Az igazságügy elrendezése Portugália SZAKOSÍTOTT ILLETÉKESSÉGŰ BÍRÓSÁGOK: Családi ügyekkel foglalkozó bíróságok A családi ügyekkel foglalkozó bíróságok hatáskörébe tartozik, hogy a következő ügyeket készíthetik elő és bonyolíthatják le: a) házastársakra vonatkozó szabad illetékességű ügyek; b) személyek elválasztására és a vagyon elosztására, illetve válásra vonatkozó ügyek (miközben a válás indítványozása közös megegyezés után anyakönyvi hivatalba is lehet benyújtva, ha a házastársaknak nincs kiskorú gyermeke, vagy ha van is, akkor abban az esetben, ha a szülői illetékesség bíróság által rendezett); c) személyek elválasztása és a vagyon elosztása, illetve válás következményeként követelt jegyzékek, mint ahogyan az ezzel összefüggő előzetes intézkedések; d) a házasság nemlétezésének vagy érvénytelenítésének ügyében történő határozó eljárások; e) olyan házasság érvénytelenítésére vonatkozó eljárások, mely legalább az egyik házastárs jó szándéka alapján lett megkötve; f) házastársak vagy volt házastársak közötti tartásdíj behajtására vonatkozó eljárások. Ezen bíróságok illetékesek kiskorú és nagykorú gyermekekkel kapcsolatban is: a) gyámság és vagyonkezelés elrendelése; b) kinevezni azt a személyt, amelyik a kiskorú nevében fog eljárni és ugyanúgy bíróságon kívül is a szülői jogkör alá tartozó kiskorút képviselni fogja; c) örökbefogadási kapcsolatokat létesíteni; d) a szülői jogkör teljesítését szabályozni és foglalkozni az ezzel összefüggő kérdésekkel; e) megszabni a tartásdíj összegét kiskorú és nagykorú gyermekekre vagy önállósult gyermekekre és előkészíteni és határozatot hozni a tartásdíj behajtásával kapcsolatban; f) kiskorú gyermekek jogi gyámságát elrendelni; g) kiskorú gyermekek jogi képviselőjét feljogosítani egyes ügyletek végrehajtására, érvényesíteni azokat, melyek jogosultság nélkül lettek végrehajtva és elfogadni a gyámsági előnyök elfogadására vonatkozó intézkedéseket; h) határozatot hozni arról a biztosítékról, melyet a szülők kötelesek a kiskorú gyermekek javára nyújtani; i) teljes vagy bizonyos mértékű tilalmat rendelni el és a szülői jogkör teljesítésének korlátozását megszabni; j) az anyaság, apaság bizonyítását vagy az állítólagos apaság kizárásának hivatalos bizonyítását elfogadni; k) dönteni szülők közötti nézeteltérés esetén a kiskorú gyermek keresztnevéről és családnevéről.
A családi ügyekkel foglalkozó bíróságok illetékességébe tartozik továbbá: a) a vagyon megőrzése és kezelése, a gyám vagy intéző jutalma összegének megállapítása, a gyám, az intéző vagy a családi tanács tagja igazolásának, felmentésének vagy visszarendelésének megoldása, a számlák kérvényezése és megítélése, jogi zálog feljogosítása és helyettesítése és a nyújtott biztosíték megtérítésének és megerősítésének meghatározása és a kiskorú gyermekbíróságon kívüli képviselésére különleges gondnokot kinevezni; b) kinevezni egy különleges gondnokot, mely képviselni fogja a kiskorú gyermeket bármilyen gyámsággal összefüggő perben; c) az örökbefogadás módosítása, megszüntetése vagy átértékelése, az örökbefogadó szülő számláinak kérvényezése és megítélése és az örökbefogadott gyermek élelmezésére szánt bevételek összegének meghatározása; d) dönteni a kiskorú gyermek javára nyújtott garancia megerősítésében és helyettesítésében; e) azon számlák kérvényezése és megítélése, melyeket a szülőknek be kell nyújtani; f) a feljebb említettekkel kapcsolatos bármilyen más üggyel való foglalkozás. Fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróság A fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróságoknak a hatáskörében van azon fiatalkorúakra vonatkozó eljárásokat végrehajtani, akik 12. életévük betöltése után és a 16. életévük betöltése előtt a következő helyzetek egyikében vannak: a) Komoly nehézségeket mutatnak a rendes társadalmi élethez való alkalmazkodásban tekintettel helyzetükre, viselkedésükre vagy megnyilvánuló hajlamukra; b) koldulásra, csellengésre, prostitúcióra, elzüllésre vannak ítélve, alkoholt fogyasztanak vagy drogok törvényellenes használatának hódolnak; olyan tények elkövetői, melyek a büntetőjog szerint bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy jogi szabálysértésnek (vétségnek) számítanak. A fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróságok hatásköre ugyanúgy vonatkozik a 12 évnél fiatalabb fiatalkorúakra, ha a szülők, mint jogi képviselők, nem fogadják el a gyámsági vagy átnevelési beavatkozást