Egyedül nem megy Szakmaközi együttműködést elősegítő módszertani segédanyag

KEF Módszertani Füzetek V. Egyedül nem megy Szakmaközi együttműködést elősegítő módszertani segédanyag Győr 2014

KEF Módszertani Füzetek V. Egyedül nem megy Szakmaközi együttműködést elősegítő módszertani segédanyag A gyermek és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a szenvedélybetegségek megelőzése céljából kezdeményezett, a szociális, oktatási, egészségügyi, igazságügyi és rendészeti szervek szakemberei közötti kommunikációt, együttműködést megalapozó módszertani segédanyag Győr 2014

Impresszum Írták: Burkali Bernadett Dr. Csizmadia Zoltán Dr. Feller Gábor Kaliba Edit Miklósyné Bertalanfy Mária RákosiTóth Rita és az együttműködésben résztvevő partner intézmények szakemberei Szerkesztette: Miklósyné Bertalanfy Mária Nyomda: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. ISBN szám: 9789637692598

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...7 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGALAPOZÁSA... 9 Célok és indokok... 9 Hálózat elméleti kitekintő... 10 Helyzetfelmérés...14 Családok helyzete...14 DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 19942014...31 1. Bevezetés... 32 2. Adat és módszer... 35 2.1. Mintavétel... 35 2.2. A kérdőívről... 36 2.3. Adatelemzés...37 3. Eredmények...37 3.1. Dohányzás...37 3.2. Alkohol... 44 3.3. Illegális drogfogyasztás... 49 Demográfia, családszerkezet... 59 Lelki állapot... 63 Kortárs kapcsolatok...68 Iskolai faktorok...71 Szabadidő...74 A szerhasználat motivációja...75 Az illegális szerek kipróbálásának kockázati és védőtényezői...80 4. Köszönetnyilvánítás...81 5. Irodalomjegyzék... 82 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS... 83 Módszertani segédanyag a szakmai megbeszélések előkészítéséhez...91 Az intézményvezetői szintű megbeszélések legfontosabb tapasztalatai...91 A szakmai megbeszélések szempontjai... 92 A fókuszcsoportok szervezése... 93 A szakmai megbeszélések és az előzetes felkészülést segítő kérdőívek összefoglalása... 95

A TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ DOKUMENTUMOK... 99 Segédanyag az érintett szakmai partnerek további együttműködését megalapozó munkamegbeszélésekhez... 99 Az együttműködések pontosítása a megbeszéléseket segítő témavázlat... 99 Családi problémák kezelése... 102 Eset minta családi problémák... 102 ELJÁRÁSI UTAK CSALÁDI PROBLÉMÁK ESETÉN... 104 Szenvedély problémák kezelése...110 Eset minta szenvedélyproblémákhoz...110 ELJÁRÁSI UTAK SZENVEDÉLY PROBLÉMÁK ESETÉN... 111 A kábítószer fogyasztás ellenőrzése, szankcionálása Drogteszt? (Kiegészítés a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos eljárási úthoz adatvédelmi szempontból)...121 Ajánlás egészségfejlesztési, drogmegelőzési programok készítéséhez... 124 Bűnelkövetés, áldozattá válás problémáinak megoldása... 129 Esetminta bűnelkövetés, áldozattá válás... 129 ELJÁRÁSI UTAK BŰNELKÖVETÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ESETÉN...132 Eljárási utak kifejtése bűnelkövetés, áldozattá válás esetén... 142 Intézmények bemutatkozása... 164 MELLÉKLET: Intézményi kapcsolattartók elérhetőségei

BEVEZETŐ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett működő Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) 2001ben alakult, amelyben 22 intézmény és szervezet szakemberei dolgoznak annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a droghelyzet alakulását a városban, és összehangolják a drogproblémában érintett intézmények és szervezetek munkáját. Az elmúlt két évben bekövetkezett jogszabályi változások és az intézményrendszer átalakulása új kihívások elé állította a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkozó szakembereket. Erre reagálva a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a gyermek és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése és a szenvedélybetegségek megelőzése céljából együttműködést kezdeményezett az oktatási, szociális, egészségügyi intézmények, igazságügyi és rendészeti szervek között. A közös gondolkodás 2013 novemberében egy városi kerekasztal megbeszéléssel indult el. Ezt követően, 2014 márciusában, az együttműködésben résztvevő intézmények és szervezetek vezetői ültek asztalhoz, és dolgozták ki az együttműködés kereteit. Az együttműködési megállapodást a partner intézmények aláírásukkal is szentesítették. Ezután az intézmények képviselőit előzetes kérdőívvel kerestük meg, amelyeket kitöltve visszaküldtek, majd négy városrészben fókuszcsoportos megbeszéléseken mondták el a meghívott szakemberek a napi gyakorlatban az együttműködést akadályozó tényezőket, problémáikat, a partnerek felé irányuló elvárásaikat, igényeiket. A felvetések három témakör köré csoportosultak: családi problémák, szenvedélybetegségek, bűnelkövetés és áldozattá válás. A tapasztalatok összegzése, szintetizálása után négy munkacsoport eljárási utakat dolgozott ki e három problémakör kezelésének elősegítése céljából. Az eljárási utak három kérdéskör mentén vázolják fel a segítés folyamatát: hogyan kerül az intézményhez az eset, milyen intézkedést tesz, illetve szolgáltatást nyújt az intézmény a megoldás érdekében, és végül hogyan zárul az eset. Az új városi drogstratégiát meglapozó, legfrissebb városi droghelyzet felmérés eredményeit és az eljárási utakat 2014. november 5én konferencia keretében mutattuk be és véleményezés után e kiadvány formájában adjuk közre. A továbbiakban esetmegbeszéléseket kezdeményezünk évente legalább négy alkalommal, négy városrészben, a problémás helyzetek eredményesebb megoldása érdekében. Bízunk abban, hogy a több mint egy évig tartó munka eredményeképpen a kölcsönös információ átadás, 7

tudás megosztás, partneri együttműködés tudatosabbá, rendszeresebbé és hatékonyabbá válik. Ez lehetővé teszi a szolgáltatások összehangolását, a párhuzamosságok megszüntetését, amely nemcsak az erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodást teszi lehetővé, hanem az együttműködésben rejlő tartalékok, szinergiák kihasználását is. Ennek eredményeképpen az intézmények képesek lesznek rugalmasabban alkalmazkodni a változó körülményekhez, és ami a legfontosabb, az összefogás révén a mentális és egyéb problémával küzdő, vagy szenvedélybetegséggel érintett fiataloknak és családjaiknak szélesebb skálán mozgó, célzottabb, személyre szabottabb segítséget tudunk nyújtani. Köszönet a kidolgozó munkában részt vett, több mint száz szakember igényes, áldozatos munkájáért! 8

