A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása 2010 és 2014 között

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között Garai Orsolya Kiss László A felsőoktatási jelentkezések tendenciája, alakulása az elmúlt évek egyik legnagyobb fi gyelmet kapott kérdése a felsőoktatásnak; mind a szakpolitika, mind az oktatáskutatás érdeklődése, mind általában véve a közérdeklődés igen erőteljesen megnyilvánult irányában. A jelentkezések jellemzőivel kapcsolatban az elmúlt években meglehetősen sok tanulmány, elemzés született, amelyek a téma számos érdekes részterületére vonatkozóan fontos tanulságokkal szolgáltak. Vizsgálták a felsőoktatásba való jelentkezések szocio-demográfi ai hátterét, meghatározottságát, a megelőző iskolai életúttal való öszszefüggését (többek között Fábri, 2008; Kiss P., 2008; Imre Híves, ; Kozák, ; Veroszta, ; Nyüsti, ; Garai, ; Szemerszki, b; Kiss, a), illetve ennek részeként a regionális hatásokat (Kasza Kovács, 2007; Kasza, ; Kiss, b; Nyüsti Ceglédi, ). A felsőoktatási felvételi rendszer strukturális elemei közül elemezték az előnyben részesítések jellemzőit és hatását (Bódi Garai, ), a bekerülés esélyének és a szakos népszerűségnek a változásait (Fábri, 2007; Veroszta, 2008), az egyes képzési szintek specifi kumait (Farkas, 2009; Veroszta, ; Bódi Kiss, ; Veroszta, ), de születtek általános, szintetizáló igényű elemzések is a témában (Fábri, ; Szemerszki, a). Munkánkban a fent említettekhez hasonlóan áttekintést kívánunk adni a felsőoktatási jelentkezések volumenének, illetve belső jellemzőinek utóbbi évekbeli alakulásáról, kitérve a szakpolitika változásaival összefüggő és az egyéb strukturális okokkal kapcsolatba hozható elemekre, a jelentkezések irányának arányváltozásaira. Számos esetben új megközelítést is alkalmazunk, különösen a jelentkezések belső dinamikájának kapcsán a különböző strukturális szintek (képzési szintek, munkarendek, finanszírozási formák) közötti átjárás részletes és specifikus elemzésével reményeink szerint hozzájárulunk a felsőoktatásba való bejutást célzó stratégiák mélyebb és pontosabb megismeréséhez, megértéséhez. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 17

A felvételi rendszer változásai 2014 között Elemzésünk kiindulási állapotának a -es évet vesszük, az ebben az évben érvényes felvételi szabályozás értelmében ben, valamint egységes, ben 400 pont plusz 80 többletpont (összesen 480 pont) volt megszerezhető. Mesterképzésben az elérhető maximum pontszám 100 volt, ami 90 pontot plusz 10 többletpontot jelentett. A felvételhez szükséges minimum pontszám ben, valamint egységes, ben 200 pont, ben 140 pont volt; ebbe az emeltszintű érettségiért adható többletpontot be lehetett számítani, de egyéb többletpontokat nem. A mesterszakon nem volt meghatározva minimumpontszám; a mesterszakos felvételiket az intézmények írhatták ki, és ennek szabályairól is maguk rendelkezhettek. -ben megváltozott az elérhető maximum pontszám összege: 480 pont helyett 500 pont lett az elérhető. Ezt követően -ban megemelkedett az előírt minimumpontszám. Alapképzésben és en legkevesebb 240 pontot, felsőoktatási szakképzésben minimum 200 pontot kellett elérni a felvételhez. Az előző évben csak önköltséges formában meghirdetett gazdaságtudományi képzések, a jogász, az andragógia, a kommunikáció és médiatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok alapszakokon az állami ösztöndíjas képzések ponthatárait miniszteri rendelet rögzítette előre. Ettől az évtől kezdve limitálták az egy fő által benyújtható jelentkezések számát is: maximum 5 helyre lehetett jelentkezni. 2014-ben tovább emelkedett a felvételhez szükséges minimum pontszám: alapszakon és osztatlan en 260 pont, felsőoktatási szakképzésben 220 pont lett az elérendő. A jelentkezők és a felvettek számának alakulása A jelentkezői létszám csökkenése kisebb hullámzásokkal 2004 óta jellemzi a hazai felsőoktatást. Vizsgált időszakunkon belül a -es csúcsévhez képest is jól látható a jelentkezés volumenének mérséklődése. -ben az előző évi 78 százalékára, majd -ban ugyancsak az előző évi, -es adat 86 százalékára esett vissza a felsőoktatásba igyekvő jelentkezők száma. A 2014-es évben nem folytatódott a csökkenés, a létszám 11 százalékkal növekedett, megközelítve a két évvel korábbi értéket. A -es és -as létszámcsökkenésre számos magyarázatkísérlet született a demográfiai okoktól (az érettségiző korosztály abszolút számának visszaesése) kezdve a politikai, szakpolitikai változásokig (ösztöndíjas keretszámok csökkentése, illetve egyes területeken az ösztöndíjas helyek eltörlése, ösztöndíj-szerződés stb.), de valószínű, hogy kizárólagosan egyik sem ad magyarázatot a visszaesésre, abban valamennyi lehetséges indok kisebb-nagyobb mértékben szerepet játszott. A felsőoktatás egészét érintő bizonytalanságok szerepét mindenesetre jelzi a 2014-es évben ismét emelkedő jelentkezők létszáma a szakpolitikai változások nyugvópontra jutása pozitív hatást látszik kifejteni a jelentkezői hajlandóságra. 18 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 1. ábra. Jelentkezők és felvettek számának alakulása, 2014, általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint, munkarend és finanszírozási forma) 160 000 140 000 140 308 140 954 120 000 100 000 98 246 98 144 110 616 95 447 106 157 80 000 80 136 72 679 60 000 40 000 20 000 0 2014 jelentkezők felvettek Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Megjegyzés: A tanulmány készítésekor a 2014. évi általános eljárás még nem zárult le, így erre az évre vonatkozóan felvett adatok nem állnak rendelkezésre. A jelentkezői létszám csökkenését a felvettek létszámának csökkenése nem követte ugyanolyan mértékben; -ban a. évihez képest 82, 2014-ben a. évihez képest 90 százalékra esett csak vissza ennek eredményeként a bejutási arányszámok a jelzett években megemelkedtek. -ban a jelentkezők több mint 75 százaléka felvételt nyert, ez az arány az ezredfordulót követő időszakban (az általános felvételi eljárásokat nézve) mindössze egy évben, 2008-ban volt magasabb. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 19

