Szigetvár Város Önkormányzata. Anti szegregációs Terv

Szigetvár Város Önkormányzata Anti szegregációs Terv 2008. április Készítette:

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 1 Bevezetés... 4 2 Helyzetelemzés... 6 2.1 Dél Dunántúli Régió bemutatása... 8 2.2 Szigetvári kistérség bemutatása... 9 2.3 Szigetvár bemutatása... 10 2.3.1 Demográfia... 10 2.3.2 Lakáshelyzet... 17 2.3.3 Oktatási helyzet... 19 2.3.4 Foglalkoztatási helyzet... 28 2.3.5 Egészségügyi, szociális helyzet... 31 2.4 Városrészek elhatárolása... 33 2.4.1 Belváros... 33 2.4.2 Észak nyugati városrész... 33 2.4.3 Dél nyugati városrész... 34 2.4.4 Észak keleti városrész... 35 2.4.5 Dél keleti városrész... 35 2.4.6 Becefa... 36 2.4.7 Zsibót... 36 2.4.8 Külterület... 37 2.5 Szigetek lehatárolása... 38 2.5.1 Móra Ferenc lakótelep... 45 2.5.2 Munkás utca 17... 47 2.5.3 Vár utca 9... 49 2.5.4 Széchenyi u. 62... 51 2.5.5 Külterület... 53 2.5.5.1 Csertői téglagyár (Téglagyár 33.)... 53 2.5.5.2 Szőlőhegy... 55 3 Stratégia... 57 3.1 Szigetvár Város Önkormányzatának célrendszere... 57 3.2 Anti szegregációs Program... 62 3.2.1 Lakhatás... 62 3.2.2 Oktatás, képzés... 63 3.2.3 Foglalkoztatás... 64 3.2.4 Egészségügyi, szociális ellátás... 64 4 Összefoglalás... 65 5 Elfogadás módja, dátuma... 67 2

6 Záradék... 68 Táblázat jegyzék... 69 Diagram jegyzék... 69 Térkép jegyzék... 70 3

1 BEVEZETÉS Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét segítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. E törvény szellemében készült el az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként Szigetvár város anti szegregációs terve, amely a települési esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódva különösen a lakhatás, illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlőséget kívánja ösztönözni. A terv kiemelt figyelmet fordít az alacsony státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű aktív korú) lakosok helyzetére. Alapelvként rögzítjük az infrastruktúrához való hozzáférés biztosításában a diszkrimináció és szegregációmentességet. A terv célja Szigetvár azon területeinek felmérése, ahol a szegregáció már elindult és a fentiek szellemében a szegregáció oldására irányuló programokat dolgozzon ki. Releváns tervezési dokumentumok: 1. Szociális Szolgáltatások Tervezési Koncepciója, 2. Szigetvár Város Középtávú Stratégiai Fejlesztési Programja, 3. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv, 4. Helyi Önkormányzati rendeletek Módszertan: Felhasznált adatok: 1. KSH 2001 es népszámlálási adatai, 2. Tervezési dokumentumok adatai, 3. Eco Cortex Kft. saját felméréseinek adatai, 4. Önkormányzat adatai, 5. Szociális adatok 4

A KSH adatokat az egyéb fent felsorolt forrásból származó adatokkal összevetve mutatjuk be, hiszen a 2001 es népszámlálási adatoknál rendelkezésre állnak bizonyos területeket érintően frissebb adatok. A terv készítése során alapvetően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2007 ben kiadott Városrehabilitáció 2007 2013 ban/kézikönyv a városok számára című dokumentumban (2. számú melléklet: Útmutató az Antiszegregációs terv kidolgozásához) található adattáblákat használtuk. 5

2 HELYZETELEMZÉS A Központi Statisztikai Hivatal 2001 es az anti szegregációs tervhez lekért hivatalos népszámlálási adatai szerint Szigetváron nincs szegregátum. Ennek ellenére az önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat adatait figyelembe véve Szigetvár városban lehatárolhatóak olyan veszélyeztetett övezetek szigetek, amelyek tendenciózusan pár éven belül szegregátummá válhatnak, emiatt fokozott figyelmet és beavatkozást igényelnek e folyamat megakadályozása visszafordítása érdekében. Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a szigetek meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Fogalmak: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. (1) bekezdése tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek új fogalmát. E szerint: 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres 6

munkajövedelemmel nem rendelkezők (alacsony státuszú lakosok) aránya mindkét mutató tekintetében magasabb mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). A szegregátumok lehatárolását segítő vizsgálati szempontok: Elsősorban városrész szintű társadalmi (demográfiai, szociális helyzet) adatok amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 2001 es népszámlálási adataiból származnak képezhetik az alacsony státuszú népességet koncentráló területek beazonosítását. A szegregált terület definíciója szerint a két mutatónak együttesen megfelelő lakosok magas koncentrációja határozza meg a beavatakozási területet. segélyezési adatok megoszlásának vizsgálata: az önkormányzati segélyek városrészek közötti megoszlásának, illetve a városrészeken belül egy adott területre való koncentrálódásának vizsgálata önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek vizsgálata külterületen, nem lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek vizsgálata. 7

