Dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor A személyi számítógépek adatmegjelenítő eszközei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-016-30
A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK ADATMEGJELENÍTŐ ESZKÖZEI ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Munkahelyén azt tapasztalja, hogy a gyakran használt kiviteli perifériás eszközök elhasználódtak. Javításuk már nem gazdaságos. Ajánljon ezek helyett megfelelő berendezéseket az egyébként jól működő multimédiás desktop (asztali) számítógépekhez! Fontos tudni: a munkatársak többsége (mintegy 30 fő) egy irodaépület egyik emeletén, közös térben dolgozik. A vezetők külön helyiségben végzik munkájukat. Néhányan ők CAD alkalmazásokat használnak nagyméretű műszaki ábrázolások készítéséhez távmunkában végzik feladataikat. Melyek a nélkülözhetetlen kiviteli perifériás egységek? Melyek a multimédiás szolgáltatásokhoz szükséges output berendezések? A munkatársak munkáját ismerve, felvetődik-e speciális kiviteli periféria beszerzésére vonatkozó igény? Milyen szempontokat érvényesítsünk a kiválasztás és a beüzemelés során? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A SZÁMÍTÓGÉP INFORMÁCIÓÁRAMLÁSI BLOKKVÁZLATA Hiába a leggyorsabb számítógép, az egyre növekvő számolási teljesítmény, ha nem értesülünk az eredményekről, vagy olyan módon ad csak információt a számítógép, mely nem illeszkedik emberi gondolkodásmódunkhoz, érzékeinkhez. Mielőtt az adatok kivitelére szolgáló eszközökkel, azok működésével megismerkednénk, nézzük meg, milyen összefüggésben állnak ezek számítógépünk más részeivel. Az 1. ábra az adatok áramlásának bemutatására szolgál: 1
1. ábra. A számítógép információáramlási blokkvázlata Láthatjuk, hogy a bemeneti és a kimeneti eszközöket jelképező téglalapok "egymásba érnek", azaz metszethalmazuk is van. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan eszközök, melyek egyaránt megvalósítanak adatbevitelt, s adatkivitelt is a központi vezérlőegység számára. Valójában ilyenek a háttértárolók is, ám azokkal különösen nagy jelentőségük miatt több külön füzetben ismerkedünk meg. A bementi és kimeneti egységeket összefoglaló néven perifériáknak nevezzük. Definíciószerűen megfogalmazva: a számítógép központi egységéhez kapcsolódó hardverelemeket perifériáknak nevezzük. A perifériákat az adatáramlás iránya szerint csoportosíthatjuk: beviteli eszközök; kiviteli eszközök; be- és kiviteli eszközök; háttértárolók. Ebben a füzetben csak az adatkiviteli perifériás egységekkel kapcsolatos ismeretekre fókuszálunk. 2
AZ ADATMEGJELENÍTÉS LEHETŐSÉGEI, ESZKÖZEI Ahhoz, hogy válaszolhassunk arra, milyen kiviteli eszközökkel szükséges az imént felvázolt használati célú multimédiás személyi számítógépeket felszerelni, először is részletesen meg kell ismerkednünk ezek fajtáival. Ez látszólag nagy feladat, hisz sok gyártó rengeteg féle olyan eszközt készít, melyek adatmegjelenítésre szolgálnak. Ám valójában ez a sokszínűség csak látszat. A hirdetésekben olvasható különlegességek is csak apró eltéréseket jelentenek az alapkészülékek céljához képest. Persze egy-egy konkrét választásnál ezek a különleges lehetőségek nagyon is jól jöhetnek! S hogy értsük, milyen sokat segít egy modern megjelenítési módszer, nézzük meg az első kísérleteket, megoldásokat. A kódolt információk tárolására, a gép számára történő közvetítésére a már akkor mechanikai gépek vezérlésére (a szövőszéktől a kintornáig) használt lyukkártyát alkalmazták. S a gép is ilyen módon közvetítette a megjelenítendő eredményeket, vagy gyakran: a hibajelzéseket. 2. ábra. PL/1 nyelvű utasítássorozatot tartalmazó lyukkártya 1 Egy-egy kártya kevés adattartalommal bírt, így helyette mindkét adatáramlási irányba a lyukszalag vette át a szerepét. A szalag kezelése egyszerűbb volt, s a hosszabb szalagok jelentős adatmennyiséget is képviseltek. Nem utolsó sorban kevesebb papír kell hozzá, a tömege is elenyésző ugyanannyi adat esetében a lyukkártyához képest. 1 Forrás: http://www.sze.hu/~raffai/lyukkartya.jpg 3
3. ábra. Lyukszalag Csak kiviteli eszközként a hagyományos írógép elektronizálásából alakult ki a karakternyomtató, ahol elektromágnesek mozgatták az írógép karokat. Hangos, s mai szemmel lassú eszközök voltak, ám itt már megjelent a közvetített információk közvetlen érzékelhetősége. ÁLTALÁNOS ADATKIVITELI ESZKÖZÖK Csak az általános célú számítógépek igényelnek olyan kiviteli eszközöket, melyek az információk megjelenítését szolgálják. Az egyedi feladatokra tervezett célszámítógépek működéshez nem szükségesek (gondoljunk akár a gépkocsik motorvezérlő elektronikájára, vagy egy hálózati vezérlő eszközre, például egy routerre). 1. Monitor Ma a monitort tekintjük alapértelmezett kiviteli egységnek. Vizuális megjelenítő nélkül általános célú számítógépeket nem használunk. Azonban a kijelző típusától függetlenül igaz, hogy maga a képinformáció nem itt születik. Ehhez egy megfelelő csatoló kártyára van szükség. Erről részletesebben egy külön füzetben szólunk. A monitor csupán vizuális jellé alakítja a már kiszámított képinformációkat. Katódsugárcsöves monitor Egyszerűen hagyományos monitornak nevezi a köznyelv, utalva arra, hogy a ma használatosak közül ez a régebbi működési elvű. A készülék lelke a képcső, azaz a katódsugárcső. A katódsugárcső (CRT, Cathode Ray Tube) egy különleges elektroncső. Az elektroncsövek működésének lényege, hogy egy zárt, vákuumos, vagy nemesgázzal töltött térben különböző funkciójú elektródák helyezkednek el: 4
Az egyes elektródák feladata: 4. ábra. Az elektroncső szerkezete 2 - a fűtőszál a katódot melegíti fel, melyből így elektronok távoznak; - a rácsok az elektronok irányának, illetve az áramlás sebességének befolyásolására szolgálnak, ezt a rájuk kapcsolt megfelelő polaritású feszültséggel képesek elérni; - az anód fogja fel végül az elektronokat. Persze a képcsőben az alapelvek megtartása mellett kissé más kialakítást kellett választani: 5. ábra. Színes képet adó katódsugárcső felépítése 3 2 Forrás: http://www.freeweb.hu/hmika/lexikon/kepek/elektcso.jpg 5
