Éghajlati tendenciák és idıjárási



Hasonló dokumentumok
A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Alkalmazkodjunk okosan! Váltsuk tettekre éghajlati ismereteinket!

Globális változások lokális veszélyek

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

AZ AGROMETEOROLÓGIA HELYZETE ÉS JELENTŐSÉGE A METEOROLÓGIAI VILÁGSZERVEZET MUNKÁJÁBAN

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Aszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ

Délkelet Európai Aszálykezelő Központ. Szalai Sándor SZIE/MKK

Az éghajlatváltozás és az aszály

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Hazai megfigyelt hőmérsh. rsékleti. Lakatos MónikaM. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, MTA, november

Az MTA MTB Légkördinamikai Munkabizottság rövid beszámolója

Éghajlat Napfénytartam Szél

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

MEGFIGYELT ÉGHAJLATI TENDENCIÁK A KÁRPÁT-RÉGIÓBAN. Lakatos Mónika (1), Bihari Zita (1), Szentimrey Tamás (1), Szalai Sándor (2)

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

A jövő éghajlatának kutatása

ASZÁLYOS ÉVEK AZ ALFÖLDÖN KÖZÖTT

valamint Mersich Iván az OMSZ volt elnöke

Műholdas éghajlati adatsorok alkalmazása a napenergia hasznosításában

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A légkör mint erőforrás és kockázat

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Magyarország éghajlatának néhány jellemzõje 1901-tõl napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat

ASZÁLYINFORMÁCIÓK A DUNA RÉGIÓBAN A DRIDANUBE PROJEKT

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

tisztelettel meghívja Önt A vízgazdálkodás meteorológiai vonatkozásai (42. Meteorológiai Tudományos Napok) című tudományos ülésre

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Széladatok homogenizálása és korrekciója

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

Az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi kapcsolatai

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Veszélyes időjárási jelenségek

Bottyán Zsolt egyetemi docens és Palik Mátyás egyetemi docens ZMNE, BJKMK, RLI, Repülésir.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásainak díjai

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György Október

STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A METEROLÓGIÁBAN

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Éghajlati kutatások és szolgáltatások

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az Országos Vízjelző Szolgálat felépítése, működése

A CARPATCLIM projekt: A Kárpátrégió nagyfelbontású rácsponti

Reprezentatív adatbázisok előállítása klimatológiai vizsgálatokhoz, detektált hazai változások, kitekintéssel a Kárpát-régióra

A FUTÓÁRAMLÁS (JET-STREAM) SZINOPTIKUS KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN. Zsilinszki Anna, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita

Miért van szükség szuperszámítógépre?

A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Átírás:

Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat

Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai Szolgálatok EUMETNET (2004) Európai Meteorológiai Szolgálatok Hálózata EUMETSAT (1999, 2009) Meteorológiai Mőholdak Európai Hasznosításának Szervezete ECMWF (1994, 2010) Európai Középtávú Elırejelzı Központ ECOMET (1999) Európai Meteorológiai Szolgálatok Gazdasági Érdekközössége

WMO felszíni mérések

WMO Information System (WIS) IRI and other climate research institutes Universities Regional Climate Centres World Radiation Centre Regional Instrument Centres NC/ DCPC NC International Organizations (IAEA, CTBTO, UNEP, FAO.. ) DCPC NC NC/ DPCP 5 GAW World Data Centres GCOS Data Centres Global Run-off Data Centre NC Commercial Service Providers NC NC DCPC GISC GISC GISC GISC GISC DCPC NC WMO World Data Centres National Centres (NC) NC NC Satellite Two-Way System Global Information System Centres (GISC) Data Collection and Production Centres (DCPC) Data communication network Satellite Dissemination NC NC Real-time push On-demand pull

adatokat + szoftvereket / produktumokat, EUMETSAT tagországok kapnak mőhold adatokat amiket az EUMETSAT központja és 8 nemzetközi munkacsoport (SAF) állít elı Nyers mőhold adatok vétele MPEF - EUMETSAT központi egysége által elıállított produktumok Központi archívum SAF nemzetközi munkacsoportok által elıállított produktumok felhasználók

OMSZ megfigyelıhálózat

Évi átlagos középhımérséklet 1971-2000 (OMSZ)

Évi átlagos csapadékösszeg 1971-2000 (OMSZ)

