Útmutató az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézéshez és csomagoláshoz

Útmutató az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézéshez és csomagoláshoz Anyagok és keverékek gyártói, importőrei, továbbfelhasználói és forgalmazói részére

JOGI KÖZLEMÉNY Jelen kiadvány iránymutatást tartalmaz az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) szerinti címkézési és csomagolási követelményekről. Felhívjuk azonban a felhasználók figyelmét arra, hogy a CLP-rendelet szövege az egyetlen hiteles jogforrás, és a jelen kiadványban szereplő információ nem minősül jogi tanácsnak. Az Európai Vegyianyag-ügynökség nem vállal semmilyen felelősséget jelen kiadvány tartalmát illetően. JOGI NYILATKOZAT Ez egy eredetileg angol nyelven közzétett dokumentum munkafordítása. Az eredeti dokumentum elérhető az ECHA weboldalán. Útmutató a CLP-rendelet szerinti címkézéshez és csomagoláshoz Hivatkozási szám: ECHA-11-G-04-HU Közzététel dátuma: 2011. április Nyelv: HU Európai Vegyianyag-ügynökség, 2011. Fedlap Európai Vegyianyag-ügynökség A sokszorosítás a forrás teljes körű feltüntetése mellett ennek formátuma: Forrás: Európai Vegyianyag-ügynökség, http://echa.europa.eu/, valamint az ECHA Kommunikációs Osztályának (publications@echa.europa.eu) írásbeli értesítése esetén engedélyezett. Ha kérdései vagy észrevételei vannak ezzel a dokumentummal kapcsolatban, kérjük, (a hivatkozási szám, a dátum, a dokumentum észrevétel által érintett fejezetének, illetve oldalszámának feltüntetésével) az Útmutatókkal kapcsolatos visszajelzési formanyomtatványon nyújtsa be azokat. A visszajelzésre szolgáló formanyomtatvány az ECHA Útmutatás weboldalán keresztül vagy közvetlenül a következő címen érhető el: https://comments.echa.europa.eu/comments/feedbackguidance.aspx Európai Vegyianyag-ügynökség Levelezési cím: P.O. Box 400, FI-00121 Helsinki, Finnország Elérhetőség: Annankatu 18, Helsinki, Finnország Manufacturers and importers should notify their substances placed on the market at http://echa.europa.eu/

Ez a dokumentum a veszély közlésével foglalkozó alábbi európai szakértőkkel együttműködésben készült: Marie-Noelle Blaude, Népegészségügyi Tudományos Intézet, Belgium Wendy Cameron, International Association for Soaps, Detergents and Maintenance Products (A.I.S.E., Szappan-, mosó- és tisztítószer-, valamint háztartásiszer-gyártók nemzetközi szövetsége) Helmut Fleig, CEPE Pierre Cruse, Health and Safety Executive (HSE, Egészségügyi és Biztonsági Hatóság), Egyesült Királyság Hermann Goetsch, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Szövetségi Minisztérium), Ausztria Raluca Iagher, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Európai Bizottság Anja Klauk, Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) Uta Jensen-Korte, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, Európai Bizottság Karin Merkl, CEFIC Phil Todd, European Crop Protection Association (ECPA, Európai Növényvédelmi Szövetség) Lorens van Dam, Svéd Polgári Készenléti Ügynökség (MSB) Caroline Walsh, Health and Safety Authority (Egészségügyi és Biztonsági Hivatal), Írország Cordula Wilrich, Szövetségi Anyagkutatási- és vizsgálati Intézet (BAM), Németország

Előszó Jelen kiadvány a vegyi anyagok és keverékek gyártói, importőrei, továbbfelhasználói és forgalmazói részére készült. A dokumentum iránymutatást tartalmaz az anyagok és keverékek a 2009. január 20-án hatályba lépett 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) III. és IV. címe szerinti - címkézési és csomagolási szabályairól. A dokumentum ezen kívül tartalmazza a CLPrendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő 2. módosításából (a továbbiakban: ATP) adódó legfontosabb változtatásokat. Az iránymutatást tartalmazó új dokumentáció túlmutat a CLP-rendelet bevezető útmutatójában és az Útmutató a CLP kritériumok alkalmazásához c. dokumentumban bemutatott, a CLP veszélyességi címkézésre vonatkozó szakaszain, mivel pontosítja és ismerteti az anyagok és keverékek CLP-rendelet szerinti címkeelemeinek alkalmazását és elrendezését. Jelen kiadvány az Útmutató a CLP kritériumok alkalmazásához c. dokumentum 5. része (címkézés) és V. melléklete (az óvintézkedésre vonatkozó mondatok kiválasztása) helyébe lép.