Munkaerőpiaci menedzseri képzés Fehérgyarmat munkaerőpiacának elemzése Az elmúlt négy év tendenciáiból levonható következtetések Írta: Uray Bálint György 2006. december
Perfekt Zrt. Munkaerőpiaci menedzseri képzés Fehérgyarmat munkaerőpiacának elemzése Az elmúlt négy év tendenciáiból levonható következtetések Fehérgyarmat 2006 december Írta: Uray Bálint György Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 1. Bevezetés...2 1.1. A szakdolgozat készítésének oka és célja...2 2. Fehérgyarmat városának bemutatása...3 2.1. Történeti áttekintés...3 2.2. A település ma...6 2.2.1. Megközelíthetőség...6 2.2.2. Oktatás...6 2.2.3. Egészségügy...6 2.2.4. Ipar...6 2.2.5. Mezőgazdaság...7 3. A város statisztikai szemszögből...8 3.1. A város munkanélküliségi mutatói táblázatos formában...8 3.2. Grafikonok...10 4. Munkaerőpiac értékelése...16 4.1. A számok tükrében...16 4.2. Szubjektív tapasztalatok...18 5. Összefoglalás...20 Felhasznált források és irodalom...21 1 2006. december
1. Bevezetés 1.1. A szakdolgozat készítésének oka és célja A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi központ pályázatot hirdetett a megyében működő cégek részére melynek keretében pályakezdő diplomások foglalkoztatását kívánták elősegíteni. A pályázat keretében megközelítőleg 60 főt sikerült elhelyezni különböző területeken tevékenykedő cégeknél a megyében. A munkaadóknak cserébe azért, hogy kedvezményesen jutottak munkaerőhöz el kellet viselniük, hogy az újdonsült munkavállalóikat az első félévben a Munkaügyi központ költségére a Perfekt Zrt. Nyíregyházán heti 4 alkalommal megrendezet tanfolyamán munkaerőpiaci menedzserré képezze, ezzel jelentősen értékesebbé téve őket a cégek számára. A fentebb említett képzés sikeres elvégzésének feltétele számomra, hogy ezen szakdolgozatot elkészítsem. A szakdolgozatomban a fehérgyarmati viszonyokat próbálom bemutatni történelmi kezdetekre támaszkodva, de a jelenlegi helyzetre fókuszálva. Első lépésben meg próbalom egy kis történelmi kalandozás révén felvillantani, a város kialakulásának rövidített történetét, amely hozzásegíthet a jelenlegi viszonyok megértéséhez. Majd megkísérlem a jelenlegi helyzetet a statisztikai és a saját szubjektív tapasztalataimat felhasználva bemutatni. 2 2006. december
2. Fehérgyarmat városának bemutatása 2.1. Történeti áttekintés A nevében az egyik honfoglaló törzs nevét őrző település. A honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században. Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban, már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették. A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város - a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető - fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthory család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi. Fehérgyarmati járás. Szatmárnémetitől északnyugatra utazva a fehérgyarmati járásba jutunk Ez is síkságon fekszik, de a földje nem annyira homokos, mint a szomszéd járásé. Vizei a Tisza, Szamos és a Túr. Lakói magyarok, többnyire ref. vállásúak. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Itt terem a legjobb dió. Háziipara igen fejlett. Különösen szép varrottasokat készítenek és sok vásznat szőnek. 3 2006. december
