TÁJÉKOZTATÓ szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknek a saját munkavállalóik részére szervezett képzések költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának tudnivalóiról Kapcsolódó jogszabályok 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 3/2004. (II.17.) OM-FMM együttes rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesíthető hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló CI. törvény módosításáról 48/2001. (XII.29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 5/2004. (II.24.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII.29.) OM rendelet módosításáról 45/1999. (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának szabályairól 22/2004. (II.16.) Kormány rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól. Az új jogszabályok alapján életbe lépett fontosabb változások 1. A hozzájárulási kötelezettség nem írható le nullára, a bruttó kötelezettség összegének 20%-át a tanulót nem képzőknek be kell fizetni. 2. Elszámolható az önálló nyelvi képzés is. 3. A szakmai képzésnek legfeljebb 30%-a lehet nyelvi képzés, 75% helyett. 4. A képzések költségeinek elszámolásánál egy napra és egy főre vonatkoztatott fajlagos költségnormatívát kell alkalmazni (Ft/fő/nap). 5. Nem szükséges engedélyezés az elszámolhatósághoz az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) tartozó szakképzések mellett az akkreditált képzések esetében sem. 6. Új formanyomtatványokat kell felhasználni, kérelem esetében a kérelmet külön kell megírni. 1
7. A csatolandó dokumentumok köre módosult. Képzési programot is csatolni kell nem OKJ-s és nem akkreditált képzések esetében. Nem szükséges viszont mellékelni az APEH bejelentkezés adatlapját, a képzés szükségességének indoklását, a felnőttképzési szerződéseket, tanulmányi szerződéseket. Két utóbbi helyett nyilatkozat is elég. 8. A képzések elszámolhatóságának engedélyezésére irányuló kérelmeket és az elszámolásokat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központnak kell benyújtani. 9. A kérelmek ügyében a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács dönt. Általános tudnivalók Jogalkotói cél: a felnőttképzés ösztönzése az iskolarendszeren kívüli képzések költségeinek leírhatóságával. (Ennek lehetőségét 2000. január 1-jétől biztosítják.) Kihasználása fontos a hozzájárulásra kötelezettek (továbbiakban: munkáltatók) szempontjából. A jogszabály (3/2004-es rendelet) lehetővé teszi a költségek fajlagos költséget figyelembe vevő - leírhatóságát: az alkalmazottak képzése így nagyrészt ingyenes lehet. De: az elszámolhatóság nem azt jelenti, hogy pályázattal, kérelemmel támogatás nyerhető el vagy visszaigénylés lehetséges hanem azt, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál a képzések kifizetett költsége a szakképzési hozzájárulásból leírható, nem kell befizetni és így a képzésre fordított összeg részben vagy teljesen megtérül. Az elszámolás a korábbi években megszokottnál több adminisztrációval jár, a kihasználás szempontjából viszont ez a munka kifizetődik. Csak azok a munkáltatók vehetik igénybe, akik szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek a 2003. évi LXXXVI. tv. alapján. (Költségvetési intézmények pl. nem.) Csak a saját munkavállalók képzése számolható el, azaz pl. a cégtulajdonos képzése vagy az egyéni vállalkozó saját képzése nem, és azon munkanélküliek képzési költségei sem, akik a képzés megkezdése után lesznek a munkáltatónál munkavállalók. Csak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség (az éves bérköltség 1,5 %-a) mértékén belül lehetséges az elszámolás. A tanulót nem képző munkáltató a bruttó kötelezettségből 20%-ot köteles befizetni. A fennmaradó 80% nullára csökkenthető a következőképpen: a 100%-ból 33% saját munkavállalók képzésére fordítva, a 100%-ból 75% szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek fejlesztési támogatásként megállapodás alapján átadva. Mindkét költség együttesen (33%+75%) nem számolható el, csak a 80%-os mértékig. Elsősorban a 33% kihasználása és elszámolása célszerű, de sorrendiség nincs előírva. (33% esetén az iskoláknak átadható még 47% - ha az iskoláké 75%, a 33%-ból csak 5% marad). Amennyiben a 80% kihasználása nem történik meg, a fennmaradó összeget is be kell fizetni. Az elszámolás az adóbevalláson történik az APEH felé. A bevallás és a befizetés határideje: február 15. Az első félévet követően július 20-áig előleget kell fizetni, a 20%-ból értelemszerűen 10%-ot, a többi összeget pedig saját megállapítás alapján. Tanulóképzést is folytató munkáltatóknál a tanulóképzés költsége elszámolható. Ha ez meghaladja az 1,5%-os mértéket, a többletköltség visszaigényelhető a következő évben vagy negyedévente. Visszaigénylés és a bruttó kötelezettség 100%-osan tanulóképzésre felhasználása esetén a 75% és a 33% nem számolható el! A tanulót képzőknél nincs 20%-os befizetési kötelezettség, de befizetési kötelezettségük lehet a következők szerint. 2