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...1 1.1. Kiknek készült ez az útmutató?...1 1.2. Mit tartalmaz az útmutató?...1 2. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS...2 2.1. Jogi háttér...2 2.2. A CLP-rendelet szerinti címkézés és csomagolás alkalmazási köre...3 2.3. Az osztályozásra, címkézésre, csomagolásra és a CLP szerinti veszélyt jelző címkék aktualizálására vonatkozó határidők...4 3. A CLP-RENDELET SZERINTI CÍMKÉZÉSRE ÉS CSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK...6 3.1. Általános címkézési szabályok...6 3.2. A CLP szerinti veszélyt jelző címke elemei...6 3.3. Az információk helye a CLP szerinti veszélyt jelző címkén...7 3.4. A CLP szerinti címkézési szabályokkal kapcsolatos első tapasztalatok...8 3.5. A CLP anyagok és keverékek csomagolására vonatkozó szabályai...9 4. A CLP SZERINTI CÍMKEELEMEK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI...13 4.1. A szállító elérhetőségei...13 4.2. Termékazonosítók...13 4.3. Veszélyt jelző piktogramok...15 4.4. Figyelmeztetések...17 4.5. Figyelmeztető mondatok...18 4.6. Óvintézkedésre vonatkozó mondatok...19 4.7. A figyelmeztető és az óvintézkedésre vonatkozó mondatok kódjai...19 4.8. Kiegészítő címkeinformációk...21 5. ÚTMUTATÓ A CLP SZERINTI VESZÉLYT JELZŐ CÍMKÉZÉS BIZONYOS SZEMPONTJAIHOZ...29 5.1. További figyelembe veendő szempontok a CLP veszélyt jelző címkézésnél...29 5.2. A címke és a címkeelemek méretei...29 5.3. Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények alól...31 5.3.1. Kihajtható, termékre rögzíthető címkék és külső csomagolás használata...32 5.3.1.1. Kihajtható és termékre rögzíthető címkék...32 5.3.1.2. Külső csomagolás...34 5.3.2. Bizonyos címkeelemek elhagyása...34 5.3.2.1. Mentesítések, ha a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t...34 5.3.2.2. A mentesítések különleges esetei...35 5.4. A CLP és a szállításra vonatkozó címkézési szabályok közötti kapcsolat...36 6. CÍMKEMINTÁK...39 6.1. Értékesítésre és felhasználásra szánt anyag egynyelvű címkéje...40

6.2. Értékesítésre és felhasználásra szánt anyag nem kötelező kiegészítő információt tartalmazó, többnyelvű címkéje...41 6.3. Értékesítésre és felhasználásra szánt keverék egynyelvű, kötelező és nem kötelező kiegészítő információkat egyaránt tartalmazó címkéje...43 6.4. Értékesítésre és felhasználásra szánt anyag kiegészítő figyelmeztető mondatokat tartalmazó egynyelvű címkéje...45 6.5. Értékesítésre és felhasználásra szánt anyag kötelező és nem kötelező kiegészítő információkat egyaránt tartalmazó, többnyelvű címkéje...46 6.6. Értékesítésre és felhasználásra szánt növényvédő szer egynyelvű címkéje, kihajtható füzet formájában...48 6.7. Kicsi vagy nehezen címkézhető csomagok...50 6.7.1. n-hexán 25 ml-es palackban...50 6.7.2. Veszélyes szilárd anyag 25 ml-es palackban...52 6.8 Értékesítésre és szállításra szánt anyag címkéje önálló csomagolás esetén...53 6.9. Összetett csomagolású, szárazföldön szállított vegyi anyag címkéje...55 6.10. Önálló csomagolású, szárazföldön szállított vegyi anyag címkéje...56 7. IRÁNYMUTATÁS AZ ÓVINTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ MONDATOK KIVÁLASZTÁSÁHOZ A CLP SZERINTI VESZÉLYT JELZŐ CÍMKE TEKINTETÉBEN...58 7.1. Bevezetés...58 7.2. Az iránymutatás módszere...59 7.3. Kiválasztási táblázatok...62 7.3.1. Általános óvintézkedésre vonatkozó mondatok...62 7.3.2. Speciális óvintézkedésre vonatkozó mondatok a fizikai veszélyek tekintetében...63 7.3.2.1. Robbanóanyagok...63 7.3.2.2. Tűzveszélyes gázok...72 7.3.2.3. Tűzveszélyes aeroszolok...73 7.3.2.4. Oxidáló gázok...74 7.3.2.5. Nyomás alatt lévő gázok...75 7.3.2.6. Tűzveszélyes folyadékok...77 7.3.2.7. Tűzveszélyes szilárd anyagok...80 7.3.2.8. Önreaktív anyagok és keverékek...82 7.3.2.9. Piroforos (öngyulladó) folyadékok...88 7.3.2.10. Piroforos (öngyulladó) szilárd