2.1 Dél Dunántúli Régió bemutatása 1 Tekintettel arra, hogy Szigetvár város a Dél dunántúli régióban, a Szigetvári Kistérségben helyezkedik el, elemzésünket a régió bemutatásával kezdjük. Az itt tett megállapítások helytállóak Szigetvár tekintetében is, amelyet a továbbiakban konkrét adatokkal támasztunk alá. A 90 es évek elején végbement gazdasági átalakulás következtében Déldunántúl régió kistérségei erőteljesen polarizálódtak, a korábbi területi egyenlőtlenségek tovább nőttek. Ebben jelentős szerepet játszott a térség közlekedési hálózatának fejletlensége, a régió külső és belső megközelíthetőségének nehézségei, a kedvezőtlen összetételű gazdaságstruktúra, a mezőgazdaság meghatározó jelenléte. Ugyancsak kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt a szétszabdalt, aprófalvas településszerkezet. A települési hátrányokat tovább súlyosbítja a helyben elérhető intézmények, szolgáltatások hiánya, melyet a funkcionálisan többnyire gyenge kisváros hálózat sem képes kompenzálni. Ezzel szemben a megyeszékhelyek erős népességkoncentrációja és funkcionális (gazdasági, intézményi) dominanciája jellemző. Az országos átlagot meghaladóan, a Dél Dunántúl lakosságának közel fele községben/kisközségben él. A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a régiót. Mindez megsokszorozta a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket, ami tovább rontja a térség versenyképességét. A régió népességének az országos átlagnál kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele nehezíti alkalmazkodóképességét a gazdaság változásához. A népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. Ebben az alacsony születésszám és a régió egyes térségeinek az átlagosnál rosszabb halálozási mutatói mellett az elvándorlás is szerepet játszik. A veszélyeztetettség problémájának regionális súlyát jelzi, hogy az 1000 megfelelő korúra jutó nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma az egyik legmagasabb a régiók között. Bár a korábbi évekhez képest csökkenő súllyal, de még mindig az anyagi ok dominál a veszélyeztetettséget kiváltó tényezők közt (72,1%). 1 Forrás: Arany Orsolya Virág: DÉL DUNÁNTÚL RÉGIÓ SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE 8

A régióra jellemző a különböző etnikumok jelenléte: Baranyában cigány, horvát és német, Somogyban cigány, Tolnában német nemzetiségűek élnek nagyobb számban. Egyes településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a társadalmi gazdasági hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. A társadalmi gazdasági szempontból kedvezőtlen tényezők többnyire az országosnál gyakoribb előfordulására és az ennek nyomán kialakult egyenlőtlenségek kezelésére a régió szociális ellátórendszere felkészületlen, hiányos a kiépítettsége. A települések főként a kistelepülések jelentős hányadában a legalapvetőbb szociális szolgáltatások sem hozzáférhetőek, így e téren is indokolatlan területi egyenlőtlenségek keletkeznek. Az alapellátás alulfejlettségéből adódóan a szakellátások iránt túlzottan magas igény jelentkezik, melyet a bentlakásos intézmények kapacitáshiány miatt nem képesek maradéktalanul kielégíteni. Indokolt tehát mind a szociális, mind pedig a gyermekvédelmi alap és szakellátás minőségi és mennyiségi fejlesztése. 2.2 Szigetvári kistérség bemutatása A Szigetvári Térség és a Dél Zselic Területfejlesztési Társulása 1996 ban alakult meg szigetvári központtal, a statisztikai körzethez tartozó települések alapításával. A statisztikai körzethez tartozó települések: Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bürüs, Csebény, Csertő, Dencsháza, Endrőc, Gyöngyösmellék, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Katádfa, Kétújfalu, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Patapoklosi, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Szentdénes, Szentegát, Szentlászló, Szigetvár, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Zádor. A társulás a települések közös munkaerő piaci, termelési, ellátási érdekazonossága, a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megvalósítása céljából jött létre. A társulás tagjai: a szigetvári statisztikai kistérség 46 településnek önkormányzatai. A szigetvári kistérség önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél 9

teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján 2004. június 8. napjától létrehozták a Szigetvári Kistérségi Többcélú Társulást. A társulás átalakulásával 2004. december 23 án létrejött a Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. A Többcélú Társulás megalakulásával a korábban ellátott feladatok arzenálja kiszélesedett többek között az egészségügy, a szociális, a közoktatási feladatellátással, a belső ellenőrzéssel, a mozgókönyvtári ellátással. 2.3 Szigetvár bemutatása Szigetvár a Dél Dunántúli Régióban, Baranya megyében, Pécstől 33 km re nyugatra fekszik a Zselici dombság déli és a Dráva sík találkozásánál, az Almáspatak mentén. Megközelíthetősége a 6. számú első rendű főúton keresztül lehetséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) részletesen bemutatja Szigetvárt, itt csak a legfontosabb demográfiai, szociális jellemzők bemutatására kerül sor. 2.3.1 Demográfia Szigetvár Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése szerint: Demográfia: Lakónépesség száma 11345 Állandó népesség száma 11135 Állandó népességből a 0 2 évesek száma 248 Állandó népességből a 3 5 évesek száma 275 Állandó népességből a 6 14 évesek száma 921 Állandó népességből a 15 18 évesek száma 513 Állandó népességszám változása 1990 2006 ( / +) 1. Táblázat: Demográfia Szigetvár 2007. Az adatok 2007 es adatok, a 2001 es KSH adatok szerinti lakosságszám 11353 fő volt, ami csupán 8 fő eltérést jelent. A gyermekek száma 1957 fő. 10