Székhelye 1850-től Fehérgyarmat nagyközség. Hajdan földvára volt. Itt született Klobusiczky Péter volt szatmári püspök. A Szamos mellett épült községei: Géberjén, Fülpösdaróc, Fülpös, Matolcs, Gyügye, Szamosújlak és Cégénydányád. Ezek közül Matolcs régi váráról és iskolájáról, Cégénydányád régi templomáról nevezetes. Ide közel vannak Darnó, Majtis és a szép kastélyáról nevezetes Jánk kisközségek Darnótól keletre Kisnamény, Csaholc, Turricse és Vámosoroszi községek feküsznek. A közelben van még Kisszekeres, Nagyszekeres, Mánd, Nemesborzova és Zsarolyán. Kis és Nagyszekeres régi templomáról, Zsarolyán boszorkánypöréről nevezetes. Ezt az esetet énekelte meg Gvadányi József a Peleskei Nótárius"-ban. Fehérgyarmathoz Közel van szilvájáról nevezetes Penyige. Erről a községről írta Tompa Mihály a Süllyedés" című népregét. Itt vannak még Kömörö és Túristvándi községek is. Tőlük keletre találjuk a Kölcsey család névadó birtokát, Kölcse községet. Ezen a tájon épültek még Fülesd és Sonkád községek. Tiszabecsen emlékoszlop örökíti meg Bocskai diadalmas csatáját. Ugyancsak itt épültek Tiszakóród és Tiszacsécse községek. Határukban régi őrhalmok láthatók. Közel van ide Szatmárcseke. Az itteni ősi udvarházban lakott Kölcsey Ferenc a Himnusz költője. Sírját is itt találjuk a csekei temetőben. A Túr folyó torkolatánál van Nagyar kisközség. Nevezetes szép kastélyáról és emlékoszlopáról. Itt írta Petőfi Sándor a Tisza" című versét Tőle nyugatra Kisar község épült. A járás nyugati szelén három község van, Nábrád, Kérsemlyén és Panyola. Éghajlata: 450 500 mm. között változik a csapadék mennyiség. Terményei: Búza, rozs, árpa, sok kukorica, dohány, szőlő és gyümölcs. Ipari növények közül a napraforgót, kendert és 4 2006. december
cukorrépát termelik legjobban. A folyók mentén kertészkednek is. Híresek a Szamos menti almáskertek és a Tiszamenti diótermelés. Állatvilága: Tenyésztenek lovat, szarvasmarhát, sertést, kecskét. A juhtenyésztés különösen virágzó. A baromfitenyésztés is fejlett. Az erdőkben réteken sok a nyúl és a szárnyas vad. Lakói: Magyarok. Őslakói eredetileg magyarok voltak Később a tatár és török háborúk után/alatt elnéptelenedett községekbe románok és németek telepedtek le. A lakosság élete: Legtöbben földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A községekben és a városokban kézműiparosokat és kereskedőket mindenütt találhatunk. Háziipara igen fejlett. Különösen fonó és szövő ipara a legfejlettebb. Műveltség: Népiskola minden községben van, sőt az uradalmi majorokban is. Sajnos sok az írni-olvasni nem tudók száma. Polgári iskolát, földműves és bányász iskolát, kereskedelmi iskolát, felső faipar iskolát, tanító és tanítónőképzőt, a közeli nagyobb községekben és városokban találhatunk (Szatmárnémeti). (Földrajzi alapfogalmak és vármegye ismertetése Horváth József 1943 Esztergom) Mint az idézetből is látható Fehérgyarmat 1943-ban Szatmár megye egyik járási központja volt és Szatmárnémetihez tartozott. A település ekkor még különösebb jelentőséggel nem bírt. Aztán mint arra nagyszüleink emlékezhetnek a Trianoni békekötés után jelentős változásoknak lett tanúja a város és lakossága. Az addigi megyeszékhely más országba került. Ezzel szétszabdalva az akkori javarész földrajzi alapokon szerveződő vármegye és járási rendszert. A járás a szomszédos járásokkal egyetemben elvesztette kulturális, szellemi és gazdasági központját: Szatmárnémetit. 5 2006. december