2. ábra. A bejutási arány alakulása,., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint, munkarend és finanszírozási forma) 78,0 76,0 76,1 74,0 72,0 72,4 70,0 70,0 69,6 68,0 66,0 Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Jelentkezők és felvettek képzési szintek szerint Az első helyes jelentkezőket képzési szintek szerint vizsgálva láthatjuk, hogy az egyes képzési szinteket némileg eltérő mértékben érintette a jelentkezői létszám -es majd -as viszszaesése. Demográfiai, strukturális és szakpolitikai okokkal is magyarázható, hogy -ben a legerőteljesebben az ek terén jelentkezett csökkenés, míg a legstabilabbnak a ek jelentkezői létszáma bizonyult. -ban az átszervezett, és egyben felsőfokú szakképzéssé átnevezett szint, a korábbi szenvedte el a legnagyobb veszteséget, az ide irányuló első helyes jelentkezői létszám a megelőző évi adat 48,5 százalékára esett vissza. Nagy szerepet játszhatott a visszaesésben a felvételhez szükséges minimumpontszám 140-ről 200-ra történt emelése is. Az osztatlan tanárképzés bevezetése -ban lényegében elfedte az i szint jelentkezői létszámának -höz viszonyított csökkenését. 2014-ben nagyjából 1 800 fő első helyen osztatlan tanárképzésre jelentkezőt számolhattunk, ezek nélkül a szint jelentkezői létszáma mintegy 20 százalékkal alulmúlta a -es értéket. Érdekes, hogy -ban a re jelentkezők létszáma valamivel nagyobb arányban csökkent, mint az re jelentkezőké, annak ellenére, hogy az év szakpolitikai változásai a mesterszintet az i szintnél kisebb mértékben érintették. A 2014-es évi általános felvételi eljárás során a megelőző évhez képest valamennyi képzési szinten növekedett az első helyes jelentkezők száma. Alapképzésben és ben a létszám ismét megközelítette a -es értéket. A felsőoktatási szakképzésben -hoz képest relatíve jelentős emelkedést mutatott a létszám, de még mindig messze elmaradt a két évvel korábbitól. 20 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 3. ábra. Az első helyes jelentkezők számának alakulása képzési szintek szerint, 2014, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 100 000 96 902 95 867 80 000 60 000 72 990 64 656 69 773 40 000 20 000 0 10 788 8 488 24 130 10 231 9 354 25 502 7 534 8 246 21 846 8 258 3 660 18 861 9 756 5 030 2014 21 598 felsőfokú / felsőoktatási szakképzés Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Ha megvizsgáljuk az egyes képzési szintek részesedését az első helyes jelentkezőkből, illetve a felvettekből, azt látjuk, hogy míg az ek nagyjából mind a jelentkezők, mind a felvettek vonatkozásában ugyanakkora hányadot tesznek ki, addig a többi képzés súlya eltérő a két csoporton belül. Az ek és a ek az első helyes jelentkezők körében valamennyi vizsgált évben nagyobb részarányúak, mint a felvettek körében, míg a szakképzések épp fordítva működnek, az első helyes jelentkezőkön belüli részesedésükhöz képest nagyobb jelentőségűek a felvételt nyert hallgatói körben. 4. ábra. Az első helyes jelentkezők megoszlása képzési szintek szerint, 2014, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 69,1% 6,0% 7,7% 17,2% 2014 68,0% 6,6% 7,3% 18,1% 66,0% 67,8% 65,7% 6,8% 3,8% 7,5% 8,7% 19,7% 19,8% 4,7% 9,2% 20,4% felsőfokú / felsőoktatási szakképzés Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 21

5. ábra. A felvettek megoszlása képzési szintek szerint,, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 65,2% 12,3% 6,0% 16,5% 66,5% 68,4% 67,8% 11,3% 7,0% 6,3% 6,1% 6,3% 7,9% 16,2% 18,4% 18,0% felsőfokú / felsőoktatási szakképzés Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Ezek a számok jól mutatják az egyes szinteket érintő jelentkezői preferenciákat. A felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések jellemzően többedik helyes jelentkezésként funkcionálnak, az első helyes jelentkezői létszámok önmagukban történő elemzése tehát a felvetteken (tehát a tényleges képzésen) belüli súlyánál kisebbnek mutatja ezt a képzési szintet. A képzési szintekkel kapcsolatos jelentkezési stratégiák megismerését segíti, ha megnézzük az egyes képzési szintek első helyes bejutási arányát. Az első helyen re jelentkezők első helyre való bekerülésének esélye és között folyamatosan nőtt, az választása ezzel együtt nem jelenti a legbiztosabb jelentkezési megoldást, az első helyen re jelentkezők első helyes bejutása minden vizsgált évben alulmúlta a más struktúrájú t, és egy évet kivéve a felsőfokú/felsőoktatási szakképzést is. Nagyon érdekes az utóbbi szint első helyes bejutási arányának alakulása: -ben, -ben és -ban a legnagyobb, míg -ben a legkisebb első helyes bejutási arány jellemezte ezt a képzési szintet. 22 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 6. ábra. Az első helyes bejutási arány képzési szintenként,, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 80% 76,1 60% 40% 36,5 62,5 34,0 58,2 38,3 53,6 37,0 51,4 58,7 49,0 43,4 35,0 53,4 46,2 61,5 20% 0 felsőfokú / felsőoktatási szakképzés Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Ha megnézzük, mi történt az egyes képzési szintekre jelentkezőkkel, tehát milyen szintre vették fel őket, illetve felvették-e őket egyáltalán, azt látjuk, hogy komolyabb átjárás igazából csak az i szint és az i szint között létezik. A vizsgált években az első helyen ekre jelentkezők 10 18 százaléka végül valamilyen re nyert felvételt. Kisebb mértékű átjárás mutatkozik az ekről a szakképzések felé, de ez is csak -ben és -ben közelíti meg, vagy éri el az 5 százalékot. Az első helyen re jelentkezők 98 99 százaléka vagy bejut mesterszakra, vagy sehová nem kerül be ez az adat jól jelzi a különállását, a felsőoktatási struktúrában elfoglalt sajátos helyzetét. Nem ennyire magától értetődő, de ugyanilyen elkülönülést tapasztalunk a felsőfokú/felsőoktatási szakképzéseknél is, az első helyen ide jelentkezők ugyancsak 98 99 százalékára igaz, hogy vagy bekerülnek (valahányadik helyen) erre a képzési szintre, vagy kívül rekednek a felsőoktatáson, más képzési szintre nem első jelentkezési helyen szinte senki nem jut be közülük. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 23

