MOTTÓ : a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen (Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1851)
NAGY PÁL AZ OSKOLAI BIZONYSÁGTÓL AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁIG Debrecen, 2010
A kötet megjelenését támogatta: Lektorálta: Technikai szerkesztő Tördelő szerkesztő Készült példányban nyomdában ISBN ISSN
Bevezető BEVEZETŐ A 5
Bevezető 6
Az alsófokú oktatás rövid története Az alsófokú oktatás rövid története Magyarországon az iskoláztatás kezdetei Szent István koráig nyúlnak vissza, amikor az iskolák a római katolikus egyház keretében működtek. Az iskola az egyház rendjébe tagozódó intézmény volt. A protestantizmus elterjedésével szűnt meg az addig egységes jellegű iskoláztatás. A magyar oktatásügyet először Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete, a Ratio Educationis foglalta szervezeti egységbe. Ez a rendelet kiterjedt az alsófokú oktatásra, az elemi (nemzeti) iskolákra is. Ez az iskola egy-két vagy háromtanítós falusi, kisvárosi vagy nagyobb városi iskola volt 3-3 évfolyammal. Célkitűzéseik között szerepelt az elemi szintű oktatás színvonalának fejlesztése, a falusi iskolák számának növelése. A rendelet például azt is előírta, hogy minden 6-12 év közötti gyermeknek kötelező iskolába járni. A rendelet első része az iskolaügy szervezetét és igazgatását tartalmazta. 1776. aug. 5-én kiadott tanügyi-igazgatási rendelet 9 tankerületre osztotta Magyarországot, amelynek élén a tankerületi királyi főigazgató állt, akinek a munkáját a népiskolai tanfelügyelő segítette. A tankerületek székhelye Buda, Pozsony, Győr, Pécs, Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Nagyvárad és Zágráb voltak. Az 1777-es Ratio Educationis megszövegezői a tanítóképzés új intézménytípusát, a normaiskolát (kiemelt anyanyelvi iskolák) vezették be. A Ratio Educationis az első hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanulók minősítése, rangsorolása. 1778-ban nyílt meg Budán az első magyarországi rajziskola /Schola Graphidis/. 1781-ban jelent meg az első állami népiskolai rendtartás. 1782-ben a korábbi kilencről hatra csökkentették a magyarországi tankerületek számát, ez a rendszer 1850-ig maradt változatlan. 1783-ban előírták a céhekben tanuló inasoknak a vasárnapi rajziskola látogatását. Az 1802. január 15-én kelt 327. számú királyi rendelet iskola állítására kötelezte azokat a községeket, amelyekben a népiskolás korú gyermekek száma meghaladta az ötvenet. 7
Az alsófokú oktatás rövid története Az 1806. nov. 4.-én kihirdetett második Ratio Educationis fontos elemei közé tartozott, hogy a lányok iskoláztatására különös gondot fordítottak. Lefektették a polgári iskolák alapjait, nemzetiségi és vallási türelmet hirdettek az oktatásban. A korábban kötelező német nyelv most válaszhatóvá vált, a gimnáziumokban az oktatás nyelve továbbra is a latin maradt. Az 1806. évi Ratio Educationis teret nyitott a magyar nyelv ill. az anyanyelv iskolai használatának. Egyszerűsítette és ésszerűsítette a tantárgyi rendszert. A II. Ratio Educationis részletesen tárgyalta a tanulók elbírálását, amelynek alapja az emlékezőtehetség. A rendelet 6 kerületre osztotta be az országot. Ez az új rendelet 1848-ig meghatározta a magyar közoktatás és nevelésügy irányvonalát. 1844. évi II. törvénycikk a magyar nyelv és nemzetiségről az alábbiakban rendelkezik: 9.. Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belöli iskolákban közoktatás nyelve a magyar legyen. Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1845 1845. július l6-án jelent meg a Helytartótanács első magyar nyelvű népiskolai rendelkezése, Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel. A szabályzat 10 fejezetből és 88 paragrafusból áll. Ebből kiemelésre érdemes az I. fejezet 1..-a: Valamint átaljában a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést, a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen, s így az élet működéseire, és jövő pályájára szív és értelmileg kimiveltessék, úgy különösen az elemi Tanodák feladata az, hogy azokban az említett nevelésnek s különféle további folytonos oktatásnak biztos alapja aránylag megvettessék. III. fejezet: Oktatás tárgyai, vagyis tanulmányok az elemi Tanodákban. 21.. Az alsó elemi Tanodák első osztályában taníttatik: a) A' keresztény hitvallás az alsó tanodák számára kitűzött kis katechismusból, az evangelium könnyű magyarázatával. b) Sz. Irás, ó szövetség, érdekes kivonatban. c) Erkölcstan rövid példákban: e' három tárgy az egyházi tanító által külön órákban előadva. 8
Az alsófokú oktatás rövid története d) Olvasás elemei, azaz: betű ismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A' falusi Tanodákban egyedül anyai nyelven. e) Írás: betűképzés, és szóba foglalás. f) Számtan első elemei. g) Ez osztály számára készített olvasó könyvbőli kérdezgető magyarázat olvasás közben. 22-ik. A' II-ik elemi osztály tanulmányai ezek: a) A' keresztény hitvallás valamivel bővebben, a' kitűzött könyv szerint. b) Sz, Irás, új szövetség alkalmas kivonatban. c) Erkölcstan, buzdító példákban 's az evangeliom könnyű magyarázatával. Mind ez a' lelkitanítótól előadva. d) Folytonos olvasás nyomtatványokból és kéziratokból anya- és magyar nyelven. A' falusi Tanodákban egyedül anyanyelven. e) Szintúgy az irás is. f) Számtan, az egész, elvont, és megnevezett számok első négy számvetés nemei. A' forgásban lévő pénz nemeinek 's mértékeknek fölbontása 's átváltása, emlékezetbőli gyakorlás; jövedelem 's kiadások jegyzékének módja, tört számok, és arany szabály. g) Olvasás, az olvasó könyv közbevetőleges magyarázgatása, taglalása. h) Áhitatos éneklet' szerény, illő, kellemes és buzgó hangoni gyakorlata. 23-ik. Minden alsó elemi tanodákban, tehát a' fölsőkkel kapcsolatban lévőkben is ugyanazon, minden osztály számára külön szerkesztett, tanodai könyvek használandók. Ugy a' tanmád is (methodus) mind ezekben egy forma. Mindazáltal az olvasó könyv tárgyaiból, a' tanítványok rendeltetésére Egyelve, hasonszellemüek választathatnak, 's a' jövő élet szükségeire tekintve bővebb magyarázgatással olvastathatnak. 24-ik. A' harmadik elemi osztályban taníttatik: a) A' keresztény hitvallás bővebben előadva, erkölcsi tan minden kötelességekre és erényekre főbbvonalokban kiterjesztve. A' sz. Írás mind a' két szövetsége és az Evangyeliom könnyebb magyarázata a' tanodai lelki Tanító által. b) Olvasás anya- és magyar nyelven. c) Irás, szinte anya- és magyar nyelven a' szép és helyes irás szabályai szerint. d) Latin szavak olvasása és irása azoknak, kik a' közép, tudományos tanodákba (gymnasia) lépendnek. 9
Az alsófokú oktatás rövid története e) Anya nyelvtan. f) Magyar-nyelvtan, hol ez nem anyai. A' kapcsolt részekben e' helyett igazi és tiszta horvát nyelvtan. g) A' közéletben előforduló szükségekre nézve eszme és gondolat fogalmazás gyakorlatilag. h) Számtan: az arany és társasági számfejtés (szabály) példákkal; mértékek ismerése és alkalmazása a' különféle honi mértékek és pénznemek egymáshozi arányuk, 's fölváltásuk; az emlékezetbűli gyakorlás folytatása. i) Olvasó és egyéb tanodai könyvekkel ez osztály is el lesz látva. 25-ik. A' IV-ik elemi osztály első évi folyamában a' tanulmányok ezek: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan, az ezen osztály számára szerkesztett könyv szerint. b) Számtan: az arányokról és viszonyokról, az úgy nevezett arány és társasági összített számfejtés, a' vegyítés és csere számszabályai. c) Szép és helyes irás, előmondás, vagyis hallás után. d) Magyar és német nyelvtan, azaz: e' két nyelv szabályai. (Horváth országban a' tiszta horvát és német nyelvtan, és a' magyar nyelv elemei.) e) Fogalmazás példákkal 's hon kidolgozandó föladatokkal. f) Polgári építészet. g) Rajzolás, kivált a' mesterségek 's művészetekben többnyire olly igen szükséges körvonal- 's vázlatrajzolás. h) Népszerű földmértan. i) Magyarország 's Ausztriai birodalom földleirása. j) A' szépolvasás gyakorlására, taglaló magyarázatra, és a' gondolatok' utánzássali fogalmazására egy a' legjelesb magyar és német irókból kiszemelt levelek, leiratok, beszélyek 's történetek példaként használandók. 26-ik. A' IV-ik osztály második évi folyamában taníttatnak: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan. b) A' számtan' minden egyszerű és összitett megfejtés' szabályai, a' kereskedés, üzérkedés 's nagyobb gyárokban előforduló esetekre alkalmazva; az egyszerű és összített kamat számvetés; az előzőlegi és láncz számfejtés, c) Szépirás. d) Magyar:.és német nyelvtanból a' szókötés szabályai, levélszerkesztés 's bővebb fogalmazástan példákkal és hon kidolgozandó föladatokkal. (Horvátországban a' tiszta horvát és német nyelvkötés szabályai 's magyar nyelv elemei.) e) Rajzolás. 10
Az alsófokú oktatás rövid története f) Polgári épitészet. g) Tömény (Stereometria) mértan, vagy is a' zömök testek származása, köbmérése és viszonyai. h) Erőműtan: azaz egyszerű és néhány összített erőművek ismerete; ez erő- és súlyarány, 's ennek alkalmazása és használata. Magyarország elemi tanodáinak szabályainak III. fejezette eredeti formában megtalálható az 1. mellékletben. A szabályzat lényeges intézkedéseket hozott. Az elemi iskolát két tagozatra bontotta, melynek tanítási nyelve a tanulók anyanyelve lett. A nemzetiségek lakta területek iskoláiban a magyart is tanítani kellett, de a latint csak a felső elemi 3. osztályában, a gimnáziumba készülőknek kellett elsajátítani. Az alsó elemi tananyaga mindenki számára azonos volt. A szabályzat a népiskolai struktúra alapjának az alsó elemi iskolát deklarálta, melyet falun, városon egyaránt meg kellett szervezni. Ennek két évfolyama volt. A felső elemi két évfolyamát azoknak kellett elvégezni, akik mesterséget akartak tanulni vagy felsőbb iskolát végezni. A negyedik évfolyamot két év alatt végezhették el azok, akik nem kívántak bővebb oktatást nyerni. A felső osztályokban a tananyag mechanikával, építészeti ismeretekkel, természettannal, földrajzzal egészült ki. Elírta a női tanodákat, ahol a tananyag a női pozícióhoz, szerepkörhöz kapcsolódott. Ez az iskolatípus már valóban megfelelt a polgári igényeknek is. Az alsó elemi elvégzését minden 6-l2 éves korú gyermek számára kötelezővé tették, az iskolába járás mulasztásáért pénzbüntetéssel sújtották a szülőket. A népiskolai közoktatás tárgyában kiadott 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk az első olyan törvény, amely a magyar oktatásüggyel átfogóan foglalkozik. 1868. évi XXXVIII. törvénycikk A tanítás kötelezettsége és szabadsága szerint 1.. Minden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek a házában gyermekek, mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket (ha nevelésükről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodnak) nyilvános iskolába járatni, életidejük 6-ik évének betöltésétől egészen 12-ik, illetőleg 15-ik év betöltéséig. 4.. Ha a szülő nem tesz eleget, első ízben 50 koronára, második ízben 1 forintra harmadik ízben 2 forintra, negyedik ízben 4 forintra büntetik meg. 6.. Tanszabadság elve: a szülőknek joga a gyermekeit háznál vagy bármely más vallású magán, vagy nyilvános intézetben neveltetni. Erről 11
Az alsófokú oktatás rövid története azonban bizonyítványt kell felmutatni, hogy legalább olyan oktatásban részesülnek, mint a nyilvános elemi népiskolában részesülnének. A háznál tanulóknak évente vizsgát kell tennie. 8.. Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. 9.. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák. 10.. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam. A III. fejezet az alábbi alapvető, fontos kitételeket tartalmazza: A népiskolákban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: hit-és erkölcstan olvasás és írás fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete nyelvtan természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékére, ahol a tanulók élnek hazai földleírás és története gyakorlati útmutatások a mezőgazdaság és különösen a kertészet köréből polgári jogok és kötelességek ismertetése ének testgyakorlás, tekintettel a katonai gyakorlatra hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen Az V. fejezet a községi népoktatási tanintézetekkel szembeni követelményeket fogalmazza meg: Olyan községekben, ahol a hitfelekezetek nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles a tanintézetet felállítani felekezetei különbség nélkül. egy tanteremben 60 gyermek, 1 gyermekre 8-12 négyszögölnyi helyet számítva, tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermet kell építeni fiú és leánygyermekek külön teremben tanítandók szegénységüket kimutató gyermekek ingyen kapnak tankönyvet egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat 12
Az alsófokú oktatás rövid története minden község köteles iskolai alapot létesíteni az iskolaépület és a tanítólak építése és fenntartása a községet illeti ha önerőből nem képes mindenre, állami segítségért folyamodhat A) Elemi népiskolák 44.. Oly községekben, melyekben megfelelő tanintézettel bíró egyház vagy egyházak hívein kívül, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a község köteles közös népiskolát állítani. 47.. A tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak, vagy tanyai iskolák állításával vagy járó-kelő (ambuláns ) tanítók alkalmazásával. 48.. Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint a hat évig tartó mindennapi és a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást. A mindennapi iskolába kötelesek járni 6-12 éves korig, kivétel, akik 4 év elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári, középiskola) lépnek, s ott legalább 2 évig tanulnak. 50.. A 12.évűket betöltött gyermekek, akik a mindennapi iskolában a tanfolyamot befejezték, ismétlő iskolába kötelesek járni. 51. Szegénységüket kimutatni tudó gyermekek tandíjat nem fizetnek. 52.. Tanórák száma hetenként: mindennapi iskolában 20, legfeljebb 25 lehet. Az ismétlő iskolában hetenként télen 5, nyáron 2 óra. 53.. 10 éves korig télen-nyáron kötelesek iskolába járni, a 10 évesnél idősebb gyermekek nyáron a legnagyobb dologidőben csak vasárnapi iskolába járjanak 54.. A szorgalmi idő : faluban legalább 8, városban 9 hónap legyen. 55.. A községi elemi népiskolákban köteles tárgyak: hit- és erkölcstan írás és olvasás fejbeli és jegyekkel számolás és a hazai mértékek és pénznemek ismerete nyelvtan beszéd- és értelem gyakorlat hazai földleírás és történet némi általános földleírás és történet természettan és természettan elemei (életmód, vidék) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből polgári jogok és kötelezettség tanítása ének testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra 13
Az alsófokú oktatás rövid története 58.. Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike, ahol több ajkú a lakosság és a község megengedi, különböző ajkú segédtanítók is választhatók. B) Felsőbb népiskola 59.. Oly falvak és városok, melyek legalább ötezer lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolát, vagy polgári iskolát állítani. Egymástól legfeljebb egy fél mérföldre lévő községek együtt is állíthatnak iskolát. 61.. A tanfolyam a fiúk számára három, a lányok számára két év. Az iskolához be kell mutatni a hatosztályú népiskolai bizonyítványt, vagy felvételi vizsgát kell tenni a felső népiskola alapjául szolgáló tantárgyakból. Fiúk és lánygyermekek elkülönítve tanítandók. Tantárgyak a fiúk számára: hit és erkölcstan szépírás és rajz anyanyelv ahol a tanítási nyelv nem a magyar, ott magyar nyelv számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal természettan és természetrajz, különös tekintettel a földművelésre és iparra földrajz és történet (általános és hazai) mezei gazdaságtan alapvonalai hazai alkotmánytan egyszerű könyvvitel testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra ének Lányoknak: hit- és erkölcstan szépírás és rajz számtan anyanyelv amely iskolában a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv földrajz és történet természettan, természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és a női foglalkozásra) ének női kézimunkák 14
Az alsófokú oktatás rövid története gy felsőbb népiskolában legfeljebb két rendes és egy segédtanító működik. Tanóra egy-egy osztálynak hetenként legalább 18, és legföljebb 24 óra lehet a hittani órákkal együtt. Egy tanító hetenként 30 óránál többet nem köteles tanítani. A felsőbb népiskola nem bizonyult életképesnek, száma jelentéktelen maradt, az első világháború után meg is szűnt. A magyar nyelv kötelező tantárgyként való tanítását az 1879. évi XVIII. törvény vezette be. Az alábbi részlet a Hódmezővásárhelyi felsőbb népiskolák, 1881-82. évi értesítőjéből származik: a gazdasági és ipari szakosztállyal megtoldott felsőbb népiskola 1881-82-ik évi életéből: A Felsőbb népiskolába a tanév elején a beiratkozások és a felvételi vizsgák augusztus hó 29-ikétől - szeptember hó 4-ig tarttattak meg, az előadások pedig szeptember hó 5-én kezdettek meg s fennakadás nélkül folytattattak az egész iskolaévben, mert habár városunkban a ragályos vörheny és roncsoló toroklob uralkodtak, e járványos betegségek nem lepték meg tömegesebben tanítványainkat. Gond fordíttatott arra, hogy az ezen betegségekbe esett tanulók a tanórákat felgyógyulásukig ne látogassák, valamint olyanok se jöjjenek fel az iskolába, akiknek lakásukon e betegségek uralkodtak. A tantárgyak tanításánál, mint eddigelé mindig a lefolyt tanévben is gyakorlati tanmódot követtünk, mely - bár a tanítónak sokkal inkább nehezére esik, mint a másféle módszer de fokozza a tanulók előadó és erősbíti értelmi tehetségét. Az I. II. III. osztályban a törvény szabta tárgyakon és közórákon kívül a szőlészet, kertészet, méhészet és fatenyésztés mintagazdasági intéző által 16 órán át gyakoroltattatott. Intézetünkben a tanulók évi szorgalma átlag középszerűnek mondható, magaviseletük tekintetében azonban sok kívánnivaló van mindig. Ennek okát abban véljük, hogy különböző helybeli és vidéki iskolákból jött tanulóink nem eléggé fegyelmezettek. Ez az, amivel tanítótestületnek éppúgy, mint az egyes tanítóknak évközben még mindig küzdeni kellett. Legrosszabb magaviseletű volt a gazdasági (IV-ik). szakosztály, melyeknek sokszor volt szüksége a komolyabb megintésre. Szorgalmuk is a leglazább volt. Az ismétlő iskolák. Ilyen iskola a városban 12, s a tanyák között 4 van felállítva, az egyes hitfelekezetek iskolai helyiségeiben, s tanítói vezetés mellett, kik a tanítást vasárnak délelőtt 10-12 óráig, és szerda délután 4-6 óráig teljesítik. Tanulóit legnagyobb részben a mesterségen lévő inasok képezik, s éppen ezen körülmény egyik legfőbb oka annak, hogy dacára a népoktatási törvény ide vonatkozó részének, az ismétlő iskolák nagyon gyéren látogattatnak, mert az 15
Az alsófokú oktatás rövid története iparosok még mindig vonakodnak eleget tenni a törvény, s kor követelésének, ahelyett, hogy maguk szorgalmaznák a náluk lévő iparos tanulókat az iskolába járásba való pontos feljárásra, inkább elvonják attól. Hogy e bajon segítve legyen, az iskolaszék 13-15 éves tankötelesek névjegyzékének egy példányát az iskolába járatás ellenőrizhetősége végett tegye közhírré, hogy a szülők iskolaköteles gyermekeiket rendes időben iskolába adják. A felsőbb leányiskola 1881-82. tanévének rövid története. Felsőbb leányiskolánk hetedik évét végezte be ezen elmúlt iskolai évvel. Mi tanítók örömmel tapasztaltuk, hogy munkánk lépésről lépésre könnyebbül az által, hogy az ezen intézetet fenntartó hatóság minden tőle telhető módot és alkalmat elkövet arra nézve, hogy nehéz feladatunknak mindinkább megfelelhessünk. Tanító testületünk, mint eddigelé mindig, a múlt tanévben is azon törekedett, hogy a kitűzött cél felé vezesse a növendékeket, s magát az intézetet keresetté és jóhírűvé tegye a nagyközönség előtt. Intézetünket ezen elmúlt tanévben azon kitüntetés is érte, hogy a Budapesten tartott országos nőipar-kiállításon az intézeti növendékek által készített kézimunkák ügyes készítéséért bronzéremmel és díszokmánnyal tüntettetett ki. A növendékek iskolalátogatásban tanúsított szorgalma a múlt évekéhez képest nagymértékben csökkent, ez azonban nem a hanyagságban találja okát, hanem azon kedvezőtlen körülményben, hogy számosan estek közülük betegségbe, s némelyeket a betegség nagyon hosszú ideig otthon tartott. Ilyen betegségek valának: a toroklob, vörheny és himlő, melyek szerencsére nem kívántak áldozatot. Tanulásbeli szorgalmukat illetőleg néhány növendéket kivéve jól nyilatkozhatunk. Szükségesnek véljük még azt is megemlíteni, hogy ezen tanévben a rajz az előkészítő osztályban is taníttatott, továbbá, hogy a konyhakertészet rendszeres tanítását is ezen évben kezdtük meg, gyakorló helyül szolgálván az iskolai helyiségnél lévő kert. C) Polgári iskolák A polgári társadalom megerősödése hívta életre azt az iskolatípust, amely a legfontosabb alapismereteket nyújtó népiskola és a nagyobb tanulmányokra előkészítő klasszikus, latin középiskola között helyezkedett el, és gyakorlati képzést nyújtott elsősorban a polgárság alsóbb rétegei számára. Az új iskolafajta születése Európában a 18. századra esett. Ilyennek indult a reáliskola, amely a következő században középiskolává fejlődött. Ide sorolható a francia felsőbb népiskola, a német bürgerschule, stadtschule, mittelschule. A polgári iskolában szinte kezdettől fogva bevezették az anyanyelvi oktatást. 16
Az alsófokú oktatás rövid története Nagyobb teret kapott a természettudomány, a szemléltetés elve, és az élettel való kapcsolatában egy praktikus szemléletet alakított ki. A polgári iskola négyosztályos változata terjedt el. Oka az iskolarendszer szerkezeti felépítésében (4+4+4), illetve a minősítő jog szegénységében keresendő, mivel a hatosztályos polgári iskola nem jogosított egyéves katonai szolgálatra. Hazánkban a polgári iskola története visszanyúlik az 1868. évi XXXVIII. törvényt megelőző évtizedig. A polgári nemzetté válás folyamata az egész kultúra polgári korszerűsítésének kérdését is napirendre tűzte. Nagyobb szerephez jutottak a gyakorlati ismeretek. Nagyobb figyelem fordult a természettudományos ismeretek felé, fellazították az antik műveltség és a latin nyelv egyeduralmát. A polgári törekvések a latin nyelv mellett az anyanyelvi oktatást szorgalmazták. Az alsóbb fokú iskolát meghaladó oktatás egyre inkább differenciálódott - polgári iskola, reáliskola, majd a különféle szakiskolák. Magyarországon az első polgári iskolát (Bürgerschule) a német ajkú evangélikus városi polgárság létesítette a 18. század végén. A pozsonyi evangélikus egyházközösség 1785-ben, Sopronban, 1738-ban állított fel ilyen típusú iskolát. A reformkorban Pozsonyban, Brassóban, Pesten szerveztek polgári iskolát. Kezdetben a református és katolikus egyház nem tanúsít érdeklődést eziránt az iskolatípus iránt,ez adódott abból is, hogy a városi polgárság inkább német ajkú és evangélikus vallású volt. A polgári iskolában a nevelés célja, hogy a kikerülő diákok a mesterségüket kellő észszerűséggel tudják űzni. A polgári iskolában nagyobb hangsúly esett a gyakorlati ismeretekre, számolásra, fogalmazásra, fizikára, természetrajzra, földrajzra, egészségtanra és modern nyelvre. A polgári iskolával foglalkozó első hazai mű szerzője Liedermann Márton lőcsei rektor volt. A polgári iskola a három osztályos és a hat évfolyamú elemi iskolára épült. Schwartz Gyula 1861-től a polgári iskola törvénybe foglalt megszervezése mellett foglalt állást nékünk minden megyében kell egy reáliskola és 3-4 polgári iskola, mint ahány gimnázium van. A polgári iskola ne magánvállalkozás legyen, ne is a felekezetek ügye, hanem a törvényhozás útján rendezett merőben világi fogalom. Az 1868. évi XXX.VIII. törvény 5. fejezetében öltött testet a polgári iskolai gondolat. Az intézménytípus hazai története1945-ig tart, az utolsó polgári iskolai bizonyítványt 1948-ban adták ki. 17
Az alsófokú oktatás rövid története Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül. 68.. A polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára hat év, lányok számára négy év. Felvételt az nyerhet, aki a népiskola első négy osztályát elvégezte, vagy felvételi vizsgát tesz a megfelelő ismeretekből. Egy tanító 50 növendéknél többet nem taníthat. A fiú és a lány növendékek külön tanítandók. A polgári iskola egy-egy osztály növendékeinek tanórája legalább 24, legfeljebb 26 lehet, beleértve a hit- és erkölcstant is. 74.. A polgári iskola tantárgyai: hit- és erkölcstan anyanyelvi iránytan és irodalom ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamtól kezdve a német nyelv számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig mértan, hazai és egyetemes földrajz, hazai és egyetemes történelem, hazai és egyetemes természetrajz, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra természettan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére statisztika, köz-, magán- és váltójog alapvonalai könyvvitel rajz, mértannal összhangba véve és szépírás ének, test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, amit a község ereje enged, és rendkívüli órákban a latin, francia, zene, ipargyakorlat. A mezőgazdasági ismeretek gyakorlókertekben, ipartant az iskola mellett felállított iparos tanműhelyekben kell tanítani. Fontos dokumentum a Tanterv a polgári fiúiskolák számára - kiadta a Vallás és Közoktatási miniszter 1879. év szeptember 12-én 25.409. számú rendeletével. Az 1879-es tanterv szerint a polgári iskola célja a közéletre tartozó olyan általános műveltség nyújtása, amelyre, a tudományos pályára nem törekvő, minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. A hat évfolyamos reáliskola és az 1883. évi XXX. törvény rendelkezései, a hatosztályos polgári iskola előtt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárták, az alsófokú tisztviselői állásokra (állami szolgálatú kezelő- 18
Az alsófokú oktatás rövid története személyzet, vasúti, postai altiszti) pedig a négy osztály elvégzése is jogosított. Ez a törvény kiváltságos helyzetet biztosított a gimnáziumoknak és az ekkor 8 osztályra emelkedett reáliskoláknak. Rendezni kellett a polgári iskolából a gimnáziumba ill. a gimnáziumból a polgáriba átlépők helyzetét is. Ha egy polgári iskolai tanuló gimnáziumba akart átmenni latin nyelvből, ha reáliskolába francia nyelvből kellett vizsgát tennie.(vkm 21.056/1876. rendelete) Gimnáziumból és reáliskolából az léphetett át polgáriba, akinek elsőrendű bizonyítványa volt, vagy másodrendű bizonyítvány esetén nem volt elégtelen osztályzata kivéve, görög és latin nyelvet, illetve a franciát. Apponyi Albert második kultuszminisztersége idején 1918-ban, új tanterv kiadására került sor. Eszerint: A polgári iskola célja, hogy növendékeit gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa, és ezzel egyrészt közvetlenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú reáliskolákra előkészítse. A tanterv olyan művelődési anyagot állított össze, amely a IV. osztály végéig is befejezett egészet alkotott. Az 1918-as tanév órarendje a VMK 70.002 rendeletében jelent meg. A Tanácsköztársaság a nyolc osztályos, általános népiskola bevezetésével a polgári iskola megszüntetése mellett foglalt állást. Az 1868-as törvényben megfogalmazott polgári iskola jelentőségét, fontosságát mutatja az is, hogy 1927-ben ismét az országgyűlés hozott törvényt a működéséről. 1927. évi XII. törvénycikk a polgári iskolák feladatát a következőkben határozta meg: A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azon felül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése. A polgári fiúiskola rendes tárgyai: leányiskola rendes tárgyai : hit-és erkölcstan hit és erkölcstan magyar nyelv magyar nyelv történelem német nyelv földrajz történelem számtan és mértan, könyvvitel földrajz növénytan és állattan számtan és mértan ásványtan és vegytan növénytan és állattan természettan ásványtan és vegytan élet- és egészségtani ismeretek élet- és egészségtani ismeretek 19
Az alsófokú oktatás rövid története közgazdasági és jogi ismeretek háztartási nevelési ismeretek mezőgazdasági és ipari ismeretek rajz ének szépírás rajz, szépírás női kézimunka testgyakorlás ének kézimunka testgyakorlás A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolákban rendkívüli tárgyak (valamely élőnyelv, gyors-és gépírás, zene stb.) is taníthatók. 3.. A polgári iskola évfolyamai: mind a fiú- mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 4.. A polgári iskolába való felvétel: A polgári iskola első osztályába csak olyan tanuló vehető fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte. 5.. A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26. III. és IV. osztályban 28. 7.. A fiuk és leányok együttes oktatása kivételesen, átmenetileg megengedett az iskola kellő benépesítéséig. Polgári iskolát állíthat: állam, törvényhatóság, község, felekezet, társulat és magános. A tanterv kimondja, hogy a polgári iskola egy sajátos iskolatípus, nem szakiskola, hanem az általános képző iskolák közé tartozik. Fokozott szellemi tevékenységre, önálló kezdeményezőképességre kívánja nevelni tanulóit. A megértést, ügyességet és öntevékenységet kell bennük fejleszteni Fontos szerepe van a kísérleteknek, kirándulásoknak, szemléltetésnek, mindig keresik a gyakorlati élettel való kapcsolatot. A nevelés feladatait részletesen fejtette ki a polgári iskoláról szóló törvény 1930-ban megjelent végrehajtási utasítása (VKM 640.037/1930.) 20 A nevelés fő pillérei: erkölcsi tulajdonságok, felelősségérzet, kötelességtudás, egyszerűség nemzeti szellemű nevelés: a nemzeti múlt tisztelete A végrehajtási utasítás az országot 4 polgári iskolai tankerületre osztotta: Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged székhellyel. Az 1935. VI. törvény, a tanügyigazgatás átszervezésével, 8 kerületet szervezett az országban, élén a tankerületi főigazgatóval. Az 1940-ben életbe lépett polgári iskolai új Rendtartás már erre a törvényre hivatkozik, amikor a vezetés, ügyvitel és igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Az iskolai munka fő célja továbbra is a nevelés.