anyagok...90 7.3.2.11. Önmelegedő anyagok és keverékek...92 7.3.2.12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek...93 7.3.2.14. Oxidáló szilárd anyagok...101 7.3.2.15. Szerves peroxidok...105 7.3.2.16. Fémre korrozív hatású anyagok és keverékek...111 7.3.3. Speciális óvintézkedésre vonatkozó mondatok az egészségi veszélyek tekintetében...112 7.3.3.1. Akut toxicitás szájon át...112 7.3.3.1. Akut toxicitás bőrön át...115 7.3.3.1. Akut toxicitás - belélegzés...120 7.3.3.2. Bőrmarás / bőrirritáció...128 7.3.3.3. Szemkárosodás / szemirritáció...129 7.3.3.4. Szenzibilizáció - Légzőszervi...131 7.3.3.4. Szenzibilizáció Bőr...133 7.3.3.5. Csírasejt-mutagenitás...135 7.3.3.6. Rákkeltő hatás...137 7.3.3.7. Reprodukciós toxicitás...139 7.3.3.8. Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció)...143 7.3.3.9. Célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció)...149 7.3.3.10. Aspriációs veszély...152 7.3.4. Speciális óvintézkedésre vonatkozó mondatok a környezeti veszélyek tekintetében...153 7.3.4.1. A vízi környezetre veszélyes akut veszély...153 7.3.4.1. A vízi környezetre veszélyes krónikus veszély...154 7.3.5.1. Veszélyes az ózonrétegre (lásd a jelen dokumentum 4.8. szakaszában adott magyarázatot)...156

7.4. Példák a címkén szereplő óvintézkedésre vonatkozó mondatok kiválasztására...157 1. Példa egy (képzeletbeli) anyagra, melyhez egy fizikai és különféle egészségi veszélyek kerültek hozzárendelésre...157 2. Példa egy anyagra (nátrium-peroxid Na 2 O 2, EK-szám 215-209-4), melyhez egy súlyos fizikai és egészségi veszély került hozzárendelésre...159 3. Példa egy anyagra (dimetil-cink, EK-szám 208-884-1), melyhez fizikai, egészségi és környezeti veszélyek kerültek hozzárendelésre...161 4. Példa egy fogyasztói felhasználásra szánt (képzeletbeli) keverékre...163

1. BEVEZETÉS 1.1. Kiknek készült ez az útmutató? Ez a dokumentum a vegyi anyagok és keverékek szállítói, azaz a következők számára bír jelentőséggel: az anyagok gyártói és importőrei, a keverékek importőrei, az anyagok és keverékek továbbfelhasználói (beleértve a készítőket), az anyagok és keverékek forgalmazói, beleértve a kiskereskedőket. E szállítók az uniós forgalomba hozatalt megelőzően kötelesek az anyagaikat és keverékeiket az 1272/2008/EK rendelet (a továbbiakban: CLP-rendelet vagy CLP) rendelkezéseinek megfelelően címkézni és csomagolni. 1.2. Mit tartalmaz az útmutató? Ez a dokumentum iránymutatást tartalmaz a CLP-rendeletben előírt címkézési és csomagolási követelményekről. A CLP-rendelet bevezető útmutatójának 14-16. szakaszában szereplő áttekintésen alapul, ahogyan az már az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA vagy Ügynökség) honlapján közzétételre került, ld. http://guidance.echa.europa.eu/docs/guidance_document/clp_en.htm. Az útmutató célja főként annak egyértelművé tétele, hogy: milyen szempontokat kell figyelembe venni a szükséges címke méretének becslésekor; a kiegészítő információknak milyen típusai lehetségesek, és ez az információ hol helyezhető el a címkén, ld. az alábbi 4.8. szakaszt; kis csomagolásra vonatkozó mentesítések feltételei; CLP címkézési és a szállítási címkézés szabályai közötti kapcsolat; hogyan kell kiválasztani a címkéhez a leginkább megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat. Ezeket a témaköröket szemléltető példák találhatók a jelen iránymutatást tartalmazó dokumentáció 6. és 7. szakaszában. 1

2. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 2.1. Jogi háttér Az 1272/2008/EK rendelet (a továbbiakban: CLP-rendelet vagy CLP) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló új, uniós jogszabály. 