Népességvándorlás: A bevándorlás a közeli településekről, közeli városból nagyobb mértékben, külföldről kisebb mértékben jellemző, egyébként nem. Az elvándorlás kismértékben jellemző a közeli és távoli településekre, városokba, Budapestre és külföldre, a megyeszékhelyre nagyobb mértékben jellemző. Szigetvár népességi dominanciáján kívül funkcionálisan is ellenpólus nélkül meghatározó szerepet tölt be a kistérség életében, ami a TKT létrejöttével tovább erősödött. Szigetvár lakosainak száma folyamatosan csökken. Bővebb demográfiai elemzést a KSFP tartalmaz. Kiemelendő, hogy Szigetvárra is mint országos tendencia az elöregedés a jellemző. (KSFP 4. táblázat, 5. diagram). Az etnikai összetételre jellemző, hogy a nemzeti, etnikai kisebbség jelenléte nem számottevő. Legnagyobb számban a cigányok (részarányuk 2% a lakosságon belül) élnek itt a kisebbségek közül. Rajtuk kívül horvát (0,7%) és német (0,7%) kisebbség él itt. Lakónépesség száma Szigetváron 2001 ben Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 1. Diagram: Lakónépesség száma Szigetvár városrészeiben 2001. KSH adat A diagramból látható, hogy Szigetvár lakónépességének nagy része az Északnyugati Városrészben él. 11

0-14 évesek aránya 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 2. Diagram: 0 14 évesek aránya az egyes városrészekben KSH 2001. A gyermekek aránya Zsibóton a legmagasabb, míg a külterületen a legalacsonyabb. 15 59 évesek aránya 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 3. Diagram: 15 59 évesek (aktív korúak) aránya az egyes területeken KSH 2001 Az aktív korúak aránya a lakónépességen belül a külterületen a legmagasabb, míg az Észak keleti Városrészben a legalacsonyabb. 12

60 év felettiek aránya 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 4. Diagram: 60 év felettiek aránya az egyes területeken KSH 2001 A 60 év felettiek aránya Becefán a legmagasabb, Zsibóton és a külterületen a legalacsonyabb. A gyermekes családok tehát inkább a zsibóti kertvárosias lakókörnyezetet preferálják, míg az idősebbek Becefán élnek. A külterületen az aktív korúak aránya magas, a gyermekek aránya viszonylag alacsony. 13

Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak aránya 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 5. Diagram: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001, A legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak jelentős része a külterületeken él. A felsőfokú végzettségűek legnagyobb számban a belvárosban laknak. Becefán, Zsibóton és a külterületen a felsőfokú végzettségűek aránya elenyésző. 14

Felsőfokú végzettségűek aránya 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 6. Diagram: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001, 15

Mutató megnevezése Szigetvár összesen Belváros Északnyugati városrész Délnyugati városrész Északkeleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület Lakónépesség száma 11 353 1 223 3 047 1 982 2 029 2 320 164 135 453 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 15,7 15,1 16,2 15,2 17,0 14,8 14,0 22,2 13,2 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya Lakónépességen belül 60 x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 64,6 63,9 67,6 64,1 60,7 63,3 62,8 65,2 73,5 19,7 21,0 16,3 20,7 22,3 22,0 23,2 12,6 13,2 26,1 23,2 18,4 24,3 27,0 26,4 36,9 43,2 73,9 8,6 11,2 9,8 9,4 7,8 8,6 0,8 0,0 0,6 Lakásállomány (db) 4 100 478 1 125 654 653 973 55 45 117 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül 10,9 11,7 3,1 6,1 17,2 8,6 29,1 35,6 73,5 44,6 43,7 41,6 43,7 49,0 45,2 62,1 55,7 39,3 16,6 15,0 12,1 16,1 20,4 17,2 26,2 33,0 25,8 51,5 51,9 55,0 51,9 47,0 50,6 35,1 41,5 57,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások 40,4 41,5 33,1 37,3 42,4 46,0 46,4 45,5 60,0 aránya Állandó népesség száma 11 398 1 237 3 007 2 024 2 041 2 355 168 134 432 2. Táblázat: Szigetvár városrész adatok 2001. évi népszámlálás KSH 16