Az alsófokú oktatás rövid története A népiskolából a polgári iskolába való átmenetet könnyítette meg egy rendelet 1942-ben (VKM 107. 478/1942) A jórendű bizonyítvánnyal rendelkező és sikeres felvételi vizsgát tett népiskolai tanuló, az V. osztály elvégzése után a polgári iskola II.osztályában, a VI. osztály elvégzése után pedig a polgári iskola III. osztályában, a népiskola VII-VIII. osztály vagy a népiskola I. és II. osztályának elvégzése után a polgári iskola IV. osztályában tanulhatott tovább. A VKM 58701/1941. rendelete engedélyezte a polgári iskolákban a szlovák, rutén, román szerb és horvát nyelvek rendkívüli tárgyként való oktatását. 1945-ben a polgári iskola már nem indíthatott első osztályt. A polgári iskola jó hagyományait igazolja az is, hogy az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni. Az 1940. évi XX. törvénycikk Az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. 1.. A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra, és további tanulmányokra is képessé tegye. 2.. A népiskolának nyolc osztálya van. A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az első, második, harmadik és a negyedik, a felső tagozat pedig- falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítási tervvel- az ötödik, hatodik hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában. 3.. A népiskola első osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelőző június 30. napjáig már betöltötte. 4.. A gyermek 8 tanéven át mindennapi népiskolai oktatásban és nevelésben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a 9. évben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban részesül. 6.. Az iskolai év a népiskolában szeptember hó első napjával kezdődik és augusztus hó 31. napján fejeződik be. 7.. A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elsejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet. A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónap - rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig tart. A kilencedik évben a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet. 21
Az alsófokú oktatás rövid története 8.. Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenként valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. 10.. A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a közismereti tárgyakon felül városi, népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi népiskolákban mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a lányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak. 11.. Az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatát, az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetén tanulmányait az 1938. XIII. törvénycikk 3. részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja. A honvédelmi ismeretek című tantárgy iskolai tanítása a M. Kir. Vallásés Közoktatásügyi miniszter 106.396/1942. VKM rendeletével került bevezetésre. 1.. (1)A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedőtanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, a felső ipariskolában, az ipariszakiskolában a fiútanulók tanítására irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942/43. iskolai évtől kezdve a honvédelmi ismeretek című tantárgyat is mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevő tantárgyat- tanítani kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtől kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Ezt módosította a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 8100/1943. VKM. számú rendelete. 1.. (1) A 106.396/1942. VKM. számú rendelettel (a vallás-és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlöny, 406.oldal) bevezetett honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegű iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek című tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítőjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. 22
Az alsófokú oktatás rövid története A 8777/1943. VKM. számú rendelet értelmében: 1.. (1) A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedőtanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzőintézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtől kezdve a honvédelmi ismeretek című tantárgyat is mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövő tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban, amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek, a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban, és minden más jellegű leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. Az ilyen iskola, illetőleg osztály tanulójának félévi értesítőjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. A Honvédelmi ismeretek tanítása az együttes oktatású iskolákban, és az iparos- és kereskedő tanonciskolák leányosztályaiban. a rendelet értelmében következőképpen történt: Ha a honvédelmi ismeretek külön tanítását az együttes oktatású iskolákban a tanárok foglalkoztatásának mértéke egyáltalán nem teszi lehetővé, vagy pedig a leánytanulók csekély száma nem indokolja, a fiú és leánytanulókat a fiútanulók számára megállapított tanterv szerint együttesen lehet honvédelmi ismeretére tanítani. Az együttes tanításra az engedélyt a tankerületi Kir. Főigazgató- egyházi hatóság alatt álló iskolákban az egyházi hatóság- adja meg. Engedély adható arra is, hogy a külön oktatást a leány osztályok összevonásával végezzék. Megvizsgálva 1945 előtti Magyarország iskolarendszerét azt látjuk, hogy többféle lehetőség közül választhattak a tanulók, ha tovább akartak tanulni a négy elemi osztály elvégzése után. Tízéves koruktól kezdve a gyermekek háromfajta iskolában folytathatták tanulmányaikat. A népiskola negyedik osztályának elvégzése után a hat illetve nyolcosztályos népiskolákban, a négyosztályos polgári iskolában vagy a nyolcosztályos gimnáziumban tanulhattak tovább. E három iskolafajta abban különbözött egymástól, hogy mire képesített. A népiskolai bizonyítvánnyal rendelkező gyermek semmiféle felsőbb iskolába nem iratkozhatott be, ennek az iskolának nem volt képesítő jellege. A polgári iskola is zsákutcás iskola volt a továbbtanu- 23
Az alsófokú oktatás rövid története lás szempontjából: ennek az iskolának a négy osztályát elvégző 14 éves gyermek beiratkozhatott olyan középfokú iskolába, amelyekben korlátozott érvényességű érettségi bizonyítványt kapott, ezzel azonban egyetemre nem lehetett jelentkezni. Csak a nyolcosztályos gimnázium első osztályába beiratkozott 10 éves gyermek remélhetett olyan érettségi bizonyítványt, amely minden pályára és minden irányba történő továbbtanulásra jogosította. A köznevelés reformtervét a VKM. 1945. nyarára készítette el. A tervezet a tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. Az egységes nyolcosztályos iskolát ez a tervezet eredeti formájában még nem tartalmazta, négy éves alapfokú és négy éves középiskola kötelezővé tételét javasolta. A terv nem a nyolcosztályos népiskola általánossá tételét javasolta, hanem új, magasabb műveltséget nyújtó iskoláét, amellyel egyidejűleg a polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályai megszűntek volna. Az általános iskola létrehozását, az iskolarendszer reformjának megkezdését 6650/1945. ME. Számú rendelet írta elő. A minisztertanács 1945. augusztus 15-i ülésén kimondta, hogy a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztálya helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Az általános iskola fokozatos kiépülésével először vált lehetővé a magyar iskolarendszerben, hogy minden tanköteles gyermek 6-l4. éves korig azonos tanterv szerint ugyanolyan továbbtanulási lehetőséggel végezze alaptanulmányait. Az 1945-ös tanévben az általános iskola l-5. osztályának megnyitását, az 1946/47-es tanévben az 1-7. osztály megszervezését írták elő. Az iskolák államosítását 1948. június 16-án iktatta törvénybe az országgyűlés, az 1948. XXXIII. Törvénycikkel. Az 1945 és 1949 közötti időben a régi iskolarendszer fokozatos átalakítása történt meg. A népiskolák, amelyek az új iskolarendszer létrehozása idején is működtek, a 6-12 éves tanulók oktatását látták el. Ezek kezdetben négy osztállyal, majd az 1940. évi XX. törvény alapján nyolcosztályos formában működtek tovább. A nyolcosztályos általános iskola, a nyolcosztályos népiskola, a négyosztályos polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályának beolvasztásával, a 6-14 éves korú iskolakötelesek számára létrehozott új iskolatípus. Az iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye. 24
Az alsófokú oktatás rövid története A 6650/1945 ME. rendelet értelmében a polgári iskola I-IV. osztálya helyébe az általános iskola lépett. A fokozatosan leépülő polgári iskolának az 1947/48-as iskolai évben már csak az utolsó osztályai működtek. Az 1951. évi 15. törvényerejű rendelet a tankötelezettségről és az általános iskolákról az alábbi fontosabb rendelkezéseket hozta: 1.. (1) Minden gyermek köteles hatodik életévének betöltése után nyolc tanéven át megszakítás nélkül tanulmányokat folytatni. 2.. (1) A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését közvetlenül követő szeptember hó l. napjával kezdődik és megszakítás nélkül annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét betölti. 10.. (1) Az általános iskola szervezése és fenntartása kizárólag állami feladat. 12.. (1) Az általános iskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. (2) A nyolc osztályos általános iskola alsó és felső tagozatra oszlik. 13.. (1) Az általános iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv. 19.. Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít. A művelődésügyi miniszter 146/1958. M.M. számú utasítása értelmében, az általános iskolákban és a gimnáziumokban bevezetésre került a műszaki gyakorlati nevelés. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képző iskolákban a műszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztéséről kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelő szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A műszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, előkészíti a tanulókat képességeinek megfelelő pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelőmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-től gyakorlati foglalkozás címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni Általános iskola. A minisztérium a gyakorlati foglalkozások tantervét két változatban adja ki: az ipari és a mezőgazdasági területen működő általános iskolák részére. 25
Az alsófokú oktatás rövid története A tanterv tartalmazza a gyakorlati foglalkozások tanításának célját, valamint tananyagát és az osztályonkénti követelményeket. A helyi viszonyok lehetőségek és igények alapján a helyi tanmenetben rögzítik a gyakorlati foglalkozásokat tanító iskolák és a náluk tanítandó tananyagot. A mezőgazdasági területek tanterve alapján készített helyi tanmenetben a tájjellegnek megfelelő helyi mezőgazdasági ágazatokkal lehet nagyobb mértékben foglalkozni. Lányiskolákban vagy leány osztályokban női kézimunkát és háztartási munkát lehet tanítani. Az 1961. évi III. törvény rendelkezik a tankötelezettség felemeléséről: 3.. (1) A tankötelezettség a gyermek 6.életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik. Tankötelezettségének kezdetekor minden gyermeket általános iskolába kell beíratni (2) Az általános iskolába a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. 9.. (1) Az alsó fokú oktatás-nevelés általános iskolákban, illetve továbbképző iskolákban folyik. (3) Az általános iskolának nyolc, a továbbképző iskolának két évfolyama van. Az 1962. évi 13. törvényerejű rendelet szerint a 14. életévét betöltött gyermeket az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése előtt az iskolai szorgalmi idő alatt mind alkalmi, mind pedig rendszeres munkára alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha az oktatási intézmény rendszeres látogatása alól az iskola igazgatója felmentette. A művelődésügyi miniszter 164/1968. MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezik. 1. Az általános iskolák 7.és 8.osztályában, továbbá a középfokú oktatási intézményekben az előirt tantárgyak rendszerébe beépítve honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhető a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése. 2. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra előkészítse. 3. A honvédelmi ismeretek oktatását fokozatosan kell bevezetni akként, hogy az 1968/69. tanévben az általános iskolák 7. osztályában, valamint 26
Az alsófokú oktatás rövid története a többi érintett oktatási intézmény első osztályában, illetőleg évfolyamán kezdjék meg. 4. A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelező. 5. A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra: az általános iskolákban és osztályonként 6 órát a szakmunkás képzőiskolákban (intézetekben) a képzés időtartalma alatt kétéves képzés esetén 40 órát, hároméves képzés esetén pedig 60 órát a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idő alatt 80 órát. 6. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet megállapítani, illetőleg abból vizsgát tenni nem kell, a más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket az illető tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minősíteni. Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. 7. osztály (évi 6 óra) A honvédelmi ismeretek feladata, hogy megalapozza az ifjúság felkészítését a szocialista haza védelmére, hozzájáruljon az általános iskolai tanulók azon személyiségi jegyeinek kialakításához, amelyek a honvédelemhez elengedhetetlenek. Ennek érdekében a más tárgyak óráin már elsajátított ismeretekkel és kialakuló meggyőződéssel együtthatásban fokozza a tanulók szeretetét szocialista hazánk és hadserege iránt, keltse fel a tanulók érdeklődését a honvédelem iránt, nyújtson elemi bevezetést a polgári védelmi és lövészeti ismeretekbe Kiegészítés a tanítás anyagához. 1. A haza védelme /l óra/ A magyar néphadsereg fegyvernemei és szakcsapatai rendfokozatok. 2. Polgári védelmi ismeretek /l óra/ A polgári védelem célja, szervei és ezek feladata. A lakosság feladata a hátország védelmében. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ Honvédelmi rajverseny különböző akadályelemekkel. Akadályelemek: árokugrás, függeszkedés vízszintes kötélen, kislabda /kézigránát/, egyensúlyozás gerendán, sebesültszállítás kézen. 4. Lövészet /2 óra/ A lövészet biztonsági szabályai. 27
Az alsófokú oktatás rövid története 28 Testhelyzet, célzás, billentyű elhúzás. Lőgyakorlat légpuskával. 8. osztály (évi 6 óra) 1. A haza védelme /l óra/ A varsói szerződés: együttműködés a szocialista országok hadseregei között. A Szovjetunió hadserege a Varsói Szerződés fő ereje. 2. Polgári védelmi ismeretek /1 óra/ Egyéni szükség és védőeszközök, készítésük és használatuk. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ Honvédelmi rajverseny különböző akadályelemekkel. 4. Lövészet /2 óra/ Célzási hibák, helyesbítések. Lőgyakorlat légpuskával. Az 1978/79.tanévtől a honvédelmi ismeretek oktatásáról szóló utasítások hatályukat vesztették. Ezzel megszűnt a honvédelmi ismeretek oktatása az alapfokú és a középfokú oktatási intézetekben. Az 1973. évi 24. törvényerejű rendelet értelmében: Az általános iskolába a gyermeknek a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben 16. életévét betölti. A gyermeknek 14. életévének betöltése után külön engedéllyel a dolgozók általános iskoláját is látogathatja. 1985. évi I. törvény az Oktatásról Ennek III. fejezete foglalkozik az alapfokú iskolai nevelés-oktatás intézményeivel. 69.. Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás az általános iskolákban folyik 70.. (1) Az általános iskola kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez alapvető képességeket és igényeket, megalapozza az általános műveltséget és a tudományos világnézetet. Gondoskodik a különböző képességű, illetőleg az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről (2) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. 72.. A nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és a középfokú iskolába való jelentkezésre jogosít. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 6.. (1) A Magyar Köztársaságban az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.
Az alsófokú oktatás rövid története (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. 7.. (3) A tankötelezettség az általános iskolában, és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség ha e törvény másképp nem rendelkezik a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolákban is teljesíthető. 29
Az alsófokú oktatás rövid története Függelék Az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos példaként álljon itt a földművelésügyi miniszter, valamint a vallás-és közoktatásügyi miniszter 53.800/1945. F.M. számú rendeletével létrehozott Magyar Gazdaképző Iskola szabályzata. I. rész. Szervezeti szabályok. Az iskola címe: A Magyar Gazdaképző Iskola. A Gazdaképző Iskolának két tagozata van. a. mezőgazdasági tagozat két évfolyammal. b. háztartási tagozat egy évfolyammal. 5.. A gazdaképzőnek csak rendes tanulói lehetnek. A gazdaképző magánúton nem végezhető el. Felvételhez betöltött 18 éves életkor, a népiskola VIII. osztályának vagy középiskola négy alsó osztályának elvégzése (ott, ahol a 8 osztályos népiskola nem rendszeresíttetett, átmenetileg a VI. népiskolai osztály elvégzése után is felvehető a tanuló a 14. életév elérése után). A gazdaképző mezőgazdasági tagozatára fiú és lánytanulók, a háztartási tagozatra csak lánytanulók vehetők fel. II. Rész. Ima. Minden nap az első tanítási óra megkezdése előtt, és az aznapi utolsó tanítási óra befejezése után rövid imát kell tartani. A tanítás előtti imádság szövege a következő: Kérünk Téged jóságos Istenünk, segíts bennünket és add ránk áldásodat, hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban és mindenben kövessük szent akaratodat. Légy velünk, hogy hű gyermekeidhez méltóan éljünk, fele barátaink javára, lelkünk üdvösségére és a Te szent Neved dicsőségére. Ámen. A tanítás utáni imádság szövege a következő: Hálát adunk neked mennyei Atyánk, hogy kegyelmedből ma is előbbre jutottunk magunknak és világodnak megismerésében. Vezess, kérünk tovább az igaz élet útján a jóság és boldogság felé. Áldd meg jó Atyánk édes hazánkat, szüleinket és nevelőinket, áldd meg mindannyiunkat és add, hogy mi is áldjunk téged mindörökre. Ámen. 30
Az alsófokú oktatás rövid története 30.. A tanulók mérése. A tanulókat bevonulásuktól kezdve minden hónap 15-én - lehetőleg étkezés előtt és felsőkabát nélkül - meg kell mérni. A megállapított testsúlyukat külön, ezt a célt szolgáló táblázaton kell számon tartani úgy, hogy abból a tanulók súlyváltozása, testi fejlődése egyenként megállapítható legyen. A tanulók átlagos testsúlyát és annak változását a tantestületi ülésen jelenti a tanulóotthon felügyelője. 53.. A tanuló kötelessége tanárai iránt. A tanuló a tudomásul vett fegyelmi szabályokat, a tanári kar minden tagjának, minden rendeletét köteles betartani, minden tanára iránt tiszteletet és engedelmességet tanúsítani. Az engedelmesség megtagadása vagy a tiszteletlenség súlyos fegyelmi vétség. 55.. A nemzeti zászló tisztelete. Valahányszor a tanuló a nemzeti lobogó alatt felvonuló csoporttal /honvédség/ találkozik, az előirt módon tisztelegni köteles. A tanuló nemcsak feljebbvalóit és elöljáróit, hanem a polgári és társadalmi vezetői és ismerőseit is az előirt módon köteles köszönteni. 57.. Formasapka. A fiú tanulók részére a gazdaképzőnél magyaros formasapka kötelező. A formasapkát az igazgató a tanuló költségén szerzi be, formasapkában a köszönés tisztelgéssel történik. 61.. Felelősségre vonás és kiszabható büntetések. Az igazgató vonja felelősségre azt a tanulót, aki: a gazdaképző hírnevét veszélyezteti, társaira káros hatást vagy rossz befolyást gyakorol, elöljáróját, feljebbvalóját megsérti. A vétséget elkövető hallgató kilenc féle különböző elmarasztalásban részesül. 65.. A tanuló értékének elbírálása az összefoglalásokon. Az osztályozó összefoglalásokon a tantervbe felvett összes közismereti és szaktárgyakban, valamint a gyakorlati foglalkoztatásokban tanúsított előmenetelt és szorgalmat, továbbá a rendszeretetet és magaviseletet is el kell bírálni. Az elbírálás osztályozással történik és annak feljegyzésére a következő érdemjegyek szolgálnak: Előmenetel: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat Szorgalom: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat Rendszeretet: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat 31
Az alsófokú oktatás rövid története Magaviselet: kitűnő 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat IV. rész. Ima. Felkeléskor és lefekvéskor minden tanuló a vallása által előirt imát magában, mondja. Étkezés előtt és után közös imát kell mondani a tanulóknak, mégpedig állva, fennhangon, a legidősebb szobaparancsnok felhívására. Az imák szövege országosan egyöntetű: Étkezés előtt Jó Istenünk légy vendégünk áldd meg amit adtál nékünk, Ámen. 32
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az alapfokú iskolai oktatásban résztvevő tanulók tanulmányi munkájának értékelésre szolgáló dokumentumok lehetnek egy oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok, illetve több oldalas nyomtatványok. Ezen nyomtatványokat nevezték: Értesítőnek, Tanulmányi Értesítőnek Értesítő Könyvecskének, Népiskolai bizonyítványnak, Bizonyítványnak. Az alapfokú iskolai oktatással kapcsolatos az 1868. évi XXXVIII. törvény, amit az első önálló magyar népoktatás tárgyában adtak ki. Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskolák egységes négy évfolyamos átalakítását szolgálta. Az 1940. évi XX. Törvény az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskola létrehozásáról, a 6650/1945. ME rendelet a nyolc osztályos általános iskolák szervezéséről-, ami a népiskolák alsó négy osztályából, a polgári iskolák és gimnáziumok alsó négy osztályából jött létre- rendelkezett. Az 1951. évi 15. tvr. rendelet a tankötelezettségről és az általános iskolákról, az 1961. évi III. törvény az alapfokú oktatásról, az 1985. évi I. törvény III. fejezete az alapfokú iskolai nevelésről intézkedett. Az egy oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok Az 1822-ben, Jászberényben kiadott Danner Jakab 8 esztendős tanuló OSKOLAI BIZONYSÁGA, hogy a II. osztályt sikeresen elvégezte. 33
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1836-37 iskolai évben Papp Mór 12 éves tanuló vallástanból, latin nyelvből, szófejtésből német és magyar nyelvből az ország természeti és növényzeti történetéből, szépírásból és helyes írásból, aritmetikából és Magyarország földrajzából iskoláztatott classis primaként. Az osztályzat a tudományokban és bölcseletekben való előmenetel dolgában. Kálmán András 19 éves magyar Karcag Nagykun Kálmán Samuel úrtól születet. Legmagasabb tudományokat hallgatott a Debrecen Ref. iskolában 1809. szeptembertől 1813. szeptemberig. Elvégezte mind a filozófia, mind az elméleti és gyakorlati oktatást, tiszta és alkalmazott fizikát, történelmet, hittant és erkölcstant. Emines volt az első osztály mindegyik tárgyából. Az erkölcsök dolgában jámbor és sérthetetlen 1813. szeptember 21-én. Kiadta Tóth Mihály a Kollégium seniora. 34
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Spitzer Géza az elemi népiskola első osztályának anyagából 1892/93-as tanévben tanított tárgyakból jeles szintű osztályzatot nyert, mint magán tanuló. Magántanulóknak egy bizottság előtt kellett számot adni tudásukról. A bizottság tagjai az iskolaszék elnöke, az igazgatótanító, az osztálytanító a hitoktató. 35
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Római katolikus elemi népiskolai bizonyítvány az 1898/99-es iskolai évből. A tanuló magaviselete jó, szorgalma kellő. Látható, hogy a tantárgyak értékelésénél a kitűnő eredményt az egyes osztályzat jelölte. 36
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Papp Imre II. osztályos tanuló részére kiállított református elemi iskolai ÉRTESÍTŐ az 1908/09-es tanévről. 37
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Papp Imre III. osztályos tanuló részére kiállított ÉRTESITŐ az 1909/10. tanévről. Ezek az ÉRTESITŐK bizonyítványul nem használhatók. 38
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai bizonyítvány az 1913/14-ik iskolai évről. A tanuló általánosan jeles osztályzatot nyert, erkölcsi magaviselete példás, szorgalma változó értékeléssel. 39
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai bizonyítvány, amelyet 1923. június 20-án állítottak ki egy második osztályos magántanuló részére. A bizonyítványt aláírta az iskolaszéki elnök, a hitoktató. A magaviselet és a szorgalom értékelésére nem kerül sor, csak tantárgyakban tanúsított előmenetelt osztályozták. 40
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári Fiú-iskolai bizonyítvány a debreceni Kereskedő Társulat által fenntartott polgári fiú-iskolából. A tanított tantárgyakból az 1917. évi december hó 19-22-ik napján tartott magánvizsgálaton a vallás és a közoktatási miniszter úr 1917. év november hó 26-ik napján 179243/1917 sz. alatt kelt engedélye alapján magán vizsgálatot tett, s ez alkalommal a következő osztályzatot nyerte: Erkölcsi magaviselete: a debreceni rendőr-főkapitányság által kiállított hatósági bizonyítvány szerint: kifogástalan. Hit- és erkölcstan, saját lelkésze bizonyítványa szerint: jó A következő érdemjegyeket használták: 1, 2, 3, 4. Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Magaviselet: jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, rossz. Szorgalom: dicséretes, kellő, változó, csekély. Írásbeli dolgozatok külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. A bizonyítványt aláírta a kir. tanfelügyelő, az igazgató, az osztályfőnök. 41