2009. január 20-án lépett hatályba az Európai Unióban, 1 és közvetlenül alkalmazandó azokra a szállítókra, akik vegyi anyagokat vagy keverékeket gyártanak, importálnak, felhasználnak vagy forgalmaznak. Az új rendelet fokozatosan felváltja a veszélyes anyagokról szóló 67/548/EGK irányelv (DSD) és a veszélyes készítményekről szóló 1999/45/EK irányelv (DPD) rendelkezéseit; ezek az irányelvek végül 2015. június 1-én hatályukat vesztik. A CLP számos új szempontot vezet be az anyagok és keverékek címkézésénél és csomagolásánál. Ez az útmutató ismerteti a CLP új címkézési és csomagolási szabályait és az ezekkel járó kihívásokat, valamint néhány példán keresztül bemutatja, hogyan lehet a címkéket megtervezni. Általánosságban, a CLP címkén azoknak a címkeelemeknek kell szerepelni, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete által kiadott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszeréből (ENSZ GHS) vettek át, azaz az új piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak, annak érdekében, hogy ezek tükrözzék az anyaghoz vagy keverékhez hozzárendelt osztályozást. A CLP ugyanakkor megtart néhányat a DSD és a DPD már létező címkézési elvei közül, mint pl. a kis csomagolásra vonatkozó mentesítések. Annak érdekében, hogy helyet kapjanak bizonyos olyan DSD-ben előírt veszélyességi információk, amelyekre az ENSZ GHS (még) nem terjed ki, valamint további olyan címkeelemek, melyeket más közösségi jogszabályok írnak elő, a CLP bevezeti a címke esetén a kiegészítő információ fogalmát. Ez összhangban áll az ENSZ GHS rendelkezéseivel (ld. ENSZ GHS 1.4.6.3. pontja). A CLP III. címe bevezeti A veszély közlése címkézés formájában elvet. Ez a kifejezés arra utal, hogy a CLP a veszély közlésének csak egy szempontjára terjed ki, nevezetesen a veszélyt jelző címkére. A veszély közlésének másik, kulcsfontosságú eleme a biztonsági adatlap, melynek általános formáját és tartalmát az 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) 31. cikke és II. melléklete írja elő. Meg kell jegyezni, hogy a REACH-rendelet II. mellékletét nemrég módosította a 453/2010/EU bizottsági rendelet annak érdekében, hogy a rendelet a jövőben magába foglalja az ENSZ GHS-ben előírt biztonsági adatlapokra vonatkozó követelményeket is, ld. http://eur-lex.europa.eu/joindex.do?year=2010&serie=l&textfield2=133&submit=search&ihmlang=en A REACH-rendelet a CLP 57. cikkének (2) bekezdése által módosított 31. cikke előírja, hogy milyen esetekben kell a biztonsági adatlapokon megadni az anyagokra és keverékekre vonatkozó CLP szerinti információkat. Az Ügynökség jelenleg készíti elő az önálló, biztonsági adatlapok összeállítására vonatkozó, iránymutatást tartalmazó dokumentációt; a jelenlegi tervezet a következő honlapon található meg: http://guidance.echa.europa.eu/guidance4_en.htm. 1 Azok az EFTA államok, amelyek az EGT-megállapodás részes államai (ezek jelenleg Izland, Liechtenstein és Norvégia), a CLP-rendeletet átültették a saját nemzeti jogukba, ezért a jelen dokumentumban szereplő, az Európai Unió -ra és a tagállamok -ra történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok ezen EFTA államokra is vonatkoznak. 2

2.2. A CLP-rendelet szerinti címkézés és csomagolás alkalmazási köre A forgalomba hozott anyagokat és keverékeket általában a szükséges címkézési információval ellátott csomagolásban kerülnek értékesítésre. A csomagolásban található anyagot vagy keveréket akkor kell a CLP szabályai szerint címkézni, ha az anyag vagy keverék a veszélyes besorolást kapta; a keveréket, még akkor is, ha nem kapott veszélyes besorolást, a CLP II. mellékletének 2. része szerint kell kezelni. Ebben az esetben az említett részben szereplő kiegészítő címkeelemeket kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az olyan robbanóképes árucikket kell a CLP szabályai szerint címkézni, mely eleget tesz a CLP I. mellékletének 2.1. szakaszában leírt kritériumoknak. Egyéb árucikkeket nem kell a CLP-rendelet szerint címkézni; annak tisztázása érdekében, hogy mi tekinthető árucikknek, kérjük, olvassa el az Útmutató az árucikkekben jelen lévő anyagokra vonatkozó követelményekről c. dokumentumot, amely elérhető az Ügynökség honlapján (http://guidance.echa.europa.eu/guidance_en.htm). A 91/414/EGK irányelv 2 (növényvédő szerekről szóló irányelv) vagy a 98/8/EK irányelv (biocid termékekről szóló irányelv) hatálya alá tartozó anyagok és keverékek esetében a megfelelő CLP