HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956-1990

HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956-1990 KŐBE ZÁRT FÁJDALOM. 2014. MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS. 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI - 2011. DECEMBER 31. - A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL. 1.-A MAGYAR SZOCIALAISTA MUNKÁSPÁRT ÉS JOGELŐDEI - AZ ÁLLAMPÁRT FELELŐSEK: 2-G.-AZ 1956. OKTÓBER 23-ÁN KIROBBANT FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SZOVJET MEGSZÁLLÓKKAL EGYÜTTMŰKÖ- DÉSBEN TÖRTÉNT VÉRBEFOJTÁSÁÉRT, AZ AZT KÖVETŐ RÉM- URALOMÉRT ÉS MEGTORLÁSÉRT, KÉTSZÁZEZER MAGYAR EMBER HAZÁJÁBÓL VALÓ KÉNYSZERŰ ELMENEKÜLÉSÉÉRT. 2-I.- MINDAZOKÉRT A KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNYE- KÉRT, AMELYEKET POLITIKAI INDITÉKBÓL KÖVETTEK EL, AMELYEKET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS POLITIKAI INDÍTÉKBÓL NEM ÜLDÖZÖTT. 3.- A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS JOGELŐDEI, VALAMINT A KOMMUNISTA IDEOLÓGIA JEGYÉBEN KISZOLGÁ- LÁSUKRA LÉTREHOZOTT EGYÉB POLITIKAI SZERVEZETEK, BŰ- NÖZŐ SZERVEZETEK VOLTAK, AMELYEK VEZETŐI EL NEM ÉVÜ- LŐ FELELŐSSÉGGEL TARTOZNAK AZ ELNYOMÓ RENDSZER FENNTARTÁSÁÉRT, IRÁNYÍTÁSÁÉRT, AZ ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEKÉRT ÉS A NEMZET ELÁRULÁSÁÉRT. 6.- MINDEN MAGYAR POLGÁR, AKI A KOMMUNISTA DIKTATÚ- RÁVAL SZEMBEN ELLENÁLLÁST TANÚSÍTOTT, AKIT A DIKTA- TÚRA KISZOLGÁLÓI EMBERI MÉLTÓSÁGÁBAN ÉS JOGAIBAN MEGSÉRTETTEK VAGY IGAZSÁGTALANUL ÜLDÖZTEK, HA E JOGSÉRTÉSEKBEN NEM VETT RÉSZT, ELISMERÉST ÉS ERKÖLCSI ELÉGTÉTELT ÉRDEMEL. 2

MAGYARORSZÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK TISZTSÉGVISELŐI. 2014. HÁZELNÖK DR. KÖVÉR LÁSZLÓ FIDESZ - KDMP ALELNÖK LEZSÁK SÁNDOR FIDESZ GULYÁS GERGELY - FIDESZ JAKAB ISTVÁN - FIDESZ DR. LATORCAI JÁNOS - KDMP DR. HILLER ISTVÁN - MSZP DR. SNEIDER TAMÁS JOBBIK HÁZNAGY DR. MÁTRAI MÁRTA FIDESZ - KDMP FRAKCIÓVEZETŐ ROGÁN ANTAL FIDESZ HARRACH PÉTER PÁL - KDMP MESTERHÁZY ATTILA - MSZP VONA GÁBOR JOBBIK DR. SCHIFFER ANDRÁS - LMP HOZZATOK LÉTRE OLYAN ÁLLAPOTOKAT, AMELYBEN CSAK EGYFÉLE VERSENY VAN: KI KÉPES AZ EMBERISÉG BOLDOGULÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA TÖBBET TENNI TÁRSAINÁL. OWEN 3

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 2014. SOKAT FECSEGNEK FELŐLED HÍZELGŐT ÉS MÉLTATLANT: NE ZAVARJON MEG SE EZ, SEM AZ. HA RÁGALMAZNAK, BOCSÁSS MEG MOSOLYOGVA S JÓZANUL. PÜTHAGORASZ 4

MEMENTÓ NEM MÚLNAK ŐK EL, KIK A SZÍVÜNKBEN ÉLNEK, HIÁBA SZÁLLNAK ÁRNYAK, ÁLMOK, ÉVEK, ŐK ITT MARADNAK BENNÜNK CSÖNDESEN MÉG. JUHÁSZ GYULA A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN 1945 ÉS 1956 KÖZÖTT HAZÁNKBAN A HATALMAT TÖRVÉNYTELEN ESZKÖZÖKKEL MEGSZERZŐ ÉS GYAKORLÓ SZOVJETBÉRENC KOMMUNISTA REZSIM RÉMURALMA ELLEN SZERVEZKEDŐ NEMZETI ELLENÁLLÁS SZÁMOS RÉSZTVEVŐJÉT HALÁLRA ÍTÉLTÉK ÉS KIVÉ- GEZTÉK, SOKUKAT PEDIG BÖRTÖNBE VETETTÉK. SZÁMOSAN A BÖRTÖNBEN HALÁLOZTAK EL. A DIKTATÚRA - HATALMÁNAK FENNTARTÁSA, A NÉMET ELRETTENTÉSE CÉLJÁBÓL - KONCEPCIÓS PEREKET RENDEZETT, AMELYEK EREDMÉNYEKÉPPEN OLYAN SZEMÉLYEKET IS KIVÉGEZTEK VAGY BÖRTÖNBE ZÁRTAK, AKIK AZ ELNYOMÓ RENDSZERREL SZEMBEN NEM LÉPTEK FEL, MÉGIS ÁLDO- ZATAIVÁ VÁLTAK A BUDAPESTEN KIVÉGZETT VAGY BÖRTÖNÖKBEN, INTERNÁLÓTÁBOROKBAN ELHUNYTHONFITÁRSAINKAT A 298-AS PARCELLÁBAN ÉS A 301-ES PARCELLA MINTEGY TÍZ SORÁ- BAN HANTOLTÁK EL. AZ 1956. OKTÓBER 23-ÁN KIROBBANT FORRADALMAT ÉS SZABADSÁGHARCOT SZOVJET SEGÍTSÉGGEL LEVERŐ HAZAÁRULÓK HATALMUK MEGSZILÁRDÍTÁSA, A FORRADALMI GONDOLAT ÉS SZABADSÁGVÁGY ELTIPRÁSA ÉRDEKÉBEN A SZABADSÁGHARCOSOK KÖZÜL A TÖR- VÉNYESSÉG LÁTSZATÁT KELTVE, DE ANNAK SÁRBA TIPRÁSÁVAL SOKAKAT HALÁLRA ÍTÉLTEK, KIVÉGEZTETTEK,. HÚSZEZERNÉL TÖBB HAZAFIT PEDIG BÖRTÖNBE VETETTEK. A BUDAPESTEN KIVÉGZETT, ILLETVE BÖRTÖNBEN LEHUNYT SZABADSÁGHARCOSOK TÖBBSÉGE A 301-ES PARCEL- LÁBAN, NÉHÁNYAN A 298-AS PARCELLÁBAN NYUGOSZNAK. GYILKOSAIK MÉG HOLTUKBAN IS MEGGYALÁZTÁK ŐKET. A 301-ES PARCELLÁHOZ ILLESZKEDŐ 300-A PARCELLÁBAN IS NYUGOSZNAK KIVÉGZETT, ILLETVE BÖRTÖNBEN ELHUNYT '56-OS SZABADSÁGHARCOSOK. A TEMETŐ MÁS RÉ- SZEIN LÉVŐ 233-AS ÉS 235-ÖS PARCELLÁKBAN IS HANTOLTAK EL ÁLDOZATOKAT, KÖZTÜK A FOR- RADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KIEMELKEDŐ SZEMÉLYISÉGEIT. MEGGYILKOLT ÉS BÖRTÖNBEN MEGHALT HONFITÁRSAINK HŐSIES ÁLDOZATA NEM VOLT HIÁBA VALÓ. ÉLETÚTJUKKAL, HELYT- ÁLLÁSUKKAL ÉS HALÁLUKKAL PÉLDÁT MUTATNAK MINDANNYIUNK SZÁMÁRA. A HAZA ÉS SZABADSÁGSZERETET MINDENEK FÖLÖTT VALÓ. SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY. 1945-1989 JELENLEGI ISMERETEINK SZERINT 1956 ELŐTT POLITIKAI OKBÓL VAGY 1956 UTÁN POLITIKAI OKBÓL, KÖTÉL VAGY GOLYÓ ÁLTAL KIVÉGZETT, BÖRTÖNBEN, INTERNÁLÓTÁBORBAN KIHALLGA- TÁS KÖZBEN ELHUNYT SZEMÉLY NYUGSZIK E HANTOK ALATT. BÉKE PORAIKRA. A 298-AS ÉS 301- ES PARCELLÁNÁL ELHELYEZETT TÁBLÁKON SZEREPLŐ SZEMÉLYEK SÍRJÁT A NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG VÉDETTÉ, A NEMSZETI EMLÉKHELY RÉSZÉVÉ NYILVÁNÍTOTTA. 5