Ha a tanulóképzés költsége és a saját munkavállalók képzési költsége együttesen nem éri el a bruttó kötelezettség maximális összegét, de meghaladja a 20%-ot, a fennmaradó összeg erejéig írható le a 100%-ból a 75%-os fejlesztési támogatás összege. Amennyiben ezt a 75%-ot vagy annak fennmaradó részét nem használják ki, illetőleg a 20%-ot meghaladó összeg nem éri el a 25%-ot, a fennmaradó összege(ke)t be kell fizetni. Ha a tanulóképzés költsége és a saját munkavállalók képzési költsége együttesen nem éri el a 20%-ot, a 20%-ból fennmaradó összeget be kell fizetni és be kell fizetni ezen felül legalább 5%-ot, illetőleg a 75% terhére ki nem használt összeget is. Az elszámolás a www.omai.hu honlapról letölthető bevallási nyomtatványon történik az Alapkezelő Igazgatóság felé, a befizetést az MPA képzési alaprészébe február 15- éig kell elintézni. Az első félévről nem kell előleget fizetniük. Nem az APEH felé kell elszámolni és befizetni! Elszámolhatók a következő képzések költségei: - OKJ-ben szereplő akkreditált szakképzések, - OKJ-ben szereplő nem akkreditált szakképzések, - OKJ-ben nem szereplő akkreditált szakképzések, szakmai képzések, - OKJ-ben nem szereplő nem akkreditált szakképzések, szakmai képzések, - akkreditált nyelvi képzések, - nem akkreditált nyelvi képzések, - elszámolhatóak szakmai képzésként a különféle kötelező és a munkáltató részéről szükségesnek tartott továbbképzések is. Az OKJ-s - államilag elismert - szakképzések, valamint az akkreditált szakmai és akkreditált nyelvi képzések elszámolásához nem szükséges engedélyezés. (Téves egyes munkáltatók és képző szervezetek azon ismerete, hogy csak az OKJ-s szakképzések számolhatók el, és ezen szakképzések elszámolásához is engedélyezés kell, valamint az is, hogy csak akkreditált képző szervezetek által szervezett képzések költségei számolhatók el!) A szakképzéseken belül csak a szakképzési törvény (1993. évi LXXVI.) 1. -a szerinti szakképzések számolhatók el, amelyek a következők: - állam által elismert (OKJ-s) szakképesítést adó képzés, - munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzése, - felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzése, - szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, mestervizsgához szükséges ismeretek megszerzése, - a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzés, - a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés, - elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés. Nem minősül szakképzésnek és ezért nem számolható el pl. a hatósági jellegű képzés, a különféle rövid idejű tréning és orientációs program, felsőoktatási intézményben diploma vagy másoddiploma megszerzése, szakképzési témájú rendezvény. A szakképzésnek, szakmai képzésnek 30%-áig része lehet nyelvi képzés, általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás is. Nyelvi képzés (nyelvtanfolyam) önállóan is elszámolható, amennyiben 2004. február 20-án, illetőleg azt követően indul. Február 20-a előtt kezdődött nyelvtanfolyamok költségei nem számolhatók el. Nincs előírás a nyelvi képzés szintjére (alapfokú, középfokú, haladó, szinten tartó, stb.), nyelvvizsga letételére vonatkozóan. A nyelvi 3
képzésnek legfeljebb 30%-áig része lehet általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás is. Olyan nyelvi képzés számolható el, amely a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges. (Ezt a munkáltatónak kell rendezni a munkavállalókkal pl. a munkaköri leírásokban.) Csak iskolarendszeren kívüli munkaerő-piaci felnőttképzés (tanfolyam) számolható el. Iskolarendszerű képzés nem! (Iskolarendszerű lehet a képzés pl., ha a képző szervezet nem kötött a hallgatókkal felnőttképzési szerződést, a képző szervezetnek nincs a regisztrációját bizonyító tanúsítványa/értesítése/igazolása.) Regisztrált képzők által szervezett szakképzések, azaz a munkaügyi központ által, 2002-ben és 2003-ban az OKÉV által kiadott érvényes tanúsítvánnyal/értesítéssel/igazolással rendelkezők, szakmai és nyelvi képzések költségei számolhatók el, belső képzés esetében is. (Utóbbi esetében az értesítés/igazolás kiadása egyszerűsített eljárással történik.) A tanúsítvány/értesítés/igazolás keltezésének a képzés megkezdésénél korábbinak kell lenni, érvényessége még nem járhat le meghosszabbítás esetén sem, a képzésnek szerepelnie kell a képzések azonosító számmal ellátott felsorolásában. Fontos, hogy a képzés megszervezése előtt a munkáltató kérje meg a képző szervezettől ezt a dokumentumot, mert ez bizonyítja, hogy a képző szervezet az adott képzés végzésére jogosult! A képzés időtartama legalább 15 óra és legkevesebb 3 nap (együtt értendő). A képzésnek Magyarországon kell történnie. A ténylegesen leírható költségeket a számla(ák) és a tényleges kiadások