1970-ben a szamosi árvíz jelentős károkat tett a településben, amelyet követően jelentős fejlesztések indultak meg a településen, majd 1979-ben városi rangot kapott. Szépen lassan az árvizet követő fejlesztések hatására növekedett a lélekszám és a településből a környék egyik jelentős kulturális központja lett. Mindez a jó megközelíthetőségének és a közli határok elszigetelő hatásaként csak ebbe az irányba nyitott vidéknek hála. 2.2. A település ma 2.2.1. Megközelíthetőség Közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton. Vasúton: a Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta vonalon. A város rendelkezik ugyan repülőgépek fogadására alkalmas füves kifutópályával melyen csak nagyritkán landol repülő. 2.2.2. Oktatás Jelenleg 4 óvoda 2 általános iskola 3 középiskola biztosítja a település és a környező települések diákjainak a tanulás lehetőségét. 2.2.3. Egészségügy A településen 3 felnőtt és 2 gyermekorvosi rendelő, 3 fogorvosi rendelő, és egy koráz található. 2.2.4. Ipar A település rendelkezik ugyan ipari parkkal melyen nem létesült mindezidáig semmilyen beruházás. A városban jelenleg 13 ipari termelést folytató komplexum, és egy mezőgazdasági termék feldolgozást végző vállalkozás működik, 6 2006. december
~1800 fő alkalmazottal. A tevékenységek közül jelentős az elektromos készülékek gyártása, a faipari feldolgozás, a textil és ruházati termékek gyártása, valamint az élelmezési késztermék előállítás. 2.2.5. Mezőgazdaság A város és környezetének mezőgazdaságára jellemző az egyéni apró birtok szerkezet. A térségben az 5 ha alatti földterületen gazdálkodók aránya 40%. A növénytermesztésben a szántóterületeken főként gabonaféléket, kukoricát és burgonyát termelnek, a gyümölcsösökben szilva, meggy, dió a jellemző, a területet foglal magába. alma, gyep, rét, legelő jelentős Az állattartásban az egyéni gazdaságok főként sertés-, szarvasmarha- és juhtenyésztéssel foglalkoznak. A szántóföldi növénytermelésben a főbb növények átlaghozama az 1986-90-es évekhez mérten jelentős mértékben visszaesett. A gabonatermelés az 1986-90-es évek 810 ezer tonnájáról 1991-95- ben 539 ezer tonnára csökkent. A termelési színvonal hanyatlását jelzi, hogy szinte valamennyi növénynél átlaghozam csökkenés tapasztalható, mindez a szakértelem visszaszorulására, az agrotechnikai hiányosságokra és áltakarékosságra ( lásd: talajerő utánpótlás) vezethető vissza. Mindez azt is jelzi, hogy ez nem csak minőségi problémákat okoz, hanem kiszámíthatatlanná teszi a piacot is. 7 2006. december
3. A város statisztikai szemszögből 3.1. A város munkanélküliségi mutatói táblázatos formában A város lakosságának száma: 8712 (2005-ben) A munkanélküliek száma: Hó \ Év 2002 2003 2004 2005 2006 január 307 404 455 471 február 339 439 460 484 március 333 429 436 455 április 340 410 422 420 május 346 404 393 425 június 328 380 391 430 július 344 409 439 439 augusztus 341 395 427 456 szeptember 346 362 458 460 október 333 356 449 483 november 282 379 371 435 december 289 382 436 441 A tartósan munkanélküliek száma: Hó \ Év 2002 2003 2004 2005 2006 január 32 42 61 102 február 39 47 66 108 március 40 45 67 112 április 43 47 62 116 május 42 53 63 116 június 31 54 66 114 július 34 47 80 115 augusztus 33 45 84 116 szeptember 31 45 83 117 október 34 47 82 125 november 31 37 54 86 december 34 39 62 91 8 2006. december
