1. lecke. Ismerkedés, bemutatkozás



Hasonló dokumentumok
1. lecke 1 Téma: A bemutatkozás

2. LECKE BUZGÓ ANITA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ /13., II. FÉLÉV

Első óra. Téma: Bemutatkozás

Finn nyelvi előkészítő /2014. I. félév. 2. óra

2. lecke Téma: Kérdések

Első óra. Téma: Bemutatkozás

Negyedik óra. Téma: nyelv, ország, nemzetiség. Nyelvtani rész: fokváltakozás

5. óra HELYHATÁROZÓK. Finn nyelvi előkészítő 1. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 2012/13., I.

4. ÓRA. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 2.

4. lecke. KÓKAI KRISZTINA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ /15. I. FÉLÉV

3. LECKE. Finn nyelvi előkészítő 1. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 2012/13., II. félév SZÁMOK

Finn nyelvi előkészítő 1. Nyelvi kvíz. Gyakorlás a ZH-ra

Negyedik óra. Téma: közlekedési eszközök, hobbi. Nyelvtani rész: befejezett múlt, régmúlt, múlt idők használata

Hatodik óra. Téma: ház, otthon. Nyelvtani rész: névszótövek típusai, birtokos eset

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. vendég.

Hetedik óra. Téma: Család, jellemzés. Nyelvtani rész: helyviszonyt jelölő ragok

Első óra. Téma: Ismétlés

Voyage Général. Général - Bases. Général - Conversation. Demander de l'aide. Demander si une personne parle anglais

4. ÓRA. talo ház > talo-n * tyttö lány > tytö-n tuoli szék > tuoli-n * katu utca > kadu-n

az -i kiesik, s hozzácsatoljuk a -ta/-tä ragot. pieni > pientä suuri > suurta ääni > ääntä saari > saarta kieli > kieltä vuori > vuorta

Harmadik óra. Téma: finn himnusz. Nyelvtani rész: egyszerű múlt idő, befejezett melléknévi igenév

Finn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä











Harmadik óra. Téma: színek. Nyelvtani rész: egyes számú partitívusz

Finn nyelv és kultúra

Második óra. Téma: számok, köszönési formák. Nyelvtani rész: kérdő mondat


Ötödik óra. Téma: melléknevek. Nyelvtani rész: melléknevek fokozása, ragozása


BŰDI REGINA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK 2013/14., I. FÉLÉV. 3. óra





Finn nyelvi előkészítő 2. Nyelvi kvíz. Gyakorlás a ZH-ra







Négy Hét Alatt Alapszinten Angolul

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ



FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ




FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ



ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó




































Átírás:

FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 1. 2014/15. I. FÉLÉV KÓKAI KRISZTINA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK krisztina.kokai87@gmail.com 1. lecke Ismerkedés, bemutatkozás A FINN ÁBÉCÉ A (aa) G (gee) M (äm) S (äs) Y (yy) B (bee) H (hoo) N (än) T (tee) Z (tset) C (see) I (ii) O (oo) U (uu) Å (ruotsalainen oo) D (dee) J (jii) P (pee) V (vee) Ä (ää) E (ee) K (koo) Q (kuu) W (kaksoisvee) Ö (öö) F (äf) L (äl) R (är) X (äks) - csak idegen szavakban fordul elő: b, g, f, š - y = magyar ü - å = oo - e = magyar zárt ë, ä = magyar nyílt e - a hosszúságot kettőzéssel jelölik - a hosszú/rövid hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe van: pl. tili számla tilli kapor tiili tégla I. Gyakorlat: Olvasd el a következő szavakat! (Suomea suomeksi) Saana sana Rooma oma ääni älä Aalto Alko Joonas jono väärä väri Eeva Esa suuri suru Töölö hölmö Eero ero Uuno uni söötti söpö Tiina tina syy syvä viini nimi Tyyne tylsä II. Gyakorlat kuka Mika mato täti apu Sirpa kukka Mikko matto Matti oppia Lappi

MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIA A finn magánhangzók: - magas magánhangzók: y, ä, ö - mély magánhangzók: a, o, u - semleges magánhangzók: e, i A ragok a szó hangrendje szerint illeszkednek a szótőhöz. A jelenség az igéket és a névszókat is érinti. III. Feladat: Kapcsold a megfelelő ragokat a szavakhoz! -ssa/-ssä -ban/-ben talo.. koulu.. metsä. pullo. auto... rivitalo.. Ruotsi. Tanska. yliopisto.. Unkari.. Norja. Alko. joulukuu.. heinäkuu kesäkuu. elokuu. -sta/-stä -ból/-ből puisto. keittiö. baari. Viro. talo. sauna. Ranska. työ. kirjasto. koulu. Saksa. Puola. -lla/-llä -on/-en/-ön tori. asema. tie. piha. lattia.. kurssi.. hylly. kynä. bussi.. juna.. auto. syksy. yö.. aamu.. kesä päivä. -vat/-vät (Pl. 3. igei személyrag) o.. (olla), elä. (elää), asu. (asua), matkusta. (matkustaa), istu. (istua), seiso. (seisoa), syö. (syödä), juo. (juoda), saa. (saada), käy. (käydä)

KUKA SINÄ OLET? Ki vagy te? Személyes névmások minä én me mi sinä te te ti hän ő he ők Létige: OLLA (rendhagyó!) Igei személyragok minä olen én vagyok E/1 -n sinä olet te vagy E/2 -t hän on ő van E/3 -V / Ø me olemme mi vagyunk T/1 -mme te olette ti vagytok T/2 -tte he ovat ők vannak T/3 -vat/-vät Tagadás Tagadó segédigék en ole nem vagyok E/1 en et ole nem vagy E/2 et ei ole ő nincs E/3 ei emme ole nem vagyunk T/1 emme ette ole nem vagytok T/2 ette eivät ole ők nincsenek T/3 eivät IV. Feladat: Egészítsd ki a mondatokat a létige megfelelő ragozott alakjával! 1. Me kotona. 4. Sinä kaupassa. 2. Minä koulussa. 5. He työpaikalla. 3. Te yliopistossa. 6. Hän opettaja.

Egészítsd ki a mondatokat a létige tagadó alakjával! 1. Sinä vanha. 4. He yliopistossa. 2. Minä kotona. 5. Me kirjastossa. 3. Hän nuori. 6. Te Suomessa. BEMUTATKOZÁS Mikä sinun nimesi on? Kuka sinä olet? Minun nimeni on. Minä olen. Minä olen nainen/mies. Minä olen opiskelija. Minkämaalainen sinä olet? Minä olen unkarilainen. Minä en ole suomalainen. Mistä olet kotoisin? Olen kotoisin Unkarista./ Olen kotoisin Debrecenistä. Missä sinä asut? Asun Unkarissa./Asun Debrecenissä. KÖSZÖNÉSI FORMÁK Hei!/Moi! Heippa!/Moikka! Terve! Tervetuloa (Suomeen)! Hyvää huomenta!/huomenta! Hyvää päivää!/päivää! Hyvää iltaa!/iltaa! Hyvää yötä!/yötä! Hauska tutustua! Hei hei!/moi moi! Szia! Helló! Szervusz! Üdvözöllek (Finnországban)! Jó reggelt!/reggelt! Jó napot!/napot! Jó estét!/estét! Jó éjszakát!/éjszakát! Örülök a találkozásnak! Szia! (elköszönéskor)

Näkemiin! Nähdään! Kuulemiin! Soitellaan! Tavataan! Viszontlátásra! Viszlát! Viszonthallásra! Majd hívlak! Majd találkozunk! V. Gyakorlat Miten menee? Hyvin, kiitos. Hyvin. Ihan kivasti. Ihan okei. Ei kovin hyvin. Hogy megy/mi újság? Jól, köszönöm. Jól. Egész jól. Egész jól. Nem olyan jól. Mitä kuuluu? Kiitos hyvää. Hyvää, kiitos. Eipä erikoista. Vähän huonoa. Ei kovin hyvää. Hogy vagy? Köszönöm, jól. Jól, köszönöm. Semmi különös. Kissé rosszul. Nem olyan jól. SZÓSZEDET asua erikoinen huomenta huono huonosti hyvin hyvä ihan lakik különös reggel rossz rosszul jól jó egészen

ilta kauppa kiitos kirjasto kiva kotona koulu kovin kuka? mies nainen nimi nuori olla kotoisin (-sta/-stä) opettaja opiskelija päivä Suomi työ työpaikka Unkari vanha yliopisto yö este bolt köszönöm könyvtár klassz otthon iskola nagyon, erősen ki? férfi nő név fiatal valahová való tanár tanuló nap Finnország munka munkahely Magyarország öreg, idős egyetem éjszaka