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári Leányiskolai bizonyítvány, a poprádi állami községi polgári leányiskola első osztályában 1918/19-es tanévből. A bizonyítványt aláírta a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató és az osztályfőnök. Az érdemjegyek fokozatai azonosak a debreceni osztályzással. 42
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári fiú-iskolai bizonyítvány az 1919/20. tanévről, a debreceni Kereskedő- Társulat által fenntartott polgári fiú-iskola negyedik osztályában tanított tárgyakból. A tantestület évzáró tanácskozásának határozata szerint felsőbb osztályba léphet. (Majd csak az 1927. évi törvény intézkedik arról, hogy a polgári iskola négy évfolyamossá válik.) 43
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Értesítő az 1931/32. tanév első félévében elért tanulmányi előmenetelről (az érdemjegyeket számokban vannak megadva). 44
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1933/34-es polgári leányiskolai bizonyítvány amelynek a formája és az tartalmi része nem változott a korábbiakhoz képest. 45
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Több oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok Az 1868. évi XXXVIII. Törvény alapján készült Pestvárosi elemi népiskolai Rendszabályzat és Értesítő az 1872/73-as tanévből, amelyet a Czukor utczai leányiskola IV. osztályú tanulója számára adtak ki. A dokumentum szerkezeti felépítése hasonlóságot mutat a később kiadott Elemi népiskolai Értesítő Könyvecskékkel. Az Iskolai Értesítő havonta értékeli a tanulók magaviseletét, szorgalmát és előmenetelét. Az értesítő I. pontja felhívás a szülőkhöz, a II. pont a tanulókra vonatkozó rendtartási és fegyelmi szabályokat tartalmazza. 46
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az értesítő könyvecske első példányai az országos Pedagógia Múzeumban láthatóak. Az Értesítő Könyvecskékre vonatkozó (minden valószínűség szerint az első) törvényi utalás a következő rendeletben olvasható: M. Kir. Vallás és Közoktatási miniszter 1901. évi 32055. számú rendelete az állami elemi népiskolai gondnokság szervezetére és ügyrendjére vonatkozó utasítás tárgyában (Magyar Rendeletek Tára 1901) Az utasítás szerint a nyomdai úton készült az alapfokú oktatásban használt dokumentumokat az iskolák államosításáig, 1945-ig használták. Az egyes dokumentumok logója jelzi azt is, hogy állami illetve egyházi iskolák tanulóinak adták alkalmazásra. A dokumentumok beosztásában kisebb változások voltak az idők folyamán. Lényeges kiemelni még azt is, hogy a könyvecskék tartalmaztak a kitöltésre Utasításokat, az osztályzásokra vonatkozó kifejezéseket és talán a legfontosabb, hogy található benne Jó tanácsok a könyvecske gazdájának. Ilyen jellegű írások az 1945 után kiadott bizonyítványokban egyáltalán nem szerepelnek. Az utasításnak megfelelően nyomdai úton elkészült népiskolai értesítő könyvecskék felépítésében tartalmában, szerkezetükben az 1945-ig nincs változás, ezért az elsők közt kiadott elemi népiskolai értesítő könyvecskét az alábbi részletességgel mutatjuk be. 47
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az értesítő könyvecske első példánya az Országos Pedagógia Múzeumban látható. Az értesítő könyvecske a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 32.055/901. számú rendelete alapján 1901-ben került forgalomba. Elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1904 48
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A fedőlap belső oldalán: Az Utasítás az Értesítőkönyvecske kitöltésére, kezelésére Ezen lap alján van: Erkölcsi magaviselet jelzésére szolgál: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető A szorgalomjelzésre: 1=dicséretes, 2=változó, 3=hanyag A tanulásbeli előmenetel jelzésére: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges 5=elégtelen A belív első oldalán Az Általános adatok találhatók Az Értesítő Könyvecske 4-ik oldala: ISKOLAI ÉRTESÍTŐ Karácsonykor: Magaviselet Húsvétkor: Magaviselet 49
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Állami Elemi Népiskolai Értesítő Könyvecske 1910/11. tanévből. Évközi értesítő Karácsonykor és Húsvétkor. Ilyenkor a tanuló magaviseletét, szorgalmát, előmenetelét értékelték. Pontos utasítással szabályozták, hogyan kell kitölteni és kezelni az értesítőt. 50
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Izraelita népiskolai értesítő könyvecske 1919/20-as tanévből. 51
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 52
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az izraelita elemi népiskolai Értesítő Könyvecske szerkezetében azonos az állami népiskolai értesítő könyvecskékkel, eltérés csak abban van, hogy a Hit és erkölcstan az alábbi részletezéssel szerepel: Héber olvasás Biblia történet Biblia fordítás 53
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi iskola Értesítő Könyvecskéje 1916-1922-es tanév Az érdemjegyeket nem számokkal, hanem betűkkel kell beírni, s a fokozatok jelzésére a következő kifejezéseket kell használni: Erkölcsi magaviselet: példás, jó, szabályszerű, nem szabályszerű Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag Előmenetel: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1921-1925. tanévből Az érdemjegyeket az értesítőbe nem számokkal, hanem betűkkel kell feltüntetni, a fokozatok részére a következő szavak használandók: erkölcsi magaviseletnél: dicséretes, jó, tűrhető szorgalomnál: dicséretes, változó, hanyag előmenetelnél: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen 54
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1928-1934 az elemi népiskola 1-6 osztálya, 1934-1937 a gazdasági ismétlőiskola 1-3 osztálya. Osztályzások: Magaviseletre: l=példás, 2=jó, 3=szabályszerű, 4= kevésbé szabályszerű, 5=rossz Szorgalomra: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó, 4=hanyag, 5=csekély Tantárgyakra: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Írásbeli dolgozatokra: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tűrhető, 4=rendetlen Félévi Értesítő január hónapban adták ki. Osztályozásra került a magaviselet, szorgalom, előmenetel írásbeli dolgozatok külalakja. Az értesítőben a szorgalomnál ernyedetlen kifejezést használják. Az évközi Értesítőt karácsonykor és húsvétkor kapták a tanulók. Szükséges tudnivalók az Értesítő belső lapjain, elől és hátul találhatóak. 55
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő könyvecske 1937-42 években az elemi népiskola 6 osztálya, és a tiszafüredi Gazdasági Továbbképző Iskola 1-3 osztálya. 56
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai értesítő könyvecske 1933-1934 és 1934-35 évekből, az elemi népiskola 1-6. osztálya számára. 57
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskola típust, mint már erről említés történt, egységesen négy évfolyamos iskolává alakította át. Valószínű, hogy a polgári iskolai bizonyítvány az 1934-es évben vagy azt követő évben, egy keményfedelű, 13 számozott oldalú TANULMÁNYI ÉRTESITŐ alakban került forgalomba és a polgári iskola megszűnéséig használták. Félévkor: Félévi Értesítő, évvégén Bizonyítvány kifejezéssel adják ki a dokumentumokat. Lázár Gyula bizonyítványa a püspökladányi m. kir. állami polgári fiúiskola első osztályában, az 1935/36-os iskolai évben tanúsított előmeneteléről. Bizonyítványt minden évvégén kaptak a tanulók.. Aki a négy osztályt sikeresen elvégezte, az a polgári iskolai tanulmányait befejezte záradékkal ellátott bizonyítványt kapott. A bizonyítványban használt érdemjegyek: Érdemjegyek: 1, 2, 3, 4. Magaviselet: példás, jó tűrhető, rossz Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. Az l944/45-ös tanév első félévében az iskola félévi értesítőt nem állított ki. 58
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Írásbeli dolgozatának külső alakja: csinos, rendes, tűrhető rendelten Félévkor: Félévi Értesítő, évvégén bizonyítvány kifejezéssel adják ki a dokumentumokat. 59
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1938/39. tanévtől 20 oldalas zsidó népiskolai értesítő Bölcs, aki uralkodik indulatain. Gazdag, aki megelégszik osztályrészével. Tiszteletnek örvend az aki tiszteletben tartja megbecsüli társait. Akit az emberek szeretnek, Isten is szereti. - szólnak az intelmek az értesítő első oldalán. 60
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1938/39 tanévév 61
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Beregszászi Lajos, a derecskei református elemi népiskola VI. osztályát 1921/22-ben tanévben befejezte. A vallás és közoktatásügyi miniszter 107.478/1942 sz. rendelete alapján lehetőség volt arra, hogy a polgári iskolába beiratkozzon és az 1942/43 és az 1943/44-es tanévben magán tanulóként a polgári iskola első három év anyagából vizsgát tegyen. 62
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Római Katolikus Polgári Leányiskola Tanulmányi Értesítője Polgári iskolai tanulmányait befejezte. 1940-1944 Jegyzetben: Felvettem a líceum első osztályába Jászberény, 1945. júl. 23. (Tanítóképző Intézet). 63
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1939-1943 tanév Osztályzatok: Magaviselet: dicséretes, jó, tűrhető Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag Előmenetel: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Évközi értesítőt karácsonykor, húsvétkor kaptak a tanulók, amelyben a magaviseletet, szorgalmat és az előmenetelt értékelték. Az 1942/43-as tanévben a félévi értesítő már részletes osztályzással készült. 64
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református népiskolai ÉRTESITŐKÖNYV 1943-44-es tanév Kalóz Lajost az 1936/37-es tanévben beíratták a tiszafüredi református elemi népiskolába, a hatosztályos iskolát 1941/42-es évben befejezte. Az 1940. évi XX. törvény bevezette a nyolc osztályos népiskolai rendszert. Ez adta a lehetőséget, hogy Kalóz Lajos tanuló tovább tanuljon és a VII. és VIII. osztályt elvégezze, mai szóhasználattal az általános iskolai tanulmányait befejezze. Ez a bizonyítvány már ennek szellemében került kiállításra. Részlet az ÚTMUTATÁS-ból: Mind a magaviseletből és szorgalomból, mind az egyes tárgyakból elért eredmények kifejezésére kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5), érdemjegyet kell használni. 65
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok ÉRTESÍTŐKÖNYV 1942/43-as tanév (VII. osztály) ÉRTESÍTŐKÖNYV 1943/44-as tanév (VIII. osztály) 66
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Katolikus népiskolai Tanulmányi Értesítő 1940-46 tanévekből, az elemi iskola 1-6 osztálya számára Évközi értesítőt karácsonykor és húsvétkor kaptak a diákok, az évvégéhez hasonló részletes értékeléssel. A tanulmányi értesítő az 1937. évi Tanterv és Utasítás alapján készült nyomtatvány. Az érdemjegyeket az Értesítőben az évvégén nem számokkal, hanem betűkkel írták, és az értékelésnél a következő szavakat használták: Magatartásnál: dicséret, jó, tűrhető, Szorgalomból: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag Előmenetelnél kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külső alakja csinos, tiszta, rendes, kevésbé rendes, rendetlen. 67
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Katolikus általános iskolai Tanulmányi Értesítő 1946-49-es tanévekből, a 6-7-8. osztály. Az 1948/49-es tanévben a magaviselet és szorgalom helyett a MAGA- TARTÁS elnevezés szerepel. Az osztályzás az 1948/49-es tanévben hét érdemjeggyel történt. A korábbi osztályozási rendszer megváltozott, ennek értelmében a kitűnő osztályzatot ezután az 5-ös jelezte, a legrosszabb tanulmányi eredményt, az elégtelent, az 1-es jelölte. A tanulók általános tanulmányi eredménye: kitűnő: ha legfeljebb egy érdemjegye jeles, a többi kitűnő; jeles: ha legalább egy érdemjegye jó, a többi kitűnő vagy jeles; jó: ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, s többi kitűnő, jeles, vagy jó; elégséges: ha két vagy több érdemjegye elégséges, de elégtelen érdemjegye nincs; elégtelen: ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van. 68
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Általános iskolai/népiskolai Tanulmányi Értesítő az 1949-54. tanévekből, az általános iskola 1-5. osztálya számára. A Tanulmányi Értesítő az 1949-es címerrel került kiadásra. Az 1949-es tanévben az osztályzás hét érdemjeggyel történt. Magatartás: példás (3), jó (2), tűrhető (1) Tanulmányi előmenetele: kitűnő (7), jeles (6), jó (5), közepes (4), elégséges (3) gyenge (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitűnő (7), jeles (6), jó (5) közepes (4), elégséges (3), gyenge (2), elégtelen (1). 69
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Tanulmányi Értesítő a református általános iskolai /népiskolai tanuló részére, 1947-1955 tanévekből Keménykötésű, 24 számozott oldalból áll. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomdájában készült 1947-ben. 70
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Keménykötésű, 24 számozott oldalból állt. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomdájában készült 1947-ben. Az értesítőben az iskola pecsétje: Református általános Iskola Poroszló, még Kossuth címeres pecséttel. 1949-től a magaviselet helyett a magatartás szerepel, a szorgalom, rendszeretet nem kerül osztályozásra. Az iskola pecsétjében már az 1949-es címer szerepel. Az 1953/54-es tanévben az 5. osztályban már bevezetett orosz nyelv osztályozása is megjelenik. Érdemjegyek az általános iskolákban: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4), Általános tanulmányi eredmény értékelése: Kitűnő, ha minden érdemjegye jeles Jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles Jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb, Elégséges, ha két vagy több érdemjegye elégséges de elégtelen érdemjegye nincs Elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van 71
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Érdemjegyek a népiskolában: Kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5) Általános tanulmányi eredmény értékelése azonos az: általános iskoláéval. Tanulmányi Értesítő általános iskolásoknak 1953-1961 tanévekben, az általános iskola 1-8 osztálya A Tanulmányi Értesítőn az 1949-es címer látható. 72
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), megfelelő (3), tűrhető (2), rossz (1). Tanulmányi előmenetele: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitűnő (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az általános tanulmányi eredményt egy tizedes pontossággal adják meg. A tanulók félévi értesítőt is kaptak. Bizonyítvány általános iskolás tanuló részére, 1965-1973 tanévekben az általános iskola 1-8 osztálya. 73
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítványt évvégén állítanak ki. Ötödik osztálytól kötelező tantárgy az orosz nyelv. A bizonyítványon az 1957-es címer látható. A Bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tanulmányi előmenetele: példás (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulmányi átlag az egyes tantárgyakból nyert osztályzatok egy tizedes jegyre kerekítés nélkül megállapított számtani közepe. Ha a tanuló valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tanulmányi átlagot nem kell kiszámítani, hanem a megfelelő rovatba 1 számjegy kerül. A tanulmányi átlagba a magatartás és a szorgalmi osztályzat, továbbá a rendkívüli tárgyak, tanfolyamain nyert osztályzatok nem számítanak bele (Rendtartás 20. ). Az érdemjegyeket számmal és betűkkel kell bejegyezni. Bizonyítvány általános iskolai tanulók részére 1971-1978-as tanévekből, 1-8 osztály. Az 1973/74-es tanévtől tanulmányi átlagot már nem kell feltüntetni. 74
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére 1976-1984-es tanévekből, 1-8 osztály A tanuló értékelésének fokozatai: Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Tanulmány eredménye: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen Bizonyítványt csak évvégén adnak, félévkor az értesítőkönyvben jelzik a tanuló tanulmányi előmenetelét. 75
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére 1978-1986-os tanévekből, az általános iskola 1-8 osztálya. Az 1978/79-es tanévtől az első osztályos tanulók évvégén tantárgyakként osztályozás helyett jól megfelelt, megfelelt értékelést kaptak. Az évvégi bizonyítványok általános tanulmányi eredményt nem tartalmaznak. 76
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány az általános iskolai tanuló részére 1992-2000-es tanévekből, általános iskola 1-8 osztálya. A Bizonyítvány fedőlapján 1990 évi a pecsét a koronás címert mutatja. A bizonyítványba a korábbi az általános tanulmányait befejezte bejegyzés helyett a kilencedik évfolyamba lép kifejezés került. A bizonyítvány fedőlapján az 1990. évi koronás kis címer. 77
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Jó tanácsok tanulóknak, szülőknek! Az alapfokú iskolai oktatás 1-6 osztályában több oldalas Elemi Népiskolai Értesítő Könyvecskék voltak forgalomban az 1870-as évektől az iskolák államosításig 1948-ig. A bizonyítványok fedőlapjának belső oldalán tanácsok, útmutatások találhatók a tanulók a szülők részére. A tanácsok, útmutatások híven mutatják, hogy a bizonyítványok állami vagy egyházi (romai katolikus, református, izraelita) elemi népiskolában használatos értesítők dokumentumok. A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok 1870. 1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni. 78
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedő és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövető tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak a néptanítói tanulók számára szinte ez időben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14. -a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik. 79
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A mi jó királyunk Magyarország királya I. Ferenc József. Boldog nemzet, melynek ilyen nemes lelkű irályt ajándékozott a gondviselés! Boldog király, kinek trónját oly dicső és hű nemzet őrzi, mint a magyar. 1867. évi június 8-án koronázta a magyar nemzet királlyá I. Ferenc Józsefet, és királynéjává Erzsébetet, a dicsőt és a megdicsőültet. A nemzet erősítő békés munka, boldog évei virradtak ekkor hazánkra. Király és nemzet csodálatos erővel látott a bölcs törvények egész sorozatának megalkotásához. Az általános népoktatás áldásain kívül a földművelés, ipar, kereskedelem és a honvédelem megjavításával lendítettek az országon. És a Duna, Tisza, Dráva, Száva öntözte drága magyar haza népei, gyarapodtak, művelődtek, mert a király és a nemzet egyetértése országokat tesz virágzókká, trónokat tesz szilárdabbakká! A sors csapásai nem kímélik meg a legnagyobbakat, a leghatalmasabbakat sem, nem a nemzeteket sem. A gondviselés ezt a jó királyt is meglátogatta. Előbb egyetlen fiát, trónjának örökösét, népeinek reményét: Rudolf királyi herceget látta sírba dőlni, majd angyali jóságú hitvesének, Erzsébetnek áldott életét oltotta ki orrgyilkos kéz. 80
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Nagy volt a jó király szívének szomorúsága, nagy volt a magyar nemzet gyásza, de bele kellett nyugodni a megváltoztathatatlanba. A jó királyunk folyton azon fáradozik, hogy népei számára megtartsa a békét, szent koronájának népei meg szerényen munkálkodjanak, hogy a jó Atya virágzó országokba lelje örömét. Áldd meg Isten Magyarország szeretett királyát, I. Ferenc Józsefet! Áldd meg Isten imádott hazánkat, Árpád apánk örökét: a szép Magyarországot. 81
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A debreceni református elemi iskola Értesítő Könyvecskéje 82
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az elemi népiskolai Értesítő Könyvecske borítólap belső oldalán olvasható Szükséges tudnivalók az állami népiskolákban tanulóknak szólt. Csak abból a gyermekből lesz életerős ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszes italokat: bort, sört és pálinkát. A dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyanerős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi. 83
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Amelyik gyermek dohányzik, vagy szeszes italt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészesedik, erőtlen, munkára képtelen lesz. Ez a két méreg oltja be leggyakrabban az emberekbe a tüdővész csíráját is, ami igen sok embernek ássa meg a sírját. Mert a tüdővész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban 70 ezer embert visz el ez a rettenetes betegség évenként. Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegő. De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is. Minden romlott, bűzös dolgot a lakásból és környékéről el kell távolítani. Gyakran és jó ideig kell a lakást télen-nyáron szellőztetni. Tüdőnket úgy felfrissíti a tiszta levegő, mint szomjúságtól tikkadt testünket a tiszta víz. Aki szereti a tisztaságot, az igen sok betegségtől menekül meg. Különösen arra kell ügyelni, hogy sem a ragadós betegségben lévő, sem az ilyen betegek holmija egészséges emberrel érintkezésbe ne jussanak. Ilyen gyakran előforduló ragadós betegségek a tüdővészen kívül a kanyaró /vörös himlő/ a Vörheny /skarlat/, a szamárköhögés /kehe/ és a roncsoló toroklob /difteritis/. Ha valamely gyermek ilyen betegségbe esik, azonnal orvost kell hozzá hivatni és mindaddig nem szabad a többi gyermekhez ereszteni, amíg az orvos meg nem engedi. Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanult, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt tanulta. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul. Igen fontos kelléke még az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amitől beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni. Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszes ital, különösen a pálinka, mert aki szeszes italra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszes ital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret annál sem, akinek bőven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki. Miatta sok család szűkös napokat lát. A szeszes italban nincs semmi tápláló erő. Aki pedig mértéktelenül iszsza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának, és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az ember, mint a tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökrét is. 84
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Akit a szeszes ital egészes rabjává tett, az átok nemcsak a családra, hanem a közösségre is. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága, kötekedő emberré lesz, azon kívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra sem támaszkodhatik, mert minden ki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát. Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak ép elméjű és munkabíró. 85
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány a református elemi népiskolai Értesítő könyvecske volt forgalomba. A könyvecske belső oldalai két változatban voltak használatban, de a könyvecske borítólap belső oldalán a Jó tanács e könyv gazdájának azonos volt az alábbiakban közöltekkel: Ti Isten temploma vagytok és az Isten lelke lakozik bennetek. Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent. Ezek vagytok ti. Így szól hozzánk: kedves gyermekem, a mindenható Isten Pál apostol által a korintusbeliekhez írott első levél harmadik részének 16-17. verseiben. Lelkünket és testünket egyaránt gondozni kell. Kerülni kell a hazugságot, esküdést, káromkodást, illetlen beszédet, amely szívünketlelkünket beszennyező bűnök, amelyekért az Isten előbb-utóbb megbüntet 86
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok bennünket. De éppen úgy vigyáznunk kell testünk tisztaságára és egészségére is. Ehhez legfontosabb a tiszta levegő, a tiszta víz és a mérsékletes életmód. E végből sem a lakásban, sem annak környékén olyan dolgokat megtűrni nem szabad, amelyek rossz szagot gerjesztenek, tehát a levegőt rontják. Gyakran kell a lakószobát szellőztetni, hogy a külső levegő felfrissítse, megtisztítsa. A testet, ruhát pedig tiszta vízzel, szappannal kell megtisztítani a rátapadt piszoktól. A szeszes italtól, a dohányzástól a gyermekeknek tartózkodni kell, mert megmérgezi gyenge szervezetés és elbutítja elméjét. Ahol ragadó betegségben szenvedő gyermek vagy felnőtt van, oda gyermeknek menni nem szabad, mert nem tud kellően vigyázni magára és ő is beleesik a súlyos betegségbe. Isten ezért adta az ép elmét, hogy az ő drága adományait, testünket-lelkünket megóvjuk minden veszedelemtől. Ilyen ragadós betegségek a tüdővész, a vörheny, a veres himlő, a roncsoló toroklob, a szamárköhögés. Az ilyen betegeknek a köhögése, a köpése is beszennyezi a levegőt. Egészségesek köpködése is undorító és betegségeket okoz. Rendes, illemtudó gyermek úgyszintén felnőtt is, ha köhög, zsebkendőjével befedi a száját, s különösen a szobában nem köpköd. El ne feledd, hogy mind e jó tanács Isten rendelése. Isten mindenütt jelen van és látja, miként engedelmeskedik szavának. Hálás szívvel kérjed minden nap munkáidhoz Isten segedelmét, s hálás szívvel légy drága szüleid iránt, szeretettel testvéreid iránt életed utolsó leheletéig. Szeresd szülőföldedet, ahol bölcsőd ringott, édes hazádat, amelynek földje testi eledelt ad számodra. Szeresd anyaszentegyházadat, amely lelked táplálását munkálja, s az örök üdvösséget szerzi, meg számodra az szerzi meg számodra az Úr Jézus Krisztus által. 87
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 88 Katolikus Népiskolai Tanulmányi Értesítő (1937) A katolikus gyermek életrendje (1937) Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában 1. A katolikus iskolás gyermek minden reggel tisztán megmosakszik, haját, ruházatát gondosan rendbe hozza és imádkozik éppúgy, mint déli harangszókor meg este lefekvés előtt. 2. Az iskolába indulása előtt illedelmesen elköszön szüleitől és hozzátartozóitól. Hazulról oly időben indul, hogy el ne késsen. 3. A tanterembe lépés előtt megtisztogatja lábbelijét, leveszi kalapját és Dicsértessék a Jézus Krisztus, köszönéssel lép be.
