2015. augusztus VII. évfolyam 8. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Szabadtéri rendezvények a TvMI tükrében Kiürítési számítási módszer Haladási sebességek Aktuális Változások a tűzvédelmi törvényben Szabványhírek 2015. júliusban Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Mikor kell tűzriadó tervet készíteni? A tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai A tárolás szabályai a társasházak folyosóin Gépjárműparkolás szabályai a társasház udvarán Tűzoltóvízforrások felülvizsgálata 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. augusztus 5. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Szabadtéri rendezvények a TvMI tükrében A szabadtéri rendezvények kiürítésével kapcsolatos tervezés mindig komoly feladat elé állítja a szakembereket. A nyitott terek, utcák kiürítése teljesen más szemléletmódot követel az épületek kiürítésével szemben. Az 54/2014. BM-rendelet a szabadtéri rendezvények vonatkozásában sem határoz meg konkrét műszaki előírásokat, hanem csak követelményszinteket. A jogszabályban viszonylag kevés kiindulópontot találunk a szabadtéri rendezvények kiürítésszámításával kapcsolatosan. A régi metodikát használva, ki lehet indulni abból az előírásból, hogy a szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget a várható legnagyobb létszámot alapul véve biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni. Ez, valamint a kiürítéssel kapcsolatos tűzvédelmi műszaki irányelvben található információk alapján mutatjuk be a rendezvények kiürítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az új műszaki irányelv más megközelítést alkalmaz a számítás során, az alábbiakban igyekszem ezt a megközelítést bemutatni és értelmezni. Néhány olyan fogalom, amely a számításhoz elengedhetetlen: Kiürítendő terület: a tűz, veszélyforrás 40 méteres sugarú környezete. [m 2 ] Összefüggő tömeg: személyek csoportja, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja a 0,5 fő/m 2 -t. Összefüggő tömeg 40 méteres környezete: az összefüggő tömeg kezdeti szabad menekülési szélességét képező vonal minden pontjától mért 40 méter távolságon belüli, személyek közlekedésére, menekülésére alkalmas területek összessége. Rendezvény helyszíne: a szabadtéri rendezvény területének azon része, ahol a létszámsűrűség meghaladja a 0,5 fő/m 2 -t és megvalósul a műsorszolgáltatás, előadás, bemutató, kiállítás, vásár, egyéb esemény, tevékenység, amelynek elsősorban a célja a résztvevők odaérkezésének, és/vagy ahol a résztvevők koncentrálódása várható, beleértve a résztvevők által elfoglalt szervesen kapcsolódó területrészt is. A kiürítés számítása során kiemelten fontos, hogy a tűz, veszélyforrás keletkezési helyét megfelelően válasszuk ki. 2
A tűz, veszélyforrás keletkezési helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni az alábbiakat: tüzet, veszélyforrást olyan legkedvezőtlenebb helyen kell kialakítani, ahol az a rendeltetésszerű használat során létrejöhet; potenciális veszélyforrás a színpad, a hangkeverő, vezérlő; a rendezvényen kijelölt közösségi rendeltetésű sátrak is figyelembe vehetők, ebben az esetben a gyújtó forrás nélküli helyek figyelmen kívül hagyhatók, valamint a rendezvényen részt vevőknél található égő dohányneművel, gyufával sem kell számolni; különösen veszélyesek lehetnek a közösségi szórakoztató berendezések, melyek elektromos árammal vagy éghető üzemanyaggal működtethetőek; potenciális veszélyforrások lehetnek azok az árusító helyek, ahol gyújtóforrás található. Az irányelv már figyelembe vesz olyan környezeti tényezőket is, amelyek az előző szabályozásokban nem voltak megtalálhatók. Ilyen például, hogy menekülésre nem alkalmas a 30 cm-nél magasabb fűvel borított terület, valamint nem lehet figyelembe venni azt az útvonalat, ahol 1,9 m magasság alá belógó faág, tárgy vagy berendezés akadályozhatja a menekülést. A színpadok előtt a nézőtereket 1-3 méter távolságban bonthatatlan kötésű kordonnal kell elválasztani, ha a nézőtéren 2 fő/m 2 -nél nagyobb létszámsűrűség várható. A kiürítésszámítások elkészítésekor célszerű rögzíteni egy, de akár több kiürítési forgatókönyvet és a hozzá kapcsolódó menekülési stratégiát. A