3. tájékoztató HOVA KERÜL A PÉNZ?



Hasonló dokumentumok
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/0276(COD) a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

3.2. Ágazati Operatív Programok

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

MELLÉKLET. a következőhöz:

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

JESSICA. Új lehetőség a fenntartható városi beruházásokat és növekedést támogató uniós források felhasználására. Mi a JESSICA?

Transznacionális Együttműködés Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A beruházási terv Kérdések és válaszok

várható fejlesztési területek

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0121/3. Amendment 3 Marco Valli, Laura Agea, Rosa D Amato az EFDD képviselőcsoport nevében

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

6693/17 ktr/ia 1 DGE 2A

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2015/0009(COD) Véleménytervezet Danuta Jazłowiecka (PE v01-00)

1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Környezetvédelmi Főigazgatóság

EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

OPERATÍV PROGRAMOK

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet december

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása június

INNOVÁCIÓS POLITIKA JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében


Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, június 6.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Strukturális Alapok

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

Tájékoztatás a SPARK programról

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Regulation (EC) No. 1080/2006

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Belső piaci eredménytábla

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Átírás:

3. tájékoztató HOVA KERÜL A PÉNZ? Az európai beruházási terv olyan intézkedéscsomag, amelynek célja legalább 315 milliárd EUR állami- és magánberuházás mozgósítása a reálgazdaság számára az elkövetkező három évben (2015 2017). A beruházási terv az alábbi három részből áll: (1) a beruházásfinanszírozás mozgósítása anélkül, hogy államadósság keletkezne; (2) a legfontosabb területekre például az infrastruktúrára, az oktatásra, a kutatásra és az innovációra irányuló projektek és beruházások támogatása, valamint (3) a beruházások előtt álló ágazatspecifikus és egyéb pénzügyi és nem pénzügyi akadályok megszüntetése. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank egy partnerséget kezdeményez azzal a céllal, hogy mozgósítsa a beruházásokat elsősorban stratégiai infrastrukturális beruházásokba, kkv-kbe és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokba, az EU versenyképességének fokozására. A partnerség ezt a célt a magánberuházások katalizálásával fogja elérni. Annak érdekében, hogy megfeleljen a legmagasabb szintű elszámoltathatóságnak a partnerség jól körvonalazott profillal fog rendelkezni és magasabb szintű átláthatóságot biztosít az uniós polgárok, intézmények és civil társadalom számára az ellenőrzés és jelentéstétel révén. A BERUHÁZÁSFINANSZÍROZÁS MOZGÓSÍTÁSA A FINANSZÍROZÁS REÁLGAZDASÁGBA IRÁNYÍTÁSA A BERUHÁZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA A pénz eljuttatása oda, ahol szükség van rá Nem elég további beruházásfinanszírozást előteremteni. A finanszírozásnak az európai gazdaság számára valódi hozzáadott értéket képviselő életképes projektekhez kell eljutnia. A befektetők, különösen a nagy infrastrukturális projektek kapcsán, igénylik a megalapozott projektekből álló portfólió bizonyosságát. A további beruházások ösztönzése érdekében nagyobb átláthatóságra és a kockázatok jobb megértésére van szükség. A tapasztalt munkatársakkal és ágazati ismeretekkel rendelkező EBB szaktudását kihasználva a partnerség jó helyzetben van ahhoz, hogy figyelmét gyorsan az alábbiakra irányítsa: A nagyobb kockázatviselő képességet igénylő piaci résekre való reagálásra; Új ügyfelekkel való együttműködésre és nagyobb szektorlefedettség biztosítására; Új termékek kínálatára; Új megvalósítási módok meghatározására együttműködésben a nemzeti fejlesztési bankokkal és a magán pénzügyi intézményekkel. 1