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 4. A helyére ülve csendesen olvasgatja leckéjét. Várja a tanítás megkezdését vagy a templomba menetel idejét, előtte nem jár ki és be. 5. Vasárnap és ünnepnapokon s más megszokott alkalommal, társaival együtt templomba megy, imakönyvéből ájtatosan imádkozik vagy buzgón, énekel, példásan viselkedik egyéb egyházi szertartásokon is. 6. A tanteremben, az iskola udvarán, az iskolaépület környékén, mint másutt is ügyel a tisztaságra, kivált az illemhelyekére Papírt vagy más hulladékot csak a kijelölt helyre tesz. Az iskola bútorzatát és felszerelését, falait és kerítését kíméli, folyosón és lépcsőn zajtalanul jár. 7. A tanítás alatt figyel, s mindenben engedelmeskedik tanítóinak. 8. Tanulótársai iránt szeretettel és jóindulattal viselkedik. Nem sérteget másokat, nem csúfolódik, nem gúnyolódik. Ha nagyobb már, a kicsinyeknek jó példát mutat, munkájukban és a rend megtartásában testvériesen támogatja őket. 9. Más holmijához nem nyúl. A talált tárgyat nem tartja meg, hanem átadja tanítójának, hogy azt tulajdonosának visszaadhassa. 10. Az iskolából mindig sorban, párosával és zajtalanul távozik Nem áll ki a sorból, nem dulakodik, nem ácsorog. Szekerek, kocsik után nem szalad, nem kapaszkodik fel rájuk. Az utcán mindig illedelmesen viselkedik. 11. Egyházi és világi elöljáróit tiszteli, nekik s általában mindenkinek illedelmesen köszön a katolikus köszöntéssel. Vallását mindenkor bátran vállalja. 12. Erdőn-mezőn eszébe jut a jó Isten, aki mindent teremtett, ezért a hasznos madarakat ne fogdossa, fészküket nem fosztogatja ki, az állatokat nem kínozza, a fákat nem rongálja. 13. Szeszes ital nem iszik, nem is dohányzik. Mind a kettő méreg, mely nemcsak testét, hanem lelkét is megöli. 14. Iskolaköteles gyermek nem járhat kocsmába, táncmulatságokra. E helyett inkább tornászik, és játszik Ez válik testi-lelki javára. 89
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Izraelita elemi népiskolai tanulóknak szóló jó tanácsok 1919-20 Ima a tanítás előtt. Mindenható Isten! Mély tisztelettől áthatva állunk itt e szent helyen, hogy jó tanító urunk üdvös oktatásában részesüljünk. Kérünk téged óh Isten, erősítsd akaratunka és világosítsd meg elménket, hogy a tanítást figyelemmel hallgassuk és azt tökéletesen felfogjuk. Add, hogy gondoljunk mindig arra, hogy az idő gyorsan múlik, s azért azt üdvös és hasznos ismeretek megszerzésére kell használni. Dicsértessék szent neved, egyetlen egy Isten, Ámen. 90 Ima a tanítás után Jóságos Isten! Őszinte hálát mondunk neked atyai jóságodért, hogy az elmúlt tanórákban üdvös és hasznos tanításban részesültünk. Légy segítségünkre, hogy e tanításunkat szívünkbe véssük, és így telesüljön rajtunk ez ígéreted: mindazok, akik látják, megismerik, hogy ők Istentől megáldott gyermekek. Ámen. Gyermekekhez. Kedves gyermekek! Jó szüleitek azon célból küldenek benneteket iskolába, hogy ottan vallást, jó erkölcsöket, s azon ismereteket sajátítsátok el, melyek később hasznotokra válnak. De azon gyermek, ki az iskolában nem szerez hasznos ismereteket, nem is tud abból hasznot húzni és hasonló azon földmíveshez, aki nem vetett és így nem is arathat. Hogy a jó erkölcsöt és
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok ismereteket megszerezhessétek, ismernetek kell az iskolás gyermekek kötelességeit és azon rendszabályokat, melyek ezen könyvecskében fel vannak sorolva. Gyermekek kötelességei. I. Minden gyermeknek reggel 8 órakor iskolában kell lennie, azért keljen fel korán. Öltözködjék fel, mosakodjék, fésülködjék, imádkozzék, reggelizzék, vegye magához a délelőttre szükséges könyveket és íróeszközöket, melyeknek az órarenddel együtt mindig meghatározott helyen rendben kell lenniük. S így ellátva a szükséges könyv és írószerekkel menjen iskolába, hogy kellő időben ott lehessen. Elmenés előtt csókolja meg szülei kezét, köszöntse a jelenlévőkert, ne menjen az utca közepén, hanem a járdán avagy a gyalogúton a háza mentében, a vele találkozó ismerősöket köszöntse illedelmesen, ne álljon meg sehol, és tartózkodjék minden csoportosulástól és zene-bonától. II. A gyermekek ne tartózkodjanak sem az iskolaépület előtt, sem az iskolaudvarban, hanem menjenek be saját tantermükbe, tegyék be csendesen az ajtót, köszöntsék barátságosan ott lévő iskolatársaikat, tegyék rendes helyére felöltőiket és foglalja el mindenki saját helyét. Másnak helyére ülni tilos., Megdermedt kezekkel nem menjen senki a kályhához. A tanító úr megérkezéséig vegyék elő a gyermekek a könyvüket, ismételjék leckéjüket, de csendesen, nehogy egymást zavarják. Lármázni, veszekedni, szaladgálni tilos. III. Ha a tanító úr vagy egy más felnőtt egyén belép az osztályba, csendesen felállva köszöntsétek, és csak akkor szabad leülnötök, ha újból megengedik. A tanító úr engedelme nélkül senki se távozzék helyéről. Az iskolában beszélgetni nem szabad. Mielőtt a tanító úr leül, nem forduljatok hozzá sem kérdéssel, sem panasszal, szintúgy az utcán sem. Az imához illedelmesen, összetett kezekkel álljatok fel, elvégzése után üljetek le csendesen. Azon gyermek, aki önhibáján kívül az iskolát nem látogathatta, feladatait nem készíthette és leckéit nem tanulhatta meg, hozzon szüleitől igazolványt és mutassa azt az tanító úrnak az előadás megkezdése előtt. Igen fontos ok nélkül egy gyermeknek sem szabad az iskola látogatását elmulasztani. Későn ne járjatok az előadásra, de ha már elkéstetek, akkor is menjetek inkább későn az iskolába, semhogy egészen otthon maradjatok: elkésés esetében is igazolványt kell hozni. 91
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 92 IV. Az egész előadás alatt jó figyeljetek, ha a tanító úr magyaráz, nézzetek rá, ha olvastok, nézzetek az olvasó könyvbe és kísérjétek figyelemmel a tanító által feltett kérdéseket és tanulótársaitok feleleteit. Amit meg nem értettetek, azt kérdezzétek meg még egyszer illedelmesen a tanító úrtól. Csak a tanító úr által felhívott gyermekeknek szabad felelni, s a többiek nyugodtan üljenek és senki se súgjon a másiknak. Ha a tanító úr általában kérdi: ki tudja? akkor azok, akik igazán hiszik, hogy tudják, emeljék fel illedelmesen jobb kezüket, de a kart kinyújtani, s ide-oda mozgatni nem szabad. Ha egy gyermek kérdést intéz a tanító úrhoz, arra, egy tanulónak sem szabad válaszolni a tanító úr engedelme nélkül. Az olvasásra felhívott gyermek álljon fel, a könyvet ne tartsa közel a szeméhez, és olvasson lassan és hangosan. A többi gyermek nézzen a könyvbe és hallgasson oly figyelmesen, hogyha valaki közülük felhívatik, azonnal tudja az olvasást folytatni. Ne ásítozzatok az iskolában, főleg akkor, ha a tanító úr előad, mert ez azt mutatja, hogy álmosak vagytok. De ha mégis bárki előtt ásítoznotok kell, forduljatok kissé félre, s tegyétek kezeteket szájatok elé. Ezt akkor is tegyétek, ha köhögtök vagy tüsszentetek. A köröm hegyét harapdálni, ujjheggyel az orrban piszkálni nemcsak illetlenség, de utálatos is. Orrotokat csak zsebkendővel szabad kitisztítani, s ha valaki jelen van, illő, hogy tőle kissé félre forduljatok. A kiköpésnél is tartsátok kezeteket szájatok elé. Ha hazamenetre csengetnek, maradjatok csak helyeteken addig,míg a tanító úr imádkozásra hív fel benneteket és engedélyt ad a távozásra. Csendben és rendben tegyétek össze könyveiteket és íróeszközeiteket, menjetek olyan rendben ki, mint a padban ültök, s illedelmesen köszönve csendesen távozzatok el. A lépcsőkön rendesen menjetek együtt, nehogy a szembe jövőket akadályozzátok. Ne időzzetek sehol, hanem menjetek egyenesen haza. Ha keskeny úton öreg, vagy más tisztelt személlyel találkoztok, akkor térjetek ki az útból. Minden tanulóhoz, aki kötelességét teljesíti, így szól az isteni szózat: menj, élvezd örömmel kenyeredet, mert régen tetszik Istennek a te munkád! Ha hazaérkeztetek az iskolából, köszöntsétek a jelenlévőket, csókoljátok meg szüleitek kezét és tegyétek rendes helyükre a most nem használandó könyveket. Ismételgessétek a délutáni vagy a holnapi leckéket, azután játszhattok, de ne távozzatok el otthonról szüleitek engedelme nélkül, nehogy keresni kelljen benneteket. Aranymondások gyermekek számára 1. Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy. 2. Mindenki félje atyját, anyját
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 3. Figyelj fiam: atyád oktatására és anyád tanítását:el ne hanyagold 4. Az okos fiú örvendezteti atyját! A balga fiú anyjának bánata 5. Nyáron gyűjt a gondos fiú, de aratáskor alszik a hanyag gyermek 6. Menj a hangyákhoz!te rest figyeld meg utjait és okulj ez nyárban megkeresi a kenyeret s aratáskor összegyűjti eledelét 7. Fiam! oktatásaimra figyelj: fiatal korodban, hogy okos légy késő vénségedben is 8. Maradj tanulásnál, mint aki vet és arat: és sok gyümölcsöt fogsz összegyűjteni. 9. Figyeljetek gyermekeim! Tanításaimra: mert aki szívén viseli tanításaimat az nem fog megszégyenülni. 10. Fiam! Maradj folyamatosan jó viseletű és légy kitartó az üdvösség útjain 11. Ha fiatal korodban nem gyűjtesz ismereteket, mit fogysz majd tenni vénségedben? 12. Gyűjtsetek ismereteket, nehogy koldusbotra jussatok. 13. Tanítóid iránti tiszteleted hasonlítson Isten iránti tisztelethez. 14. Amit ifjú korodban jól megtanulhatsz, azt nem felejted a vénségedben sem. 15. Aki nem ismétli a tanultakat, az hasonlít ahhoz, aki vet, de nem arat. 16. Tartsd vissza szádat a hazugság és esküvéstől csak az igazat mond:mert ez örökké fennáll.. 17. Az ifjúság dísze: a vallás és az erény. 93
Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 94
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Magyarországon az iparoktatás irányítása, szervezése, vezetése és felügyelete nem volt állami feladat. Eredetileg a céheken belül folytattak eredményes nevelő - oktató munkát. A céhek átalakulása Magyarországon a XIX. század második felében kezdődött, és működésüket az 1872. évi VIII. törvény szüntette meg. Feladataikat a szakmánként szerveződött ipartársulatok vették át. Ezek tevékenysége nem volt hosszú életű, mivel az 1884.évi XVII. törvény, az un. Ipartörvény megszüntette és létrehozta helyette az ipartestületeket. Hazánkban a tanoncok oktatása kezdetben az un. rajziskolákban történt, ahol az inasként dolgozó gyermekek tanulhattak. A Schola graphidis 1770- ben nyílt meg. A rajziskoláknak többféle tanfolyama működött. Ezekben az iskolákban megszervezték a rajzoktatást az iparostanoncok számára, az egyes szakmák elsajátításához szükséges rajzkészség megtanulása céljából. Az oktatás vasárnaponként délelőtt vagy délután folyt, kezdetben csak két órát tartottak. II. József 1783-ban kiadott rendelete kötelezővé tette a tanoncok számára a vasárnapi rajziskola látogatását. 95
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1786-án kelt helytartótanácsi rendelet szerint a mester csak azt a tanulót szabadíthatta fel, aki bizonyítvánnyal igazolni tudta, hogy a rajziskolát egy éven keresztül látogatta. A rendelet előírja: Senki az inasok közül, a nevezett parantsolatban fel lévén vétetve, Mester Emberek mellé legény társaságában bé ne fogattassék, aki az oskola helyes bizonyság tétel levél által meg nem tugya mutatni, hogy ő a Rajzoló Oskolát Vasár Napokon és Ünnep Napokon egy egész esztendő alat szorgalmatosan nem járta volna. 96
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Ez volt az első intézkedés hazánkban az iparostanoncok tankötelezettségére vonatkozóan. Mivel azonban a rendeletnek a gyakorlatban nem tudtak érvényt szerezni, ezért az 1795.február 25-én kiadott rendelet még jobban megszigorította az előírásokat: egyes iparágakban csak az lehet inas, aki bizonyság levéllel igazolja, hogy normaiskolai népiskola negyedik osztályát és ezzel párhuzamosan a rajziskolát eredményesen elvégezte Az elemi tanoda elvégzése adta a jogot az ipartanodába történő beiratkozáshoz, ill. a negyedik elemi osztállyal párhuzamosan be lehetett iratkozni a rajziskolába. Akik nem jártak elemibe, azok a tanulók ezt később a vasárnapi iskolában pótolhatták. A fent említett, 1795-ös helytartótanácsi rendelkezés alapján az írni - olvasni nem tudó inasoknak kötelező volt a vasárnapi iskola látogatása. Ezt a határozatot 1846- ban újból megerősítette a helytartótanács. (A vasárnapi iskolának ez a típusa nem tévesztendő össze a vallásoktatást nyújtó vasárnapi iskolákkal.) A vasárnapi tanodák alatt olyan közoktatási pótló intézeteket értettek, amelyekben a 12. életévüket betöltött ifjak, legények és napszámosok tanulhattak, azok tehát, akik korábban elmulasztották az elemi iskolai tanulmányokat. A vasárnapi iskolába csak a 12. évüket meghaladottakat vehették fel, mert 12 éves kor alatt az elemi iskolába járás kötelező volt. Itt csak a legszükségesebb előismereteket tanították (vallás- és erkölcstan, az írás kivonata, írás és olvasás anyanyelven, számvetés fő szabályai és munkálatai, természetrajz és természettan elemei.) A tanítás reggel 9 órától 12 óráig tartott, 1 óra hit és erkölcstan volt, további 2 órát - valláskülönbségek nélkül egyéb tanulmányokra fordítottak. Vasárnapi iskolákat a nagyobb városokban és népesebb mezővárosokban alapítottak. Ezen iskolák a kézműves-inasok részére kötelezők voltak, és ők csak akkor szabadulhattak fel legényként, ha szorgalmasan és eléggé sikeresen látogatták az órákat. 97
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Csurka István debreceni tanonciskoláról írott könyvében olvasható a következő: Volt idő mikor minden tanterem vagy iskolahelység ajtajában, sőt néha a tanteremben is rendőri őrszemet kellett állítani, hogy a tanítás feltűnően ne zavartassék, s a tanító személyzet épségben maradása biztosítassék, és különösen az esti tanórák után iskolai bicskázások és más épületes dolgok ne történhessenek. 1858 98
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1872. évi VIII. törvény, az un. Ipartörvény rendelkezik a tanonciskolák felállításáról is. - Tanonczot tartani minden önálló iparosnak szabad. - Gyermekek, kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanoncznak fel nem vehetők. 42.. Az iparos köteles tanonczát, ha írni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetőleg ipariskolába járásra szorítani. 43.. Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cseléd-szolgálatokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy a segédeik által ne bántalmaztassék. 47.. Az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak igazságos bizonyítványt adni. Tanoncszerződés szövege 1874-ből Mely köttetett szab. kir. Debrecen város kapitányi hivatala, mint iparhatóság előtt Nagy János helybeli Csizmadia mester mint felfogadó, s hozzá tanonczul beállani szándékozó Pongor Ambrus (15 éves,reform. vallású Szováti születésű),anyja Pongor Istvánné sz.: Gál Margit Debreczeni lakos közt következőkép: Én Nagy János helybeli csizmadiamester tanonczul felfogadom Pongor Ambrust, a tanidőt három évre határozván meg. Kötelezem magamat, hogy őt mesterségíre szorgalmasan tanítom, erkölcsi magaviseletére szigorúan felügyelek, ipariskolába bejáratom, erejét meghaladó munkával nem terhelem, szóval mindent elkövetek, hogy belőle becsületes, értelmes mesterembert képezzek. Miután pedig nálam, a következő ellátásban részesül u.m. szállás, élelmezés és lábbeli, azon esetben, ha tőlem hűtlenül megszöknék vagy tőlem minden igaz ok nélkül eltávoznék: az ipartörvény 53..-sa értelmében, a nálam eltöltött időn át nálam élvezett ellátásáért, s reá fordított tanítási gondjaimért,az iparhatóság által meghatározandó illő tanonczomnak más iparoshoz való beszegődtetése költségeiért kárpótlást követelek. Viszont, ha a tanviszony felbontását én okoznám, teljesítését magamra vállalom. Én, özv. Pongor Istvánné fiam nevében elfogadom, Nagy János úr ajánlatát minden részében s kötelezem magamat szintén, hogy őtet mestersége megtanulásában minden további beavatkozásom nélkül egészen Nagy János úr felügyelete alá helyezem, ha pedig tanítómestere hibája nélkül a tanviszonyt megszakítván a meghatározandó kárpótlás melyek, ekként kelt szer- 99
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig ződés a fele előtt felolvastatott, általuk helybenhagyatott, s részünkre egyegy eredeti példányban kiállítván aláíratott. Kelt Debreczenben, 1874. évi január 4-én 100
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig 101
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az iskolában oktatott tárgyak a következőek voltak: beszéd és értelemgyakorlat, írás-olvasás, nyelvtan, számtan, rajz, földrajz, történelem és természettan. Az 1884.évi XVII. Törvénycikk, a második Ipartörvény, amely intézkedik a tanoncok oktatásának intézményes megszervezésről, a tankötelezettség bevezetéséről. 102
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Ez az új ipartörvény kiemelkedő fontosságú volt Ez szabályozta az ipartestületek működését, a gyári felügyeletet és a tanoncok oktatását. Ez a törvény vezette be a munkakönyv alkalmazását. 80.. Olyan községekben, ahol legalább 50 tanocz van és, e tanonczok számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni. 81.. A tanonczok oktatására a polgári és elemi iskolák helyiségei, taneszközei és tanítószemélyzete használható fel. 82.. A tanoncz mindaddig, míg tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni. 83.. Az évi szorgalmi idő 10 hónapig tart, mely alatt a tanításnak folyamatosnak kell lenni. A tanítás hetenként két munkanapon legalább 4 óra, az általános ismeretek tantárgyaira, ezen felül vasárnaponként 3 órai idő a rajztanítására szabatik ki. Az iparhatóság állapítja meg, hogy az oktatás a munkanapokon és vasárnaponként a nappali vagy az esti órákban tartassék-é. A kéthavi szünidő a nyári hónapokban tartatik. Az 1895-96-os tanévben országosan 366 tanonciskola működött. 1897-ben a tanonciskolákat szakirányosították. A magyar iparoktatás országos tervezete báró Szterenyi József alkotása. Az iparoktatásban legfontosabb szerepet a tanonciskolák játszották. Ezt követte fontosságban az ipari szakiskola. Az iparoktatás harmadik csoportjául az ipari műhelyeket jelölte meg, s végül negyedik csoportot alkották a szaktanfolyamok. Az elsőfokú ipariskolák az 1884-évi ipartörvény alapján alakultak. Ilyenek voltak a Fa-és fémipari szakiskolák, Faipari szakiskolák, Faipari oktatással foglalkozó felső ipariskola. Az 1884. XVII. Ipartörvény végrehajtását a földművelés-ipar és kereskedelemügyi miniszter az 1884. évi 39.266.sz. rendeletében szabályozta. A szabályzás szerint a törvény a szakma megszerzését egyfelől tanonciskola sikeres elvégzéséhez, illetve három éves - mester mellett letöltendő gyakorlathoz kötötte. Az elméleti oktatás, valamint a mesternél végzett gyakorlat együttes minősítésére három osztályzatot lehetett adni: 1-es osztályzat: jó, 2-es osztályzat: kielégítő, 3-as osztályzat: nem kielégítő. A tanonciskolába azok voltak felvehetők, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. A képzés befejezését bizonyítvány igazolta, amelyre a minisztérium az alábbi mintát adta közre. 103
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Bizonyítvány Arról, hogy 1871. július 5-én Kőbányán született Nagy István Kovács István asztalos mesternél Budapesten 1883. évi július 1-től 1886. augusztus 5-ig mint tanonc az asztalos mesterséget tanulta. Nevezett iskolai minősítvénye szolgálatának első éve alatt jó, második éve alatt kielégítő, harmadik éve alatt jó. Az asztalos mesterségben tanúsított előrehaladása kielégítő. Kelt Budapesten. 1886.évi augusztus 10-én (az iparhatóság címe és aláírás) 1895-től az iskolák megnevezése iparos tanonciskola, kereskedő tanonciskola. Három évig tartó képzést 10 hónapos szorgalmi időben határozták meg. 1892-93-as évekből A tanonciskolába azok vehetők fel, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. Ha csak néhány népiskolai osztályt fejeztek be sikeresen, úgy felzárkóztatásuk érdekében un. előkészítő osztályokat szerveztek, melyeknek rendszeres látogatása kötelező volt. 104
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig A tanulók évközi előmenetelét, a tantárgyak megtanulásának minősítését jeles, jó, elégséges, elégtelen osztályzatokkal értékelték. Magatartásuk, magaviseletük jelzésére jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, nem szabályszerű érdemjegyek szolgáltak. A tanoncok előmeneteléről az 1893. évi 33.564. számú rendelettel kiadott Szervezeti Szabályzat 31.. (2) bekezdése értelmében kellett az ellenőrző könyvbe évharmadonként kimutatást közölni a szülők, illetve a mester felé. Tekintettel arra, hogy a kereskedő tanonciskolában a tanulók előmeneteléről félévenként kellett kimutatást készíteni, ezért szükségessé vált a két iskolatípusban az egységes eljárás bevezetése. Tanuló-bizonyítvány 1884 105
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Oklevél országos segéd és tanoncmunka-kiállitás 1891 Iparostanonciskolai bizonyitvány 1919 106
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Iparos tanonciskolai bizonyítvány 1922 107
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Segédlevél 1926 A 41.803/1912 számú rendeletben írják elő, hogy a tanulóknak az osztályzatát félévente, és először az 1912/13 tanévtől, az ellenőrző könyv felhasználásával kell a szülőkkel, illetve a mesterrel közölni. 108
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az ellenőrző könyvet a mestereknek láttamozni kellett. Ugyanettől a tanévtől kezdve rendezték az építőipari tanoncok tandíját, mely évi 12 korona, a beiratkozási díj ezen felül évi 2 korona. A fenti díjak oktatási kiadásokra voltak fordíthatóak. Az értékelésre a következő osztályzatokat használták: Érdemjegy 1, 2, 3, 4. Magaviselet: Példás, jó, megfelelő, kevésbé megfelelő Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag Az írásbeli dolgozatok külső alakja: szép, rendes, tűrhető, rendetlen Az iparoktatási törvény egységes fegyelmi szabályzatokat adott ki. Fegyelmi szabályzat szerint fegyelmi vétségnek számított: a. rendetlen megjelenés a tanítási órákon b. az iskolában, az iskola előtt, vagy az utcán elkövetett pajkosság, lármázás vagy rakoncátlanság c. a tanítók és más feljebbvalók iránt tanúsított tiszteletlenség, avagy sértés. Fenyítés nemei: (néhány példa) d. megintés magánosan az osztály előtt, a tanító testület előtt. e. az ipariskolai bizottság elé idézés. f. a tanuló meg nem javulás esetén fegyelmezetlenségét az iparhatóság a tanonc bizonyítványában megemlíti. 109
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Következő törvényi szabályozások születtek az iparoktatás ügyében: 1949. évi IV. törvény az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról 1.. Iparostanuló vagy kereskedőtanuló az, aki ipari, illetőleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerződik, hogy elsajátítsa azt a készséget és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illető ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdő segédtől (szakmunkástól) meg lehet kívánni 7.. Tanulóul csak azt lehet szerződtetni, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, az általános iskola vagy a népiskola nyolc osztályát, illetőleg a középiskola vagy polgári iskola négy osztályát elvégezte és a választott foglalkozásra alkalmas. 19.. A tanulóidő a könnyebben elsajátítható iparban és a kereskedelemben két esztendő, a nehezebben elsajátítható iparokban három esztendő. 24.. A munkáltató köteles az iskolalátogatásra kötelezett tanulót iskolába járatni, őt az iskola pontos látogatására serkenteni és ebben ellenőrizni. 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről Szakmunkás-tanulók képzése 1.. (2) E törvény az oktató nevelőmunka minden fokán biztosítja a szorosabb kapcsolatot az élettel, a gyakorlattal, a termelőmunkával, felemeli a tankötelezettség korhatárát, és előmozdítja az oktatásba bevontak körének bővítését. 9.. (1) Az ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési tanulók (a továbbiakban szakmunkás-tanulók) képzésének célja, hogy szakmunkás képesítést nyújtson az általános iskolában szerzett alapműveltség, világnézeti és erkölcsi felfogás elmélyítése mellett (2)A szakmunkás-tanulók gyakorlati képzése a munkahelyeken és tanműhelyekben elméleti képzése pedig szakmunkás-tanulók intézetében (iskolában) történik (3)A tanulmányi idő a szakmai követelményektől függően általában 3 év. Ipari tanuló munkakönyve (egyben az értesítő könyv is) 1962. Az értesítőben a magatartást és az általános tanulmányi eredményt is értékelték. A munkakönyv belső oldalán található: 110
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁBÓL: 9. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzon 45. A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását A bizonyítvány két részre bontott: első részén találhatók a szakmai tárgyak és majd ez követi a közismereti tárgyak (természetesen ez alól felmentést lehet kapni hasonlóan a régebbiekhez Nagy Ferenc marós-gyalus szakmunkás bizonyítványa 1969-ből. 111
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig 112
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Sikeres ipari tanulói évek zárásaként a tanulók SZAKMUNKÁS BIZONYITVÁNYT kapnak. 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésről 1.. A szakmunkásképzés célja korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése. 6.. (2)A szakmunkásképző iskola középfokú oktatásim intézmény, amely szakmunkás-képesítést és nem befejezett középiskolai képzést nyújt. 7.. A szakmunkásképző iskolában az előképzettségnek és a szakmák képzési követelményeinek megfelelő tagozatokat lehet szervezni. A képzési idő az egyes tagozatokon 1-3 évig tart. 13.. (1)A szakmunkásképző iskola első évfolyamára azt lehet felvenni, aki az általános iskolai tanulmányait sikeresen elvégezte és a 18. évét a felvétel naptári évében még nem töltötte be, tovább a választott szakmára elírt életkor és egészségügyi követelményeknek megfelel. (2) A szakmunkásképző iskolába a középiskolát végzettek is felvehetők, ha a szakma egészségügyi követelményeinek megfelelnek és a 20. életévüket a felvétel naptári évében még nem töltötték be. 113
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig 29.. Szakmunkás-képesítést a szakmunkásvizsga sikeres letételével lehet szerezni. Vizsgára lehet bocsátani azt, aki a szakmunkásképző utolsó évfolyamát elvégezte a szakmunkásképző iskola tananyagából előírt vizsgát sikerrel letette. 30.. Szakmunkásvizsgát csak állami szakmunkásvizsga bizottság előtt lehet tenni. (2) Vizsgabizottságot csak szakmunkásképző iskola mellett lehet szervezni. 31.. Az eredményes vizsga alapján a jelölt szakmunkásbizonyítványt kap. A szakmunkásbizonyítvány országos ércvényű és a megjelölt szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít. 33.. Az aki a szakmunkásképző iskolai tanulmányait eredményesen befejezte, elsősorban a dolgozók középiskoláiban -közvetlenül vagy különbözeti vizsga letétele után tanulmányidő beszámítással tanulhat tovább A Magyar Népköztársaság Alkotmányából: 55.. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. (2 ) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósítja meg 59.. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot (2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező ált alános iskolával, közép és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg A Bizonyítványban használt érdemjegyek (osztályzatok) Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) 114
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig SZAKMUNKÁS BIZONYITVÁNY Kalóz Sándor részére kiállítva 1974-ben. Ez a szakmunkás bizonyítvány az 1969.évi VI. törvény 31. -a alapján 1907 szakszámú molnár szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesit, KÖZÉPISKOLAI továbbtanulás esetén tanulmányi időbeszámításra nem jogosít. 115
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1982-ben kiállított BIZONYITVÁNY változásai az előzőkhöz képest: 116
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig 1985. évi I. törvény Az Oktatásról A szakmunkásképző iskola 82.. A szakmunkásképző iskola szakmunkás képesítést nyújt. (2) A szakmunkásképző iskolának három évfolyama van. (3)A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előirt szakmai gyakorlat tejesítése után szakmunkás vizsgát tehet. (4)A szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett szakmunkásbizonyítvány a tanult szakmában szakmunkás-munkakör betöltésére képesít. 83.. Aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola negyedik évfolyamát elvégezte- külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után- szakmunkásképző iskolában szakmunkásvizsgát tehet. 1985.évi I. törvény az Oktatásról A bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalma: Példás (5), jó (4), változó (2) 117
Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Előmenetele: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Általános tantárgyak eredménye: Kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Kitűnő átlagos eredményt ér el a tanuló, ha minden tantárgyból jeles (5) osztályzatot kap és a magatartása példás (5) 118
A középfokú oktatásról A középfokú oktatásról Magyarországi oktatáspolitika alakulására döntő hatással volt az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv, az Entwurf. Hazánkban az 1849. novemberében kihirdetett tanügyi rendelettel került bevezetésre. Az Entwurf alapján állították fel a 10-18 éves fiúk számára a nyolcosztályos gimnáziumot, amelyből az I-IV osztály algimnáziumként, a másik négy pedig főgimnáziumként működött. A gimnáziumok feladata - ókori klasszikus nyelvek és irodalom tanításával nagyobb általános műveltség megszerzése, továbbá az egyetemi tanulmányokra történő előkészítés volt. A hazai középfokú oktatás másik típusú intézménye a reáliskola volt. Ez az iskolatípus 1849 és 1934 között működött. Ezt az intézményt is az Entwurf vezette be. A reáliskolák a népiskolák és a technikai tanintézetek között álltak. Az általános műveltségen kívül - amelyet az ókori nyelvek és irodalom tanításának mellőzésével kívántak elérni - céljuk egyfelől az ipari foglalkozásokhoz szükséges előképzettség megszerzése, másfelől a technikai tanintézetekben történő továbbtanulásra való előkészítés. A reáliskolák alreáliskolákra (vagy polgári iskolákra) és főreáliskolákra tagolódtak. Az alreáliskola vagy polgári iskola a főreáliskolán való további tanulmányok folytatására készítette fel a tanulókat. Ezen kívül célja volt az alacsonyabb városi és vidéki ipari körök számára önálló képzést biztosítani. A főreáliskola folytatja a polgári iskolában megkezdett tanítást tudományosabb formában. Teljessé teszi a modern műveltség alapján adandó humánképzés mértékét és sajátos előkészítő iskolája a technikai tanulmányoknak. -a hivatalos megfogalmazás szerint. A 2-4 évfolyamos alreáliskola ipari, kereskedelmi és földműves pályákra, a hatosztályos (3+3) főreáliskola pedig felsőfokú technikai-műszaki továbbtanulásra készített elő. A tanulmányok ún. záróvizsgával fejeződtek be. A hatosztályos reáliskola helyett a nyolcosztályos reáliskolát Trefort Ágoston hívta életre 1875-ben. Ez az iskolatípus 1934-ben, az egységes középiskola megteremtésével szűnt meg. 1851. június 3-án, rendeleti úton bevezették Magyarországon az érettségi vizsgát. Kijelölték azt a hét várost, ahol minden év szeptemberében érettségi 119