címkeelemeknek kell szerepelni; a 91/414/EGK irányelv hatálya alá eső anyagok és keverékek esetében a kiegészítő információs mezőben az EUH 401-es mondatot is fel kell tüntetni, ld. a CLP 25. cikkének (2) bekezdését. Másrészt ezeknek a jogszabályoknak a címkézési rendelkezéseit továbbra is maradéktalanul alkalmazni kell a hatályuk alá tartozó minden termékre, ld. a CLP-rendelet (47) preambulumbekezdését. Külön rendelkezések vonatkoznak például az ezekben a jogszabályokban említett ilyen anyagok és keverékek címkéinek aktualizálására, és a szállítóiknak a CLP rendelkezések helyett ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, ld. még a CLP 30. cikkének (3) bekezdését. Másik eltérés a CLP-től, hogy különböző szabályok vonatkoznak arra, hogy az előírt címkézési információk elhelyezésének alternatívájaként mely információkat szükséges tájékoztatón feltüntetni, ld. még a jelen dokumentum 5.3.1.1. szakaszát. Bizonyos anyagok és keverékek csomagolás nélkül is értékesíthetők a lakosság részére, ebben az esetben a címkeelemek másolatát kell az anyaghoz vagy a keverékhez mellékelni, pl. egy számlán, ld. a CLP 29. cikkének (3) bekezdését és a CLP II. mellékletének 5. részét. Ez jelenleg csak a kész cement és a betonkeverékek (nedves állapotban) esetén alkalmazandó, ld. még az alábbi 5.3.2.2. szakaszt. Végül, a CLP 23. cikke és I. mellékletének 1.3. szakasza határozza meg a címkézési követelményektől való eltérést különleges esetekben és azon feltételeket, amelyek mellett ezek az eltérések alkalmazandók. E rendelkezések a kiválasztott címkeelemek alkalmazását írják elő, vagy lehetővé tehetik akár a CLP címkézés elhagyását is. A különleges esetek közé az alábbiak tartoznak: 2 A növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően 2011. június 14-i hatállyal a 91/414/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül helyezi a 2009. október 21-i, 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat onnantól az új rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. Mindazonáltal az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke rögzíti, hogy a 91/414/EGK irányelv egy bizonyos átmeneti időszakra továbbra is alkalmazandó az irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagokra. A rendelet továbbá meghatározza, hogy a 91/414/EK tanácsi irányelv 16. cikke szerint címkézett termékek 2015. június 14-ig forgalmazhatók. 3

Hordozható gázpalackok, az előírt jellemzőket ld. a CLP I. mellékletének 1.3.1. szakaszában; Propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz (LPG) tárolására használt gáztartályok, az előírt jellemzőket ld. a CLP I. mellékletének 1.3.2. szakaszában; Aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok, az előírt jellemzőket ld. a CLP I. mellékletének 1.3.3. szakaszában; Fémek tömbformában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek, az előírt jellemzőket ld. a CLP I. mellékletének 1.3.4. szakaszában; Azok a CLP I. mellékletének 2.1. szakaszában említett robbanóanyagok, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából hoznak forgalomba, az előírt jellemzőket ld. a CLP I. mellékletének 1.3.5. szakaszában. Jelen dokumentum nem tartalmaz a fent említett speciális esetekkel kapcsolatos további iránymutatást, mert a CLP I. mellékletének 1.3. szakaszában szereplő magyarázatok elegendőnek tekinthetők. 2.3. Az osztályozásra, címkézésre, csomagolásra és a CLP szerinti veszélyt jelző címkék aktualizálására vonatkozó határidők A CLP-rendelet szakaszos átmeneti időszakot ír elő, amely során a CLP és az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó korábbi jogszabályok, azaz a DSD és a DPD irányelvek szabályai is párhuzamosan alkalmazandók. Az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra a CLP különböző határidőket határoz meg az anyagok és a keverékek esetén. Ennek az a célja, hogy a vállalatok felkészülhessenek a DSD/DPD rendszerről a CLP rendelkezéseire való áttérésre. A vállalatoknak azonban lehetőségük volt a hatálybalépését követően a CLP önkéntes alapon