- a fűtőszál és az anód feladatai megmaradtak, de itt az utóbbit elektronágyúnak szokás nevezni; - a rácsok mellett megjelentek az elektronsugár fókuszálását és a képernyő megfelelő pontjára való irányítását szolgáló tekercsek; - több anódot alkalmaznak, a legfontosabb a képmegjelenítés szempontjából a képernyő felülethez közeli bevonat formájában kialakított réteg (ez szembetűnően arról ismerhető fel, hogy egy külön nagyfeszültségű vezeték látja el az energiával). S mivel az elektronsugarat, mely becsapódik a képernyő felületébe, szemünk nem érzékeli, azt bevonják egy floureszcens anyaggal. (Monochrom képernyők esetén ennek a bevonatnak az anyaga határozza meg a megjelenített színt.) Ez két jelenséget eredményez: 1. elektronsugárral való gerjesztés hatására látható fény bocsát ki, és 2. azt nem csak addig teszi, amíg az elektronsugár éri, a gerjesztett állapot rövid ideig még fennmarad. Ahhoz, hogy a kép színes legyen, alapszínenként szükséges egy-egy elektronágyú, illetve egyes belső egységek többszörözése. A képernyő felületét is úgy kell kiképezni, hogy a külön-külön vezérelt színeknek megfelelő elektronsugarak csak a megfelelő, előre színezéssel ellátott képpontokba juthassanak, melyek itt három különböző színt képesek megjeleníteni. Ezt megfelelő maszkkal oldják meg. A képpontok elhelyezkedésére két megoldás terjedt el: - eredetileg a színhármasok egyenlő szárú háromszögben helyezkedtek el, ám a köztes üres területek miatt így a kontraszt nem túl jó; - a másik (trinitron) elrendezésben a három színpont egymás mellett található. Folyadékkristályos monitor A folyadékkristályok különleges tulajdonságait a fény manipulálására már az 1890-es években felismerték. Ám gyakorlati alkalmazásukra az 1970-es évekig kellett várni. Ezt is egy hordozható eszköz, a digitális karóra elterjedése inspirálta. 3 Forrás: http://www.ktg.gau.hu/terinformatika/targyak/informatika/elmelet_clip_image020. gif 6
Az LCD (Liquid Crystal Display) fő része egy nagyon vékony elektródahálózattal bevont üveglappár közé elhelyezett folyadékkristály réteg, melyet a két felületén egy-egy eltérő állású polárszűrő fog közre. Amikor az elektródákra nem kapcsolunk feszültséget, a fény akadálytalanul halad át a folyadékkristály szerkezeti adottsága (csavarodás) miatt. Ám ha feszültséget kapcsolunk az elektródákra, akkor megváltozik a folyadékkristály szerkezete (kiegyenesedik), s így az adott felületen (melyet kicsinysége miatt pontnak érzékelünk) már nem jut át a fény. Kellően sűrű ponthálózat, s a színkeverés szerinti különböző szűrők alkalmazásával már elő is állítottuk a színes képet. Ha azonban közelről, vagy nagyítóval nézzük meg a képet, jól látszanak az egyes felületrészek határai. 6. ábra. LCD megjelenítő szerkezeti részei 4 Azonban az LCD kijelzők számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek: - érzékenyek a háttérmegvilágítás homogenitására; - csak kis szögtartományban adnak színhelyes képet; - a kristály mozgása meglehetősen lassú, így gyors mozgások megjelenítésére alkalmatlan egy ilyen technikájú kijelző. Ezért ma nem is ezt, hanem az ennek alapjain kifejlesztett TFT (Thin Film Transistor), azaz vékonyfilm tranzisztor technológiájú kijelzőket alkalmazzuk. Tulajdonképpen ez sem egy, hanem három különböző (TN+F, IPS és MVA) megvalósítási formában terjedt el. Az LCD kijelzők említett hátrányait alapvetően azzal szüntetik meg, hogy minden egyes képponthoz egy saját vezérlő tranzisztor tartozik, mely sokkal gyorsabban és pontosabban tudja a kristályok irányítását elvégezni. Így növekedhet a betekintési szög, hatékonyabban követi a szükséges fényerőváltozásokat is. 4 Forrás: http://www.dfl.hu/lcd/tft-lcd-alap.jpg 7
Összehasonlítás 7. ábra. Különböző kialakítású TFT megjelenítők szerkezete 5 A katódsugárcsöves és a TFT az a két technológia, melyet a gyakorlatban ma alkalmazunk. Előnyeik és hátrányaik, alkalmazási területeik alapján hasonlítsuk össze ezeket: Jellemző CRT TFT Felbontás 1600 x 1200 HD (1920 x 1080) Színmegjelenítés 24 biten (kellemesebb színhatás) 24 biten Képfrissítési frekvencia 60-150 Hz Nincs Képarány 4 : 3 16 : 9 Képátló mérete 17-21" 17-24" Beszerzési ár Alacsony Magasabb Energia felhasználás Magasabb Alacsonyabb Beszerezhetőség Szűk kínálat, nehézkes Nagy kínálat Csatlakoztatás a számítógéphez Kezdetben a 15 tűs, analóg jelátvitelre tervezett D-SUB csatlakozókat alkalmazták. Ennek monitor felőli végét vagy eleve forrasztással a készülék belsejében alakították ki, vagy a monitorhoz is ugyanilyen csatlakozóval kapcsolódott (a kábelen a dugó, a készülékekbe az aljzat kerül beépítésre). Egyes gyártók a monitor felőli csatlakozást komponens bemenettel valósították meg, ami megfelelő átalakító kábelt igényel. 5 Forrás: http://prohardver.hu/teszt/par_szo_a_tft_technologiarol/a_technologiak_ips_tn_fil m.html 8
8. ábra. 15 tűs D-SUB monitor csatlakozó 9. ábra. Komponenscsatlakozású monitor kábele A digitális kijelző technológiák megjelenésével párhuzamosan alakult ki a DVI (Digital Visual Interface) csatlakozó. Ám ezzel fokozott elővigyázattal bánjunk, hisz számos válfaja van az egyes informatikai és audiovizuális készülékekben: - a DVI-D csak a digitális kapcsolat kialakítására szolgáló érintkezőkkel van ellátva; - a DVI-A pedig csak az analóg jelátviteli érintkezőket tartalmazza; - a megoldást a minden csatlakozást magába foglaló DVI-I jelenti. 10. ábra. DVI-D monitorcsatlakozó 11. ábra. Különféle kialakítású DVI csatlakozók lábelosztása 6 6 Forrás: http://www.avforums.com/forums/attachments/satellite_tv/130487d1248386820- dreambox-similar-dvi_connector_types.gif 9
Az eltérő felületek illesztési problémájával gyakran szembesülünk a gyakorlatban. A további adattömeg növekedés a HDMI (High Definition Multimedia Interface) csatlakozót hozta magával. Ez egy első sorban szórakoztatóelektronikai eszközök összekapcsolására létrehozott csatlakozó típus, mely a képjelek mellett hangjelek továbbítását is megvalósítja. Itt a csatlakozó kiosztása szabványos, de egyre gyakrabban találkozhatunk a HDMI-A mellett a kisebb HDMI-C (mini) csatlakozótípussal is. 12. ábra. HDMI-C és HDMI-A csatlakozók Egyes monitorok ezen kívül egyéb bemenetekkel (s ennek megfelelően a videokártyák is hasonlóan, ilyen kimenetekkel) lehetnek felszerelve: Szintén az audiovizuális technikából származik az S-VIDEO csatlakozó, számos változatban (például 13. ábra A. és B.): 13. ábra. S-VIDEO és kompozit kimenetek S a régebbi időkből ismert a kompozit (összetett) videojel csatlakozó is. Számítógépek kimeneteként nem, de monitorok bemeneti jelforrásaként megjelenhet a SCART csatlakozó is, így ennek lábkiosztását is ismertetjük: 10