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGALAPOZÁSA CÉLOK ÉS INDOKOK Az intézmények működésének feltételei folyamatosan változnak, amely megköveteli a vezetőktől, dolgozóktól az eddigieknél érzékenyebb, kritikusabb és határozottabb reagálást a történésekre, változásokra, tudásuk állandó frissítését, gyarapítását a kompetens munkavégzéshez. A gyakorlati tapasztalatok alapján az egyének, gyerekek, családok, betegek problémája egyre összetettebb, megoldásukra egy szakma munkája nem elég, kezelésükre több irányú erőforrások mozgósítása, a szakmák közötti rendszeres információcsere és hatékony együttműködés szükséges. Alapvető cél: A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett működő Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködést kezdeményez, és koordinál a Győr város területén működő egészségügyi, szociális, oktatási, igazságügyi és rendészeti szervek, intézmények között a gyermek és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a mentális betegségek és a szenvedélybetegségek megelőzése, felismerése, korai kezelése érdekében. Konkrét célok: 1. Rendszeres információáramlás biztosítása, ehhez a szakmai nyelvek összehangolása 2. Az együttműködés módszereinek, munkaformáinak kialakítása, ügyfél utak, eljárásrendek kidolgozása, szakmai határok tisztázása és az ebből adódó konfliktusok oldása 3. Forrás kihasználás szélesítése 4. A munka hatékonyságának a növelése 5. Gyakorlatias, minőségi szolgáltatás nyújtása együttes erővel. 9

Célrendszer: 1. Az együttműködés hatékonyságát megalapozó célok: Jobb információáramlás megteremtése a szervezetek és a dolgozók között Kontakt személyek és pozíciók beazonosítása Közös szakmai nyelv kialakítása, összehangolása Szakmai határok és kompetenciák tisztázása (feltárásuk, rendszerezésük, közös tudásmenedzsment folyamat megteremtése). 2. Hatékonyabb működést biztosító célok: Jobb kommunikáció kevesebb félreértés, zárlat, redundancia Forrásfelhasználás és kihasználás szélesítése, javítása Kompetenciák jobb összekapcsolása, különböző intézményekben elérhető szakismeretek hatékonyabb összekötése Munkavégzés hatékonyságának növekedése Gyakorlatiasabb, minőségi szolgáltatások nyújtása. HÁLÓZATELMÉLETI KITEKINTŐ Miért érdemes együttműködni miért jobb a kooperáció, mint az izoláció? A hálózatelméleti szakirodalom véleménye egységes azzal kapcsolatban, hogy a kooperatív szervezetek több szempontból is előnyösebb helyzetbe kerülhetnek, mint az izolált, magányos farkas típusúak: 1.) Erőforrás elérés: hatékonyabban tudják a feladataikat ellátni erőforrásaikat megosztva és kombinálva (szociális szolgáltatások összehangolása). 2.) Koordináció: jobban lehet koordinálni és szabályozni a szolgáltató rendszer működését, a párhuzamosságok kiiktatása, redundancia csökkentés révén. 3.) Terjedés, áramlás: gyorsabban és szélesebb körben tudnak áramolni az információk, jó gyakorlatok, innovatív megoldások. 4.) Adaptáció: könnyebben tudnak alkalmazkodni a külső társadalmi, gazdasági, politikai, jogi bizonytalanságokból fakadó változásokhoz és kihívásokhoz. 10

Tehát, a jobban bekapcsolt, beágyazott, szélesebb kooperációs kapcsolatrendszerű szociális intézmények nagyobb és kiterjedtebb, heterogén szervezeti kapcsolati tőkéjük (rendszer tőke) révén könnyebben tudják ellátni a feladataikat, több információhoz juthatnak hozzá, nagyobb valószínűséggel érik el az újításokat, könnyebben találnak külső forrásokat akár működési, akár fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében, könnyebben alkalmazkodhatnak az új feltételekhez és kihívásokhoz. Feladat: készítsen listát az Ön intézménye esetében releváns pozitív tényezőkről! Miért éri meg nekünk az együttműködés? motivációs háttér tisztázása Szervezet/Intézmény egészének Az ott dolgozó érintett szakembereknek Egy hálózat, kapcsolatrendszer lehetséges alkotóelemi Általában a személyek és a szervezetek közötti kapcsolatok, együttműködések, és az ezekből felépülő hálózatok négy alkotóelemből állhatnak. Egy hálózat lehetséges kapcsolati alkotóelemei 1) Hasonlóság 2) Társas viszony A kapcsolatok kialakulását növelő tényezők: fizikai közelség közös társadalmi tulajdonságok, adottságok közös tagság közös attitűdök, viselkedések, nézetek A klasszikus értelemben vett társadalmi kötések, kapcsolatok gyűjtőcsoportja: A.) szerep alapú kapcsolatok, például: barátja valakinek főnöke valakinek tanára valakinek rokoni kapcsolatok stb. B.) attitűd és percepció alapú kapcsolatok: szeretet, vonzódás utálat, ellenszenv ismeret, tudás, elismerés, presztízs 11