A munkaképes korosztályba tartozók száma: Hó\év 2002 2003 2004 2005 2006 január 6157 6096 6006 5994 február 6157 6096 6006 5994 március 6157 6096 6006 5994 április 6157 6096 6006 5994 május 6157 6096 6006 5994 június 6157 6096 6006 5994 július 6157 6096 6006 5994 augusztus 6157 6096 6006 5994 szeptember 6157 6096 6006 5994 október 6157 6096 6006 5994 november 6132 6157 6096 6006 december 6132 6157 6096 6006 A relatív mutató alakulása mely megmutatja a munkaképes korú lakosság hány %-a munkanélküli: Hó\év 2002 2003 2004 2005 2006 január 4,99 6,63 7,58 7,86 február 5,51 7,2 7,66 8,07 március 5,41 7,04 7,26 7,59 április 5,52 6,73 7,03 7,01 május 5,62 6,63 6,54 7,09 június 5,33 6,23 6,51 7,17 július 5,59 6,71 7,31 7,32 augusztus 5,54 6,48 7,11 7,61 szeptember 5,62 5,94 7,63 7,67 október 5,41 5,84 7,46 8,06 november 4,6 6,16 6,09 7,24 december 4,71 6,2 7,15 7,34 9 2006. december
Az országos munkanélküliséghez viszonyított munkanélküliségi mutató: Hó\év 2002 2003 2004 2005 2006 január 0,87 1,11 1,16 1,19 február 0,93 1,17 1,14 1,2 március 0,92 1,16 1,09 1,18 április 0,98 1,16 1,1 1,18 május 1,05 1,19 1,07 1,27 június 1,03 1,16 1,1 1,32 július 1,06 1,21 1,2 1,28 augusztus 1,04 1,17 1,17 1,33 szeptember 1,06 1,06 1,25 1,34 október 1,04 1,03 1,23 1,41 november 0,9 1,16 1,05 1,19 december 0,89 1,13 1,16 1,17 3.2. Grafikonok A munkaképes korúak, a munkanélküliek és a tartósan munkanélküliek létszámának alakulása Fő 7000 A település munkanélküliségének változása az elmult négy évben 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2002 dec. 2003 feb. 2003 apr. 2003 jun. 2003 aug 2003 okt. 2003 dec. 2004 feb. 2004 apr. 2004 jun. 2004 aug 2004 okt. 2004 dec. Dátum 2005 feb. 2005 apr. 2005 jun. 2005 aug 2005 okt. 2005 dec. 2006 feb. 2006 apr. 2006 jun. 2006 aug 2006 okt. Összes Munkanélküli Tartósan munkanélküliek Munkaképes korú lakosság 10 2006. december
A munkaképes korúak és munkanélküliek százalékos arányának változása 8,5 A munkanélküliek és munkaképes korúak aránya Arányszám (munkaképes/munkanélküli) *100 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 2002 dec. 2003 feb. 2003 apr. 2003 jun. 2003 aug 2003 okt. 2003 dec. 2004 feb. 2004 apr. 2004 jun. 2004 aug 2004 okt. 2004 dec. Idő 2005 feb. 2005 apr. 2005 jun. 2005 aug 2005 okt. relativ mutató A város munkanélküliségének alakulása az országos átlaghoz képest 2005 dec. 2006 feb. 2006 apr. 2006 jun. 2006 aug 2006 okt. Fehérgyarmat munkanélkülisége az ország átlagához mérten 1,5 1,4 1,3 arányszám 1,2 1,1 1 0,9 0,8 2002 dec. 2003 feb. 2003 apr. 2003 jun. 2003 aug 2003 okt. 2003 dec. 2004 feb. 2004 apr. 2004 jun. 2004 aug 2004 okt. dátum 2004 dec. 2005 feb. 2005 apr. 2005 jun. 2005 aug 2005 okt. arányszám 2005 dec. 2006 feb. 2006 apr. 2006 jun. 2006 aug 2006 okt. 11 2006. december