kiürítendő létszámra a rendezvény szervezője által meghatározott egyidejű létszámot kell alapul venni. A műszaki irányelv tartalmazza azokat az elrendezési megoldásokat és feltételeket, amelyek megvalósulása esetén kiüríthetőnek tekinthető egy a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szabadtéri rendezvény, valamint azon rendezvények, ahol színpadot alkalmaznak előadással, műsorszámmal stb. Az elrendezési megoldások és feltételek A kiürítendő terület határán kívül van olyan terület, amely alkalmas a rendezvény teljes tartama alatt a kiürítendő létszám befogadására. Ilyenek lehetnek például azok a szabadtéri rendezvények, amelyeket nagy városi parkokban szerveznek és a rendezvényt a park egy szegmensébe szervezik meg, míg a másik felét szabadon hagyják (azaz nem helyeznek oda vásárteret, színpadot stb.). Ennek a területnek nem teljesen kell üresnek és emberektől mentesnek lennie, hanem figyelembe vehetők olyan szabad területek, ahol a létszámsűrűség nem haladja meg a 0,5 fő/m 2 értéket. Az összefüggő tömeg 40 méteres környezetén belül a menekülésre figyelembe vett útvonalak legkisebb szabad szélességeinek összege oldalanként nagyobb, mint a kiürítés megkezdésének időpillanatában, a kiürítendő személyek által képezett összefüggő tömeg menekülésre számításba vehető oldalankénti kezdeti szabad menekülési szélessége. Tehát a 40 méteres környezeten belül a menekülési útvonalak szélessége növekszik, azaz a menekülő személyek sugarasan tágulva tudnak kijutni az öszszefüggő tömegből. Ez azért fontos, mert a menekülési útvonalak nyújtotta szabad szélességen a létszámsűrűség nem növekszik meg, nem alakul ki tölcsér-szindróma amikor is a szabad útvonal a tölcsér szűkülő részét képezi. Az irányelvben a kiállítások, vásárok, piac jellegű rendezvények (ahol nincs színpad) akkor tekinthetők kiüríthetőnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek: Az előzőekhez hasonlóan a kiürítendő terület határán kívül van olyan terület, amely alkalmas a teljes időtartam alatt a kiürítendő létszám biztonságos befogadására. A rendezvényterület menekülésbe vett útvonalainak szabad szélességét az érintett közlekedő területen tartózkodók létszáma alapján állapítják meg. A létszámot az árusítóhelyek méretei alapján lehet meghatározni. Árusítóhelyenként a vásárlói jelenlétre alkalmas felület szélessége (pult szélessége például), a szélesség előtt figyelembe kell venni egy 4 fő/m 2 létszámsűrűségű 1 méter széles sávot, ez mögött pedig egy 2 fő/m 2 széles sávot. Ezeket árusítóhely vásárlói jelenlétre alkalmas felület szélesség gel kell megszorozni, majd az egyes árusítóhelyek előtti létszámot össze kell adni. Ez fogja adni a létszámot. A menekülésre figyelembe vett útvonalak szabad szélességét tárolással, raktározással nem szűkítik le. 3
Minden megkezdett 150 fő után 0,75 méter szabad szélességet biztosítanak a menekülésre számításban vett útvonalon, de ez nem lehet kisebb 2,5 méternél. Menekülésre figyelembe vett útvonalakat nem szű kítik le. A rendezvényterület menekülésre figyelembe vett útvonalak összesített szabad szélessége minden megkezdett 150 fő után 0,75 m, de nem lehet ki sebb 2,5 méternél. Legalább kétirányú kiürítési lehetőség biztosított. Ha tehát a fenti feltételeknek megfelelően szervezünk koncertet, kiállítást, vásárt stb., akkor lényegében a rendezvény területét kiüríthetőnek tekinthetjük és nem szükséges bonyolult számításokkal igazolni, hogy a rendezvény biztonságosan kiüríthető. Abban az eset ben, ha a fenti feltételeket valamilyen okból nem lehet biztosítani, úgy számítási módszerrel kell igazolni a terület kiüríthetőségét. A szabadtéri rendezvények létszámsűrűség meghatározása Az alábbiakban bemutatom, hogy a tűzvédelmi mű szaki irányelv milyen számítási módszert alkalmaz szabadtéri rendezvények esetén. Szabadtéri rendezvények BM OKF Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 3. sz. ábra pp. 9. Ha nem tudjuk besorolni rendezvényünket az előző kategóriákba, illetve azok nem körülhatárolt módon megrendezettek, akkor a következő feltételek mara déktalan teljesülését kell elérni, hogy a rendezvény kiüríthetőnek legyen tekinthető: A kiürítendő terület határán kívül