HŐSÖK NAPJA A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját. Üzenet az égből Azért ontottunk vért Azért haltunk halált, Mert szerettük forrón Ezt a magyar Hazát. Válasz a földről Megértjük bajtársak, Amit üzentetek. A szívünkbe zárjuk Hősi emléketek. 6 Isten trónja mellől Azt üzenjük néktek Hogy a Hazát mint mi Ti is szeressétek Válaszul felétek Zengi ajkunk szava Mi meghalunk mint Ti Csak él

AZ, KI A MÁSIKNAK TESZ ROSSZAT,MAJD MAGA SZENVED, S SZŐVE GONOSZ TERVET, NEKI ÜT KI A LEGGONOSZABBUL. (HÉSZIODOSZ) TRIANON EMLÉKNAPJA 2014. JÚNIUS 4. Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk- Trianon (idézetek) Ha az idegen hódít, kitaszít, megrabol, megsemmisít: az Szeretet, az copyright és pátentos keresztyénség. De ha én az ezer halál felé taszított, meglopott, megcsalt, a nyomorúság ezer szorításában vergődő magyarság védelmére mozdulok: az Gyűlölet". (Szabó Dezső) Magyar az, akinek Trianon legalább fáj. (Karinthy Frigyes) Egyetlen hibánk, hogy nincs alapgondolatunk egy valódi nemzeti életre. A magyar faj eddig a história folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Majtény, Világos, Trianon. Krisztus életét azonban a hatodik oltotta ki, a lándzsaszúrás a bordák közé, a szívbe. Vigyázzon a magyarság, hogy ezt a hatodik szúrást meg ne élje. (Móricz Zsigmond - 1926) Az Alpok és a Kárpátok közt mintegy tizenötmillió magyar él. Ebből azonban tízmillió az ország határain belül, a többi kívül, nagyrészt úgy tapadva a térképbeli országra, mint kenyérre a héja. Jól oda kell néznünk, hogy a valóság és vele egy eltakarhatatlan kérdés határait lássuk. (Illyés Gyula az 56 után kezdődött, majd hallgatásba fullasztott címervitáról: Válasz Herdernek és Adynak ) Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja. (Nitti, olasz miniszterelnök a Trianoni békeszerződésről). Ha ma valaki Trianont emlegeti, irredentának titulálják. Az európai történelemben nincs rá példa, hogy egy ország kétharmadát levagdossák, és még csak sírni sem szabad Az a baj, hogy akik fölemelik a szavukat, rosszul emelik föl. A nemzetiségi kérdésnek nem szabadna napi politikává zsugorodnia. (Kaszás Attila a Nemzeti Színház színésze, elhunyt 2007. márciusában)

INTÉS AZ ŐRZŐKHÖZ ŐRZÖK, VIGYÁZZATOK A STRÁZSÁN, CSILLAGSZÓRÓK AZ ÉJSZAKÁK, SZENT-JÁNOS-BOGARAK A KERTBEN, EMLÉKEK ELMÚLT NYARAKON, FLÓRENC NYARÁN S ÖSSZEKEVERTEN BÚCSÚZTATÓ ŐSZI LIDÓNAK EMLÉKEI A HAJNALI PÁRÁS, DISZ-KÓCOS TÁNCI TERMEN, TÖRTÉNT SZÉPEK, ÉLTEK ÉS VOLTAK, KIK MEG NEM HALHATNAK SOHA, ŐRZÖTT ELEVENEK ÉS HOLTAK, SZÍVEK TÁVOLI MOSOLYA, REÁTOK NÉZ, AGGÓDVA, ÁRVÁN, ŐRZŐK, VIGYÁZZATOK A STRÁZSÁN. ŐRZŐK, VIGYÁZZATOK A STÁZSÁN, AZ ÉLET ÉL ÉS ÉLNI AKAR, NEM AZÉRT ADOTT ANNYI SZÉPET, HOGY ÁTVÁNDOROLJANAK MOST RAJTA VÉRES S OSTOBA FENESÉGEK. OLY SZOMORÚ EMBERNEK LENNI S SZÖRNYŰEK AZ ÁLLAT-HŐS IGÉK S A CSILLAGSZÓRÓ ÉJSZAKÁK MA SEM ENGEDIK FELEDTETNI AZ EMBER SZÉPBE-SZŐTT HITÉT, S AKIK MÉG VAGYUNK ŐRZŐN, ÁRVÁN, ŐRZŐK: VIGYÁZZATOK A STRÁZSÁN (ADY ENDRE) 8