2.3.2 Lakáshelyzet Szigetvár terület felhasználásában a lakóterületek dominálnak. A történeti városrészekben mind a kisvárosias hangulatú, zártsorú beépítésű, mind a családi házas jellegű építési módok megtalálhatóak. E térségben az épületek zömének életkora meghaladja az 50 évet, így e lakóterületeken a folyamatos megújítás jelenti a legfontosabb fejlesztési célt. A lakóterületek besűrítésének csaknem valamennyi formája megjelent Szigetváron is. Történtek bántó, az eredeti karaktert megbontó többszintes beépítések a Móra Ferenc lakótelepen is, illetve megjelentek a városszerkezetben a 60 70 es évek kedvelt korszerű csoportos (sorház, láncház) beépítési formák az egykori nagytelkes területek feltárásával. Az önkényes lakásfoglalás Szigetváron nem jellemző. Közművek: A lakások vízvezetékkel való ellátottsága 2006 os adat szerint 100% os, a szennyvíz hálózatba 3263 lakás van bekapcsolva. A hulladékkezelés, a gáz és villamos energia ellátás is megoldott. A lakások tulajdonviszonyaira az önkormányzati tulajdonú, illetőleg a saját tulajdonú lakások kettőssége jellemző. A lakások mintegy 99% a saját tulajdonban van. 2 2 Forrás: Szigetvár KSFP 17

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 7. Diagram: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Az alacsony komfortfokozatú lakások 73,5% a külterületen található. 18

2.3.3 Oktatási helyzet Közszolgáltatások elérhetősége: Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. Az óvodai férőhelyek száma elegendő, az utóbbi években senkit nem kellett elutasítani férőhelyhiány miatt. Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. Óvodai intézmények száma 3 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 3 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 330 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 336 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 125 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 32 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 8 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 14 3. Táblázat: Óvodáztatás Szigetvár 2007 19

Az iskolai ellátást Szigetváron az alábbi táblázat foglalja össze: Általános iskolai intézmények száma: 2 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 47 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 38 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 944 Általános iskolai magántanulók száma 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 31 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 347 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 71 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 99 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 138 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 249 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 20 4. Táblázat: Iskoláztatás Szigetvár 2007. 20

Bejárók: A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Összesen: HH / HHH ebből Óvodába jár más településről bejáró 6+18+7=31 3+1+2=6 tömegközlekedéssel 5+12=17 3+3=6 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) 1+6+7=14 4+2=6 Alsó tagozatos (1 4.) más településről bejáró 30+21=51 tömegközlekedéssel 30+17=47 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) 4 Felső tagozatos (5 8.) más településről bejáró 52+30=82 tömegközlekedéssel 52+28=80 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) 2 ebből ebből ebből ebből ebből ebből 5. Táblázat: Bejáró gyermekek száma Szigetvár 2007. Gimnáziumba más településről 544 fő jár be a kistérség településeiről és kistérségen kívülről is (például Baranyahídvégről, Barcsról, Drávafokról, de Pécsről is jár 4 tanuló a Zrínyi Gimnáziumba). A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását a Szigetvár Dél Zselic TKT biztosítja. A gyermekjóléti alapellátások helyben biztosítottak, kivéve a családi napközit. 21

OM azonosító intézmény neve gyermek, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 027223 Szigetvár Óvodái, Általános Iskolái és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola 027404 Zrínyi M. Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Összesen HH / HHH 6. Táblázat: Szigetvár intézményeinek tanulókra vonatkozó adatai 2007. SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1280 472/111 33 1017 458/111 32 263 14/0 1 0 0 872 283/0 1 872 283/0 1 0 0 0 0 0 22

OM azonosító intézmény neve tanulók létszáma tervezett tanulói létszám 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 integrációs integrációs integrációs integrációs képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató 027223 Szigetvár Város Óvodái, Ált.isk. és Művészetokt. Intézménye 7. Táblázat: Integrációs és képesség kibontakoztató normatíva igénylés Szigetvár 2007. 31 13 18 Finanszírozás: OM azonosító intézmény neve Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 027223 Szigetvár Város Óvodái, Ált.isk. és Művészetokt. Intézménye 142797000 140031000 160318000 84998 84204 99949 027404 Zrínyi M. Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2235000 16493000 2043 16510 8. Táblázat: Szigetvári intézmények finanszírozása 2007. 23

Mint a fentiekben rögzítettük 2007. július 1 je óta a Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményfenntartója a Szigetvár Óvodái, Általános Iskolái és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolának. Így fenntartója a városban működő 3 óvodának, 2 általános iskolának és a zeneiskolának. Ezek az alábbiak: Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola: 7900, Szigetvár, Rákóczi u. 9/13. (gesztor intézmény) Istvánffy Miklós Általános Iskola: 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 2. (intézményegység) Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zöldmanó Óvoda: 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 5. (intézményegység) Napsugár Óvoda: 7900, Szigetvár, Széchenyi u. 61. (intézményegység) Micimackó Óvoda: 7900, Szigetvár, Dózsa György u. 11. (intézményegység) Szigetvár Város Önkormányzata is intézményfenntartó: A Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (7900, Szigetvár, Rákóczi u. Intézményvezető: Pichler Imre) Önkormányzati Bölcsőde, Szigetvár 24