7. ábra. Az egyes képzési szintekre jelentkezők felvételük képzési szintje szerint,, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező re jelentkező 0,7% 1,1% 17,7% 0,7% 0,1% 0,9% 16,4% 0,7% 0,2% 0,8% 2,8% 16,0% 0,5% 0,1% 0,7% 1,0% 10,6% 0,4% 1,4% 1,1% 0,4% 63,5% 52,0% 65,8% 65,3% 72,6% 0,4% re jelentkező 0,1% 0,7% 68,6% 30,2% 75,4% 66,5% 61,8% 67,2% 74,0% 51,8% 55,7% 58,8% 83,9% 65,9% 5,5% 4,8% 0,1% 2,1% 2,1% 0,2% 0,1% 0,3% 0,2% 28,8% 33,6% 0,2% 26,5% 0,2% 25,1% 45,1% 30,7% 31,8% 0,1% 24,7% 0,4% 0,1% 23,9% 29,1% 36,5% 31,5% 23,0% 23,4% 15,1% re felvett felsőfokú / felsőoktatási szakképzésre felvett re felvett re felvett nem felvett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. A legtöbb felvett hallgató az általa első helyen megjelölt képzésre jut be. Az első helyen felvettek aránya az összes felvetten belül -ig évente 60 százalék körül mozgott, azóta jelentősen megnőtt, -ban már 73 százalékot tett ki. Érdekes, hogy ezzel együtt a minden más jelentkezési helyen bejutottak felvetteken belüli aránya csökkent, tehát nem a sokadik helyes jelentkezési helyen bejutók, hanem általában véve a nem első helyen bejutók arányának csökkenéséről beszélhetünk. Az első helyen bejutók aránya a vizsgált években a re felvetteken belül a legmagasabb, minden évben meghaladja a 80, kivételével megközelíti a 90 százalékot. Az ellenpólust a felsőfokú/felsőoktatási szakképzések jelentik, itt az első helyen bejutottak aránya és között 50 százalék alatti volt, -ra 61 százalékra emelkedett, ami még mindig a legalacsonyabb értéknek számít az egyes képzési szintek viszonylatában. Fontos adalék a jelentkezési stratégiák szempontjából, hogy a harmadik 24 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között helyen bekerülők a teljes felvett csoporthoz viszonyítva minden évben mintegy kétszeresen felülreprezentáltak a szakképzéseken. 8. ábra. Az egyes képzési szintekre felvettek a felvétel alapjául szolgáló jelentkezésük sorszáma szerint,, általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 55,5% 22,1% 11,2% 11,2% 44,0% 23,0% 20,9% 12,0% 63,0% 21,7% 6,7% 8,6% 87,2% 9,2% 2,7% 0,9% összesen 59,8% 20,0% 10,7% 9,5% 56,5% 22,1% 10,8% 10,6% 45,6% 22,9% 19,5% 12,0% 63,7% 22,8% 6,0% 7,5% 82,9% 12,4% 3,6% 1,2% összesen 60,0% 20,7% 10,3% 9,0% 65,3% 18,3% 8,6% 7,8% 47,2% 23,0% 17,0% 12,8% 71,6% 15,3% 8,3% 4,8% 87,1% 9,1% 2,8% 1,0% összesen 68,4% 16,7% 8,1% 6,8% 70,6% 16,0% 7,3% 6,1% 61,3% 18,7% 13,2% 6,8% 66,8% 21,8% 6,2% 5,2% 7,6% 2,5% 89,3% 0,6% összesen 73,1% 15,1% 6,7% 5,1% első helyen második helyen harmadik helyen harmadik utáni helyen Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 25

Jelentkezők és felvettek munkarendek szerint A vizsgált időszakban a jelentkezők 70 75 százaléka első helyen nappali munkarendű képzésre szeretne bekerülni, 23 27 százalék pedig a levelező munkarendet preferálja. A további munkarendek, az esti és a távoktatás szerepe minden vizsgált évben elhanyagolható; az esti munkarend eltűnőben van a hazai felsőoktatásból, a távoktatás pedig sohasem tudott igazán meghonosodni Magyarországon. 9. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása munkarendek szerint, 2014, általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) 2014 70,8% 71,6% 75,1% nappali levelező esti távoktatás 27,4% 26,7% 23,3% 1,0% 0,9% 0,9% 0,8% 0,7% 0,9% 75,2% 23,2% 0,7% 0,9% 72,6% 25,8% 0,8% 0,8% Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. A hallgatók egyéni életstratégiáira, különböző élethelyzetére mutathat rá, hogy miért választják a nappali vagy a levelező munkarendet első helyen történő jelentkezésükkor, de strukturális, az egyes képzések, képzési területek meghirdetési sajátosságaiból fakadó okai is lehetnek ennek. Az első helyen megjelölt munkarendek képzési szintek szerinti különbségeit vizsgálva jól látható, hogy míg az ben, az ben és a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben a nappali munkarend egyértelműen dominál, addig a ben kiegyenlítettebb a két nagy munkarend első helyen való választásának aránya. 26 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 10. ábra. Első helyes jelentkezők képzési szintek és munkarendek szerint, 2014, általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) 2014 74,2% 23,5% 1,1% 1,2% 74,1% 25,2% 0,4% 0,2% 80,3% 19,7% 1,2% 51,4% 47,3% 74,9% 23,0% 0,9% 1,2% 76,1% 23,3% 0,3% 0,3% 80,6% 19,4% 1,3% 53,9% 44,8% 78,6% 19,5% 0,6% 1,4% 78,4% 21,0% 0,4% 0,3% 85,0% 15,0% 1,4% 58,4% 40,2% 77,9% 20,2% 0,6% 1,3% 73,1% 26,8% 0,1% 87,9% 12,0% 1,5% 60,7% 37,7% 75,3% 22,8% 0,7% 1,2% 67,6% 31,8% 0,5% 87,0% 12,9% 58,6% 39,8% 1,6% nappali levelező esti távoktatás Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az első helyen t, levelező képzést és távoktatást megjelölők többsége, ha nem is első helyen, de az általuk preferált munkarendre jut be. Az esti képzés esetében a jelentkezők nagyjából 50 százaléka tudja ténylegesen esti munkarenden megkezdeni tanulmányait, míg mintegy 40 százalékuk nem nyer felvételt ebben a jelentkezési stratégiák mellett a képzésmeghirdetések és a ténylegesen elinduló képzések közti eltérések következményét is láthatjuk. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az estit kivéve (amely alacsony első helyes jelentkezői létszámánál jelentéktelennek tekinthető) az egyes munkarendek között lényegében FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 27

