SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELÕ- TESTÜLETÉNEK 19/2009.(V.28.) SZÁMÚ RENDELETE A LAKÁSHOZ JUTÓK HELYI TÁMOGATÁSÁRÓL
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat (a továbbiakban: Képviselõ-testület) Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a lakáshoz jutók helyi támogatásáról a következõ rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok (személyek) részére e jogszabályban meghatározott típusú lakásszerzésükhöz - lakáshelyzetük megoldásához az önkormányzat egyszeri anyagi támogatást nyújtson. I. fejezet A támogatásban részesíthetõk köre 2. (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok, illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezõ külföldi állampolgárok részesíthetõk, akik a) fiatal házasok és a házastárs egyike legalább 3 éve állandó bejelentett szigetszentmiklósi lakóhellyel rendelkezik, illetve b) a 25. életévüket betöltöttek, élettársak, és legalább 3 éve azonos szigetszentmiklósi lakcímmel rendelkeznek. (2) Külföldi állampolgárok az (1) bekezdésben fennállott feltételek esetén kizárólag akkor részesíthetõk támogatásban, ha a) ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva, és b) a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van, kivéve, ha a házastársak egyike magyar állampolgár. (3) Helyi önkormányzati támogatást a bizottság vissza nem térítendõ támogatás formájában kizárólag kivételes méltányosságból állapíthat meg. (4) A (3) bekezdés szerint kivételes méltányosság gyakorolható különösen abban az esetben, ha a kérelmezõt és családját elemi kár, katasztrófa, betegség, vis maior helyzet sújtja, továbbá az eset összes körülményét mérlegelve az ellátás hiánya a kérelmezõ vagy családja létfenntartását veszélyeztetné. A helyi támogatás felhasználása 3. Helyi támogatás nyújtható Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén a Helyi Építési Szabályzat szerint lakóterületen - lévõ a) magántulajdonú lakóház építéséhez, b) magántulajdonban álló új, vagy használt lakás vásárlásához,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történõ átalakításához, d) magántulajdonban álló lakás legalább 1 lakószobával történõ bõvítéséhez, komfort nélküli vagy félkomfortos lakás esetén komfortfokozat növeléséhez, e) magántulajdonban álló lakóházon/épületen olyan munkálatok elvégzéséhez, amelyek a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztály igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására, lakóépület helyreállítására vagy a lakóház/épület lakhatóvá tételére szolgálnak. A támogatás formája és mértéke 4. (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendõ támogatás. (2) A kamatmentes kölcsön mértéke: a) a 3. a), b) pontjaiban meghatározott esetekben legfeljebb 700 000 Ft, b) a 3. c), d) és e) pontjaiban meghatározott esetekben legfeljebb 350 000 Ft. (3) A magántulajdonú lakóház építéséhez nyújtott kamatmentes kölcsön kifizetése csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha a megvalósítani kívánt lakóház mûszaki készültsége a 30%-ot elérte. (Alapozás, teherhordó falazat födém nélkül.) A mûszaki készültség mértékét a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztálya jogosult igazolni. (4) A vissza nem térítendõ támogatás mértéke: a) a 3. a), b) pontjaiban meghatározott esetekben legfeljebb 600 000 Ft, b) a 3. c), d) és e) pontjaiban meghatározott esetekben legfeljebb 300 000 Ft. Kizáró okok 5. (1) Nem adható támogatás annak, akinek vagy a vele együtt lakó, illetve együtt költözõ személyek valamelyikének a) önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga felmondás miatt szûnt meg, b) a lakásra tulajdonjoga, önkormányzati lakásra vonatkozó vételi joga elõvásárlási jog gyakorlásával vagy a bent lakó bérlõt megilletõ jog, illetve kedvezmény alapján keletkezik, c) az építéshez szükséges telek nincs a tulajdonában, d) megvásárolni, építeni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a 12/2001. (I.31.) Korm.rendeletben foglalt méltányolható lakásigény felsõ határát, e) lakhatása az ország területén bármilyen módon - tulajdonjog, tulajdoni illetõsége, holtig tartó haszonélvezeti joga, állandó használati joga révén - megoldott volt, f) a szociális ellátásról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik, g) a Ptk. 685. b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. (2) Nem adható támogatás, ha a) a kérelmezõ vagy a vele együtt lakó, együtt költözõ személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette, b) a kérelem benyújtásakor lakásépítés esetén a kérelmezõ lakás-használatbavételi engedéllyel rendelkezik,
c) a kérelmezõ és a vele együtt lakó, együtt költözõ személyek számát figyelembe véve az egy fõre jutó havi nettó átlagos jövedelem családok esetén az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élõ személy esetén az öregségi nyugdíjminimum 350 %-át meghaladja, d) a képviselõ-testület által lakástámogatás céljára biztosított éves keretösszeg elfogyott, e) az ingatlan szerzõdésben foglalt vételára lakossági szabadforgalomban történõ lakásvásárlás esetén meghaladja a 15 millió forintot, lakóház építése esetén a 20 millió forintot. II. fejezet Eljárási szabályok 6. Lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyekben a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. Az eljárás megindítása 7. (1) A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell elõterjeszteni a Polgármesteri Hivatal Hatósági osztályánál. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) jövedelemigazolásokat valamennyi családtag vonatkozásában, b) jogerõs és érvényes (2 éven belüli) építési vagy bõvítési engedélyt, c) a kérelem benyújtásakor a kérelem tárgyát képezõ hátralékos munkákra vagy bõvítésre vonatkozó költségvetést, d) adás-vételi vagy elõszerzõdés másolatát (építés esetén a telek vásárlásáról szóló szerzõdést), e) pénzintézetek hitelnyújtási igazolását, esetleges munkáltató támogatás igazolását, f) nappali közép és felsõfokú oktatásban tanulók esetén iskolalátogatási igazolást, g) a kérelem mellékletét képezõ vagyonnyilatkozatot, h) nyilatkozatot az 5. -ban foglalt kizáró okok vonatkozásában. 8. (1) Támogatás iránti kérelem elbírálását megelõzõen az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni. (2) A helyszíni szemlét az Önkormányzat által megbízott személy az ügyfél elõzetes értesítése nélkül tartja meg, s annak eredményérõl az erre rendszeresített nyomtatványon véleményt nyilvánít. (3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelembõl és mellékleteibõl megállapítható, hogy az igénylõvel szemben az e rendeletben felsorolt kizáró okok valamelyike áll fenn.