A megfelelő projektek felkutatása A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) a tagállamokkal együtt egy munkacsoportot hozott létre a beruházások útjában álló lehetséges akadályok tanulmányozására, valamint a szóba jöhető projektek átvilágítására. A munkacsoport hamarosan közzétételre kerülő első jelentése szerint uniós szinten fokozni kell az erőfeszítéseket a jelentős beruházási projektek beazonosítása és beindítása érdekében, valamint rendszeresen tájékoztatni kell a befektetőket a projektek előrehaladásáról. Az EBB-csoport biztosítani fogja, hogy az ESBA portfóliója áttekinthető és rendszeresen aktualizált legyen. A tagállamok mellett a regionális hatóságok és a nemzeti fejlesztési bankok, az európai intézmények és a magánbefektetők hozzá tudnak járulni a portfólióhoz, azzal, hogy projekteket mutatnak be vagy támogatnak. Ez nem azt jelenti, hogy az európai portfólióban lévő minden egyes projektet a Beruházási Terv keretében kell vagy fognak finanszírozni, hanem azt, hogy a lista az állami és magánbefektetők részére szembeötlővé teszi a befektetési potenciált és átláthatóvá teszi a kiválasztási kritériumokat. A beruházások fellendítése kockázatviselés, gyorsaság, valamint a különböző piacokhoz és ágazatokhoz való igazodás révén A Terv jelentős kockázati támogatást fog felvállalni azért, hogy a projektgazdákat beruházások kezdeményezésére a magánfinanszírozókat pedig bekapcsolódásra ösztönözze. A Bizottság és az EBB közötti partnerség legalább 315 milliárd EUR összegű további beruházást szabadít fel az EU területén. Ez ösztönzőleg fog hatni a növekedésre és a munkahelyek teremtésére a regionális szükségletekhez igazított termékek révén. A partnerségre támaszkodva a magánszektor kockázatsemlegesítő pénzügyi termékeket fog kapni, hogy elősegítse új projektek megvalósítását. A tagállamoknak, a nemzeti fejlesztési bankoknak és/vagy magánberuházóknak alkalmuk lesz egyedi projektekben részt venni, valamint a partnerség kockázatenyhítő garanciájából is részesedni. Az EBB-csoporton belüli létrehozásának köszönhetően a partnerség gyorsan létre fog jönni és működését 2015-től megkezdi. A projektek kivitelezése A projektek kidolgozásához és megvalósításához nyújtott támogatás a Terv fontos részét képezi. Az új megközelítés részeként, a Bizottság, az Európai Beruházási Bank, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szakértelme integrált módon lesz hozzáférhető. A támogatás az alábbiakat foglalja magában: technikai segítségnyújtás a projektek strukturálásához innovatív pénzügyi eszközök használata 2

a köz-magántársulások közötti partnerségek megoldásainak felhasználása Egy beruházási tanácsadó platform fog integrálni minden beruházási tanácsadó szolgáltatást, és a technikai segítségnyújtással kapcsolatos valamennyi kérdést egy egységes, felhasználóbarát portálra fog irányítani három célközönséget tartva szem előtt: projektgazdákat, befektetőket és állami irányító hatóságokat. A cél a beruházások megerősítése és felgyorsítása átfogó és gyors tanácsadással az alábbiak érdekében: minőségi projektek és beruházások készítése és fejlesztése, az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Horizont 2020 és az egyéb uniós alapok hatékonyabb felhasználása, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb és rugalmas, a piaci igényeknek megfelelő felhasználása révén, egyéb állami és magán pénzügyi forrásokhoz való jutás megkönnyítése. A beruházási tanácsadó platform segíteni fogja a tagállami közigazgatási szerveket és projektgazdákat az európai hozzáadott értéket tartalmazó stratégiai projektek azonosításában, rangsorolásában, előkészítésében, strukturálásában és végrehajtásában, valamint az uniós források hatékonyabb felhasználásában. Az összes tanácsadó szolgálat egy közös szerkezetbe, formába történő összevonása a szakértelem egyedi forrását képezi és kulcsfontosságú belépési pont lesz az EU-ban működő közigazgatási szervek és a projektgazdák számára. A platform építeni fog a sikeres, már rendelkezésre álló eszközökre például a JASPERS 1 programra, amelyet korszerűsítenek és kibővítenek, valamint az innovatív pénzügyi eszközök használatát segítő új tanácsadó platformra a Fi-compassra. Az új platform hozzájárul a nemzeti fejlesztési bankok és hasonló intézmények hálózatának erősítéséhez Európa-szerte. Nemzeti szintű nyomonkövetési tevékenységek A konkrét kihívások kezelésére szemináriumok és egyéb tájékoztatási tevékenységek szervezésére kerül sor nemzeti, nemzetközi és regionális szinten. A hangsúly a magánbefektetők vonzásán, valamint a nemzeti és uniós rendszerek közötti kölcsönhatás maximalizálásán lesz. 1 JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program) tanácsadást nyújt az Európai Unióhoz 2004-ben, 2007- ben és 2013-ban csatlakozott 13 ország (Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország,, Málta,, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint Görögország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia számára a projektelőkészítéshez annak érdekében, hogy javuljon a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatási finanszírozása benyújtandó nagy projektek minősége. 3