14. ábra. SCART csatlakozó Ha eltérő csatlakozási rendszerünk van a készülékek esetén, el kell tudnunk dönteni, hogy alkalmazható-e átalakító. Amennyiben nem, akkor két választási lehetőségünk van: - a problémát elkerülve más típusú kijelzőt választunk; - a kijelző meghajtását szolgáló videokártya cseréjét is végrehajtjuk a fejlesztés részeként. A kereskedelemben az átalakítók széles skálájával találkozhatunk, kellő elővigyázattal magunk is készíthetünk ilyet. De sok esetben a videokártya, illetve a monitor gyártója is ellát bennünket néhánnyal. 2. Nyomtató 15. ábra. Különféle videojel átalakító kábelek A számítógépek fejlődése során sokáig a papír alapú kiviteli eszközök voltak a legfontosabbak. Azonban a személyi számítógépek megjelenésével, tömeges elterjedésével, a felhasználóbarát operációs rendszerek megjelenésével együtt növekedett az interaktivitásra való igény, s erre már alkalmatlan a nyomtató. Így szerepe átalakult. Alapértelmezett kiviteli egység jellegét elvesztette, de fontosságát az üzleti, gazdasági életben megőrizte. Sőt, új lehetőségek tárultak fel a színes nyomtatás megjelenésével mindennapjainkban is. Tűs mátrix nyomtató Történetileg a ma alkalmazott három közül a tűs mátrix nyomtatók jelentek meg legrégebben. Ez az ütő nyomtatók közé tartozik. Maga a megmozgatott tű egy, a papír elé helyezett festékszalagot üt meg, melynek nyomán pontnyi festéknyom keletkezik a papíron. 11
16. ábra. Tűs mátrix nyomtató befűzött leporelló papírral Ez az egyetlen ma használatos, egy nyomtatási ütemben önindigós papírt használva többpéldányos nyomtatásra alkalmazható készülék. E tulajdonsága miatt a számviteli szoftverek kedvelt eszköze. Ehhez illeszkedően alakították ki a papírtovábbításra alkalmas perforált szegéllyel rendelkező (leggyakrabban A/4 és A/3 méretben alkalmazott) leporelló papírokat, melyek a lapmérethez igazodó elválasztó perforációval, de több száz oldalas egybefüggő méretben kerülnek forgalomba. A nyomtató alapvetően egy színű nyomatok készítésére szolgál (a megjelenített szín a festékszalag színe, melyből több féle létezik, de leggyakoribb a fekete és a kék), bár a kereskedelemben ma is alkalmaznak többszínű nyomatok előállítására alkalmas változatot (pl.: nyugták nyomtatására). Ez esetben is csak az első példány lesz több színű. A nyomat minőségét a pontok távolsága határozza meg. Készülnek 9 és 24 tűs készülékek. A tűket elektromágnesek mozgatják rugó ellenében. A 24 tűs kivitel már alkalmas grafikák megjelenítésére is bár mai szemmel nézve gyenge minőségben. A nyomtatási minőséget a szkennereknél már megismert dpi-ben mérik. Emlékeztetőül: a dpi a "dot per inch" rövidítése, mely azt fejezi ki, hogy hány elkülöníthető képpont található inchenként (1 inch = 25,4mm). A tűs mátrix nyomtatók a tűk számának, elhelyezkedésétől függően 70-200 dpi minőségű nyomatok előállítását teszik lehetővé. 12
17. ábra. A tűs mátrix nyomtató felépítése, részei, papírútja 7 A tűs mátrix nyomtatók további hátránya a magas működési zaj és az alacsony nyomtatási sebesség. Tintasugaras nyomtató Sokkal jobb képminőség, csendes működés jellemzi, így házi használatra kiválóan alkalmasak a tintasugaras nyomtatók. 7 Forrás: http://www.techsouq.com/images/categories/dotmatrix.jpg 13
18. ábra. Korszerű színes tintasugaras nyomtató négy külön patronnal Bár eleinte (1980-as évek) csak fekete nyomatokat tudtak előállítani, ma szinte kizárólag színes változatok kaphatóak. Működési módszere: a tintapatronban lévő festékcseppek papírra juttatása. Egymással párhuzamosan sűrűn elhelyezkedő mini fúvókák állítják elő a képpontokat. Ezek is egyfajta hálót, mátrixot alkotnak, még ha sűrűségük miatt a képpontokat egymástól a szemünk nem is képes elkülöníteni. Ezzel a technológiával 600-2400 dpi-s nyomatok készülhetnek. A festék kilövésére több technika is alkalmazható: piezokristályok segítségével, elektrosztatikusan, vagy hőközléssel. Utóbbi esetben több száz fokra hevítik a tintát, mely azonnal elpárolog, kitágul, s így igen gyorsan hagyja el a néhány század milliméter átmérőjű fúvókákat. 19. ábra. A "bubble jet" technológia működése 8 8 Forrás: http://www.askoki.co.uk/images/printertech/inkjetprinting.jpg 14
Rendszerint a fekete szín előállításához külön patron áll rendelkezésre, s nem az alapszínekből keverik ki. Ez részben takarékosabb, gyorsabb, részben pedig jelentősen jobb minőségű, szebb fekete nyomatok előállítását teszi lehetővé (a fekete így feketébb, mint színkeverés esetén). E nyomtató típusnak előnyei mellett fő hátránya a tintapatronokban rejlik. Szerencsétlen de ma már kiveszőfélben lévő konstrukció, ha a fekete és a színes patronok egyetlen egységbe vannak szervezve, hiszen így ha egy szín kifogy, a többiben lévő tinta is pocsékba megy. Némileg takarékosabb megoldás, ha négy külön patron tartalmazza a fekete, valamint a három színes festéket. (Létezik köztes megoldás is: fekete + kombinált színes patron.) De minden esetben maga a patron ára felveheti a versenyt a készülék bekerülési költségével. Ám ennek oka logikus: gondoljunk bele, milyen tintára van szükség, hogy ilyen kis átmérőjű fúvókán ilyen kis méretű cseppet alkotva képes legyen átjutni, ám még hosszabb idő alatt se száradjon bele a fúvókába, a patronba használaton kívül, ugyanakkor azonnal száradjon meg a papíron. Így csak olyan környezetbe ajánlható, ahol kevés nyomtatási feladat adódik, ám alkalomszerűen a színes nyomtatásra is szükség lehet. Viszont a színes fotónyomtatók kategóriájában e mellett olyan képminőségi előnyei vannak, hogy ipari kivitelben, nagy felületű (akár B/0 méretű) nyomtatókat is készítenek, alkalmaznak. 20. ábra. Nagyméretű színes nyomatot előállító tintasugaras berendezés 15