pl. pályázattal elnyert támogatással csökkentett összeg - alapján kell megállapítani. Áthúzódó és több éves képzések esetében, mivel a számlákat más-más évben adják ki és a kifizetés is más-más évben történik, a fajlagos költségnormatívát naptári évenként külön kell figyelembe venni az arra az évre meghatározott minimálbér alapján. Elutasítás esetén fellebbezni lehet az Országos Felnőttképzési Tanácshoz (OFT). A fellebbezést az OFT-hez címezve a Csongrád Megyei Munkaügyi Központhoz kell benyújtani az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül. A fellebbezést megalapozott indok alapján érdemes megtenni. A fellebbezés ügyében meghozott döntésről az OFT Titkársága értesíti a fellebbezés benyújtóját. A fellebbezés elfogadása esetében a Munkaügyi Tanács által elutasított képzési költségek elszámolása utólagosan lehetséges. Ellenőrzés: engedélyezés előtt a kérelem elbírálásához a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács szakértőt vehet igénybe, aki helyszíni ellenőrzést is végezhet. Mind az elszámolásra benyújtott, mind a engedélyezést igénylő képzések esetében a jogszabályokban előírt kötelezettségek betartását a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OM Alapkezelő) és az APEH ellenőrzi. Nyilvántartás: a Munkaügyi Tanács döntését igénylő és az OKJ-ben szereplő, továbbá az akkreditált képzésekről és azok előírt adatairól a Munkaügyi Központ nyilvántartást vezet, és azt megküldi az FMM-nek és az OM Alapkezelőnek július 20-áig és február 20-áig. 4
Elszámolható képzési költségek A képzés oktatási tevékenység, ezért 25%-os ÁFA terheli, kivéve az ÁFA alól mentesülő akkreditált képzéseket. A képzések összes költsége tehát bruttó, ÁFÁ-val növelt költség. Az ÁFA visszaigénylése esetén az elszámolni kívánt költség nettó összeget jelent. Elszámolható a tanfolyam díja, a vizsgadíj, a tankönyvek és taneszközök díja, az utazási költségek, szállásköltségek. Belső és vegyes képzésnél tanfolyami díj helyett az oktatók juttatásai és járulékai, és az előzőeken túlmenően anyagköltség, munkaruha-védőruha költsége, a képzés megszervezésével kapcsolatos költségek számolhatók el. (Az elszámolható költségeket a 3/2004-es rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.) A képzés összes költsége a korlátozó fajlagos képzési költségnormatíva figyelembe vételével számolható el. Az elszámolható költség a képzésben résztvevőnként és naponként nem haladhatja meg a minimálbér 40%-át (2004-ben 21.200,-Ft). A fajlagos költség számításához meg kell kérni a képző szervezettől a képzés napjainak számát minden olyan esetben, amikor a képző szervezet óraszámban és/vagy évben, hónapban közli csak a képzés időtartamát. Az elszámolás alapját külső képzésnél a szolgáltatási szerződés és az annak alapján kiállított számlák, valamint az elszámolható utazási és szállásköltségek, vásárolt tankönyvek bizonylatai képezik. Belső és vegyes képzésnél belső elkülönített számlák és bizonylatok szükségesek. A számla kiállítható a képzés befejeződése után, illetve hosszabb időtartamú és áthúzódó képzés esetén a teljesítéssel arányosan rész-számla formájában is. A munkáltató ne fogadjon el a képző szervezettől a képzés megkezdése előtt előre kiállított számlát és azt a képző szervezet részéről történt teljesítés nélkül ne fizesse ki. A számla a munkáltatónál marad, számlákat csatolni sem a kérelmek, sem az elszámolások esetében nem kell, ugyanis a számlák vizsgálata, ellenőrzése mivel pénzösszeg odaítélése és folyósítása nem történik a kérelmek elbírálása során nem tartozik a Munkaügyi Központ és a Munkaügyi Tanács jogkörébe. Áthúzódó képzésnél a képzés teljes, kettő vagy több évben jelentkező költségét és az elszámolni kívánt teljes, kettő vagy több éves költséget összesen kell figyelembe venni. A tárgyévi tényleges költségek évente az adott évben érvényes pénzügyi előírások, a számviteli törvény szerint számolhatók el. Kérelmek beadása, ügyintézés Kérelmet kell készíteni a következő képzések elszámolása esetében: - OKJ-ben nem szereplő nem akkreditált szakképzések és szakmai képzések, - nem akkreditált nyelvi képzések. A képzés(ek) költségei a 33 % terhére az OKJ-ben nem szereplő és a nem akkreditált képzéseknél csak a Munkaügyi Tanács engedélyezésével számolhatók el. A kérelmekről, a képzések elszámolhatóságáról a Munkaügyi Tanács dönt a Munkaügyi Központ előterjesztése alapján a benyújtást követő 30 napon belül, illetve legkésőbb a soron következő ülésén. Hiánypótlás esetében a pótlás teljesítésétől számít a döntési határidő. A Munkaügyi Tanács a döntését határozat formájában hozza meg. A kérelmet a Csongrád Megyei Munkaügyi Központhoz (6721 Szeged, Bocskai u. 10-12.) kell benyújtani a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanácsnak címezve, engedélyezés céljából. 5