Az évszakos középhımérsékletek országos átlagai a lineáris trenddel, 1901-2008 (OMSZ) C 14 C 23 13 12 11 10 9 8 1961-1990 átlag 7 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 22 21 20 19 18 1961-1990 átlag 17 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 C 13 C 4 12 11 10 9 8 7 1961-1990 átlag 6 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 3 2 1 0-1 -2-3 -4 1961-1990 átlag -5 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Az éves csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái, 1901-2008 Az értékeket az 1961-90-es átlaghoz viszonyítottuk (OMSZ) 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Az évszakos csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái, 1901-2008 Az értékeket az 1961-90-es átlaghoz viszonyítottuk (tavasz, nyár, ısz, tél) (OMSZ) 80% 80% 60% 60% 40% 40% 20% 20% 0% 0% -20% -20% -40% -40% -60% 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001-60% 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 150% 100% 80% 100% 50% 0% -50% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -100% 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001-80% 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Az éves átlaghımérséklet változása 1978-2007 Lineáris trendvizsgálat (OMSZ)

Az éves csapadékösszeg változása 1951-2007 Exponenciális trendvizsgálat (OMSZ)

Idıjárási és éghajlati szélsıségek vizsgálata Veszélyes idıjárási folyamatok ultrarövidtávú elırejelzése (nowcasting), 174 kistérségre METEOALARM európai riasztási rendszer Vízellátás (aszály, árvíz, intenzív csapadékok) Hımérséklet (téli hidegek, késı tavaszi és kora ıszi fagyok, hıhullámok) Klímaindexek Homogenizált adatsorok Kapcsolódás az EU Global Monitoring for Environment and Security (GMES) Atmospheric Environmental Services rendszeréhez

EUMETNET regionális riasztás

A meleg és a hideg félévi, valamint az éves középhımérséklet Pozsonyban, Bécsben és Budán/Budapesten (ZAMG)

A nyári középhımérséklet változása 1901-2009 (OMSZ) C 23 22 Oszágos nyári középhőmérsékletek, 1901-2009, homogenizált, interpolált adatok alapján, változás: 1,2 C/109 év 21 20 19 18 17 1971-2000-es átlag 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Magyarország éghajlati szélsıségei (OMSZ)

A napi maximumhımérsékletek éves átlaga (OMSZ, ECA&D) C 19 Éves átlagos maximumhőmérséklet Budapest, 1901-2007 18 17 16 15 14 13 12 1901 1905 1909 1913 1917 1921 1925 1929 1933 1937 1941 1945 1949 1953 1957 1961 1965 1969 1973 1977 1981 1985 1989 1993 1997 2001 2005

Nyári napok éves összege (OMSZ, ECA&D) nap 140 Nyári napok száma Budapest, 1901-2007 120 100 80 60 40 20 0 1901 1905 1909 1913 1917 1921 1925 1929 1933 1937 1941 1945 1949 1953 1957 1961 1965 1969 1973 1977 1981 1985 1989 1993 1997 2001 2005

Csapadékos napok száma (OMSZ, ECA&D)

Éves csapadékösszegek változása (OMSZ, ECA&D)

Nyári 3-hónapos, augusztusra vonatkoztatott SPI országos idısor 1951-2009 (OMSZ)

A hideg évszak hıhullámai a Kárpátokban (S. Cheval, 2009) A hideg évszak maximumhımérséklete melegedést mutat 1990 után Különösen 1600-1700 m tszf magasság alatt Szoros a kapcsolata a NAO-val Már jelentıs a környezeti hatása: gyors olvadás, rövidebb havas idıszak, fokozott lavinaveszély

Keleti- Déli- Kárpátok Kárpátok hg. Bihar- Kárpátok elıtere A meleg idıszakok hossza a hideg évszakban (S. Cheval, 2009)

Vízkészletek (Carpathians Environment Outlook, 2001) Magyaro. Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Belsı megújuló források km3/év 12 15 70 50 45 Felszíni 6 13 50 42 42 vízkészlet éves hozzájárulás km3 Talajvíz utánpótlás km3/év 6 2 20 8 3 Teljes belsı megújuló forrás km3/év Egy fıre jutó teljes belsı megújuló forrás m3/év 6 13 53 42 44 608 2330 1091 1894 4182

Következtetések A Kárpát-medence éghajlati tendenciái ugyan térbeli változékonyságot mutatnak, de alapvetı tulajdonságaikban megegyeznek A tendenciák iránya olyan, hogy a felszíni vízmérleg romlásának felé mutatnak Ez különösen az olyan országoknak az éghajlatváltozáshoz való idıbeli felkészülését teszi szükségessé, amelyek érzékenyek és sérülékenyek a felszíni vízmérleg tendenciózus romlására Ma már fontos a helyzet pontos és sok helyen történı leírása (EU támogatások)

Köszönetnyilvánítás A térképek, grafikonok elkészítésében közremőködtek: Bella Szabolcs Lakatos Mónika Szentimrey Tamás külföldi kollégák

Köszönöm a figyelmet!