3.) Interakció 4.) Áramlás Diszkrét, elkülönült és akár ismétlődő, bizonyos gyakorisággal előforduló események, mint például: beszél valakivel utasít valakit jelentési, beszámolási kötelezettség verseng valakivel közös ebéd, kávézás A hálózat tagjai között mozgó, áramló dolgok összessége, mint például: erőforrások (pl. pénz) információk (pl. munkalehetőség) szaktudás, gyakorlat fertőzések innovatív ötletek, megoldások Jól látható, hogy az érintett szervezetek közötti együttműködések kialakulását, működését és sikerességét számos alkotóelem befolyásolja: a funkcionális hasonlóság (hasonló célok és feladatok, érdekek) fizikai közelség (egy városi rendszer tagjai) szerep és hatalmi helyzet alapú relációk közös attitűdök, értékek, érdekek konkrét interakciók (kommunikáció, információáramlás, jelentési lánc, ellátási út) szervezetek között mozgó, áramló dolgok (pl. ügyfél, pénz, információ, tudás stb.) Feladat: A szakmai megbeszéléseken első körben a 3. és a 4. pontban szereplő tényezők tételes áttekintése, mert ezek lehetnek az alapjai a hálózati jellegű működésnek. Ezek adják meg a kapcsolódási pontokat a rendszerben. Együttműködő partnerek Egymás közti interakciók Egymás közti áramlások, terjedések A sorok tetszés szerint bővíthetők, a két oszlopba a konkrét együttműködési, összekapcsolódási pontokat kell minél specifikáltabban definiálni, minden egyes partnerszervezet esetében. Hálózati mechanizmusok mit nyerünk a hálózati formával? Általában négy fő hálózati mechanizmust különböztet meg a szakirodalom. 12

Ezek azok a lehetséges előnyök, nyereségek, pozitív hozadékok, ami miatt megéri egy szervezetnek vagy egyénnek kooperálnia másokkal, vagy akár komplexebb hálózatokba szerveződnie bizonyos célok megvalósítása érdekében. Erőforrás felhasználás Támogatás Státuszelérés Munkakeresés Tudás Kreativitás Mobilitás Hatalom és vezetés Teljesítmény Koordináció Kontroll előnyök Hálózati szervezet Normakövetés és normaszegés Tudásmenedzsment Közösségi szintű kollaboráció Áramlás, terjedés Utánzás, másolás Viselkedési minták Ötletek, ideák Átvétel Fertőzések, betegségek terjedése Innovációk terjedése Attitűdök, nézetek átvétele Konszenzusteremtés Adaptáció Környezeti feltételekhez történő alkalmazkodás Viselkedési hasonlóság Intézményi működés összehangolása Szervezeti izomorfizmus Az erőforrás felhasználás mechanizmusa során a hálózat tagjai kapcsolataikon keresztül gondolatokat, erőforrásokat és lehetőségeket érnek el, melyek közvetlenül növelik kapacitásaikat (egyéni vagy szervezeti tőkekészletüket, erőforrásrendszerüket), hozzájárulnak sikeres célmegvalósítási mozgásterükhöz teljesítmény és jutalom formájában. A koordinációs mechanizmus során a hálózat egészére vonatkozó jutalmak, eredmények merülhetnek fel, mivel a hálózat sikeresen össze tudja fogni, koordinálja, virtuálisan agglomerálja az érintetteket az erőforrásaikat összekapcsolva valamilyen közös cél sikeres elérése érdekében. Az áramlás, terjedés mechanizmusok a terjedéssel, diffúzióval összefüggő kérdéseknél fontosak. A hálózatok biztosítják az ötletek, gondolatok, információk, minták, gyakorlatok stb. terjedéseit a tagok között. Alapvető fontosságú a folyamat a szervezeti tanulás, fejlődés, innováció, vagy akár a szervezeti túlélés szempontjából. Az adaptációs, alkalmazkodási mechanizmusok során a fő kérdés nem az, hogy milyen erőforrások áramlanak a hálózatban az adott szervezet felé, vagy milyen elemek áramlanak ki belőle a többiek irányába, hanem, hogy a hálózati architektúra miként segíti, vagy éppen akadályozza egy adott hálózati pont környezeti függőségéből fakadó alkalmazkodását a változó körülményekhez. Miként tud válaszolni egy szervezet a külső környezetének bizonytalanságából fakadó kihívásokra, változásokra. 13

HELYZETFELMÉRÉS Családok helyzete A médiában évek óta egyre többször hangzik el, hogy válságban a család. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy egyre kevesebb gyermek születik, nő a házasságkötés nélküli együttélési formákban élők aránya, új családszerkezetek jönnek létre, nagyon sok gyermek él csak az egyik szülőjével stb. Függetlenül attól azonban, hogy milyen együttélési formák valósulnak meg, az igazi válság mégis inkább abban mutatkozik meg, hogy ezeknek a kis 25 fős közösségeknek az életében egyre több olyan tényező jelenik meg, amivel nehezen tudnak megbirkózni. A bizonytalanság érzése sokkal jobban és több területen jelentkezik, mint néhány évvel ezelőtt. Bizonytalan a családok megélhetése, lakhatása, egészségi állapota, jövője, melyek anyagi, lelkimentális, családikapcsolati, nevelési, életviteli problémákat (alkohol, drog, egyéb szenvedélybetegségek) eredményeznek. A családok egy része megbirkózik az élet nehézségeivel, mert a belső (egészséges családműködés) és külső/anyagi erőforrások természetes támaszként a rendelkezésükre állnak, de ahol a természetes támaszok egyáltalán nincsenek (diszfunkcionális család) vagy valami miatt összeomlanak (munkanélküliség, betegség stb.) az emberek nem képesek mesterséges támaszok, erőforrások, azaz külső segítség nélkül válaszolni a nehézségekre. A Családsegítő Szolgálat statisztikáiban megjelenő számok és a családgondozók személyes tapasztalatai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Szolgálattal kapcsolatba kerülők száma minden évben jelentős, a családi problémák halmozottan fordulnak elő. Évről évre növekszik a komplexebb, nem csak a családokat, de a szakembereket is kihívások elé állító, több szakember együttműködését igénylő esetek száma. A Családsegítő Központokban 2013ban 3489 szolgáltatást igénybe vevő fordult meg, ebből 833 fő új igénybevevőként. Az adatok értelmezéséhez fontos megemlíteni, hogy a fenti számok csak szolgáltatást igénybe vevők, azaz a központokat felkeresőkre vonatkoznak, de a családgondozás során a szakmai segítségnyújtás nagyon sok esetben az egész családra kiterjed, így ennél lényegesen több felnőttet, gyermeket érint. 14