2003/2004 Továbbtanulás az általános iskolákból: Összlétszámon belül Gimnázium (%) HH HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Nem tanult tovább Összlétszámon belül 45,10% 35,29% 15,69% 3,92% 0,00% (%) HH HHHtanulók körében 2004/2005 2005/2006 2006/2007 40,91% 28,57% 27,27% 21,43% 22,73% 50,00% 9,09% 0,00% 0,00% 0,00% 48,08% 36,84% 26,92% 21,05% 25,00% 42,11% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 43,90% 36,36% 0,00% 39,02% 45,45% 50,00% 17,07% 18,18% 50,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 2007/2008 (tervezett) 42,37% 36,36% 25,00% 35,59% 36,36% 0,00% 16,95% 13,64% 75,00% 5,08% 13,64% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 2008/2009 (tervezett) 36,76% 16,67% 0,00% 36,76% 22,22% 0,00% 17,65% 27,78% 100,00% 8,82% 33,33% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 9. Táblázat: Továbbtanulási mutatók Istvánffy Általános Iskola 2007. 25

2003/2004 2004/2005 2005/2006 Összlétszámon belül Gimnázium (%) HH HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Nem tanult tovább Összlétszámon belül 32,14% 30,95% 32,14% 0,00% 4,76% 29,17% 43,06% 25,00% 1,39% 1,39% (%) HH HHHtanulók körében 42,22% 0,00% 36,67% 0,00% 20,00%! 100,00% 0,00% 0,00% 1,11%! 0,00% 2006/2007 48,53% 38,89% 0,00% 26,47% 38,89% 25,00% 23,53% 22,22% 75,00% 1,47% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) 46,51% 0,00% 0,00% 30,23% 25,00% 25,00% 23,26% 75,00% 75,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 40,54% 0,00% 0,00% 32,43% 50,00% 50,00% 27,03% 50,00% 50,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 10. Táblázat: Továbbtanulási arányok Tinódi Általános Iskola 2007. 26

A két általános iskolából jellemzően mindenki továbbtanult. Az Istvánffyban a tanulók 35 40% a (HH tanulók 30 35% a) tanul tovább gimnáziumban. Szakközépiskolába a tanulók 35% a megy, a HH tanulóknak pedig 30 40% a (kicsivel magasabb arányban tanulnak tovább szakközépiskolába). A HH tanulók körében évről évre többen választják a szakközépiskolát, mint a szakiskolát. Szakiskolába a tanulók 15 25%a megy tovább. A HH tanulóknak pedig 30 40% a, ami 2003 óta csökkenő tendenciát mutat. A Tinódiban a tanulók 35 50% a (HH tanulók csak a 2006/2007. tanévben mentek gimnáziumba 38%) tanul tovább gimnáziumban. 2003. óta az arány 30% ról 45 50% ra nőtt. Szakközépiskolába a tanulók 30% a megy, a HH tanulóknak pedig 40 50% a. Szakiskolába a tanulók 20 25%a megy tovább. A HH tanulóknak pedig 50 75% a. Speciális szakiskolában történő továbbtanulás, valamint a nem továbbtanulás nem jellemző. A HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatói más struktúrát követnek. Jellemző a szakiskolai képzésre való továbbhaladás. Fontos, hogy a HH/HHH tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás közelítse az intézményi átlagot. Az iskola kapcsolatai: Minden tagintézménynél elmondható, hogy többnyire rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a cigány kisebbségi önkormányzattal. A Tinódiban a roma kisebbségi oktatás bevezetése a helyi CKÖ segítségével történt. A szociális ellátórendszer szereplőivel és a fenntartóval is rendszeres a kapcsolatuk az intézményeknek. Mindenhol működik az intézmény tanulóit, gyerekeit segítő alapítvány és a civil szféra számos szereplőjével van az intézményeknek rendszeres kapcsolatuk (Szigetvár Kultúr és Zöld Zóna Egyesület, Szülők Egyesülete). A sajátos etnikai összetételből adódóan (német és horvát nemzetiség él a területen) a Német Kisebbségi Önkormányzattal való szoros kapcsolat is megfigyelhető. A szigeteken élők számára Szigetvár oktatási intézményeiben megfelelő férőhely áll rendelkezésre. Biztosított az óvodáskorúak óvodáztatása is. 27

2.3.4 Foglalkoztatási helyzet Foglalkoztatás, munkanélküliség Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 8. Diagram: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 28

Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 9. Diagram: Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Becefán és Zsibóton élők között a legmagasabb, sajnálatos módon azonban a város átlaga is 44,6%, ami nagyon magas arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát az alábbi diagram szemlélteti: 29

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 10. Diagram: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Az ábra szerint a külterületen található a legtöbb olyan család, ahol egy kereső sincsen. Alacsony státuszú emberek aránya 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Belváros Észak nyugati városrész Dél nyugati városrész Észak keleti városrész Dél keleti városrész Becefa Zsibót Külterület 0,0 1 11. Diagram: Alacsony státuszú emberek aránya 30

