Beszámolóa Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat munkájáról Répcelak város ellátási területén 2011. év Tisztelt Képviselõ testület! 1. Az alapellátás biztosításának módja A gyermekek védelmérõl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 40. (1) értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása a települési önkormányzatok feladata. Répcelak városban a jogszabályban elõírt szolgáltatást 2011. évben a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének szakmai egysége biztosította. A gyermekjóléti szolgálat területi irodája látta el Répcelak mellett a következõ településeket: Csánig, Jákfa, Nick, Ölbõ, Pósfa, Szeleste, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vasegerszeg. A gyermekvédelmi törvény a gyermek jogaként fogalmazza meg, hogy segítséget kapjon a fejlõdését veszélyeztetõ helyzet elhárításához, illetve védelemben részesüljön a fejlõdésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen, továbbá a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal -, elhanyagolással és az információs ártalommal szemben. A gyermeknek joga van, hogy segítséget kapjon a saját családjában történõ neveléséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenysége a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történõ nevelkedésének elõsegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelõzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermekek visszahelyezését szolgálja. A szolgáltatás biztosítása során a hangsúly a veszélyes tényezõk csökkentésén és a család erõsségeire való alapozáson, a családi egység megõrzésén van. A családgondozó veszélyeztetettnek minõsíti azt a gyermeket vagy fiatalt, akinek testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi-, és szociális fejlõdését a szülõ vagy a gondozó környezet nem biztosítja. A Gyvt. megfogalmazza a gyermekek védelmének rendszerét és szabályozza a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, feltételeit, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat. 1
2. Területi adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult Répcelakon 46 fõ. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 53 gyermek részesült. A családgondozó minden szerdán és pénteken 8-16 óráig, kedden 12-16 óráig Répcelak, Bartók B. u. 55. szám alatt tartja fogadóóráját. A többi településen hetente, kéthetente 1 alkalommal illetve - szükség szerint - a polgármesteri hivatalokban fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadási idõben családlátogatások is zajlanak. Családlátogatás 372 alkalommal történt. 2011. évben 62 fõszámon 785 alszámon került sor iktatásra. 2011. évben az ellátottak száma a következõképpen alakult: Répcelaki területi iroda Ellátási forma Alapellátott Védelembe Ideiglenes Átmeneti Családgondozás Település gyermekek száma vétel alatt álló gyermekek száma hatályú elhelyezés nevelés Csánig 4 0 0 0 3 Jákfa 2 0 0 2 2 Nick 5 1 0 0 2 Ölbõ 5 1 0 0 3 Pósfa 4 4 0 2 5 Répcelak 8 7 0 2 5 Szeleste 6 1 0 0 3 Uraiújfalu 4 0 0 0 4 Vámoscsalád 0 0 0 0 0 Vasegerszeg 2 0 0 0 2 Összesen 40 14 0 6 29 A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma a répcelaki mikrokörzetben 89 gyermek. 2
Répcelakon alapellátás keretében 8 gyermeket gondozott a szolgálat, védelembe vétel alatt 7 gyermek állt. Családgondozás 5 család esetében volt szükséges. Az ellátási területen az idei évben gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére nem került sor. A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása az egyik legnehezebb feladata a családgondozásnak. Az átmeneti nevelésbe vétel hátterében különbözõ okok állnak a szülõk felelõtlen életmódja, a kiskorú veszélyeztetése, elhanyagolása, deviáns magatartás. Ezeknél a családoknál elsõdleges feladat a szülõ-gyermek kapcsolat melegen tartása, eltávolodásuk megakadályozása, valamint a szülõt ismét alkalmassá tenni a szülõi kötelességek és feladatok ellátására. A Sárvári Kistérségi Munkaszervezet Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat Répcelaki területi iroda gondozási eseteinek száma 2007-2011. év 3