van olyan terü let, amely alkalmas a tervezett kiürítendő létszám befogadására. Itt azonban figyelembe lehet venni legalább akkora szabad területet is, ami biztosítja a létszámsűrűség csökkenését a kiürítendő területen ezzel elősegítve a haladási sebesség növekedését. Ezeknek a területeknek megközelíthetőnek és ké sedelem nélkül használhatónak kell lenniük tűz eset, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén. Kiürítési számítási módszer A rendezvényeken a létszámsűrűséget a kiürítés során homogénnek kell tekinteni a helyszín vonatkozásá ban, tehát összefüggő tömegként kell értelmezni (0,5 fő/m2-t meghaladó létszámsűrűség). Kétféle számítási metódus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Első számítási metódus Az első metódust akkor kell alkalmazni, amikor a ki ürítendő személyek által képzett tömeg menekülésre számításba vehető, oldalankénti kezdeti szabad me nekülési szélessége kisebb, mint az összefüggő tömeg 40 méteres környezetén belül a menekülésre figyelem be vett útvonalak legkisebb szabad szélességeinek ol dalankénti összege, de nagyobb, mint a minimális menekülési szélesség. A minimális menekülési szélességet az alábbiak szerint kell meghatározni: Minimális menekülési szélesség = Adventi vásár 4 N k 4 N a vizsgált rendezvény helyszínén tartózkodó sze mélyek száma (fő),
k a menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélességének átlagos átbocsátó képessége (41,7 fő/ m/perc). Az első számítási metódus nagyban hasonlít a kiürítésszámítások során alkalmazott képletre, a számítás is ugyanazon a logikán alapul. Eltérések csupán az értékek megadásában találhatók, ezekre külön felhívom a figyelmet! T a2 = s v T a2 a vizsgált rendezvény, helyszín kiürítési időtartama a menekülésre figyelembe vett útvonalszakaszok alapján. s a menekülésre figyelembe vett útvonal szakaszainak a hossza a legtávolabban lévő személytől mérve méterben. Tehát annak a személynek a menekülését kell figyelembe venni, aki a leghátrébb tartózkodik és a legtöbb útvonalat kell megtennie a biztonságos térbe jutásig. v számításba vett útvonalszakaszokhoz tartozó haladási sebességek. Ebben az esetben nemcsak egy haladási sebességgel tudunk számolni, hanem az egyes útvonalszakaszok, az azokon tartózkodó létszám sűrűségétől lehet függővé tenni a számítást. Második számítási metódus A második számítási metódus tulajdonképpen az első továbbfejlesztett változata, ahol a minimális menekülési szélesség nem biztosított, a menekülési útvonalon szűkítések találhatók (tölcséreffektus), így azok vizsgálata más módszert igényel. A második számítási metódus már jóval bonyolultabb, a műszaki irányelv is azt javasolja, hogy először vizsgáljuk meg az útvonalhosszak szerinti kiürítési időtartamot és ezt követően vizsgáljuk a szűkítések átbocsátóképességét. A második számítási metódusnál szintén 4 perces kiürítési időtartam követelménnyel kell számolni. Ehhez a számítási módszerhez az alábbi képletet kell alkalmazni: T b = s 2 v 2 + N k l + s 3 v 3 T b a vizsgálat rendezvény helyszínének kiürítési időtartama a menekülésre figyelembe vett útvonal átbocsátóképessége alapján. s 2 a szűkített keresztmetszet eléréséhez szükséges leghosszabb útvonal a szűkített keresztmetszethez legközelebb álló személy számára. Itt azt kell vizsgálni, hogy annak a személynek, aki legközelebb tartózkodik a leszűkített keresztmetszethez, mi az a leghoszszabb útvonal, amit meg kell tennie a szűkítés eléréséig. v 2 a számítási útvonalon meghatározott haladási sebesség. N a kiürítési útvonalon (szűkítéseken) menekülő személyek száma, ez jelentheti azt is, hogy több szektor esetén csak a meghatározott szektorok a hozzájuk rendelt menekülési útvonalat kell, hogy használják. Más kérdés, hogy egy teljesen szabad rendezvény esetén, ahol nincs szektorokra osztás, a tömeg hogyan fog viselkedni a tér teljes kiürítése esetén. k a menekülésre figyelembe vett útvonal átbocsátó képessége (ez általában 41,7 fő/m/perc, lépcsőn pedig 33,3 fő/m/perc. l a rendezvény menekülésre figyelembe vett útvonalainak számításba vett összesített legszűkebb keresztmetszetet adó szabad szélessége. Ez alatt azt érti az irányelv, hogy vizsgáljuk meg