Lézer nyomtató S ezt az előnyt az egyre nagyobb teret hódító lézernyomtatók sem tudták (még) elhódítani. 21. ábra. Nagy teljesítményű színes lézer nyomtató Működése: egy elektrosztatikusan mintegy 1 kv-ra feltöltött szelén bevonatú forgó hengerről az elektromos töltéseket lézersugárral elvezetik (kisütik). Maga a lézerforrás fix helyzetű, a fény útját lencsével és tükörrendszerrel szabályozzák. A henger továbbfordulva eléri a festékport tartalmazó tartályt ( toner ), melyből a töltötten megmaradó felülethez csekély pormennyiség tapad. Még tovább fordulva a henger e port a rányomott, vele együtt forgó papírra keni fel. S bár itt maga a nyomtatás befejeződik, a folyamat még nem, ugyanis a papírral a festék még nem alkot tartós kapcsolatot. (Ezért van, hogy ha elakad a papír, akkor annak kiszabadítása, eltávolítása közben összemaszatoljuk a kezünket.) 16
22. ábra. A lézernyomtató működése, részei, a papírút 9 A festékpor fixálását egy másik, felforrósított hengerhez való préseléssel oldják meg, ügyelve a pontos együttmozgásra. (Ezért van, hogy a nyomtatóból kijövő friss nyomat meleg.) Közben a szelén bevonatú henger továbbfordul, ahol letörlik róla a festékpor maradványokat, s kezdődhet a folyamat elölről. A hengeres kialakítás miatt a nyomtatás folyamatos. Színes lézernyomtatók esetén a festék felvitele négy, egymáshoz szinkronizált egységgel történik, s a végén egyszerre égetik be a kész nyomatot. Így élénkebb lehet a színhatás, pontosabb a színek megjelenítése. 23. ábra. Színes lézernyomtató belső kialakítása 9 Forrás: http://www.okistreet.dk/images/printertech/laserprinting.jpg 17
A nyomat azért lehet igen jó minőségű (600-2400 dpi), mert a rendszerint önálló processzorral felszerelt eszköz igen részletgazdag bitképet állít elő, s ennek megfelelően vezérli a nyomtatás teljes folyamatát. Létezik más technológiai megoldás is, pl.: az OKI által szabadalmaztatott mikro-led technológia. Itt gyakorlatilag a sűrűn elhelyezett LED-ek látják el a töltésleválasztáshoz szükséges fényforrás szerepét. A méreteket jellemzi, hogy 5 cm-en mintegy 15.000 fényforrást képesek elhelyezni, ami nagyjából 1200 dpi felbontásnak felel meg. E technológia előnye a kisebb helyigény, a képalkotásban a mozgó alkatrészek nélküli kivitel, mely különösen színes nyomatok előállítása esetén sebességnövekedésben is megnyilvánul. E miatt nagy kapacitású berendezésekben sikeresen alkalmazható. Összehasonlítás A tűs mátrix, a tintasugaras és a lézer nyomtatási technológia az, melyet a gyakorlatban ma egymás mellett alkalmazunk. Előnyeik és hátrányaik, alkalmazási területeik alapján hasonlítsuk össze ezeket: Szempont Tűs mátrix nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató Beszerzési ár Olcsó Olcsó Drágább Üzemeltetési költség Olcsó Drága Közepes Karbantartási igény Kicsi Nagy Nagy Nyomtatási minőség Gyenge (csak karakteres nyomtatásra) Kiváló Kiváló Nyomtatás sebessége Lassú Lassú Gyors Működési zajszint Magas Alacsony Alacsony Többpéldányos nyomatkészítés lehetősége Csatlakoztatás a számítógéphez Van Nincs Nincs A nyomtatók csatlakoztatására a párhuzamos port szolgált, ám ma ez már az asztali gépek mindegyikén sem biztos, hogy fellelhető. Így mindenképpen célszerű az USB csatlakozási felület választása. Ez gyorsabb, s minden számítógépen biztosan megtalálható, beleértve a hordozható típusokat is. Abban az esetben, ha többen, megosztva használnak egy nagyteljesítményű nyomtatót, akkor célszerű azt nem egy konkrét számítógéphez kapcsolni, s ekként megosztani a többi felhasználóval, hisz így ennek a gépnek a működtetése elengedhetetlen a nyomtató eléréséhez. És sok nyomtatási feladat esetén az erre igénybevett erőforrások is jelentősen terhelhetik a kiszolgáló számítógépet. A megfelelő megoldás a helyi hálózatra közvetlenül csatlakozó, külön nyomtatószerverrel kiszolgált berendezés telepítése. 18
Gazdaságosság szempontjából mindenképpen jobb megoldás, mint sok külön nyomtató alkalmazása: - a beszerzési ár így összességében kevesebb; - kisebb a karbantartás költsége; - kisebb az energiafelhasználás; - jelentősen jobb minőségű, több kiegészítő szolgáltatást nyújtó eszköz beszerzése válik lehetővé; - gyorsabb ugyan az amortizáció, de így mégis hatékonyabban követhetőek az új technológiák. Azért ügyeljünk a legfontosabb hátrányra is: csak egy eszköz használata kockázatos, mert annak meghibásodása esetén az adott feladat ellátása lehetetlen. Két, azonos célú eszköz feloldja a problémát. 3. Rajzgép Bár a lézernyomtatók minősége igen jó, szabad szemmel folyamatos vonalú kör megrajzolása esetén sem érzünk minőségi problémát, ám műszaki ábrázolások megrajzolásánál komoly akadályba ütközünk: egy-egy rajz mérete legfeljebb A/3-as lehet. Pedig azok akár az A/0-ig terjedő méretet is igényelhetnek. Erre a célra alkották meg a rajzgépeket (plotter). Szerkezetük két féle lehet: - forgódobos, - síkasztalos. 24. ábra. Síkasztalos rajzgép Az elv mindkét esetben ugyanaz: egy befogott rajzeszközt folyamatosan mozgatva alkotja meg a főleg vektorgrafikai alapú rajzot a berendezés. A különbség a két kivitel között az, hogy míg a forgódobos kivitel esetében a papír egyik irányú mozgását a dob forgása adja, a másikat a dob tengelyével párhuzamos sínen futó toll valósítja meg, addig a síkasztalos típusnál az álló papír fölött két, egymásra merőlegesen elhelyezett sínrendszer (és a metszéspontjukba rögzített rajzeszköz) segítségével készül a rajz. 19
A plotterek képesek automatikusan rajzeszközt cserélni az erre előkészített tárból, bár e készlet nem túl nagy. Ez szolgálhat a színek, illetve a különböző vonalvastagságú, jellegű rajzeszközök befogására. A kiváló minőség, a több színű rajz készítése, a terjedelmes méretű papírok használata előny, ám hátrány is bőven akad: - vonalas rajzok készítésére alkalmas, a festett területek előállítása költséges, időigényes, s nem veszi fel a versenyt a tintasugaras, vagy a lézer nyomatokkal; - csak több színű, s nem színes rajzok állíthatók elő; - igen lassú; - beszerzési és üzemeltetési költsége is magas. Az igények változásával a rajzeszközöket sok típusnál tintapatronok váltották fel. Kívülről alig lehet megkülönböztetni ezeket a 20. ábrán látható nyomtatótípustól. A készülék kiegészíthető vágókéssel is, így készülnek a lépten-nyomon látható matricázások, reklámfeliratok. MULTIMÉDIÁS ADATKIVITELI ESZKÖZÖK 4. Hangok közvetítése Már az XT gépek óta tartozéka az alaplapnak egy hangszóró, mely a BIOS hibajelzésektől kezdődően a teljes a hanganyagig mindent képes lejátszani. Persze csak kicsi teljesítménnyel és gyenge minőségben. A számítógép multimédiás eszközzé válásával párhuzamosan a hangrendszer folyamatosan fejlődött. 25. ábra. Számítógéphez kapcsolható aktív hangszórórendszer 26. ábra. Sokcsatornás hangot előállító hangkártya 20