nincs érdemi átjárás. Az egyes munkarendeket preferáló, de oda fel nem vett jelentkezők döntő többségét sehová nem veszik fel. A vizsgált években 600 1 300 fő körül alakul azok létszáma, akik sikertelen első helyes nappalis jelentkezésük helyett többedik helyen megjelölt levelezős képzésre nyertek felvételt. Az említett hallgatók, mint az a témával foglalkozó egyéb elemzésekből kiderül, elsősorban a legfiatalabb, 22 év alatti korosztályból kerülnek ki (Garai, 2014), a levelező képzés biztonsági választás -jellege, amely az adatok szerint a teljes jelentkezői populációra összességében nem jellemző, a legfiatalabbak körében játszik csak valamelyest szerepet. Ugyanez fordítva is igaz: a levelező munkarendet preferálók közül évente csak mintegy 300 400 fő jut be többedik helyen megjelölt nappali munkarendű képzésre. 11. ábra. Az egyes munkarendekre jelentkezők felvételük képzési szintje szerint,., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) nappali munkarendre jelentkező 69,12% 1,18% 0,06% 0,03% 29,60% levelező munkarendre jelentkező 1,22% 65,95% 0,36% 0,07% 32,40% 3,21% 1,17% esti munkarendre jelentkező 7,37% 49,42% 38,83% 0,33% távoktatás munkarendre jelentkező 1,47% 82,46% 15,74% nappali munkarendre jelentkező levelező munkarendre jelentkező nappali munkarendre jelentkező esti munkarendre jelentkező távoktatás munkarendre jelentkező levelező munkarendre jelentkező esti munkarendre jelentkező távoktatás munkarendre jelentkező nappali munkarendre jelentkező levelező munkarendre jelentkező esti munkarendre jelentkező távoktatás munkarendre jelentkező 1,23% 2,82% 5,65% 0,17% 1,18% 1,12% 3,96% 4,62% 2,13% 1,08% 2,27% 4,99% 0,47% 1,18% 68,15% 67,24% 50,00% 72,16% 68,10% 50,59% 76,61% 68,22% 55,82% 82,98% 75,51% 76,12% 1,31% 0,03% 0,05% 30,46% 0,06% 0,41% 31,06% 0,83% 40,70% 1,06% 0,03% 0,02% 26,72% 0,14% 0,08% 30,55% 0,26% 40,55% nappalira felvett levelezőre felvett estire felvett távoktatásra felvett nem felvett 15,67% 22,36% 0,88% 0,04% 0,02% 22,45% 0,25% 0,03% 30,42% 0,30% 36,61% 22,24% Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Az egyes munkarendekre felvetteket sikeres jelentkezésük sorszáma szerint vizsgálva látható, hogy a harmadik, illetve a többedik (harmadik utáni) helyen bekerült hallgatók a legnagyobb 28 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között részben a nappali munkarenden vannak jelen. és között nappalin 15 20 százalékos az arányuk, levelező munkarenden 10 12 százalék körüli, a két kis létszámú munkarenden ennél is alacsonyabb arányt tapasztalunk. Az első helyen felvettek az esti és a távoktatás munkarenden vannak a legtöbben ez a tény összefügg az ezekre a munkarendekre irányuló alacsony jelentkezői létszámokkal, de a levelező képzéseken is nagyobb arányban találunk első helyen felvetteket, mint a nappali munkarenddel indulókon. 12. ábra. Az egyes munkarendekre felvettek a felvétel alapjául szolgáló jelentkezésük sorszáma szerint,., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) osztatlan összesen osztatlan összesen osztatlan összesen osztatlan összesen 55,5% 22,1% 11,2% 11,2% 44,0% 23,0% 20,9% 12,0% 63,0% 21,7% 6,7% 8,6% 87,2% 9,2% 0,9% 2,7% 59,8% 20,0% 10,7% 9,5% 56,5% 45,6% 22,1% 10,8% 22,9% 19,5% 10,6% 12,0% 63,7% 22,8% 6,0% 7,5% 82,9% 60,0% 20,7% 65,3% 18,3% 12,4% 1,2% 3,6% 10,3% 9,0% 8,6% 7,8% 47,2% 23,0% 17,0% 12,8% 71,6% 15,3% 8,3% 4,8% 87,1% 9,1% 1,0% 2,8% 68,4% 16,7% 8,1% 6,8% 70,6% 16,0% 7,3% 6,1% 61,3% 18,7% 13,2% 6,8% 66,8% 21,8% 6,2% 5,2% 89,3% 7,6% 0,6% 2,5% 73,1% 15,1% 6,7% 5,1% első helyen második helyen harmadik helyen harmadik utáni helyen Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 29

Jelentkezők és felvettek finanszírozási forma szerint Bár a szakpolitikai döntések, beavatkozások a felsőoktatás rendszerébe az egyes képzési szintekre, illetve alkalmasint a munkarendekre irányuló jelentkezési volument is befolyásolhatják, a legerősebb hatásuk azonban egyértelműen a finanszírozási formákat illetően mutatkozik meg. A és közötti államilag támogatott keretszám-változások, majd a keretszámok eltörlésére vonatkozó döntés, továbbá az államilag támogatott/ösztöndíjas helyek területek, illetve szakok szerinti erős differenciálása alapvetően átalakították az első helyes jelentkezések finanszírozási formák szerinti megoszlását. 1 (Garai Kiss, ) 1. táblázat. Államilag támogatott/ösztöndíjas keretszámok változása képzési szintenként,. 39 770 40 610 27 150 12 500 10 000 3 500 2 930 2 840 2 420 19 600 19 600 n.a. Forrás: Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató,. Educatio Nonprofit Kft. A -es év ösztöndíjas keretszám-csökkentése nem csak a jelentkezők abszolút számát tekintve volt érezhető, hanem befolyásolta a jelentkezéseket is, amennyiben bizonyos képzési területek választása esetén nem tette lehetővé az ösztöndíjas forma választását. Az adatokon is jól látszik, hogy -ig az első helyen költségtérítéses képzést választók az összes jelentkező mintegy 13-14 százalékát tették ki, ez az abszolút számokat tekintve évi 17-18 ezer főt jelentett. -ben az első helyen ösztöndíjas képzést megjelölőké 35 ezer fővel csökkent, míg az önköltséges képzést választóké körülbelül négyezer fővel megnőtt. A -as év változásai ismét megnövelték az első helyen ösztöndíjas képzést megcélzók részarányát. Miközben a teljes jelentkezői létszám az előző évi 86 százalékára esett vissza, az első helyen ösztöndíjas képzést választóké -höz képest csak 91 százalékra csökkent. 1 A fi nanszírozási formák kapcsán egy terminológiai változás is történt. A szabályozás értelmében a -es évtől kezdődően a korábbi államilag támogatott képzéseket állami ösztöndíjas, míg a költségtérítéses képzéseket önköltséges képzéseknek nevezik. 30 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 13. ábra. Első helyes jelentkezők finanszírozási forma szerint, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és munkarend) 2014 79,2% 87,4% 86,9% államilag támogatott / állami ösztöndíjas 20,8% 12,6% 13,1% 83,8% 16,2% 86,5% 13,5% költségtérítéses / önköltséges Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az ösztöndíjas helyek számának csökkentése -ben az ezekre a helyekre irányuló jelentkezői versenyt is felerősítette. Látható, hogy a vizsgált évek közül -ben volt a legalacsonyabb az ösztöndíjas helyekre felvettek aránya; érdekes azonban, hogy ebben az évben sem emelkedett meg azok aránya, akik első helyen sikertelen önköltséges jelentkezésük helyett többedik helyen állami ösztöndíjas képzésre jutottak be, sőt, azoké sem, akik első helyen sikertelen ösztöndíjas helyre irányuló jelentkezésük helyett önköltséges finanszírozási formára kerültek be. Úgy tűnik, hogy bár az egyes finanszírozási formákra irányuló jelentkezések volumenét befolyásolják a finanszírozási formákat érintő szakpolitikai változások, az egyéni stratégiák mintázata nem alakul át különösebben. Az államilag támogatott/ösztöndíjas és költségtérítéses/önköltséges jelentkezéseket (sikeresen) kombináló jelentkezők arányát érdemben nem érintik. 14. ábra. Felvettek finanszírozási forma szerint,., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és munkarend) 69,8% 30,2% 68,3% 64,0% 31,7% 36,0% 74,5% 25,5% államilag támogatott / állami ösztöndíjas költségtérítéses / önköltséges Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 31

