ózes Huba Versrendszerek kötöttsége és nyitottsága gy vázlat szükségesnek vélt újragondolása A versépítő szótagok prozódiai sajátságainak megfelelően a kötött hangritmusú magyar vers ma többféle: ütemhangsúlyos, időmértékes, hangsúlyváltó, moraszámláló, szimultán ezen belül bi-, tri- és quadrimetrikus, valamint szótagszámláló. A hangsúlyváltó vers bizonyos értelemben az időmértékes és az ütemhangsúlyos, a moraszámláló vers pedig végső elemzésben az időmértékes és a szótagszámláló sajátságok ötvözője. A bimetrikus szimultán vers az ütemhangsúlyos és az időmértékes ritmus, a trimetrikus szimultán vers a) az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a hangsúlyváltó, valamint b) az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a moraszámláló ritmus, míg a quadrimetrikus szimultán vers az ütemhangsúlyos, az időmértékes, a hangsúlyváltó és a moraszámláló ritmus egyidejű érvényesítője. Alább a kötött hangritmusféleségek egy-egy példája következik. 1. Ütemhangsúlyos vers Sorait egy-egy meghatározott helyen álló hangsúly tagolja ütemekre. A sorok képletében az ütemek szótagszámát és az ütemek határát, illetve a metszeteket szokás jelölni, az előbbit arab számmal, az utóbbiakat /, illetve // jellel. lmentem otthonról lidérc-szót hallgatni. lmentem otthonról kalmárral alkudni. lmentem otthonról idegen lyány után. lmentem otthonról csütörtök délután. (Dsida Jenő: Rettenetes virágének) A strófaalkotó sor metrikai képlete: 3//3. 2. Időmértékes vers Soraiban a hosszú és a rövid szótagok váltakozása mintáz belső ritmusegységeket. A sorok képletében a rövid szótagokat u, a hosszú szótagokat, a közömbös szótaghelyeket esetenként x, a belső ritmusegységek határát szintén / jelöli. Bocsánat, olvasóm, ki mostig üldögéltél újságot-olvasón,
164 ŰHLY vagy halk imát morogtál vén gyöngyház-olvasón és most véletlenül akadt e vers kezedbe: Bocsánat, olvasóm! (Dsida Jenő: iért borultak le az angyalok Viola előtt. Bevezetés) A két strófaalkotó sor metrikai képlete: x / x / u x / u / u / x 3. Hangsúlyváltó vers Soraiban a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakozása olyanszerű ritmusképleteket mintáz, mint az időmértékes vers rövid és hosszú szótagjai. A sorok képletében a hosszú szótagokat félkövér x, a rövid szótagokat kurrens x jelöli. Az alábbi műfordítás strófába szerkesztett sorai hangsúlyváltó jambusi tízesek: az a az e az i az o az u az u az a az e az i az o az u az a az e az i az o az a az e az i az o az u (rnst Jandl: Szonett. örsi István fordítása) A strófaalkotó sor metrikai képlete: xx / xx / xx / xx / xx 4. oraszámláló vers Sorai rövid, azaz egymorás és hosszú, azaz kétmorás szótagokból álló, azonos moraszámú belső egységekből épülnek. Ér tükrében látszik az ég is, Feje tetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják Vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját. (Weöres Sándor: agyar etűdök, 91.) A szótagok időtartamát feltüntető ritmusképlet: / / u u / u u u u / / u u u u / / / / u u u u / / u u u u /
VRSRNDSZRK KÖTÖTTSÉG ÉS NYITOTTSÁGA 165 Könnyen megítélhető, hogy valamennyi sor valamennyi belső egységének azonos a moraszáma. A strófaalkotó sor metrikai képlete (amelyben az m a mora szó rövidítése): / 4m 5. Bimetrikus szimultán vers Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos és időmértékes ritmusúak. Csillog és csal, mint varázslép, a világ, e szép boszorka s lám, helyetted színre más lép, rád szorult a csapda torka. Száz bűbáj közt bújj keresztül, légy utadnak józan őre, jobb, ha még pillád se rezdül, bármi csábít, hajt előre. (ihai minescu: Glossza. Dsida Jenő fordítása) A strófaalkotó sor szimultán metrikai képlete: 4//4 u / // u / 6. Trimetrikus szimultán vers Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes és hangsúlyváltó vagy ütemhangsúlyos, időmértékes és moraszámláló ritmusúak. a) gyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes és hangsúlyváltó ritmusú sorok: Lovamra patkót senki nem veret, Be szerencse, hogy senki sem szeret: Kocogok, lógok, követlen uton S hogy merre megyek, nem nagyon tudom. (Ady ndre: A ló kérdez) A strófaalkotó sor szimultán metrikai képlete: 3/2//3//2 xx / xx / x / xx / u xxx / xx // xxx / xx A szimultán képlet második, időmértékes sorával kapcsolatban nem felesleges talán Babits ihály 1923-ból származó észrevételére utalnom: A költők gyakorlata eljutott odáig, amit az
166 ŰHLY elmélet nem tudott, még csak nem is sejtett: hogy a magyar jambusi sor tökéletes hangzású és félreismerhetetlen lejtésű lehet akkor is, ha az utolsót kivéve egyetlen jambus sincs benne. 1 A szimultán képlet harmadik, hangsúlyváltó sorában nem nehéz felismerni két egymást követő hangsúlyváltó adóniszi kólont. A szakirodalom egyik méltánylandó megállapítása szerint szimultaneitást csak eltérő prozódiai alapú ritmusok társulása eredményezhet. 2 zt a megállapítást figyelembe véve a fenti képlet ütemhangsúlyos és időmértékes, valamint időmértékes és hangsúlyváltó ritmus társulásaként írható fel: 3/2//3//2 xx / xx / x / xx / u xx / xx / x / xx / u xxx / xx // xxx / xx b) gyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes és moraszámláló ritmusú sorok: Árnyak sora ül a réten. Nyáj zsong be a faluvégen. Zúg-dong sürü raj a fákon. Békák dala kel az árkon. (Weöres Sándor: agyar etűdök, 49.) A strófaalkotó sor trimetrikus jellegét ütemhangsúlyos és időmértékes értelmezésének alternativitása biztosítja: 4//4 2//4//2 u u // u u // u u u u // 4m / 4m/ 4m A sor szimultán metrikai képlete a következő, eltérő prozódiai alapú ritmusok társulásaként is felírható: 4//4 u u // u u b) 2//4//2 7. Quadrimetrikus szimultán vers Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes, hangsúlyváltó és moraszámláló ritmusúak. 1 Babits ihály: agyar ritmus. = Uő: Írás és olvasás. Tanulmányok. 2. kiadás. Athenaeum, Bp. 1938. 273. 2 Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. 179.