történő, teljes körű alkalmazására, ld. a CLP 61. cikkét. Az anyagok tekintetében a CLP rendelkezései szerinti osztályozásra, címkézésére és csomagolásra vonatkozó határidő 2010. december 1. volt. Mindazonáltal, az anyagokat 2015. június 1-ig még a DSD szerint is osztályozni kell. Az anyagok DSD szerinti osztályozása ahhoz szükséges, hogy a keverékek DPD szerinti osztályozása tovább folytatódhasson addig, amíg magukat a keverékeket nem osztályozzák a CLP szerint; ezeket a DSD szerinti osztályozásokat 2015. június 1-ig a biztonsági adatlapon (a 2.1. szakaszban) kell jelölni. Abban az esetben, ha az anyagot már 2010. december 1. előtt a DSD rendelkezései szerint osztályozták, címkézték és csomagolták, valamint forgalomba hozták, azaz már a szállítói láncban van a fenti időpontban, akkor a gyártó, importőr vagy forgalmazó a CLP rendelkezései szerint 2012. december 1-ig elhalaszthatja annak újracímkézését és újracsomagolását. Ez azt jelenti, hogy az anyag a DSD szerinti címkével 2012. december 1-ig továbbértékesíthető a szállítói láncban. Olyan esetekben azonban, amikor az anyagot a szállítói láncban töltött útja során egy másik csomagolásba újratöltik, és az érintett szállító ( újratöltő ) olyan módon változtatja meg a csomagolást, hogy más címkeelemek válnak szükségessé, akkor köteles a címkét a CLPkövetelmények szerint megváltoztatni, és nem használhatja tovább a DSD szerinti címkét, feltéve hogy a releváns CLP-osztályozások hozzáférhetőek számára, pl. egy biztonsági adatlap formájában. Keverékek esetében a CLP szabályai szerinti osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó határidő 2015. június 1. Eddig az időpontig a DPD szerint kell a keverékeket 4

osztályozni, címkézni és csomagolni. Abban az esetben, ha a keveréket már 2015. június 1. előtt a CLP szerint osztályozták, címkézték és csomagolták, akkor csak a CLP szerinti címkének kell szerepelnie rajta, a DPD szerinti címkének nem. Ha az anyagot már 2015. június 1. előtt a DSD rendelkezései szerint osztályozták, címkézték és csomagolták, valamint forgalomba hozták, azaz már a szállítói láncban van a fenti időpontban, akkor a gyártó, importőr, továbbfelhasználó, vagy forgalmazó 2017. június 1-ig elhalaszthatja annak a CLP rendelkezései szerinti újracímkézését és újracsomagolását. Ez azt jelenti, hogy a keverék 2017. június 1-ig továbbértékesíthető a szállítói láncban a DPD szerinti címkével. Olyan esetekben azonban, amikor a keveréket a szállítói láncban töltött útja során egy másik csomagolásba újratöltik, és az érintett szállító ( újratöltő ) megváltoztatja a csomagolást, olyan módon, hogy más címkeelemek válnak szükségessé, akkor köteles a címkét a CLP-követelmények szerint megváltoztatni, és nem használhatja tovább a DSD szerinti címkét, feltéve hogy a releváns CLP-osztályozások hozzáférhetőek számára, pl. egy biztonsági adatlap formájában. Az osztályozásra és címkézésre vonatkozó lényeges határidőkről az alábbi 1. ábra nyújt áttekintést: Jogszabály 2009. január 20-tól 2010. december 1-től 2015. június 1-től Anyagok 67/548/EGK (DSD) 1272/2008/EK rendelet (CLP) Kötelező az osztályozás Kötelező a címkézés (ha nincs CLP szerint címkézve) Lehetséges az osztályozás Nincs címkézés, kivéve ha az eltérés alkalmazandó Kötelező az osztályozás Hatályon kívül helyezve Lehetséges a címkézés Kötelező a címkézés, kivéve ha a 2012-es eltérés alkalmazandó Keverékek 1999/45/EK (DPD) 1272/2008/EK rendelet (CLP) Kötelező az osztályozás Kötelező a címkézés (ha nincs CLP szerint címkézve) Lehetséges az osztályozás Lehetséges a címkézés Hatályon kívül helyezve Kötelező az osztályozás Kötelező a címkézés, kivéve ha a 2017-es eltérés alkalmazandó 1. ábra: A CLP, illetve a DSD/DPD szerinti osztályozásra és címkézésre vonatkozó határidők A CLP 30. cikke előírja a szállítónak, hogy az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodjanak a címke minden indokolatlan késedelem nélküli, azaz a lehető legrövidebb időn belüli aktualizálásáról, amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban. Külön rendelkezések vonatkoznak azonban a 98/8/EK irányelv (a 5