A fejlődés alapja, hogy önálló hangkártya került a gépbe (melyet rendszerint az alaplapra integrálnak). Ez sok funkciót ellát. A hangok számára is több kimenetet biztosít. A különböző megoldások a hangszórók számában különböznek: - sztereó rendszer: 2 hangszóró; - 2 + 1: a sztereó hatást egy, a mélyhangok sugárzására szolgáló hangszóró egészíti ki; - 5 + 1: a hangok térhatású megjelenítésének élethűbbé tételére több, általános frekvenciatartományban sugárzó hangszórót alkalmaznak: a sztereó hangszórók mellett egy középen elhelyezett és kétoldalt hátul elhelyezett hangszóró is található a rendszerben; - 7 + 1: a mozi hangélménye irányába haladva itt már 7 általános hangszórót helyeznek el a basszus hangok sugárzóján kívül. Minél több hangszóró vesz bennünket körül, annál mozgalmasabb a hangkép. Ám a számítógépek hangkártyái hiába képesek megfelelő számú csatornán előállítani a hangjelet, a tényleges hangélmény inkább az alkalmazott külső erősítők és hangsugárzók függvénye. Egy (7+1 rendszerű) hangkártya is csupán néhány ezer forintos beruházás, de a hangrendszer többi eleme ennek százszorosába is kerülhet! 5. Képek megjelenítése Plazma kijelzők Bár nem számít újdonságnak a plazma kijelző, hisz televízióként igen elterjedt, számítógépes kijelzőként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek fő oka energiaéhsége, mely kizárja, hogy hordozható eszközökben alkalmazni lehessen. Ám második megjelenítő eszközként, vagy épp prezentációk megjelenítésére kiválóan alkalmasak a plazma kijelzők is. 27. ábra. Plazma megjelenítő 21
Pedig maga a működése nem túl bonyolult: nemesgázok alkalmas keverékét a gerjesztésükre szolgáló vékony elektródahálózatot tartalmazó üveglapok között elemi cellákban elhelyezve a gerjesztés hatására gázkisülés keletkezik (épp úgy, mint a közönséges fénycsövekben, a fő különbség a méretekből adódik). Ezt megfelelő lumineszcens anyaggal látható fénnyé alakítják a színkeveréshez szükséges három alapszínben (a fénycső felületén is megfigyelhető a fénypor bevonat, bár ott a fehér fény előállítása a cél). 28. ábra. PDP megjelenítő egy szegmense 10 A színes kép előállításához minden egyes képponthoz hármas egységeket képeznek. 29. ábra. Színes PDP megjelenítő vázlata 11 10 Forrás: http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm 11 Forrás: http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm 22
A PDP (Plazma Display Panel) kijelzők fő előnye a nagy fényerő és a szinte korlátlan képméret mellett a nagyszerű színhűség, az óriási kontraszt arány (akár 100.000:1) a 180 fokos betekintési szög (bárhonnan ugyanazt a képminőséget látjuk). Ennek ára a jelentős energiafogyasztás, mely a CRT monitorokét is meghaladhatja. Kivetítő (projektor) Több személy számára történő, nagy felületű képmegjelenítésre alkalmasak a kivetítő berendezések. A számítástechnikai eszközökhöz kiegészítő (másodlagos) megjelenítőként kapcsolódhatnak. Amennyiben ilyet alkalmazunk, gondoskodni kell a megfelelő vetítővászon, vetítési felület biztosításáról. A kép csak akkor lehet jó minőségű, ha ez jól rögzített, sík felületű. Több működési elvű készülék kapható a kereskedelemben: LCD (Liquid Cristal Display) és DLP (digital Light Processing) technológiájúak a legelterjedtebbek. Ezek a nagyteljesítményű lámpa állandó fényforrásából optikai elemek segítségével állítják elő a kivetített képet. 30. ábra. Projektor LCD rendszerből is több típus létezik attól függően, hogy a fényt a mini LCD paneleken átvezetik (transzmisszív típusok), vagy a kijelzőről visszaverődött fényt hasznosítják (reflexív típus). Ha egypaneles rendszert választunk, azt szinte megegyezik az LCD kijelzőknél már megismert technikával, csupán itt jóval kisebb a kijelző mérete, s nagyobb a megvilágításra alkalmazott fényforrás erőssége. A hárompaneles rendszerekben az alapszíneire bontott fény erősségét három LCD panel színenként befolyásolja, majd a keletkezett képet egyesítik a megfelelő optikai eszközökkel. 23
31. ábra. Színes LCD projektor működési vázlata 12 A DLP kivetítőkben egy DMD (Digital Micromirror Device) áramköri egységet alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a chip felületén százezerszám található kicsiny (mikroszkopikus méretű) tükröt vezérlik (billentik), ezzel szabályozzák a visszaverődött fény mennyiségét. E technológián belül is alkalmaznak egy- és háromelemű rendszereket. Utóbbi magas ára miatt az egychipes változatok terjedtek el. Ebben a technológiában a nagyteljesítményű fényforrás fehér fényét egy forgó színszűrő tárcsa bontja szét az alapszínekre, s a vezérlés ezzel szinkronizálva irányítja a tükröket, azaz az egyes színek valójában nem egyszerre, hanem egymás után kerülnek kivetítésre. Ez vibráló képet eredményez. (Érdekesség: a színszűrő tárcsa négy részre tagolt, a három alapszín mellett a negyedik nem végez szűrést.) 12 Forrás: http://preher-tech.com/images/zenith-1200x-projector-3-lcd-projectordiagram.jpg 24
32. ábra. DMD működésének vázlata 13 A megjelenített képarány és felbontás a korszerű eszközök esetében követi a ma alkalmazottakat: - képarány rendszerint választhatóan 4:3, vagy 16:9; - a felbontás a 800x600-tól a HD-ig (1920x1080) terjed. Választhatunk hordozható, vagy jobb teljesítményre képes telepített típusok közül a felhasználási hely, s a cél ismeretében. Az egyes technológiák közötti választás szempontjai: Szempont LCD DLP fényerő 2500 ANSI lm 4000 ANSI lm kontraszt arány 500:1 2500:1 beszerzési ár drágább olcsóbb előnyök TANULÁSIRÁNYÍTÓ nem tartalmaz mozgó alkatrészt; villódzásmentes képalkotás; nem fárasztja a szemet; szebb színvisszaadás; színhelyesség gyors képváltások közben is a fehér szín megjelenítése "ragyobóbb"; a fekete megjelenítése "feketébb"; hosszú idejű használat esetén sem romlik a képminőség A "Szakmai információtartalom" (tananyag) részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti kérdéseink ("Esetfelvetés munkahelyzet") tükrében. Lapozzon vissza, s olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika egy gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése, s ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. 13 Forrás: http://www.science-vision.at/english/images01/dmd2.jpg 25