a hivatalosan vagy bíróságon kívül meghatározott intézmények részéről. Azon eseteken kívül, melyekben törvényből kifolyólag a hatáskör meghatározott intézményekre hárul, figyelmen kívül hagyva a gyermek korát, a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróság továbbá illetékes a következőkben: a) azon fiatalokat érintő intézkedéseket tenni, akik nem rossz bánásmód áldozatai, el vannak hanyagolva vagy elhagyatottak, vagy olyan helyzetben találják magukat, melyekben veszélyeztetett az egészségük, biztonságuk, nevelésük vagy erkölcsi magatartásuk; b) Azon fiatalkorúakra vonatkozó intézkedéseket tenni, akik 14. életévük betöltése után nagy mértékben nem alkalmasak neveltetésre családban, munkában illetve abban a nevelő és kisegítő intézetben, ahol el vannak helyezve; c) Azon fiatalokra vonatkozó intézkedéseket tenni, akik koldulásra, csavargásra, prostitúcióra, elzüllésre vannak ítélve, alkoholt fogyasztanak vagy drogok törvényellenes használatának hódolnak, ha ezen tevékenységek nem okoznak törvénysértést és nem is kapcsolatosak ezzel; d) Megítélni és határozni azon kérelmeket, melyek a fiatalkorúak védelmét tartalmazzák a családban, vagy azon intézményekben való tekintély visszaélésével, ahol el vannak helyezve. Munkabíróságok
A munkabíróságok a polgári szférában illetékesek a következőkben: a) Azok a kérdések, melyek a kollektív munka szervezési eszközeinek megszüntetésére és megmagyarázására vonatkoznak, miközben ezek nem adminisztratív jellegűek; b) Azok a kérdések, melyek alárendeltséget tartalmazó munkakapcsolatokra és munkaszerződés megkötésének céljából kialakított kapcsolatokra vonatkoznak; c) Munkabalesetekből és foglalkozási ártalmakból származó kérdések; d) Ápolásra és kórházi kezelésre vonatkozó kérdések, klinikai szolgáltatásokból következő gyógyszerek kiszállítására, protézis és ortopéd anyagokra vagy bármilyen más szolgáltatásra vagy munkabalesetek illetve foglalkozási ártalmak áldozatainak érdekében nyújtott vagy térített eljárásra vonatkozó kérdések; e) Olyan akták és szerződések érvénytelenítésére vonatkozó vádak, melyek bármilyen felelős alany által voltak megkötve azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a kötelességeik teljesítésére vonatkozó felelősségtől, melyek szakszervezeti illetve munkajogi törvénykezés alkalmazásából következnek; f) Azon szerződésekből kifolyó kérdések, melyek a törvény szerint munkaszerződésekhez hasonlíthatóak; g) Tanonci és szakmai gyakorlat elvégzésére vonatkozó szerződésekből kifolyó kérdések; h) Ugyanaz cég alkalmazottaira vonatkozó kérdések, ha azon jogokról és kötelességekről van szó, melyek munkakapcsolatok kialakításakor közösen elvégzett műveletekkel kapcsolatosak illetve melyek az egyikük által, szolgálatteljesítés közben elkövetett nem törvényes eljárásból merülnek fel, és ebből az okból, a büntető bíróságok illetékességén kívül, ha polgárjogi felelősségről van szó büntetőjogival kapcsolatban; i) Szociális ellátás intézményeire vagy családi pótlékra illetve e pótlékra feljogosult személyre vonatkozó kérdések, ha az egyikük vagy másikul törvényes, elrendelt vagy szabályból kifolyó jogairól, illetékességéről vagy kötelességéről van szó, tekintet nélkül a közigazgatási és pénzügyi bíróságok illetékességére; j) Szakszervezetekre és ennek tagjaira illetve e tagok által képviselt vagy döntéseik által befolyásolt személyekre vonatkozó kérdések, ha egyikük vagy másikul, a törvényből, rendeletekből illetve alapszabályokból kifolyó illetékességeiről vagy kötelességeiről van szó; k) Szociális ellátás intézményeinek illetve szakszervezetek vagyonának felszámolására és elosztására irányuló eljárások, ha nem létezik más törvényes rendelet; l) Szociális ellátás intézményeire illetve szakszervezetekre vonatkozó kérdések, ha egyikük illetékességének vagy kötelességeinek létezéséről, terjedelméről vagy minőségéről van szó, melyek a törvényből, rendeletekből illetve alapszabályokból folynak ki és melyek a másik felet befolyásolják; m) Azon végrehajtások, melyek az ő határozatukon illetve más végrehajtási tituluson alapulnak, más bíróságnak ítélt illetékességen kívül; n) A munkakapcsolat alanyai között vagy ezen alanyok és harmadik felek között felmerült kérdések, ha kiegészítés, toldalék illetve alárendeltség alapján létrejött munkakapcsolatokkal összefüggő kapcsolatokból folynak ki, és a vád egy másikra vonatkozik, amelyikért a bíróság közvetlenül nem felelős.