A középfokú oktatásról vizsgát lehetett tenni. A vizsgát a tanulók magyar vagy német nyelven tehették le, mégpedig katolikus-protestáns vegyes bizottság előtt. 1875-ben az időközben nyolcosztályúvá fejlesztett reáliskolákban is bevezetésre került az érettségi vizsga. 1777 és 1868 között kettős formában történt a tanulók osztályozása, minősítése. Egyrészt félévkor, illetve a tanév végén az összes tárgyban felmutatott eredmény alapján egyetlen összetett érdemjegyet kaptak. Másrészt a tanulókat a tanulmányi eredményük alapján sorrendbe, classisokba rendezték. 1844-től az osztályzat megnevezése latin helyett magyar nyelven történt. Az 1863-tól (Helytartótanács 1863. február 17-i rendelete) a népiskolában és középiskolákban egyaránt, a korábbi gyakorlattól eltérően, minden tantárgyat külön-külön osztályzattal értékeltek. Osztályozták a tanulók erkölcsi viseletét, magatartását, szolgalmát és figyelmét is a hat érdemjegy egyikével. 1876-tól négy érdemjegyű volt az osztályozás. 1876-ban megjelent az Állami Középiskolai Rendtartás. 1884-ben kiadták az első magyarországi önálló Érettségi Vizsgálati Utasítást, amely szabályozta a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. 1905-ben, 1931-ben, és 1933-ban újabb érettségi utasításokat adtak ki. (Az 1933-es rendelet egészen 1951-ig volt érvényben). 1883. XXX. törvény a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről rendelkezett. A törvény kiemelésre érdemes, fontosabb szakaszai, paragrafusai a következőek: 1.. Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnasiumok és reáliskolák értendők. 2.. Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolcz osztályú, ugyanannyi évfolyammal. 3.. A gymnásiumi oktatás rendes tárgyai: hit és erkölcstan magyar nyelv és irodalmának történelme latinnyelv és irodalom német nyelv és irodalom görög nyelv és irodalom földrajz Magyarország történelme egyetemes történelem bölcsészeti előtan (lélektan és logika) mennyiségtan természetrajz 120
természettan és vegytan mértani rajz szépírás testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra 4.. A reáliskolák rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalmának történelme német nyelv és irodalom francia nyelv bölcsészeti előtan /lélektan és logika/ földrajz Magyarország történelme egyetemes történelem mennyiségtan természetrajz és geológia természettan vegytan ábrázoló mértan és mértani rajz szabadkézi rajz szépírás testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra A középfokú oktatásról Az 1883-as törvény alapvető változás elé állította a középiskolákat tartalmi és szervezeti szempontból egyaránt. Nyolc gimnáziumi vagy nyolc reáliskolai osztály elvégzését írta elő, pontosan körülhatárolta a tantárgyakat, a követelményeket. Az iskolába való felvétel kritériuma volt a betöltött kilencedik életév és négy alsó osztály sikeres elvégzése. Az évi szorgalomidő tíz hónap. A nagy szünidő július és augusztus hónapokban volt. A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatot tartottak. A nyolcadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgákon kívül érettségi vizsgálatot is tettek. A törvény 22.-26. paragrafusai az érettségi vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. A középiskoláról szóló 1883. évi XXX. törvény a leányok középfokú tanulási lehetőségeiről nem rendelkezett. Az elemi népiskolán kívül a leányok számára csakis a felsőbb népiskola, a polgári iskola valamint a tanítóképezde jöhetett továbbtanulásként számításba. A társadalmi igény mutatkozott a leányok számára is középiskolák létrehozására. Ennek köszönhetően 1875- ben állami felsőbb leányiskola megnyitására került sor Budapesten, miután a 121
A középfokú oktatásról vallás és közoktatási miniszter rendeletileg jóváhagyta az iskolatípus ideiglenes szervezetét és tantervét. 1879-ben a felsőbb leányiskolákat egységesen hat-évfolyamos tanintézetekké nyilvánították. Az 1887. július 7-én kelt 28.999 sz. miniszteri rendelet intézkedett az állami felsőbb leányiskolák szervezéséről, megfogalmazta ezen iskolák feladatát, megszabta tanulmányi rendjét. A felsőbb leányiskola első évfolyamába az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégző leányok voltak felvehetőek. A felsőbb leányiskola tanulmányi ideje hat év volt. Az iskolában kötelezően tanítandó tárgyak a következők voltak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, neveléstan, ének, írás és rajz, kézimunka és testgyakorlás. A felsőbb leányiskolában szerzett végbizonyítvány azonban semmilyen felsőfokú tanintézetbe való beiratkozásra nem jogosított. 1895. novemberében a király legfelsőbb elhatározásával megnyitotta a leányok előtt az egyetemi képzés lehetőségét. Engedélyezte, hogy az egyetemekre nők is felvehetők legyenek, de csakis a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti szakokra. 1896-tól a felsőbb leányiskolák mellett létrehoztak kisegítő gimnáziumi tanfolyamokat, amelyek azután helyenként fokozatosan átalakultak önálló leánygimnáziumokká. Az 1916. június 16-án kelt 86. 100 sz. rendelet a leány középiskoláknak általánosan kötelező szervezeti szabályzatot, rendtartást és tantervet adott. E szervezet szerint a leány középiskolák alsó tagozata egységes volt, ezt az I- IV. évfolyamok alkották. Erre az egységes alapra három különböző iskolatípus épült: 1/ három évfolyamos felső lányiskola, 2/ három évfolyamos felső kereskedelmi iskola, 3/ négy évfolyamos leánygimnázium. Egyetemi tanulmányok folytatására azonban csak a gimnáziumi tagozaton szerzett érettségi bizonyítvány jogosította fel a leány középiskolák növendékeit. A kultúrpolitikában fontos szerepet játszott gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter időszaka. 1924-ben megreformálta a középiskolákat, 1926-ban a leány-középiskolát, 1927-ben a polgári iskolát. Napirendre tűzte a népoktatás reformját. 122 Az 1924. évi XI. törvénycikk a középiskolákról rendelkezik. 1.. A középiskola fogalma és feladata: A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül a gimnázium e feladatot a minden
A középfokú oktatásról irányú humanisztikus, elsősorban latin- és görög nyelvi és irodalmi tanulmányokkal, a reálgimnázium főleg a latin-és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a reáliskola különösen a modern nyelvek és irodalmak, úgyszintén a mennyiségtan és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával oldja meg. A gimnáziumi oktatás rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv- és irodalom latin nyelv és irodalom görög nyelv és irodalom német nyelv és irodalom Magyarország történelme világtörténelem földrajz természetrajz természettan mennyiségtan filozófia rajz testgyakorlás A reálgimnáziumban oktatott tantárgyak, a görög nyelv és irodalom kivételével, azonosak voltak a gimnáziumban oktatott tantárgyakkal. A reáliskolai oktatás rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalom német nyelv és irodalom angol, francia vagy olasz nyelv és irodalom Magyarország történelme világtörténelem földrajz természetrajz kémia természettan mennyiségtan rajzoló és ábrázoló mértan filozófia rajz testgyakorlás 123
A középfokú oktatásról 7.. A középiskolák évfolyamai, mind a gimnáziumnak, mind a reálgimnáziumnak, mind a reáliskolának nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 14.. A középiskolák minden iskolai év végén osztályonként tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményéről. 15.. A középiskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány arra jogosítja a tanulókat, hogy érettségi vizsgálatra bocsáttassanak. 16.. A középiskolai érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi főiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele. 124 Az 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról intézkedett. A törvény értelmében a lányok oktatása a következő iskolatípusokban történt: a leánygimnázium és a leánylíceum. 1.. A leányközépiskolának két faja van: leánygimnázium és leánylíceum. A leányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa, és ekként az egyetemi és általában főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül e feladatot a leánygimnázium elsősorban a latin és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a leánylíceum elsősorban a modern nyelvek, és irodalmak tüzetesebb tanításával oldja meg. 2.. A leánygimnázium rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv- és irodalom latin nyelv és irodalom német nyelv és irodalom francia nyelv és irodalom Magyarország történelme és világtörténelem földrajz természetrajz, kémia és egészségtan természettan mennyiségtan filozófia rajz ének testgyakorlás
A középfokú oktatásról A leánylíceum rendes tárgyai a leánygimnázium tárgyaitól abban térnek el, hogy a líceumban művészettörténetet tanítanak a latin nyelv és irodalom helyett. 4.. A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, hogy a görög nyelvet és irodalmat, a líceumi tanulóknak pedig, hogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák. 5.. A tanítási órák száma az I-IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30 óra. 7.. Leánygimnázium lehetőleg csak olyan községekben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leánylíceum is van. 9.. Mind a leánygimnáziumnak, mind a leánylíceumnak nyolc osztálya és ugyanennyi évfolyama van. 10.. Mind a leánygimnázium, mind a leánylíceum különálló intézet és ennél fogva sem egymással, sem más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható. 11.. A leányközépiskolák egy-egy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehető fel. 12.. A leányközépiskolák első osztályába csak olyan tanulók vehetők fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolából bizonyítványt, kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 15.. A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetőleg főiskolákra való felvétel, mint pedig a minősítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egyenlő értékű. A vallás és közoktatásügyi miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra való felvételét rendeleti úton korlátozza. A leánykollégiumról 17.. A leánykollégium olyan vallásos és nemzeti szellemű magasabb általános műveltséget nyújt tanulóinak, amely különösen a nők sajátos hivatására, családi és társadalmi szerepére van tekintettel. E szerint a leánykollégium, mint középfokú tanintézet, olyan tanulók iskolája, akik a magasabb műveltségre, esetleg főiskolai tanulmányokra törekednek ugyan, de egyetemi tanulmányokat folytatni nem kívánnak. 18.. A leánykollégium rendes tárgyai azonosak a leánygimnázium tárgyaival kivéve a filozófiát, és céljából adódóan bővül lélektan és neveléstan rajz és művészettörténet 125
A középfokú oktatásról háztartástan és gazdaságtan tantárgyakkal. 20.. A tanítási órák száma az I. és II. osztályban legfeljebb 24, a többi osztályban 28 óra. 24.. A leánykollégiumnak nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 27.. A leánykollégium első osztályába csak olyan tanulók vehetők fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 30.. A lánykollégium nyolcadik osztályát végzett tanulók leánykollégiumi vizsgálatot tehetnek. 34.. Akik a leánykollégiumi érettségi vizsgálatot letették, a tudományegyetem és műegyetem kivételével, felvehetők mindazokba a főiskolákba és tanfolyamokra, amelyre a leányközépiskolai érettségi vizsgálat jogosít. Hóman Bálint 1934-ben az egységes középiskoláról rendelkezett. Ennek neve egységesen gimnázium, megszűnt a reálgimnázium és a reáliskola elnevezés. 126 Az 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1.. A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye. A törvény a reálgimnáziumot és a reáliskolát megszüntette. 4.. A magyar középiskola neve gimnázium. 5.. A középiskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. 21.. A középiskola rendes tantárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalom történelem államtani ismeretekkel gazdasági és társadalmi ismeretek föld- és néprajz latin nyelv görög nyelv német nyelv egy második élő idegen nyelv bölcsészet természetrajz vegytan természettan
A középfokú oktatásról mennyiségtan és mértan rajz a műalkotások ismertetésével testnevelés egészségtan szépírás gyorsírás ének továbbá a lányok számára fenntartott középiskolákban kézimunka. A középiskola ötödik osztályába lépő tanuló hajlama szerint választhat, hogy további tanulmányai folyamán felsorolt görög nyelv, német nyelv vagy egy második élő idegen nyelv közül a görög nyelvet, vagy a második élő idegen nyelvet kívánja-e tanulni. 26.. A középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki valamely nyilvános jogú elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel végezte és életének tizedik évét betöltötte, de tizenkettedik évét még nem töltötte be. 31.. A középiskolák minden év végén osztályonként összefoglalásokkal adnak számot az oktatás eredményéről. 32.. A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és egyéniségét a VKM által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni. 36.. A középiskola nyolc osztályának sikeres elvégzése után a tanuló abban a középiskolában, amelyben a nyolcadik osztályt végezte,illetőleg amelyben a nyolcadik osztály tananyagából magánvizsgálatot tett, érettségi vizsgálatot tehet. 37.. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 38.. Az érettségi vizsgálat letételéről a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány képesít mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk értelmében főgimnáziumi vagy főreáltanodai érettségi vizsgálat szükséges. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. 127
A középfokú oktatásról Az 1938. évi XIII. törvénycikk már a középiskolák három típusáról beszél. Az elméleti irányú gimnázium (az 1934. XI. törvény hozta létre) mellett a gyakorlati irányú líceumot középiskolai rangra emelte. A gyakorlati irányú gazdasági középiskolát, úgymint a mezőgazdasági középiskolát, ipari középiskolát és kereskedelmi középiskolát szintén érettségivel záruló középiskolává minősítette át. 3.. A líceum feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú műveltséghez, a fiútanulót ezen felül gazdasági, a leánytanulót pedig háztartási ismeretekhez juttassa, továbbá a családi és iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával magasabb nevelési szaktanulmányokra előkészítse, s végül főiskolai szaktanulmányokra képessé tegye. 4.. Fiúk és leányok együttes tanítására nem lehet engedélyt adni. 5.. A líceumnak négy osztálya (évfolyama) van. 15.. Líceumban hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, rajzot, éneket, zenét, testnevelést, egészségtant, kézimunkát, gyakorlati gazdasági ismereteket, valamint alapvető nevelési ismereteket, leánylíceumban ezeken felül egészségvédelmi és családi nevelési ismereteket, az erre önként jelentkező tanulóknak egy második élő idegen nyelvet, s végül gyakorlati gazdasági ismeretek helyett gyakorlati háztartási ismereteket kell tanítani. 19.. A líceum első évfolyamára csak az vehető fel, aki valamely gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizenhetedik életévét még nem töltötte be. 27.. A líceum négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a líceumban, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani. 28.. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 29.. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló líceumi érettségi bizonyítványt kap. A líceumi érettségi képesített tanítóképző-akadémiákon- egyetem, jogakadémia és hittudományi főiskola kivételével- főiskolákon, végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetben folytatandó tanulmányokra. 128
A középfokú oktatásról A törvény harmadik része a gazdasági középiskolákkal foglalkozik. 32.. A gazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú és gazdasági szellemű műveltséghez és az iskola különleges szakirányának megfelelő szaktudáshoz juttassa és ezzel felsőbb szaktudományokra is képessé tegye. 33.. Fiuk és leányok számára külön- külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló gazdasági középiskolát kell fenntartani. 34.. A gazdasági középiskolának négy osztálya (évfolyama) van. Ipari középiskola csak az iskola címében is meghatározott ipari szakirányban (szakirányokban) létesíthető. Gazdasági középiskola csak gyakorlati ismeretek tanítására alkalmas kellően felszerelt gyakorlóhellyel együtt létesíthető. Ez mezőgazdasági középiskolánál gyakorló gazdaságból, ipari középiskolánál tanműhelyből, laboratóriumból vagy ipartelepből, kereskedelmi középiskolánál gyakorló irodákból áll. 38.. A gazdasági középiskolákban az iskola irányának megfelelően gazdasági és gyakorlati szakismereteken felül hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, testnevelést és egészségtant, kereskedelmi középiskolában ezeken felül az arra jelentkező tanulóknak egy második idegen nyelvet kell tanítani. 42.. A gazdasági középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizennyolcadik évét még nem töltötte be. 46.. A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére, érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelő gyakorlati vizsgálatból áll. 47.. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezőgazdasági vagy ipari vagy kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk vagy más jogszabályértelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, szakfőiskolákon, végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán, közgazdaságtudományi kará- 129
A középfokú oktatásról nak közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra. Megváltozott bizonyos tantárgyak elnevezése, többek között természettan helyett fizika, mennyiségtan és mértan helyett matematika használatos. A tanulók értékelése továbbra is négy érdemjeggyel történt, ezek a jeles, jó, elégséges és elégtelen. A gazdasági középiskola jelentőségét mutatja, hogy 1945-ben a megváltozott társadalmi és politikai körülmények között, továbbra is fontos iskolatípusnak tekintették. A földművelésügyi miniszter, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter 53.700/1945.F.M. számú rendelete a Mezőgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról rendelkezett. A Rendtartás 9 fejezetből áll. Az egyes fejezetekből az alábbiakat emeljük ki: 1. Fejezet: A tanulók felvétele: A mezőgazdasági középiskola I. osztályába csak az vehető fel, aki valamely hazai népiskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola illetőleg gimnázium 4 osztályát elvégezte, és életének 14. évét már betöltötte és tizennyolc évét még nem töltötte be. III. fejezet: Az iskola belső rendje: A tanulók viselkedésének ellenőrzése (1) Az igazgatónak, az osztályfőnöknek és minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelő magatartásra nevelni és viselkedésüket ellenőrizni. Szabályozták az iskolán kívüli elfoglaltságot, a belépést iskolán kívüli egyesületekbe, a tánciskolát, színház- és vendéglőlátogatást is. IV. fejezet. Fegyelmi intézkedések 44.. Fegyelmi büntetések Az iskolai fegyelmezés általában megelőzést és javítást céloz: megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn. A büntetés célja elsősorban a tanuló erkölcsi javítása és társai erkölcsének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. VI. fejezet. Nevelési és tanulmányi ügyek 64.. Imádság Az első tanítási óra imádsággal kezdődik és az utolsó óra imádsággal végződik. A különböző felekezetű tanulók imádkozása közt csak az lehet különbség, hogy az imádságok előtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondja. VIII. fejezet. A tanulók elbírálása 130
A középfokú oktatásról 97.. Érdemjegyek A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind a rendszeretetből mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek szolgálnak. 98.. Magaviselet A magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megállapításában a tanuló egyéniségének felsorolt vonásai alapján történik: a).valláserkölcsi meggyőződése b) nemzeti érzés (hazafias magatartás) c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslelkűség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás stb.) d) kötelességtudás és szorgalom e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül f) a tanulótársakra gyakorolt hatás Jeles eredményt kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelkűségével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, kötelességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelő és társaira nemesítőleg hat. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelkűségét, akarati fegyelmezettségét, tisztelettudását megmutatja, kötelességtudása és szorgalma kielégítő, magatartása az iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesül első fokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben. Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, ha a valláserkölcsi és hazafiúi kötelességeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelkűsége és fegyelmezettsége javításra szorul, s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelessége ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelkűségében, tisztelettudásában feltűnő a hiány, s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem mutat, tanulótársaira káros hatással van, az év folyamán háromszor vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült. A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni. 131
A középfokú oktatásról 99.. Rendszeretet A rendszeretet elbírálás a következő szempontok figyelembevételével történik. a) A tanuló testi gondozottsága. b) Ruhájának gondozottsága c) Könyveinek, író- és rajzeszközeinek gondozottsága d) Dolgozatainak és írásbeli munkáinak kiállítása /külalakja/ e) Iskolába járásának pontossága f) A reá bízott /pl. naposi, hetesi/ teendők elvégzése Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt minősítési szempontokból teljesen kifogástalan. Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt szempontok közül háromnál nem többől kisebb, vagy egyből súlyosabb kifogás alá esik. A rendszeretetből nyert érdemjegy sem a továbbhaladásra, sem az általános tanulmányi eredmény megállapítására nincs hatással. 100..Előmenetel. a) Az előmenetel elbírálása és az egyes tantárgyak érdemjegyének megállapítása a következő szempontok figyelembevételével történik. b) tanuló tárgyismerete c) felfogó és ítélőképessége d) érdeklődés és figyelme e) kifejezőképessége f) önállósága g) kötelesség teljesítése E szempontok - elsősorban a tárgyismeret figyelembevételével az előmeneteli érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában nagy figyelmet és érdeklődést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli vagy szóbeli önálló helyes alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása tanulótársaira jótékony hatású. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, ha az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklődéssel vesz részt, ha az otthoni feladatát jól végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejező készségében csak kisebb hiányosság mutatkozik, a tanulmányai folyamán kötelességtudásról bizonyságot tesz. 132
A középfokú oktatásról Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges részében elvégzi, a már feldolgozott anyag lényeges részeiről szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye legalább fele részben elégséges. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha a feldolgozott anyag lényeges részeiből szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye pedig túlnyomó részben elégtelen. 101..Általános tanulmányi eredmény. Az általános tanulmányi eredmény megállapítása a magaviselet és az 1938 évi XIII. törvénycikk 38. -ának l. bekezdésében felsorolt ismeretkörökből az illető osztályban tanított tantárgyak érdemjegyének figyelembe vételével történik. A tanuló általános tanulmányi eredménye: kitűnő, ha minden érdemjegye jeles jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles. jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb. elégséges, ha két vagy több elégséges érdemjegye van, de elégtelen érdemjegye nincs - elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van. IX. fejezet. Év végi összefoglalások. Vizsgálatok 109..Az osztályvizsgálatok rendje. Az osztályvizsgálatok kéttagú bizottság előtt folynak. A bizottság egyik tagja az a tanár, aki az illető tárgyat a szóban lévő osztályban tanította, másik tagja, aki egyben a bizottság elnöke is, az igazgató a tanári tagjai közül jelöl ki. 110..Érettségi vizsgálat Az a tanuló, aki a mezőgazdasági középiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte, érettségi vizsgálatot tehet. Ennek szabályait a mezőgazdasági középiskolai érettségi vizsgálati utasítás tartalmazza. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 106.396/1942.V.K.M számú rendelete a honvédelmi ismeretek című tantárgy iskolai tanításának bevezetését rendelte el 1942. májusában. 1.. (1 )A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedő tanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, a felső ipari iskolában, az ipari szakiskolában a fiútanulók tanítására 133
A középfokú oktatásról irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942-43. iskolai évtől kezdve a honvédelmi ismeretek című tantárgyat is mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevő tantárgyat- tanítani kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtől kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Az 1943-ban megjelent 8100/1943. VKM rendelet a honvédelmi ismeretek című tantárgy tanítását az alábbiakban módosította: 1.. (1) A 106.396/1942.V.K.M.számú rendelettel (a vallás-és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlöny, 406.oldal) bevezetett honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegű iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek című tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítőjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. 1943-ban, a 8777/1943. VKM rendelettel a honvédelmi ismeretek című tantárgy tanítását kötelezővé tették a leányok számára is. 1. (1)A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedő tanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtől kezdve a honvédelmi ismeretek című tantárgyat is mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövő tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban, amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek, a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban és minden más jellegű leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni., Az ilyen iskola, illetőleg osztály tanulójának félévi értesítőjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. 134
A középfokú oktatásról Gyökeres változások indultak el a magyarországi oktatáspolitikában 1945 után, amelyek megváltoztatták az addig elfogadott intézményi kereteket. A 6650/1945. ME. számú rendelet alapján új iskolatípus került bevezetésre, ez az általános iskola. A polgári iskola jó hagyományait igazolja, hogy az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni.(37. 000/1945.VKM rendelet). A középfokú ipari szakoktatás jelentős reform alkotása a 1390/1947. Korm. rendelettel életre hívott 4 évfolyamos műszaki középiskola volt. A műszaki középiskola képesített a műszaki egyetemen, az agrártudományi egyetemen és a szakirányú főiskolákon történő továbbtanulásra is. Az 1950. évi 40. számú törvényerejű rendelet a működő ipari gimnáziumokat az 1950/51. iskolai évtől ipari technikumokká szervezte át. A 246/1950.(IX.1) MT sz. rendelet a működő mezőgazdasági gimnáziumokat mezőgazdasági technikumokká szervezte át. A 4156/1949. Korm. rendelet a kereskedelmi középiskolákat közgazdasági gimnáziumokká szervezte át, majd az 1950. évi 41. törvényerejű rendelet alapján újra közgazdasági középiskolákká minősítette át. A felnőttoktatás megszervezését a 11. 130/1945. ME. rendelet mondta ki Megnyíltak a dolgozók iskolái. A dolgozók továbbtanulásának lehetőségét a szakérettségis tanfolyamok is biztosították. Az 516. 000/1948. VKM rendelet értelmében a szakérettségis tanfolyamok egy évesek voltak, az itt szerzett érettségi vizsga a megfelelő szakirányú felsőoktatási intézményekben történő tovább tanulásra jogosított. 1011/1952.(V. 4) MT határozat a szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi idejének felemeléséről intézkedett. A szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi idejét az 1952-53. tanévtől két évre emelték fel. 1951-ben a tankötelezettséget 14 éves korra emelték. Az 1951. évi 14. törvényerejű rendelet az általános gimnáziumokról rendelkezett Ennek értelmében az általános gimnáziumot a tantervi anyag iránya szerint két tagozattal, a természettudományos (reális) és nyelvitörténeti (humánus) tagozattal kell megszervezni. Az általános gimnázium négy évfolyamos középiskola lett. Az általános gimnáziumokban a fiúk és a leányok részére külön osztályokat kellett szervezni. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest átmenetileg a fiúk és leányok együttes oktatását is engedélyezhette. Az általános gimnázium I. osztályába nyilvános tanulóként azt lehetett felvenni, aki az általános iskola (népiskola) nyolcadik osztályát, illetve- átmenetileg- a volt gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte és 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig nem töltötte be. 135
A középfokú oktatásról Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tett. Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az ország összes egyetemén és főiskoláján továbbtanulásra jogosított. Még ebben az évben felemelték a tankötelezettség korhatárát 14 éves korra. 136 1955. évi 37. törvényerejű rendelet az ipari technikumokról. Az ipari technikum I. osztályába azt a személyt lehetett felvenni, aki az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte, 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig még nem töltötte be és a felvételi vizsgát sikeresen letette. Az ipari technikumokban közismereti tárgyakat, szakmai tantárgyakat, szakmai előkészítő tárgyakat és a technikum szakirányának megfelelő különleges műszaki elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak. Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén ipari technikusi oklevelet kapott. Az ipari technikusi oklevél lehetőséget adott a műszaki egyetemek és főiskolák megfelelő karán, illetve tagozatán, a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán, testnevelési főiskolán, a katonai műszaki akadémiákon, valamint az Iparművészeti főiskolán folytatandó tanulmányokra. Az 1955. évi 38. törvényerejű rendelet a közgazdasági technikumokról. A közgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet, amelynek negyedik évfolyamát elvégezve, illetve a képesítő vizsgát sikeresen letéve a tanuló közgazdasági technikusi oklevelet kap. A közgazdasági technikusi oklevél, az előirt kötelező szakmai gyakorlat letöltése után, mindazokra az állásokra képesített, amelynek betöltéséhez közgazdasági technikusi oklevelet, vagy középiskolai bizonyítványt írtak elő. Az oklevél képesített könyvelői, vállalati tervezői, statisztikusi képesítést nyújtott Az 1956. évi 10. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági technikumokról A mezőgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet. A mezőgazdasági technikum I. osztályába azt a személy lehet felvenni, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégezte és 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig nem töltötte be.