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (alacsony státuszú emberek) aránya Zsibóton a legmagasabb, Becefán és a külterületen is meghaladja a 25% ot, ami magasan a városi átlag (16.6%) felett van. 2.3.5 Egészségügyi, szociális helyzet Szociális helyzet a településen 3 : Összesen Munkanélküliek száma a településen 753 Ebből tartósan munkanélküli 256 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 368 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 357 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 642 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 122 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 520 ebből 11. Táblázat: Szociális helyzet Szigetvár 2007. A lakosság 6,6 % a munkanélküli, ebből 2,3 % tartósan munkanélküli. 3,2 % kap szociális segélyt. A gyerekek 32,8 % a kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt (HH). 6,23 % szülei nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetről. Külterületen élnek (Becefai Szőlőhegy). Az itt élők számára és szociális helyzetére nincs pontos adat. Kb. 400 fő él itt, ebből kb. 100 150 gyermek. Az óvodába ill. iskolába járásukat helyijárati busz biztosítja. A lakhelyek többsége komfort nélküli vagy félkomfortos, volt présház. Az itt élők számára és szociális helyzetére 2004 es adat áll rendelkezésre. E szerint: Külterületen élők száma: összesen 354 Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek ebből 3 5 éves gyermekek száma 11 10 ebből óvodába jár 11 10 általános iskolás tanulók száma 34 15 12. Táblázat: Külterületen élők adatai Szigetvár 2004. 3 Forrás: Szigetvár KEIT 2007. 31

Az egészségügyi ellátó rendszer 4 az országos átlaghoz viszonyítva jónak nevezhető. Egészségügyi ellátórendszer: Háziorvosi szolgálat (15 felnőtt, 2 gyermekorvos) Védőnői szolgálat Iskolaorvosi szolgálat Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény (nappali melegedő, idősek klubja, hajléktalanok, családok átmeneti szállása, idősek otthona) Szigetvár Városi Kórház és Rendelőintézet A Városi Kórház biztosítja a járóbeteg szakellátást, az aktív és krónikus fekvőbeteg ellátást, a háziorvosi ügyeletet, valamint a szűrést, gondozást. Az egészségvédelem feladatát az ÁNTSZ ek kötelesek, ám nem képesek megfelelően ellátni. Az emberek jelentős része szűkös jövedelme mellett nem tud az egészségét befolyásoló életmódján, életkörülményein szignifikánsan változtatni. A régión belül Szigetváron a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama. Az óvodában és az iskolában az egészségnevelésnek jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. 4 Forrás: Szigetvár KSFP 2007. 32

2.4 Városrészek elhatárolása 5 2.4.1 Belváros A Zrínyi vár és parkját övező árok, Tinódi utca, Szabadság utca, Kossuth tér, Istvánffy utca, Almás patak valamint a belterületi határ által határolt városrész. A belvárosban a lakónépesség 10,8% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 15,1%, a 15 59 éves korosztály aránya 63,9%, míg a 60 év felettiek aránya 21%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 23,2% a végzett, ami a városi átlag közelében van. A felsőfokú végzettségűek aránya 11,2%, ami magasan a városi átlag felett van. A területen 478 lakás található, amelynek 11,7% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 43,7% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,5%. A területen élők 15% a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 51,9%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Vár utca 9. számú udvar, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. 2.4.2 Észak nyugati városrész Várpark, Széchenyi utca valamint a belterületi határ által lehatárolt terület. A területen a lakónépesség 26,8% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 16,2%, a 15 59 éves korosztály aránya 67,6%, míg a 60 év felettiek aránya 16,3%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 18,4% a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 9,8%, ami a városi átlag feletti. A területen 1125 lakás található, amelynek 3,1% a alacsony komfort fokozatú. 5 KSH 2001 es népszámlálási adatai alapján 33

Az aktív korúak 44,6% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,1%. A területen élők 12,1% a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 55%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Munkás utca 17. szám alatti udvar, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. 2.4.3 Dél nyugati városrész Almás patak, belterületi határ, Görösgali út, Széchenyi utca által lehatárolt terület, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. A területen a lakónépesség 17,5% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 15,2%, a 15 59 éves korosztály aránya 64,1%, míg a 60 év felettiek aránya 20,7%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 24,3% a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 9,4%, ami a városi átlag feletti. A területen 654 lakás található, amelynek 6,1% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 43,7% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 37,3%. A területen élők 16,1% a alacsony státuszú. Arányuk tehát kis mértékben a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 51,9%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Széchenyi utca 62., amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. 34