(Azon hozzájárulásra kötelezetteknek, akiknek székhelye illetve telephelye Csongrád megyében van.) A leírásra kerülő összeg eltérhet a Munkaügyi Tanács által engedélyezettől, mert a Munkaügyi Tanács nem összeget, hanem a képzési költségek elszámolhatóságát hagyja jóvá a fajlagos költség normatíva figyelembevételével. Áthúzódó és több éves képzések esetében pl. a benyújtáskor közöltekhez képest növekedhetnek a képzés költségei (vizsgadíj, utazási költség, szállásköltség, stb.), amelyek nem kalkulálhatók előre. A képzések fajlagos költsége és az 1,5%-ból a 33%-os arány azonban nem léphető túl. A döntés lehet engedélyezés vagy elutasítás. A engedélyezés szólhat a képzési költségek teljes mértékű elszámolhatóságáról vagy a fajlagos költségnormatíva figyelembevétele alapján számított összeg elszámolhatóságáról. Az elutasítás történhet: - formai okból elutasítás lehet: a kérelmet nem a tárgyévben nyújtották be, a hiánypótlást nem teljesítették vagy nem határidőre teljesítették vagy részben teljesítették vagy nem az előírt módon teljesítették, - tartalmi szempontból elutasítási ok lehet: a képzés időtartama nem éri el a 3 napot és/vagy a 15 órát, a képzés hatósági jellegű képzés vagy iskolarendszerű képzés, a nyelvi képzés 2004. február 20-a előtt kezdődött meg. A engedélyezésről vagy elutasításról az elutasítás indoklásával - a Munkaügyi Tanács döntését követő 8 napon belül a Munkaügyi Központ határozatban értesíti a kérelem benyújtóját. Amennyiben az értesítést a munkáltató neki fel nem róható okból, pl. a postai kézbesítés hibájából nem kapná meg, a Munkaügyi Központtól kérje meg az értesítés hitelesített másolatát, mert a jóváhagyó értesítés nélkül vagy az elutasító döntés ellenére történő képzési költségek elszámolása jogalap nélküli. Az értesítést a munkáltatónak célszerű a képzés iratanyagához csatolva megőrizni, mert az ellenőrzések során azt be kell mutatnia. A február 15-ei elszámolási és befizetési határidő szempontjából célszerű a kérelmeket december elejéig benyújtani, hogy azok feldolgozása, előterjesztése és elbírálása, valamint az ezt követő kiértesítés kellő időben megtörténhessen, és a képzések költségeit a munkáltató időben el tudja számolni. Annak a munkáltatónak, amely ugyanazt a képzést ugyanazzal a képző intézménnyel bonyolítja az ország különböző pontjain más megyékben csak a székhelye szerint illetékes munkaügyi tanáccsal kell engedélyeztetni a képzés elszámolhatóságát. A Csongrád Megyei telephelyeken folyó ugyanazon képzések elszámolhatóságához a székhely szerinti munkaügyi tanács engedélyezéséről szóló értesítés (nem a rendelet szerinti határozat) hiteles másolatát kell megküldeni a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanácsnak. A képzés megkezdhető és befejezhető a Munkaügyi Tanács engedélyezése előtt is, mivel a munkavállalók képzésben való részvételének és az elszámolhatóságnak nem feltétele az előzetes engedélyezés. A kérelmet a képzés megkezdésének tárgyévében folyamatosan lehet benyújtani - legkésőbb december 31-én - személyesen vagy postai feladással. A benyújtás történhet a képzés megkezdése előtt, a képzés folyamán vagy befejezése után is. A következő évben benyújtott, de az előző évben megkezdődött képzés elszámolhatóságát a Munkaügyi Tanács elutasítja! Áthúzódó képzésnél csak a képzés megkezdésének tárgyévében kell kérelmet benyújtani, a későbbiekben nem. 6
A képzés elszámolhatóságának engedélyezéséhez a kérelmet külön kell megírni aláírással és bélyegzéssel ellátva és ehhez csatolandóan a 3/2004-es rendelet mellékleteként kiadott új formanyomtatványokat kell használni: - a hozzájárulásra kötelezettre vonatkozó 1. sz. adatlapot és - a képzésre vonatkozó 2. sz. képzési adatlapot. Az 1. sz. adatlap nem helyettesíti a kérelmet! A nyomtatványok fénymásolhatók a közlönyből és tollal kitölthetők, vagy letölthetők a CD jogtárból és kitölthetők számítógépen is - ebben az esetben átszerkeszteni nem lehet. Az adatlapok minden rovatát értelemszerűen, hiánytalanul ki kell tölteni és az adatlapokat aláírással és bélyegzéssel kell ellátni. A korábbi rendeletek formanyomtatványai nem felelnek meg! (Az új mellékletek ezen tájékoztató végén találhatók.) Egy kérelemhez az 1. sz. adatlapból egy db, a 2. sz. képzési adatlapból több is csatolható. A kérelemhez az OKJ-ben nem szereplő nem akkreditált képzések adatlapjai, valamint az OKJben szereplő és az akkreditált képzések adatlapjai együttesen nem csatolhatók, azokat külön kell benyújtani. Azonos évben megszervezett és megkezdődött képzések esetében a kérelmek benyújthatók képzésenként külön-külön, de beterjeszthető egy kérelemben az összes képzés is. Minden önálló kérelemhez csatolni szükséges az előírt dokumentumokat, okiratokat. A korábban benyújtott kérelmek mellékletei csak az adott kérelmekhez tartoznak. Mellékletek csatolása fontos. A csatolandó dokumentumok, okiratok az 1. sz. és a 2.sz. adatlapokon felül