biocid termékekről szóló irányelv) és a 91/414/EGK irányelv 3 (a növényvédő szerekről) szerinti címkék aktualizálására, és ezen irányelvek hatálya alá tartozó anyagok és keverékek szállítóinak ezeket a rendelkezéseket kell a CLP előírások helyett alkalmazni. Abban az esetben, ha egyéb címkézési kiigazításra van szükség, pl. ha a felülvizsgált osztályozás kevésbé súlyos lesz, vagy a szállító elérhetősége megváltozott, akkor a szállítónak 18 hónap áll rendelkezésére a címke aktualizálására. Azokban az esetekben, amikor a CLPrendelet műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosítása (ATP) miatt merül fel egy kevésbé súlyos harmonizált osztályozás, akkor a címke kiigazítására kapott 18 hónapos halasztás időtartamát az érintett ATP hatálybalépésének napjától kell számolni. További, 18 hónapon belül végrehajtandó címkézési kiigazítások közé tartozik bizonyos olyan keverékek címkézési információinak az aktualizálása, melyeket még nem osztályoztak veszélyesként, de amelyekre a CLP II. mellékletének 2. része szerinti kiegészítő címkézésre vonatkozó speciális szabályok alkalmazandók. 3. A CLP-RENDELET SZERINTI CÍMKÉZÉSRE ÉS CSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK 3.1. Általános címkézési szabályok A CLP szerinti címkézés tartalmára és alkalmazására vonatkozó általános és különös szabályokat a CLP III. címének 1., illetve 2. fejezete határozza meg. Általános szabályként a CLP előírja, hogy a címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll, ld. a CLP 31. cikkének (1) bekezdését. Maguknak a címkeelemeknek, különösképpen a veszélyt jelző piktogramoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön a háttérből, ld. a CLP 31. cikkének (2) és (3) bekezdését. Továbbá, minden címkeelemnek olyan méretűnek és térközűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen. Nincs szükség címkére, ha a címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson, ld. a CLP 31. cikkének (5) bekezdését. 3.2. A CLP szerinti veszélyt jelző címke elemei A CLP 17. cikke szerint a veszélyesként besorolt anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni: a szállító(k) neve, címe és telefonszáma; 3 A növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően 2011. június 14-i hatállyal a 91/414/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül helyezi a 2009. október 21-i, 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat onnantól az új rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. Mindazonáltal az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke rögzíti, hogy a 91/414/EGK irányelv egy bizonyos átmeneti időszakra továbbra is alkalmazandó az irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagokra. A rendelet továbbá meghatározza, hogy a 91/414/EK tanácsi irányelv 16. cikke szerint címkézett termékek 2015. június 14-ig forgalmazhatók. 6

a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel; termékazonosítók; adott esetben a veszélyt jelző piktogramok; adott esetben a lényeges figyelmeztetések; adott esetben a figyelmeztető mondatok; adott esetben a megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok; adott esetben a kiegészítő információs mező. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos címkeelemekre elsőbbségi elvek vonatkoznak. Ezeknek a szabályoknak a részletes ismertetése az alábbiakban található. A CLP előírja, hogy a címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek). A szállítók ennek vagy olyan módon tesznek eleget, hogy egy darab többnyelvű címkét készítenek, amely az összes olyan ország nyelvén megfogalmazásra kerül, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, vagy minden országra külön címkét gyártanak, mindegyiket a megfelelő nyelven vagy nyelveken. A szállítók a tagállamok által előírtnál több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel. Ez azonban nem befolyásolhatja a kötelező címkézési elemek olvashatóságát, és nem eredményezheti a CLP 29. cikke által előírt címkézési követelmények alóli mentesítéseket, ld. a jelen dokumentum 5.3.1. szakaszát. 