Családsegítő Központok statisztikai adatai gondozási tevékenységre vonatkozóan (2013.) régi kliensek száma új kliensek száma összesen Adyvárosi CSSK 618 243 861 Belvárosi CSSK 535 255 790 Marcalvárosi CSSK 601 169 1040* Újvárosi CSSK 632 166 798 Összesen: 2386 833 3489 *+ 270 kliens adósságkezelési szolgáltatásban vett részt A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái ( 2013.) Esetek száma A probléma típusa Sorszám Adyvárosi CSSK Belvárosi CSSK Marcalvárosi CSSK Újvárosi CSSK 1 Életviteli 609 660 547 466 2 Családikapcsolati 53 55 78 108 3 Családon belüli bántalmazás 5 0 2 0 4 Lelkimentális 50 45 134 69 5 Gyermeknevelési 265 36 43 149 6 Anyagi 444 243 297 454 7 Foglalkoztatással kapcsolatos 91 46 79 121 8 Egészségkárosodás következménye 109 60 127 207 9 Ügyintézéshez segítségkérés 346 92 324 402 10 Információkérés 177 146 225 297 11 Egyéb 15 39 171 70 12 Összesen 2164 1425 2027 2343 Krízishelyzet (összesenből) 66 28 5 21 15

A Gyermekjóléti Központ adatai szerint, 2013ban 315 család, ezen belül 458 családban nevelkedő, veszélyeztetett gyermek esetében volt szükség folyamatos családgondozásra, és 198 szakellátásban lévő gyermek szüleivel tartottak kapcsolatot, mely 102 családot érintett. 24 esetben derült fény lelki bántalmazásra, 15 esetben fizikai bántalmazásra, 4 esetben szexuális bántalmazásra, melyekből összesen 1 esetben volt családon kívüli a bántalmazó. 2013. évben 288 alkalommal 51 gyermek esetében került sor a kórházi szociális munkás intézkedésére, olyan jelzések kapcsán, mint például: gondozatlan terhesség, családi körülménnyel, vagy otthoni környezettel összefüggő pszichés problémák, gyermek és fiatalkorúak szuicid szándéka, drogprobléma. Gyermekjóléti Központ statisztikai adatai gondozási tevékenységre vonatkozóan (2013.) Gondozási típus Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Összesen Kor/nem gyermekek száma 02 éves 38 5 43 35 éves 28 4 32 613 éves 124 39 163 1417 éves 155 65 180 Összesen 345 113 458 ebből lány 181 49 230 Családok száma 235 80 315 16

A kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek fő probléma szerinti megoszlása Gyermekjóléti Központ (2013.) Anyagi Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Szt. Cirill és Method Alapítvány Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona adatai Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában gondoskodnak a 3 és 18 év közötti gyermek testiérzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, azaz a gyermek teljes körű ellátásáról. Az intézmény a Gyermekek Átmeneti Otthona részen 12 fő számára tud elhelyezést biztosítani. 2010. évi adatok 2010. év során összesen 25 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 19 gyermek lépett ki a 2010. év folyamán az intézményből. 17

A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (3 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (2 főnél) gyermek egészségi problémája (0 főnél) szülő szenvedélybetegsége (4 főnél) gyermek szenvedélybetegsége (0 főnél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (6 gyermeknél) bántalmazás (7 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (7 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (7 gyermeknél). A Gyermekjóléti Központ közvetítésével, ill. ezzel az intézménnyel való előzetes kapcsolat alapján került az intézménybe a gyermekek közül 6 fő, oktatási intézmény közvetítésével 3 fő, hatósági megkeresésre 1 fő. 2010ben 12 fő esetében a szülő, illetve 3 esetben a gyermek önként kérte felvételét. 4 gyermek 03 hónapot töltött az intézményben, 46 hónapos időtartamot 3 gyermek, 710 hónapot 5 fő. 2010. december 31én 6 gyermek volt az intézmény lakója. 2010. évben 7 gyermek ideiglenes gondozás keretein belül tartózkodott intézményben, melynek oka gyermekbántalmazás és elhanyagolás volt. Az ellátott 25 gyermekből 19 fő lépett ki az intézményből. 10 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény. 2 gyermek nagykorúvá vált, egyiküknek a család elégtelen lakhatási körülményei miatt kollégiumi elhelyezést biztosított a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium. Szakellátási formába 7 gyermek került intézményi javaslat alapján. Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 0 fő 45 0 fő 613 5 fő 1417 9 fő 03 0 fő 45 2 fő 613 5 fő 1417 4 fő 18

2011. évi adatok 2011. év során összesen 16 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 11 gyermek lépett ki a 2011. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (6 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (1 főnél) gyermek egészségi problémája (0 főnél) szülő szenvedélybetegsége (1 főnél) gyermek szenvedélybetegsége (0 főnél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (6 gyermeknél) hajléktalanná válás (3 gyermeknél) bántalmazás (3 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (1 gyermeknél) szülő távolléte (2 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (2 gyermeknél). A Gyermekjóléti Központ közvetítésével, ill. ezzel az intézménnyel való előzetes kapcsolat alapján került az intézménybe a gyermekek közül 1 fő, oktatási intézmény közvetítésével 1 fő, hatósági megkeresésre 2 fő. 2011 ben 12 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A gyermekek megoszlása az intézményben töltött idő szerint: 03 hónapot töltött az intézményben 7 fő 46 hónapos időtartamot 1 fő 710 hónapot 1 fő 1112 hónapot 2 fő 2011. december 31én 5 gyermek volt az intézmény lakója. 2011. évben nem tartózkodott gyermek ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. Az említett időszakban az ellátott 16 gyermekből 11 fő lépett ki az intézményből. 10 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került intézményi javaslat alapján. 19

Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 0 fő 45 0 fő 613 6 fő 1417 1 fő 03 0 fő 45 0 fő 613 8 fő 1417 1 fő 2012. évi adatok 2012. év során összesen 16 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 11 gyermek lépett ki a 2012. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (2 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (1 főnél) gyermek egészségi problémája (1 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (1 gyermeknél) hajléktalanná válás (4 gyermeknél) bántalmazás (1 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (7 gyermeknél) szülő távolléte (3 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (3 gyermeknél). Egészségügyi intézmény közvetítésével 1 fő, hatósági megkeresésre 1 fő került az intézménybe. 2012ben 14 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (5 fő) 03 hónapot töltöttek az intézményben, 46 hónapos időtartamot 1 gyermek, 710 hónapot 0 gyermek, 1112 hónapot 2 gyermek, 20

valamint 1218 hónapot 3 gyermek. 2012. december 31én 5 gyermek volt az intézmény lakója. 2012. évben 0 gyermek tartózkodott ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. Az említett időszakban az ellátott 16 gyermekből 11 fő lépett ki az intézményből. 2 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 8 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került, illetve 1 gyermek a Családok Átmeneti Otthonába került édesanyjával. Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 0 fő 45 1 fő 613 4 fő 1417 5 fő 03 0 fő 45 1 fő 613 5 fő 1417 0 fő 2013. évi adatok: 2013. év során összesen 29 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 21 gyermek lépett ki a 2013. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (1 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (0 főnél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő lakhatási problémái (18 gyermeknél) bántalmazás (0 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (13 gyermeknél) szülő távolléte (1 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (10 gyermeknél). 21

2013ban intézményi közvetítéssel 4 fő került az ellátásba, 20 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (12 fő) 03 hónapot töltöttek az intézményben, 46 hónapos időtartamot 6 gyermek, 710 hónapot 1 gyermek, 1112 hónapot 0 gyermek, valamint 1218 hónapot 2 gyermek. 2013. december 31én 8 gyermek volt az intézmény lakója. Az említett időszakban az ellátott 29 gyermekből 21 fő lépett ki az intézményből. 14 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 2 gyermek más hozzátartozóhoz, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került, illetve 4 gyermek a Családok Átmeneti Otthonába került édesanyjával. Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása: Korcsoport Gyermekek száma 03 0 fő 45 2 fő 613 17 fő 1417 10 fő Az ellátott gyermekek neme szerint 19 lány, illetve 10 fiú részesült intézményi ellátásban a 2013. évben. 2014. évi adatok: 2014. év során összesen 19 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 18 gyermek lépett ki a 2014. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (0 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (4 főnél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő lakhatási problémái (8 gyermeknél) bántalmazás (0 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (3 gyermeknél) szülő távolléte (2 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai, magatartásproblémák, stb.) (7 gyermeknél). 22

2014ben 11 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (7 fő) 03 hónapot töltöttek az intézményben, 46 hónapos időtartamot 1 gyermek, 710 hónapot 6 gyermek, 1112 hónapot 0 gyermek, valamint 1218 hónapot 1 gyermek. 2014. évben 3 gyermek tartózkodott ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. 2014. december 31én 1 gyermek volt az intézmény lakója. Az említett időszakban az ellátott 19 gyermekből 18 lépett ki az intézményből. 16 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 1 gyermek más hozzátartozóhoz, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került. Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása: Korcsoport Gyermekek száma 03 0 fő 45 0 fő 613 9 fő 1417 10 fő Az ellátott gyermekek neme szerint 10 lány, illetve 9 fiú részesült intézményi ellátásban a 2014. évben. CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA A Családok Átmeneti Otthona családi krízis helyzetbe (lakhatási, anyagi) kerülő anya és gyermeke(i) számára biztosítja a szülő és várandós anya számára a gyermekével való együttes lakhatást, továbbá segítséget nyújt az anyának gyermeke(i) teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Szociális szolgáltatásokkal a családi kapcsolatok megtartásának, illetve helyreállításának segítésén munkálkodnak. A rászorulók a gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig vehetik igénybe az ellátást, amely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható. Az intézmény lakója (ill. törvényes képviselő) térítési díjat köteles fizetni jövedelmi helyzete alapján. Az intézmény jellegéből adódóan folyamatosan (a nap 24 órájában) a rászorulók rendelkezésére állnak. Az intézmény a Családok Átmeneti Otthona részen 10 család, azaz 28 fő számára tud elhelyezést biztosítani. 23

2010. évi adatok 2010. év során 24 család, 37 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2010. év folyamán 13 család lépett ki az intézményből. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (14 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 5 gyermeknél; hajléktalanság 13 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 11 gyermeknél) bántalmazás (6 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (2 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). A családok átmeneti otthona részen is jellemző, csakúgy, mint az elmúlt időszakban, hogy a bekerülő családok a Gyermekjóléti Központ ajánlására jönnek, illetve tőlük szereznek tudomást az intézmény létezéséről. Emellett azonban magas azoknak a családoknak is a száma, akik a Családsegítő Központokkal tartanak kapcsolatot, és megjelennek egyéb segítő intézmények is (pl.: hajléktalan ellátás, egészségügyi intézmények). Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 9 fő 45 1 fő 613 6 fő 1417 1 fő 03 4 fő 45 6 fő 613 6 fő 1417 4 fő 24

2011. évi adatok A 2011. év során 26 család, 48 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2011. év folyamán 18 család lépett ki az intézményből. 2011. évben az ellátott családok közt kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek: magas arányú a hajléktalanná válás, az elégtelen lakhatási körülmények miatti beköltözés, továbbá sok anya kéri felvételét bántalmazás, hozzátartozók elől való menekülés miatt. A problémák egyre inkább halmozottan jelentkeznek a családoknál. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (18 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 13 gyermeknél; hajléktalanság 11 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 17 gyermeknél) bántalmazás (4 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (1 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 9 fő 45 1 fő 613 6 fő 1417 1 fő 03 4 fő 45 6 fő 613 6 fő 1417 4 fő 25

2012. évi adatok A 2012. év során 32 család, 78 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2012. év folyamán 23 család lépett ki az intézményből. 2012. évben az ellátott családok közt kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (35 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (0 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 25 gyermeknél; hajléktalanság 30 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 15 gyermeknél) bántalmazás (2 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (3 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák) (1 gyermeknél). Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme Korcsoport Gyermekek száma Lány Fiú 03 10 fő 45 5 fő 613 17 fő 1417 5 fő 03 13 fő 45 5 fő 613 17 fő 1417 6 fő 2013. évi adatok A 2013 év során 25 család, 42 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2013. év folyamán 17 család lépett ki az intézményből. 2013. évben az ellátott családok közt nem kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. Az előző évhez képest válsághelyzetben lévő várandós szülők is megjelentek az ellátásban. 26