a következők: - cégkivonat, vagy alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, illetve vállalkozói igazolvány, - nyilatkozat a munkáltató részéről a tanulmányi szerződés(ek) megkötésének vállalásáról, vagy a képzésben részvételre történő munkáltatói kötelezésről, - nyilatkozat a képző szervezet részéről a felnőttképzési szerződés(ek) megkötéséről akkor, ha a szolgáltatási szerződés erről nem rendelkezik (képző szervezettől kell megkérni külső vagy vegyes képzés esetén), - a képző szervezet és a munkáltató között megkötött szolgáltatási szerződés (külső vagy vegyes képzésnél), - a képző szervezet nyilvántartásba vételéről szóló tanúsítványa/értesítése/igazolása (képző szervezettől kell megkérni külső vagy vegyes képzés esetén), - képzési program (képző szervezettől kell megkérni külső vagy vegyes képzés esetén). Minden dokumentumnak eredetinek vagy hitelesítettnek kell lenni. Hitelesítés fontos! Nem szükséges közjegyzői hitelesítés, az hitelesíti a dokumentumot, akinek az a birtokában van, azaz: a tanúsítványt/értesítést/igazolást és a képzési programot a képző szervezet, a többit a munkáltató. A képző szervezet dokumentumainak a munkáltató részéről való hitelesítése érvénytelen. A hitelesítés általános szövege: a másolat hiteles, az eredetivel mindenben megegyezik. A hitelesítést keltezéssel, aláírással, bélyegzéssel kell ellátni. A hitelesített dokumentumról készített másolat nem használható fel, az nem hiteles. A képző szervezettel (szakképző iskola, felsőoktatási intézmény, oktatási vállalkozás) a munkáltatónak minden esetben szolgáltatási szerződést (nem együttműködési megállapodást!) kell kötni külső vagy vegyes képzés esetén. A szolgáltatási szerződésnek nincs előírt formája. Tartalmát a következő adatok és elemek figyelembevételével célszerű összeállítani: - a szerződést kötő felek megnevezése és azonosító adatai, 7
- a képző szervezet regisztrációs száma, - a szakmai, nyelvi képzés pontos megnevezése (a képzés azonosító számával), - a képzés időtartama (óraszám, nap, hosszabb időtartamú képzésnél év, hónap is) nagyon fontos a napok száma a fajlagos költség kiszámítása miatt, - amennyiben a szakmai képzésben szerepel nyelvi képzés, általános képzés, felnőttképzési szolgáltatás is, azok arányai és óraszámai (ugyanígy a nyelvi képzésen belüli szakmai, általános képzés, felnőttképzési szolgáltatás arányai és óraszámai), - a képzés megkezdésének és befejeződésének időpontja, - a képzés helyszíne(i), - vegyes képzés esetén a munkáltató által biztosított szolgáltatások, pl. anyagok, gépek, terem, oktatók tevékenysége, továbbá az ezzel kapcsolatos költségek elszámolásának kérdései, - a képzés elvégzésével megszerezhető végzettség, kompetencia, - a képzést elvégzőknek kiadandó, a képzés elvégzését igazoló dokumentum (bizonyítvány, oklevél, tanúsítvány, igazolás), - a munkáltatótól a képzésben részt vevők létszáma, - annak rögzítése, hogy a képző szervezet a képzésben résztvevőkkel felnőttképzési szerződést köt, - a képzés, tanfolyam díja, vizsgadíja, tankönyvek és taneszközök díja, - a képzési díj(ak) megfizetésének számla alapján történő fizetési módja és határideje, - esetleges vitás ügyek esetében az eljárás módja. Ezeken felül más szempontok is szerepelhetnek benne, pl. a szolgáltatási szerződés módosításának lehetősége. A szolgáltatási szerződést a képző szervezetek készítik el, de az nem tartalmazhatja egyoldalúan csak a képző szervezet által összeállított adatokat. A munkáltató, mint a szolgáltatás megrendelője igényelheti a fenti tartalmi elemek mindegyikének rögzítését vagy ezeken felül egyéb fontosnak tartott adat, megállapodást igénylő kérdés szerepeltetését is. Felnőttképzési szerződést a képző szervezet minden, a képzésben részt vevő hallgatóval egyénenként köteles kötni. Ez lehet esetlegesen háromoldalú is, ha a munkáltató is szerepel szerződés-kötőként mint a költségek kifizetője, de ez nem célszerű. A felnőttképzési szerződés kötelező megkötését és kötelező tartalmát a felnőttképzési törvény rögzíti (20. ), ezen felül azonban lehet részletesebb is pl. bővülhet a szerződést kötők kötelezettségeivel. Belső képzés esetén a 3/2004-es rendelet szerint nem szükséges felnőttképzési szerződést kötni, elegendő a munkáltató részéről a tanulmányi szerződés(ek) megkötése, vagy a képzésben részvételre történő munkáltatói kötelezés. A felnőttképzési szerződéseket nem kell a kérelemhez mellékelni, de a munkáltatónál meg kell lenniük, a Munkaügyi Központ felszólítására másolatban meg kell küldeni. A munkáltató és a képző szervezet között sokszor helytelenül képzési szerződés, megállapodás megnevezéssel megkötött szolgáltatási szerződést összetévesztik a képző szervezet és a részt vevő hallgatók között egyénenként megkötött felnőttképzési szerződésekkel. A kettő nem ugyanaz. Szolgáltatási szerződés helyett felnőttképzési szerződések csatolása a kérelemhez nem fogadható el. Tanulmányi szerződést nem szükséges kötni, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, de célszerű az esetleges jogviták elkerülése céljából. Tanulmányi szerződés kötése esetén ezeket a kérelemhez mellékelni nem kell, csak nyilatkozni szükséges a megkötéséről. Amennyiben a munkáltató nem köt tanulmányi szerződést pl. 3 napos képzés 8