15. ábra. Az egyes finanszírozási formákra jelentkezők felvételük képzési szintje szerint,., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és munkarend) államilag támogatott 55,5% 13,0% 31,5% képzésre jelentkező 0,9% költségtérítéses képzésre jelentkező 76,9% 22,2% államilag támogatott képzésre jelentkező költségtérítéses képzésre jelentkező államilag támogatott képzésre jelentkező költségtérítéses képzésre jelentkező államilag támogatott képzésre jelentkező költségtérítéses képzésre jelentkező 0,8% 0,7% 1,9% 54,4% 58,2% 66,8% 77,0% 77,5% 71,1% 13,7% 12,5% 9,3% 31,9% 22,2% 29,2% 21,8% 23,9% 27,0% államilag támogatott / állami ösztöndíjas képzésre felvett költségtérítéses / önköltséges képzésre felvett nem felvett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Az első helyen megjelölt képzési szint és a finanszírozási forma összefüggéseit nézve is jól látható a -es évi hatás. Ebben az évben az be, az be irányuló viszonylag magas, 85 százalék feletti és a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésbe irányuló 95 százalék feletti államilag támogatott jelentkezési arány erősen visszaesett. -ban az ben már ismét a előttihez hasonló belső arányokat láthatunk, ezt azonban (akárcsak a korábban említett létszámváltozási sajátosságot) egy másik strukturális oknak, az osztatlan tanárképzés bevezetésének kell tulajdonítanunk. Látható ugyanakkor, hogy mivel a t nem érintették a szakpolitikai változások, így a be irányuló jelentkezések belső megoszlásában sincs különösebb változás, azok mintegy 90 százaléka vizsgált időszakunkban végig első helyen államilag támogatott/ösztöndíjas helyeket céloz meg. 32 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 16. ábra. Első helyes jelentkezők képzési szint és finanszírozási forma szerint, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend) 2014 86,9% 13,1% 96,4% 3,6% 83,8% 16,2% 88,2% 11,8% 85,8% 14,2% 95,3% 4,7% 83,0% 17,0% 89,6% 10,4% 75,3% 24,7% 88,8% 11,2% 74,3% 25,7% 90,9% 9,1% 81,7% 18,3% 86,0% 14,0% 86,2% 13,8% 89,6% 10,4% 84,7% 15,3% 88,8% 11,2% 91,3% 8,7% 87,7% 12,3% államilag támogatott / állami ösztöndíjas költségtérítéses / önköltséges Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Természetesen a képzési szinteken túl az egyes, a jelentkezésekben megjelölt munkarendek és a választott finanszírozási formák is szoros összefüggésben vannak egymással. Nappali munkarenden az első helyes jelentkezések csaknem kizárólag (a már többször is említett -es év kivételével) államilag támogatott/ösztöndíjas helyekre irányulnak, levelező és esti munkarendeken azonban 30-40 százalék az első helyen költségtérítéses/önköltséges képzést választók aránya, ez nagyrészt a képzések meghirdetésének sajátosságaiból, a levelező munkarendű meghirdetések finanszírozási formák szerinti megoszlásából fakadó jellemző. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 33

17. ábra. Első helyes jelentkezések munkarendek és finanszírozási formák szerint, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint) 2014 nappali 96% 4% levelező 68% 32% esti 68% 32% nappali 95% 5% levelező 67% 33% esti 69% 31% nappali 86% 14% levelező 61% 39% esti 64% 36% nappali 90% 10% levelező 68% 32% esti 62% 38% nappali 93% 7% levelező 73% 27% esti 70% 30% államilag támogatott / állami ösztöndíjas költségtérítéses / önköltséges Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Megjegyzés: távoktatás munkarendű képzések csak költségtérítéses/önköltséges formában indulhatnak. A jelentkezők és a felvettek szocio-demográfiai jellemzői A jelentkezők és a felvettek demográfiai hátterének bemutatásánál elsősorban a tendenciák szemléltetésére, valamint a demográfiai jellemzők és a felsőoktatás-struktúra összefüggéseinek ábrázolására törekszünk. Természetesen a szocio-demográfiai háttértényezők elemzése során meg kell említeni a jelentkezésben és a bejutásban megnyilvánuló esélykülönbségeket, az önkirekesztős, valamint az önszelekciós és szelekciós hatásokat (Róbert, 2000; Nyüsti, ), de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a felsőoktatási struktúrán belüli változásokat, a jelentkezési eljárásokat, a felsőoktatási rendszert érintő szabályozások átalakításának egyes társadalmi-demográfiai csoportokra (például idősebbek, nők, kistelepüléseken élők) gyakorolt manifeszt vagy látens hatásait sem. 34 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között Nemek és korcsoportok és 2014 között a felsőoktatásba bejutni szándékozók 53 55 százaléka nő. A női jelentkezők aránya a vizsgált években az első helyen ekre jelentkezők körében a legalacsonyabb, 52 54 százalékos, a többi képzési szinten 62 64 százalékos. 18. ábra. Első helyes jelentkezők nemek szerinti megoszlása képzési szintenként, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 2014 45,3% 54,7% 38,1% 61,9% 36,7% 63,3% 37,6% 62,4% 46,0% 54,0% 38,2% 61,8% 37,0% 63,0% 38,2% 61,8% 47,2% 52,8% 38,5% 61,5% 37,3% 62,7% 39,4% 60,6% 47,5% 52,5% 35,5% 64,5% 37,3% 62,7% 42,0% 58,0% 46,7% 53,3% 35,8% 64,2% 40,9% 59,1% 38,7% 61,3% férfi nő Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 35