Munkanélküliek számának alakulása Fehérgyarmaton Fő 500 Munkanélküliek száma Fehérgyarmaton 450 400 350 300 250 200 2002 nov. 2003 jan. 2003 marc. 2003 maj. 2003 jul. 2003 szep. 2003 nov. 2004 jan. 2004 marc. 2004 maj. 2004 jul. 2004 szep. 2004 nov. 2005 jan. 2005 marc. 2005 maj. 2005 jul. 2005 szep. 2005 nov. 2006 jan. 2006 marc. 2006 maj. 2006 jul. 2006 szep. Dátum Összes Munkanélküli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrált munkanélküliek számának alakulása a vizsgált időszakban Fő 50000 A megyében regisztrált munkanélkülieinek száma 48000 46000 44000 42000 40000 38000 36000 34000 32000 30000 2002 nov. 2003 jan. 2003 marc. 2003 maj. 2003 jul. 2003 szep. 2003 nov. 2004 jan. 2004 marc. 2004 maj. 2004 jul. 2004 szep. Dátum 2004 nov. 2005 jan. 2005 marc. 2005 maj. 2005 jul. 2005 szep. 2005 nov. 2006 jan. 2006 marc. 2006 maj. munkanélküliek száma 2006 jul. 2006 szep. 12 2006. december
% Munkanélküliek nemük szerinti megoszlása Fehérgyarmaton és a megyében 2005-ben 100,00 90,00 80,00 41,59 44,04 70,00 60,00 50,00 Nő Férfi 40,00 30,00 58,41 55,96 20,00 10,00 0,00 Fehérgyarmat Megye Munkanélküliek képzetségük szerinti megoszlása Fehérgyarmaton és a megyében 2005-ben 100% 90% 80% 0,22 6,52 0,86 7,58 0,62 1,33 0,51 8,26 1,78 7,12 2,57 2,38 Egyetem Főiskola 70% 30,68 Gimnázium 60% 28,09 Technikum 50% Szakközépiskola 40% Szakiskola 30% 40,56 40,13 Szakmunkásképző 20% Általános iskola 10% 11,63 9,15 8 ált. kevesebb 0% Fehérgyarmat Megye 13 2006. december
100% 90% 80% Munkanélküliek életkor szerinti megoszlása Fehérgyarmaton és a megyében 2005-ben 0,22 0,12 2,94 1,95 5,87 7,45 10,63 11,45 60 év fölött 56-60 éves 70% 25,30 25,94 51-55 éves 60% 46-50 éves 50% 36-45 éves 40% 30,24 30,99 26-35 éves 30% 21-25 éves 20% 10% 0% 15,16 16,78 6,20 6,92 1,04 0,81 Fehérgyarmat Megye 17-20 éves 17 év alatt 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Munkanélküliek életkor szerinti megoszlása Fehérgyarmaton és a megyében 2005-ben 0,52 0,28 3,83 2,66 6,96 8,57 11,07 11,70 12,08 11,82 14,28 13,65 15,64 15,68 15,86 14,84 14,93 16,50 4,47 4,67 Fehérgyarmat Megye 59 év fölött 55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves 30-34 éves 25-29 éves 20-24 éves 19 év alatt 14 2006. december
100% 90% Munkanélküliek foglalkozási kategória szerinti megoszlása Fehérgyarmaton és a megyében 2005-ben 9,87 14,15 Szellemi foglalk. 80% 70% 36,78 29,24 60% Segédmunkás 50% 40% 21,40 23,77 Betanított munk. 30% 20% 10% 31,94 32,83 Szakmunkás 0% Fehérgyarmat Megye 15 2006. december
4. Munkaerőpiac értékelése 4.1. A számok tükrében Amint az adatokból is kitűnik a Fehérgyarmat városának munkanélküliségi mutatói folyamatos ingadozást mutatnak. Összességében mégis romló tendencia figyelhető meg a vizsgált időszak adatai alapján. Fehérgyarmat munkaképes korú lakosságának száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Mindeközben a tartósan munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik s várhatóan ez a tendencia még évekig folytatódik. A munkanélküliek számának váltakozásában némi periodicitást vélhetünk felfedezni, ami több körülmény együttes hatására áll elő. Ugyanakkor összességében az átlaguk mégis egyértelmű növekedést mutat, ami nem sok jóval kecsegtet a város jövőjére nézve. A periodicitásból azt olvashatjuk ki, hogy nyárelején mutatkozik egy emelkedés, amikor az iskolából kerülnek ki diákok, továbbá iskolakezdés környékén jellemzően csökkenés mutatkozik, ami nem jelentős és emelkedés követi, amikor a szezonális jellemzően nyári munkák véget érnek. Az így megindult növekedésre a felsőoktatástól félév végén elbúcsúzó diákok csak ráerősítenek. Ezt az emelkedő tendenciát csak a márciusban induló szezonális munkák törik meg, amikor jelentősnek nevezhető módón csökken újból a munkanélküliek száma. Az adatokból az is kitűnik, hogy a Fehérgyarmat munkanélkülisége az országos átlagtól a vizsgált időszakban a elmaradt, addig a vizsgált időszak végére jelentősen meghaladta azt, egyértelműen mutatva a térség folyamatos leszakadását. 16 2006. december