3.3. Az információk helye a CLP szerinti veszélyt jelző címkén A CLP 32. cikke előír néhány szabályt az információknak a címkén való elhelyezkedésére. A címkeelemek elrendezésére vonatkozó további részletek azonban a címkét összeállító személy(ek) mérlegelési jogkörébe tartoznak, ahogyan azt az alábbi 1. táblázat ismerteti: 1. táblázat: CLP szerinti címkézési követelmények kontra a szállító döntése CLP szerinti követelmények (32. cikk) A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén. A figyelmeztető mondatoknak egy csoportban kell szerepelniük a címkén, míg sorrendjük szabadon választható. Az óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak egy csoportban kell szerepelniük a címkén, míg sorrendjük szabadon választható. Példa a szállító belátására bízott döntésre A szállító megválaszthatja a piktogramok elhelyezkedését. A szállító megválaszthatja, hogy ezek a csoportok a címke bal vagy jobb oldalán, vagy valamely más részén szerepeljenek. A szállító megválaszthatja, hogy ezek a csoportok a címke bal vagy jobb oldalán, vagy valamely más részén szerepeljenek. 7

Amennyiben a címkén több mint egy nyelv szerepel, akkor az ugyanazon a nyelven megfogalmazott figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak egy csoportban kell lenniük. A CLP 25. cikkében említett kiegészítő információkat a kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdésének a)- g) pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni. Amennyiben a szállítónak alternatív eszközökre van szüksége, hogy teljesítse a CLP 31. cikkében foglalt követelményeket az adott tagállam által előírt nyelvre/nyelvekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban, akkor az I. melléklet 1.5.1. szakaszának megfelelően választhat, hogy a címkeelemeket kihajtható címkék, termékre rögzíthető címkék segítségével vagy külső csomagoláson tünteti fel. A szállító megválaszthatja, hogyan különíti el láthatóan ezt a részt a CLP 17. cikke (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott címkézési elemeket tartalmazó résztől. Úgy is dönthet, hogy ezeket az információkat a címke különböző részein helyezi el. 3.4. A CLP szerinti címkézési szabályokkal kapcsolatos első tapasztalatok A CLP szerinti címkézési szabályok alkalmazásával kapcsolatos első tapasztalatok arra utalnak, hogy a CLP szerinti címkéhez szükséges információk mennyisége nőni fog a DSD/DPD rendszerhez viszonyítva, emiatt több helyre lesz szükség a címkén. Ennek egyik oka, hogy a CLP a DSD/DPD-hez képest további piktogramokat ír elő. Ehhez hasonlóan az új figyelmeztetés feltüntetéséhez is további helyre lesz szükség. Amennyiben a keverékeket a számítási módszerek alapján kell osztályozni, akkor az alacsonyabb általános koncentrációs határértékek a DSD/DPD-hez képest kiegészítő osztályozást és címkézést eredményeznek, ami azt jelenti, hogy további figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatokat kell feltüntetni a címkén. Sőt, a kombinált óvintézkedésre vonatkozó mondatokról, amelyek tömörítenék az üzenetet, és ezáltal értékes helyet spórolnának meg a címkén, a CLP általában nem rendelkezik, ld. a jelen dokumentum 4.5. szakaszát. Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok tekintetében a DSD/DPD szerint alkalmazható biztonsági mondatok számához képest a CLP messzemenően több óvintézkedésre vonatkozó mondatot ír elő. Másrészt a CLP szerinti, a DSD-hez képest kevésbé normatív kiválasztási szabályok még inkább megnehezítik, hogy a címkén maximum hat óvintézkedésre vonatkozó mondat szerepeljen, ahogyan azt a CLP előírja, ld. még a jelen dokumentum 4.6. és 7. szakaszát. Az alábbi 2. táblázat a CLP és a DSD szerinti fő címkézési elemek 4 összehasonlításának szemléltetésére szolgál egy példaként kiválasztott anyagnál (glutáraldehid): 4 A 2. ábra nem arra szolgál, hogy a CLP rendelkezéseinek megfelelő címkét mutasson be, hanem csak átfogó áttekintést kíván adni az alkalmazandó címkeelemekről. 8