A 252 CASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A 252 CASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI TARTALOMJEGYZÉK I. Gépjármő alap casco biztosítás általános feltételei 2 II. A kiegészítı (gép)jármő-törésbiztosítási szerzıdés feltételei (Alap casco biztosításhoz) 17 III. A kiegészítı extratartozék-biztosítási szerzıdés feltételei 23 IV. A kiegészítı (gép)jármő-ablaküvegbiztosítási szerzıdés feltételei (Alap casco biztosításhoz) 27

I. GÉPJÁRMŐ ALAP CASCO BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI (252-es módozat) Az Allianz Hungária Biztosító Rt., 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött alap casco biztosítási szerzıdés alapján a (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskárt önrészesedés levonásával, forintban téríti meg az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben. A felek jogviszonyára a jelen szerzıdési feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Idıbeli hatály 1. A szerzıdés határozatlan idıtartamra szól; a biztosítási idıszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdetének (biztosítási évfordulónak) napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza. Területi hatály 2. a/ A szerzıdés a b/ és c/ pontban foglaltak figyelembevétele mellett Európában, valamint Törökország egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. b/ A szerzıdés hatálya Észtország, Lettország és Litvánia kivételével nem terjed ki a volt Szovjetunió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre. Biztosított vagyontárgyak 3. A szerzıdés a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott, biztosított (gép)jármő széria-kivitelő alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelő alkatrészeire és tartozékaira; továbbá a (gép)jármő rendeltetésszerő használatához kötelezıen elıírt, valamint a személyés vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira [biztonsági övekre, biztonsági gyermekülés(ek)re, 1 db vonókötélre (légfékes jármő kivételével) vagy 1 db vonórúdra, 2 db kerékkitámasztó ékre, valamint az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezésre terjed ki; alkatrészek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok rendeltetésüknek megfelelıen a (gép)jármőbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak. Biztosítási események 4. Biztosítási eseménynek minısül: a/ a biztosított (gép)jármővet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) károsító tőz, villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kı- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/mp sebességő szélvihar, felhıszakadás, árvíz, belvíz, oldal: 2

egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár (a továbbiakban: elemi kár). A biztosítási szolgáltatásokat illetıen elemi kárnak minısül a (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban a (gép)jármő berendezéseinek meghibásodása vagy külsı eredető tőznek a (gép)jármőre történı átterjedése folytán keletkezett tőz, illetve robbanás által okozott kár; b/ a biztosított (gép)jármő, alkatrész, vagy tartozék (l. a 3. pontot) ellopása, elrablása; a (gép)jármő önkényes elvétele (az alább említett kivételekkel); valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban: lopáskár). A biztosítási szolgáltatásokat illetıen lopáskárnak minısül, ha az elkövetı a megfelelıen lezárt, az ajánlaton illetve annak mellékletét képezı extratartozék jegyzéken feltüntetett, a lopás idıpontjában is mőködı riasztó- vagy lopásgátló berendezéssel ellátott (gép)jármőbe, illetve a tárolására szolgáló, megfelelıen de legalább biztonsági zárral lezárt helyiségbe jogtalanul behatolva a (gép)jármővet ellopta, vagy jogtalan használat céljából a rábízott (gép)jármő jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve önkényesen elvette; illetve azt elrabolta és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár); a teljes (gép)jármő eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait (l. a 3. pontot) ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelıen lezárt (gép)jármőben, alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár). Nem tekinthetı megfelelıen lezártnak a (gép)jármő, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármő kulcsainak használata nélkül is mőködtethetı. A biztosítással nem fedezett károk, kármegelızési, kárenyhítési kötelezettség A) A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások 5. A casco biztosítás nem terjed ki: a/ a biztosított (gép)jármővet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) ért olyan károkra, amelyek aa/ háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, ab/ verseny vagy arra való felkészülés során, ac/ sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek; b/ az olyan tőz- és robbanáskárokra, amelyek oldal: 3

ba/ a hatósági engedély nélkül átalakított (gép)jármőben ezen átalakítással, vagy bb/ a (gép)jármőnek az alap casco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be; c/ a (gép)jármőnek ca/ attól elkülönítve (pl. garázsban, mőhelyben, lakásban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára pót-, vagy tartalékalkatrészére; cb/ a rendeltetésszerő használatához jogszabályban kötelezıen elıírtak kivételével az olyan alkatrészeit, tartozékait ért elemi vagy lopáskárra, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a (gép)jármőben tároltak a káresemény idıpontjában; d/ a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerő) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított (gép)jármő teljes lopáskárára, ha az a bérleti szerzıdés tartama alatt következett be és a jármő nem került meg. e/ arra az esetre, ha a (gép)jármő bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a jármőben volt. B) A biztosított kármegelızési, kárenyhítési kötelezettsége A szerzıdı felek megállapodnak, hogy a szerzıdı (biztosított) köteles a kárt tıle telhetıen megelızni és enyhíteni. A kármegelızési kötelezettség körében a szerzıdı (biztosított) köteles mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni illetıleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is mőködtethetıvé váltak. az ajánlaton vagy annak mellékletét képezı extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopásgátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani. a sérült szélvédıt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépkocsi jogtalan behatolás ellen nem megfelelıen védetté válik. A sérült (gép)jármő üvegezésének javítási költsége a szerzıdıt (biztosítottat) terheli, ha arra a szerzıdés egyébként nem nyújt fedezetet. a nem megfelelıen zárható (gép)jármő biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni. A gépjármő zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javítási költségének 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a biztosító viseli. Ha a zár sérülése az alap casco biztosítási szerzıdés értelmében biztosítási eseménynek minısül, a biztosító a szerzıdés szerinti helyreállítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált azzal összefüggésben felmerült kármegelızés költségeinek 50 %-át is megtéríti. oldal: 4