A középfokú oktatásról A mezőgazdasági technikumokban közismereti tantárgyakat, szakmai előkészítő tárgyakat és a technikum szakágainak megfelelő szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak. A gyakorlati oktatás biztosítása érdekében az iskolák mellett korszerű nagyüzemi gazdálkodást folytató tangazdaságról (laboratórium, tanműhely stb.) kellett gondoskodni. A mezőgazdasági technikum utolsó évfolyamának elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén a tanuló szakágának megfelelő mezőgazdasági technikusi oklevelet kapott. A képesítő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből állt. A művelődésügyi miniszter 146/1958. M. M. számú utasítása a műszaki gyakorlati nevelés bevezetésről intézkedett az általános iskolákban és a gimnáziumokban. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képző iskolákban a műszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztéséről kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelő szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A műszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, előkészíti a tanulókat képességeinek megfelelő pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelőmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-től gyakorlati foglalkozás címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni Az általános gimnáziumban tovább kell fejleszteni a kísérleti jelleggel már megkezdett gyakorlati oktatást. Általános gimnázium. Az általános gimnáziumok közül a jelenlegi kísérleti gimnáziumokat is beleértve kell bevezetni a gyakorlati foglalkozásokat. A kijelölt gimnáziumokban a párhuzamos osztályok közül csak egy osztályba kell a gyakorlati foglalkozásokat bevezetni. Az 1958-59-es tanévben általában csak az egyik osztályban kezdjék el a bevezetést. Ahol a feltételek biztosítottak, illetve a már működő kísérleti iskolákban a II-IV. osztályba is be lehet vezetni a gyakorlati foglalkozásokat. 137
A középfokú oktatásról A heti 2 órás gyakorlati foglalkozás keretében a tanulók vagy az iskolaműhelyében, vagy valamely technikus, ipari tanulóképző intézet, üzem, tanés kísérletigazdaság, állami gazdaság, stb. műhelyeiben, illetve földjén végezhetnek fa, fém munkát, motorszerelési, elektrotechnikai vagy mezőgazdasági gyakorlatot. Lányiskolákban megengedett a szabás-varrás vagy egyéb háztartási munka gyakorlati oktatása is, de még ezekben az esetekben is célszerű, ha műhelymunkára az elektrotechnikai ismeretek gyakorlati szélesítésére és mezőgazdasági gyakorlatokra is biztosítunk lehetőségeket. A gyakorlati foglalkozásokat hozzáértő tantestületi tag, illetve ilyen hiányában pedagógiai érdeklődésű külső szakember vezesse. 138 Következő fontos törvényi szabályozás az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Ami lényeges változás a korábbi rendelkezésekkel szemben, hogy az érettségi a továbbiakban már csak a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosít. Bevezeti a nappali képzés mellett az esti és levelező oktatási formát. A törvény 16 éves korra emeli a tankötelezettséget. 10.. (1)A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik (2)A gimnáziumoknak, szakközépiskoláknak és technikumoknak négy évfolyama van. 13.. (1)A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minősítő vizsgát tesz. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 15.. (1)A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát tesz. (2)A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez között munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 17.. A technikumokra 1955. évi 37. törvényerejű rendelet, az 1955.évi 38. törvényerejű rendelet, az 1956.évi 10. törvényerejű rendelet, valamint e törvényerejű rendeletek végrehajtására kibocsátott jogszabályok rendelkezései irányadók. 24.. (1) A tanköteles koron túl lévő dolgozók munkájuk mellett a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó esti vagy levelező okta-
A középfokú oktatásról tás keretében végezhetik el az általános iskolát, továbbá középfokú, illetőleg felsőfokú képesítést szerezhetnek. (3) Az esti és levelező oktatás résztvevői az előirt vizsgák sikeres letétele után az intézmények nappali tagozatán szerzett képesítéssel azonos értékű képesítést, szereznek. Az 1965. évi 24. törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről A gimnázium és szakközépiskola négy évfolyamos intézmény. A gimnáziumokban a munkára nevelés elveinek megvalósítására gyakorlati foglalkozás tantárgyat kell oktatni. Ez megvalósulhat iskolai műhelyekben, laboratóriumban, központi műhelyekben, illetőleg üzemi tanműhelyben is. A negyedik évfolyam végén a tanuló érettségi vizsgát tesz, ami jogosítja valamennyi felsőoktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre. A gimnáziumban és a szakközépiskolában a fiuk és a leányok együttesen részesülnek oktatásban. Indokolt esetekben külön fiú- és külön leány osztály is szervezhető. Szakközépiskolai képzés ipari, építőipari mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, hírközlési, közgazdasági, egészségügyi ágazatokban folyhat. A szakközépiskolákban a tanulók szakmai, elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A negyedik évfolyam elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelő érettségi vizsgát tehet. A sikeres érettségi vizsga középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a szakmai ágazatnak megfelelő területen középfokú végzettséget igénylő munkák, közgazdasági végzettség esetén képesített könyvelői, vállalati tervezői, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák végzésére képesít, továbbá valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 164/1968.(M. K. 15.) MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezett. A lent felsorolt intézkedéseket az 1968/69-es tanévtől vezették be. Az általános iskolák 7. és 8. osztályában, továbbá a középfokú oktatási intézményekben az előirt tantárgyak rendszerébe beépítve, honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhető a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra előkészítse. 139
A középfokú oktatásról A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelező. A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglakozásokra: az általános iskolákban, osztályonként 6 órát, a szakmunkásképző iskolákban (intézetekben), kétéves képzés esetén 40, hároméves képzés esetén pedig 60 órát, a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idő alatt 80 órát kell fordítani. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet megállapítani, illetőleg abból vizsgát tenni nem kell. A más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket, az illető tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minősíteni. 1973. évi 24. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, betöltésére képesíti a tanulókat. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1985. évi I. törvény az Oktatásról A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek, szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja. - fogalmazza meg a közoktatás feladatait a törvény. 76.. (1) A középfokú iskolai nevelés-oktatás a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban (a továbbiakban együtt középiskolákban), a szakmunkásképző iskolákban, valamint a szakiskolákban folyik. A gimnázium 78. (1) A tanuló a gimnázium negyedik évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tárgyakból záróvizsgát tehet. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 140
A középfokú oktatásról A szakközépiskola: 79.. (1) A szakközépiskola általános műveltséget, technikusképesítést, szakmunkás képesítést, illetőleg egyéb szakképesítést nyújt, valamint elsősorban a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra jogosít. (2) A szakközépiskolának négy, illetőleg öt évfolyama van. 80.. (1) A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vagy más szakmai képesítő vizsgát tehet. 134..(1) A dolgozók gimnáziuma általános műveltséget nyújt, valamint felkészít felsőfokú továbbtanulásra. (2) A tanuló a negyedik évfoly. elvégzése után érettségi vizsgát tehet. 135..A dolgozók gimnáziumának első évfolyamára az vehető fel, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik. 136..A dolgozók négy évfolyamos szakközépiskolája középiskolai végzettséget és meghatározott területeken szakképesítés nyújt. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Az új törvényi szabályozás az 1990 után megváltozott közjogi állapotnak megfelelő oktatási törvény. A gyermek tankötelessé hatéves, de legkésőbb nyolcadik életévének betöltése után válik, és tankötelezettsége 18. életévének betöltéséig tart. Az új oktatási törvény az iskolákban a tanulók számára újra lehetővé teszi a hit - és vallásoktatásban való részvételt, továbbá megfogalmazza az egyenlő bánásmód elvét. A törvény középiskola alatt a gimnáziumot és szakközépiskolát érti. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésekbe való bekapcsolódásba, valamint munkakör betöltésére jogosít. A gimnáziumnak négy évfolyama van, de hat vagy nyolc évfolyammal is működhet. A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. Az iskolákban elméleti, gyakorlati és szakmai oktatás folyik. A szakközépiskolában a tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve csak szakmai vizsgát tesz. Fontos változás következett be az iskolai évfolyamok számozásában. A törvény kimondja, hogy az évfolyamok számozása az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. 141
A középfokú oktatásról 142
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A magyarországi középiskoláknak az 1883. XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnáziumok és reáliskolák értendők. A törvény szabályozta a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét,a tanítás rendjét, köztük az érettségi vizsgákét is. Egy lapos nyomdai úton készült nyomtatványok Bizonyítvány a budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskolában végzett tanulásról. 143
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Dapsy Gizella az 1897-8-ik iskolai évben az ötödik gimnáziumi osztályt, mint rendes tanuló végezvén a következő bizonyítványt érdemelte: Magaviselet jó. Szorgalma: nagy. Az egyes tantárgyakban tanúsított előmenetele: kitűnő 144
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A nyíregyházi főgimnázium által 1906-ban kiállított gymnáziumi bizonyítvány. A tanuló a VIII. osztályt jeles eredménnyel végezte el. 145
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Imre Lajos Gimnáziumi bizonyítványa a losonczi M. Kir. Állami Főgimnázium nyolcadik osztályában 1917/18-as tanévből. A tanári testület záró értekezleti ítélete: érettségi vizsgálatot tehet. 146
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Böszörményi Emil Gimnáziumi bizonyítványa az 1915/16 iskolai évben a Debreceni Református Főgimnázium negyedik osztályában. A tanári értekezlet határozata: felsőbb osztályba léphet. 147
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Több oldalas nyomdai úton készült Értesítők, Bizonyítványok Tanulmányi Értesítő Reálgimnáziumi tanulók részére. 22 oldalas keményfedelű dokumentum. A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek: Magaviseletre: példás, jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű Előmenetelre: jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatok külső alapjára: csinos, rendes, hanyag, rendetlen Az 1934.évi XII. törvénynek megfelelően a hajdúnánási református Gimnázium állított ki tanulmányi értesítőt (vászonkötésben készült 22 oldalas tanulmányi értesítő) 148
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Nyakas László 1938-1942 években a nyolcosztályos gimnázium első négy osztályát elvégezte. Értékelték a szaktárgyakon kívül a magaviseletet, rendszeretet és az írásbeli dolgozatok külső alakját. 149
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1938.évi XIII. törvény alapján kiállított bizonyítványok Furkó Emma Tanulmányi Értesítője a Debreceni Református Dóczi Leánynevelőintézet Leánygimnázium által kiállított dokumentum. 1945 első félév: A Vallás és Közoktatási miniszter rendelete és az egyházi főhatóságok hozzájárulása értelmében, a félév rövidsége miatt nem volt osztályozás. 1947/48. tanévben, a gimnázium nyolcadik osztályában a bejegyzés szerint érettségi vizsgát tehet. A magatartást, rendszeretetet és az általános tanulmányi eredményt értékelték. 150
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Ötvös László Tanulmányi Értesítője szemlélteti a iskolai rendszerváltozást. 1943 szeptemberében beiratkozott a Hajdúnánási Református Gimnáziumba. 151
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1947/48-as tanévben a gimnázium ötödik osztályát elvégezte és a tanári testület általános ítélete alapján a hatodik osztály reális tagozatába léphetett. 1948/49. tanévben már a Hajdúnánási Állami Gimnázium hatodik osztályának tanulója volt, mert közben államosították az iskolát. 1949/50. tanévben már a Debreceni Református Gimnázium harmadik osztályának tanulója. 152
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1950/51-ben a Debreceni Református Gimnázium negyedik osztályát elvégezve, itt tett érettségi vizsgát. A magaviselet elnevezése magatartásra változott, az értékelésnél az 5-1 osztályzatot vezették be. 153
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Somorjai László Tanulmányi Értesítője azt mutatja, hogy a Debreceni Református Kollégium 8 osztályos gimnáziumának első négy osztályát 1941-45 között sikeresen elvégezte. 1948/49-ben a Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola négy évfolyamát elvégezte és érettségi vizsgát tehetett. A Tanulmányi Értesítőben a magaviselet helyett a magatartás, a szorgalom helyett a rendszeretet értékelését vezették be. A hit és erkölcstant is osztályozzák még. Bot Tibor Imre Tanulmányi Értesítője jól szemlélteti azt, hogy l945 utáni középfokú szakoktatás jelentős reformalkotása a 4 évfolyamos műszaki középiskola bevezetése volt A műszaki középiskola képe-sített a műszaki egyetemen, az agrártudományi egyetemen és szakirányú főiskolán történő továbbtanulásra is. A működő ipari gimnáziumokat az 1950/51. iskolai évtől ipari technikumokká szervezték át. Bot Tibor Imre Tanulmányi Értesítője, amelyet a debreceni Épitőipari Tech- 154
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok nikum állította ki. A tanulmányait 1949/50-ben kezdte és 1952/53-as tanévben fejezte be. Képesítő vizsgálatot tehetett. Nagy Gábor Tanulmányi Értesítője, (21 oldalas keményfedelű) amelyet a Debreceni Társulati Kereskedelmi Középiskola Igazgatósága állította 1947-ben. Az iskola első két osztályát, mint Állami Kereskedelmi Középiskola, a harmadik osztályát, mint Állami Közgazdasági Gimnázium, a negyedik osztályát, mint Állami Közgazdasági Középiskola tanulója fejezte be. Képesítő vizsgát tehet bejegyzéssel. 1950/51. tanévtől a magaviselet helyett magatartás szerepel. Az 1949/50-es tanévtől a Hit és erkölcstan oktatása megszűnt. 155
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Kiss Mária közgazdasági középiskolai tanuló, 15 számozott lapból álló Tanulmányi Értesítője, 1949-es címerrel a fedőlapján. A magatartást és az általános tanulmányi eredményt is értékelik. Az 1948/49. iskolai évtől kezdve a gimnáziumnak csak a négy felső osztálya működött, tantervét a 37.000/1945 VKM sz. rendelet írta elő. 1949-től állami általános gimnázium a középiskola elnevezése. Négy évfolyamos, aminek van humán, illetve reál tagozata. Ennek sikeres elvégzése esetén érettségi vizsgát lehetett tenni. 156
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1949/50-es tanévben bevezetésre került az orosz nyelv oktatása. A tanuló munkáját a félévi értesítőben és évvégén a bizonyítványban értékelték. Az általános tanulmányi eredményeket az 1957/58-as tanévtől kezdve tizedes jegyekben kellett megadni. A Tanulmányi Értesítő 13 számozott lapból áll. Keményfedelű, fedőlapján az 1957-es címer látható. Az 1961 szeptemberében kiállított Tanulmányi Értesítő tanúsága szerint Kalóz József a gimnázium reáltagozatának tanulója volt. Mivel Ő már részt vett az 5+l-es oktatási rendszerben, így az év végi bizonyítványában a következő bejegyzés szerepel: mezőgazdasági gépszerelő szakirányú előképzésben részt vett. Az érettségi vizsgát tehetett, valamint a mezőgazdasági gépszerelő szakmából a minősítő vizsgát megkezdte. Az 1964/65-ös tanévben a magatartás mellett szerepel a szorgalom értékelése. 16 számozott oldalból álló BIZONYITVÁNY gimnáziumi tanuló részére. Az 1973/74 és az 1974/75-ös tanévben heti órás kertészeti gyakorlati foglakozás volt. Csak évvégén adtak ki bizonyítványt, tanulmányi átlag kimutatása nélkül. A Bizonyítvány utolsó oldalán található a Gimnáziumi végbizonyítvány. 157
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Ez a végbizonyítvány az 1965.évi 24. számú törvényerejű rendelet 13. - a szerint általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltéséhez képesít. Az 1984/85. tanévben kiállított Bizonyítvány 16 számozott oldalból áll. A bizonyítvány jegyzet rovatában a beírás: A honvédelmi oktatás követelményeinek eleget tett. BIZONYITVÁNY szakközépiskolai tanuló részére. Az 1996/97-es tanévben kezdte középiskolai tanulmányait, az 1998/99-ben a tízenkettedik osztályba léphetett és 1999/2000- ben érettségi vizsgát tett. A 2000/2001-ben képesítő vizsgát tehetett (Ebben az évben már csak szakmai tárgyakat oktattak). 158
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A bizonyítvány fedőlapján a koronás kis címer látható. Bizonyítvány négy évfolyamos gimnáziumi tanulók számára. A bejegyzések szerint 2004/2005.tanévben fejezte be a tizenkettedik évfolyamot. Érettségi vizsgát tehetett. A tantárgyak évi óraszáma a tantárgyak mellett külön fel van tüntetve. 159
A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 160
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az érettségi vizsgák történeti áttekintése (1850-2000) Az érettségi, mint a középiskolai tanulmányok zárása illetve a tovább tanulás feltétele a XVI. század elejére vezethető vissza. Friedrich Paulsen, valamint Erasmus egyik tanítványa Oeculumpadius megreformálta az iskolák rendjét. Ennek eredményeként volt az az iskolai szabályzat amelyben az érettségi csírája megtalálható: Ha azután ők (ti a tanulók) kellő gyakorlatra tettek szeret mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikában, s elég jártaságot az auktorokban ahhoz, hogy immár haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre. Gyakoribbá válnak az egyetemi felvételt megelőző vizsgák a reformáció elterjedésével. Nem elsősorban a tudás szempontjából, mivel a hallgatók tanulmányi előrehaladásáért a régi egyetem semmiféle felelősséget nem vállalt, hanem azért, hogy alapul szolgáljanak a különböző kedvezmények, jótétemények odaítélésénél. Az egyetemi felvételek szabályozása egyre fontosabbá vált, mert például a pénzen kívül az egyetemi felvétel védelmet jelenthetett a fiataloknak a hadsereg toborzó és katonafogdosó altisztjeivel szemben. Ezek az előzménynek is szerepet játszottak abban, hogy megszületett II. Frigyes Vilmos király iskolai főtanácsosának 1788. december 23-án kelt adiktuma az érettségi vizsgálat bevezetéséről. A nyilvános iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről. Azok az iskolák ahol az érettségik folytak középiskolák lettek. A jelölt éretlenségét tanúsító bizonyítvány egyáltalán nem zárt el senkit az egyetemi felvételtől, csupán az ottani kedvezmények élvezetétől. Az iskolai eljárás egységesebbé tétele miatt, Humbolt kezdeményezésére, szabályozzák a szóbeli és az írásbeli érettségi anyagát. 1834-ben lényegesen megnehezítik a vizsgákat. Az írásbeli tárgya: német és latin fogalmazás, görög és francia fordítás, és matematika. A szóbeli vizsga trágyainak számát tízre illetve tizenegyre emelik. A franciák híres érettségije a bakkalaureátus. Napoleon léptette életbe 1808-ban. Írásbeli feladatok 1830 óta szerepnek a vizsgán. A francia érettsé- 161
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése gi történetében fontos az 1864-es esztendő, mert ekkortól lépett életbe, hogy az érettségi kizárólag a felső négy osztály anyagára épülhetett. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbeléptetett Organisationsentwurf, az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálásra készített tervezet tette kötelezővé. Az Entwurf két fontos paragrafusát ki kell emelni. 78. A vizsga célja és helye 1. Érettségi vizsgálatot kell tennie annak, aki rendes hallgatóként valamely egyetemet kíván látogatni, teológiai, jogi, orvosi vagy filozófiai tanulmányokat akar folytatni, akár nyilvánosan, akár magántanulóként végezte a gimnáziumot. 2. Minden nyilvános gimnázium köteles minden tanév végén az illetékes iskola tanácsos vezetése alatt érettségi vizsgálatot tartani. 3. Magángimnáziumoknak nincs joguk érettségi vizsgák tartására: tanítványaikat valamely, a vizsga lefolytatására jogosított gimnáziumban kell előállitaniok. Hogy azonban a magán gimnázium teljesítményeit helyesen lehessen megítélni, valamennyi érettségizőnek ugyanabba a gimnáziumba kell vizsgára jelentkeznie. Kivételekhez a tartományi iskolatanács engedélyezésére van szükség. 79. A vizsgára bocsátás feltételei 1. Érettségi vizsgára bocsátható minden gimnazista a gimnáziumi tanfolyam utolsó évének végén. E célból két hónappal a tanítás befejezése előtt az osztály-tanítónál /osztályfőnöknél/ írásban kell érettségi vizsgára bocsátását kérnie, és mellékelnie kell szüleinek vagy helyettesüknek írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kívánják fiúknak az iskolából való távozását. 2. A tantestület ekkor konferencián mérlegeli, olyan-e a jelentkezettek műveltségi színvonala, hogy valószínűleg meg lehet majd adni nekik az érettségi bizonyítványt. Akiknél e tekintetben alapos kétségek mutatkoznak, azoknak a legfelsőbb osztály tanítójának tanácsolnia kell, hogy álljanak el a vizsgától, és közölni kell ezt a megokolt tanácsot szüleikkel is. A tantestületnek azonban nincs joga ezeket a tanulókat a vizsgáról kizárni. 162
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése 3. Ha a gimnáziumnak nincs joga vizsgáztatásra a megjelölt lépések eredményét időben annak a gimnáziumnak, kell megküldeni, ahol a tanulók vizsgázni fognak. 4. Magántanulóknak, hogy jogot nyerhessenek egyetemi tanulmányok folytatására, valamely gimnáziumban érettségi vizsgának kell magukat alávetniük és ugyanabban az időben és ugyanolyan módon kell jelentkezniük, mint a gimnáziumi tanulóknak. A vizsgára bocsátás az ő esetükben attól függ, hogy az életévüket betöltötték-e. AZ Entwurf további szakaszaiban meghatározzák az érettségi tárgyait, az írásbeli és a szóbeli rendjét, a követelményeket, a bizonyítvány kiállításának módját. A legtöbb eljárási szabály egy évszázadon át nem változott lényegesen, sok ma is fennáll. A Függelékből tanulságos egyet kiemelni a ma is élő kérést: nem az egyetemnek kellene-e a bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia ennek igazolására mondták: hogy a gimnáziumok - mind hogy évek során át megismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tárgyakban - már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgákra. Az érettségi,a matura a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő záróvizsga. Magyarországra osztrák közvetítéssel került 1849 novemberében, amikor is Magyarország polgári ügyeinek kormánybiztosa elrendelte a Magyarországon is érvényes tanügyi szabályozást. Az Entwurf szellemiségében 1851. június 3-án jelent meg az a rendelet, amely bevezeti a gimnáziumi érettségit és kijelölte azt a hét várost ahol érettségi vizsgát, tehettek a végzősök. Az 1851-es rendelet így fogalmaz: Azon tanulók kik jelen 1851-iki iskolaévben valamely középtanodának nyolczadik osztályát vagy az eddig bölcsészeti tanulmányok második évfolyamát Magyarországban, Szerbvajdaságban és temesi bánságban bevégzik rendes hallgatókul se valamely ausztriai korona országbeli egyetemnél vagy nyilvános szakintézetnél (Fakulttatstudium) be nem jegyeztethetnek se valamely kül-egyetemet oly foganattal, hogy az ott tötött idő törvényszabta tanidejükbe tudassék nem járhatnak, ha eleve magukat érettségi vizsgálat alá nem vetettek s érettségükről a szakintézetbe átlépésre bizonyítványt nem nyertek. Az érettségi az egyetemi felvétel alapvető feltétele lett, ráadásul az ösztöndíjakat, szociális juttatásokat is ehhez kötötték. A rendelet azt is meghatározta, hogy a szóbeli és írásbeli vizsgát is kell tenni az érettségin. Az írásbeli anyai vagy oktatási nyelvből és latinból állt. A szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajzból és történelemből valamint természettanból kellett vizsgázni. 163
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1851-es rendeletből az alábbi két értékes gondolatot ki kell emelni: A vizsgálatnak be kell bizonyítani hogy az ismeret nem csupán betanult, hanem valóban szellemi tulajdonná is vált Jövő évben az érettségi vizsgálat tárgyai közé a mennyiségtan és természetrajz is fog számítani, s a többi vizsgálati tárgyaknál is aránylag magasabb követeléseknek leend helye, mert ezek jelenleg ily alacsonyra csak azon nagy zavarok tekintetéből lettek, melyeket az oktatás 1848 és 1849 években szenvedett Az 1868. július 30-án Debrecenben kiállított ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY az 1851-es rendeletnek, az ENTWURF előírásainak megfelelően állíttatott ki: Mely alkalommal az egyes tantárgyakban a következő előmenetelt tanúsított Vallástanban elegendő Latinnyelvben elegendő Görögnyelvben elegendő Magyarnyelvben elegendő Németnyelvben elegendő Földrajz és történelemben elegendő Természettanban kitűnő Bölcseleti előtanban kitűnő Ennél fogva e l é g érettnek s felsőbb szaktudományok hallgatására bocsáthatónak ítéljük. Minek hiteléül kiadtuk e reformált főiskola pecsétjével megerősített bizonyítványt. Az érettségi vizsgálati utasítás, vizsgaszabályzat általános rendelkezései lényegében 1884-től változatlannak tekinthetők. (a vizsgálatra jelentkezés módja, lebonyolítás rendje, vizsgabizottságok joga és felelőssége, az írásbeli vizsgák felügyeletének biztosítása, az érettségi dokumentációkkal kapcsolatos előírások) A fentiekre nem térve ki,az alábbi fontosabb dolgokat, eseményeket feltétlenül érdemes mintegy összegzésként kiemelni az alábbi rendeletekből, utasításokból. A magyarországi középiskoláknak az 1883. évi XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. Középiskolák alatt ezen törvényben a gimnáziumok és reáliskolák értendők. A törvény rendezte a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét, tanítás rendjét, köztük a érettségi vizsgákét is. A tör- 164
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése vény a 21. -tól a 26. -al bezárólag az érettségivel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. 21.. A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatok tartatnak. A nyolczadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgálaton kívül érettségi vizsgálatot is tesznek. 22.. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. A vizsgálat utasítást a vallás és közoktatásügyi miniszter az illető felekezeti főhatóságnak, továbbá az egyetemek, illetőleg műegyetem tanári karának meghallgatásával állapítja meg. Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartandók és róluk a bizonyirányok magyar nyelven adandók ki, de kívánatra fordításban is, akár az illető iskola tannyelvén, akár latin nyelven melléklendők. 23.. Az érettségi vizsgálatok a tankerületi főigazgató, vagy annak a vallásés közoktatásügyi minister által kirendelt helyettese, a felekezeti tanintézetekben pedig az illetékes főhatóság által kirendelt férfiak elnöklete alatt, esetleg más bizottsági tagok hozzájárulásával, mindenik nyolczosztályu középiskola tanári testülete által tartatnak. A felekezeti intézet érettségi vizsgálatához a vallás- és közoktatásügyi minister kormányképviselőt rendel ki, mely okból köteles az illető iskolai főhatóság az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hóval előbb a ministernek bejelenteni. A minister által kiküldött kormányképviselőt semmiféle rendelkezési jog nem illeti; ellenben tartozik felügyelni, hogy a jelen törvény intézkedései és a minister által megállapított vizsgálati utasítások megtartassanak. E végből: a) megtekinti az érettségi vizsgálathoz szerkesztett írásbeli dolgozatokat; b) jelen van a szóbeli vizsgálaton, s joga van minden tárgyból minden tanulóhoz kérdéseket intézni; c) részt vesz a vizsgáló testületnek mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgálat eredménye felett tartandó tanácskozásában d) eljárásáról és tapasztalatairól kimerítő jelentést tesz a ministernek. 24.. Ha a kormány képviselője a vizsgálat folyama alatt azon meggyőződésre jutna, hogy a törvény és a kiadott vizsgálati utasítás valamely esetben meg nem tartatott, ez iránti észrevételét a vizsgálat eredménye fölött tartott zártanácskozmány jegyzőkönyvébe véteti és a ministernek jelentést tesz. Ez esetben a bizonyítvány kiadása az eset végleges eldöntéséig függőben tartandó. A minister az illetékes iskolai főhatóságot az ügy megvizsgálására felhívja. A főhatóság a vizsgálatot azonnal teljesíti, és ha azt találja, hogy törvénytelenség vagy szabályellenesség csakugyan történt, az érettségi bizo- 165
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése nyítvány kiadását betiltani köteles; ellenkező esetben a bizonyítványt kiadatja, de eljárásáról minden esetben jelentést tesz a miniszternek. 25., A tanuló rendesen csak azon intézetben teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyolczadik osztályt végezte. Más intézetben leteendő érettségi vizsgálatra rendkívüli esetekben a vallás- és közoktatásügyi minister adhat engedélyt. 26.. A gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákba való felvételre, a reáliskolai érettségi vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudományegyetemek mathematika-természettudományi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára), s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jogsit. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumban a latin nyelvből, illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bocsáthatók; a kik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi karába; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetők. Az 1883.évi XXX.tc.22. -a alapján kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1884.10283.sz. alatti rendeletével az Érettségi Vizsgálati Utasítás -t Azon tanulók, akik valamely középiskola egész évfolyamát elvégezték és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges bizonyítványt mutatnak fel, érettségi vizsgálatot tehetnek. Az érettségi vizsgálat célja, kipuhatolni, vajon a vizsgára jelentkező tanuló bír-e az általános műveltség és tárgyismeret azon mértékével, mely tőle a középiskolai tanterv szerint megkövetelhető, s így az értelmi fejlettség olyan fokán áll-é, minő a főiskolai tanulmányokra szükséges-e. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézeti igazgatónál április hó 15-ig történik A vizsgálatra jelentkezés után az igazgató a nyolcadik osztály tanáraival értekezletet tart azon célból, hogy a kétes előmenetelű tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolja. Az ilyen javaslatot az illető tanulók szüleivel az igazgató mindenkor közölni tartozik. Az értekezlet azonban a vizsgálattól senkit el nem tilthat. 166
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az érettségi vizsgálat két részből áll, úgymint a /írásbeli/, b /szóbeli/ vizsgálatból. Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálatok egy tárgyából sem menthető fel senki. Az írásbeli vizsgálatokon a gimnáziumoknál öt, a reál iskoláknál négy dolgozat készítendő, úgymint a gimnáziumoknál: a) értekezés magyar nyelven a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyról oly célból, hogy a tanulóknak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gondolatainak írásban való szabatos kifejezése megítélhetők legyenek. b) fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból latinra, d) valamely, az iskolában tárgyalt görög íróból egy nem olvasott részlet fordítása görögből magyarra, e) olyan algebrai és geometriai feladatok megfejtése, melyekből a tanulóknak a számolásban való biztonsága is kiderüljön. A reál iskolásoknál: a) magyar nyelvű dolgozat, mint a gimnáziumoknál, b) német nyelv és irodalom tananyagának köréből vett szabad német dolgozat vagy fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból franciára, d) algebrai és geometriai feladatok megfejtése, mint a gimnáziumoknál, tekintettel a reál iskolai tantervre. Az írásbeli dolgozatokat az illető vizsgáló szaktanár nézi át és javítja ki, az egész dolgozatról rövid, de indokolt ítéletet és megfelelő érdemjegyeket ír a dolgozat alá. Az érdemjegyek jelzésére csak jeles, jó, elégséges és elégtelen kifejezések használhatók. Azon tanuló, kinek minden írásbeli dolgozata legalábbis elégséges érdemjegyű, szóbelire bocsáttatik. A szóbeli vizsgálat az alábbi tantárgyakból történik: a gimnáziumoknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) latin nyelv és irodalom, c) Magyarország története, d) matematika /algebra és geometriai, e) fizika. Reál iskoláknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) német nyelv és irodalom, c) Magyarország története, 167
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése d) matematika /algebra és geometria/ e) fizika. A szóbeli érettségi vizsgálatok a középiskolai ifjúság kizárásával nyilvánosan tartatnak. Az érettségi vizsgálatok általános végeredménye következőleg fejezendő ki: a követelményeknek jelesen /vagy jól/ megfelelvén: érett, vagy a követelményeknek megfelelvén: érett vagy a követelményeknek nem felelvén meg: nem érett és két, illetőleg három hónap múlva javító, vagy egy év múlva ismétlő vizsgálatra utasíttatott. Jeles jelzést csak azon tanuló kaphat, kinek végeredményül szolgáló minden érdemjegye jeles, legfeljebb egy jó. Jó jelzést csak azon tanuló, kinek minden tanjegye legalább jó, legföljebb egy elégséges. Az érettségi bizonyítványba felveendők az erkölcsi magaviselet az osztálybizonyítványból, továbbá a gimnáziumoknál a vallástan, földrajz, természetrajz, rajzoló geometriai, filozófiai propaedeutika, a reál iskoláknál pedig a vallástan, földrajz, természetrajz, vegytan, mértan és szabadkézi rajz és a filozófiai propaedeutika érdemjegyei is az illető legutóbbi osztálybizonyítványból, de ezen tantárgyak érdemjegyei a jeles vagy jó fokozat megállapítására befolyást nem gyakorol. Az 1884.10288. sz Érettségi vizsgálati utasítás a vallás és közoktatási miniszter 1905.dec.18-án a 105.500.sz. alatt kelt rendeletével módosította az egyes rendelkezéseket. Az algebra és geometria köréből vett két feladat megfejtése, amelyekből a tanulónak a számolásban való biztonsága is kiderüljön, akinek egy dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálatra bocsátandó ugyan, de ebből a tárgyból a szóbeli vizsgálaton behatóbban vizsgálandó. Akinek két dolgozata elégtelen az bukottnak tekintendő. A nyolcadik osztályról nyert bizonyítvány érdemjegyei az érettségi vizsgálat érdemjegyeinek megállapításakor számításba nem vehetők, a bizottság csupán tájékoztatására szolgálnak. Az érettségi vizsgálat színvonala lehetőleg emeltessék. A célok érdekében fel kell szabadítani a jelölteket a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlő felesleges tehertől Az írásbeli dolgozatok száma mindenütt 3-ra csökkenjen. A vizsgálat súlyponti része a szóbeli legyen. Szóbelin is elég az 5 tárgy, ezért van többi törölve, köztük a görög nyelv is. 168
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1931. évi január 10-én az 540-05/22 és az 1931.évi május hó 1-én 540-05/84.sz.kelt rendeletével az eddig megjelent rendeletek az alábbi kiegészítéseket tartalmazza. A magántanulók állandó lakhelyük illetékes hatóságától kiállított arcképes személyazonossági bizonyítványt tartoznak beadni. A Tanulmányi Értesítőbe beírásra kerül: Érettségi vizsgálatra jelentkezett Minden iskolatípusnál 3-ra csökken a dolgozatok száma: Gimnáziumnál és reálgimnáziumnál magyar- latin- német Reáliskolánál magyar-német- francia Leánygimnáziumnál magyar latin - német Leánylíceumnál magyar német - francia (angol vagy olasz) Leánykollégiumnál: magyar német - francia (angol vagy olasz) Kerülni kell az olyan tételek kitűzését, amely a tanulót tárgyi szempontból szokatlan feladat elé állíthatja vagy amelynek kidolgozása más körülmények között segéd- és forrásmunkák igénybevételét tenné szükségessé. A tanulókat figyelmeztetni kell, hogy a fogalmazványukban vázlatot készítsenek és hogy a dolgozatuk egy írott ívnél (teljes 4 oldal) többre lehetőleg ne terjedjen. Magyar nyelvi dolgozat számára két magyar irodalmi tételen kívül még két más tudományágból (történelem, természettudomány stb.) két tételt (tehát összesen négyet) kell javaslatként felterjeszteni. E két tétel közül a tanuló egyet szabadon választhat. Szóbeli tárgyak: Gimnáziumnál, reálgimnáziumnál, leánygimnáziumnál: magyar latin történelem mennyiségtan - fizika Reáliskoláknál, leánylíceumnál, leánykollégiumnál: magyar német történelem mennyiségtan - fizika A szóbeli érettségi vizsgálat nyilvános, az összes érettségiző tanulók jelen lehetnek, de a középiskolai tanulóifjúság nem. A szóbeli utáni bizottsági értekezleten állapítják meg a magaviseleti osztályzatot, ha azt nem a VIII. osztályos bizonyítványból veszik át. Magaviselet jegyei: példás, jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű Tantárgyakból: jeles, jó, elégséges, elégtelen Általános fokozatok: A követelményeknek kitüntetéssel (vagy jeles, vagy jól) megfelelt: érett vagy a követelményeknek nem felelt meg. Kitüntetéssel megfelelt, ha a magatartás példás, a középiskolai bizonyítványból az érettségi bizonyítványba felvett minden osztályzat jeles, az érettségin minden tantárgyból jeles érdemjegyet szerzett. 169
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1934.évi XI. törvénycikknek a középiskolákról a III. fejezet tanulmányi rendjének 37. -a szerint: A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapítható. Az egyetem és más főiskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza 38.. Az érettségi vizsgálat letételéről a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolákra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az 1938.év XIII. törvénycikk 46.. és 47..-ban A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelő gyakorlati vizsgából áll. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezőgazdasági vagy ipari vagy, kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány, mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883. évi I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, úgyszintén más szakfőiskolákon. Végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán közgazda- 170
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra. A fenti rendelkezéseket az alábbi érettségi bizonyítványokon, nyomon követhetjük A mellékelt dokumentumok szemléltetik, hogy sikeres érettségi vizsgák alapján felvételi vizsga nélkül lehet a választott egyetemre bejutni. Ez a lehetőség 1951-ig állt fent (A szakérettségi 1953-ig) 65400/1949. (IV. 7.) VKM rendelet A gimnáziumra vonatkozó Érettségi Vizsgálati Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket rendeli: 1.. A gimnáziumi szóbeli érettségi vizsgálat tételeit az illetékes szaktanár állítja össze, a tanterv lényeges részeinek tekintetbevételével. A tételeket tartalmazó jegyzéket az igazgató az Érettségi Vizsgálati Utasítás 15..-ában előírt többi irattal egy időben a vizsgálóbizottság elnökéhez felterjeszti. 2.. (1) A szóbeli érettségi vizsgálat egyes tárgyaiból a kérdéseket az 1. - ban foglaltak szerint összeállított jegyzék tételei közül a vizsgálóbizottság elnöke jelöli ki és adja fel a jelöltnek, az elnök azonban a jegyzékbe foglalt tételeken kívül a tantervi anyagba tartozó más kérdést is adhat. (2) A szaktanár a feleletet irányító, közbevetett kérdések feladásában továbbra is az Érettségi Vizsgálati Utasítás rendelkezései szerint tartozik eljárni. 3.. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 28601/1933. VKM rendelettel kiadott Érettségi Vizsgálati Utasítás ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. 1200-M-15/1949. (XII. 29.) VKM rendelet a gimnáziumi Érettségi Vizsgálati Utasítás írásbeli vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket rendeli: 1.. A matematika az általános gimnázium mindkét (reális és humánus) tagozatában az írásbeli érettségi vizsgálat tárgya. 2.. A matematika írásbeli vizsgálat az általános gimnázium mindkét tagozatában két feladat kidolgozásából áll. A feladatokat: a) az algebra vagy geometria és b) a fizika tárgyköréből kell venni. 171
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése 3.. (1) Az írásbeli vizsgálat előtt a tankerületi főigazgatóhoz az algebra vagy a geometria és külön a fizika tárgyköréből három-három javaslatba hozott feladatot kell - a többi tárgyak javasolt írásbeli feladataival egy időben - felterjeszteni. (2) A javaslatba hozott feladatokat olymódon kell kiválasztani, hogy a két feladat együttesen öt órai idő alatt megoldható legyen, körzőn és két háromszögvonalzón kívül egyéb segédeszközt nem használhat. (3) A matematikai írásbeli érettségi vizsgálaton a jelölt logaritmustáblán, 172 015/1952. (V. 18.) MT határozat az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsga bevezetéséről Felsőfokú oktatásunk színvonalának emelése egyre növekvő követelményeket támaszt a felvételre kerülő hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelő előkészültségük van az általuk választott egyetemi (főiskolai) szaktanulmányok elsajátítására. Biztosítani kell, hogy egyetemeinkre és főiskoláinkra a magasabb fokú szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapos ismeretekkel rendelkező hallgatók kerüljenek. Ezért a minisztertanács a következőket határozza: 1. az 1952/53. tanévtől kezdődően egyetemeinket és főiskoláinkon felvételi vizsgát kell bevezetni. 2. Felvételi vizsgát nem kell tenni a középiskolákban kitűnő és jeles érettségi eredményt elért, továbbá a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny megyei nyerteseiként az országos döntőfordulóban részt vett tanulóknak, végül azoknak a jelentkezőknek, akiket a szakérettségire, illetőleg az esti és levelező tagozatokra előkészítő tanfolyamok vizsgabizottsága egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatására alkalmasaknak talált. 3. A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatásügyi miniszter, illetőleg az egyetem vagy főiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg Az 1951. évi 14. törvényerejű rendelet az általános gimnáziumról szóló IV. fejezetben 11.. Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tesz. 12.. Az érettségi vizsga sikeres letétele után a tanuló érettségi bizonyítványt kap.