Keressünk választ tehát kérdéseinkre, de nézzük meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell végiggondolnunk, mielőtt döntenénk! Először is mérje fel a kimeneti eszközökkel felszerelendő számítógépek számát, típusát, műszaki paramétereit! Próbaképpen végezze el e feladatot az otthonában található informatikai eszközökkel! Írja le a tapasztaltakat: Számítógépek száma: Válasszon ki egyet, s írja le típusát, fő paramétereit: Sok gond adódhat a monitorok csatlakoztatásával a különböző csatlakozó típus miatt. Ellenőrizze, hogy milyen csatlakozók állnak rendelkezésre számítógépén. Ügyeljen a típus pontos beazonosítására, ehhez szüksége lehet az alaplap és a videokártya műszaki leírására is. Ha ez már nincs meg, a típus alapján keressen információkat az eszközről az interneten! Melyikhez milyen eszközöket csatlakoztathat? Gondolja végig a munkatársak munkavégzésének helyszíneit! Mit jelent a közös térben végzett munka, annak milyen előnyei, hátrányai lehetnek? Hogyan befolyásolja ez a kiviteli perifériák használatát? 26
Előnyök: Hátrányok: Hatása a kiviteli perifériák megválasztására: 27
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK A következő feladatok megoldása során lehetőleg már ne használjon segítséget. Se a már megismert tananyagot, se más forrást. 1. feladat Egészítse ki a következő ábrát! Helyezze el a hiányzó megnevezéseket a megfelelő helyekre: 2. feladat 33. ábra. A számítógép információáramlási blokkvázlata Válassza ki az alábbi felsorolásból a kiviteli perifériákat! A betűjel aláhúzásával jelölje a helyes válaszokat. A. Nyomtató B. Egér C. Lapolvasó D. Hangszóró E. Printer 28
3. feladat Az előző felsorolásból hiányzik egy nélkülözhetetlen megjelenítő eszköz. Melyik az? 4. feladat A 2. feladat felsorolásában egy eszköz többször is szerepel. Melyik ez? Mi a feladata? 5. feladat Döntsön! Határozza meg a szükséges kimeneti perifériás egységeket a távmunkában dolgozó kollégák (otthon használt) asztali személyi számítógépéhez! Indokolja választását! 1. 2. 3. 6. feladat Munkahelyén gyakran szükséges a távmunkában dolgozók által elkészített nagy terjedelmű műszaki ábrázolásokat papíron is megjeleníteni a munkahelyi vezetők és a megrendelők, valamint az engedélyező hatóságokhoz való benyújtás céljából. Milyen eszközt, s hová telepítene erre a célra? Mivel oldaná meg a vezérlését? 29
Eszközválasztás: Eszközök száma: Eszközök elhelyezése: Eszközök csatlakoztatása: Indoklás: 7. feladat A bemutatott irodában napi 1500-2500 oldalnyi megbízhatóan rendelkezésre álló nyomtatási kapacitásra van szükség. Ezt a mennyiséget a 30 munkaállomáson dolgozó kollégák kívánják kinyomtatni. Hogyan oldaná meg ezt az igényt? Eszközválasztás: Eszközök száma: Eszközök elhelyezése: Eszközök csatlakoztatása: Indoklás: 30
MEGOLDÁSOK 1. feladat 2. feladat A. Nyomtató B. Egér C. Lapolvasó D. Hangszóró E. Printer 3. feladat monitor 34. ábra. A számítógép információáramlási blokkvázlata 4. feladat A nyomtató, idegen szóval printer. Az elektronikus információk papíralapú megjelenítése. 31
5. feladat 1. monitor 2. egyszínű lézer nyomtató 3. sztereó hangszóró 6. feladat Eszközválasztás: rajzgép. Eszközök száma: 1-2 db. Eszközök elhelyezése: nem a távmunkát végzőknél, hanem az irodai környezetben. Eszközök csatlakoztatása: hálózati csatlakoztatás, nyomtatószerverrel vezérelve. Indoklás: bár a rajzokat a munkatársak otthoni munkavégzés keretében állítják elő elektronikus formában, ám azok felhasználása nem ott történik; igen költséges is lenne minden otthon dolgozóhoz ilyet telepíteni, s gazdaságtalan a rajzok utaztatása; sok hibás rajz készülne feleslegesen, hisz az ellenőrzés, a különböző igények szerinti véglegesítés, az egyes rajzok egységes szerkezetbe fogása valószínűleg szintén központilag történik; így azonban a rendszer hatékonyan, gazdaságosan üzemeltethető, s kellően nagy a rendelkezésre állás is. 7. feladat Eszközválasztás: nagy teljesítményű lézernyomtató. Eszközök száma: 2-3 db. Eszközök elhelyezése: a közös munkatérben, célszerűen elosztva a térrész több, távoli pontjára. Eszközök csatlakoztatása: hálózati csatlakoztatás, nyomtatószerverrel vezérelve; az egyes munkahelyekhez legközelebbit beállítva alapértelmezett nyomtatónak, de annak elérhetetlensége esetére alternatív lehetőség engedélyezésével. Indoklás: kevés nagy teljesítményű eszköz beszerzése, karbantartása gazdaságosabb, mint minden munkaállomást önálló berendezéssel felszerelni; kisebb számban várhatóak hibabejelentések; a megfelelő szervezéssel nagyobb rendelkezésre állás, rugalmasabb hibakezelés valósítható meg. 32
KIMNETI EGYSÉGEK KARBANTARTÁSI FELADATAI ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Munkahelyén az Ön feladata a számítógépek karbantartása. Azon belül természetesen a kiviteli eszközöket is rendszeresen karban kell tartania, valamint a felhasználók hibabejelentései alapján kisebb javítási feladatokat is el kell végeznie. A különböző kimeneti eszközöknél milyen rendszeres karbantartási feladatok adódnak? Mit kell ellenőrizni, s milyen időközönként? Hogyan, s milyen eszközökkel végezzük el a karbantartásokat? Melyek a gazdaságosan végrehajtható javítási feladatok? Mikor érdemes inkább az eszköz cseréjét elvégezni? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Minden ember alkotta eszköznek szüksége van karbantartásra a használati érték és a működőképesség megőrzéséhez. S ennek ellenére is előfordulhat műszaki meghibásodás, melyet javítani szükséges. Ez alól az informatikai eszközök sem kivételek, bár ennek ellenére sok kiviteli eszköz esetében a javítás előtt mérlegelnünk kell, hogy figyelembe véve az eszközök gyors technikai fejlődését, valóban érdemes-e anyagi áldozattal a meglévő eszköz kijavítása. Sok esetben erre nemleges választ kapunk. A pótalkatrészekkel való ellátottság hiánya, az alkatrészek magas ára (magához az új készülékhez képest), valamint a munkaidő ráfordítás (hibakeresés, javítás) értéke, illetve az újonnan beszerezhető azonos célú eszköz többletszolgáltatásai gyakran az eszközök cseréjét mutatják helyes döntésnek. Ilyen esetben ne feledjük: Az elhasznált elektronikai eszközök, berendezések veszélyes hulladékok! Így ezeket kommunális szemétben elhelyezni TILOS! Gondoskodjunk azok szakszerű ártalmatlanításáról, a bennük felhalmozott értékes anyagok újrahasznosításra való kinyeréséről. 33