9. A döntést a Hatósági Osztály hajtja végre, ennek során elkészíti a kölcsönszerzõdést, a szerzõdés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötésérõl, valamint a 9. -ban meghatározott szerzõdést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetésérõl, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról. A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek 10. A támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési tilalmat kell bejegyezni, a támogatás idõtartamára, vissza nem térítendõ támogatás esetén 10 évre. III. fejezet A kölcsönszerzõdés módosítása A teljesítési idõ 11. (1) A támogatás összegét legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni, ez alól felmentés nem adható. (2) A kölcsöntörlesztés megkezdését követõ 1 év elteltével kérelemre legfeljebb 2 évre engedélyezhetõ a törlesztés felfüggesztése, ha a támogatást igénybe vevõ 1 fõre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át. A visszafizetés idõtartama azonban ezekben az esetekben sem haladhatja meg a 10 évet. Változás a felek személyében 12. (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített személy (fél) a döntéshozó szerv jóváhagyásával elbocsátható a szerzõdésbõl. (2) Ezen hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha a szerzõdésbõl kilépni kívánó fél a hátralévõ tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson tulajdoni joga nem áll fenn, és a szerzõdésben maradó fél részérõl a ráesõ tartozás visszafizetése biztosított vagy a támogatásnak a kilépõ félre esõ részét a szerzõdésbe belépõ fél teljes egészében átvállalja az eredeti szerzõdésben szereplõ feltételekkel. IV. fejezet Szerzõdésszegés 13. A fennálló tartozás visszafizetése annak Ptk. kamataival egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a) 3 havi törlesztõrészlettel késedelembe esik vagy nem a szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, b) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta,
c) a támogatás összegét a szerzõdésben rögzített céltól eltérõen használta fel, d) a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésérõl a támogatás felvételétõl számított 30 napon belül nem gondoskodik. Lehetetlenülés 14. (1) Ha a szerzõdés érvényes megkötését követõen a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, a szerzõdés megszûnik és az eredeti állapotot kell visszaállítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatást igénybe vevõ kérheti, hogy a már megítélt támogatást másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelõ lakás vásárlásához/építéséhez felhasználhassa. V. fejezet Vegyes és értelmezõ rendelkezések 15. A Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya: a) a támogatás összegét a szerzõdés átvételét követõ 8 napon belül az OTP Szigetszentmiklósi Fiókjához átutalja, b) nyilvántartja a támogatás összegét, törlesztését és negyedévente tájékoztatja a Szigetszentmiklós Város Képviselõ-testülete mellett mûködõ Szociális és Családvédelmi Bizottságot a visszafizetés teljesítésérõl, c) intézkedik a hátralékos, illetve esedékessé váló összeg beszedése iránt. 16. E rendelet alkalmazásában: 1. Jövedelem: a Szoc.tv. 4. (1) bekezdésének b) pontja 2. A jövedelemszámítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkezõ fiatal házasok esetén ha az egy fõre jutó jövedelem meghaladja az 5. (2) bekezdésének f) pontjában leírt maximumot, akkor az egy fõre jutó jövedelmet úgy kell számítani, mintha már 1 gyermek megszületett volna. 3. Fiatal házasok: akik 35. életévüket külön-külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül kötötték meg. 4. Lakóház: lakás, családi ház, sorházi lakás, 5. Élettárs: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685/A. -a szerint 6. Nem tekinthetõ a visszafizetés biztosítottnak, különösen ha egyik kérelmezõ sem rendelkezik munkaviszonnyal vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel. Nem tekinthetõ a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár mindkét fél, akár egyik fél munkaviszonyban állása ellenére az egy fõre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át. 7. Lakóház esetében életveszélyes állapot: amennyiben a lakóházat a Polgármesteri Hivatal Mûszaki Osztálya életveszélyessé minõsíti.
8. Lakóház/épület lakhatóvá tétele: Szerkezeti károsodás nélküli, a lakhatást súlyosan befolyásoló, egészséges emberi tartózkodást nem biztosító körülmény elhárítása. Záró rendelkezések 17. (1) A rendelet 2009. június 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg Szigetszentmiklós Város Képviselõ-testületének a lakáshozjutás helyi támogatásának rendszerérõl szóló 13/1999. (IV.22.) sz. rendelete hatályát veszti. (2) A hatálybalépést megelõzõen beérkezett és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni. Szigetszentmiklós, 2009. május 27. Szabó József sk. polgármester Pammerné Gaál Ágnes sk. jegyzõ ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselõ-testülete ezen rendeletét 2009. május 27. napján megtartott ülésén alkotta, 2009. május 28. napján kihirdetésre került. Pammerné Gaál Ágnes jegyzõ