a lehetséges menekülési útvonalakat, és mindegyik legszűkebb keresztmetszetét vegyük csak figyelembe, és ezeket összesítve helyettesítsük a képletbe. s 3 a legszűkebb keresztmetszet kezdetétől a kiürítendő terület határáig tartó menekülésre számításba vett útvonalak közül a legnagyobb együttes hossza. Azaz a menekülési útvonal legszűkebb vonalától mért útvonal, amelyet a kiürítendő terület határáig kell felmérni. v 3 a számítási útvonalon meghatározott haladási sebesség. Értelmezzük a képletet! A képlet első tagja azt az időtartamot hivatott meghatározni, amely idő alatt a menekülő tömegből az első személy eléri a menekülési útvonalon azt a szűkítést, amelynek elérése a legnagyobb időbe telik. A képlet második tagja a torlódási pontokra vonatkozik, itt határozzuk meg, hogy a tömeg mennyi idő alatt jut át a szűkítéseken. A kiürítés sikeressége a torlódási pontoktól válik függővé ugyanúgy, ahogy az épületeknél az ajtók szélessége alapvetően befolyásolja egy épület, tűzszakasz stb. jogszabály adta keretek közötti kiürítésének sikerét. 5
A képlet harmadik része kiegészíti az eddigieket, ennek fizikai tartalma, hogy a menekülésre figyelembe vett útvonalakon található legszűkebb keresztmetszetet követő útvonalszakasz(ok) bejárásához szükséges időt fedi le. Abban az esetben, ha több egyformán legszűkebb keresztmetszet van az útvonalon, úgy a legtávolabbit kell figyelembe venni a számítás során. Szabadtéri rendezvény típusa Haladási sebesség korrekciós tényezője Gyerekrendezvény, gyermek koncert 0,8 Jellemzően menekülésben korlátozott személyek részére tartott rendezvény, koncert 0,6 Vetítés mozi, sportközvetítés, bemutató Komolyzenei rendezvény, koncert 0,8 2. táblázat. Példák a rendezvény típusa korrekciós tényezőkre A műszaki irányelvben találhatóak a szabadtéri rendezvények biztonsági intézkedések dokumentációjára vonatkozó előírások. Sok gondot okozott, hogy a jogszabály nem nyújtott elegendő támpontot a menekülési, kiürítési, illetve havária tervek készítéséhez. A műszaki irányelvben megtalálhatók azok a tartalmi elemek, amelyekre ki kell térni a biztonsági intézkedések dokumentációjában. Gyermekrendezvény (jól tükrözi a korlátozott menekülési lehetőségeket) Haladási sebességek A szabadtéri rendezvények esetében a műszaki irányelvben egészen más sebességek találhatók, mint a Kiürítés c. műszaki irányelvben. Az irányelv azért közelítette meg így ezt a kérdést, mert szabadtéren könynyebb a menekülés, így a menekülő személyek gyorsabban tudnak haladni, mint egy épületen belül. A kiürítendő terület létszámsűrűsége [fő/m 2 ] 0,5 1 1 2 2 3 3 felett Vízszintes átlagos haladási sebesség [m/min] 65,95 49,60 27,80 11,45 1. táblázat. Haladási sebesség a létszámsűrűség függvényében Haladás lépcsőn [m/min] 57,88 43,40 24,10 9,63 Tartalmaz olyan korrekciós tényezőket is, amelyeket a különböző rendezvényeken figyelembe kell venni, továbbá meghatároz a talaj típusára vonatkozó korrekciós tényezőket is. A leírás igen aprólékos, ezért az alábbiakban néhány példát sorolunk fel: Rendezvény adatai, szervező és képviseletre jogosult személy adatai, elérhetősége, Helyt adó terület leírása, azonosítása, méretei és megközelítési útvonalai, Biztonsági személyzetre vonatkozó információk, létszáma, kik látják el, irányítók neve és elérhetősége, Káresemény esetén szükséges teendők leírása, tűzoltás módja és lehetőségei, közmű-ellátás leírása és annak lekapcsolási lehetőségei, Menekülési irányok jelölési módjai, normál üzemi és tartalék megvilágítás, illetve ezek lehetőségei, Résztvevők tájékoztatására szolgáló eszközök, hálózattól független eszközök elhelyezkedése, használata, Kiürítésszámítás, kiürítési terv, Tűzveszélyes tevékenységek leírása, propán-bután palackok alkalmazási helyei, azok száma, Helyszínrajzok, az egyes nem állandó jellegű létesítmények elhelyezkedése, megközelítési útvonalak és méreteik, tömegtartózkodásra alkalmas épületek, közmű nyitó-zárószerkezetek stb. A műszaki irányelv mellékleteinek segítségével jól meg lehet tervezni egy szabadtéri rendezvény biztonsági intézkedéseinek dokumentációját. 6