A biztosító mentesülése 6. Mentesül a biztosító a (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosított (szerzıdı) természetes személy vagy velük együtt élı hozzátartozójuk; illetıleg a biztosított jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minısülı gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezetıje, illetve vezetı beosztású, valamint a (gép)jármővek kezelésével együtt járó munkakört betöltı alkalmazottja (tagja, megbízottja) jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell. A kármegelızési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minısül különösen az 5. pont B) A biztosított kármegelızési, kárenyhítési kötelezettsége részben felsoroltak megszegése, valamint a tőzvédelmi (tőzrendészeti) szabályok súlyos megsértése miatt bekövetkezı tőz-, illetve robbanáskár, mely a biztosító mentesülésére ad alapot. Szerzıdéskötés, kockázatviselés A) Szerzıdéskötési elıírások 7. a/ Casco biztosítási szerzıdést csak az köthet, aki a (gép)jármő megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzıdést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerzıdés jogszabályba ütközik, ezért az létrejöttének idıpontjára visszamenıleg semmis. A szerzıdés más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át. b/ A szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzıdés legkésıbb az ajánlatnak a biztosító képviselıje (megbízottja) részére történt átadásától számított tizenötödik nap leteltével, az átadás idıpontjára visszamenı hatállyal akkor is létrejön, ha a biztosító e 15 napos törvényes határidın belül nem nyilatkozott az ajánlatra, és a kötvényt csak ezt követıen állítja ki. c/ Ha a biztosító a fenti 15 napos határidın belül írásban visszautasította az ajánlatot, a szerzıdés nem jön létre, és így szolgáltatási kötelezettsége nem áll be a biztosításra felajánlott (gép)jármőben (alkatrészeiben, tartozékaiban) addig bekövetkezett károsodásokra. A biztosító a befizetett elsı díjat (díjrészletet) az ajánlatot elbíráló hálózati szervéhez történt beérkezéstıl számított 15 napon belül köteles az ajánlattevınek visszautalni. B) A kockázatviselés kezdete d/ A biztosító kockázatviselése da/ az azt követı nap 0 órájától megkezdıdik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett elsı éves díjának vagy megállapodás szerinti elsı díjrészletének (a továbbiakban: oldal: 5

elsı díj) átvételét a biztosító képviselıje (megbízottja) nyugtázta; db/ azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) idıpontjától megkezdıdik, ha az ajánlaton rögzítették, hogy a biztosító az elsı díjnak csekken történı befizetésére halasztást adott, illetve azt a biztosító díjlehívási megbízás alapján jogosult a biztosított (szerzıdı) folyószámlájáról lehívni; feltéve bármely esetben, hogy a szerzıdés utóbb létrejött (l. a fenti b/ pontot). A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének egyéb más idıpontjában is. A kockázatviselés kezdetének idıpontját az ajánlat és a kötvény tartalmazza. Díjfizetés, díjengedmény 8. a/ A casco biztosítás díja egy biztosítási évre (biztosítási idıszakra) vonatkozik, amely a felek megállapodása szerint egy összegben vagy félévi, negyedévi, illetve havi részletfizetéssel is (díjfizetési gyakoriság) fizethetı. A biztosítás díját részletfizetés mellett is a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azokat az eseteket, amikor annak idıarányos része a szerzıdés megszőnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót. b/ Az évi díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minısül. Ehhez képest a biztosító pótlékkal állapítja meg a biztosítás éves díját, ha a szerzıdést fél- vagy negyedévenkénti, illetıleg havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a biztosított (szerzıdı). c/ A biztosításnak a szerzıdés létrejöttekor esedékes elsı díja a kockázatviselés kezdetének idıpontjától a következı díjesedékesség idıpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az idıtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következı idıszakra járó díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb idıtartamra a biztosító a díjat idıarányosan számítja ki, amelyet ca/ készpénzfizetés esetén (l. a 7. d/da pontot) az ajánlat aláírásakor kell megfizetni; cb/ díjhalasztás esetén (l. a 7. d/db pontot) a megküldött csekk(ek) felhasználásával legkésıbb a kockázatviselés kezdetének idıpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni. d/ A folytatólagos évi (egy összegben fizetett) díjak minden további biztosítási év elsı napján; fél- vagy negyedévi díjrészletek minden további fél-, illetve negyedévének elsı napján; a havi díjrészletek minden hónap elsı napján esedékesek. Ezen idıpontokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza. A biztosítási év kezdete: oldal: 6

a biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követı hónap elsı napja, feltéve, hogy a kockázatkezdet napja nem a hónap elsı napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsı napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. A folytatólagos díjakat (díjrészleteket) az esedékességük idıpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni. A biztosított változásbejelentési kötelezettsége 9. A biztosított (szerzıdı) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerzıdést kezelı hálózati egységnél a szerzıdés megkötése után bekövetkezett, alábbi változásokat: - a biztosított (szerzıdı) nevének a tulajdonjog változása nélküli megváltozását, - a lakhely (telephely) megváltozását, - a (gép)jármő forgalmi rendszámának, alvázszámának, felépítményének megváltozását, - a (gép)jármő tulajdonjogának megváltozását (adás-vételi, ajándékozási, stb. szerzıdés, illetve a tulajdonos halála esetén a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával), - jogi személy szerzıdı (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszőnését, - a (gép)jármő forgalomból való kivonását, - a (gép)jármő garanciális cserére történı leadását. A biztosított (szerzıdı) 8 napon belül köteles írásban bejelenteni - az ajtó- vagy kormányzár cseréjét, - az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését, - az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikérıl másolat készítését, - a (gép)jármő használati módjának megváltozását (pl.: bérbeadás), - ha a (gép)jármővet követelés biztosítékául lekötötték, - a kiegészítı vagyonvédelmi berendezés cseréjét. A változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzıdı (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés A) Szolgáltatások 10. a/ A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott (gép)jármővet, alkatrészét vagy tartozékát (l. a 3. pontot) káridıponti értékük figyelembevételével téríti meg a következık szerint. aa/ A káridıponti érték megállapításának alapjául a biztosított (gép)jármőnek a káresemény napján érvényben lévı belföldi Eurotax katalógusban szereplı eladási árjegyzés (a továbbiakban: katalógusérték) szolgál. Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépkocsi mőszaki jellemzıit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok) oldal: 7