2.4.4 Észak keleti városrész Almás patak, József Attila utca, a 67 es út és a belterületi határ által lehatárolt terület A területen a lakónépesség 17,9% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 17%, a 15 59 éves korosztály aránya 60,7%, míg a 60 év felettiek aránya 22,3%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 27% a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 7,8%, ami a városi átlag alatti. A területen 653 lakás található, amelynek 17,2% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 49% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,4%. A területen élők 20,4% a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 47%, tehát alacsonyabb, mint a városi átlag. 2.4.5 Dél keleti városrész József Attila utca, Kossuth tér, Istvánffy utca és a belterületi határ által lehatárolt terület A területen a lakónépesség 20,4% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 14,8%, a 15 59 éves korosztály aránya 63,3%, míg a 60 év felettiek aránya 22%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 26,4% a végzett, ami a városi átlag felett van. A felsőfokú végzettségűek aránya 8,6%, ami megegyezik a városi átlaggal. A területen 973 lakás található, amelynek 8,6% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 45,2% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46%. A területen élők 17,2% a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van. 35

A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 50,6%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Móra Ferenc lakótelep, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. 2.4.6 Becefa Becefa településrész belterülete. A területen a lakónépesség 1,4% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 14%, a 15 59 éves korosztály aránya 62,8%, míg a 60 év felettiek aránya 23,2%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 36,9% a végzett, ami magasan a városi átlag felett van. A felsőfokú végzettségűek aránya elenyésző, 0,8%. A területen 55 lakás található, amelynek 29,1% a alacsony komfort fokozatú. Ez majdnem 20% kal meghaladja Szigetvár átlagát. Az aktív korúak 62,1% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,4%. A területen élők 26,2% a alacsony státuszú. Arányuk tehát jóval a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 35,1%, tehát jóval alacsonyabb, mint a városi átlag. 2.4.7 Zsibót Zsibót településrész belterülete A területen a lakónépesség 1,2% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 22,2%, a 15 59 éves korosztály aránya 65,2%, míg a 60 év felettiek aránya 12,6%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 43,2% a végzett, ami jóval a városi átlag felett van. Nincs felsőfokú végzettségű lakos a területen. 36

A területen 45 lakás található, amelynek 35,6% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 55,7% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,5%. A területen élők 33% a alacsony státuszú. Arányuk tehát jóval a városi átlag feletti. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 41,5%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. 2.4.8 Külterület Külterület (Zsibóti út, Mozsgói út és az Alsóhegyi út környezete) A területen a lakónépesség 4% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 13,2%, a 15 59 éves korosztály aránya 73,5%, míg a 60 év felettiek aránya 13,2%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 73,9% a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 0,6%, ami a városi átlag alatti. A területen 117 lakás található, amelynek 73,5% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 39,3% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 60%. A területen élők 25,8% a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 57,5%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a szőlőhegy és a téglagyár, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. 37

2.5 Szigetek lehatárolása Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0 39% = türkizkék, 40 49%=fekete, 50 100%=pink) 38

1. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 1 (KSH 2001 adatszolgáltatás) 39

2. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 2 (KSH 2001 adatszolgáltatás) 40

A KSH által szolgáltatott adatok szerint nincs szegregátum a városban. Az önkormányzat véleménye alapján azonban az alábbi szigeteket lehet elkülöníteni: 1. Móra Ferenc lakótelep 2. Munkás utca 17. 3. Vár utca 9. 4. Külterület: Csertői téglagyár Szőlőhegy 5. Széchenyi u. 62. A szigeteken az önkormányzat adatai szerint 139 lakás található, ami az össz lakásállomány (4240 db) 3,3% a. A lakások kisebb része van önkormányzati tulajdonban, nagyobb részüket az ott lakók megvásárolták. A szigeteken összesen 457 lakos él. Lakásfenntartási támogatásban a szigeteken 66 fő részesül, ez az összes támogatás 11% a. Rendszeres szociális segélyben 65 fő részesül. A város egészéhez viszonyítva 15,4% az arányuk. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 59 fő részesül a szigeteken, a város egészéhez viszonyítva 8,4% az arányuk. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 45 él itt, 35% a a városi mutatónak. Vizsgáljuk meg, hogy a lakások számához viszonyított segélyben részesülők aránya hogyan alakul városi, illetőleg a szigetek szintjén: A lakásfenntartási támogatás esetében a mutató a város egészére vetítve 14%, míg a szigetek esetében változatos képet látunk. A Vár utca és a Téglagyár esetében 0%, a Széchenyi u. 62 nél 1%, addig a Munkás utca 17 18 nál 37%, a Móra F. lakótelep esetében 87%. 41

LFT ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 90 80 70 60 50 40 30 MóraF. Ltp. 1-2. Munkás u. 17. 18. Széchenyi u. 62. Vár u. 9. Táglagyár 33. 20 10 0 1 12. Diagram: LFT ben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007 es adat Rendszeres szociális segély esetében a mutató a város egészére vetítve 9%, míg a szigetek esetében 0 és 88% között mozog. Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 90 80 70 60 50 40 30 20 MóraF. Ltp. 1 2. Munkás u. 17. 18. Széchenyi u. 62. Vár u. 9. Táglagyár 33. 10 0 1 13. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007 es adat 42