A projektek típusai Juncker elnök politikai iránymutatásainak megfelelően a kiegészítő beruházások az infrastruktúrát fogják megcélozni, nevezetesen a szélessávú rendszereket és energiahálózatokat, valamint a közlekedési infrastruktúrát az ipari központokban; az oktatást, a kutatást és az innovációt; valamint a megújuló energiákat és az energiahatékonyságot. A finanszírozást életképes projektekre fordítják majd, amelyek valódi hozzáadott értéket teremtenek az európai szociális piacgazdaság számára. Ez elsősorban de nem kizárólag a következőket foglalja magában: Stratégiai infrastruktúra (digitális és energetikai beruházások, összhangban az uniós szakpolitikákkal) Közlekedési infrastruktúra az ipari központokban, oktatás, kutatás, valamint innováció A foglalkoztatás ösztönzését célzó beruházások, különösen kkv-finanszírozás és a fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedések formájában. Környezetvédelmi szempontból fenntartható projektek Innováció és Kutatás+Fejlesztés A tagállamok a Bizottság és az EBB munkacsoportjának továbbítják az alábbi három fő kritérium alapján kiválasztott projektek listáját: Uniós hozzáadott érték (az uniós célkitűzéseket támogató projektek) Gazdasági életképesség és érték előnyben részesítve a magas társadalmi-gazdasági megtérülésű projekteket Legkésőbb a következő három éven belül elindítható projektek, amelyek tekintetében tehát ésszerűen elvárható, hogy a beruházási kiadások a 2015 2017 időszakban valósuljanak meg. A felsorolt projekteknek ezen túlmenően képesnek kell lenniük egyéb finanszírozási források mozgósítására is. Továbbá ésszerű méretűnek és méretezhetőnek kell lenniük (szektorok, illetve alszektorok szerint megkülönböztetve) még akkor is, ha ez a kisebb befektetések összekapcsolásával jár. A konkrét projektek 2 egyedi jellemzőitől függően például a következő típusú projektek kaphatnak finanszírozást és szerepelhetnek a Bizottság EBB közös munkacsoport által meghatározott listán: Középületek építése és energiahatékonyság-javítását célzó rehabilitációja, amelyre jelenleg forráshiány miatt nem kerül sor. 2 Felelősségkizáró nyilatkozat: Nincs finanszírozási kötelezettségvállalás az Európai Bizottság vagy az EBB részéről a fent említett projektek egyikére sem, és ezek nem jogosultak arra, hogy előnyben részesüljenek a nemzeti vagy európai forrásokhoz való hozzájutásban. Ezeket a projekteket a Bizottság, az EBB vagy a munkacsoport tagjai nem vetették alá semmilyen konkrét vizsgálatnak, tehát nem ezen szervezetek konkrét beruházási javaslatra irányuló támogatásáról van szó. 4

A magas kezdeti projektköltségek miatt késlekedő, uniós országok közötti közlekedési összeköttetések. Nyílt hozzáférésű, lézeralapú kutatási infrastruktúra a megvalósítás késedelmének elkerülése érdekében a finanszírozásra szoruló országokban. Iskolai létesítmények korszerűsítésére irányuló program megvalósítási nehézségekkel és forráshiányokkal küzdő országokban. Finanszírozás hiánya miatt akadozó vízügyi infrastrukturális, ezen belül szennyvíztisztító üzemekbe és vízellátó létesítményekbe történő beruházás. Egyéb, például az alábbiakat támogató projektek: kikötők és repülőterek teher- és utasszállító kapacitásának bővítése és korszerűsítése; külön vasúti összeköttetés a jelentős repülőterek és városközpontok között; zöldítő projektek a tengeri közlekedés területén; alternatív üzemanyag-infrastruktúra a fontosabb közutak mentén, harmadik generációs bioüzemanyag-finomítók; stb. 5