Az irányelvben az alábbi mintadokumentumok találhatók: szabadtéri rendezvények bejelentésének adattartalma, a tűzvédelmi oktatási jegyzőkönyv, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése. Egyedi biztonsági jelekre, rajzokon alkalmazandó jelölésekre is találhatunk példákat a műszaki irányelvben, ezek például a pánikzárra, forgóvillára, kézi hangosító eszközre, irányítási pontra tartalmaznak mintákat egyedi biztonsági jelekhez. Célszerű, ha egyedi biztonsági jelet alkalmazunk vagy készíttetünk, amelyeket mindig el kell látni jól olvasható rövid kiegészítő felirattal, mivel sokszor az ott tartózkodók nem ismerik fel automatikusan az ilyen jellegű rajzokat. A feliratoknak pszichológiai hatása van, a látogatók a biztonsági jel alatti feliratot automatikusan elolvassák, és emlékezetükben párosítani fogják az olvasottak értelmét a piktogramok ábráival, így nagyobb valószínűséggel fogják menekülés esetén is felismerni ezeket az egyedi biztonsági jeleket. Ugyanez igaz, ha tablón helyezünk ki tájékoztató jellegű információkat, mindig lássuk el őket felirattal és lehetőleg legalább 2 nyelven, magyarul és angolul írjuk ki, hogy az adott piktogram mit takar. Egy szabadtéren használt propán-bután palack felrobbanása tömeges sérülésekkel járna, ezért ezek alkalmazását szigorú feltételekhez kell kötni. Minden esetben biztonsági szeleppel ellátott palackot kell alkalmazni, amelyek nem engedik a palackot felhasadni, hanem a kritikus nyomás elérésekor a biztonsági szelep leengedi a túlnyomást. Az üres palackok is ugyanolyan veszélyesek, mint a teli palackok! Sőt, régebben történtek kísérletek az üres, illetve teli palackok tűzhatásnak kitettségével kapcsolatban. Meglepő eredménnyel zárult a kísérlet: az üres palackok robbanási energiája sokkal nagyobb volt, mint a teli palackoké, utóbbiak nagyobb lánghatással, de kisebb robbanási energiával hasadtak fel. A tűzoltó gépjárművek közlekedésére tervezett út lehetőség szerint ne essen egybe a rendezvény résztvevői által használt közlekedési útvonallal. Ennek kivitelezése igen nehéz és komoly szervezést kíván, azonban a gépjárművek havária helyzetben történő minél gyorsabb bejutása kiemelten fontos. A rendezvényeken az OTSZ 217. (1) (4) bekezdéseiben foglalt irányítási pontra vonatkozó követelmények mellett a műszaki irányelv a funkció maradéktalan ellátása érdekében több javaslatot is tesz. Nagyon egyszerű dolog az időjárás viszontagságai elleni védelem, ugyanis a hirtelen lecsapó vihar közben kifejezetten gondot okozhat, ha az irányítási ponton tartózkodók elsődlegesen azzal vannak elfoglalva, hogy ne vigye el a sátrat a vihar. Az irányítási pontot úgy kell elhelyezni, hogy az minél hatékonyabban alkalmazható legyen, jó rálátást biztosítson a terepre, de a beavatkozók könynyen megközelíthessék. Tömeghisztéria és pánik az 1989-as Liverpool Nottingham FA angol labdarúgó mérkőzés Hillsborough A műszaki irányelv a jogszabállyal összhangban tartalmaz a rendezvények biztonságát növelő tényezőkre vonatkozó javaslatokat. A propán-bután palackok különösen sok gondot okoznak tűzesetek során a beavatkozó tűzoltói állománynak. Legyenek meg a rendezvény területét lefedő kommunikációs és tömegtájékoztatási eszközök, illetve ezek vezérlési lehetőségei. A szabadtéri rendezvényekre vonatkozóan a műszaki irányelv utolsó melléklete egy számítási példát tartalmaz, amiben részletesen elmagyarázza a kiürítési számítás végrehajtásának rendjét. 7
Aktuális Változások a tűzvédelmi törvényben 2015. július 8-án megjelent a 2015. évi CXX. törvény az egyes vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő törvények módosításáról. A törvény többek között módosította a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt (tűzvédelmi törvény) is. Az 1996. évi XXXI. törvény (tűzvédelmi törvény) 4. i) pontja helyébe új rendelkezés lépett! E törvény alkalmazásában: Régi norma: i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik; Új norma: i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) ia) tűzveszélyes gázok, ib) tűzveszélyes aeroszolok, ic) tűzveszélyes folyadékok, id) tűzveszélyes szilárd anyagok, ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, if) piroforos folyadékok, ig) piroforos szilárd anyagok, ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak; Az 