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az összes egyetemen és főiskolán tanulmányok folytatására jogosít. Az 1955. évi törvényerjű rendelet az ipari technikumokról szóló IV. fejezetben 12.. Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tesz. A képesítő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll. 13.. A képesítővizsga sikeres letétele után a tanuló ipari technikusi oklevelet kap. Az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeit az oktatási miniszter a más miniszter felügyelete alá tartozó miniszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozzák. Az 1955. évi 38. törvényerejű rendelet a közgazdasági technikumokról szóló 11.. A közgazdasági technikum IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő- vizsgát tesz és a képesítő-vizsga sikeres letétele után közgazdasági technikusi oklevelet kap. Az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeit az oktatási miniszter a más miniszter felügyelete alá tartozó miniszterrel egyetértésben külön rendelet szabályozza. Az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. 10.. A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik. 13.. A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minősítő vizsgát tesz. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú intézményben felvételi vizsgáéra való jelentkezésre jogosít. 15.. A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát tesz A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, vala- 173
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése 174 mint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 117/1962. (M.K.6.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi vizsgaszabályzatról. Az érdemjegyek megállapítása: Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4). közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Az érettségi bizonyítványba az érettségi vizsga tantárgyain kívül a jelöltnek a gimnáziumi tantervben szereplő valamennyi olyan tárgyakból szerzett érdemjegyei is, amely nem tárgy az érettségi vizsgának. Ha az érettségi bizonyítványban a korábbi négyjegyű vagy hétjegyű osztályzási rendszerek hatályba lépte idején szerzett érdemjegyeket kell átvenni, azt előbb az ötjegyű osztályzási rendszere érdemjegyeinek valamelyikére kell átértékelni olymódon hogy a hétjegyű osztályzási rendszer szerint kitűnő (7) és jeles (6) érdemjegynek a jeles (5), a jó (5), érdemjegynek jó (4), a közepes (4), érdemjegynek közepes (3), az elégséges (3), érdemjegynek pedig elégséges (2), érdemjegynek felel meg. Amíg a négyjegyű osztályzási rendszer szerint jeles (1), érdemjegy helyett jeles (5), a jó (2), érdemjegy helyett jó (4), az elégséges (3), érdemjegye helyett pedig közepes (3), érdemjegyet kell alkalmazni. A művelődésügyi miniszter 186/1963. (M.K.24.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról. A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat az alábbi változásokat írja elő: A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése után a tanulót kérelmére érettségi vizsgára kell bocsátani, ahol a negyedik évfolyamot elvégezte. Az érettségi vizsga tárgyai: Az általános irányú tanterv alapján befejezett tanulmányok esetén: kötelező tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Választhatóan kötelező egy tantárgy az alábbiak közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható, de nem kötelező: legfeljebb két tantárgy a gimnáziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. A rendes tantárgyak közül azok választhatók, amelyeket a jelölt legalább két éven át tanult. A jelöltnek az alábbi tantárgyakból kell zárthelyi dolgozatot készítenie: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ábrázoló geometria és rajz.
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az osztályzatok megállapítása: az egyes tantárgyak osztályzatai a következők. Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A jelöltek végleges osztályzatai a szóbeli és gyakorlati vizsgán kapott részosztályzatok, valamint a dolgozatok eredményének egybevetésével tantárgyanként egy jegyben kell megállapítani. A gimnáziumi tanulmányok során tanúsított előmenetel az érettségi vizsga osztályzatainak megállapításakor tájékoztatásul szolgálhat. Az érettségi fokozatai: az érettségi általános fokának megállapításakor valamennyi, tehát a kötelező, a választhatóan kötelező és a szabadon választott tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt jól megfelelt közepesen megfelelt és megfelelt. Az 1965.évi 24. törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről szóló 13.. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít és bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 18.. A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelő érettségi vizsgát tehet. A sikeresen letett érettségi vizsga általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a bizonyítványban feltüntetett szakmai ágazatnak megfelelő területen középfokú végzettséget igénylő munkák- közgazdasági szakközépiskolai végzettség esetén képesített könyvelői, vállalati tervező, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák- végzésére képesít, továbbá valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 119/1965. (M.K.7.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról Az érettségi vizsga általános fokának meg állapításakor a kötelező és választhatóan kötelező tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt, megfelelt. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt, megfelelt. 175
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az érettségi általános fokát a kötelező és válaszhatóan kötelező tantárgyak osztályzatainak átlaga (számtani középarányosa) alapján kell megállapítani: A négy és az öt tantárgyakból álló vizsga esetén egyaránt jelesen megfelelt fokozatot 4,7-5 átlagosztályzat jól megfelelt fokozatot 3,7-4.6 átlagosztályzat közepesen megfelelt fokozatot 2,7-3,6 átlagosztályzat megfelelt fokozatot 2 2,6 átlag osztályzat esetében kap a jelölt. Az átlagosztályzatokat kerekítés nélkül egy tizedes jegyre kell kiszámítani. 13.. A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésre képesít. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 176 Az 1973. évi 25. törvényerejű rendelet az 1965.évi 24. törvényerejű rendelet módosítása 13.. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnázium IV. osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány bármely felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 14.. A szakközépiskola korszerű általános műveltséget és szakmai képesítést nyújt, amelynek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelő munkakör betöltésre, munkakörök betöltésére, továbbá előkészíti őket- elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő- felsőfokú továbbtanulásra és a technikusi minősítés megszerzésre. A művelődésügyi miniszter a 180/1973. számú valamint a 105/1975. (M.K.2.) OM számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatot módosította Az érettségi vizsga évében felsőoktatási intézménybe felvételűket kérő érettségizők az oktatási miniszter által meghatározott tárgyakból - kötelezően közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát tesznek. Közös érettségi felvételi írásbeli vizsgának minősül a külföldi ösztöndíjra pályázó gimnáziumi tanulók felvételi vizsgájának írásbeli része is. A közös felvételi- érettségi írásbeli vizsga szabályzásáról külön utasítás intéz-
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése kedik. Írásbeli vizsgának minősül a külföldi ösztöndíjra pályázó gimnáziumi tanulók felvételi vizsgájának írásbeli része is. Azok az érettségizők, akik a gimnázium III. vagy IV. osztályában az Országos Középiskolai Tanulmány, azok az érettségizők, akik a gimnázium III. vagy IV. osztályában az Országos Középiskolai Tanulmány Versenyen 1 10 vizsgamentességet élveznek helyezést értek el, az érettségi vizsgán az adott tárgyakból és jeles minősítést kapnak. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár kijavítja, majd a következő minősítések egyikével látja el: jeles, jó, közepes, elégséges Az érettségizőknek az érettségi vizsga egy-egy tantrágyában elért eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozatok valamelyikével lehet minősíteni. az érettségizőknek érettségi vizsga egy-egy tantrágyában elért eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozat. Az 1985.évi I. törvény az oktatásról IV. fejezet 78.. (1) A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyakból záróvizsgát tehet. (2) A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 80.. A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vagy másszakmai képesítő vizsgát tehet. (3) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány szakmunkás-munkakör, illetőleg egyéb szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére, a képesítő bizonyítványban pedig technikusi, illetőleg jogszabályban meghatározott más munkakör betöltésére képesít. (4) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány, illetőleg érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1993. évi LXXIX. Törvény Az 1993. szeptember 1-én életbe lépett új közoktatási törvény alapján ismét jogosít továbbtanulásra, azaz egyben felvételi vizsgának is minősül amennyiben emeltszintű vizsgát tesz a jelölt. 9.. (1) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: 177
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat követelményei alapján kell meghatározni. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás politikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. (4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapművelt- 178
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga. (6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia. (7) Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakmai vizsga letételére, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. (9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizo- 179
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése nyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. (10) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó. Az érettségi, a matura a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő záróvizsga. Magyarországon 1851. június 3-án vezették be. Az érettségi vizsgák hosszú ideig változatlan formában zajlottak. Az érettségi bizonyítványt, mint a középiskolai tanulmányokat lezáró, továbbtanulásra jogosító dokumentumot az 1015/1952 sz. minisztertanácsi határozat változtatta meg. Az 1952-ben bevezetésre kerülő vizsga már nem a felsőoktatási intézménybe való továbbtanulásra, hanem a felvételi vizsgára történő jelentkezésre jogosított, vagyis csak sikeres egyetemi felvételi vizsga után kezdhette meg egyetemi tanulmányait a diák. 1993. szeptember 1-jén életbe lépett új közoktatási törvény már jogosított továbbtanulásra, de még az intézmények további követelményeket is állíthattak. 180
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÉRETSÉGI BIZONYITVÁNY 1868 Debrecenben Mely alkalommal az egyes tantárgyakban a következő előmenetelt tanúsított Vallástaban elegendő, Latinnyelvben elegendő, Görögnyelvben elegendő, Magyarnyelvben elegendő, Németnyelvben elegendő, Földrajz és történelemben elegendő, Természettanban kitűnő, Bölcseleti előtanban kitűnő Ennél fogva e l é g érettnek s felsőbb szaktudományok hallgatására bocsáthatónaki ítéljük. Minek hiteléül kiadtuk ezen reformált főiskola pecsétjével megerősített bizonyítványt. 181
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1888 s z a b á l y s z e r ű erkölcsi magaviseletet tanúsított, az alulirt bizottság előtt érettségi vizsgálatot tett, következő eredménnyel. A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek m e g f e l e l v é n őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Ettől az időtől a bizonyítványokban a MAGAVISELET a bizonyítványokban, értesítőkben szerepel. A magaviselet jelzését 1950-ben majd a MAGATARTÁS váltotta fel. Az érettségi bizonyítvány értékelése is idők folyamán több változáson ment át, amire majd időben jelzés történik. (A vizsgáló bizottság elnöke, igazgató, a vizsgáló bizottság tagjai (szaktanárok) 182
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1896 Bedő Miklós Záradék: A fentebbiek szerint a szabályszerű követelményeknek jól megfelelvén őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Miről neki a székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnázium pecsétjével és saját aláírásunkkal ellátván a jelen bizonyítványt kiadjuk. (A vizsgáló bizottsági elnök, igazgató, a vizsgáló bizottság tagjai: a mennyiség és természet tanára, a görög és latinnyelvtanára, történelem, földrajz tanára, a magyar németnyelv és irodalom tanára.) 183
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1903 Szájbel Ferenc Az első érettségi vizsgálatok a beregszászi főgimnáziumban 1903-ban voltak. 184
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1916 Jármy István Az 1916. június 10-én Jármy István nevére kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítvány szerint a tanuló a nyolc osztályos főgimnáziumot jó erkölcsi magaviselettel jeles eredménnyel elvégezte és ennek értelmében őt a tudományegyetemek jogi és orvosi karára és matematika, természettudományok tanulmányaira, valamint a műegyetemre, az állatorvosi, a bányászati, erdészeti főiskolákra s a gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk. 185
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1916 Kiállítatott a brassói m. kir. állami főreáliskolában l916. június 19-én. A jelölt a szabályszerű követelményeknek jól megfelelt. Erről neki a brassói m. kir. állami felső kereskedelmi iskola pecsétjével és saját aláírásukkal ellátott érettségi bizonyítványt kiadjuk. A vallás és közoktatási m. kir. miniszter biztosa, mint a vizsgálóbizottság elnöke, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter biztosa, mint a vizsgáló-bizottság társelnöke, a főigazgató,a vizsgáló-bizottság tagjai (szaktanárok, közismereti tárgyak tanárai). 186
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1918 Imre Lajos Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek jelesen megfelelvén, őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Erről neki a losonczi magy. kir. állami főgimnázium pecsétjével és saját aláírásainkkal ellátott jelen bizonyítványt kiadjuk. (A vizsgáló bizottság elnöke igazgató, mint megbízott elnök a latin nyelv tanára, a történelem tanára, a mennyiségtan és természettan tanára, mint a vizsgáló bizottságtagjai.) 187
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése KIEGÉSZÍTŐ ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1918 Imre Lajos Görög nyelv és irodalomból jeles. Ezek szerint őt a tudományegyetem bármely karának tanulmányaira érettnek nyilvánítjuk Görögnyelvből azért kellett érettségizni, mert orvosi fakultásra csak akkor nyerhet felvételt. 188
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1920 Bedő Tibor. Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek megfelelvén őt a tudomány egyetemnek jogi és orvosi karára és matematikai- természettudományi tanulmányaira, valamint a műegyetemre, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk. (A vizsgáló bizottság elnöke, igazgató, magyar nyelv tanára, latin és irodalom, tanára, matematika és fizika tanára a vizsgáló bizottság tagjai.) 189
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése REÁLGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1936 A bizonyítványt a nagyenyedi ref. Bethlen Kollégium Főgimnáziumában állították ki. 1935-ben sikertelen vizsgát tett ezért 1936-ban a kisvárdai m. kir. állami Bessenyei György reálgimnáziumban a megismételt vizsgálaton megfelelt és őt az 1924.évi XI.tc.16. -a értelmében az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. 190
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1942 A mezőtúri református gimnázium 191
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1944 A sárospataki református gimnázium 192
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése LEÁNYGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1948 Furkó Emma középiskolai tanulmányait elvégezte s jeles MAGAVISELETET tanúsított. Záradék: A szabályszerű követelményeknek jelesen megfelelt, ezért őt az 1934. XI.t.c.38. -nak (3) bekezdése alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettének nyilvánítjuk. (A vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató, a magyar nyelv és irodalom tanára, a történelem tanára, a latin nyelv tanára, a német nyelv tanára, a mennyiségtan és természettan tanára mint a vizsgáló bizottság tagjai.) 193
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése MEZŐGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1949 Somorjai László Középiskolai tanulmányait elvégezte s példás MAGATARTÁST tanúsított. Az 1888-ban a bizonyítványban megadott Magaviselet értékelést a magatartás kifejezés váltotta fel. Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek jól megfelelt őt az 1938. XIII.t.c.47. -a értelmében az ott megjelölt felsőbb tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk (vizsgálóbizottság társelnöke, a vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató vizsgálóbizottság tagjai szakmai és közismereti tárgyak tanárai). 194
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI ( TAGOZAT) 1950 Nagy Pál Középiskolai tanulmányait elvégezte s jó MAGATARTÁST TANU- SÍTOTT. Záradék: A szabályszerű követelményeknek közepesen megfelelt ezért őt az 1934. XI.t.c.38. -ának (3) bekezdése alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Az érdemjegyeket 7-1-ig adták meg (a vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató, a magyar nyelv és irodalom tanára, a történelem tanára, az angol nyelv tanára, fizika és a mennyiségtan tanára mint a vizsgáló bizottság tagjai). 195
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1951 Kovács Imre Záradék: Az fentiek szerint a követelményeknek jelesen megfelelt, a 169.000/1949.V.K.M. számú rendelet értelmében őt a Tudományegyetem TTK karának biológia kémia (tanári) karra (szakra) való felvételére jogosultnak nyilvánítjuk (a vizsgáló-bizottság elnöke, a tanfolyamvezető /igazgató/, osztályfőnök, a magyar nyelv és irodalom tanára, a matematika tanmára, a fizika tanára a vizsgabizottság tagjai). 196
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1951-tól kezdődő időszakban a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgákról néhány fontosabb dokumentumokat a következőkben szeretnénk bemutatni KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor Középiskolai tanulmányait elvégezte s a MAGATARTÁSRA ettől kezdve NINCS utalás. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott (1951. III. 20) dokumentum az állami közgazdasági középiskolában tanult és képesítő vizsgát tett tanuló Középiskolai közgazdasági oklevele volt. A Középiskolai közgazdasági oklevelet 1951 év júniusában állították ki a következő nagyon fontos megjegyzéssel: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 41. sz. törvényerejű rendeletének 1. -a értelmében a középiskolai végzettségű könyvelőnek, statisztikusnak és vállalati tervezőnek, 14. -a értelmében pedig az ott megjelölt állások betöltésére, illetőleg felsőbb tanulmányok folytatására képesítettnek nyilvánítjuk. A bizonyítványt csak az elnök és az igazgató írja alá kivéve azon eseteket amikor szakmai és közismereti tárgyakból áll a vizsga mert ekkor a társelnök is aláírja az oklevelet. A Közoktatási Minisztérium által kiadott (1952. II.) dokumentum az Általános Gimnáziumi Érettségi Bizonyítvány (humán, reál tagozat). Az Általános Gimnáziumi Érettségi Bizonyítvány, mint fejlécet 1961-ig használták. 197
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor 198
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1953 Lázár Mária Záradék: szabályszerű követelményeknek jól megfelelt, ezért őt az 1951.évi 14. sz.tvr.12., értelmében az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. 199
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1956 Kalóz Piroska Mária A záradék 1961-ig azonos vagyis az 1951. évi 14. sz.tvr.12. -a érvényes a tanulmányok folytatásához. 200
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1956 Nagy Ilona Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek megfelelt. Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú törvényerejű rendelet 13. -a szerint az építőipari technikusi munkakör ellátására és a törvényerejű rendeletben, illetőleg az annak alapján külön meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására képesít. (A vizsgabizottság társelnöke, a vizsgabizottság elnöke, igazgató.) Gimnáziumi érettségi bizonyítvány, mint fejlécet 1961-től használták. 201
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1961 Birkás József 202
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1965-ben kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítványban két változás is megjelenik: egyrészt az átlagosztályzat tizedesjeggyel kifejezve. valamint a: Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961.évi III.törvény 13, (2) bekezdése értelmében általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosult. (Kalóz József érettségi bizonyítványa.) 203
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1967 Lázár Gyula A szabályszerű követelményeknek jól megfelelt. Záradék: Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú a vendéglátói pari technikusi munkakörre és a törvényerejű rendeletben, illetőleg az annak alapján külön meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására képesít (a vizsgabizottság társelnöke, igazgató, a vizsgabizottság elnöke). Ipari technikusi oklevél 1968 (azonos a fentiekkel) 204
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1974 Bari Katalin Záradék: Ez a közgazdasági szakközépiskolai érettségi bizonyítvány az 1965.évi 24. számú törvényerejű rendelet 18. -ának (2) bekezdése szerint középfokú, jegyző-könyvvezető gyorsírói, gépírói és különképesítéshez nem kötött egyéb ügyviteli feladatok ellátására képesít, továbbá felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezésre jogosít (a vizsgabizottság társelnöke, a vizsgabizottság elnöke, igazgató). 205
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1974 Kalóz József (azonos a fentiekkel) 206
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1975 Bari Sándor Érettségi vizsgát tett magyarból, matematikából, történelemből, fizikából. Záradék: Ennek alapján az 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet 13- -ának (2) bekezdése értelmében bármely felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult. 207
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1977 Nagy Hajnalka Magyar nyelv és irodalom, matematika kötelező mellett két tárgy fizika, biológia. GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY dolgozók gimnáziuma 1978 Nagy Lajosné 208
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI KÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNY 1988 Horváth Éva Záradék: Ez a szakközépiskolai érettségi képesítő bizonyítvány az 1985. évi törvény 80..-ának (3) bekezdése szerint bőrkonfekciós szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít, továbbá felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésre jogosít. 209
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 2000 Nagy Nóémi 210
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2004 Kövér Lili Záradék: Ennek alapján az 1985. évi törvény 78 -ának (2) bekezdése értelmében mint középiskolás végzettségű, felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult. 211
Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2005 Kövér Bence Záradék : Az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 9. (8) bekezdése szerint ez az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. 212
Adalékok az érettségi utáni Adalékok az érettségi utáni egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák történetéhez Az érettségi vizsga, amely a középiskolai tanulmányok befejezését követi, nem általánosan kötelező, mert csak a felsőoktatásban továbbtanulók számára fontos jogosítvány. Ez a bizonyítvány a felsőfokú oktatási intézményeknek ad tájékoztatást a jelölt alkalmasságáról. Az 1868-ban kiadott érettségi bizonyítvány tanúsága szerint, az 1851- ben Magyarországon bevezetett érettségi szabályzatnak megfelelően, a diák a nyolcadik osztály elvégzése után a tanult tárgyak mindegyikéből szóban és írásban a jelenlévő bizottsági tagok előtt számot adott tudásáról. A sikeres szereplés után egyetemi továbbtanulásra alkalmasnak nyilvánították anélkül, hogy külön felvételi vizsgát tett volna. Az 1883-ban kiadott Érettségi Vizsgaszabályzat változást annyiban hozott, hogy akik valamely középiskola egész tanfolyamát elvégezték, és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges eredményű bizonyítványt mutattak fel: érettségi vizsgálatot tehettek. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézet igazgatójánál április hó 15-ig történt. Az érettségi vizsgára való jelentkezés formája a mai napig is érvényes. Az érettségi bizonyítványban szerepelt egyrészt, hogy a tanuló gimnáziumi tanulmányai során az egyes tantárgyakból milyen előmenetelt tanúsított, másrészt az érettségi szabályzatban meghatározott tárgyak írásbeli és szóbeli vizsgáinak értékelése is. Az első önálló érettségi utasítás szerint 5 szóbeli érettségi tárgy (latin, matematika, fizika, magyar nyelv és történelem) volt. A reáliskolában a latin helyett német nyelv az érettségi tárgy. Az értékelés négyfokozatú rendszerben történt: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Az érettségi bizonyítványok az 1970-es évekig egylapos, A4-es formátumú dokumentumok voltak. Magyarországon az 1851 és 1952 közötti időszakban a felsőoktatási intézményekbe való felvétel feltétele a középiskolai érettségi volt. Az érettségi bizonyítványokat az alábbi záradékkal látták el: A szabályszerű követelményeknek megfelelt, ezért őt az alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.erről kiadjuk neki a általános gimnázium pecsétjével és aláírásunkkal ellátott bizonyítványt. 213
Adalékok az érettségi utáni Az 1920 és 1945 közötti időkben az egyes törvények szűkítették, illetve bővítették a sikeres érettségi vizsgát tett diákok felvételi vizsga nélküli egyetemre bejutását. Többek között: az 1920. évi XXV. tc. 1..-a numerus clausus, az 1928. évi XIV. tc. a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megfelelő tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire való tekintettel 1926. évi XXIV. tc. a leányközépiskolai érettségi bizonyítványnak a fiúközépiskolai érettségivel való egyenértékűsége címmel. A középiskoláról szóló 1934. évi XI. tc értelmében a gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményeinek, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az 1946. évi XXII. tc. a nőknek valamennyi felsőoktatási intézménybe való felvételét lehetővé tette. Az 1946/47. tanévre felvehető hallgatók létszámát az egyetemek és a főiskolák állapíthatták meg, s azt a minisztérium hagyta jóvá. Karonként felvételi bizottságok alakultak, amelyek szóbeli vagy írásbeli vizsgát is tarthattak. A hallgatói létszám alakulását ezekben az években lényegében a továbbtanulni akarók száma befolyásolta, határozta meg. Az 1948. július 16-án hozott kormányrendelet az egyetemi-főiskolai hallgatók társadalmi összetételének módosítását, a káderképzést szolgálta. E rendelet értelmében a felvehető hallgatók létszámát a VKM állapítja meg, a hallgatókat a jelentkezők közül az erre a célra alakított vizsgabizottság választja ki: a szükséghez képest felvételi vizsga tartható, amelyen a felvételre jelentkezők általános műveltségi fokáról, demokratikus magatartásáról és a folytatni kívánt tanulmányokra való alkalmasságáról kell meggyőződni. Szakmai jellegű felvételi vizsga nem volt. A felvételiknél bevezették a hallgatók származás szerinti kategorizálását. Radikális lépés volt a szakérettségi rendszerének 1848-ban történt bevezetése, amely hét év alatt közel 20.000 munkás - és parasztszármazású fiatalt juttatott be a felsőoktatásba. Ezek a tanfolyamok kezdetben egyévesek voltak, majd 1952-től két évre emelkedett a képzés ideje. Ez a rendszer 1955- ben megszűnt, mivel az így bejutott hallgatók nehezen vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni a felsőoktatás követelményeinek. 214