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a város egészére vetítve 16%, a szigetek esetében 20 és 77% között mozog a mutató. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 80 70 60 50 40 30 20 MóraF. Ltp. 1 2. Munkás u. 17. 18. Széchenyi u. 62. Vár u. 9. Táglagyár 33. 10 0 1 14. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007 es adat A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya települési átlagban 2%, míg a szigeteken 13 és 76% között mozog az arányuk. HHH gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 80 70 60 50 40 30 20 MóraF. Ltp. 1 2. Munkás u. 17. 18. Széchenyi u. 62. Vár u. 9. Táglagyár 33. 10 0 1 15. Diagram: HHH gyermekek aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007 es adat 43

A romák aránya a városi átlaghoz 33% képest 67 98% között változó a szigetek esetében. Romák aránya a lakónépességen belül 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 MóraF. Ltp. 1 2. Munkás u. 17. 18. Széchenyi u. 62. Vár u. 9. Táglagyár 33. 16. Diagram: Romák aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007 es adat 44

2.5.1 Móra Ferenc lakótelep A lakótelepen az I. tömbben találhatóak még önkormányzati bérlakások. A lakótömb állaga rendkívül leromlott, elhanyagolt. A lakótelepen található többi lakótömb közül kiemelkedik rossz állapotával. A lakásokat nagyrészt az ott lakók megvásárolták 2 300.000, Ft os áron. 2 db önkormányzati bérlakás található még a lakótömbben. A lakók körülbelül 5700, Ft. bérleti díjat fizetnek. Az Önkormányzat megvételre ajánlotta a lakásokat a benne lakóknak, ezzel a lehetőséggel azonban anyagi nehézségeik miatt nem éltek. Rendkívül magas lenne ugyanis az épület és a lakások rekonstrukciós költsége. Egy részük a közüzemi számlákat és a lakbért sem tudja fizetni. A lakások félkomfortosak, víz, csatorna és villannyal felszereltek. Teljes külső rekonstrukció szükséges, az épület beázik. Statikai vizsgálat és rekonstrukciós terv készítése szükséges. Az itt élők nagy része roma származású. 45

Szociális helyzet 90 80 70 60 50 40 30 20 Móra Ferenc lakótelep 1-2. LFT ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva % 10 0 1 Romák aránya a lakónépességen belül % 17. Diagram: Móra F. lakótelep 1 2. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 87%. Az itt található 54 lakásból 47 lakás részesül a támogatásban. A két házban összesen 187 lakó él, de mint fent már említettük nagy részük már megváltotta lakását, így a saját tulajdonában él. Kis számú lakás maradt csak önkormányzati bérlakás. Rendszeres szociális segélyben 36 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 66%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 27 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 50%. 19 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 35% ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 78% a. 46

2.5.2 Munkás utca 17. A Munkás utca 17. és 18. számú ház egybeépült 4 emeletes sorház. A 17. számú házban találhatóak még önkormányzati bérlakások. A lakások többségét a lakók megvásárolták. A 18. számú házban szövetkezeti lakások találhatók. A két ház között szemmel látható különbség mutatkozik állaguk szempontjából. A 17. számú ház leromlottabb, gyengébb állagú, felújításra szorul. 47

Szociális helyzet 70 60 50 40 30 20 Munkás u. 17 18. LFT ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva % 10 0 1 Romák aránya a lakónépességen belül % 18. Diagram: Munkás u. 17 18. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 37%. Az itt található 48 lakásból 18 lakás részesül a támogatásban. A két házban összesen 162 lakó él. Rendszeres szociális segélyben 21 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 43%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 20%. 7 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 14% ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 67% a. 48

2.5.3 Vár utca 9. A Vár utca 9. szám alatt található belső udvar első traktusában két saját tulajdonú házrész foglal helyet. Az udvar hátsó részében találhatóak az önkormányzati bérlakások (házrészek). Megközelítőleg 10 család, 26 fő él itt. Többnyire alacsony státuszú, főként roma származású emberek a bérlők. A lakások komfort nélküliek. A csatorna csak az udvarig került bevezetésre (beállás van). A lakások nincsenek a beállásra rákötve. Mellékhelység az udvaron található. A lakások állaga leromlott, felújításra szorul. Az önkormányzat 2005 ben már megszüntetett egy hasonló tömb belsőt. A lakóknak fizetett lelépési díjból tudtak vásárolni másik lakást, amely élhetőbb feltételeket biztosított számukra. A lakások helyén öregek otthona került felépítésre. Ez a megoldás ezen a területen is járható lenne. 49

Szociális helyzet Vár u. 9. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 LFT ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva % Romák aránya a lakónépességen belül % 19. Diagram: Vár u. 9. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakások száma 15, lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek az ott élők, sőt rendszeres szociális segélyben sem. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 5 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 33%. 2 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 13% ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 72% a. 50

2.5.4 Széchenyi u. 62. A Széchenyi u. 62. szám alatt található udvarban 9 lakás helyezkedik el. Ezek nagy részét a lakók megváltották, két házrész (lakás) maradt önkormányzati tulajdonban. Itt 2 család, öt ember él. A lakások félkomfortosak, víz és csatorna be van vezetve. 51