használt és új értékének aránya alapján kell figyelemmel az adott típus eltéréseire a katalógusértéket meghatározni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni. A biztosító a katalógusértéket csökkentı és/vagy növelı tényezık figyelembevételével állapítja meg a biztosított (gép)jármő káridıponti értékét, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115 %-át. A (gép)jármő káridıponti értéke alapján történı térítés csak akkor indokolt, ha - az ellopott (gép)jármő nem került meg, vagy - a sérült (gép)jármő helyreállításának várható, és a jelen szerzıdés szerint térítendı költsége eléri a káridıponti érték 80 %-át. Ha a várható költség a 80 %-os határ alatt marad, akkor a helyreállítás költségét téríti meg a biztosító. ab/ Az ellopott vagy javíthatatlan alkatrész, tartozék káridıponti értékén az illetékes vezérképviselet vagy annak hiányában a gyártó által megállapított, a káresemény idıpontjában érvényes árának az értékemelkedéssel csökkentett része értendı. ac/ A biztosító a javítási munkadíjakat a hazai átlagos szinten téríti. b/ Ha a biztosítást a c/ pontban felsorolt jármővek kivételével személygépkocsira, autóbuszra vagy camping jármőre kötötték, és a biztosítási esemény az elsı forgalomba helyezéstıl (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétıl) számított hat éven belül következett be, akkor a biztosító - a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizátort, stb. és ezek felfüggesztı elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával; - az elektro-akusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hangszóró, stb.) káridıponti értékükön; - a (gép)jármő teljes (külsı, vagy külsı és belsı) fényezésének összköltségét értékemelkedés levonásával; - a többi alkatrészt, tartozékot pedig feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezte elıtt sértetlenek voltak értékemelkedés levonása nélkül téríti meg. c/ Ha a biztosítást foglalkozásszerő személyfuvarozói tevékenységre használt és/vagy bérbeadással hasznosított személygépkocsira, autóbuszra, camping jármőre, továbbá a használat jellegétıl függetlenül terepjáróra vagy bármilyen más (gép)jármőfajtára kötötték, és a biztosítási esemény az elsı forgalomba helyezéstıl (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétıl) számított négy éven belül következett be, akkor a biztosító ugyancsak a b/ pontban részletezettek szerint jár el. d/ Az elsı forgalomba helyezéstıl számított hat (l. b/ pontot), illetve négy év (l. c/ pontot) eltelte után a biztosító a helyreállításhoz szükségessé vált bármely alkatrész-, illetve tartozékcsere anyagköltségeit is értékemelkedés levonásával téríti meg. oldal: 8

e/ Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebbıl eredı többletköltséget nem viseli. f/ A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész, stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a maradványok átvételére nem köteles. g/ A biztosító megtéríti a sérült (gép)jármő mentéséhez vagy helyreállításához szükséges egyszeri (indokolt) szállítási költséget. h/ A biztosító szolgáltatása nem terjed ki: - a (gép)jármőben keletkezett értékcsökkenésre, - a (gép)jármő helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés elıtti vizsgával kapcsolatos költségekre, - a (gép)jármőhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl. elmaradt haszon, stb.), - a sérült (gép)jármő más jármővel történı ideiglenes pótlásának, vagy a gazdaságosan nem javítható, illetve ellopott (gép)jármő végleges pótlását szolgáló jármő beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre, - a hajtó, kenı, teljesítménynövelı, kopáscsökkentı olajadalék anyagokra, - a biztosított (gép)jármő, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni, - a gazdaságosan helyre nem állítható vagy ellopott devizakülföldi személy tulajdonában lévı (gép)jármő káridıponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott. - a külföldrıl egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre. B) Önrészesedés i/ Ha a biztosító a (gép)jármővet, alkatrészeit, tartozékait ért káresemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor az elızı a-h/ pontokban foglaltak szerint megállapított kárból káreseményenként a szerzıdésben vállalt önrészesedés összegét a biztosított maga viseli. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító ellenırzési jogosultsága A) A biztosított kötelezettségei 11. a/ A biztosítási eseményt két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármő-kárrendezési szervnél. A (gép)jármőben keletkezett tőz- és robbanáskárt a tőzrendészeti hatóságnál, a lopáskárt pedig a rendırségen is haladéktalanul be kell jelenteni. A büntetıeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító oldal: 9