Azonban a baj sok esetben egyszerű eszközökkel megelőzhető. A legegyszerűbb ilyen módszer a tervszerű és rendszeres karbantartás. Ez mindenekelőtt az eszközök állapotának felmérésével kezdődik. A tapasztaltakat érdemes (gyakran kötelező) a munkahelyen rendszeresített űrlapon rögzíteni. Így visszakereshető, ha egy-egy felhasználó rendszeres hanyagsága több esetben meghibásodáshoz, az eszközök tönkremeneteléhez vezet. Az eszközeink meghálálják a tisztántartásukat. Természetesen nem elegendő maguknak a kiviteli perifériáknak a tisztasága, lehetőségeink szerint gondoskodjunk a környezeti tisztaságról is. Ebben mindenképpen együtt kell működni munkatársainkkal, a felhasználókkal, tudatosítani kell bennük az egyes szennyeződések hatását a készülék működésére. A KARBANTARTÁS ESZKÖZEI A kimeneti perifériák karbantartása, javítása előtt készítsük elő az alábbi eszközöket: - porecset; - sűrített levegős flakon; - kontakt spray; - erős fényű lámpa, kézilámpa; - nagyító; - csipeszek; - fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő); - csavarhúzók (kereszthornyú és egyenes a készülékekhez illeszkedő méretekben) - digitális multiméter a megfelelő mérőzsinórokkal, mérőcsúcsokkal. Szükség van az egyes készülékek szerviz dokumentációjára. Ezt elolvasva ismerhetjük meg a konkrét feladatokon kívül az esetlegesen szükséges speciális szerszámigényt, valamint az adott eszközhöz használható tisztító, ápoló vegyszerekre vonatkozó gyártói előírásokat is. Ezekkel is kellő mennyiségben készüljünk fel a munkavégzésre. Összetett elektronikai berendezések megbontása, javítása során a káros elektrosztatikus kisülések elleni védekezésül használjunk antisztatikus csuklópántot. Ezt a készülék áramtalanítása, és megbontása után, de a készülék belsejében lévő elektronikai elemek érintése előtt csatlakoztassuk a készülékház megfelelő fémes részéhez. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK Az egyes perifériás eszközök önálló hálózati feszültségellátással rendelkeznek. Ezek megbontása előtt gondoskodni kell a készülék csatlakozásainak megbontásáról mind a kapcsolódó számítástechnikai eszközről, mind a 230V-os elektromos hálózatról. Azonban az összeszerelést követő próbaüzem alatt a készülék(ek) már a hálózati 230V-os, 50Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet! 34
A legfontosabb szabályok: - feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell; - feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges a munkavégzés helyszínén. Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson áramütést. Ennek legegyszerűbb módja az elektromos berendezés áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót, kapcsoljuk le a kapcsolótábla főkapcsolóját, vagy a készülék (hosszabbító) villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). Ám ne a készülék kikapcsoló gombjával bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen áramkört, csupán készenléti üzemmódot vezényel. Ráadásul veszélyes közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, s magunk is áldozattá válhatunk. Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl.: sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők. Amennyiben a kellő óvatosság mellett mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. Tanuljunk mások balesetéből, hogy sajátunkat elkerülhessük!!! MONITOROK KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA Ritkán, de szükség lehet CRT monitorok esetében kisebb szerelési műveletek elvégzésére. Ennek oka a színek, vagy képalak menüből nem javítható hibája lehet. A mi lehetőségünk ilyen esetben, hogy a monitor hátsó burkolatának eltávolítása után a nagyfeszültségű részekhez tapadt port eltávolítsuk, s ellenőrizzük, hogy minden alkatrész megfelelően rögzített-e. 35
35. ábra. Megbontott CRT monitor Ha összeszerelés után is fennáll a hibajelenség, megkísérelhetjük a monitor javítását. Ehhez először is meg kell határozni a hiba forrását. Jellemző meghibásodások lehetnek: - csatlakozó vezeték, vagy csatlakozó hibája; - tápegység hibája; - lemágnesező áramkör hibája; - a függőleges, vagy a vízszintes eltérítő fokozat hibája, stb. A hiba forrásának feltárását követően dönteni kell, hogy egyáltalán gazdaságos-e a javítás. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni a meghibásodott készülék korát, egyéb működési paramétereit, tervezett további használati idejét. CRT monitorok esetén megfontolandó, hogy nagyösszegű javítás helyett a korszerűbb TFT (vagy egy új CRT) beszerzésére tegyünk javaslatot. A javítással részletesen a 1174-06_017-es modulfüzetben ismerkedünk meg. Az elektronikai hibák javítása iránt ennél mélyebben érdeklődő olvasónk figyelmébe ajánljuk az Informatikai műszerész (54 481 03 0010 54 02) és a Szórakoztatótechnikai műszerész (54 481 03 0010 54 06) szakképesítés-elágazásokat. 36
NYOMTATÓK KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA Gyakrabban van szükség a nyomtatók karbantartására. Ez két feladatot foglal magába: - kellék- és szerviz anyagok pótlása; - tisztítás. A nyomtató típusa határozza meg, milyen kellék- és szerviz anyagok cseréje, pótlása milyen időközönként szükséges. A szükséges kellékanyagokat, tisztító vegyszereket, segédanyagokat rendszerint minden gyártó készletben is kínálja, de gazdaságosabb az üzemméretnek megfelelően a fogyás figyelembevételével az egyes anyagok egyenkénti beszerzése. Ha az eszköz használói a nyomat minőségét illető hibát jeleznek, a karbantartás megkezdése előtt készítsünk próbanyomatot, s ebből következtethetünk a jelenség okára (csíkozó nyomat, a papír félrehúzása, stb.). A szükségessé vált javítás során minden esetben a gyártótól származó eredeti, amennyiben ez nem lehetséges, akkor az eredetivel minden műszaki paraméterben megegyező cserealkatrészt használjunk fel. A javítás a nyomtatók esetében is a hibafeltárással veszi kezdetét. Nyomtatók esetében rendszeres a kopásnak kitett mozgó (forgó, csúszó) alkatrészek meghibásodása. Erre következtethetünk a készülékre érkező rendszeres panasz esetében is, azaz ha a megfelelő karbantartás esetén korán jelentkezik a hiba (pl.: papírfelvevő, -továbbító rendszer hibája). Vizsgáljuk meg, hogy a javítás a tervezett élettartamot is figyelembe véve a beszerezhető alkatrészek költsége mellett gazdaságos-e. Kisebb értékű nyomtatók esetén könnyen előfordulhat, hogy a javítás nem gazdaságos, ilyen esetben a használat körülményeit mérlegelve tegyünk javaslatot a megfelelő működési elvű és terhelhetőségű típus beszerzésére. A javítással részletesen a 1174-06_018-as modulfüzetben részletesen foglalkozunk. Tűs mátrix nyomtató A tűs mátrix nyomtatók igénylik a legkevesebb törődést, a festékszalag cseréje is csak annak többszöri végigfutása (a kazettában végtelenítve helyezkedik el) után válik szükségessé. Azonban legalább fél évenként szükséges a karbantartásra sort keríteni. 37