o) Azon ellenperekre vonatkozó kérdések, melyek az előző pontban említett egyik eljárással függnek össze, kompenzáció eseteit kivéve, melyekben az összefüggés nem szükséges; p) Sztrájkokra vonatkozó polgárjogi kérdések; q) Alkalmazotti bizottságokra és illetékes koordinációs bizottságokra, a cégre és alkalmazottaira vonatkozó kérdések; r) Többi, a törvényből kifolyó kérdés. Kereskedelmi bíróságok A kereskedelmi bíróságok illetékesek előkészíteni és lebonyolítani: a) a cég fellendítésével és csőddel kapcsolatok különleges eljárásokat; b) közösségi szerződés (alapszabályok) nemlétezésének, érvénytelenségének és felbontásának kijelentése ügyében történő eljárásokat; c) a társak jogainak alkalmazására vonatkozó eljárásokat; d) a társaságon belüli határozatok megszakításának és megszüntetésének ügyében történő eljárásokat; e) a társaság megszüntetésének és felszámolásának ügyében történő eljárásokat; f) ipari tulajdonra vonatkozó ügyben való eljárásokat bármelyik, az ipari tulajdonról szóló törvény által megadott formában; g) A kereskedelmi jegyzékről szóló törvény által taglalt ügyekkel kapcsolatos eljárásokat; h) Érvénytelenség és érvénytelenítés ügyében való eljárásokat az ipari tulajdonról szóló törvénnyel megegyezően. Ezen illetékességek magunkba foglalnak mellékes és csatolt kérdéseket. A kereskedelmi bíróságok szintén illetékesek dönteni: a) azon határozatok elleni fellebbezésekről, melyek az ipari tulajdonról szóló törvény szerint az ebben feltüntetett magánjogok bármelyikét megítélik vagy megtagadják; b) a kereskedelmi jegyzék határozatai elleni fellebbezésekről; c) a Gazdasági Verseny Bizottságának határozatai elleni fellebbezésekről és a Gazdasági Verseny Bizottságának és a Kereskedelem és Gazdasági Verseny Vezérigazgatóságának határozatai elleni fellebbezésekről, közigazgatási eljárásban. Tengerészeti bíróságok A tengerészeti bíróságok illetékesek foglalkozni azon kérdésekkel, melyek a következőkre vonatkoznak: a) a hajókon, csónakokon és más vízjárműveken okozott illetve elszenvedett károkra szükséges kártérítések, illetve általános jogi értelemben e járművek tengerészeti használatából kifolyó kártérítések; b) hajók, csónakok illetve más vízjárművek építésére, javítására, vételére és eladására vonatkozó szerződések, ha e járművek tengerészeti használatra szántak; c) tengerészeti szállításra vonatkozó szerződések illetve kombinált szállításra vagy többféle szállításra vonatkozó szerződések;
d) folyami vagy kanálison történő szállításra vonatkozó szerződések; e) hajók, csónakok és más vízjárművek tengerészeti használatára vonatkozó szerződések, mindenekelőtt bérlésre és pénzügyi bérbeadásra vonatkozó szerződések; f) hajók, csónakok és más, tengerészeti használatra szánt vízjárművek biztosítására és a szállítmányuk biztosítására vonatkozó szerződések; g) hajókra és csónakokra vonatkozó zálogok és jogok, továbbá bármilyen létező garancia a vízjárművekre és ezek szállítmányára; h) hajókra, csónakokra és más vízjárművekre és ezeknek szállítmányára vonatkozó különleges eljárások; i) hajókra, csónakokra és más vízjárművekre, az illetékes szállítmányra, bankokra és más, hajókkal, csónakokkal és más vízjárművekkel összefüggő értékre vonatkozó előzetes intézkedések, továbbá a kikötő igazgatóságának benyújtott, a vízjárműveknek, melyek ezen intézkedések tárgyai, eltávolodásának megakadályozására vonatkozó előzetes kérvényekre vonatkozó intézkedések; j) közös közlekedési balesetek illetve különleges közlekedési balesetek, azokat is beleszámítva, melyek más, tengerészeti használatra szánt vízjárművekre vonatkoznak; k) tengerészeti segély és mentés; l) hajók vontatására és vezetésére vonatkozó szerződések; m) hajótörést elszenvedett hajók eltávolítása; n) azon polgárjogi felelősség, mely a tenger és más vizek szennyezése közben jön létre az igazságügy szerint; o) halászatra, tengeri élőlények és puhatestűek és tengeri növények gyűjtésére használt eszközök vagy felszerelések, horgonyok, használati cikkek, fegyverek, készletek és más, hajózáshoz vagy halászathoz szükséges tárgyak használata, elvesztése, meglelése vagy kisajátítása, továbbá e tárgyak által okozott vagy elszenvedett károk; p) a tengerészeti közvagyonban okozott károk; q) a víz által partra vetett roncsok és tengeri vizekről származó tárgyak illetve az illetékes talajban vagy föld alatt található, vagy belső vizekről származó vagy ott található létező maradványok vagyona és tulajdona, ha a tengerészeti érdekbe tartoznak; r) lefoglalt tárgyak; s) bármilyen kérdések általánosan a tengerészeti üzletjogra vonatkozóan.