esetében, arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállalói a munkáltató részéről történő kötelezés, kijelölés alapján vesznek részt a képzésben. Képzési program minden nem OKJ-s és nem akkreditált képzés költségeinek elszámolásához szükséges. Minden felnőttképzést folytató képző szervezetnek rendelkeznie kell képzési programmal, mert felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. -a alapján a képzési programnak tartalmaznia kell az alábbiakat: - a képzés során megszerezhető kompetenciát, - a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, - a tervezett képzési időt, - a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), - a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, - a maximális csoportlétszámot, - a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, - a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, - a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A képzési program moduláris felépítésű is lehet. Formai hibás lehet az elszámolás engedélyezésához benyújtott kérelem, ha: - a hozzájárulásra kötelezett kérelmet nem nyújtott be, csak adatlapo(ka)t és okirato(ka)t, - az adatlap(ok) kitöltése nem az előírt formanyomtatvány(ok) felhasználásával történt, - a kérelem és/vagy az adatlap(ok) nincsenek cégszerűen aláírva és lebélyegezve, - az adatlapok kitöltése hiányos, vagy egyes adatok ellentmondóak, - a kérelemhez nem csatolták az előírt összes dokumentumot, okiratot, - a csatolt dokumentumok, okiratok vagy egy részük nem eredetiek, illetve a másolati példányok nem hitelesítettek, - a kérelem benyújtása nem a képzés megkezdésének tárgyévében történt. Formai hiányosság esetén - tárgyévi benyújtásnál - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ hiánypótlásra ad lehetőséget, amelyet 15 napon belül kell teljesíteni. A hiányosságokat az előírt határidőre kell pótolni. Ha a hiánypótlás az előírt határidőre nem történik meg, a kérelmet formai hiányosság miatt az MT elutasítja, és a költségek nem számolhatók el. Akkor sem, ha ez a hiányosság a képző szervezet hibájából következik be (pl. nincs vagy nem érvényes a tanúsítványa/értesítése/igazolása, nincs képzési programja, a kérelmet benyújtónak a számára hiánypótlásra előírt határidő előtt nem juttatja el a szükséges adatokat, dokumentumot). Elszámolások ügyintézése Az OKJ-ben szereplő, az akkreditált képzéseknél és az akkreditált nyelvi képzéseknél a kérelemhez nem csatolható, külön elszámolást kell benyújtani a Csongrád Megyei Munkaügyi Központhoz a kérelmekhez is felhasználandó 1. sz. adatlap és egy vagy több 2. sz. képzési adatlap kitöltésével. Szintén a képzés megkezdésének tárgyévében kell az elszámolást 9
benyújtani, azaz ez lehetséges a képzés megkezdése előtt, alatt vagy befejezése után, legkésőbb december 31-éig. Az 1. sz. és a 2. sz. adatlapokhoz a következő dokumentumokat kell csatolni: - cégkivonat, vagy alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, illetve vállalkozói igazolvány, - nyilatkozat a munkáltató részéről a tanulmányi szerződés(ek) megkötésének vállalásáról, vagy a képzésben részvételre történő munkáltatói kötelezésről, - nyilatkozat a képző szervezet részéről a felnőttképzési szerződés(ek) megkötéséről akkor, ha a szolgáltatási szerződés erről nem rendelkezik (képző szervezettől kell megkérni külső vagy vegyes képzés esetén), - a képző szervezet és a munkáltató között megkötött szolgáltatási szerződés (külső vagy vegyes képzésnél), - a képző szervezet nyilvántartásba vételéről szóló tanúsítványa/értesítése/igazolása (külső vagy vegyes képzés esetén képző szervezettől kell megkérni, belső képzésnél is csatolni kell), - a képzési program akkreditációjáról kiadott tanúsítvány hitelesített másolati példánya (akkreditált program esetében). A program-akkreditációs tanúsítvány akkreditációs lajstromszámot tartalmaz és nem tévesztendő össze a képző szervezet, intézmény akkreditációs tanúsítványával, amely az intézmény és nem a program akkreditálását tanúsítja, ezért nem fogadható el. Ha az elszámolás benyújtása elmarad, ennek jelenleg nincs jogi és pénzügyi szankciója, az OKJ-ban szereplő és az akkreditált képzések költségei ugyanis engedélyezés nélkül elszámolhatók és leírhatók a rendelet előírásainak betartásával. Adatlapok kitöltése A 2004-ben február 20-ától benyújtott kérelmek esetében csak a 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet 1. sz. és 2. sz. mellékleteként kiadottaz új adatlapok használhatók és fogadhatók el akkor is, ha a képzés(ek) február 20-a előtt kezdődtek meg. 1. sz. Adatlap a hozzájárulásra kötelezettre vonatkozóan (nem kérelmi adatlap!) Az adatlapot a Munkaügyi Tanács engedélyezését igénylő kérelmek és az engedélyezést nem igénylő elszámolások esetében is ki kell tölteni, keltezéssel, aláírással és bélyegzéssel ellátva. 