Az egyes munkarendek közül az első helyen levelező munkarendre jelentkezők körében figyelhető meg a nők felülreprezentáltsága, arányuk a és 2014 közötti években rendre 4-5 százalékkal meghaladta az átlagot. Ha a finanszírozási formák szerint is megnézzük a jelentkezők nemek szerinti megoszlását, érdekes dolgot láthatunk. A nők részaránya, ha kevéssel is, de -ig az államilag támogatott képzésekre jelentkezőknél magasabb volt, mint a költségtérítéses képzéseknél. A -es évben az első helyen ösztöndíjas képzésre jelentkezőknél csökkent, az önköltséges képzésre jelentkezőknél viszont emelkedett a nők részaránya, és ezzel egyben a kettő közül az utóbbi arány lett a magasabb. 19. ábra. Első helyes jelentkezők nemek szerinti megoszlása finanszírozási formánként, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és munkarend) 2014 államilag támogatott 42,5% 57,5% költségtérítéses 45,7% 54,3% államilag támogatott 43,3% 56,7% költségtérítéses 44,5% 55,5% államilag támogatott 44,7% 55,3% költségtérítéses 42,8% 57,2% államilag támogatott 45,0% 55,0% költségtérítéses 45,5% 54,5% államilag támogatott 43,9% 56,1% költségtérítéses 46,8% 53,2% férfi nő Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. A felsőoktatás képzési struktúrájával kapcsolatban viszonylag ismert tény, hogy egyes képzési területeken férfi-, míg máshol inkább női dominancia mutatkozik. Az elmúlt évek első helyes jelentkezéseit megvizsgálva viszonylag jól elkülöníthetjük a női, illetve a férfi dominanciával jellemezhető képzési területeket. Előbbiek közé sorolhatjuk a bölcsészettudományt, a gazdaságtudományokat, az orvos- és egészségtudományt, a pedagógusképzést, a társadalomtudományt és kisebb mértékben a jogi, a művészet és a művészetközvetítés képzési területet, utóbbiak közé pedig az informatikát, a műszaki területet, és kisebb mértékű férfi felülreprezentáltsággal az agrárképzést, a közigazgatási, rendészeti és katonai területet, a sporttudományt és a természettudományt. A -es jelentkezési eljárásbeli változások, az állami 36 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között ösztöndíjas helyek számának egyes képzési területeken történt csökkentése a nemspecifikus jelentkezési stratégiákból fakadóan egyértelműen nagyobb mértékben érintette negatívan a női, mint a férfi jelentkezőket, előbbieket az önköltséges finanszírozási forma vállalása felé terelve. (Garai, ) 20. ábra. Első helyes jelentkezők nemek szerinti megoszlása képzési területenként,., általános felvételi eljárás. (Minden munkarend és finanszírozási forma) agrár képzési terület 52,2% 47,8% bölcsészettudomány képzési terület 25,8% 74,2% gazdaságtudományok képzési terület 39,3% 60,7% informatika képzési terület 85,9% 14,1% jogi képzési terület 35,0% 65,0% közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület 54,3% 45,7% műszaki képzési terület 78,0% 22,0% művészet képzési terület 38,6% 61,4% művészetközvetítés képzési terület 33,8% 66,2% orvos- és egészségtudomány képzési terület 22,0% 78,0% pedagógusképzés képzési terület 17,4% 82,6% sporttudomány képzési terület 58,0% 42,0% társadalomtudomány képzési terület 31,2% 68,8% természettudomány képzési terület 50,2% 49,8% összesen 44,7% 55,3% férfi nő Forrás: Jelentkezési és felvételi adatok,. Educatio Nonprofit Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 37

21. ábra. Első helyes jelentkezők nemek szerinti megoszlása képzési területenként, 2014., általános felvételi eljárás. (Minden munkarend és finanszírozási forma) agrár képzési terület 52,7% 47,3% bölcsészettudomány képzési terület 25,1% 74,9% gazdaságtudományok képzési terület 38,2% 61,8% informatika képzési terület 87,0% 13,0% jogi képzési terület 32,7% 67,3% közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület 55,0% 45,0% műszaki képzési terület 78,1% 21,9% művészet képzési terület 37,8% 62,2% művészetközvetítés képzési terület 33,9% 66,1% orvos- és egészségtudomány képzési terület 22,6% 77,4% pedagógusképzés képzési terület 19,5% 80,5% sporttudomány képzési terület 60,6% 39,4% társadalomtudomány képzési terület 32,4% 67,6% természettudomány képzési terület 51,8% 48,2% összesen 44,3% 55,7% férfi nő Forrás: Jelentkezési adatok, 2014. Educatio Nonprofit Kft. Az első helyes jelentkezők képzési szintek szerinti átlagéletkorát tekintve láthatjuk, hogy a vizsgált öt év során komolyabb változásra nem került sor, egyedül a felsőoktatási szakképzések első helyes jelentkezőinek körében fedezhetünk fel kisebb mértékű öregedést, -hez képest 2014-re itt nagyjából egy évvel nőtt az átlagéletkor. A ek értelemszerűen kilógnak a többi képzési szint közül, az ezekre pályázók 28 év körüli átlagéletkora jól jelzi, hogy a többi szinttől ebből a szempontból (is) teljesen eltérő jelentkezői körrel kell számolnunk. 2. táblázat. Első helyes jelentkezők átlagéletkora képzési szintenként, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 2014 22,5 22,5 22,1 22,2 22,6 22,8 23,0 22,7 22,9 23,7 osztatlan 22,1 22,2 21,7 21,4 21,5 28,1 28,1 27,9 27,5 28,0 összesen 23,5 23,5 23,2 23,2 23,6 38 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között Az átlagéletkorhoz képest részletesebb információkat kapunk a jelentkezők életkori csoportok szerinti megoszlását elemezve. Talán a legérdekesebb kérdés e tekintetben a legfiatalabb (a jelentkezéskor 21 éves, vagy annál fiatalabb) korosztály, illetve a 30 éves vagy annál idősebb csoport részesedése. Ha először a teljes jelentkezői kört vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a 21 év alattiak részaránya -hez képest 2014-re, ha nem is nagy mértékben, de visszaesett, míg a 30 éves vagy annál idősebb csoporté ugyancsak kis mértékben, de megnövekedett. Nagyon fontos látni a két köztes év, és jelentkezőinek életkori megoszlását. A már többször említett felsőoktatás-politikai változások ebben a két évben láthatóan az idősebb korosztályok tagjai számára fejtettek ki távoltartó hatást. A 30 évesek és idősebbek részaránya -hez képest -ra nagyjából másfél százalékponttal visszaesett, a jelentkezők korcsoportok szerinti megoszlása emiatt a fiatalabb generációk irányába tolódott el. A legfiatalabb korcsoport -es részarány-növekedését -tól aránycsökkenés követte, amely 2014-ben tovább folytatódott, olyannyira, hogy a legfiatalabbak részesedése a jelentkezők körében a vizsgált időszak utolsó évében vette fel a legalacsonyabb értéket. 22. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint, munkarend és finanszírozási forma) 2014 55,5% 19,8% 10,0% 54,4% 57,0% 56,4% 53,1% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett 20,7% 20,1% 9,9% 13,0% 20,6% 21,2% 10,6% 10,4% 11,7% 14,7% 14,3% 12,6% 14,0% Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az első helyes jelentkezők képzési szintek szerinti átlagéletkorának változásában érdekes különbségek figyelhetők meg. Alapképzésben a trend nagyjából megegyezik a teljes jelentkezői körben tapasztalhatóval, és az idősebb jelentkezők számarányának visszaesése miatt eltér a korábbi évektől, 2014 viszont már ismét a -eshez és -eshez hasonló mintázatot mutat. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 39

23. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint ben, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 2014 66,2% 13,8% 8,3% 66,1% 70,6% 69,4% 65,7% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett 14,0% 13,9% 12,2% 7,5% 9,5% 12,6% 8,7% 7,8% 9,0% 11,6% 11,2% Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben tapasztalható korcsoportonkénti arányváltozások már más jellegűek. A -es és -as év csak minimális elmozdulást hozott a fiatalabb korcsoportok irányába, 2014-ben viszont jelentős a fiatalabb generációk térvesztését mutató változás történt. Figyelemre méltó, hogy a 22 év alattiak részaránya -hoz képest öt, a 22 25 éveseké fél százalékkal visszaesett, ezzel szemben a 25 29 évesek és az ennél idősebbek aránya is mintegy három-három százalékkal növekedett. 9,9% 11,1% 24. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 2014 60,1% 20,6% 7,6% 58,6% 61,5% 59,8% 54,7% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett 19,1% 21,3% 19,5% 7,8% 11,0% 19,6% 12,0% 8,2% 9,2% 11,6% 11,5% 11,3% 14,2% Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az ek jelentkezői körében a -es és -as évben az hez hasonló korcsoportbeli változásokat tapasztalhatunk: megnőtt a legfiatalabbak részaránya. 2014-ben csak részlegesen állt vissza a korábbi helyzet, a legidősebb, 30 éves vagy idősebb csoport részesedése ugyanis tovább csökkent, a kiinduló, -es évhez képest már négy százalékos visszaesést könyvelhetünk el körükben. Az idősebb, harmincas vagy afeletti korosztályok jelentkezéstől való visszavonulása jól láthatóan elsősorban az eket érinti, ráadásul ezen a képzési szinten az utolsó évben sem történt őket érintően érdemi visszarendeződés. 40 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 25. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint ben, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 68,8% 13,3% 7,8% 10,2% 68,7% 12,5% 8,6% 9,9% 73,2% 11,5% 7,2% 7,5% 75,2% 11,8% 6,3% 6,6% 2014 73,9% 12,4% 7,2% 6,2% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. 26. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint ben, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 5,0% 47,0% 19,1% 28,6% 3,9% 3,7% 48,4% 50,0% 19,9% 20,4% 27,7% 26,1% 2014 3,3% 2,8% 52,1% 49,4% 21,0% 22,4% 23,5% 25,3% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az első helyes jelentkezők munkarendenkénti átlagéletkora az elmúlt években nem változott meg számottevően. Ez a mutató az első helyen nappali képzésre jelentkezők esetében és 2014 között mintegy tíz évvel alacsonyabb, mint a többi munkarend jelentkezőié. 3. táblázat. Első helyes jelentkezők átlagéletkora munkarendenként, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) 2014 nappali 20,6 20,8 20,8 20,8 20,9 levelező 30,4 30,6 30,7 30,8 31,0 esti 28,7 28,3 29,0 28,7 27,9 távoktatás 29,5 29,9 29,2 29,3 29,6 összesen 23,5 23,5 23,2 23,2 23,6 Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. Az átlagéletkortól eltérően az egyes munkarendekre jelentkezők életkori csoportok szerinti megoszlásában már megfigyelhetőek változások. A nappali munkarendre bejutni szándékozók körében az elmúlt öt évben mintegy négy és fél százalékkal visszaesett a legfiatalabb FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 41

korosztályok részaránya, a különbség pozitívumként, részesedés-növekedésként elsősorban a 25 29 évesek csoportjában jelentkezett. A levelező munkarend jelentkezőinek korcsoportmegoszlásában is látható hasonló tendencia, bár ennek volumene itt valamivel kisebb. 27. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint nappali munkarenden, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) 74,3% 20,1% 3,9% 1,5% 72,1% 72,4% 21,2% 20,5% 4,8% 1,7% 5,1% 2,0% 2014 71,8% 69,8% 20,9% 22,0% 5,4% 1,9% 6,3% 1,9% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. 28. ábra. Első helyes jelentkezők megoszlása életkori csoportok szerint levelező munkarenden, 2014., általános felvételi eljárások. (Minden képzési szint és finanszírozási forma) 2014 9,6% 19,6% 24,9% 45,8% 9,5% 19,1% 25,2% 46,2% 10,2% 18,8% 24,6% 46,4% 9,9% 19,2% 24,9% 46,0% 8,7% 19,1% 26,2% 46,0% 21 éves korig 22 24 25 29 30 és felett Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,., 2014. Educatio Nonprofi t Kft. A jelentkezők településtípusok szerint A felsőoktatásba jelentkezők állandó lakóhelyének településtípusok szerinti megoszlása vizsgált éveinkben nem mutat különösebb változást. A főváros a jelentkezők mintegy egyötödét adja, 23 24 százalékos a megyeszékhelyek, megyei jogú városok, illetve a községek részesedése, míg az egyéb, nem megyei jogú városokból érkezők a jelentkezők 31 32 százalékát képviselik. Minimális változást a községekből érkezők részarányának nagyjából egy százalékos csökkenése, és az egyéb városok jelentkezőinek közel hasonló arányú térnyerése jelent, ezek a különbségek azonban összességében semmiképpen sem tekinthetők jelentősnek. 42 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között 29. ábra. Az első helyes jelentkezők településtípusok szerinti megoszlása,. (Minden képzési szint, munkarend és finanszírozási forma) 19,2% 23,7% 30,7% 24,5% 1,9% 19,1% 23,8% 31,4% 23,7% 2,0% 19,4% 23,4% 31,6% 23,6% 2,2% 19,6% 23,5% 31,5% 23,2% 2,2% főváros megyeszékhely város község külföld Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Az első helyes jelentkezők lakóhelyére fókuszálva a település típusának képzési szintenkénti vizsgálatakor érdekes különbséget találunk a felsőfokú/felsőoktatási szakképzés és a többi képzési szint között. Az első helyen szakképzéseket megjelölők között a fővárosiak messze alulreprezentáltak a teljes jelentkezői körhöz képest, mindössze a szint jelentkezőinek egytizedét teszik ki; a községekből érkezők részaránya ezzel szemben lényegesen magasabb, mint a többi szinten, meghaladja a 30 százalékot is. 30. ábra. Az első helyes jelentkezők településtípusok szerinti megoszlása ben,. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 19,3% 22,7% 31,0% 25,1% 1,9% 19,2% 22,8% 31,7% 24,3% 1,9% 19,2% 22,5% 31,9% 24,4% 2,1% 19,3% 22,5% 32,0% 24,1% 2,1% főváros megyeszékhely város község külföld Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. 31. ábra. Az első helyes jelentkezők településtípusok szerinti megoszlása felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben,. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 10,5% 22,3% 33,7% 32,7% 0,9% 10,7% 22,2% 35,6% 30,7% 0,8% 10,3% 21,4% 35,9% 31,5% 0,9% 11,7% 21,9% 34,9% 30,6% 0,8% főváros megyeszékhely város község külföld Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 43

Az eken és a eken ellenkező eltolódást vehetünk észre: a fővárosiak kismértékben felül-, a községi lakosok nagymértékben alulreprezentáltak ezen a két képzési szinten. Az állandó lakhely szerinti településhierarchiát a társadalmi presztízs egy lehetséges mutatójaként értelmezve az adatokból az osztatlan és a ek jelentkezőinek relatíve magasabb, míg a szakképzések jelentkezőinek relatíve alacsonyabb társadalmi státusára következtethetünk. 32. ábra. Az első helyes jelentkezők településtípusok szerinti megoszlása ben,. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 22,6% 25,7% 28,4% 20,7% 21,8% 26,0% 28,4% 20,7% 21,4% 26,3% 29,5% 19,6% 21,4% 26,7% 29,2% 20,7% főváros megyeszékhely város község Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. 33. ábra. Az első helyes jelentkezők településtípusok szerinti megoszlása ben,. (Minden munkarend és finanszírozási forma) 20,2% 27,5% 29,4% 20,7% 2,0% 20,6% 27,4% 30,0% 19,8% 2,3% 22,2% 25,8% 29,7% 19,6% 2,7% 21,7% 26,1% 29,8% 19,7% 2,6% főváros megyeszékhely város község külföld Forrás: Jelentkezési és felvett adatok,.,.,.,. Educatio Nonprofit Kft. Ha megvizsgáljuk az első helyes jelentkezők lakóhelyének településtípusok szerinti megoszlását az egyes képzési területek vonatkozásában is, további érdekességeket állapíthatunk meg. A különböző lehetséges presztízsszempontokat figyelembe véve magas presztízsűnek számító területek legtöbbjén, így a művészet, a gazdaságtudomány, a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány terén kisebb-nagyobb fővárosi felülreprezentáltság figyelhető meg. A községekből érkezők részaránya ezzel szemben az agrár, a közigazgatási, rendészeti és katonai, és kisebb mértékben a pedagógusképzés területeken mutat felülreprezentáltságot. 44 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

A felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak alakulása és 2014 között Összegzés Tanulmányunkban áttekintettük a felsőoktatási jelentkezések tendenciáinak utáni alakulását, a jelentkezések belső struktúráját, szocio-demográfiai vonatkozásait. Az elmúlt évek számos változást hoztak a felvételi eljárás, a felsőoktatás-struktúra szabályozásával kapcsolatban, többször változtak a felsőoktatásba, annak különböző szintjeire történő belépés feltételei, átszerveződött a felsőoktatási képzések finanszírozás-struktúrája, ennek eredményeként másképp alakultak a képzésekhez való hozzáférések esélyei. Az ilyen horderejű változások értelemszerűen kihatással vannak a jelentkezési hajlandóságra, a különböző hátterű csoportok bevonódására, esetleges jelentkezési stratégiáira. A szabályozások átalakítása a manifeszt hatások mellett számos látens hatással is jár. Látható, hogy a felsőoktatási jelentkezéseket, illetve felsőoktatási struktúrát érintő szabályozások megreformálása nem egyformán érinti a társadalom különböző csoportjait. A -es és - as években komolyabb jelentkezői létszámcsökkenést tapasztalhattunk. A létszámcsökkenés fő okát, mint azt adataink alapján láthattuk, elsősorban az idősebb korosztályok jelentkezéstől való távolmaradása idézte elő. A legidősebb korosztály mellett a legfiatalabbak részaránya is változik, a 2014-es évben vizsgált időszakunkat tekintve a legalacsonyabb értéket vette fel. Elmozdul az egyes képzési szintek népszerűsége, illetve jelentkezőik belső demográfiai megoszlása is. A vizsgált öt évben a ből felsőoktatási szakképzéssé átnevezett, struktúráját tekintve is átalakított képzési szint szenvedte el a legnagyobb létszámvesztést, emellett jelentkezőinek korcsoportonkénti megoszlásában is jelentős változások következtek be a fiatalok helyett az idősebb korosztályok felé tolódott el a jelentkezők megoszlása. Az eken ezzel ellentétben a legidősebb, 30 éves vagy annál idősebb korcsoport térvesztését, és a fiatalok részarányának növekedését látjuk. Hivatkozások Bódi E. Garai O. (): Előnybenrészesítés a felsőoktatási felvételi eljárásban. Felsőoktatási Műhely, /1. Bódi E. Kiss L. (): Mesterképzések. Felsőoktatási Műhely, /1. Farkas É. (2009): A helyzete a hazai oktatási rendszerben. In: Fehérvári A. Kocsis M. (szerk.): Felsőfokú? Szakképzés? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. Fábri I. (2007): Szakok rangsora a hazai felsőoktatás legnépszerűbb képzései. Felsőoktatási Műhely, 2007/1. Fábri I. (2008): Kik tanulnak tovább? Felsőoktatási Műhely, 2008/2. Fábri I. (): A hazai felsőoktatási jelentkezések fontosabb összefüggései. In: Felsőoktatási jelentkezések,. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Garai O. (): A nők felvételi jelentkezéseinek sajátosságai esélylatolgatás a felvételi eljárás -es változásai nyomán. Felsőoktatási Műhely, /2. FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 45

Garai O. Kiss L. (): Államilag támogatott és költségtérítéses képzések jelentkezői számok, jelentkezési stratégiák. Felsőoktatási Műhely, /1. Imre A. Híves T. (): A középfokú oktatás szerkezeti változásai és az érettségivel kilépők. Felsőoktatási jelentkezések,. Felsőoktatási Műhely Füzetek 1. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Kasza G. (): Lakóhely és intézményválasztás. A felsőoktatási jelentkezések területi jellemzői kilenc szak esetében (2006 ). Felsőoktatási Műhely, /3. Kasza G. Kovács B. (2007): Honnan hová? A felsőoktatási felvételi jelentkezések területi jellegzetességei kilenc alapszak esetében (2006, 2007). Felsőoktatási Műhely, 2007/1. Kiss L. (a): Alacsony státuszú szakok az ben. In: Garai O. Veroszta Zs. (szerk.): Frissdiplomások. Bp.,. Educatio Nonprofit Kft. Kiss L. (b): Hátrányos helyzetű régiókból érkezők felsőoktatási jelentkezési stratégiái. Felsőoktatási Műhely, /2. Kiss P. (2008): Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén. Felsőoktatási Műhely, 2008/2. Kozák K. (): A felsőoktatási továbbtanulás demográfiai vonatkozásai. Felsőoktatási jelentkezések,. Felsőoktatási Műhely Füzetek, 1. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Nyüsti Sz. (): Jelentkezni vagy nem jelentkezni? A felsőfokú továbbtanulás során észlelt önkirekesztés és annak háttere. Felsőoktatási Műhely, /4. Nyüsti Sz. Ceglédi T. (): Vándorló diplomások, diplomáért vándorlók. In: Garai O. Veroszta Zs. (szerk.): Frissdiplomások. Bp.,. Educatio Nonprofit Kft. Róbert P. (2000): Bővülő felsőoktatás: Ki jut be? Educatio, 2000/1. Szemerszki M. (a): A felsőoktatásba jelentkezők jellemzői. In: Szemerszki Marianna (szerk.): Az érettségitől a ig. Továbbtanulás és szelekció. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Szemerszki M. (b): A felsőfokú képzésbe belépők társadalmi háttere, iskolai életútja, a középfokú oktatás főbb sajátosságai. In: Szemerszki M. (szerk.): Az érettségitől a ig. Továbbtanulás és szelekció. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Veroszta Zs. (2008): A bekerülési esélyek időbeni alakulása. Felsőoktatási Műhely, 2008/2. Veroszta Zs. (): Az idősebb korosztály jelentkezési tendenciái. Felsőoktatási jelentkezések,. Felsőoktatási Műhely Füzetek, 1. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Veroszta Zs. (): A felsőoktatás különböző szintjeire felvettek jellemzői. In: Szemerszki M. (szerk.): Az érettségitől a ig. Továbbtanulás és szelekció. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Veroszta Zs. (): A ig juttató erők. A felsőoktatási bachelor/master átmenet szelekciós tényezőinek feltárása. In: Garai O. Veroszta Zs. (szerk.): Frissdiplomások. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 46 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY