AZ ELŐADÁSOK CÍME ÉS RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA Árvay Attila: Regionális málenkij robot emlékmű az áldozatok tiszteletére Önkormányzati elnök Szerencs Város Német Nemzetiségi Önkormányzat szerencsi.nemet@gmail.com Szerencs Város Német Nemzetiségi Önkormányzat 2011-ben határozta el, hogy az egykori gyűjtőtábori helyszínen, Szerencsen, regionális málenkij robot emlékművet létesít. A megvalósításhoz számos partnerre találtak többek között a térségben működő német nemzetiségi önkormányzatokban, települési polgármesterekben, képviselő-testületekben és a szakminisztérium vezető tisztségviselőiben egyaránt. A megvalósítás elkezdődött, az emlékmű felavatása 2014. november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján lesz, aminek a fővédnöke dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Benkő Levente: Magyarok és németek internálása, magyarellenes atrocitások 1944 őszén Romániában Magánkutató, szerkesztő Művelődés kulturális folyóirat benkolevente@gmail.com 1944 őszén magyarok és németek ezreit, köztük civileket, valamint a felbomló magyar csapatok kötelékeiből hazatérő, harcolni tovább nem akaró katonákat hurcolták fogolytáborokba a romániai hatóságok. Az elhurcolás eszközei/indokai között szerepelt a néhány napi munkára való szólítás, az igazolvány kibocsátásával való hitegetés, a partizánakcióban való részvétel gyanúja, illetve alaptalan vádja, az ortodox vallásra való áttérés megtagadása. A különféle átmeneti lágerekből a szovjet ellenőrzés alatt álló focşani-i táboron át a szovjet Gulágra irányították a munkaképeseket. A tömeges elhurcolással párhuzamosan a front háta mögött önkéntes alakulatok terrorizálták a magyar lakosságot, több helyen fosztogattak és tömegmészárlásokat hajtottak végre. Dr. Bognár Zalán: Málenkij robot a Kárpát-medencében, Magyarországon adatok, tények, értelmezések, összefüggések Egyetemi docens Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet zalan.bognar@gmail.com A málenkij robot fogalma körüli értelmezési problémák.
A málenkij robot kárpát-medencei áldozatainak csoportosítási módjai, csoportjai, illetve típusai. E csoportok létszámának, majd a korabeli, 14,7 milliós Magyarországról civilként elhurcoltak összlétszámának meghatározása a különböző adatok alapján, a meghatározás problematikái. Az adatok kezelhetősége, a szovjet és a magyar levéltári adatok értelmezése és a közöttük lévő különbségek okai. A különböző levéltári források különböző hitelessége és annak okai. A visszaemlékezések forrásértékének kérdése. A málenkij robot -ra hurcoltak veszteségének meghatározása. Cernousek, Stepan: The virtual tour of the Gulag Elnök, kutató Gulag.cz Association stepan.cernousek@gmail.com A Gulág táborok virtuális bemutatása (www.gulag.cz), a munkatáborok és valamennyi barakktípus háromdimenziós, panoramikus megjelenítésével. Egyedülálló lehetőség a Gulág táborok valóságos viszonyainak megismerésére, főként, hogy a mai Oroszország területén egyetlen múzeum sem létesült egykori Gulág tábor területén. A táborok mindennapi életének leírása a túlélő szemtanúk visszaemlékezései alapján. A virtuális körséta négy nyelven magyarul, csehül, angolul és lengyelül is elérhető. A körsétát a Gulág rendszer általános bemutatása, valamint az ott raboskodó csehszlovák, magyar és lengyel állampolgárok történetének ismertetése egészíti ki. A virtuális túra három, Szibéria legtávolabbi részeit felkereső cseh expedíció munkájának eredménye (2009, 2011, 2013), melynek során az expedíciók résztvevői feltérképezték mindazt, ami az elhagyott Gulág táborokból