felhívására a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetıvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának az ellenırzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti vagy jelentıs tényeket, adatokat, körülményeket elhallgat, illetıleg nem a valóságnak megfelelıen ad elı, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. b/ A casco biztosítási kárigény érvényesítésekor a következı iratokat kell a biztosítónál bemutatni: - a casco biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésrıl szóló igazolást, - szabálysértési vagy büntetıeljárás esetén a jogerıs határozatot vagy ítéletet, - elemi, tőz- illetve robbanáskár esetén a (gép)jármő forgalmi engedélyét, és ha tőz- vagy robbanáskár keletkezett, a tőzrendészeti hatóság határozatát is, - lopáskár esetén a rendırségi feljelentés másolatát, a nyomozást megszüntetı határozatot, a gépjármő forgalmi engedélyét vagy annak a rendırség által kiállított hiteles másolatát és a rendszámtáblát visszavonó határozatot is, - minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükséges. c/ Teljes lopáskár esetén a szerzıdı (biztosított) a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetıleg a változásbejelentın feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik a biztosítónak leadni az ajánlaton, illetve az annak mellékletét képezı extratartozék jegyzéken feltüntetett riasztó- vagy lopásgátló berendezés mőködéséhez szükséges eszközökkel együtt. d/ A biztosított a kárfelvételig, legkésıbb azonban a bejelentésbıl számított öt nap elteltéig köteles a sérült (gép)jármővet változatlan állapotban tartani, illetıleg azon csak annyiban változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tıle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése elıtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait. B) A biztosító ellenırzési jogosultsága e/ A biztosító jogosult a sérült (gép)jármővet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a sérülésrıl kárfelvételi jegyzıkönyvet felvenni. f/ A biztosító jogosult a zárak és az ajánlaton illetve, annak mellékletét képezı extratartozék jegyzéken feltüntetett riasztóvagy lopásgátló berendezések mőködıképességét ellenırizni. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 12. a/ A biztosító a b-c) pontokban foglaltak kivételével a kárbejelentés érkezési idıpontjától számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást. oldal: 10

b/ Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos teljesítési határidıt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani. c/ A teljes (gép)jármő ellopása esetén, ha az idıközben nem került meg, a kártérítési összeg legkorábban a rendırségi feljelentés idıpontjától számított 60-ik napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszőntetı határozat már beérkezett a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidıt e 60-ik naptól kell számítani. Ha a nyomozás még nem fejezıdött be, a biztosított (szerzıdı) a fenti 60 nap eltelte után a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig elıleg folyósítását követelheti a biztosítótól. d/ Ha az ellopott (gép)jármő, alkatrész, tartozék a lopáskár megtérítése vagy elıleg folyósítása után megkerült, a biztosított (szerzıdı) köteles e tényt a biztosítónál 15 napon belül bejelenteni és egyidejőleg közölni, hogy arra igényt tart-e. Ha a biztosított a megkerült (gép)jármőre, alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor a felszólítástól számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a biztosítási szolgáltatás összegét, illetve annak a biztosított vagyontárgyakban a lopással összefüggésben keletkezett kár összegével csökkentett részét. A szerzıdés módosulásának esetei 13. A felek megállapodnak abban, hogy a szerzıdés fennállása alatt alapos okból a biztosított (gép)jármő díjbesorolását, valamint a biztosítás díját a következı biztosítási év elsı napjától kezdıdı hatállyal a biztosító módosíthatja. A szerzıdés módosulásának esetei: A biztosítás díja módosítható, ha az elızı év során a kárráfordítás a díjbevétel aránya kedvezıtlenül változik meg, továbbá, ha a biztosított (szerzıdı) vagy a (gép)jármő adataiban olyan változás következett be, mely érinti a biztosítás díját. A szerzıdés módosításának módja: a) A biztosító a fenti módosulás(ok)ról a következı biztosítási év kezdete elıtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni. A biztosítónak egyidejőleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerzıdıt) az alábbi c/ pontban foglalt következményre. A figyelmeztetés elmaradása esetén a szerzıdés az eredeti tartalommal marad hatályban. b) Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követıen a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelızıen írásban felmondhatja a szerzıdést (l. a 16. pontot). Ha a biztosított (szerzıdı) nem él a felmondási jogával, a szerzıdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban. A szerzıdés megszőnése oldal: 11

A) Díjnemfizetés 14. a/ A biztosítási év kezdetének idıpontjától (l. a 8. d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerzıdés és azzal a biztosítónak ezen idıtartam (respiro) végéig fennállott kockázatviselése megszőnik, ha addig a biztosított (szerzıdı) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti elsı díját nem fizette be a biztosító számlájára. Díjhalasztás esetén a halasztott elsı díj befizetésére megállapított határidı lejártától számított 30. nap elteltével szőnik meg a szerzıdés díjnemfizetés miatt. b/ A folytatólagos biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétıl (l. a 8.d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerzıdés és a biztosító kockázatviselése megszőnik, ha addig a biztosított a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. c/ A biztosító a szerzıdés b/ pont szerinti megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított 30 nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat (szerzıdıt) a folytatólagos díj megfizetésére írásban felszólította. Ha a felszólítás eredménytelen maradt, és a biztosító nem élt a bírósági út igénybevételével, akkor a szerzıdés és a kockázatviselés az elmulasztott esedékességtıl számított hatvanadik nap elteltével szőnik meg. d/ az a-c/ pontok rendelkezéseit kell értelemszerően alkalmazni akkor is, ha az elsı halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a biztosított (szerzıdı) mulasztása következtében elıállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor. e/ A szerzıdésnek az a-c/ pontok szerinti megszőnéséig fennállott kockázatviselésére tekintettel a biztosítót megilleti az idıarányos (elsı, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet. f/ Ha a fenti respiro idıtartama(i) alatt bekövetkezett, de a szerzıdés a-e/ pontjai szerinti megszőnésének beállta után bejelentett érdekmúlási oknak minısülı (l. a 15. a/ pontot) káresemény kapcsán a biztosító szolgáltatást nyújt, akkor jogosult annak összegébıl a biztosítási év végéig járó teljes díjhátralékot levonni. g/ Az e/ pont szerint követelt díj behajtása, illetve az f/ pont szerint nyújtott szolgáltatás összegébıl való díjlevonás nem állítja vissza a díjnemfizetés miatt megszőnt szerzıdés érvényét. h/ A díjnemfizetés miatt megszőnt szerzıdés az elmulasztott esedékes elsı vagy folytatólagos díj (díjrészlet) utólagos megfizetésével sem helyezhetı érvénybe. A megszőnés idıpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító a megszőnésig ıt megilletı idıarányos (elsı, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet kivételével a szerzıdést kezelı hálózati egységéhez történt beérkezéstıl számított 15 napon belül köteles visszautalni a volt biztosított (szerzıdı) részére. oldal: 12