BESZÁMOLÓ JELENTÉS A SZÖVETSÉG 2013 ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL - LOMBARD-94 KFT HÁTTÉRANYAGÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL- Az 56-os Szövetség gazdálkodásának, számvitelének és pénzügyi tevékenységének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény nyomán született 350/2011.(XII. 30.) Kormány rendelet keretei között kellett megfelelni a 2013-as költségvetési évben. Szövetségünknek az elmúlt évekhez hasonló céljai voltak és valósultak meg az éves működés során. Kiemelt feladat, hogy az Egyesületekről szóló törvényben, az Alapszabályban, valamint az ahhoz kapcsolódó Elnökségi határozatokban rögzített feladatokat teljesíteni tudja, a pénzügyi akadályokat legjobb tudásával elhárítsa és biztosítsa a törvényileg szabályos gazdálkodás feltételeit. Munkánk során kiemelten kezeltük a hagyományőrző tevékenységet, segélyezést, a kegyeleti tevékenységet, valamint a 45 utáni Nemzeti Ellenállás és az 56-os Szabadságharc emlékének ápolását. Kiemelten kezeltük a Nemzeti Sírkertben levő temetkezési helyünk valamint a Műegyetemi rakparton levő szobrunk gondozását. Az országunk gazdasági helyzete a Szabadságharcosokért Közalapítvánnyal kötött támogatási szerződésünket is összegszerűségében megváltoztatta, a korábbi évekhez képest 2013-ra a támogatás 3 millió Ft-tal csökkent, ezen csökkenés éves költségvetésünknek közel 30%-a. Alapvető követelmény, hogy munkánk kapcsán, a törvényi előírásoknak megfelelően számoljunk el. Az idei évben már az első félévről zárása után elszámoltunk. Alapvető törvényi előírás, hogy pénzügyeink mozgásai legyenek világosak, egyértelműek és átláthatóak. E cél megvalósítása érdekében új Pénzkezelési Szabályzatot adtunk ki, A Szövetség 2013. évben is nagyrészt pályázati úton jutott pénzeszközökhöz. Döntő mértékben a Szabadságharcosokért Közalapítványtól, másrészről az Önkormányzati pályázatok útján, majd kisebb hányadként saját egyéb bevételei révén, pl. tagdíjbefizetésből, az alábbiak szerint: 2013. évi bevételeink bemutatása: (Pénzügyi szemlélettel) ezer Ft-ra kerekítve Jogcímek bevétel Szabadságharcosokért Közalapítványi támogatás 12.500 Temetkezési segély visszatérítése 520 2012. december 31-i záró - 2013. január 1-i nyitó 5.257 9

Vidéki Önkormányzatok (pályázati pénz) 140 Budapesti Önkormányzatok (pályázati pénz) 362 Adomány 6 Tagdíj 887 Egyéb 72 Összesen: 19.744 Az elmúlt évhez viszonyítva a Szabadságharcosokért Közalapítványtól valamint az önkormányzatoktól pályázati úton érkező támogatás jelentős mértékben csökkent. A tagdíjbevételek összege a 2010. évi 819 ezer Ft-tal szemben és a 2011 évi 743 ezer Ft-os bevétellel szemben a 2012-es évi 854 ezer Ft-os bevétellel szemben 2013-as évben 887 ezer Ft-ot tett ki, amely az elmúlt évhez viszonyítva 4%-os emelkedésnek felel meg. Ez a növekmény annak bizonyítéka, hogy tagságunk megértette az új Egyesületi törvényben foglalt, következményekkel járó szankciókat a tagdíjak elmaradása esetére, valamit a területi vezetők e téren kifejtett hatékonyabb munkáját is dicséri. A pénzintézettől kapott kamataink és elért árfolyamnyereségünk 20 ezer Ft. Az elmúlt év januárjában a nyitó készpénzkészletünk 5.257 ezer Ft volt, amellyel, biztonsággal kezdhettük el a 2013-es gazdasági évet. Számvitelileg (nem pénzforgalmi szemlélettel) csak a kiadások mértékéig számolható el a beérkezett támogatások összege, a fennmaradó részt kötelezettségként kell kezelni a jövőbeni kiadások fedezetére, így a főkönyvi kimutatás bevételi oldala 16.391 eft-ot mutat. Kiadásaink főösszege egyezően a bevételekkel: 16.391 eft. Költséggazdálkodásunk: Tárgyévi kiadásaink fedezetét alapvetően a Szabadságharcosokért Közalapítványtól kapott támogatás biztosította. Az alábbiakban bemutatásra kerül költségvetési fejezetenként a kiadás és ráfordítás. Ezer Ft-ra kerekítve Jogcímek 2012. év Anyagköltségek 2.373 Igénybevett szolgáltatások 5.721 10

Egyéb szolgáltatások 885 Személyi jellegű költségek és járulékok 6.965 ÉCS 410 Ráfordítások 37 Összesen: 16.391 Az anyagköltségek tartalmazzák az irodaszerek, nyomtatványok, tisztítószerek, szakkönyvek folyóiratok, koszorúk kegyeleti tárgyak, a kitüntetési tárgyak és egyéb kisöszszegű kifizetések költségeit. A tárgyévben ezeken a jogcímeken 2.373 eft-ot költöttünk. A koszorúzásra, temetői karbantartásra, kegyeleti tárgyakra 1.737 eft-ot fordítottunk, kitüntetési tárgyakra 48 eft-ot, tisztítószerekre 8 eft-ot, míg irodaszerekre és könyvekre és egyéb kellékanyagokra 580 eft-ot számoltunk el. Az igénybevett szolgáltatások között számolja el a Szövetség az utazási, a karbantartás és javítás költségeit, a bérleti és üzemeltetési díjakat, a Híradó újság költségeit, a posta, telefon és internet szolgáltatás költségeit, a szervezetek rendezvény költségeit és a kisebb egyéb szolgáltatásokat. A tárgyévben a fenti jogcímeken 5.721 eft-ot költöttünk. Részleteiben: Utazási költségtérítésekre 85 eft-ot, karbantartás, javítási szolgáltatásokra 541 eft-ot, bérleti és üzemeltetési költségekre 1.251 eft-ot költöttünk A Híradó Újság költsége postaköltség nélkül 418 eft volt. Posta, telefon és internet költség 681 eft-ot tett ki. Az egyéb igénybevett szolgáltatásokra például számviteli és pénzügyi, valamint történeti levéltári szolgáltatásokra 2.330 eft-ot költöttünk. Előfizetéseink összege minimális: 7 eft-ot tett ki. Rendezvényköltségeink 408 eft-ot tettek ki. Kiemelten közhasznú tevékenységünk. - Szövetségünk és területi szervezeteink nagy figyelmet fordítottak közhasznú tevékenységünk folytatására, ennek keretében - Minden állami, önkormányzati, szövetségi koszorúzáson, megemlékezésen részt vettünk, ahová meghívást kaptunk. - Honlapunkon, híradónkban folyamatos tájékoztatást adunk. - Folytattuk a Fiumei úti sírkertben levő parcellánk rendezését. - A Rákoskeresztúri köztemetőből, méltó helyre, a Fiumei úti sírkertbe, Tarlós István 11