A Répcelaki területi iroda szakmai tevékenységének adatai (tárgyév) Megnevezés Szakmai tevékenységek száma Ellátott gyermekek száma (halmozott adat) Információnyújtás 117 63 Segítõ beszélgetés 54 42 Tanácsadás 126 31 Hivatalos ügyekben való közremûködés 120 56 Családlátogatás 372 91 Közvetítés más szolgáltatásba 6 6 Elsõ védelembe vételi tárgyaláson való részvétel 2 2 Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel átmeneti 0 0 nevelésbe vétel Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 8 12 védelembe vétel Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való 0 0 részvétel Szakmaközi megbeszélés 6 - Esetkonferencia 7 12 Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 0 0 Adományozás 38 60 Szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya 4 4 gondozása Összesen 860 375 3. Jellemzõ problémák Kapcsolattartási problémák miatt egyre több család került a szolgálat látókörébe; tanácsadás, információnyújtás, segítõ beszélgetés miatt is keresték fel a gyermekjóléti szolgálat munkatársát. A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális válsághelyzetben 4
lévõ várandós anya gondozása is. Az elmúlt évben négy esetben kapott jelzést a családgondozó válsághelyzetben lévõ várandós anyáról. A családgondozás történhet: - önkéntes megkeresésre, - jelzõrendszer által küldött jelzésre, - együttmûködésre kötelezés során: védelembe vétel esetén, szakellátásban lévõ gyermek családjával. A tapasztalatok azt igazolják, hogy napjainkban a családok legjellemzõbb gondjai: a megélhetési és gyermeknevelési problémák, a munkanélküliség, a pénzbeosztás, rangsorolás hiánya; a szülõi elhanyagolás, családi konfliktus, a szülõk életvitele, agresszivitása, szenvedélybetegsége. Hatósági intézkedés leggyakrabban elhanyagolás, a gyermek magatartása és a szülõk együttmûködésének hiánya miatt szükséges. Alapellátásra különbözõ okok miatt került sor: - tanköteles kiskorú igazolatlan hiányzása, - magatartási problémák, - csavargás, rossz baráti társaság, - szülõk életvitelébõl adódó problémák, - alacsony jövedelmi viszonyok, megoldatlan lakáshelyzet, - gyermek elhanyagolása, - családon belüli konfliktusok, bántalmazás. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (tárgyév) Megnevezés Kezelt problémák száma Ellátott gyermekek száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggõ stb.) 56 9 Gyermeknevelési 45 4 Gyermekintézménybe való beilleszkedési 1 0 nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar 20 1 Családi konfliktus 20 7 Szülõk vagy a család életvitele 33 7 5
Szülõi elhanyagolás 53 31 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, 2 0 lelki) Fogyatékosság, retardáció 0 0 Szenvedélybetegségek 2 1 Összesen 232 51 A gyermekjóléti szolgálat a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében korrekciós tevékenységet folytat: családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezõ mûködési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4. A szolgálat egyéb tevékenysége A gyermekjóléti szolgálat közvetítéssel segíti elõ a gyermek és családtagja hozzájutását azokhoz a lehetõségekhez, amelyeket nem a szolgálat végez. Ennek függvényében tájékoztatást ad a gyermeknek és szülõjének az õket megilletõ jogokról, támogatásokról, ellátásokról. Szükség esetén szolgálatunk kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét és felhívja a családok figyelmét a különbözõ szaktanácsadások (jogi, pszichológiai, pedagógiai) lehetõségeire, azok céljaira, feltételeire, a hozzájutás módjára, és hivatalos ügyek intézésében is segítséget nyújt. Segítjük az optimális életvezetést a gyermek és családja vonatkozásában, ha kell, szakemberek együttes munkájának szervezésével. A szolgáltatás során a következõ tevékenységek történtek: - információnyújtás - konfliktuskezelés - életvezetési tanácsadás - esetmegbeszélés - hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás - mentálhigiénés támogatás 6
- szükség esetén külsõ szakemberhez irányítás - válás esetén kapcsolattartás elõsegítése - családlátogatás, segítõ beszélgetés. A segítségnyújtás elsõdleges módját az alapellátásban történõ családgondozás jelenti. A családgondozás a segítõ kapcsolatra épül. A család gondozásának filozófiája, hogy a gyermek jólétét akkor szolgáljuk a legjobban, ha megerõsítjük a családot, mint egységet. A család segítése, gondozása tervezett tevékenység. A családgondozás hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem egy komplex tevékenység, mely a család problémamegoldásának javítását szolgálja. A tevékenység széles körû, de a megoldásban a kis lépések elve érvényesül. A védelembe vétel javaslatára, magára a védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem lehet: a gyermek körül a problémák tovább súlyosbodtak, veszélyeztetettsége fennáll, a szülõ és/ vagy a gyermek nem együttmûködõ. A védelembe vétel egyes eseteiben több éven át fenntartott intézkedés, amelynek oka az elõzõekben említett együttmûködés hiányosságán alapszik, hiszen a fennálló problémát közösen kellene megoldani, a szülõ és a gyermek aktív közremûködésével. Szolgálatunk a gyermekek számára szabadidõs programokat szervez, amelyek keretében a közösségi normák elsajátítására, a morális készségek és a vizuális gondolkodás elmélyítésére, az együttmûködési készség, a kompetencia és motiváció fokozására helyezi a hangsúlyt. A szervezett táborok felüdülést, emocionális, közösségi élményeket, kapcsolatteremtési lehetõséget nyújtottak a gyermekeknek, a játékon keresztül neveltek az egészséges életre, a szabadidõ hasznos eltöltésére. A szolgálat prevenciós tevékenység keretében igény szerint szervez játszóházi foglalkozásokat, nyári napközit, nyári korrepetálást, alkoholellenes fórumot. A gyermekjóléti szolgálat 2011. június augusztus hónapban nyári napközis játszóházat szervezett 5 községben. Együttes cél volt a színes programokkal teli gyermekfelügyelet biztosítása és a prevenció. A répcelaki körzetben 5 helyszínen összesen több mint százötven, 3-14 éves korú gyermek vett részt a szünidei programokon. A sárvári kistérség területén 10 helyszínen kétszáznál több diák kapcsolódhatott ki. Napjainkban nagyon fontos, hogy mivel és hogyan tölti az ifjúság a szabadidejét, mert ez visszahat a gyermekre, alakítja személyiségét és önmegvalósításának szerves része. 7
Tapasztalatok szerint kikapcsolódásként a fiatal generáció a tömegkommunikáció által kínált kultúra azon mûsorait követi, amik nem biztos, hogy megfelelõ hatást váltanak ki a szocializáció során. A gyermekek szabadidõs tevékenységének szervezése egyre fontosabb feladat, hiszen a televízió és a számítógépes idõtöltések határozzák meg napjaikat. A játékok során az egyes érzékszervek fejlesztésére, új készségek, szokások, erkölcsi tulajdonságok elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. A közösségi normák gyakorlására, baráti kapcsolatok kialakítására is alkalom nyílott. 5. A jelzõrendszer tagjaival való együttmûködés A gyermekjóléti szolgáltatás alapvetõ prevenciós feladata az észlelõ- és jelzõrendszer mûködésének biztosítása. A gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszéléseket, szakmaközi egyeztetéseket tart a jelzõrendszer tagjaival és felkérésre környezettanulmányt készít. A törvényben elõírt és meghatározott dokumentációt, helyzetértékelést elkészíti, illetve rögzíti. Az észlelõ- és jelzõrendszer tagjaival (háziorvos, védõnõk, óvoda és iskola gyermekvédelmi felelõsei, pedagógiai szakszolgálat, rendõrség) a kapcsolattartás folyamatos. A jelzõrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetõ ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elõidézett súlyos veszélyeztetõ magatartása esetén. A jelzési vagy együttmûködési kötelezettség elmulasztása esetén fegyelmi felelõsségre vonásra is sor kerülhet. A jelzõrendszer által küldött jelzések száma a répcelaki mikrokörzetben Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató 16 - Ebbõl védõnõi jelzés 13 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 6 Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók 0 Átmeneti gondozást biztosítók 0 Menekülteket befogadó állomás, átmenti szállása 0 8
Közoktatási intézmény 20 Rendõrség 2 Ügyészség, bíróság 0 Pártfogó felügyelet 2 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 0 Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó 0 szervezet Állampolgár 0 Önkormányzat, jegyzõ, gyámhivatal 5 Összesen 51 A veszélyeztetettség észlelésérõl egyre több jelzés érkezik. Az együttmûködés egyik formája a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi megbeszélés, melyen a jelzõrendszeri tagok megjelenésére számítunk. A szolgálat munkáját a város jegyzõje, aljegyzõje és a polgármesteri hivatal nagymértékben segíti, összefogásunk a gyermekek, családok érdekében történik. 6. Jogszabályi változások A családok jelentõs része küzd sajnos anyagi problémákkal, ezek részben a munkába állás nehézségeibõl, részben a családok pénzbeosztási problémáiból adódnak. Az elmúlt évek jogszabályi változásai igyekeznek ezeket a nehézségeket kezelni, a családok anyagi támogatására újabb lehetõségek nyílnak és a jogalkotók igyekeznek oly módon megalkotni a rendelkezéseket, hogy a támogatások valóban a gyermekekhez jussanak el, célzottan, a valódi szükségletek kielégítésére. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (Cst.), valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlõdésének elõsegítése. Ennek értelmében a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. (Cst. II. fejezet, 6. (1) bek.) 9
Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyûlik 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelzi a jegyzõi gyámhatóságnak és értesíti a jegyzõ mellett a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követõen a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztetõ és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Az oktatási intézmény igazgatójának elsõ ízben 10 óra igazolatlan mulasztását követõen kell jelzéssel élnie a gyámhatóság felé. A gyámhatóságnak végzést kell hoznia, melyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatásra jogosultat, hogy a tanévben az ötvenedik igazolatlanul mulasztott kötelezõ tanórai foglalkozást követõen elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, mely a támogatás teljes részét érinti, valamint a gyermeket védelembe veszi. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a gyermek veszélyeztetettsége, iskolai mulasztása, a szülõk elhanyagoló magatartásából következnek és a probléma alapellátás keretében nem megszüntethetõ, a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi a gyermek védelembe vételét, egyidejûleg javaslatot tehet a családi pótlék természetbeni formában történõ folyósítására. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyûlik, a jegyzõi gyámhatóság az iskola jelzése alapján felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzõnek e körben mérlegelési lehetõsége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése esetén a gyermek után járó iskoláztatási támogatást a települési önkormányzat részére a Magyar Államkincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja át a kincstár és nem a szülõnek. Az iskoláztatási támogatás felhasználásáról a jegyzõi gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Egy eseti gondnok egyidejûleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában láthatja el feladatait. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése mellett továbbra is megmarad a családi pótlék természetbeni formában történõ nyújtása a következõ esetekben: nem tanköteles gyermek elhanyagolása tanköteles gyermeknek az iskolába nem járáson túli egyéb elhanyagolása (nem megfelelõ ruháztatása, étkeztetése stb.) 10
A családi pótlék természetbeni formában történõ biztosítását szintén módosította a törvény a következõknek megfelelõen: nem 1 évre, hanem legfeljebb 6 hónapra lehet elrendelni a természetbeni nyújtást nem a családi pótlék legfeljebb 50%-át, hanem kötelezõen a teljes összegét kell természetben nyújtani. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése határozatlan idõre történik. Háromhavonként (3 tanítási hónapot magában foglaló idõszakonként) és a tanév végét követõen azonban a jegyzõi gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendezõdött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. A jegyzõi gyámhatóság csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a felülvizsgálattal érintett idõszakban a gyermek a tankötelezettségét teljesítette. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének idõtartama alatt az iskoláztatási támogatás egy eset kivételével a családtámogatási folyószámlán gyûlik. A felfüggesztés megszüntetésekor az összegyûlt iskoláztatási támogatás az eseti gondnok közremûködésével természetben kerül a gyermek számára biztosításra. A természetbeni juttatást ekkor sem egyszerre, hanem a felfüggesztés idõtartamával megegyezõ számú hónapra elosztva, részletekben kell nyújtani. A kivételes, egyedi esetet a legrászorultabb, azaz rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ gyermekek jelentik. Ha rájuk tekintettel állapították meg az iskoláztatási támogatást, számukra a felfüggesztés idõtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani. Az iskoláztatási támogatás megszüntetését követõen a gyermek védelembe vételét még legalább a felfüggesztés idejével megegyezõ idõtartamig, de legkésõbb a nagykorúság eléréséig fenn kell tartani, megelõzendõ az újbóli tankötelezettség-mulasztást. 