A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Kortárs irodalomelméleti irányzatok LLM6161 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Andorkó Júlia 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 6. 2.6. Az értékelés módja E 2.7 A tantárgy típusa Kö A 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás 3 3.3 szeminárium/labor 2 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 11 melyből: 3.5 előadás 6 3.6 szeminárium/labor 2 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 15 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 5 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 15 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek:... 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 42 3.8 A félév össz-óraszáma 154 3.9 Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei előadóterem
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák Az irodalom esztétikai és kulturális vonatkozásainak felismerése Szöveg és interpretáció viszonyának dialogikus felfogása Szövegek textuális és intertextextuális vonatkozásait figyelemmel kísérő elemzése, szövegértelmezési technikák alkalmazása A szövegkritika elmélete és gyakorlata Saját szakmai álláspontok, illetve egyéni irodalomszemlélet kialakítása a vonatkozó szakirodalom ismeretében Igényes szövegek alkotása (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt) Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az irodalom mint kulturális jelenség sokszempontú megközelítése, az irodalommal foglalkozás reflektált gyakorlata Az előadássorozat a szöveg és interpretáció kérdéskörében a kortárs irodalomelméleti irányzatok közül elsősorban az (irodalmi) hermeneutika és a dekonstrukció valamint e kettő termékeny vitájában megmutatkozó elméleteket és ezek alkalmazhatóságának lehetőségeit járja körül. A szemináriumi beszélgetések és közös műértelmezések lehetővé tennék a megértés problematikusságának, a mű és interpretáció viszonyának, az értelmezés lehetetlen lehetőségének, az írás és olvasás rejtélyes működésének, a történeti távolság problematikusságának stb. hermeneutikai megvilágítását az elolvasott szakirodalom alapján.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek 1. Szöveg és interpretáció viszonyának kérdése a kortárs irodalomelméleti irányzatokban 2. Az eminens szöveg és az irodalom határhelyzete (Gadamer) 3. Szöveg, irodalmi szöveg, írás, olvasás (Ricoeur) 4. Mit jelent egy szöveget megérteni? (Frank) 5. Magyarázat és/vagy megértés (Ricoeur) 6. Lét, megértés, irodalom (Bultmann) 7. A nyelv mint a hermeneutikai tapasztalat közege (Heidegger, Gadamer, Derrida) Megjegyzések Könyvészet 1. Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. In: Bacsó Béla (szerk:) Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi Kiadó, Bp., é. n. 2. Paul Ricoeur: Mi a szöveg? In: uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, 1999. 3. Rudolf Bultmann: A hermeneutika problémája. In: Bacsó Béla (vál.): Filozófiai hermeneutika. Szöveggyűjtemény, Budapest, 1990. 4. Hans-Georg Gadamer: Az irodalom határhelyzete. In: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat, Bp., 1984. 5. Hans-Georg Gadamer: Az eminens szöveg és igazsága. In: A szép aktualitása. T-TWINS, 1994. 6. Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002.
7. 9. Jacques Derrida: Mi a költészet? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai Megjegyzések módszerek 1. Érted-e, amit olvasol? A megértés akadályai és ezek termékennyé tétele a Biblia olvasásában bevezető beszélgetés 2. A szöveg túlismertsége mint a megértés akadálya. kísérlet ezek lebontására 3. Olvashatók-e az érthetetlennek szánt szövegek (és hogyan)? 4. Intertextualitás, intermedialitás: olvasási stratégiák 5. A történeti érzék szerepe a művészetolvasásban: gyakoroltatásának lehetőségei 6. Műértelmezés és irodalomoktatás: hogyan tehető (újra) élvezetes olvasmánnyá a János vitéz és/vagy a Szigeti veszedelem? 7. Lehet-e a tudományos szövegeket élvezettel olvasni? Könyvészet 1. Northrop Frye: Kettős tükör 2. Oskar Batschmann: Művészettörténeti hermeneutika.. Corvina, Bp., 1998. 3. Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben 4. Derrida: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása. In: Gondolat Jel 5. Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., 1988. 6. Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba 10.5 Szeminárium / Labor A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Írásbeli dolgozat, aktív 1/3 részvétel a megbeszéléseken A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, ami röpdolgozat írásával kerül ellenőrzésre. A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás 1/3 1/3
megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. A v égső jegy a műelemzés (60%) és a teszt (40 %) eredményeiből áll össze. 10.6 Minimális követelmények Kitöltés dátuma 2013. november 13. Az előadás felelőse: A szeminárium felelőse......... Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató/Tanszékvezető......