főpolgármester úr által adományozott díszsírhelyre helyeztük át szövetségünk alapítójának dr. Krassó György Jánosnak hamvait. - Közreműködtünk a 233-as parcellában nyugvó, kivégzett bajtársaink hamvainak a 300-as parcellában, való áthelyezésében. - A Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatunkat elfogadva, védetté nyilvánította dr. Krassó György János és Obersovszky Gyula sírhelyét. - Megkezdtük az új tagsági igazolványok kiadását. Egyéb hatósági bank és biztosítási költségeink. A tárgyévben mintegy 224eFt-ot költöttünk a fenti jogcímen, amely 69 eft-tal több mint a bázis évben volt A személyi jellegű költségeink és bérjárulékok között kerülnek elszámolásra az alkalmi bérek, a kiküldetések és utazási költségtérítések, a közteherjegyek, az adózott reprezentációs költségek és a segélyek. Ezen a jogcímen a legnagyobb volument a segélyek összege teszi ki, 4.379.-eFt összegben. Ezen összeg a Szabadságharcosokért Közalapítványtól kapott támogatás 35 százaléka. Szociális segélyben 135 fő részesült 4.379 eft összegben, így az 1 főre jutó átlag meghaladta a 32 ezer Ft-ot. Temetési segélyt 1 fő kapott 113 eft. Összegben. Alkalmi bérekre és közterheire 238.000.-Ft-ot fordítottuk. Rendezvényekre, amelyek még adómentesen belefértek a reprezentációs keretbe 408 ezer Ft költséget számoltunk el. Adózott reprezentációs költségeink 20 eft-ot tettek ki. Gépkocsi átalányként 200 eft-ot fizettünk ki, és számoltunk el. Tiszteletdíjakra 1.212 eft-ot, megbízási szerződére 504 eft-ot fordítottunk. A reprezentációs költségeink egészségügyi hozzájárulási terhe 6 eft. volt. Szociális hozzájárulásokra 455eFt-ot fordítottunk, míg a Szakképzési hozzájárulás 5 eft-ot tett ki. A használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás tartalmazza azon 100 ezer Ft érték alatti tárgyi eszközök értékét, amelyeket a számviteli politikában meghatározottak szerint költségként lehet elszámolni. Ezen a jogcímen közel 193 eft. került elszámolásra 2013. évben. A terv szerinti értékcsökkenés 217 eft. volt, amely nem készpénzkiadása a szövetségnek csak az értékvesztés költségkénti elszámolása. 12

Ráfordítások között került elszámolásra a tárgyévben 32.-Ft kerekítési különbözet, valamint, 5 ezer Ft segélyszervezeti támogatás. Az összes költségünk 2013. évben 16.390.965.-Ft volt. A mérleg főösszeg eszköz és forrásoldali egyező egyenlege:ft. 2013. december 31-i záró illetve 2014. január 1-én nyitó egyenlegünk: Banki egyenleg: 2,712.610 Ft Valuta egyenleg: 119.277 Ft HP egyenleg: 53.045 Ft Záró egyenleg: 2,884.932 Ft Összegző megállapítás: Tájékoztatásul fontosnak tartom közölni, hogy szövetségünk 2013. évben 20 vidéki területi szervezetének és 18 budapesti területi szervezetének adott működési költségre és hagyományőrző tevékenységre jelentős pénzügyi támogatást. Vidéki területi szervezeteknek: 2,895.243.-Ft Bp. területi szervezeteknek: 1,937.269.-Ft Szövetségünk 2013. évben is kiegyensúlyozottan, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által ellenőrizve gazdálkodott. A könyvvitelben elkülönített módon jelenítettük bevételeinket. A kiadásainkat is a források mértékében választottuk szét. Ezzel a módszerrel, azaz a számviteli törvény következetes betartásával nyomon követhető a támogatások pontos, átlátható és közérthető elszámolása. Budapest, 2013. április 3. Fazekas János László Országos elnök 13

PESTI SRÁCOK (2014. május 15.) AZ OROSZ TANKOK ELLENI HARCBAN HARCOLTAK A VÉRZIVATARBAN. 1956 HŐSEI VOLTAK ŐK, AZ ÉPPEN CSAK FELCSEPEREDŐK. EGYIKÜK MELLETT BARÁTJA ESETT EL, TÁN UTOLSÓ SZAVA VOLT "SOHASE FELEJTS EL." MÁSIKUK MEGROKKANT ÖRÖK ÉLETÉRE, IDŐS KORÁRA "KÖZÖNY" LETT A BÉRE. ŐK VOLTAK A HŐSI PESTI SRÁCOK. ÉLETÜKET A HAZÁÉRT ADTÁK OTT DRÁGA EMLÉKÜK ÖRÖKKÉ ÉL MAJD,. MÍG LESZ NEMZET E HAZÁN, VELÜNK MARADNAK. A JÓ ISTEN ÁLDJA MEG ŐKET, AZ ELESETTEKET S A MÉG ÉLŐKET. 1956 BÁTOR HŐSEI VOLTAK ŐK, AZ ÉPPEN CSAK FELCSEPEREDŐT! 14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Pályázat A 2014. évi vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz I./ a pályázó szervezet adatai: A szervezet megnevezése: 56-os Szövetség A szervezet székhelye: 1051. Budapest, Nádor u. 36. VI em. A szervezet levelezési címe: 1051. Budapest, Nádor u. 36. VI em. info@56osszovetseg. hu A szervezet képviselőjének neve: Fazekas János László Elérhetősége: mobil: 06-30-285-1574 matáv: 06-1-269-0009 elnok@56osszovetseg. hu A pályázó szervezet pénzintézeti számlaszáma: BUDAPEST Bank Rt. 10103173-34245900-01003003 A pályázó kapcsolattartásra kijelölt személy neve: Gyurcsó Mihály A kapcsolattartó elérhetősége: mobil: 06-30-964-2704 konyveles@56osszovetseg. hu A pénzügyi dokumentáció irattárózása: 1051 Budapest, Nádor u. 36. VI. em. A számviteli feladatokat ellátó cég neve: LOMBARD 94 KFT. Képviselője: Gyurcsó Mihály 1135. Béke utca 8. II. 56. mobil: 06-30-964-2704 konyveles@56osszovetseg. hu II./ a pályázat tartalma: A kérelmezett támogatás összege: 16.600. 000.-Ft Azaz: Tizenhatmillió-hatszázezer A megvalósítás helyszíne: Országos A megvalósulás célja: Hagyományőrző tevékenység szervezése és lebonyolítása Közfeladatok végzése Az 1945-1956 Nemzeti Ellenállásban valamint az 1956-os Szabadságharcban résztvevők és utódaik érdekvédelme, anyagi támogatása, szociális ellátásuk és életminőségük javításához való hozzájárulás. Megemlékezések, koszorúzások szervezése Az elhunyt 56-os bajtársak sírhelyeinek karbantartása, emlékhelyeinek ápolása. Közreműködés az 1956-os szabadságharccal kapcsolatos tanulmányok írásában, dokumentációs tevékenység végzése, A Szövetség és a területi szervezetek működtetése, a működéshez szükséges pénzügyi feltételek biztosítása. 24