7. Családgondozással kapcsolatos tapasztalatok A leggyakoribb veszélyeztetõ tényezõ a településeken az anyagi (megélhetéssel-lakhatással összefüggõ) problémák folyamatos jelenléte. Szintén jelen van a szülõk életvitelébõl adódó veszélyeztetettség, melyhez szorosan kapcsolódik a gyermek nevelésének elhanyagolása, a számonkérés, az ellenõrzés és követelmények nélküli elnézõ szülõi magatartás. A munkanélküliség, az állandósult eltartottság nemcsak anyagi hátrányokkal, hanem erkölcsi és pszichikai leépüléssel is együtt jár. Családi konfliktusok, életviteli, gyermeknevelési problémák jelentkeznek, melyek a többségi társadalmi normáktól és szabályoktól eltérõ magatartást eredményeznek, illetve viselkedési mintaként állnak a gyermekek, fiatalok elõtt. 11
A személyes kapcsolattartás során fenti problémák formálására, megoldására hívjuk fel a figyelmet, és beszéljük meg az áthidaláshoz vezetõ lehetõségeket. A félévenkénti felülvizsgálat során, ha az esetek többségben nem tapasztaltunk tartós javulást a probléma megszüntetésére vonatkozóan, további félévre meghosszabbodik az alapellátás. A gyermekvédelmi prevenciós elképzelések megvalósításához azonban minden esetben szükség van a szülõ együttmûködésére is, melynek hiánya sok esetben az erõfeszítések ellenére is eredménytelenséghez vezet. Sajnos éppen azok a szülõk nem együttmûködõk, akiknek a gyermekeikkel gondok vannak (pl. távolmaradás szülõi értekezletrõl). A kliensek többsége a megfelelõ törvényismeret és információ hiányában a jogait hangsúlyozza a kötelesség és felelõsségtudat felvállalása nélkül. 8. Jövõre vonatkozó célok meghatározása A családgondozói tevékenység során a jogok és kötelességek helyes arányára, és az együttélési szabályok, az általános normák betartásának tudatosítására törekszik a családgondozó. A családgondozás módja és formája a gyermek veszélyeztetettségének mértékétõl függ, és a családban történõ nevelési hiányosságok, problémák megszüntetésére, illetve a megelõzésre irányul, melynek önkéntes együttmûködés az alapja. A prevencióra helyezzük a hangsúlyt és szeretnénk megadni minden segítséget a hozzánk forduló családoknak. Karitatív tevékenység keretében, a rászorulók számára ruhaadományokat juttattunk el, élelmiszeradományt, játék- és könyvadományt osztottunk, amivel továbbra is támogatom a segítségre szorulókat. Munkámat eredményesen szeretném végezni, ezért fontos a részvétel a szakmai tanácskozásokon, konferenciákon, tanfolyamokon. A 2011-es évben több alkalommal vettem részt továbbképzésen, ezáltal bõvíthettem szakmai ismereteimet. Fontosnak tartom a szociális kompetenciánk fejlesztését, hogy érzékenyek legyünk a szociális munka iránt. A gyermek és ifjú korosztály kapcsolati és szociális problémáinak korai felismerésére törekedjünk- minõsítés, meg- és elítélés nélkül. Úgy gondolom, hogy a folyamatos önképzés révén a hozzám fordulók igényeit és lehetõségeit jobban megismerhetem, és minõségi támogatást tudok nyújtani ügyfeleim számára. 12
A gyámhatóság hatósági intézkedései, feladatai: Az év folyamán a gyámhatósági hatáskörben fõszámon 5 ügy került iktatásra. Az alszámon intézet ügyek száma 43 volt. Összesen fõszámon és alszámon 48 alkalommal intézkedett a hatóság. A jegyzõ 5 határozatot hozott. 2011. évben a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. Répcelakon hatósági intézkedés keretében a gyámhatóság 3 esetben a védelembe vétel felülvizsgálatát végezte el. A jegyzõ az ügyekben érintett kiskorú gyermekek védelembe vételének fenntartása mellett döntött. Egy esetben pedig védelembe vételi eljárást folytatott le, melynek eredménye képen a kiskorú gyermeket védelembe vette. Az eljárás lefolytatására a jelzés a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójától érkezett. Társhatósági megkeresésre környezettanulmány foganatosítására került sor. Répcelak Város Jegyzõje 2011 év során egy szolgáltató részére sem adott ki mûködési engedélyt. A településen a 0-18 éves kor közti gyermekek száma 371 fõ. A lakosságból 16 fõ részesül foglalkoztatást helyettesítõ támogatásban, ebbõl 7 férfi és 9 nõ. 4 fõ részesül rendszeres szociális segélyben 3 férfi és 1 nõ. Egy fõ hölgy részesül idõskorúak járadékában. A pénzbeli ellátások közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a jegyzõ, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást átruházott hatáskörben a Képviselõ testület Társadalmi Bizottsága állapítja meg. 2011 évben a településen 23 családból 46 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, és 53 gyermek rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben. 2011 évben a településen nyári gyermekétkeztetésben 16 fõ gyermek vett részt 44 napon keresztül. A Település nem rendelkezik bûnmegelõzési programmal és az Önkormányzatnak jelenleg nincs együttmûködési megállapodása karitatív, civil szervezetekkel. 13