máig fennmaradt. Dr. Dupka György: A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben (A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVDjelentések tükrében, 1944-1946.) Könyvkiadói főszerkesztő Intermix Kiadó titkarsag@mekk.uz.ua, dupkagyorgy@gmail.com Dupka György kutató előadásában (amely PhD disszertációjának részét képezi) az 1944-1946 között háromnapos munkára, illetve malenkij robotra hurcolt kárpátaljai magyar és német férfiak, nők kálváriáját rajzolja meg az eddig magyarul nem publikált NKVD-jelentések, katonai levéltári források, a túlélők, a hozzátartozók közlései és egyéb adatok tükrében. Horník, Jan: Czechoslovak Citizens in Gulag Kutató The Institute for the Study of Totalitarian Regimes Jan.Hornik@ustrcr.cz, janhornik@centrum.cz
A háború előtti Csehszlovákia több mint 30.000 polgárát hurcolták el a Szovjetunióba, akik közül legalább 5.000-en származtak cseh területekről. Egyik ilyen csoportba tartoztak azok is, akik 1939 és 1942 között maguk menekültek a Szovjetunióba a német és a magyar fasizmus elől, vagy azért, mert aktívan harcolni kívántak ellene. Ezek az emberek a Gulág táboraiban találták magukat, ahonnan később amnesztiával szabadultak, egy csehszlovák hadosztály létrehozása kapcsán. Sokan voltak köztük csehszlovák zsidók, akik a lengyelországi Nisko koncentrációs táborából menekültek, több ezren pedig a kárpátaljai Ruszinföldről érkeztek. Józsa István Lajos: A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) tevékenysége Elnök, unitárius lelkész Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB), Tordai Unitárius Egyházközség jozsailajos@yahoo.com A magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete 2000-ben célul tűzte ki a második világháborúban elesett honvédek jelzett vagy jeltelen sírjának felkutatását. E kezdeményezéshez csatlakozva alapította meg a Tordán élő Pataky József a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot ( THHB). A Bizottság létrejöttének célja többek között az volt, hogy az 1944 őszén Tordán és környékén hősi halált halt és elhantolt honvédek személyét és eltemetési helyét azonosítsa valamint méltó emléket állítson emlékük ápolására. A Tordai Központi Magyar Temetőben honvéd sírkertet alakítottak ki, amely mára zarándokhellyé vált. Emellett közel félszáz helyszínen sikerült azonosítani és legtöbb esetben emlékjellel ellátni az elesett honvédek nyughelyét. Pataky Józsefet fáradhatatlan munkásságáért a második világháborúban elesett honvédek nyughelyének és személyének azonosításáért valamint hőseink emlékének méltó ápolásáért- a Honvédelmi Minisztérium 2012-ben Magyar Arany Érdemkereszttel jutalmazta. Majorszki András: Málenkij robot Ondiak kényszermunkán a Szovjetunióban (1945-1947) (Az elhurcolás körülményei) Történelem tanár Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium majorszki.andras@gmail.hu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokaj-hegyalja déli részén a Szerencs-patak völgyében húzódik meg a hét vezér egyikéről elnevezett település, a ma Szerencshez tartozó Ond. A történelmi borvidék hajdan nagyhírű mezővárosainak árnyékában a kis falu múltja és jelene elhalványul. Ezért csak, nagyon kevesen tudják, hogy a második világháború utolsó szakaszában, milyen tragikus események zajlottak le itt, ezen a csendes és félreeső településen. 1945. január 23-án a Vörös Hadsereg tisztjei által irányított akció során 45 főt, 28 fiatal lányt és asszonyt és 17 idősebb családos férfit hurcoltak el 33 hónapig tartó kicsi munkára, Málenkij robotra a Szovjetunióba. Sokan közülük sohasem térhettek haza.