A megvalósításban országosan 43 területi szervezet vesz részt, amely kb. 6. 000 fő tagsággal rendelkezik III. a pályázati összeg költségvetése: (ezer Ft-ban) Jogcímek A Szövetség céljainak megvalósításához: Közfeladatok ellátásának költsége Kegyeleti költségek, Segélyezések Rendezvények, megemlékezések költsége Budapesti szervezetek működésének biztosítása Vidéki szervezetek működésének biztosítása Híradó című tájékoztató kiadása Honlap működtetése Hagyományőrző tevékenység költsége Tervezett Saját Pályázati összeg forrás összeg 8. 000 1. 000 7. 000 A szervezet működtetéséhez: Irodaszer, nyomtatvány, szakkönyvek, Karbantartás, javítás, Központi iroda bérleti díja Területi irodák bérleti díja Működési költség Bér és tiszteletdíj, Könyvelés költsége Posta, telefon, Internet előfizetések, Reprezentációs költség Kitüntetések Rendezvények költség Egyéb működési költségek (Közterhek, adók, egyéb ráfordítások) 8. 000 1. 000 7. 000 1. 000 400 600 Kiemelt céltámogatás: A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben levő parcella felújításának befejezése. 2.000 2.000 Várható költségek összesen: 19.000 2.400 16.600 25

Nyilatkozat: Alulírott Fazekas János László az 56-os Szövetség országos elnöke büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam irányított Szövetségnek köztartozása nincs. Budapest, 2014. 02.11. Fazekas János László Országos elnök Mellékletek: Fővárosi Törvényszéki bejegyzés másolata A 2013. évi beszámoló letétbehelyezésének igazolása Adóigazolás a nemleges köztartozásokról (nullás igazolás) 2013. december 31-i bankszámla kivonat Országos Elnökség 2014. határozata. Záradék: Hozzájárulok ahhoz, hogy előzetes egyeztetés után- a közalapítvány megbízottja a felhasználási céloknak megfelelő elszámolást és a bizonylatolás rendjét az 56-os Szövetség székhelyén (1051 Budapest, Nádor u. 36.) ellenőrizze. Az ellenőrzés lefolytatásához minden személyi és anyagi feltételt az ellenőrző szervezet kérése alapján- biztosítok. Budapest, 2014. 02. 11 Fazekas János László Országos elnök 26

VAN, AKIT NEM ELÉG EGYSZER MEGÖLNI A TISZA ISTVÁN-EMLÉKMŰ FŐALAKJÁT JÚNIUS 4-ÉN EMELTÉK TALAPZATRA AZ ÚJJÁÉPÍTETT KOSSUTH TÉREN. AZ ÜNNEPÉLYES ÁTADÁST HÉTFŐN TARTOTTÁK MEG, A RENDEZVÉNYEN BESZÉDET MONDOTT ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK. A nemzet főtere megújul, ígérte évekkel ezelőtt a magyar kormány. Arra vállalkoztunk, hogy befejezzük azt, amit elődeink megálmodtak. A miniszterelnök szobra önmagán túlmutat kezdte beszédét a miniszterelnök. Elmondta, Tisza István mindenfelől egy ostromlott várat örökölt, de hitt abban, hogy a nemzet megmenthető. Mi, pedig töredelmesen bevalljuk, hogy nemzeti alapon állunk folytatta Orbán Viktor. Kitért rá, a volt miniszterelnök nemet mondott az első világháborúra, amikor mindenki más helyeselt. Azt látta, hogy egy ilyen háború minket, magyarokat és a nemzetet is maga alá temetné. A háború utolsó lövése azzal végzett, aki mindig a magyar nép érdekeit nézte utalt a Tisza elleni merényletre Orbán Viktor. Mint a miniszterelnök hangsúlyozta, a Tisza emlékére 1934. április 22-én állított szoborkompozíció sokkal erősebben összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával, mint ahogy az alkotók ezt gondolták volna. Hozzátette, ahogy 1918 októberében széthullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport. Van, akit nem elég egyszer megölni utalt a kormányfő Tisza meggyilkolására, és a szoborcsoport eltüntetésére. 27

TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGEK. FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: MÁRTON ANDRÁS NY. ALTÁBORNAGY ALAPÍTÓ HALÁLA UTÁN MEGSZÜNT IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍÓ ELNÖK: BOCSKAY T. JÓZSEF ALAPÍTÓ HALÁLA UTÁN MEGSZÜNT MAGYAR NEMZETI ELLENÁLLÁSI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ALAPÍTÓ HALÁLA UTÁN MEGSZÜNT. MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENŐ ELNÖK: VASVÁRI VILMOS MÁDI JENŐ - DÉGI ANDRÁS RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: KÉRI KÁLMÁN - ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSŐ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSŐ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR 56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: ROIK JÁNOS - HORNYÁK TIBOR - RÁCZ SÁNDOR NÉMETH BÁLINT SINKOVICS GYULA - FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR 56 IFJÚ HŐSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR TÚLÉLŐ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK AKIK NYUGSZANAK A FÖLDBEN. 28

ÁDER: A KÖZÖS REMÉNYRŐL SZÓLT 1989. JÚNIUS 16. Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - mondta Áder János köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn. A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen az államfő beszédében kiemelte: ez a nap a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta. A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált - hangoztatta. Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta "szabadságszerető nemzetünk" akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett "a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró" magyaroknak - mutatott rá. Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956- os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek. A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország - mondta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal - közölte. Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról - mutatott rá. Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. Ez a remény ugyanarról szólt, mint amit a kelet-németek, a szlovákok, a csehek, a lengyelek, a románok, a bolgárok és "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" más népek éreztek. Ez a remény a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - hangzott el. Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy "a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik". Az államfő kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről. Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrá- hátrálásra kényszerültek. Ezt az időszakot 29

olyan események fémjelezték Magyarországon, mint a magyar-osztrák határ megnyitása a keletnémet menekültek tízezrei előtt. Továbbá ide tartozik a temesvári forradalom melletti kiállás vagy a prágai bársonyos forradalom iránti szolidaritás - magyarázta. A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól, pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez - közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett. Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét "nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette". Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában. Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy "senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról". De a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre - vélekedett. Hozzáfűzte: a magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy a szabadság nemzete ez, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná. Áder János kitért arra is, hogy el kell mesélni gyermekeinknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra. A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál. Forrás: MTI 2014. 06. 16. 11: 43: 37 30