A városi gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai: A gyámhivatali feladatokat jogszabály erejénél fogva 2002. január 1-tõl végzi Répcelak Város Gyámhivatala. Az év folyamán a gyámhivatalnál fõszámon 76 (2010.év: 62) ügy került iktatásra. Az alszámon intézett ügyek száma 347 (2010.év: 278), összesen fõszámon és alszámon 423 (2010.év: 340) ízben intézkedett a hatóság. A gyámhivatal 2011.évben 41 (2010.év: 36) határozatot és 87 (2010.év: 61) végzést hozott, a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. A döntések meghozatala során határidõ túllépésre nem került sor, ügyintézési határidõt hosszabbítani nem kellett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) 2005. november 1-i hatálybalépése óta az új törvénynek megfelelõen járunk el. Ez a törvény több alkalommal is jelentõs módosításon esett át, igyekszünk az új szabályokat elsajátítani és alkalmazni, ismerete szinte naprakész odafigyelést igényel. Illetékességi területünkön 2011. január 1-én nyolc személy állt gondnokság hatálya alatt. Az év folyamán két személy esetében indított pert a gyámhivatal gondnokság alá helyezés tárgyában, egyik esetben a hozzátartozó kezdeményezésére, másik esetben szakorvosi javaslat alapján. A bírósági döntés még egyik személy esetében sem született meg, az igazságügyi szakértõ javaslata azonban mindkét esetben a gondnokság alá helyezést javasolta. 2011.év folyamán két személy esetében intézkedett a gyámhatóság a gondnokság felülvizsgálata iránt, ezen ügyek is folyamatban vannak a bíróság elõtt, azonban az elkészült igazságügyi szakértõi lelet és vélemény alapján a gondnokság hatálya a továbbiakban is fenn marad. Az év folyamán két gondnokolt elhunyt, ilyen esetben a gyámhivatal a gondnokot felmenti a tevékenysége alól. Így 2011. december 31-én 6 személy szerepelt a gondokság alá helyezettek nyilvántartásában. Egy esetben a gyámhivatal az eljárását megszüntette az esetleges gondnokság alá helyezés tárgyában, mivel az igazságügyi szakértõi vélemény alapján nem volt szükség az illetõ személy gondnokság alá helyezésére. A gyámhivatal vizsgálja a vagyonkezelés gondosságát, jogszerûségét, amennyiben a számadás helyes azt határozattal elfogadja. Az éves számadások határidõben benyújtásra kerültek, s azokat a gyámhivatal mivel rendben találta elfogadta. Egy esetben mivel a gondnokolt jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezik a gondnok jelentést nyújtott be, ezt is határozattal fogadta el a gyámhivatal. 14
Gondnokoltak vagyoni ügyeiben a gyámhivatal több ízben hozott döntést: hozzájárult gondnokolt személygépkocsijának eladásához, földbérleti szerzõdés megkötéséhez, termõföld eladásához. Döntött pénzfelvétel kérdésében és szükség esetén az eseti számadás elfogadásában. Négy alkalommal eseti gondnok kirendelése és felmentése történt kiskorú, illetve ismeretlen helyen tartózkodó személy részére hagyatéki ügyben és apaság bírói úton történõ megállapítása miatt. Hivatásos gondnok képzése és alkalmazása a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat feladata. 2009. évben megbízási szerzõdést kötött az önkormányzat hivatásos gondnoki teendõk ellátására határozott idõre, három évre. A feladat finanszírozásához állami normatíva áll rendelkezésre. 