2. sz. Adatlap a képzésre vonatkozóan (Képzési adatlap) 1. Az adatlapot beküldő neve és címe értelemszerűen meg kell egyezzen az 1. sz. adatlapon szereplő névvel és címmel. 2. Képzés megnevezése: a képző szervezet tanúsítványában/értesítésében/igazolásában szereplő képzés megnevezését kell beírni. OKJ-s képzésnél egyeznie kell az OKJ-ben szereplő megnevezéssel. OKJ szám: a mindenkor aktuálisan érvényes, jelenleg a 2004. január 1-jétől hatályos OKJ szerint. (37/2003. (XII. 27.) OM rendelet.) Ez a hozzárendelt FEOR számot is tartalmazza. A képző szervezet tanúsítványában/értesítésében/igazolásában szerepelnie kell a képzés megnevezése mellett. 8 számjegyű. Akkreditált szakképzés, akkreditált szakmai vagy akkreditált nyelvi képzés esetében az akkreditációs lajstromszámot a képzési programról kiadott tanúsítvány tartalmazza. 10
Nem OKJ-s szakképzésnél, szakmai és nyelvi képzésnél az azonosító szám szintén szerepel a képző szervezet tanúsítványában/értesítésében/igazolásában. Minden esetben 0- val kezdődik, 8 számjegyű. 3. A képzést folytató intézmény, képző szervezet adatait belső képzés esetében is közölni kell. A nyilvántartási szám az OKÉV és/vagy a megyei munkaügyi központ által kiadott tanúsítványban/értesítésben/igazolásban szereplő regisztrációs szám, 2-4-2 számjegyű. Ha tanúsítvánnyal/értesítéssel/igazolással a képző szervezet nem rendelkezik belső képzés esetére is vonatkozóan -, a képző szervezet nem regisztrált és a képzés nem számolható el. 4. Munkakör megnevezése: értelemszerűen az a munkakör, amelynek ellátásához a szakképzés, szakmai képzés, szakmai továbbképzés, nyelvi képzés szükséges. Ugyanazon képzésben több munkavállaló részvétele esetén, ha több munkakör ellátásához kapcsolódik a képzés, több munkakört és FEOR számot kell beírni. 5. A képzés formája: képző szervezet által végzett képzés esetében külső képzés - ha ebben a hozzájárulásra kötelezett is közreműködik, akkor vegyes képzés - ha teljes egészében a hozzájárulásra kötelezett végzi a képzést saját munkavállalóinak tanúsítvány/értesítés/igazolás birtokában, akkor belső képzés. 6. A képzés jellege, besorolása: az 1-7. pont a szakképzési törvény szerint besorolva, a hozzájárulásra kötelezett munkáltató megítélése szerint. Az állam által elismert szakképesítés megszerzése az OKJ-ben szereplő szakképzést jelenti. A vonatkozó pontot aláhúzással vagy bekarikázással kell jelölni. Csak egyet kell megjelölni. Akkreditált szakmai képzés és akkreditált nyelvi képzés esetén az 1-8. pontok szövege után be kell írni az akkreditált megjelölést is. 7. Képzésben résztvevő saját munkavállalók létszáma: értelemszerűen töltendő ki, hány fő vesz, vett részt a képzésben. 8. A képzés összes, bruttó költsége: a teljes, és ÁFÁ-val növelt költség, és nem csak a tanfolyami díj, hanem pl. a vizsgadíj, utazási költség, stb. is. Áthúzódó, több éves képzésnél a több éves összes költség, akkor is, ha ez csak becsülhető, mert pl. változik az utazási költség, tankönyvek ára, vizsgadíj. 9. Elszámolni kívánt összes költség: áthúzódó, több éves képzésnél a több éves összes költség, akkor is, ha ez csak becsülhető, mert pl. változik az 1,5%-os kötelezettség összege. A költségek leírása a ténylegesen kifizetett költségek szerint történik. Nem lehet nagyobb, mint a képzés összes költsége, csak azzal megegyező vagy annál kevesebb összeg. Nem lehet több, mint az 1,5%-os kötelezettség 33%-ának összege. 10. Fajlagos költség: mindhárom fajlagos költséget pontosan ki kell számolni, de az elszámolás szempontjából a Ft/fő/nap fajlagos költség számít. Külső és vegyes képzés esetén a szolgáltatási szerződésben javasolt rögzíteni a képzés időtartamát legalább a napok száma és az óraszám, valamint esetlegesen az általános képzés, nyelvi képzés és a felnőttképzési szolgáltatás óraszámai adatokkal. Ehhez a ponthoz tartozik a 11. pontban szereplő adatsor az óraszámokra vonatkozóan, amelyeknél az arány számítása is szükséges. Önálló nyelvi képzés esetén a nyelvi képzésen belüli általános képzés, felnőttképzési szolgáltatás adatait az alsó két sorban a szakmai szó fölülírásával a nyelvi szót be kell írni. A 2004-ben február 20-a előtt benyújtott kérelmeknél és ahhoz csatolt képzéseknél a fajlagos költséget nem kellett figyelembe venni. A február 20-a után benyújtott kérelmeknél a fajlagos költséget akkor is figyelembe kell venni és közölni kell, ha február 20-a előtt kezdődött a képzés. A 33% tervezett összege előre számított összeg, csupán tájékoztató adat, az elbírálás során nincs szerepe. 11