Számomra érdekes mód a Fehérgyarmatra érvényes tendencia a megyeitől annyiban tér el lényegesen, hogy a 2006-os év végén a megyei adatok tendenciájukat tekintve lényegesen kedvezőbben alakulnak a Fehérgyarmatitól. Ha a munkanélküliek nemek szerinti összetételét vizsgáljuk, akkor a 2005-ös év adataiból kitűnik, hogy Fehérgyarmaton a megyei értékektől magasabb a férfiak aránya. Ennek oka lehet, hogy városon könnyebben helyezkednek el a nők a kereskedelem -ben, oktatásban, egészségügyben és irodai munkakörökben, mint a férfiak, akiknek kevesebb lehetőségük van helyben munkát vállalni. Ha a képzettség alapján próbáljuk összehasonlítani a Fehérgyarmati munkanélkülieket a megyeiekkel, akkor kitűnik, hogy kevesebb a technikumi, gimnáziumi és egyetemi végzettségűek száma. A VIII. osztálynál kevesebbet végzetteké viszont magasabb a megyei átlagnál. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az idősebbek fiatal korukban a háború után kevesebb tanulás után főleg a mezőgazdaságban helyezkedtek el a környéken és így magasabb az arányuk a megyei átlagnál. Az pedig, hogy technikumi végzettséggel kevesen rendelkezők kevesebben vannak annak tudható be, hogy nincs a városban technikumi képzés. A gimnáziumi végzetséggel rendelkezők alacsonyabb arányának oka lehet, hogy általában az ment inkább gimnáziumba szakközépiskola helyet aki tovább kívánt tanulni. Ha korosztályok szerinti megoszlás alapján hasonlítjuk össze a várost a megyével, akkor nem igazán lehet felfedezni semmi érdekeset az adatokban. Tehát a város ilyen szempontból teljesen átlagos településnek tekinthető a megyében. 17 2006. december
Foglalkozás szerint kategorizálva a munkanélkülieket kitűnik, hogy a fehérgyarmatiaknál magasabb a képzetlen segédmunkás, a szellemi foglalkozásuk pedig arányaiban kevesebben vannak. Továbbá a betanított munkaerő aránya is kisebb. 4.2. Szubjektív tapasztalatok Jómagam 1998-ban végeztem a fehérgyarmati akkori Zalka Máté Gimnáziumban (jelenleg Deák Ferenc Gimnázium) majd tanulmányaim a Miskolci Egyetemen folytattam ahol 2004-ben végeztem. Az akkori gimnáziumi osztályunkból a nagytöbbség természetesen szeretett volna továbbtanulni. Sláger szakoknak számított akkor az osztálytársaim körében az informatikai, jogi, közgazdasági, rendvédelmi és szociális jellegű ismereteket adó képzések. Értesüléseim szerint 25-30% egyetemet, 25-30% szociális jellegű képesítést (szociál-pedagógus, óvoda pedagógus, stb.) szerzett. Rendészeti képesítést kb. ugyancsak 25-30% szerzett az osztályból. Továbbá a maradék egyéb tanfolyamokat végzet el és a lányok közül többen férjhez mentek és nem tanultak tovább. Az osztály nagyobb része nem fehérgyarmati lakos volt, de lakóhelytől függetlenül, akik továbbtanultak a nagyobb részük elhagyta eredeti lakóhelyét és vagy a megyében vagy az ország más részén próbált szerencsét. Jómagam mérnöki diplomával nem sikerült elhelyezkedjek akkoriban a megyében ezért Budapesten helyezkedtem el, ahol szakmámban helyezkedhettem el és gyakorlatra tehettem szert. 18 2006. december