i/ A biztosítót a fenti e-f/, illetve h/ pontok szerint megilletı idıarányos díjrészletek alapja a szerzıdésben elıírt évi díj 1/360- ad része. B) Érdekmúlás 15. Érdekmúlás címén megszőnik a szerzıdés: a/ a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott (gép)jármő helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg; b/ a (gép)jármő tulajdonjogában bekövetkezett változás napján (kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerzıdı) örököse írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerzıdést saját nevében fenn kívánja tartani); c/ azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése pl. a biztosított (gép)jármő garanciális cserére történt leadása miatt lehetetlenné vált. Az a/ pont alatti esetben a biztosítót szolgáltatása folytán a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, idıarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegébıl levonni. A b-c/ pont alatti esetekben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj; az azt követı idıszakra is kiegyenlített, idıarányos díjat az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétıl számított 15 napon belül visszautalja a volt biztosítottnak (szerzıdınek). A biztosítót, illetve a biztosítottat megilletı idıarányos díjak (díjrészletek) alapját a szerzıdésben elıírt évi díj 1/360-ad része képezi. C/ A biztosítási szerzıdés felmondása 16. A jelen, határozatlan idıtartamú biztosítási szerzıdést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelızıen, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerzıdés és vele a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszőnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj. Elévülés 17. A biztosítási szerzıdésbıl eredı igények a biztosítási esemény bekövetkezésétıl számított két év letelte után elévülnek. Határidık számítása 18. A jelen szerzıdésben napokban megadott határidıkbe a kezdı napot nem kell beszámítani. A biztosító visszakövetelési joga oldal: 13

19. Ha a biztosító a jelen szerzıdés alapján szolgáltatást nyújtott, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerzıdıt) illették meg a kárért felelıs személlyel szemben, kivéve, ha az - a biztosított (szerzıdı) természetes személynek vele közös háztartásban élı hozzátartozója, illetıleg - a biztosított jogi személy, továbbá jogi személynek nem minısülı gazdálkodó vagy egyéb szervezet (a továbbiakban: munkáltató) vezetıje, illetve vezetı beosztású, valamint a (gép)jármővek kezelésével együtt járó munkakört betöltı alkalmazottja (tagja, megbízottja). Ha a (gép)jármővet a biztosított (szerzıdı) engedélyével használták vagy tartották birtokban, a biztosító e visszakövetelési jogát a/ a használóval, bérlıvel, továbbá a biztosított munkáltatónak az elızı felsorolásban nem szereplı, más alkalmazottjával (tagjával) szemben csak akkor érvényesíti, ha az a (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 6. pontjában megjelölt magatartással súlyosan gondatlanul okozta. b/ a bekövetkezett káresetekért felelıs olyan kívülálló személlyel szemben érvényesíti, akit a (gép)jármővel kapcsolatos javítás, karbantartás vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg. Egyéb rendelkezések A) Kiegészítı biztosítások 20. A jelen (gép)jármő alap casco biztosítási szerzıdéshez, azzal egyidejőleg vagy hatálya alatt bármikor, külön díj ellenében kiegészítı - (gép)jármő-törésbiztosítás, - (gép)jármő-ablaküvegbiztosítás, - extratartozék-biztosítás és/vagy - HB.Euro kár- és jogvédelem-biztosítás, - kölcsöngépjárnő-biztosítás - kizárólag gépjármőre szóló alapszerzıdéshez életbiztosítás is megköthetı. B) Külön feltételek külföldi utazás esetére 21. A biztosított (gép)jármővel történı külföldi utazás elıtt be kell szerezni a biztosítótól az alap- és az ahhoz kötött kiegészítı casco biztosítási szerzıdés(ek) érvényességét tanúsító igazolást, a külföldi tájékoztatót, valamint a külföldi biztosítóintézetek címjegyzékét. A külföldön bekövetkezett és a biztosító kockázatviselésének körébe tartozó káreseményeket csak akkor kell a címjegyzékben feltüntetett, illetékes külföldi biztosítóintézetnél bejelenteni, ha azok kapcsán segítségnyújtás igénybevétele indokolt. A (gép)jármőnek, alkatrészeinek, tartozékainak (l. a 3. pontot) külön biztosított extratartozékainak ellopását vagy elrablását a külföldi rendırhatóságnál kell bejelenteni, és az errıl szóló igazolást oldal: 14