A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (13 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 13 gyermeknél; hajléktalanság 11 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 17 gyermeknél) bántalmazás (0 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (4 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Korcsoport Gyermekek száma 03 15 fő 45 3 fő 613 20 fő 1417 4 fő Az ellátott gyermekek neme szerint 21 lány, illetve 21 fiú részesült intézményi ellátásban a 2013. évben. 2014. évi adatok A 2014. év során 22 család, 32 gyermek volt a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Az összes családból 2014. év folyamán 12 család lépett ki az intézményből. 2014. évben az ellátott családok közt nem kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. Az előző évhez képest válsághelyzetben lévő várandós szülők is megjelentek az ellátásban. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (0 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (0 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) 27

gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 1 gyermeknél; hajléktalanság 20 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 11 gyermeknél) bántalmazás (0 gyermeknél) családi konfliktus, szülőgyermek közötti megromlott kapcsolat (2 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Korcsoport Gyermekek száma 03 12 fő 45 5 fő 613 11 fő 1417 4 fő Az ellátott gyermekek neme szerint 16 lány, illetve 16 fiú részesült intézményi ellátásban a 2014. évben. A Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának az adatai a győri járásra (Győr városa és 34 környező település) vonatkoznak a 2013. január 1től 2014. december 31ig terjedő időtartamra. 2013. évben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: 110 fő (75 Győr, 35 vidéki) 2014. évben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: 146 fő (105 Győr, 41 vidéki) A Gyámhivatalnál kiskorú veszélyeztetettsége tárgyában kezdeményezett eljárások száma: 2013. évben 183, 2014. évben 409 (eredménye lehet: védelembe vétel, eljárás megszüntetése alapellátás igénybe vétele mellett és eljárás megszüntetése veszélyeztetettség hiánya miatt) A legfőbb veszélyeztetettségi tényező a szülőknek felróható magatartás, pl. felelőtlen életvitel, szenvedélybetegség, agresszív magatartás, szociális problémák. A másik fő probléma a tankötelezettség teljesítésnek hiánya. 28

A súlyos, azonnali intézkedést igénylő esetben a járási gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről dönt, melyeknek száma az alábbiak szerint alakult: 2013. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés 37 gyermeket, más szerv (pl. rendőrség, más gyámhivatal) intézkedése 6 főt érintett. A 30 napon belül elvégzett felülvizsgálat eredményeként ebből nevelésbe vett 29 fő, szülőhöz visszakerült 1 gyermek, más személy családjába került (családba fogadás) 4 fő, leendő örökbefogadóknál került elhelyezésre 9 fő. 2014. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés: 43 fő, más szerv intézkedése 8 főt érintett. Az elvégzett felülvizsgálati eljárás alapján gyermekotthonban elhelyezett 30 fő, családba fogadás 8 fő, leendő örökbefogadónál került elhelyezésre 9 fő, külföldi 2 fő. Az azonnali intézkedést igénylő, súlyos veszélyhelyzet a fenti esetekben, a legnagyobb számban a szülői elhanyagoló vagy/és agresszív magatartás, a szülő és a gyermek között kialakult súlyos konfliktus (kamaszkorú gyermekeknél), a szülői hajléktalanság, újszülött esetén az örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele miatt alakult ki. 2014. évben emelkedő tendenciát mutat az ország más területeiről érkező családok gyermekeinek ideiglenes hatályú elhelyezése, melynek oka a kellően át nem gondolt tartózkodási hely változtatása volt, ebben az esetben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására és a gyermek sorsát hosszabb távon rendező döntés meghozatalára a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes. 2013. december 31én a járási gyámhivatal 223 nevelésbe vett gyermek ügyével foglalkozott, melyből a 2013. évben nevelésbe vettek száma 45 volt. Ebből korábban védelembe vettként gondoztak 16 gyermeket, más (nem a szülő) családjában nevelkedett 2 fő. 5 gyermek ismételten került nevelésbe. 29

2014. évben 220 nevelésbe vett gyermek ügyével foglalkozott a járási gyámhivatal, melyből 2014. évben nevelésbe vettek száma 44 volt. A 2014. év sajátossága, hogy több testvérsor került együttesen nevelésbe, Győrből 7 és 3 testvér, valamint vidékről 4 és 3 testvér. A testvérsorok esetén a nevelésbe vétel oka a szülői elhanyagolás, agresszivitás, az elfogadhatatlan higiénés helyzet és súlyos megélhetési problémák voltak. Az esetek nagyobb számában a gyermekek korábban védelembe vettek voltak, azonban a védelembe vétel során előírt magatartási szabályok, életvezetési tanácsok és rendszeres családgondozás nem vezetett eredményre, a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége a családból való kiemelést tette szükségessé. Összességében megállapítható, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma évenként emelkedik, a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek száma stagnál. A veszélyeztető okok nem változnak, legnagyobb számban a szülők oldalán felmerülő fent említett ok vezet a gyermek védelembe vételéhez vagy családból való kiemeléséhez. A 2 éven túl fennálló védelembe vételek száma stagnál. (A fenti adatok forrása a Wingyer szakmai nyilvántartó rendszer.) 30

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 19942014 KUTATÁSI JELENTÉS Burkali Bernadett szociológus GyőrMosonSopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Miklósyné Bertalanfy Mária egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Dr. Varga Gábor addiktológus Széchenyi István Egyetem 31