Budapesten sem adtam fel azon tervem, hogy a megszerzett szaktudásom a megyében kamatoztassam és végül 2006-ig kellet várjak, hogy sikerüljön találnom egy céget, amely szakképzettségemre igényt tartott és ha szerényen is de képes azt megfizetni. Mindezekből kitűnik talán, hogy az itt élők, akik nem rendelkeznek földbirtokkal, amin képesek lennének gazdálkodni és van egy kis sütnivalójuk, azok szeretnének továbbtanulni és magasabb képesítést szerezve megpróbálni boldogulni a nagyvilágban. Ugyanis a városban nem igazán van olyan munkalehetőség, ahol ellehetne helyezkedni úgy, hogy azt megfizessék. A nőkre a szolgáltatóiparban, szociális szférában, oktatásban és irodai munkaterületen van többé-kevésbé fizetőképes kereslet. A konzerviparban és más kisebb ipari egységekben csak betanított munkásként van lehetőségük elhelyezkedni, jellemzően szezonális jelleggel és nagyon alacsony bérezés mellet. A férfiak helyzete nagyon hasonló azzal a különbséggel, hogy ők a szociális szférában és oktatásban kevésbé vannak jelen, ellenben szakmunkásként és betanított munkásként több lehetőségük van, mint a nőknek és valamivel jobban is megfizetik őket. 19 2006. december
5. Összefoglalás Fehérgyarmat, mint talán az már az eddigiekből is kiderült, egy kissé a világ végére került település, jellemzően mezőgazdasági termelésből élő környezetben. A település a pozíciójából adódóan tudta magát várossá kinőni és jelenleg az oktatási intézményeknek, kereskedelmi egységeknek és a jellemzően a környék igényeit kielégítő szerény iparral rendelkező kisvároska, ahol még mozi se működik és ha valaki vasárnap délután kimegy az utcára alig találkozik valakivel. A település munkaügyi szempontból hanyatló szakaszba került, amit valószínűleg csak rontani fog a szomszédos Románia Európai Uniós csatlakozása. Mert meglátásom szerint az egykori megyeszékhely Szatmárnémeti úja teljesen átveszi majd a vezető szerepet ipari, kereskedelmi, kulturális és oktatási téren is a környéken. Így Fehérgyarmat számára csak a mezőgazdaság, a közlekedési csomóponti helyzetből adódó kedvező helyzet és körzeti oktatási központi szerep marad csak meg, mint fenntartó erő. Várhatóan az ipari létesítmények leépülnek csakúgy, mint a kereskedelmi egységek és kulturális jellegű intézmények. Mindezek hatására a város végül újra járási központ szerepet tölt majd be, amelyet többen csak lakóvárosnak használnak, majd hiszen Szatmárnémeti gépkocsival csak félórányira van. S ha ez bekövetkezik, akkor újra helyreál a régi rend egy modernebb XXI. századi formában. 20 2006. december
Felhasznált források és irodalom A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkaügyi központ weboldala: http://www.szszbmunkaugy.hu/ A Központi Statisztikai Hivatal weboldala: http://portal.ksh.hu/ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat weboldala: http://www.afsz.hu Fehérgyarmat Polgármesteri hivatalának weboldala: http://www.fehergyarmat.hu Földrajzi alapfogalmak és vármegye ismertetése írta: Horváth József Esztergom 1943 21 2006. december