1989. JÚNIUS 16.: MINEK IS A NAPJA? Orbán Viktor rendkívül bátor, történelmi jelentőségű beszédén kívül az 1989. június 16-i Nagy Imre-újratemetés amelyen magam is részt vettem a kommunista párttal való rossz kiegyezést, a rendszerváltás mozgalmi jellegének megszüntetését és egy elitista alkut szimbolizál a kádári és az ellenzéki elit között. Nézzünk szembe a történelmi tényekkel: a Szovjetunió uralma alól felszabaduló keletés közép-európai országok közül éppen nekünk, magyaroknak jutott a legravaszabb és legszámítóbb kommunista elit. A többi, hozzánk hasonló sorsú ország kommunista vezetése ugyanis korántsem volt olyan előrelátó, mint az MSZMP vezérkara: a gorbacsovi reformok, az amerikai szovjet tárgyalások és az ezeket követő erjedés, a Szovjetunió látványos elerőtlenedése láttán sem vették észre, hogy egy korszak, méghozzá a kommunizmus korszaka a végéhez közeledik, s a végsőkig kitartottak az elveik (marxizmus-leninizmus), illetve a hatalom megtartása mellett. Ennek következtében a környező országok látványos tömegmozgalmak, forradalmi megnyilvánulások sorozatán keresztül jutottak el a rendszerváltásig és a demokratizációig, hiszen a kommunista hatalom ellenállt, azt erőszakkal kellett megdönteni. Gondoljunk Csehszlovákiára, ahol a Gustav Husak-féle vezetés képtelen volt felismerni a realitásokat, nem álltak félre, nem kezdtek el alkudozni a demokratikus ellenzéki erőkkel, nem kezdték meg a hatalmuk és a vagyon átmentését ravaszul, a háttérben, mint tette azt az MSZMP-MSZP. Ebből fakadóan 1989 őszén látványos tüntetések zajlottak a prágai Vencel téren, s a nép Vaclav Havellel az élen végül is kikényszerítette a Husak-féle vezetés távozását. Hasonlóan zajlottak az események a volt NDK-ban (a fiatalok kedvéért: a Német Demokratikus Köztársaságban, a kettéosztott Németország kommunista felében) is: Erich Honecker pártfőtitkár a legortodoxabb kommunista vezetők közé tartozott, semmit nem értett meg az idők szavából, azt hitte, hatalmon maradhat. Ezért kellett a forradalom: emlékezetesek az 1989 őszén zajlott úgynevezett hétfői tüntetések a kelet-német városokban, s különösen emlékezetes november 9-e, a berlini fal leomlásának napja. Sorolhatnám tovább: a balti államok emberei sorra keltek fel az oroszok által vezetett kommunista uralommal szemben és a függetlenségük kivívásáért, emlékezetes a balti népek élőlánca, amikor is ezrek és ezrek fogták egymás kezét sok-sok kilométeren át. Ez a szimbolikus demonstráció például valóban a balti államok függetlenségének kivívásáról szólt. Ez igen Még beszélhetnénk a román forradalomról, a volt jugoszláv államok függetlenségi háborúiról, s nem utolsó sorban a lengyel Szolidaritás mozgalomról, amely a lengyel kommunistákkal csak ideiglenes alkukat kötött. És ezzel szemben állunk mi, a mi kommunistáinkkal, akik már 1987 1988-tól kezdve sejtették, hogy a változások elkerülhetetlenek lesznek, s ezért roppant okos de inkább úgy mondanám: roppant ravasz és erkölcstelen módon stratégiát dolgoztak ki hatalmuk demokráciába és kapitalizmusba való átmentésére. Ehhez két fontos dolgot határoztak el: egyfelől a társasági és az átalakulási törvénnyel (1988 és 1989) lehetővé tették a 31

pártállami vagyon és a nómenklatúra (vezetői rétegek) átmentését, másfelől, fokozatosan a politikai változások, a demokratizáció élére álltak. Éltek a régi ravasz politikusi bölcselettel: ha a változásoknak nem tudsz ellenállni, állj azoknak az élére (Pozsgay Imre e tekintetben egészen más elbírálás alá esik, mert ő valóban megértette a pártállam megszüntetésének és a demokratizációnak a fontosságát, s történelmi érdemei vannak az átmenet elindulásában.) Persze a párt keményvonalasai (Grósz Károly, Berecz János, Fejti György) eleinte nem akarták sem a demokratizációt, sem a hatalom átadását, sem pedig Nagy Imre és mártírtársai újratemetését, azonban a rugalmasabban gondolkodó pártvezetők megértették velük, hogy csak így menthetik át a hatalmukat a diktatúrából a demokráciába (ami nem kis bűvészmutatvány, valljuk be). A pártállami vezérkar tehát nem állt ellen a változásoknak, hanem amíg csak lehetett, igyekezett irányítani a folyamatokat. Ebből fakad az is, hogy az MSZMP mintegy megengedte az újratemetést; erről a kezdeményező Történelmi Igazságtétel Bizottság egyezett meg 1989. február 14-én az Igazságügyi Minisztériumban Borics Gyula államtitkárral. Ehelyett talán lett volna más forgatókönyv is: az ellenzék, az akkor még meglévő tömegtámogatást kihasználva, nem engedélyezteti, hanem önálló akarattal, önálló kezdeményezéssel, önállóan tartja meg az újratemetést. De nem ez történt, azon a napon a tömegek köztük jómagam is már csak, mint nézők, mint nagyérdemű közönség vettek, vettünk részt egy furcsa kiengesztelődésben a valahai gyilkosokat védő pártállam és az áldozatokat képviselő ellenzék között. (Három nappal korábban már megkezdődtek a pártállami és az ellenzéki elit közötti kerekasztal-tárgyalások.) A pártállam az újratemetés kapcsán azt hangoztatta, hogy legyen e nap a nemzeti megbékélés napja. Ma már feltehetjük a kérdést: valójában mit is ünneplünk ezen a napon? A pártállami és az ellenzéki elit (mínusz Orbán Viktor és a Fidesz) furcsa kézfogójának napját? Azt a napot, amikor Nagy Imréék koporsóinál ott álltak a pártállam vezetői is? Azt a napot, amelyet ezt ma már tényszerűen tudjuk a kommunista titkos ügynökök felügyelték az első pillanattól az utolsóig, s az erőszakszervezetek fel voltak készülve az esetleges beavatkozásra is? Szóval: mit is szimbolizált valójában ez a nap? Csak emlékeztetnék rá: e nagy nap létrejötte, szimbolikus üzenete ellen már akkor tiltakozott többek között az Inconnu csoport (fel is oszlottak később) és például Krassó György. Olcsó megalkuvástól tartottak, s attól, hogy a pártállami elit a rendszerváltást és 1956-ot is ki akarja sajátítani magának, megadva ezzel a magyar átmenet fő vonulatát. Hát ilyenre sikeredett a mi demokratikus átmenetünk, posztkommunistákkal és megalkuvásokkal Orbán Viktor nem véletlenül mondta a napokban, hogy 1989 1990-ben egy átmeneti rendszer jött létre, s csak 2010 hozta el a második és végleges rendszerváltást. Vigyázó szemeinket inkább helyezzük át 1991. június 19-ére: ekkor hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy, s ekkor valóban függetlenek lettünk. (forrás: Internet) (Fricz Tamás) 32

SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK DÖNTÉSE A 2014. ÉVI PÁLYÁZATOKRÓL MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE - FT 36. 000. 000 56-OS SZÖVETSÉG FT 12, 500, 000 TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG FT 10, 000. 000 POLITIKAI ELÍTÉLTEK KÖZÖSSÉGE FT 9, 000, 000 SZORAKÉSZ FT 7, 500, 000 RECSKI SZÖVETSÉG FT 7, 500. 000 1956-OS MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK VILÁGSZÖVETSÉGE - FT 5. 000. 000 MAGYAR VIDÉK ORSZÁGOS 56-OS SZERVEZET - FT 4, 000. 000 1956-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE - FT 3, 000. 000 56-OS MAGYAR NEMZETÖRSÉG - FT 500. 000 1956-OS SZABADSÁGHARCOS LOVAGREND - FT 500. 000 56-OS TÖRTÉNELMI ALAPÍTVÁNY FT 3, 000. 000 56-OS PESTI SRÁC ALAPÍTVÁNY - 1, 000. 000 1956. ÖRÖKSÉGE ALAPÍTVÁNY - FT 1, 200. 000 OKTÓBER 23 ALAPÍTVÁNY - FT 200. 000 HORTOBÁGYI KÉNYSZERMUNKÁBA ELHURCOLTAK EGYESÜLETE - FT 4, 500. 000 HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖRÖK ORSZÁGOS SZÖV. - FT 500. 000 HONISMERETI EGYESÜLET FT 500. 000 FŐNIX IFJÚSÁGI EGYESÜLET FT 500. 000 BUDAPESTI TEMETKEZÉSI INTÉZET ZRT - FT 01. 000. 000 ENGFILM PRODUKCIÓS KFT FT 1, 000. 000 DR. BREUER PÁL - FT 150. 000 DR. FEJÉR DÉNES FT 1, 500. 000 PÁLYÁZATA ELUTASÍTVA HUNYAG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POFOSZ 1956-OS HAGYOMÁNYÖRZŐK POFOSZ BORSODI SZERVEZETE POFOSZ II-III. KER. SZERVEZETE POFOSZ XIV. KER. SZERVEZETE POFOSZ XXII. KER. SZERVEZETE GORDOS DÉNES LIPCSEY VAJDA ISTVÁN 33

MIT ÜNNEPLÜNK AUGUSZTUS 20-ÁN? ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPE, NEMZETI ÜNNEP, MAGYARORSZÁG HIVATALOS ÁLLAMI ÜNNEPE. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurben és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 34

1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.) Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860- ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben, pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyarország hivatalos állami ünnepe rangjára. 35

CSAK A JÓK MENNEK EL. 1991-BEN BÚCSÚZTATTUK ROIK JÁNOST, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EYKORI ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. 1991-BEN BÚCSÚZTATTUK DR.KRASSÓ GYÖRGY JÁNOST, AZ 56-OS SZÖVETSÉG, EGYKORI ALAPÍTÓ ÜGYVIVŐJÉT. 1996-BAN BÚCSÚZTATTUK DR.LENGYEL ENDRÉT A PEK FŐTITKÁRÁT 2001-BEN BÚCSÚZTATTUK OBERSOVSZKY GYULÁT, AZ IGAZSÁG MAJD AZ ÉLÜNK LAPOK FŐSZERKESZTŐJÉT. 2001-BEN BÚCSÚZTATTUK VAJDA-NÉMETH JÓZSEFET, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ALAPÍTÓ ALELNÖKÉT. 2004-BEN BÚCSÚZTATTUK SUNDERLIK IMRÉT A PEK ÜGYVEZETŐ TANÁCSÁNAK TAGJÁT AZ 1956-BAN ALAKULT VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALELNÖKÉT 2004-BEN BÚCSÚZTATTUK V. NÉMETH LÁSZLÓT, A MAGYAR VIDÉK 56-OS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. 2005-BEN BÚCSÚZTATTUK BENKŐ ZOLTÁNT, AZ 1956-BAN ALAKULT VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT. 2005-BEN BÚCSÚZTATTUK PONGRÁTZ GERGELYT, A CORVIN-KÖZ EGYKORI FŐPARANACSNOKÁT. 2006-BAN BÚCSÚZTATTUK VASVÁRI VILMOS, NY. HONVÉD EZREDEST, A POFOSZ ELNÖKÉT. 2006-BAN BÚCSÚZTATTUK HORNYÁK TIBORT, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. 2007-BEN BÚCSÚZTATTUK ZIMÁNYI TIBORT, A RECSKI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR NEMZETI ELLENÁLLÁSI SZÖVETSÉG, ELNÖKÉT 2007-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁTÉ FERENCET AZ 56-OS SZÖVETSÉG TITKÁRÁT. 2008-BAN BÚCSÚZTATTUK VALKONY KÁROLYT, A PEK FŐTITKÁRÁT 2009-BEN BEN BÚCSÚZTATTUK KIRÁLY BÉLA NY. VEZÉREZREDEST, AZ 1956-OS NEMZETŐRSÉG EGYKORI PARANCSNOKÁT 2009-BEN BÚCSÚZTATTUK VITÉZ TOLDI SZABÓ GÉZÁT A PEK ÜGYVEZETŐ TANÁCSÁNAK TAGJÁT. 2010-BEN BÚCSÚZTATTUK BAJÍ JÓZSEFET A POFOSZ EGYKORI ALELNÖKÉT 2010-BEN BÚCSÚZTATTUK DR. TAMÁS KÁROLY NY. ÁLLAMTITKÁRT, A MAGYAR VIDÉK 56-OS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT 2010-BEN BÚCSÚZTATTUK LOVAG ESZTERGÁR PÁLT A PEK ALELNÖKÉT. 36

2011-BEN BÚCSÚZTATTUK VITÉZ SZEPESI ARTHURT A PEK ÜGYVEZETŐ TANÁCSÁNAK TAGJÁT 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁRTON ANDRÁS NY. HONVÉD ALTÁBORNAGYOT, A FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG EGYKORI ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK VARGA MIHÁLYT AZ 56-OS OPERATÖRT, CÍMER FESTŐT 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MENCZEL GUSZTÁVOT, A SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETÉNEK ALAPÍTÓ ELNÖKÉT 2012-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁDI JENŐ NY. HONVÉD EZREDEST, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ALELNÖKÉT, A POFOSZ ELNÖKÉT. 2012-BEN BÚCSÚZTATTUK RÓZSÁS JÁNOST, A GULAG ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖKÉT. 2013-BAN BÚCSÚZTATTUK VITÉZ KOMJÁTI JÁNOST A PEK ÜGYVEZETŐ TANÁCSÁNAK TAGJÁT 2013-BAN BÚCSÚZTATTUK RÁCZ SÁNDORT AZ 1956-OS NAGYBUDAPESTI KÖZPONTI MUNKÁSTANÁCS EGYKORI ELNÖKÉT, AZ '56-OS SZÖVETSÉG 1993-94-ÉVBEN EGYKORI ELNÖKÉT, AZ MVSZ. TISZTELETBELI ELNÖKÉT. 2013-BAN BÚCSÚZTATTUK BOCSKAY T. JÓZSEFET AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. 2014-BEN BÚCSÚZTATTUK SZ. KÓSA KATALINT SZÖVETSÉGÜNK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGI TAGJÁT, A HÍRADÓ SZERKESZTŐJÉT BARÁTAINK NAGY IDŐK TANÚI, SZENVEDŐ ALANYAI VOLTAK, IGAZ MAGYAROK, ÉS AMI FONTOS, VALÓ- DI SZABADSÁGHARCOSOK, AKIK MEGALKUVÁS NÉLKÜL, SAJÁT ÉLETÜKET IS KOCKÁRA TÉVE, FÖLDI ÉLE- TÜK UTOLSÓ PILLANATÁIG MUNKÁLKODTAK NEMZETÜNKÉRT. A HAZÁNKÉRT, BAJTÁRSAINKÉRT. KIEMEL- KEDŐ VEZETŐI VOLTAK SZÖVETSÉGEIKNEK. TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL EMLÉKEZZÜNK BARÁTAINK- RA. KÉRJÜK MINDENHATÓ URUNKAT, HOGY BIZTOSÍTSON SZÁMUKRA HELYET AZ ÉGI CSATAMEZŐN. 37