hazaérkezés után a biztosítónak be kell mutatni. Ha az ellopott vagy elrabolt (gép)jármő nem került meg, akkor a káreseményt a hazaérkezést követıen haladéktalanul be kell jelenteni a lakhely (telephely) szerint illetékes rendırhatóságnál is; az errıl szóló igazolást ugyancsak be kell mutatni a biztosítónak. A külföldi biztosítóintézet a segítségnyújtás keretében önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált (gép)jármő szükségjavításának költségét, vagy az Allianz Hungária Biztosító Rt. döntése alapján intézkedik a hazaszállításról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehetı igénybe. A sérült (gép)jármő az Allianz Hungária Biztosító Rt. elızetes hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön. A (gép)jármő végleges javítására csak Magyarországon kerülhet sor. Az alap- vagy kiegészítı biztosítások feltételei szerint elıírt önrészesedés a végleges javítási költség kifizetésekor kerül levonásra. Ha az alapszerzıdéshez kötött (gép)jármő-törésbiztosítás alapján történt szükségjavítás és/vagy az esetleges hazaszállítás átszámított, valamint a végleges javítás együttes forintösszege nem éri el a vállalt önrészesedés összegét, úgy a külföldi segítségnyújtás teljes költségét az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétıl számított 15 napon belül forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Biztosító Rt. részére. II. A kiegészítı (gép)jármő-törésbiztosítási szerzıdés feltételei (A 252 módozatú alap casco biztosításhoz) Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött kiegészítı (gép)jármő-törésbiztosítási szerzıdés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben önrészesedés levonásával, forintban megtéríti az alap casco biztosítási szerzıdéssel (a továbbiakban: alapszerzıdés) biztosított (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban az 1. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint eltérı vagy kizáró rendelkezés hiányában az alapszerzıdés általános feltételeit értelemszerően és együttesen kell alkalmazni. Biztosítási események 1. A kiegészítı törésbiztosítás értelmében biztosítási eseménynek minısül a biztosított (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban (l. az alapszerzıdés 3. pontját) bármilyen kívülrıl ható, hirtelen fellépı, baleseti jellegő erıhatás által keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: töréskár). A jelen szerzıdés értelmében "idegen"-nek minısül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be. A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások oldal: 15

2. A jelen kiegészítı biztosítás nem terjed ki: a/ a biztosított (gép)jármővet, alkatrészét, tartozékát ért olyan töréskárokra, amelyek aa/ nem baleseti jelleggel (pl. mőszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hőtıvíz megfagyása, ablaküvegeknek a törlılapát által okozott karcosodása, stb. folytán), illetve ab/ az alapszerzıdés 5. pontjában (kivéve annak b/bb. pontjában) foglalt kizáró okok folytán következtek be; b/ a (gép)jármővet, alkatrészét, tartozékát közúti közlekedésben való részvétel során ért töréskárra, ha a (gép)jármő hatósági jelzés vagy útvonalengedély hiányában, illetıleg lejárt forgalmi engedély miatt nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben vagy, ha a közúti baleset nem az útvonalengedély területi és/vagy idıbeli hatálya alatt következett be; c/ a különleges felépítményő (pl. darus, létrás, billenıs rakterő; továbbá úttisztító, hókotró, stb. rendeltetéső) (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban e jármővel való munkavégzés által okozott, továbbá e jármőnek munkavégzésre vagy közlekedésre való elıkészítése során keletkezett töréskárra. Mentesülés 3. Mentesül a biztosító a biztosított (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt az alapszerzıdés 6. pontjában felsorolt személyek jogellenesen, és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A jelen kiegészítı biztosítás értelmében ezen személyek súlyosan gondatlan magatartásával okozottnak minısül a töréskár, ha a/ a gépjármővet (vontató gépjármővet) érvényes gépjármővezetıi engedély nélkül vezették; b/ gépjármővezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérı alkoholos befolyásoltság állapotában vezették vagy a vezetést ilyen személy(ek)nek engedték át; c/ a gépjármő vezetıjének szervezetében kábítószer használata kimutatható; d/ a (gép)jármővet túlterhelték vagy üzemeltetését, vontatását szakszerőtlenül végezték; e/ azt a biztosított lakókocsiban, annak nem rendeltetésszerő használatával (pl. jellegétıl eltérı teherszállítás) okozták; f/ az a forgalmi engedély érvényességétıl függetlenül a (gép)jármő biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt mőszaki állapotával összefüggésben következett be. oldal: 16

4. A jelen kiegészítı biztosítás értelmében nem minısül mentesülési oknak a gépjármővezetıi engedély nélküli vezetés, ha a/ a biztosított (szerzıdı) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármővezetıi képzésre, vizsgáztatásra használt gépjármővet vezetı személy nem rendelkezett gépjármővezetıi engedéllyel, de annak megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be a töréskár, feltéve, hogy a gépjármővezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt; b/ a gépjármővet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetıi engedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás, stb.) esetén e 30 napos határidıt az akadály megszőnésétıl kell számítani. A biztosított változásbejelentési kötelezettsége 5. Ha a biztosított (szerzıdı) természetes vagy jogi személy a jelen kiegészítı törésbiztosítás hatálybalépését követıen a/ (gép)jármő bérbeadására és/vagy közúti bérfuvarozásra (személy-, illetve teherszállításra) jogosító törésbiztosítási pótdíj-fizetésre köteles tevékenység folytatását kezdi el a biztosított (gép)jármővel, illetve b/ az ilyen tevékenység folytatását igazoltan megszüntette vagy bérfuvarozás esetén annak fı- vagy mellékfoglalkozás jellegét igazoltan megváltoztatta, akkor az alapszerzıdés 9. pontjában felsoroltakon kívül ezeket a változásokat is köteles 15 napon belül bejelenteni a biztosítónak. Biztosítási szolgáltatások 6. a/ A biztosító a biztosított (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár esetén az alapszerzıdés 10. a- h/ és 12. a-b/ pontjaiban foglaltak szerint nyújt törésbiztosítási szolgáltatást. b/ Ha a törésbiztosítási pótdíjfizetésre köteles biztosított (l. a jelen feltételek 10. a/ab. és 5. a/ pontját) az elıírt pótdíjat nem fizette meg, akkor a biztosító a közúti bérfuvarozásra használt és/vagy bérbeadással hasznosított (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káresemény idıpontjában ténylegesen fizetett törésbiztosítási díj aránylik annak pótdíjjal emelt összegéhez. A biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkeztekor oldal: 17