2010. január 1-tõl az önkormányzat a megbízási díj emelésérõl döntött, 2011. évben a megbízási díj emelésére nem került sor. A gyámhivatali munka további része kiskorúak vagyoni ügyével kapcsolatos ügyintézés volt. A hatóság 2011. december 31-én 21 kiskorú ingó és ingatlantulajdonát tartotta nyilván. Vagyoni ügyben négy esetben határozat született, amely gyámhatósági betétbõl történõ pénz felvételét és felhasználását engedélyezte a szülõ utólagos számadási kötelezettsége mellett. A tavalyi évben 4 személy vált önjogúvá. A készpénzvagyonnal rendelkezõ gyermekek és gondnokoltak pénzét a jogszabálynak megfelelõen hitelintézetnél kell elhelyezni. Ezek gyámhatósági fenntartásos betétek, melyeket a gyámhivatal felügyel. Kedvezõ kamatozási feltételek mellett, megfelelõ biztonsággal, a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen történik a gyámhatósági betétek kezelése a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Répcelaki Fiókjánál. A betéteket kamatadó nem terheli. A felügyelt vagyon a kiskorúak esetében 11.811 e Ft (11 fõ), a gondnokoltak esetében 4.622 Ft (2 fõ), összesen 16.433 e Ft. Egy kiskorú életbiztosítási kötvénnyel rendelkezik. Illetékességi területünkön gyermektartásdíj állam általi megelõlegezésében 2011. december 31-én két kiskorú részesült, a megelõlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 144 e Ft (2 fõ x havi 12 e ft). A tavalyi évben egy kérelem érkezett gyermektartásdíj állam általi megelõlegezése iránt, az ügy elbírálása még folyamatban van. Az év folyamán egy gyermek állt gyámság alatt, a kiskorú tartós állami nevelésben van, a gyermek hivatásos nevelõszülõ családjában él. Az éves felülvizsgálat megtörtént a tartós nevelés és a különleges ellátási szükséglet fenntartásával; az éves számadás rendben lezajlott. Az év folyamán egy 15
kisgyermek esetében döntött családba fogadásról a gyámhivatal, a kirendelt gyám lakóhelye miatt azonban az ügyirat a továbbiakban áttételre került egy másik, az illetékes gyámhivatalhoz. Egy esetben szülõi kérelemre a családba fogadás szükségességét vizsgálta felül a gyámhivatal, majd döntése eredményeképpen a gyermeket visszahelyezte a családjába. Egy kiskorú esetében képzelt apa adatainak megállapítására és anyakönyvezésére került sor, tekintve, hogy a gyermek anyakönyve születése óta nyitott volt, a családjogi helyzet rendezésére ebben a formában került sor az anya kérésére. Kijelölés alapján egy esetben döntött a gyámhivatal kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezése ügyében a szülõ halála miatt. Új rendelkezés, miszerint eredménytelen védelembevétel esetén, ha annak megszüntetésére két év alatt nem kerül sor, akkor a jegyzõ az iratokat átteszi a gyámhivatalhoz, aki megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket. Egy ilyen ügy volt a tavalyi évben, a gyámhivatal a vizsgálata után az eljárását megszüntette, tekintve, hogy a veszélyeztetettség nem tette szükségessé gyámhivatali intézkedés megtételét. Az elmúlt évben több ízben került sor kapcsolattartás rendezése miatt gyámhivatali eljárásra. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülõ, mind a nagyszülõ, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülõ és a nagyszülõ nem él, illetõleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülõjének testvére, valamint szülõjének házastársa is jogosult. A jogszabály alapján a gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza elsõsorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával. Egyezség hiányában a gyámhivatal - a kapcsolattartás céljának megfelelõen - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi elõmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. Egy ügyben a gyámhivatal döntött a kapcsolattartásról, két esetben azonban sikerült megegyezésre jutni, s azt hagyta jóvá a gyámhivatal. Szintén új jogintézmény a hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartás, melynek szabályairól törvény rendelkezik. A gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelõs szerv a megelõzésben és a jelzésben kapott szerepet. Illetékességi területünkön az elmúlt évben ilyen ügy nem volt. A gyámhivatali feladatok teljesítése során számos esetben ad és adott a hatóság jogi kérdésekben felvilágosítást az ügyfelek részére, melyek azonban nem mindig járnak további ügyintézéssel. 16
Számos esetben történik megkeresés adatszolgáltatásokra vonatkozóan, melyeknek minden esetben határidõben eleget tettünk. Belföldi jogsegély esetében meghallgatásokat végzünk vagy éppen meghallgatásokat kérünk. Az év folyamán lefolytatott felügyeleti ellenõrzések jogszabálysértést nem tapasztaltak. Munkánk során törekednünk kell a humánus, jogszerû ügyintézésre, az ügyfelek érdekeinek szem elõtt tartására. Kérjük a Tisztelt Képviselõ testület döntését a beszámoló elfogadására! Répcelak, 2012. február 2. Lónai Bettina Pál Andrea Böröndyné Nagy Anikó Szociális ügyintézõ családgondozó aljegyzõ Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat 17