38

Ín memoriam: SZELES ERIKA A Fiumei úti sírkert 21-es parcellája szélén egy ma már omladozó sírba temetett gyermeklányról szinte semmit sem tud az '56-ot szívében őrző - és egyre fogyó közvélemény. A síremlék márványlapján írás: Szeles Erika 1941. i. 6. - 1956. XI. 7. Felejthetetlen, drága, egyetlen kislányom, Erikám. Édesanyád. Semmi egyéb, holott ennek a leánynak fényképe bejárta a világot és ő valóban a magyar forradalom ikonjává, szimbólumává vált. A fénykép novemberben készült, pufajkában, gépfegyvert markolva örökíti meg a Corvin-közben. Az évtizedekig tartó teljes elfeledettség hátterét, majd a fényre kerülés romantikus színezetű történetét röviden ismertetem. A képet Vagn Hansen dán fotós készítette és a Billed Bladet tekintélyes képes hetilap nov. 3-i számnak teljes címlapját kitöltve jelent meg. A különlegesen bájos arcú lány elbűvölt sok dán fiút: egyikük, Henning Schultz immáron nyugdíjas földrajz tudósnak köszönhetjük, hogy Erika személye végül ismertté vált. Ő, a kamaszkorú diák lelkesültségével akkor eltett három példányt az újságból melyet otthon őrzött, s élete folyamán. többször gondolt arra, hogy eljön Magyarországra és felkutatja a címlapkép hősnőjét. (Egy dán naiv gondolatai... Milyen sort várt volna Erikára Magyarországon, ha nem halt volna meg?... Mindenestre az ötvenedik évforduló közeledte ösztönzést adott számára. Ide utazott, hozta a 3 lap példányát. Internetes fórumon sem tudott információt szerezni, ezért a Dán Követség segítségével felvette a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával s engedélyt kapott a kutatásra. Itt sem járt eredménnyel, de legalább a Múzeumnak ajándékozta a három újságot. Az intézmény ezt követően szándékát nyilvánította, hogy a 2007-ben 94 éves fotóstól vásárolna az akkor készült képekből, a jogdíj szabályok szerint, de a jutányos ár is meghaladta a keretét. Ismét H. Schultz segített: dán alapítványokat mozgósított, melyek a MNM. számára biztosították a pénzt. A képekből A Múzeumban 2008-baan kiállítás nyílt Erről a folyamatról Jalsovszky Katalin, a Fényképtár igazgatója a Fotóművészet 2008/3. számában részletesen írt. A hosszú és még számos érdekes elemet tartalmazó történet része, hogy 56-ban Dániába disszidált Árki József, aki felismerte a lányt: együtt voltak szakács tanulók a Béke Szállóban. H: Schultz érdeme, hogy végül metudta a családi nevet, ennek birtokában derített fényt arra, hogy a leány 151/2 évek korában a Péterfy S. u-i. Kórházban halt meg, nyaklövés következtében. A fénytől sorsa elvált, nem fegyverrel a kezében érte a golyó, mert ekkor már vöröskeresztes segítőként tevékenykedett. H: SChultz még azt is kiderítette, hol van eltemetve. Erről értesítette Árki Józsefet, aki ebben a témában felvette a kapcsolatot a hajdani "Béke"- beli kollégáival. Aracs Jánossal, aki végére járt és megtalálta a sírt... 2009-ben már együtt mentünk koszorúzni s ezt az óta is tesszük minden évfordulón. 2010-ben sikerült megnyerni a szálloda igazgatójának hozzájárulását s e sorok írója tartott vetített képes előadást '56-ról és Szeles Erikáról... A hajdani kollégák közül meghívást kaptak azok is, akiket el lehetett érni. 2010. nov. 30-án a "Hírszerző" internetes portál foglalta össze a kutatás és a visszaemlékezések addigi eredményeit. E sorok vázlatosak, de bízom abban, hogy az '56-os Szövetség közösségének érdeklődését sikerült felkeltenem, s tudunk tovább lépni Erika emlékének kiteljesítésében... legendás fényképe segítségével a fiatalok figyelmét is könnyebben fordíthatjuk a tragikus napok felé- 2014. május 03. Kalmár Maron György 39

BESZÁMOLÓ A SÁROSPATAKI NYÁRI EGYETEMRŐL -KÓSA KATALIN- EZ A BESZÁMOLÓ SAJNOS MÁR NEM KÉSZÜLT EL. AZ 56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKSÉG FÁJDALOMMAL KÖZLI, HOGY SZENDI LAJOSNÉ SZÜL. KÓSA KATALIN A KIVÉGZETT SZABADSÁGHARCOS KÓSA PÁL GYERMEKE, AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG TAGJA, A HÍRADÓ SZERKESZTŐJE, AZ ÚJPESTI SZERVEZET ELNÖKE TÜRELEMMEL VISELT BETEGSÉGE KÖVETKEZTÉBEN 2014. AUGUSZTUS 11-ÉN CSENDBEN ELTÁVOZOTT. BÚCSÚZTATÁSA 2014. AUGUSZTUS 26-ÁN 11 ÓRAKOR AZ ÚJPESTI KERTVÁROSI TEMPLOMBAN. SZÁMUNKRA Ő VOLT A KATUS AKI SOK ÉVEN ÁT, FÁRADHATATLANUL, MAGAS SZINVONALON SZERKESZTETTE SZÖVETSÉGÜNK LAPJÁT A HÍRADÓT. KÖZÉRTHETŐEN DE MAGAS SZINVONALON ISMERTETTE A MAGYAR SZABADSÁG GONDOLATÁT, 1956 ESZMEISÉGÉT. IGAZ HAGYOMÁNYŐRZŐKÉNT ÁPOLTA AZ 56-OS ESEMÉNYEK MIATT KIVÉGZETTEK, KIEMELTEN AZ ÚJPESTIEK ÉS ÉDESAPJA EMLÉKÉT. KIEMELKEDŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK ELISMERÉSEKÉNT MEGKAPTA AZ 56-OS EMLÉKLAPOT ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATÚ KITÜNTETÉSÉT. SZÖVETSÉGÜNK TAGSÁGA, AZ ÚJPESTI SZERVEZET TAGJAI, MUNKATÁRSAI FÁJDALOMMAL BÚCSÚZNAK. KATUSKA NYUGODJÁL BÉKÉBEN 40