7. A biztosított (szerzıdı) a (gép)jármővet, alkatrészét, tartozékát ért töréskár esetén az alapszerzıdés 11. pontjában foglaltakon túlmenıen a gépjármővet (vontató gépjármővet) vezetı személy vezetıi engedélyét is köteles a biztosítónál bemutatni a kárbejelentés alkalmával. Önrészesedés 8. a/ Ha a biztosító a (gép)jármőben, illetve ablaküvegeinek kivételével az alkatrészeiben, tartozékaiban (l. a 3. pontot) keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosított káreseményenként, önrészesedés címén a 6. pontban foglaltak szerint megállapított kár összegének a szerzıdésben (ajánlaton) meghatározott százalékát, de legalább a kiegészítı törésbiztosítási szerzıdésben vállalt (az ajánlaton feltüntetett) alapönrészesedés összegét maga viseli. b/ A (gép)jármő ablaküvegeiben a (gép)jármő károsodása nélkül, vagy azzal egyidejőleg keletkezett töréskárok esetében az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerzıdésben vállalt százaléka. Díjkedvezmény (bonus) 9. a/ A kiegészítı törésbiztosítás kezdetének napjától (l. az alapszerzıdés 8. c/cc, késıbbi kiegészítés esetén az alábbi a 10. b/bd. pontot) számítva, az elsı két év letelte után egyhavi, a harmadik-negyedik év után két-kéthavi, az ötödik-hatodik év után három-háromhavi, a hetedik-nyolcadik év után négy-négyhavi, a kilencedik-tizedik év után öt-öthavi, a tizenegyedik év után pedig évenként hathavi díjvisszatérítésben (bonus) részesül a biztosított, ha kiegészítı törésbiztosítás alapján nem vett igénybe szolgáltatást. A díjvisszatérítés alapja a biztosított (szerzıdı) által vállalt díjfizetési gyakoriságnak megfelelıen a mindenkori jogosultság idıpontjában elıírt, ténylegesen fizetett éves törésbiztosítási díj 1/12-ed része. A biztosító a bonusesedékesség tárgyhavát követı hónap végéig köteles visszafizetni a megállapított díjkedvezmény összegét. b/ A díjkedvezményre jogosító idıtartam a káresemény idıpontjával megszakad, és az alapszerzıdés következı biztosítási évfordulójának napjától számítva újra elkezdıdik, ha a biztosított a kiegészítı törésbiztosítás alapján szolgáltatást vett igénybe. (Az alap- és az ahhoz kötött kiegészítı extratartozék-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás nem szakítja meg a díjkedvezményre jogosító idıtartamot). c/ Ha a kiegészítı törésbiztosítás érdekmúlás vagy felmondás miatt szőnt meg, akkor a jelen biztosítás alapján megszerzett díjkedvezményre jogosító idıtartam tovább folyik, ha a biztosított (szerzıdı) a megszőnés idıpontjától számított hat hónapon belül új, törésbiztosítással kiegészített alapszerzıdést, illetve az oldal: 18

érvényben tartott alapszerzıdéséhez (l. a 10. g/ pontot) új kiegészítı törésbiztosítást köt. A folyamatos idıtartamba azonban nem számítanak bele azok a teljes hónapok, amelyekre a megszőnéstıl az újabb szerzıdéskötésig vagy kiegészítésig nem történt alap- és/vagy törésbiztosítási díjfizetés. d/ Az Allianz Hungária Biztosító Rt. elismeri a más hazai vagy külföldi biztosítóknál hat hónapnál nem régebben megszőnt szerzıdés alapján teljes év(ek) alatt igazoltan megszerzett, díjkedvezményre jogosító idıtartamot, és azt hozzászámítja az alapszerzıdéssel egy idıben megkötött jelen törésbiztosítás hatálya alatt megszakítás nélkül eltelt biztosítási év(ek)hez. Az összevont idıtartamoknak megfelelı összegő díjkedvezmény az igazolásban feltüntetett idıponttól függetlenül legkorábban az alapszerzıdés elsı biztosítási évfordulójának napján esedékes, feltéve, hogy addig nem következett be jogosultságot megszakító káresemény. A továbbiakban a fenti a-c/ pontokban foglalt általános rendelkezéseket kell értelemszerően alkalmazni. e/ A c-d/ pontok rendelkezései nem alkalmazhatók akkor, ha az elızı töréskár kockázatot (is) tartalmazó szerzıdés díjnemfizetés, vagy töréskár folytán bekövetkezett érdekmúlás miatt szőnt meg. Az alap- és kiegészítı biztosítási szerzıdés kapcsolata 10. a/ A kiegészítı törésbiztosítás külön díj ellenében az alapszerzıdéssel egyidejőleg vagy annak érvénye alatt bármikor megköthetı, a (gép)jármő szemlére való bemutatása mellett. aa/ A biztosított (szerzıdı) által az alapszerzıdésben vállalt félvagy negyedévenkénti, illetve havi díjfizetés esetén a biztosító a jelen kiegészítı törésbiztosítás évi (töredék évi) díját is pótlékkal állapítja meg. ab/ Ha a biztosított (szerzıdı) közúti bérfuvarozásra és/vagy (gép)jármővek bérbeadására jogosító tevékenységet folytat, akkor az erre használt (gép)jármő törésbiztosításának a díjfizetési gyakoriság szerint megállapított éves díja alapján felszámított pótdíjat is meg kell fizetnie. b/ Ha a biztosított (szerzıdı) az alapszerzıdés hatálybalépése után kötötte meg a kiegészítı törésbiztosítást, akkor ba/ az ennek kapcsán keletkezett jogviszonyban az alapszerzıdés 7. b-c/, 8.c/ és 14.a/ pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók; bb/ ennek (az alábbi bd/ pont szerinti) kezdetétıl az alapszerzıdésben rögzített biztosítási évfordulóig terjedı idıszak töredék biztosítási év (kivéve, ha a törésbiztosítás kezdete azonos az évforduló idıpontjával), azt követıen a biztosítási idıszak egy biztosítási év; bc/ ennek megkötésétıl a törésbiztosítási kockázatviselés (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) azonnal elkezdıdik; oldal: 19