1996. évi XXXI. törvény (tűzvédelmi törvény) 4. -a a következő x) és y) ponttal egészült ki. E törvény alkalmazásában: x) tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezetekből álló rendszer, amelyben az ia) ik) alpontban meghatározott anyag vagy keverék előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik; y) megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/ EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a tűzoltó-technikai termékre, a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőség igazolására alkalmas irat. Az 1996. évi XXXI. törvény (tűzvédelmi törvény) 48. (2) bekezdés módosításra került a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényessége tekintetében. Régi norma: (2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltótechnikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb 2015. július 1-ig érvényesek Új norma: (2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, 2013. július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül 2016. július l-jéig hatályosak. Az 1996. évi XXXI. törvény (tűzvédelmi törvény) a következő 51. -sal egészült ki. 51. E törvény 4. i) pontja az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/ EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 8
Szabványhírek 2015. júliusban 2015. júliusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 54-27:2015 Tűzjelző berendezések. 27. rész: Légcsatorna-füstérzékelők MSZ EN 16623:2015 Festékek és lakkok. Festékek és lakkok. Reaktív bevonatok a fémes hordozók tűz elleni védelmére. Meghatározások, követelmények, jellemzők és jelölések. MSZ EN 12972:2015 Veszélyes anyagok szállítótartályai. A fém szállítótartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése. MSZ EN 60079-10-2:2015 Robbanóképes közegek. 10-2: rész: Térségek osztályozása. Robbanóképes poros közegek (IEC 60079-10- 2:2015) az MSZ EN MSZ EN 60079-10-2:2010 helyett, amely azonban 2018. 02. 20-ig még érvényes MSZ EN 16497-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű beton égéstermék-elvezető berendezések. 1. rész: A helyiség légterétől függő alkalmazások MSZ EN ISO 3679:2015 A belobbanás és a be nem lobbanás, valamint a lobbanáspont meghatározása. Zárt tégelyes, gyors egyensúlyi módszer (ISO 3679:2015) az ISO 3679:2004 és az MSZ EN ISO 3680:2004 helyett Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Mikor kell tűzriadó tervet készíteni? Kérdés Társasházunk köteles tűzriadó tervet készíteni? Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A (3) bekezdés értelmében a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet 4. (1) bekezdése értelmében 9
a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat; a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m 2 -nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. Fentiek alapján kijelenthető, hogy többlakásos lakóépület területére nem kell a 30/1996. (XII. 6.) BMrendelet szerinti Tűzriadó Tervet készíteni. Másfelől meg kell jegyezni, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BMrendelet (régi OTSZ) 592. (1) bekezdése előírta lakóépületre, hogy ki kell dolgozni a tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) már nem tartalmaz ilyen követelményt. Összefoglalva: jelenleg sem a 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet szerinti Tűzriadó Terv, sem a régi OTSZ szerinti tűzvédelmi házirend készítésére nem kötelezett a társasház. A tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai Kérdés Társasház pinceszintjén lévő teremgarázs és tároló területén szükséges-e készenlétben tartanunk tűzoltó készüléket? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) 204. -a előírja, hogy tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani: az önálló rendeltetési egységekben, ahol az OTSZ előírja és jogszabályban meghatározott esetekben. Az új OTSZ kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzvédelmi hatóság az előírtakon felül további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 95. pontja értelmében az önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Fentiekből következik, hogy amennyiben a társasház alagsorában lévő gépjárműtároló vagy tároló helyiség 10