VRSRNDSZRK KÖTÖTTSÉG ÉS NYITOTTSÁGA 167 Paripám csodaszép pejkó, ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, nem adom, ha igérsz százat. (Weöres Sándor: agyar etűdök, 46.) A strófaalkotó sor szimultán metrikai képlete: 3//3//2 u u / u u / xxx / xxx / xx A képlet a következő, eltérő prozódiai alapú ritmusok társulásaként is felírható: a) 3//3//2 u u / u u / b) 3//3//2 c) xxx / xxx / xx u u / u u / d) xxx / xxx / xx 8. Szótagszámláló vers A magyar szövegekben a szótagok puszta száma nem ritmusmeghatározó, mert ritmusszerkezetük alakításában a hangsúly és/vagy az időtartam figyelmen kívül nem hagyható szerepet játszik. A gyakorlatban mégis egyre gyakoribbak a ritmikai elvárásoknak puszta szótagszámukkal is megfelelő magyar versek, köztük a japán moraszámláló haiku 5 7 5 szótagú magyar változatai. Példa a haiku magyar változatára: napvakított fa leveleinek árnya után tapogat (Sajó László: 222 haiku és egy hosszú árnyék) Appendix A) Az ütemhangsúlyos kötöttségekkel egyidejűleg hangsúlyváltó kötöttségeket is érvényesítő versek a kétféle ritmus prozódiai alapjának azonosságára való tekintettel nem sorolhatók a bimetrikusak közé. A szokásosnál szabályosabb ritmusúak mégis bimetrikusként olvashatók.
168 ŰHLY Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő, haragos fejükön vigyázva szallagot ingat a szellő. (Nagy László: ájusfák) A strófaalkotó sorpár ütemhangsúlyos és összevont hangsúlyváltó képlete: 3//3//3 3//3//2 xxx / xxx / xxx / xxx / xxx / xx A szimultán képlet második sorában nem nehéz felismerni az ütemhangsúlyos sorpárra mintázott hangsúlyváltó holodaktilikus hexametert. B) A japán moraszámláló versek szótagszám meghatározta magyar változatait bimetrikusan olvashatóvá kötött ütemhangsúlyos vagy időmértékes ritmus teheti. a) Ütemhangsúlyos ritmusú haiku: Patanyom-tócsa, megrekedt árok: mindegy csak szomjunk oltsa [ ] (Kányádi Sándor: Színházból jövet) A strófa szótagszámláló tagolása és ütemhangsúlyos képlete: 5 7 5 3//2 3//2//2 3//2 b) Időmértékes ritmusú tanka, sedōka és haiku: Újratemetni A szórt hamut, áldani Hűlt pora vázát? Szelleme túlcsap a szón, Csontjai szent szigorán. Holmi püspöknél A poéta fénylőbb, mert Dicsőbb, s díszes valahány Sorában Híre Nem márvány ragyogása Inkább verseit olvasd.
VRSRNDSZRK KÖTÖTTSÉG ÉS NYITOTTSÁGA 169 Arca szavakban lél, ha igen, de ha égsem imára! (Kovács András Ferenc: Hét szép szonett a szépről. Ungheretto dicsősége) A strófák összevont sorai klasszikus időmértékes ritmusúak. A tanka szótagszámláló tagolása és időmértékes képlete: 5 7 5 7 7 u u / u u / u u / u u / u u / u u u u // u u u u A sedōka szótagszámláló tagolása és időmértékes képlete: 5 7 7 5 7 7 u / u u u u / u u u u / u u u u u A haiku szótagszámláló tagolása és időmértékes képlete: 5 7 5 u u / u u / u u / u u / u u/ A tanka, a sedōka és a haiku összevont sorainak időmértékes képletében egy holodaktilikus hexametert és két hémiepesz kólont összekapcsoló disztichon, egy szapphói strófa, valamint keretező visszatérésként egy újabb holodaktilikus hexameter követi egymást. A vázlat 8. pontja és az Appendix arról árulkodik, hogy az egymás utáni, illetve az egymással párhuzamos versrendszerek a költészet és a műfordítás-irodalom napi gyakorlatában nyitottak a változásra. Bound and Open Character of Verse etrical Systems Keywords: verse metrical system, Hungaryan poetry, bound and open character Nowadays, Hungarian poems with bound rhythmic structure are written according to eight metrical systems. Of these, the rhythmic patterns of the tri- and quadrimetric simultaneous metrical systems developed relatively late. The occasional over-regulatedness of poems as well as the frequent bimetric character of verse based on syllable count indicates that Hungarian poetry with bound rhythmic structure is open to future changes.