36. ábra. Tűs mátrix nyomtató belső szerkezete A belekerült port (ez részben a papírról belekerülő "papírpor", részben egyéb szennyeződés) a festékszalag (szalagkazetta) kiemelése után fújjuk ki nagy nyomású levegővel. Általában kiemelhető a perforált szegélyt továbbító egység, így alaposabban hozzáférünk a készülék belsejéhez. A napi működtetésben gond forrásává válhatnak a papír továbbító görgők, ezeket speciális tisztítószerrel kell letisztítani, hogy a tapadásuk helyreálljon, de a vegyszer ne tegye tönkre a szerkezetüket. A nyomtatófejről alkohol tartalmú oldószer segítségével el kell távolítani a festékszalagról rákerült festékmaradványokat. Szükség szerint ehhez típustól függően ki kell szerelni a nyomtatófejet. 37. ábra. Tűs mátrix nyomtató ütőfeje A csúszó- és forgó alkatrészeket a tisztítás után a papíron nyomot nem hagyó szilikon tartalmú szerrel töröljük át. Ezzel biztosítjuk a megfelelő kenést, a csúszó alkatrészek kopását csökkentjük. Egyúttal a készülék zajszintje is csökkenni fog. A külső burkolatot műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk le. 38
A nyomtató összeszerelése után csatlakoztassuk azt a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működésről, valamint arról, hogy nem kerülnek vegyszermaradványok a nyomtatás során a papírra. Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv, stb.). Tintasugaras nyomtató A karbantartás megkezdése előtt ellenőrizzük a patronokban lévő visszajelzett tintamennyiséget szoftveres úton. A szerkezeti kialakításnak megfelelően bekapcsolt állapotban kell a patronokat kivennünk. Rendszerint a fedél felnyitásával szervizállásba futnak a patronok távolítsuk el ezeket. Csak ez után válasszuk le a készüléket a számítógépről, majd áramtalanítsuk azt. A karbantartásra legalább félévenként kerüljön sor. A műanyag burkolatok eltávolítása után vegyük ki a tintapatronokat (ha az előbbiekben leírt módon még nem tettük meg). Távolítsuk el a kiemelhető mechanikai elemeket. Közben figyeljünk fel arra, ha a készülékházban fém-, vagy műanyag morzsalék található, ez a mechanikai elemek rendeltetésellenes működésnek jele! Nagynyomású levegővel fújjuk ki a belekerült papírport, s egyéb szennyeződéseket. A papírutat végigkövetve a megfelelő vegyszerekkel tisztítsuk a papírbehúzó és -vezető gumigörgőket, a kocsimechanika elemeit. A kocsivezetőt, s a kapcsolódó csúszó alkatrészeket szilikon alapú szerrel töröljük át, így a csúszást segítő filmréteget alakíthatunk ki, mely csökkenti a szerkezeti kopást. 38. ábra. Tintasugaras nyomtató megbontás után A léptető jeladó filmet puha, száraz ruhával töröljük át. 39
Amennyiben a tintapatronok cseréje nem időszerű (nem szükséges), takarítsuk meg a tintaszivattyú részt (a patron fúvókáit) a rárakódott tintamaradványoktól. Ezt óvatosan, puha tisztítókendővel tegyük, vegyszert ne használjunk. 39. ábra. A tintapatron megtisztítandó tintaszivattyú része A tintasugaras típusok rendszerint jelzik, ha fogyóban a festékanyag. Ám ez alapján ne cseréljük egyből a patront, hisz ez a jelzés általában nem tényleges mérésen, hanem a behelyezése óta nyomtatott mennyiségen alapul. S ha méri is a festék mennyiségét, az nem pontos, nagy a tartalék. Arra viszont mindenképpen figyelmeztet: szerezzük be az újabb festékpatront. A külső burkolatot a műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk le, töröljük át. A nyomtató összeszerelése, a festékpatronok behelyezése után csatlakoztassuk azt a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működésről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás során a papírra. Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv, stb.). 40
Lézernyomtató Lézernyomtatók esetén a festékport tartalmazó toner egység cseréje a meghatározott példányszámok esetén válik esedékessé. Kisebb teljesítményű nyomtatókban egy egységet képez a szelén hengerrel (fotohenger), s a nyomtatási menetben visszamaradt (már használhatatlan) festékport tartalmazó tartállyal. Színes nyomtató berendezésekben ez színenként ismétlődik. Nagy teljesítményű eszközökben külön egységeket is képezhetnek, ezekben a megfelelő üzemóránként, vagy nyomtatási mennyiségenként van meghatározva az egyes tonerek cseréje. A szelén bevonatú henger hibájára utal, ha a nyomat csíkos, vagy a színek nagy homogén felületen már nem egyenletesek. Lézernyomtatók esetében általában a kezelők feladata a papírtálcák feltöltése, a tűzésre használt kapocs behelyezése. Karbantartás során ezek feltöltöttségét is ellenőrizzük A kellékanyagok cseréje mindenképpen alkalom a belső részek ellenőrzésére, tisztítására. S ez egyúttal feladat is! Ellenőrizzük a szerkezet alkatrészeit, rögzítettségüket, kapcsolódásaikat. Mivel itt sok forgó, mozgó egység dolgozik együtt, figyeljünk fel arra, ha a gép aljában műanyag-, vagy fémforgács található, ez mindenképpen hibára utal keressük meg a forrását! Kövessük végig a nyomtató papírútját, tisztítsuk meg a görgőket. A papírfelvevő, -fordító mechanika alkatrészeit, valamint a papírtálcákat és lerakó felületeket is ellenőrizzük, tisztítsuk. Távolítsuk el a tonert, a fotohengert (ha több ilyen van, mindegyiket), majd sűrített levegővel fújjuk ki a készülékházból a benne felgyülemlett szennyeződést. Az elkészült próbanyomat is támpontot ad, de ellenőrizzük a kiemelt tonert és fotohengert. Szükség esetén gondoskodjunk ezek cseréjéről. Tekintettel ezek magas árára, csak indokolt esetben végezzük el a cserét, ugyanakkor döntésünkben mérlegeljük a következő karbantartás időpontig várható nyomtatási mennyiséget is. 40. ábra. Hibás fotohenger 41