1. BEVEZETÉS A hazai kábítószerhelyzet elmúlt tíz évének alakulását a kábítószerpiac változása határozta meg. Bár a droghasználat gyorsan változó társadalmi jelenség, mégis az elmúlt években bekövetkezett változások oly mértékben rendezték át a drogszcénát, hogy nem csak trendszerű változásokról kell beszélnünk, hanem az alapvetően fogalmi apparátusunk átgondolása vált szükségessé. A széles körben használt legális/illegális drog mellett használnunk kell a pszichoaktív szer, designer drog fogalmakat, az alkoholfogyasztás kapcsán a binge drinking/ rohamivás fogalmát stb. 2010 előtt a kábítószerprobléma hazai helyzete nagyon hasonló volt az európaihoz, bár időben megkésve követte azt. A rekreációs szerhasználatra a kannabisz és a stimulánsok, az amfetamin és az ecstasy fogyasztása volt jellemző. Az intravénás szerhasználat az opiátok a heroin és a házi mákkészítmények fogyasztását és az amfetamin injektálását jelentette. A szerek tisztaságában nem voltak nagyobb változások, bár a piacon alkalmanként megjelenő nagy tisztaságú heroin a halálesetek számában átmeneti emelkedést okozott. Kokainfogyasztás és a hozzá kapcsolódó kezelési igények alacsony számban jelentek meg az adatokban. Az ecstasy klasszikus hatóanyagai (MDMA, MDA) 2008tól jelentősen visszaszorultak a piacról, a tablettákban piperazinok jelentek meg. Az MDMA piaci visszatérése 2012ben kezdődött meg. 2010 után az új pszichoaktív anyagok megjelenése jelentősen átformálta a kábítószer probléma hazai megjelenését. 2009 és 2013 között összesen 118 új anyag jelent meg Magyarországon a Korai Jelzőrendszer bejelentései alapján, az Európai Unió tagállamai pedig összesen 268 új vegyületről tettek bejelentést. A jelenség szükségessé tette a hazai és az EU tagállamok közötti információcserét végző Korai Jelzőrendszer megerősítését. Az új anyagok generikus szabályozása azaz nem a könnyen módosítható egyes vegyületek, hanem egész vegyületcsoportok ellenőrzés alá vonása és az egyes szerek kockázatértékelési folyamata a kínálati oldal kontrollálását célozza [1]. A felnőtt korú népességet tekintve csaknem minden tizedik fő fogyasztott valamilyen kábítószert. A kábítószerfogyasztás elterjedtségét célzó 2007es felmérés szerint a leggyakrabban fogyasztott szerek a kannabisz, az ecstasy és az amfetamin voltak. A 2013as adatok szerint azonban a szintetikus kannabinoidok rövid idő alatt a második legnépszerűbb szerré váltak, az új pszichoaktív stimulánsok népszerűsége pedig megközelítette az amfetaminét a lakosság körében. Az iskoláskorúak között minden ötödik fiatal próbált már ki valamilyen kábítószert. A fiatalok körében is a kannabisz a legnépszerűbb [1]. 32

Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján [2] a 16 éves fiatalok 37%a dohányzott, 61%a fogyasztott alkoholt és 45%uk legalább egyszer volt részeg a kérdezést megelőző hónapban. A fiúk körében nagyobb arányban fordult elő a lerészegedés, mint a lányok közt. A kannabisz használat életprevalencia értéke 19%, az egyéb kábítószereké 8% (1. ábra). Míg 2007ben hazánk még csak a legális droghasználat tekintetében mutatott kedvezőtlenebb helyzetet a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál, addig 2011re sajnos már az illegális drogokkal kapcsolatban is elmondható ugyanez. Különösen aggasztó, hogy míg az országok átlagában csökken a rizikómagatartások elterjedtsége, addig Magyarországon tovább növekedett. 1. ábra: Legális és illegális drogok használata a Magyarországi 16 évesek és az ESPAD vizsgálatban részvevő országok átlagában, 2007, 2011 33

Forrás: http://www.espad.org/hungary Győr azon szerencsés helyzetben lévő város az országban, ahol a fent bemutatott jelenségek monitorozására, nyomon követésére standardizált, nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel folynak vizsgálatok, így a drogfogyasztás jellegzetességeiben bekövetkezett változások is követhetőek. A tanulmányunk egy 20 éve folyó longitudinális vizsgálat ötödik adatfelvételének eredményeit tartalmazó gyorsjelentést ad, bemutatva nem csak a jelenlegi mintázatát a jelenségnek, hanem rámutat mind az utolsó adatgyűjtés, mind a vizsgálat kezdete óta bekövetkezetett legjelentősebb változásokra is. 34

2. ADAT ÉS MÓDSZER 2.1. Mintavétel A minta alappopulációját Győr város alap és középfokú oktatási intézményeiben tanuló 713. osztályos fiatalok jelentik. A szükséges mintanagyság a 11.183 fős alappopulációhoz, 95%os megbízhatósági szint és 2.35ös CI 1 mellett: 1505 fő. Ennek biztosításához a hiányzások, a szülői elutasítás, illetve a beleegyező nyilatkozatok iskolába történő hiányos visszajuttatása miatt, a korábbi tapasztalatok alapján számolt mintavesztéssel kalkulálva, a mintavétel 1868 gyermeket magába foglaló osztályra vonatkozott, ami 1520 értékelhető kérdőívet eredményezett. A kutatás eredményei erre a mintanagyságra alapozottan kerültek megállapításra. Az adatok iskolatípus, nem és évfolyam szerinti súlyozásával az eredmények ezekre a paraméterekre vonatkoztatottan tekinthetőek megbízhatónak. A mintanagyság meghatározásakor a vizsgálatból kapott információk megfelelő szintű megbízhatóságának és pontosságának maximalizálása volt a cél. A minta kétlépcsős csoportos mintavétellel készült. Az elsődleges mintavételi egységek az iskolák, a másodlagosak az osztályok voltak. Az elsődleges mintavételi egységeknél, az iskoláknál a tanulók létszáma volt a rétegképzés alapja, tehát először a kérdezendő iskolák kiválasztására került sor. A mintába kerülő iskolák kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy az iskolatípusok évfolyamok és nemek szerint is számarányuknak megfelelően szerepeljenek a mintában. A vizsgálatba vont osztályok iskolánként random módon kerültek kiválasztásra. Az iskolák tanulólétszámáról (nem és évfolyam szerinti bontásban) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület bocsátotta rendelkezésre a mintavételhez szükséges alapadatokat. Az osztályonkénti adatokat a vizsgálatba bevont iskolák szolgáltatták. 1. lépcső: Minta iskolák kiválasztása az oktatási intézmények tanulólétszámát figyelembe vevő szisztematikus visszavetés nélküli mintavétellel. 2. lépcső: Osztályok kiválasztása szisztematikus visszavetés nélküli mintavétellel. Összesen 67 osztály kiválasztására került sor. 1 Confidencia Intervallum 35