bd/ ennek az alapszerzıdésben vállalt díjfizetési gyakoriság szerinti elsı díját az új ajánlat aláírásakor, a törésbiztosítási kockázatviselés kezdetének napjától kell megfizetni; be/ a folytatólagos (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) törésbiztosítási díjak az alapszerzıdésben megjelölt idıpontokban, annak díjával (díjrészletével) együtt esedékesek. c/ A biztosított (szerzıdı) bármely biztosítási év végét legalább 30 nappal megelızıen jogosult a kiegészítı törésbiztosítási szerzıdésben vállalt önrészesedés összege helyett a következı biztosítási év elsı napjának 0 órájától kezdıdı hatállyal alacsonyabb vagy magasabb önrészesedési összeget választani. A törésbiztosításnak az újonnan választott önrészesedési összeg függvényében módosult (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) díját, (díjrészletét) a következı biztosítási év elsı napjától kezdıdıen az alapszerzıdés díjával együtt kell megfizetni. (Alacsonyabb önrészesedésre történı módosításhoz be kell mutatni szemlére a (gép)jármővet.) d/ A kiegészítı törésbiztosítás az alapszerzıdés 13. pontjában foglaltak szerint, az ott írt esetekben az alapszerzıdéssel együtt vagy önállóan is módosul(hat). e/ Az alapszerzıdés bármely okból történı megszőnésével egyidejőleg a kiegészítı törésbiztosítás is megszőnik. f/ A kiegészítı törésbiztosítással együtt, értelemszerően megszőnik az alapszerzıdés is, ha töréskár folytán következett be az érdekmúlás. g/ A biztosított (szerzıdı) a kiegészítı törésbiztosítást alapszerzıdésének fenntartása mellett annak 16. pontjában foglaltak szerint külön is felmondhatja. Ez esetben a törésbiztosítási kockázatviselés a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszőnik; a törésbiztosítás díja a biztosítási év végéig illeti meg a biztosítót. Az alapszerzıdés a következı biztosítási év 1-sı napjának 0 órájától kezdıdı hatállyal a megszőnt törésbiztosítás kockázatával és díjával csökkentve marad érvényben; A biztosító visszakövetelési joga 11. Ha a biztosító a jelen kiegészítı törésbiztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az ıt megilletı visszakövetelési jogát a használóval, bérlıvel, továbbá a biztosított munkáltatónak olyan alkalmazottjával (tagjával) szemben, akinek károkozása folytán mentesülése nem áll be, csak akkor érvényesíti, ha ez a személy a (gép)jármőben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 3. pontja szerint súlyosan gondatlannak minısülı magatartásával okozta. oldal: 20

III. A kiegészítı extratartozék-biztosítási szerzıdés feltételei (A 252 módozatú (gép)jármő törésbiztosítással kiegészített alap casco biztosításhoz) Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött kiegészítı extratartozék-biztosítási szerzıdés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben önrészesedés levonásával, forintban megtéríti az 1. pontban megjelölt vagyontárgyakban keletkezett elemi, lopás- és töréskárt. A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint eltérı vagy kizáró rendelkezés hiányában az alap casco biztosítási szerzıdés (a továbbiakban: alapszerzıdés) általános feltételeit, továbbá a kiegészítı (gép)jármőtörtésbiztosítási szerzıdés (a továbbiakban: törésbiztosítás) feltételeit értelemszerően és együttesen kell alkalmazni. Biztosított vagyontárgyak 1. A jelen kiegészítı biztosítás a (gép)jármő azon alkatrészeire, tartozékaira vagy különleges kidolgozására (a továbbiakban együtt: extratartozék) nyújt biztosítási fedezetet, amelyek a széria-kivitelő alaptípust meghaladóan kerültek a gyártás folyamán vagy utólag beépítésre vagy alkalmazásra, függetlenül attól, hogy azok a (gép)jármőtıl fizikailag elválaszthatók-e vagy sem. A fentiekben meghatározott extratartozékokra kizárólag akkor terjed ki a kiegészítı extratartozék biztosítás, ha azokat a biztosítás megkötésekor vagy késıbbi változás bejelentése alkalmával a szerzıdés mellékletét képezı eredeti vagy módosított jegyzékben a szerzıdı által egyedileg megjelölt forintértéken (a továbbiakban: biztosított érték) feltüntették, feltéve, hogy azokat rendeltetésüknek megfelelıen a (gép)jármőbe építve, vagy azon rögzítve érte a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károsodás. A biztosító a szerzıdı fél által megjelölt értéknél alacsonyabb összegben határozhatja meg valamely extratartozék biztosított értékét. Biztosítási események 2. A jelen kiegészítı biztosítás értelmében biztosítási eseménynek minısül a biztosított extratartozékokat (l. az 1. pontot) a (gép)jármő károsodása nélkül vagy azzal egyidejőleg ért - elemi kár, - lopáskár, - töréskár. (A biztosítási események részletes meghatározására l. az alapszerzıdés 4.a)-b), illetve a törésbiztosítási feltételek 1. pontját). oldal: 21