11. A képzés tervezett indítása és zárása: az év és hónap mellett, ha ez ismert különösen a rövid időtartamú, néhány napos képzések esetén a napot is célszerű feltüntetni akkor, ha a kérelem benyújtása a képzés megkezdése előtt vagy annak folyamán történik. Befejeződött képzésnél a tényleges időpontokat kell beírni. 12. A képzés időtartamánál a fajlagos időtartam kiszámítása is szükséges. A óraszám megegyezik a képzés összes óraszámával, a napok számát itt kell közölni. Az egy főre számításnak nincs jelentősége, akár egy, akár több fő munkavállaló vesz is részt a képzésben, az adat ugyanaz. Keltezés, aláírás és bélyegzés a képzési adatlapon is szükséges! 3. sz. Nyilvántartó lap a kérelmek, elszámolások, képzések adatairól A kérelmet, elszámolást benyújtónak nem kell kitölteni, a nyilvántartást a Munkaügyi Központ vezeti. A témával kapcsolatban felvilágosítás, ügyintézés: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci Eszközök Osztálya Szeged, Bocskai u. 10-12., II. e. Kastal Márta és Szeles Gergely telefonszám: 62/561-556; 561-537 Szeged, 2004. április 26. 1. számú melléklet a 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelethez Adatlap a hozzájárulásra kötelezettre vonatkozóan 1. Név (cég/gazdasági társaság, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó)... 2. Rövidített cégnév:... 3. A kapcsolattartó neve, telefonszáma:... 4. Cím (székhely):... (ir.sz.)... 5. Telephely(ek):... 6. Adószám:... 7. Statisztikai számjel:... 8. Az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszám:... 9. Számlavezető bank neve:... 10. Átlagos állományi létszám:... fő 11. A képzés(ek)re vonatkozó csatolt adatlap(ok) száma:... db 12. Csatolandó okiratok: - Cégkivonat, ennek hiányában az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály vagy vállalkozói igazolvány eredeti vagy hitelesített másolati példánya. - Nyilatkozat a tanulmányi szerződések megkötésének vállalásáról. 12
- Nyilatkozat a felnőttképzési szerződés meglétéről (külső vagy vegyes képzés esetén, amennyiben a szolgáltatási szerződés erről nem rendelkezik). - A képző intézménnyel kötött szolgáltatási szerződés (külső vagy vegyes képzés esetén). - A képzést szervező nyilvántartásba vételéről szóló értesítés/igazolás hitelesített másolati példánya (külső vagy vegyes képzés esetén). - Képzési program (a rendeletben előírtak szerint). - A képzési program akkreditációról kiadott tanúsítvány hitelesített másolati példánya. Tudomásul veszem, hogy az általam becsatolt okiratok az elévülési időn belül a döntést hozónál kerülnek megőrzésre, azokat köteles a titoktartásra vonatkozó szabályok szerint kezelni...., 200... év... hó... nap P. H.... a hozzájárulásra kötelezett cégszerű aláírása 2. számú melléklet a 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelethez Adatlap a képzésre vonatkozóan 1. Az adatlapot beküldő hozzájárulásra kötelezett (név, cím):... 2. A képzés megnevezése:... Az OKJ-ben szereplő képzés esetén OKJ azonosítószám:... Akkreditált képzési program alapján folytatott képzés esetén akkreditációs lajstromszám:...... Az OKJ-ben nem szereplő és nyelvi képzés esetén a felnőttképzési tevékenységek azonosítóiról szóló OM Közleményben meghatározott 8 számjegyű azonosító:...... 3. A képzést folytató intézmény neve:... címe:... nyilvántartási száma:... a képzési helyszínek címe:... 4. A betölthető munkakör(ök) megnevezése:... FEOR-száma:... 5. A képzés formája: belső (B) külső (K) vegyes (V) 6. A képzés jellege: (1) állam által elismert szakképesítés megszerzése (2) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzése (3) felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzése (4) szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, mestervizsgához szükséges ismeretek megszerzése (5) hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzés (6) megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés (7) elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés (8) nyelvi képzés 7. A képzésben résztvevő saját munkavállalók száma:... fő 8. A képzés összes bruttó költsége:... Ft 9. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolni kívánt bruttó költség:... Ft 10. A képzés fajlagos költsége:... Ft/fő/óra,... Ft/fő/nap,... Ft/fő/képzés 13
11. A bérköltség 1,5 százaléka 33 százalékának tervezett összege:... Ft A képzés összes óraszáma:... óra (100%) A szakmai képzés óraszáma:... óra, aránya:...% A nyelvi képzés óraszáma:... óra, aránya:...% A szakmai képzéssel összefüggő általános célú képzés óraszáma:... óra, aránya:...% A szakmai képzéssel összefüggő felnőttképzési szolgáltatás óraszáma:... óra, aránya:...% 12. A képzés tervezett indítása:... év... hó zárása:... év... hó 13. A képzés időtartama:... óra/fő,... nap/fő..., 200... év... hó... nap P. H.... a hozzájárulásra kötelezett cégszerű aláírása 14