állomás helye 1.000,- Ft/ m 2 /hó 500,- Ft/ m 2 /hó 4. Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű 20.000,-Ft/parkolóhely/év 10.000,- Ft/parkolóhely/év várakozóhely közterületen 5. Önálló hirdető-berendezés 1.200,- Ft/ m 2 /hó 600,- Ft/ m 2 /hó 6. Építési munkával kapcsolatos állvány, 50,- Ft/ m 2 /nap 20,- Ft/ m 2 /nap törmelék, föld, egyéb anyagok elhelyezése, valamint építési tevékenység esetén az 5.. b./ pontjában leírtak figyelembevételével 7. Idényjellegű árusítás ( 60 nap, vagy az annál 250,- Ft/ m 2 /nap 100,- Ft/ m 2 /nap hosszabb idejű árusítás ) 8. Alkalmi árusítás 600,- Ft/ m 2 /nap 300,- Ft/ m 2 /nap 9. Javító-szolgáltató tevékenység 300,- Ft/ m 2 /hó 150,- Ft/ m 2 /hó 10. Vendéglátóipari előkert 30,- Ft/ m 2 /nap 15,- Ft/ m 2 /nap 11. Üzleti szállítás vagy rakodás, láda, göngyöleg 200,- Ft/ m 2 nap 100,- Ft/ m 2 /nap elhelyezése, áru kirakodás 12. Mutatványos tevékenység 300,- Ft/ m 2 /nap 150,- Ft/ m 2 /nap 13. Sport és kulturális tevékenység díjmentes díjmentes 14. 21 napon túli tüzelőanyag tárolás - 150,- Ft/ m 2 /nap 15. Közhasználatra még át nem adott közterület 400,- Ft/ m 2 /év 200,- Ft/ m 2 /év ideiglenes hasznosítása 16. Egyéb A bérleti díj mértékét a fentiek figyelembe vételével esetenként kell megállapítani, napi díjtétellel is. 17. Cirkusz 50.000,- Ft/alkalom (maximum 3 nap) 18. Menetrendszerinti helyközi autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén 19. Nem menetrendszerinti autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén (parkolás) 20. Autóbuszok éjszakai várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén 21. Helyijárati autóbusz tárolása az üzemeltetővel egyeztetett helyen 22. A személyszállítási logisztikai központot üzemeltető autóbuszainak tárolása a személyszállítási logisztikai központ területén 1.000,- Ft/hónap/jármű 400.,-Ft./óra, Ötödik órától 100,-Ft./óra 5.000,- Ft./hónap/jármű díjmentes Üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint 23. Mozgó árusítás 500,- Ft/m 2 /nap
HATÁLYOS! ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET 13/2001.(V.29.) ÖK., 18/2004.(IV.26.), 36/2004.(X.25.), 25/2005.(X.11.), 35/2005.(XII.13.), 1/2007.(II.27.) és a 4/2008.(III.3.) rendeletekkel módosított A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL szóló 8/2001. (III. 27.) ÖK. rendelete egységes szerkezetben
Zirc Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használatának elősegítése érdekében. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja Zirc város közterületeinek, és zöldterületeinek védelme városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását. (2) E rendelet alkalmazásában: r) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítósa (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése; s) mozgóbolt: önjáró vagy, gépjárművel vontatott árusítóhely; t) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak; u) vásár: országos vagy, helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; v) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés; w) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). Területfelhasználási egység, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési tervekben ilyen rendeltetésre kijelölnek. x) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, y) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla, z) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla), aa) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény, bb) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, cc) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla,
dd) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, ee) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla, ff) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül. gg) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része, hh) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai, A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területén önkormányzat tulajdonában az ingatlan-nyilvántartás /telekkönyv/ helyrajzi számmutatójában közterületként /pl.: közút, járda, tér, közpark / nyilvántartott belterületi földrészletre, valamint ezek, továbbá építmények közhasználatra átadott részére. (2) E rendelet Zirc Város közterületeit, városképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja: III. IV. kategória (városkép szempontjából fontos) kategória (egyéb) közterületek, melyek felsorolását az I. számú melléklet tartalmazza. (3) A rendelet minden jogi személyre és magánszemélyre ide értve a jogi személyek társulásait és magányszemélyek társaságait is vonatkoznak, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, tevékenykednek. A közterület használata és a közterület-használati engedély 3.
(1) A közterületet azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával mindenki ingyenesen használhatja. (2) * A közterület rendeltetéstől eltérő használatához erre jogosító határozott idejű bérleti szerződés (továbbiakban: szerződés) szükséges. (3) ** A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért építési és a felvonulási tevékenységet is beleértve bérleti díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) *** Zirc Város közterületein a közterület használatára meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig legfeljebb 1 évre köthető szerződés. (5) **** (6) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem érintik: d) a piaci használat engedélyezésére és ezzel kapcsolatos díj fizetésére, valamint e) a jármű várakozó és megőrző helyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. (7) ** A közterület foglalás tényét függetlenül attól, hogy engedély köteles, vagy nem be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak. 4. Szerződés szükséges ***** : t) a közterületen 10 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, * Módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. ** Módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. *** Módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. **** Hatályon kívül helyezte a 25/2005.(X.11.) rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. ** Beiktatta a 36/2004.(X.25.) rendelet 1. -a. Hatályos 2004. november 1-től. ***** A mondatot módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 2. -e. Hatályos 2005. november 1-től.
u) árusító és egyéb fülke (pl. cukorka, zöldség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló bódé, pavilon, asztal) elhelyezésére. v) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez, w) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, x) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, y) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, z) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék, postai levélszekrény elhelyezésére, aa) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, bb) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, cc) film- és televízió-felvételre, dd) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakódás alkalmával göngyölegek elhelyezésére. ee) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, ff) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, gg) kerékpármegőrző elhelyezésére, hh) * tüzelőanyag lerakására három hetet meghaladó időtartamra, ii) közúti közlekedési vállalatoknak a pályafenntartáshoz vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolására, jj) ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tároló hely kialakítására, kk) hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséhez, s) 1 cirkusz részére a Sportpálya előtti térre t) 2, 3 helyközi autóbuszok várakozására a személyszállítási logisztikai központ területén, a helyi járati autóbusz parkolására az üzemeltetővel egyeztetett helyen. 5. 4 Bejelentés-köteles közterület-használati tevékenység - a közterület használat kezdetétől számított 5 napon belül, ha a közterület- használat ezt az időszakot meghaladja - (a bejelentést a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályán, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán kell megtenni): a) szállított tüzelőanyag három hétig történő tárolása a II. kategória területén b) magánszemélyek esetén építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek kettő hétnél rövidebb időtartamra közterületen történő elhelyezése, illetve lerakása, c) nyomvonal jellegű létesítmények kialakítása d) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítása céljára üzemzavar esetén. 6. * Módosította a 18/2004.(IV.26.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2004.május 1-től. 1 Beiktatta az 1/2007.(II.27.) rendelet 1. -a, hatályos 2007. március 1-től. 2 Beiktatta az 1/2007.(II.27.) rendelet 1. -a, hatályos 2007. március 1-től. 3 Módosította a 4/2008.(III.3.) rendelet 1. -a, hatályos 2008. március 17-től. 4 Módosította a 4/2008.(III.3.) rendelet 2. -a, hatályos 2008. március 17-től.
(1) Szerződés nem köthető **** : j) olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza, k) üzemképtelen jármű tárolásához. A város közterületein és a parkolóban üzemképtelen gépkocsik tárolása tilos! l) Az önkormányzati vagyonkezelő szervezet felszólítására a tulajdonos, üzembetartó köteles a járművet a részére megadott határidőn belül elszállítani, ha ezt nem teljesíti, a járművet az engedélyező hatóság a tulajdonos költségére elszállíttatja, m) lakó-vagy középület homlokzatától 3 méteren belül pavilon és a hozzá tartozó szerkezeti elemek /előtető, reklám, stb./ elhelyezésére, n) a tömegközlekedési járművek megállóiban, f) 5, 6 a 6/A. -ban leírt járművekre o) törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével, p) járművek közterületen iparszerű javítására, mosására, q) árusító lakókocsikra /büfékocsikra/, r) I. kategóriába tartozó területeken 3 napot meghaladó tüzelőanyag lerakására, (2) ***** Az I-es kategóriába sorolt /városközponti/ terület használata kapcsán nem köthető szerződés a városkép védelme, vagy alakítása érdekében ideiglenes jellegű építmények /pavilonok/ elhelyezésére. (3) ****** Szerződés nem köthető olyan tevékenység gyakorlásához, mely környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné, illetve az ott lakok nyugalmát zavarná. A jegyző az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján a városkép védelme, vagy alakítása érdekében megtilthatja közterületi létesítmények /az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy támfalom, üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég, vagy címtábla, falikarok, ÉDÁSZ kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések / elhelyezését, illetőleg megszabhatja azok méreteit és elhelyezési módjait és külső megjelenési formáját. * Járművek tárolása közterületen 6/A. 7, 8 (1) A 3,5 tonnánál nehezebb legnagyobb megengedett össztömegű jármű az erre kijelölt helyek kivételével közterületen nem várakozhat, ilyen célra szerződés nem köthető. **** A mondatot módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 4. (1) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. 5 Módosította az 1/2007.(II.27.) rendelet 2. -a, hatályos 2007. március 1-től. 6 Módosította a 4/2008.(III.3.) rendelet 3. -a, hatályos 2008. március 17-től. ***** Módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályos 2005. november 1-től. ****** Az első mondatot módosította a 25/2005.(X.11.) rendelet 4. (3) bekezdése. Hatályos 2005. november 1- től. * Beiktatta a 18/2004.(IV.26.) rendelet 2. -a. E rendelet 8. (2) bekezdése értelmében 2004. december 1-jén lép hatályba. 7 Módosította az 1/2007.(II.27.) rendelet 3. -a, hatályos 2007. március 1-től. 8 Módosította az 4/2008.(III.3..) rendelet 4. -a, hatályos 2008. március 17-től.