csak a lakóépület funkcióját biztosítja, akkor nem kell tűzoltó készüléket készenlétben tartani. Amen nyiben viszont a gépjárműtároló vagy a tároló helyiség nem a lakórész kiszolgálását biztosítja, hanem egy gazdálkodó szervezet parkolóként, illetve raktárként üzemelteti, akkor már el kell helyezni tűzoltó készüléket mind a gépjárműtároló, mind a tároló he lyiség területén. A tárolás szabályai a társasházak folyosóin Kérdés Társasházunk több szintjén is előfordul, hogy a lakók különböző anyagokat tárolnak, hivatkozva arra, hogy korábban ezt a gyakorlatot nem kifogásolta senki. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet jelenleg anyagokat tárolni a folyosókon? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabály zat (új OTSZ) 205. -a kimondja, hogy az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. Előírja továbbá, hogy lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem helyezhetők el. A (3) bekezdés alapján lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le. Az OTSZ hivatkozott rendelkezései alapján tehát egy értelmű, hogy a lakóépület közlekedőin fa bútorok, papírok, fém szekrények, hűtőgépek stb. nem tárol hatók, kizárólag növények, és azok is csak úgy, hogy a menekülést, mentést ne akadályozzák. Gépjárműparkolás szabályai a társasház udvarán Kérdés Társasházunk az udvaron kialakított gépjárműparkolást kívánja újraszabályozni a megváltozott lakói igények miatt. Kérdésem, hogy milyen távolságokat kell betartani az ablakoktól, erkélyektől? Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelet (régi OTSZ) 601. (3) bekez dése előírta, hogy gépjármű udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függő leges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra helyezhető el. A régi OTSZ e rendelkezése 2012. november 12-ig volt hatályban. 11
Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott, 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) nem rendelkezik arról, hogy udvarban gépjármű az ajtó, ablak, erkély vagy kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső mekkora távolságában helyezhető el, ezért a parkolás kialakítása során az új OTSZ alapelveit kell figyelembe venni. Az új OTSZ alapelvei többek között kimondják, hogy az építményben tartózkodók részére biztosítani kell az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet. A tűzoltói beavatkozás hatékonysága érdekében előírja, hogy biztosítani kell a tűzoltói beavatkozást segítő berendezéseket, eszközöket és azok tűzoltóság általi kezelhetőségét, az építmény környezetében a tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez, működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és a károkozás nélküli bejutást az építménybe. Tűzoltóvízforrások felülvizsgálata Kérdés Társaságunk telephelyén egyaránt megtalálható fali tűzcsap, föld feletti tűzcsap, tüzivíz tározó medence és szerelvényszekrény. Kérdésem, hogy ezen eszközök felülvizsgálatát milyen gyakorisággal és milyen jogosultsággal kell elvégezni? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) a tűzoltóvízforrások felülvizsgálatával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: A felülvizsgálatot a falitűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve tűzoltóvízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni. Föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. Szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes körű felülvizsgálatáról kell gondoskodni. A szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcsövet, nyomótömlő-szerelvényt, áttét kapcsot 5 évenként kell nyomáspróbának alávetni. Medencék, tartályok és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról, ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról kell gondoskodni. Az új OTSZ 18. melléklete fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték féléves ellenőrzését az üzemeltető részére írja elő, míg az évenkénti időszakos felülvizsgálatot csak tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti el. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, nyolcadik szám, 2015. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.