Dr. Máthé Áron: GULÁG, málenkij robot, szovjet fogság értelmezési kérdések Történész-szociológus Nemzeti Emlékezet Bizottsága, bizottsági tag mathe.aron@gmail.com A magyar történeti irodalomban a diktatúra évtizedei alatt a szovjet fogságról nem, vagy csak alig és torzítva lehetett beszélni. Éppen ezért a fogság egységes narratívája nem alakult ki, és számos fontos kérdés maradt nyitva sőt, nem csak nyitva, hanem még a kérdésfeltevésig sem jutottunk el. A magyar tapasztalat a szovjet fogság tekintetében lényegesen különbözik a többi közép-európai nép tapasztalatától, hiszen a fogságra hurcoltak többségét a hadifoglyok és az internáltak tették ki máshol a GULAG foglyai, illetve a lengyeleknél a kényszerrel áttelepítettek, akik a szovjetek által elhurcoltak többségét teszik ki. Éppen ezért az a történelmi jelenség, amely más közép-európai nemzeteknél egyértelmű (t.i. a GULAG) nálunk, magyaroknál számos elágazással bír. Előadásomban a szovjet fogságról a kommunista diktatúra összeomlása óta meginduló történeti diskurzusban felmerülő vitákat, kérdéseket szeretném összefoglalni és néhány tekintetben javaslattal élni. Matkovits-Kretz Eleonóra: A magyarországi németség kálváriája a II. világháború végén Elnök Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre nemetkor@gmail.com A magyarországi németséget számos csapás érte a második világháború végén és után, a kollektív bűnösség elve alapján. A Vörös Hadsereg bevonulása után azonnal elkezdődött összegyűjtésük és deportálásuk a Szovjetunió lágereibe, elsősorban donyecki, kaukázusi, urali kényszermunka tárborokba. Egyharmaduk soha nem tért vissza. Az itthon maradottakra kitelepítés, vagyonelkobzás, meghurcolás várt. Történetük tabutéma volt a rendszerváltásig, 1989-ig. Azóta sem került a nemzeti és nemzetközi emlékezetben méltó helyére. Még most a 70. évfordulón sem. Nemzetközi összefogással, kutatóintézet létrehozásával kell rendezni a történelemben a jelen és a jövő generációja számára a németség második világháború utáni meghurcolásának történetét. Dr. Murádin János Kristóf: Erdélyi magyarok és németek elhurcolása a Szovjetunióba 1944 1945-ben. A deportálások emlékezete Történész, egyetemi adjunktus, kari kancellár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar, Jogtudományi és Európai Tanulmányok Tanszék muradinjanoskristof@yahoo.com, muradinjanos@sapientia.ro Előadásomban az Erdélyt 1944 őszén birtokba vevő Vörös Hadsereg által végrehajtott foglyulejtések két nagyobb hullámát vázolom fel. Egyrészt az 1944 szeptember-októberi, elsősorban erdélyi magyarokat érintő tordai, kolozsvári és partiumi deportálásokról értekezem,
másrészt az 1945 január-februári, kimondottan németekre (erdélyi szászokra és svábokra) vonatkozó, főleg bánsági elhurcolásokat mutatom be. Mindkét esetben kitérek a foglyulejtések körülményeire, az elfogottak számára, elszállításuk útvonalára, fogságuk helyszíneire és időtartamára, az áldozatok számára, valamint a túlélők hazatérésére. Végül az 1944 1945-ös szovjet deportálások emlékezetét, azoknak jelenlegi társadalmi beágyazottságát fejtem ki. Előadásom forrásanyagát szakkönyvek, tanulmányok, eddig közölt visszaemlékezések és az általam, illetve más kutatók által túlélőkkel készített interjúk képezik. Dr. Nagy Alpár Csaba: Nemzeti traumák lokális emlékezet Egyetemi adjunktus, református lelkész Babeş Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar alparka@gmail.com Az előadás két év oral history kutatásának eredményeit összegzi. Kutatásunk célja az volt, hogy rögzítsük az 1944 őszi események még élő szemtanúi beszámolóit Kolozsvár környékének olyan településein, amelyek a második világháború alatt Dél-Erdélyhez tartoztak. Vizsgáltuk a kalotaszegi és mezőségi településeket, több óra interjút kézítettünk, előadásunkban bemutatjuk az interjúk szintézisét. Szó lesz deportálásokról, atrocitásokról, menekülésről, fegyverhasználatról, szovjet és román lágerekről, kalandos szabadulásról stb. Papp Annamária: Kolozsvári deportáltak a Szovjetunióban Újságíró, magánkutató Szabadság napilap szerkesztősége pappannamari@gmail.com 1944. október 11-e és 18-a között a Kolozsvárt megszálló szovjet csapatok becslések szerint 5000 magyar férfit hurcoltak el a Szovjetunióba, köztük Kelemen Istvánt, Schneider Mihályt, Tordai Árpádot és Vass Károlyt. A velük készült beszélgetések alapján idézném fel a hetven évvel ezelőtt történteket, elfogásuk körülményeit, a fogságot, a hazatérést. Szalkai Zoltán: A kommunizmus továbbélése Oroszországban, a kommunista írók felelőssége Filmrendező dersufilm@dersu.hu Gyaloglás gulágföldön Tajmir-Norilszk film vetítése, 52 perc Tircsi Richárd: A Szatmár megyei németek Malenkíj robot -ra hurcolása két település tükrében Minisztériumi osztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma richard.tircsi@emmi.gov.hu
Az 1944 45-ben bekövetkezett Malenkíj robot -ra történő elhurcolás történelmi Szatmár megyei eseményeinek bemutatása két település Mérk és Vállaj történetén keresztül.