2. A növényvilág védelmének története. Természetvédelem a világban. Természetvédelmi forró pontok. Hazai vonatkozások. Történelmi előzmények. Természetvédelem a XX. században. Első védett területeink és növényeink.
A növényvilág védelmének előzményei I. II.
A növényvilág védelmének előzményei III. Természet értékeinek felismerése - Természetvédelmi kezdeményezések az első írásos emlékektől Pl.: 1769: Mária Terézia erdőrendtartása A fáknak és erdőknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés
A növényvilág védelmének előzményei A gyökerek a természet és az ember viszonyával kapcsolatos vallási és filozófiai nézetekre vezethetők vissza: 1. keleti vallások Sinto vallás japán Konfuciánusok, taoisták kínai vallások Buddhizmus - indiai
A növényvilág védelmének előzményei 2. európai szemlélet Isten a világot az emberért teremtette a természet az ember jólétét szolgáló közeg Emberközpontú antropocentrikus világnézet korlátozás és bűntudat nélküli természethasználat Ennek ellenére, (vagy emiatt?) a természetvédelem gyökerei Európában erednek
A növényvilág védelmének előzményei Gyarmatosítások - és hatásuk
A növényvilág védelmének előzményei Új területek felfedezését mindig természettudósok megjelenése kísérte A. Humboldt 1800 körül Spheniscus humboldti Humboldt-pingvin Dosidicus gigas Humboldt-tintahal Lilium humboldtii Humboldt-liliom Phragmipedium humboldtii kosborféle Quercus humboldtii Andesi tölgy Conepatus humboldtii Patagóniai bűzösborz Annona humboldtii egy cukoralmafaj (Annona reticulata) Utricularia humboldtii egy renceféle Geranium humboldtii Humboldt-gólyaorr Salix humboldtiana Humboldt-fűz Inia geoffrensis humboldtiana az amazonasi folyamidelfin alfaja
Spheniscus humboldti Humboldt-pingvin Dosidicus gigas Humboldt-tintahal Lilium humboldtii Humboldt-liliom Phragmipedium humboldtii kosborféle Quercus humboldtii Andesi tölgy Conepatus humboldtii Patagóniai bűzösborz Annona humboldtii egy cukoralmafaj (Annona reticulata) Utricularia humboldtii egy renceféle Geranium humboldtii Humboldt-gólyaorr Salix humboldtiana Humboldt-fűz Inia geoffrensis humboldtiana az amazonasi folyamidelfin alfaja
A növényvilág védelmének előzményei Az amerikai kontinens példája: Gyarmatosítók kapzsi pusztítása nemcsak a természeti értékek, hanem az őslakosok kultúrája terén A térhódítás keletről nyugatra letarolt erdőket hagyott maga után, eredmény: a partmenti erdők jórészt másodlagos erdők Indiánregények pozitív természetszemlélete Európára is hatott (J. F. Cooper)
A növényvilág védelmének előzményei Henry Thoreau a természet és a mértékletesség szószólója Walden c. műve visszavonult magányában készült útjára indít egy új szemléletet Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni.... Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.
A növényvilág védelmének előzményei Az egyes gyarmatokon a XVIII. sz.-ban már korlátozzák az erdőirtásokat, vízszennyezést a halak érdekében Britek Indiában megvalósították az erdőrezervátumok hálózatát, példájukat más kontinenseken is követték. Vadállományok, ritka állatfajok védelme
Természetvédelmi forrópontok a XX. században 1978 első nemzetközi természetvédelmi konferencia: San Diego 1992 ENSZ Környezet és fejlődés világkonferencia Biodiverzitás védelmére Rio de Janeiro Folyóiratai: pl. Conservation Biology, Ecological applications, Biodiversity and Conservation, Applied Vegetation Science.
A biodiverzitás forró pontjai a világtérképen (Wilson 1992 alapján)
Kiemelkedő értékű élőhelyeknek és fajoknak helyt adó területek Magyarországon MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézet, Vácrátót, 2003
A természetvédelem története Magyarországon Első rendelkezések a XIV. sz.-tól, erdő és fahasználat szabályozását szolgálták Melius 1587, Diószegi-Fazekas 1807, Kitaibel P. 1780-tól Csak a XIX sz. közepétől mutatható ki a tudományos alapú védelem: nemzeti érzés gazdasági érték tudományos, immanens érték Darwin hatása Herman Ottó
A természetvédelem története Magyarországon 1879 - első erdőtörvény az intézményes természetvédelem kezdete. Kötelező érvényű törvényi előírásokat nem tartalmazott, de elősegítette a természeti értékek megmaradását (pl. foglalkozott a bakonyi tiszafás erdővel) 1895 - Degen Árpád már a honi vegetációt félti a kultúráktól és a külhoni fajoktól Rapaics Raimund Hortobágy, kultúrális értékek 1900-ban rendelet védhette a különleges fapéldányokat (Földművelésügyi Minisztérium)
Növényfajok védelmének igénye (XIX sz.): különlegességekre vonatkoztak: (Simonkai Lajos, Borbás Vince, Dégen Árpád, Herman Ottó) gyógynövények nagytermetű öreg fák feltűnő szépségű fajok Nymphaea lotus subsp. termalis Molnár V. A. felvétele
Taxus baccata
Trapa natans
Peganum harmala törökpirosító
A természetvédelem története Magyarországon 1909 Kaán Károly erdőmérnök A természeti emlékek fennmaradása útmutatás is a megóváshoz 1931 Kaán Károly: Természetvédelem és természeti emlékek
A természetvédelem története Magyarországon 1935 második erdőtörvény egyben az ELSŐ MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNY életre hívta az Országos Természetvédelmi Tanácsot (OTT - 1938) Eredményei: természetvédelmi területek sora, több mint 200, pl. debreceni Nagyerdő, csévharaszti borókás (1939) ohati tölgyes, füzéri Várhegy, Baláta tó 1937-38 Bátorligeten az állam 40 holdat megvásárol
1945-után a háborús évek pusztításai 1950-es évek: a Bátorligeti-ősláp védetté nyilvánítása, természet feltáró kutatómunkával első tájvédelmi körzetek Tihanyi félsziget, Kis-Balaton, Sas-hegy Az államosítás és kollektivizálás pozitív hatása a természeti területekre
1971 első védett növényfaj: Adonis x hybrida (volgensis néven) Békés megyében Nemzeti Parkok alapításának kezdete 1973 1977 - OKTH
1982. évi 4.sz. természetvédelemről szóló minisztertanácsi RENDELET (Magyar Közlöny) elsőként védett növényfajok, eszmei értékekkel (500-5000 Ft) módosítások, folyamatos igazítások 1996 évi LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL 1997 jan. 1. lép életbe 2001. 13. sz. KÖM rendelet a védett és fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről 2005. 23 sz. miniszteri rendelet további módosítások
Természetvédelem a Debreceni Egyetem központi területén
Természetvédelem a Debreceni Egyetem központi területén
Ökológiai kutatásokra létrehozott természetvédelmi terület
A vörös könyv a veszélyeztetett állatok- és növények listáját tartalmazza hazánkban először 1989-ben jelent meg ma kb. több, mint 500 védett faj van az országban, és ebből 52 fokozottan védett