A kérdőívek felvétele az iskolai védőnők közreműködésével csoportosan/ osztályonként történt. A kérdezőbiztosok a felkészítésük során instrukciókat kaptak az esetlegesen előforduló problémák, értelmezési nehézségek kezelésére is. Előzetesen minden 18 év alatti gyermek szülője beleegyező nyilatkozatot kapott, amelyet 1 héttel a tervezett adatfelvétel előtt az osztályfőnöki óra végén az osztályfőnök adott oda a gyerekeknek. A vizsgálatban csak azok a diákok vehettek részt, akik a nyilatkozatot aláírva a vizsgálat időpontjára visszajuttatták, ill. maguk is úgy döntöttek, hogy részt kívánnak venni a vizsgálatban. Az adatok rögzítése a kutatás vezetője által elkészített Microsoft Access 2007 kódlapon, a feldolgozás SPSS 17.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagramok Microsoft Excel 2007 programban készültek. Az adatkezelés során alkalmazott jogszabályok Az 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1995. évi CXIX. tv. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név és lakcímadatok kezeléséről 235/2009.(X.20.) Kormányrendelet 17. (1). Az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezéséről 23/2002.(V.9.) EüM rendelet 20/E. ; 20/F. ) Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról. 2.2. A kérdőívről A vizsgálat első adatfelvétele 1994ben az USAbeli coloradoi egyetemmel közösen zajlott, a kutatás alapja a standardizált alkohol, és kábítószer kérdőív volt. Az 1999es és 2003as vizsgálatra az alapján készült el a nagyrészt közös itemekkel rendelkező Arrabona A és B kérdőív. A 2009es vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében megtartotta az Arrabona kérdőív fő blokkját, kiegészítve a jelenleg használt hazai kutatások egyes kérdéseivel, ami a magyarországi adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Jelen adatfelvételre jelentősen módosult az illegális szerhasználatot feltérképező zárt kérdés, mert ezen blokk még az eredeti kérdőív elemeit tartalmazta, viszont a szerhasználati szokások a designer drogok elterjedésével olyan mértékben alakultak át az elmúlt 57 évben, hogy ennek átdolgozására volt szükség. 36

Első része demográfiai kérdéseket tartalmaz, a második rész a családdal, családstruktúrával, anyagi helyzettel, a szülők nevelési stílusával kapcsolatos. A harmadik rész foglalkozik az egészségmagatartással, a különböző legális és illegális drogok kipróbálásán/fogyasztásán túl, méri a barátok ezen szokásait is, a szerekhez való hozzáférési lehetőséget. A negyedik rész elsősorban lelki állapoti tényezők mérésére szolgáló standardizált kérdéseket tartalmaz. Az utolsó blokk az iskolán belüli agressziót méri, illetve a prevenciós programokhoz való viszonyulást vizsgálja. 2.3. Adatelemzés A kutatási jelentés jellemzően azt a logikai sorrendet követi miszerint a fejezetek első része a szerzők által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy és többváltozós matematikaistatisztikai módszerekkel számítottak ki (gyakorisági eloszlás, átlag, szórás, kétmintás tpróba, függetlenség teszt (χ 2 próba), Relative Risk, variancia analízis (ANOVA), lineáris regresszióanalízis, General Loglinear Modell). A leíró szakaszok tartalmazzák az országos jellemzőkkel való összevetést is, amennyiben rendelkezésre álltak az ehhez szükséges adatok. Az eredményeket minden fejezetben értékelik nem, iskolai évfolyam és iskolatípus szerinti bontásban. Ezeken túl minden fejezet azokat a többváltozós elemzéseket tartalmazza, melyeket a szerzők relevánsnak ítéltek. Minden rész a korábbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéssel zárul. 3. EREDMÉNYEK 3.1. Dohányzás Hazánk az ESPAD országok közt a legtöbbet dohányzó első harmadba tartozik, ahol a nyugateurópai jellegzetességekhez hasonlóan magasabb a dohányzás életprevalenciája a lányok körében. Az elszomorító adatok rámutatnak ara is, hogy hazánkban a 1516 évesek dohányzás prevalenciája meghaladja a felnőtt lakosság körében mért gyakoriságot. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok közel kétharmad része próbálta már, a fiúk és lányok dohányzás próbálási esélye nem tér el statisztikailag egymástól, de a lányoké magasabb. 37

Ez a nemenkénti próbálási különbség a lányok veszélyeztetettségével különösen jelentős a 9. és 1213. évfolyamokban. Két markáns lépcső figyelhető meg a dohányzás kipróbálásban. Míg a hetedikeseknek negyede próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már 40%a, a kilencedikeseknek majd kétharmada. Ezt követően egyenletesen emelkedik a próbálási gyakoriság, ami a 13. évfolyamra eléri a 78%ot. Számottevő a differenciáltság iskolatípus szerint is, de már az általános iskolások harmada is túl van az első próbálkozáson, a gimnazisták 57%a. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 32%os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 14 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 12 slukkot kóstolnak meg belőle. Az első próbálás kora erősen korcsoportfüggő, míg az általános iskolások körében 12 éves kor környéke, a kilenc tizedik évfolyamon 1314 éves kor között, a 1112. osztályban egy évvel később és 13. osztályban 15 év felett. A fiúk első próbálkozása átlagosan csupán néhány hónappal előzi meg a lányokét. Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 6. osztályban kell megszólítani a fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. A dohányzást már kipróbált fiatalok 29%a naponta dohányzik, 8,5%uk hetente, 22% ennél ritkábban gyújt rá. A teljes populációra vonatkoztatva 18% a rendszeres, 5,3% a heti és 14% az alkalmi dohányosok aránya. A lányok között magasabb a napi dohányosok aránya, az alkalmi dohányosoké azonban elmarad a fiúkétól. Az általános iskolában, főleg hetedikben, nem jellemző a napi dohányzás, kilencedik évfolyamtól kiegyenlített a napi és alkalmi dohányosok aránya. Hetedik és nyolcadik közt megháromszorozódik, nyolcadik és kilencedik között megduplázódik a napi dohányzás gyakorisága, az ezt követő évfolyamokban azonban jelentős változás nem mutatkozik. A 13. évfolyamban viszont alig magasabb a napi dohányzás, mit az általános iskola végén (2. ábra). 38