Adalékok az érettségi utáni Radikális lépés volt a szakérettségi rendszerének bevezetése 1948-ban (516. 000/1948. VKM rendelet), amely 7 év alatt 15-20000 munkás és parasztszármazású fiatalt juttatott be a felsőoktatásba. Ezek a tanfolyamok 215
Adalékok az érettségi utáni kezdetben egyévesek voltak, majd 1952-től 1955-ig kétévesek, amikor is megszüntették. Az egyetemeken és főiskolákon a felvételi vizsga bevezetése a 1015/1952.(V. 18) MT határozata alapján történt. A határozat indoklása szerint: a felsőfokú oktatás színvonalának emelése egyre növekvő követelményeket támaszt a felvételre kerülő hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelő előképzettségük van az általuk választott egyetemi (főiskolai) szaktudományok elsajátításához. Ezen célok érdekében az 1952/53. tanévtől kezdődően az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsgát kell bevezetni. A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatási miniszter, illetőleg az egyetem vagy főiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Az érettségi ettől kezdve csak a felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosított, az érettségi egyre inkább a középiskolai tanulmányok záróvizsgája lett. Az egyetemi és főiskolai felvételeket a 1/1954.(V. 5) oktatásügyi miniszteri rendelet szabályozta. A rendelet szerint a jelentkezőknek az egyetem, illetőleg a főiskola által megjelölt időpontban felvételi vizsgán kell megjelenniük. A felvételi vizsga alól felmentés kaptak azok a jelentkezők, akik a középiskola utolsó két osztályában legalább jeles tanulmányi eredményt értek el és az érettségi bizonyítványuk kitűnő lett. A felvételi vizsgatárgyak száma kettő, egyes szakokon kivételesen legfeljebb három lehetett. A felvételi vizsga tárgyait és azok anyagát, az egyetemek és főiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterek az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben határozták meg. A felvételi vizsga anyaga a középiskolai tananyagon nem terjedhetett túl. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből állt. A felvételi vizsgák vizsgabizottság előtt folytak. A felvételi vizsgán azt kellett megállapítani, hogy a jelentkezők rendelkeznek-e a továbbtanuláshoz szükséges képességgel, megfelelő tárgyi ismeretekkel. A vizsga alapján a vizsgabizottság javaslatot tesz a felvételre. Ezt a rendeletet az 1/1955.(II. 26.) OM rendelet akképpen módosította, hogy az egyetemi, főiskolai jelentkezést csak akkor fogadják el, ha a jelentkezőt az iskoláztatási bizottság, illetőleg az üzem vagy a hivatal vezetője továbbtanulásra javasolta. Ettől kezdve tehát a jelentkező rendszerhez való lojalitását, erkölcsi magatartását is figyelembe vették. A 3/1963.(V. 19.) MM az egyetemi, főiskolai felvételi követelmények politikai vonatkozását részben megváltoztatta, amikor kimondta, hogy felsőoktatási intézmény hallgatójául származására való tekintet nélkül a nép- 216
Adalékok az érettségi utáni gazdaság szakember szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi körülményeknek megfelel. A felvételi kérelmet az iskola, illetőleg a munkáltató köteles volt véleményezni, az illetékes felsőoktatási intézményhez továbbítani és a felsőoktatási intézménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írásban értesíteni A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati részből állt. A felvételi vizsgán a jelentkező rátermettségét, felkészültségét, a képzés szempontjából alapvetően fontos két vagy három tantárgyból vizsgálták. A tantárgyakat karonként,illetőleg szakonként utasítás állapította meg. A felvételi vizsgán az egyes tárgyakból támasztott követelmények a gimnáziumban oktatott tananyagon túl nem terjedhettek. A jelentkezők összes pontszámának megállapításnál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányok során elért eredményt, és az érettségi (képesítő) eredményét is figyelembe vették, az e címen adható pontszám az elérhető összes pontszám felénél több nem lehet. Két felvételi tárgy esetén az összes pontszám 20. Az iskolából maximum l0 pont hozható, a felvételi vizsgán szintén maximum 10 pont szerezhető. Ez volt az un. 20 pontos rendszer, amely 1982-ig volt érvényben. A felvételi bizottság, a vizsgabizottságok javaslata alapján, a megfelelő magatartású jelentkezőket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével- a felvételi vizsgán elért összpontszámuk sorrendjében köteles felvenni. Amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, sorrendre tekintet nélkül, fel kell venni: a munkásmozgalom mártírjainak gyermekeit, elsőbbségben kell részesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit. Azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltenek, sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat, a leszerelésüket követő két éven belül. A felsőoltatási intézmények férfi hallgatóira is vonatkozik a Honvédelmi Törvény 38. -a, amelynek értelmében 18 hónapos sorkatonai szolgálatra kötelezettek. A négyéves és annál hosszabb képzési idejű felsőoktatási intézmények hallgatói- az Orvostudományi és az Állatorvostudományi egyetemek kivételével megosztva tölthetik le sorkatonai szolgálatukat. Az oktatásügy és a honvédelem érdekeinek figyelembevételével, az egyes egyetemekre és főiskolákra jelentkező pályázók dönthetnek, hogy a sorkatonai szolgálatukat két lehetőség közül hogyan kívánják letölteni: a) a katonai szolgálatot az egyetemre és főiskolára felvett hallgatók a tanulmányok befejezése után kezdik, és folyamatosan töltik le, 217
Adalékok az érettségi utáni b) katonai szolgálatot megosztva egy évet a tanulmányok megkezdése előtt, hat hónapot a tanulmányaik befejezése után töltenek le. A tanulmányok befejezésétől függetlenül, a 18 hónapos, illetve a félbeszakított szolgálat folytatását 28 éves koron belül kell megkezdeni. Azon hallgatók, akik bármilyen ok miatt tanulmányaikat 28 éves korukban nem fejezték be, katonai szolgálatra alkalmasak, de azt még nem teljesítették, a tanulmányokat 28 éves korban félbeszakítva- a végzett orvosokhoz hasonlóan egy év sorkatonai szolgálatra vonulnak be. Az orvos- és állatorvostudományi egyetemre 22 éves vagy annál idősebb korban felvett, ill. más felsőoktatási intézményből ezekre átvett, katonai szolgálatra alkalmas, de azt még nem teljesített fiatalok, a tanulmányok megkezdése előtt- egyetemi előfelvételisként- egy év sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A tanulmányaik sikeres befejezése esetén a honvédelmi minisztérium ezzel a sorkatonai szolgálatot letöltöttnek tekinti. A 3/1968 (V. 26) MM rendelet a pontozási rendszert a következőképpen változtatta meg: a pontszámot a nappali tagozatra jelentkezőknél a felvételi vizsga osztályzataiból, valamint a felvételi vizsgatárgyakból, a középiskola II.-III.-IV. osztályában elért átlageredményből alakították ki. (Ez azt jelentette, hogy a tanulmányi átlagok számítottak, az érettségi eredményét nem vették figyelembe a felvételi során). A összpontszám kiszámítása a 20 pontos rendszer szerint történt. A felvételi bizottság a jelentkezőket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével az illetékes miniszter által megállapított pontszámot elért jelentkezők közül vehette fel. A felvételi keretszámon belül továbbra is érvényes, hogy egyes felvételizők előnyt élveznek a többiekkel szemben a fent ismertetett szempontok alapján. 1974-ben, a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat bevezetése eredményeként,csökkent a kötelező vizsgatárgyak száma (a magyar és a matematika kötelező maradt, míg a többi tárgy szabadon választható). Megszüntették a történelem érettségit, de egy év után ismét kötelező tantárgy lett. Bevezették a kötelező érettségi írásbeli vizsgát matematikából, megszűnt az érettségi rendűség: kitűnő, jeles stb. minősítésének használata. Ezzel párhuzamosan háromfokozatú lett az érettségi értékelése: dicséretesen megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Egy év után ez a minősítés megszűnt, visszaállt az ötfokozatú értékelési skála használata. 1980-tól ismét szóbeli érettségi tárgy a történelem. Az 1982/83. tanévtől lépett életbe az új Gimnáziumi és Szakközépiskolai Vizsgaszabályzat. Az érettségi vizsga 1982-ben, a közös érettségi- felvételi vizsgák bevezetésével változott. Az írásbeli vizsga bizonyos tárgyakból egyszerre volt 218
Adalékok az érettségi utáni érettségi és felvételi a felsőoktatásba jelentkezők számára. A javítókulcs ennek megfelelően kettős mércét alkalmazott, más pontszám, illetve osztályzat volt a felsőoktatásba jelentkezők számára és más a középiskolában. A dolgozat másolatba visszakerült a középiskolába, ahol a szóbeli vizsgával együtt adta az érettségi érdemjegyét az adott tantárgyból. A közös érettségi felvételi írásbeli bevezetése fokozatosan történt, mert kezdetben a tanuló választhatott, hogy közös felvételit akar-e írni, vagy sem, majd kiterjedt több tárgyra is, és kötelező érvényűvé vált. Az érettségi rendszerben bevezetésre került a szabályzat értelmében: a kötelező érettségi vizsgatárgyak száma 5, közös érettségi- felvételi írásbeli rendszer, és ennek megfelelően új felvételi pontszámítás, a 120 pontos általános értékelési rendszer. Eszerint 60 pont szerezhető a középiskolai tárgyakból, és 60 pont a felvételi vizsgán. A felvételi vizsgán 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva, az elégtelen minősítést 0-nak véve, tantárgyakként külön- külön pontozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket., majd a négy vizsga pontszámait összeadják. Az így kapott eredményt nevezik a felvételi vizsga pontszámának, másképpen a szerzett pontnak. A felvételi vizsga pontszámaihoz hozzá kellett adni a középiskolai eredmények alapján számított, un. hozott pontokat. Mind a szerzett, mind a hozott pontok lehetséges legmagasabb értéke 60, az összpontszám maximális esetben 120 lehetett. Az összpontszám meghatározott esetekben úgy is képezhető, hogy a középiskolai eredményeket nem veszik figyelembe, hanem a felvételi vizsgán kapott pontokat kétszeresen számítják. A legmagasabb pontszám ebben az esetben is 120 lehetett A középiskolai eredmények alapján elérhető ún. hozott pontszámot a következők szerint kell kiszámítani: A gimnáziumokból jelentkezők esetében a III. és a IV. osztályban szerzett, a felsorolt tantárgyak év végi érdemjegyeinek összege adja a középiskolából hozott pontokat valamennyi felsőoktatási intézményben: 1. Magyar nyelv és irodalom (ez minden évben két-két jegyet jelent, ezért ezek átlagát kell számítani) 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv a tanuló választása szerint 5. Fizika, biológia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy a másik idegen nyelv Az 1990. évi XXIII. törvényben már nem szerepel a megállapított keretszám, és a felvételek speciális feltételeinek megállapítása sem. Ez azt is je- 219
Adalékok az érettségi utáni lenti, hogy azt a jelentkezőt, aki a megállapított követelményszintet (felvételi ponthatárt) elérte az adott intézményben, azt a megjelölt karra és szakra fel kellett venni. A fenti felvételi pontszámítást 2004-ig alkalmazták. 2005-től kezdve az egyetemi felvételi eljárás alapvetően megváltozott a középszintű és az emeltszintű érettségi vizsgák bevezetésével. A felvételre jelentkezők az érettségi vizsgákon elért pontszámokkal kérhetik felvételüket az egyes felsőoktatási intézményekbe. 2005-től a felsőoktatási alapképzésben a felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga vette át. A felvételi pontok a középiskolai eredményeken alapuló, maximum 60 hozott, a szakcsoportonként megjelölt érettségi vizsga/vizsgák százalékos eredményeiből átszámolt (max. 60 szerzett),valamint maximum 24 többletpontból állnak össze. 220
Tanulmányi értesítőkben Tanulmányi értesítőkben, bizonyítványokban használt érdemjegyek Az osztályzás rövid története Az iskolai osztályzás hagyományai egészen a XVII. századig nyúlnak vissza. A tanulók értékelése szavakkal történt. Szorgalmuk lehetett ernyedetlen, kellő vagy hanyatló, erkölcsi magaviseletük dicséretes vagy példás, törvényes, illetve nem törvényes, figyelmük pedig feszült, kellő vagy változó. Az iskolában rendet és szigorú fegyelmet követeltek. A büntetés fokozatai a következők voltak: a. komoly hangon való megszólítás, b. négyszemközt való megszólítás, c. négyszemközt való megszégyenítés, d. az iskolában való megszégyenítés, e. beírás az osztálykönyvbe, f. kiállítás a padban, g. igazgatói megrovás, h. testi fenyítés a segéd által, i. kizárás az iskolából A rendetlen tanulók kordában tartása érdekében volt testi a fenyítés és elzárás is. A társadalmi különbségek megnyilvánultak az iskolai rendszerben és osztályzatokban is, mivel jobbágyszármazású tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha kitűnő minősítést értek el. Polgári családból származó ifjak kitűnő vagy I. rendűség esetén folytathatták tanulmányaikat. Nemesi származású tanulóknál egy kikötés volt csupán, ha III. rendűek lettek osztályt kellett ismételniük. 221
Tanulmányi értesítőkben Az I. Ratio Educationis az első hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanuló minősítése, rangsorolása. A II. Ratio Educationis részletesen tárgyalja hogyan kell a tanulókat minősíteni, amelynek az alapját az emlékezőtehetség jelenti. Az osztályozást csak az 1840-es évektől használják. Tantárgyakként a tanulókat 4 fokozatú osztályzati skála alapján értékelték: elégséges, jó, jeles, kitűnő. Az összteljesítmény alapján pedig osztályokba sorolták a tanulókat, a kitűnök, az I. II. III. rendűek közé. A III. rendűek felsőbb osztályba nem léphettek, ismétlésre kötelezték őket. A tanulókat teljesítményük alapján, osztályon belül is rangsorolták, illetve iskolai teljesítményüket az is mutatta, hogy hányadik padsorban ültek. Aki a legelső padban ült, az volt a jeles, az emines tanuló, következő csoport neve első rend volt (prima classis). A náluk gyengébbek alkották a második rendet (secunda classis), a rossz tanulók pedig a harmadik rendbe (classis tertia) tartoztak. Az 1822-ben kiállított oskolai bizonyság szerint Danner Jakab 8 esztendős német ajkú, apja budai, 1822-ben a II. osztályt egész esztendőben szorgalmatosan járta és első fél esztendőben: a többi tárgyakban 76 tanuló társa közül, 15 jeles után, 38 első rendűek között a 19- ik helyet érdemelt. 222
Tanulmányi értesítőkben A második fél esztendőben, a többi tárgyakban 60 tanuló társa közül, 13 jeles után, 32 első rendű között kilencedik helyet nyert, a magyar nyelv: kezdő, erkölcsben első rendű Tudosítmány Fő-Gymnáziumról 1859/60 tanévről 223
Tanulmányi értesítőkben Érdemszerinti sorozat 1859/60 második félében Az osztályzások történetében alapvető változást hozott a magyar királyi Helytartótanács 1863. évi február hó 17-én kelt 10097 sz. rendelete. 224
Tanulmányi értesítőkben A rendelet meghatározta a tanjegyek fokozataira használt kifejezéseket és ezzel egységesítette azok alkalmazását: Az általános sorozat (Az általános tanulmányi előmenetel jelzése) 1. Kitűnő, ha t.i. a tanuló minden kötelező tantárgyban kitűnő, vagy ha a tárgyak nagyobb részében kitűnő, a többiekben jeles. 2. Jeles, ha a kötelező tárgyak nagyobb részében jeles, a többiekben kitűnő, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges. 3. Elsőrendű, ha a két kötelező tantárgyban jó, a többiekben jeles és kitűnő, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges. 225
Tanulmányi értesítőkben 4. Másodrendű, ha csak egy tanulmányban is elégtelen, végre. 5. Harmadrendű, ha csak egy tárgyban is rossz érdemjegyet nyert. Megjegyzendő, miszerint az erkölcsi viselet az általános sorozatra külön, egyéb hatással nem bír, mint hogy olyan tanuló, ki az erkölcsi viseletből kevésbé törvényszerű, vagy nem törvényszerű jelzést nyert, a kitűnők vagy jelesek közé nem soroztathatik. Az átlag osztályzat bonyolult művelettel volt kiszámítható. Figyelembe kellett venni az egyes tantárgyakból való előmenetelt és az általános sorozatban megfogalmazott feltételeket is. A számszerinti sorozat alapjául a IV. pont alatt fokozatos rendben egymás után következő tanjegyek minősége és száma szolgált. A tanulók között,aki legjobb vagy aránylag jobb érdemjegyek közül a legtöbbet mutat föl, az szám szerint az első, aki kevesebbet szerzett magának az a második, aki még kevesebbet, az a harmadik és így tovább. Azon esetben, ha két vagy több tanuló a kötelező egyes tanulmányokból nyert érdemjegyekre nézve egyenlőnek mutatkoznék, az intézet igazgató és az illető osztálybéli tanárok fogják egyiknek a másik fölötti elsőbbségét meghatározni, tekintettel a kérdéses tanulónak egyéb, jelesül erkölcsi viseletét, figyelmét, szorgalmát vagy a rendkívüli tanulmányokban tett előmenetelét jelző érdemjegyére és más méltányolandó tulajdonaira fogalmaz a rendelet. 226
Tanulmányi értesítőkben A fentebbi intézmény -ben, rendeletben megfogalmazott elvekre példa az alábbi táblázat: A tanuló B tanuló C tanuló D tanuló 1 Erkölcsi viselet nem törvényszerű törvényszerű példás dicséretes 2 Fegyelem szórakozott változó feszült kellő 3 Szorgalom csekély hanyatló ernyedetlen kellő 4 Hittan elégséges jó kitűnő jó 5 Latin elégtelen elégséges kitűnő elégséges 6 Görög rossz elégséges kitűnő elégséges 7 Magyar jó elégséges kitűnő elégséges 8 Német elégséges dto jeles elégséges 9 Tóth jeles 10 Ruthén jeles 11 Szerb jó 12 Román 13 Földrajz 14 Történelem elégtelen elégséges kitűnő elégséges 15 Mennyiségtan elégtelen elégséges kitűnő elégséges 16 Természetrajz elégtelen elégséges kitűnő jó 17 Természettan elégtelen elégséges jeles elégséges 18 Bölcselet rossz elégtelen kitűnő jó 19 Helyzetszám 34 30 1 16 20 Ált. sorozat III. r II. r kitűnő I r eminentia I. classis II. classis III. classis Erkölcsi viselet példás dicséretes törvényszerű; kevésbé nem törvényszerű törvényszerű Fegyelem feszült kellő változó szórakozott Szorgalom ernyedetlen kellő hanyatló csekély semmi Ált. előmenetel kitűnő jeles elsőrendű másodrendű tk:=tantárgyak A tárgyak nagyobb részében kit, a többi jeles Ha van elégtelen jegye Csak 1 tárgyban jó, a többiben jobb, vagy a köt. tk nagyobb részében jeles, a többiben kitűnő Csak 2 köt tárgyban jó, a többi jobb vagy mindben jó és 1 elégséges (de nincs rossz jegye) 227
Tanulmányi értesítőkben Az 1876/77-es tanévtől négyre csökkent a középiskolákban az érdemjegyek száma. A polgári iskolákban önálló rendelkezés első ízben 1876-ban szabályozta az osztályozás elvi követelményeit és gyakorlatát. A tantárgyaknál öt fokozat létezett: dicséretes, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Erkölcsi magaviselet értékelésénél három fokozatot használtak: dicséretes, jó, tűrhető. Szorgalomnál négy fokozat: ernyedetlen dicséretes, változó, hanyag. Az 1895-ban kibocsájtott Szabályzat egységesen öt fokozatot vezetett be a tanulmányi előmenetel, a magaviselet, a szorgalom, az írásbeli dolgozat alakjának osztályozásánál. A Hódmezővásárhelyi községi felsőbb népiskolák értesítője az 1881/82. tanévben az alábbi jegyekkel osztályozott: Előmenetel: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Magaviselet: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető Szorgalom: 1=ernyedetlen, 2=dicséretes, 3=változó, 4=hanyag I.r:= első rendű, II.r.=másodrendű 228
Tanulmányi értesítőkben A budapesti M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola Bizonyítványában az 1897/98-ik tanévben használt érdemjegyek fokozata: A magaviselet jelzésére: 1=jó, 2=kielégítő, 3=nem szabályszerű A szorgalom jelzésére: 1=nagy, 2=kitartó, 3=kielégítő, 4=hanyatló, 5= csekély, 6=semmi. Az előmenetel jelzése: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Az írásbeli dolgozatok külső alakjának értékelése 1880-as évektől szerepelt. 229
Tanulmányi értesítőkben A Homonnai Államilag Segélyezett Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola Értesítőjében, ami az 1898/99-es tanévről ad tájékoztatást, a tanulók osztályzatairól a következőket tudhatjuk meg: A tanulmányi előmenetelre használt érdemjegyek, kifejezések nem változtak. A magaviselet értékelése változott: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető, 4=szabálytalan, 5=rossz A szorgalom értékelése: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó, 4=hanyatló, 5=csekély 230
Tanulmányi értesítőkben Az írásbeli dolgozatok külső alakja: 1=csinos, 2=tiszta, 3=rendes, 4=tűrhető, 5=rendetlen Az egylapos bizonyítványoknál általában a hátoldalon voltak az osztályozással kapcsolatos tájékoztatók, az érdemjegyek fokozatai. Előmenetel: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4) Magaviselet: jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, rossz Szorgalom: dicséretes, kellő, változó, csekély, Írásbeli dolgozatok külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. 231
Tanulmányi értesítőkben Gimnáziumi Tanulmányi Értesítő 1922 232
Polgári iskolai tanulmányi értesítő 1936 Tanulmányi értesítőkben Polgári iskolai tanulmányi értesítő 1943 233
Tanulmányi értesítőkben Iparos tanonciskola Értesítője 1939/40-es évben: Magaviselet: példás, jó, megfelelő, kevésbé megfelelő Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag A többoldalas elemi népiskolai Értesítő Könyvecskék 1901 évtől 1948- ig voltak forgalomban. A tanulók munkáját a közel negyven év alatt a következőképpen értékelték: Erkölcsi magaviselet jelzésére szolgál: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető Magaviseletre használták még: 1=példás, 2=jó, 3=szabályszerű, 4=kevésbé szabályszerű, 5=rossz. Szorgalomra használt kifejezések: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó 4=hanyatló, lehetett a szorgalom dicséretes, változó, hanyag, de értékelték: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag bejegyzéssel is. Többször is előfordult, hogy a szorgalom értékelése a magaviseletre, a tantárgyakra adott osztályzattal történt: kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5). A tantárgyakra, előmenetelre adott jegyek: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen. 234
Tanulmányi értesítőkben Az írásbeli dolgozatokra az alábbi jegyeket adták: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tűrhető, 4=rendetlen. Az 1945/46 tanévtől az általános iskola 5. osztályába, a polgári iskola és a gimnázium első osztályába járó tanulók egységes osztályzását a VKM 82.893/1945. sz rendelete szabályozta. Az általános iskola első és 5. osztályában, függetlenül attól, hogy ezek az osztályok a népiskola, polgári iskola vagy a gimnázium keretében működtek, a tanulókat átmenetileg a polgári iskolai rendtartás 101. szerint négy érdemjeggyel kell osztályozni Gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítője 1946 235
Tanulmányi értesítőkben Tanulmányi Értesítő Református Általános Iskolai (népiskolai) tanuló részére 1947 Az osztályzások történetében feltétlenül utalni kell arra, hogy csak az 1948/49-es és az 1949/50-es tanévben alkalmazták a hétjegyű osztályzatot az alsófokú és a középfokú oktatásban. 236
Ipari gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítő 1949 Tanulmányi értesítőkben 237
Tanulmányi értesítőkben Általános iskolai (népiskolai) Tanulmányi Értesítő 1949-50 238
Tanulmányi értesítőkben Az1950/51-es tanévtől kezdve az osztályzásnál használt jegyek megváltoztak. A legjobb eredményt az 5-ös szám jelezte, a legrosszabbat az 1-es szám. A használt osztályzatok változásait az alábbiakban közreadott képekkel szemléltetjük. 1949-től a magaviselet helyett a magatartás szerepel és az írásbeli dolgozatok külső alakját nem osztályozzák. 239
Tanulmányi értesítőkben Az általános iskola V-VIII. osztályába járt diák tanulmányi értesítője 1954/55 és 1956/57 iskolai évben Tanulmányi értesítő általános iskolai tanuló részére 1953/54 1956/57-es tanévekben 240
Tanulmányi értesítőkben Az általános gimnázium I-IV. osztályos bizonyítványa 1955 Tanulmányi Értesítő Gimnáziumok számára 1961 241
Tanulmányi értesítőkben Általános iskolai bizonyítvány 1964 Gimnáziumi bizonyítvány 1984 242
Általános iskolai BIZONYITVÁNY 1999 Tanulmányi értesítőkben Gimnáziumi bizonyítvány 2000-2004 243
Tanulmányi értesítőkben A 15/1986.(VIII.20.) MM rendelet értelmében a tanulók teljesítményének értékelése az alábbi paragrafusok szerint történik: 30.. (1). A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanítási órákon és a gyakorlati oktatásban végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével tanév közben érdemjegyekkel félévkor és tanév végén pedig osztályzattal kell értékelni. (2). Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (3). A tanuló osztályzatai, évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, a szakmunkásképző iskolákban ezek mellett beszámoltató vizsga, továbbá javító vizsga alapján kell megállapítani. (4). Ha a tantárgyra vonatkozó tantervi előírás másként nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell. (5). Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. (6). A magatartás minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). (7). A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett. (8). A szorgalom minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 31.. (l). A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az l993. évi LXXIX. Törvény a tanulók értékeléséről a következőképpen rendelkezik: 70.. (1) A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. (2). Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (l). b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). 244
Tanulmányi értesítőkben c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3.) Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy minősítésére az általános iskola első - harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat. 71.. (l) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Kossuth címeres Tanulmányi Értesítő 1950 Tanulmányi Értesítő 1949-es címerrel Tanulmányi Értesítő 1949-es címerrel Tanulmányi Értesítő 1957-es címerrel 1964-ből 245
Tanulmányi értesítőkben Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 1977 Bizonyítvány a koronás Kiscímerrel 1995 Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 2004 Érettségi bizonyítvány 2005 246
Néhány házirend Néhány házirend Az oktatási intézmények működését az egyes időszakokban kiadott törvények, törvényerejű rendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek, utasítások, és az ezek alapján készült un. Iskolai RENDTARTÁS szabályozta. Az iskolákban az egységes közösségi szemlélet kialakításának egyik alapja a pedagógiailag átgondolt és a helyi adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó követelményrendszer, amelyet a HÁZIREND foglal magában. Megfigyelhető, hogy a Rendtartás és a Házirend szövegében mindig az adott időszakra jellemző politikai és erkölcsi értékrend tükröződik. Az 1781 és 1998 közötti időszakban készült Házirendekben közös az, hogy szabályozzák a tanulók kötelességeit és jogait a közösségi élet minden területén. Többek között: a) az iskolába érkezés idejét, óraközi szüneteket, igazolásokat, köszönést, külső megjelenést, tisztaság, hetesi feladatok, kötelező viselet stb. b) tilalmakat: dohányzás, szeszesital fogyasztás, drogok stb. c) Kitér az iskolán kívüli viselkedés szabályaira, normáira, szórakozó helyek látogatásra, közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb. d) Megfogalmazza a tanulók felelősségét az iskolával, a társadalmi tulajdonnal szemben. Kulturált magatartást várnak el az iskolai helyiségnek és felszerelésének használatával kapcsolatban. A HÁZIRENDEK elolvasásával nyomon követhető, hogy a tanulókat az idő előrehaladtával a kötelességek mellett egyre több jog is megillette, amit választott képviselőik útján gyakorolhattak. Látható az is, hogy a tanulók az iskolai élet szabályainak alakításakor egyre jobban tudták érvényesíteni akaratukat, az iskolai vezetés is egyre megengedőbb lett. 1781 Az apostoli Magyar Hazának nemzeti oskoláit gyakorló nevendék kisdedeknek szabott rend tartásai, vagy REGULÁI. 1870 A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok (Pestvárosi elemi népiskola). 1876 Fegyelmi szabályok (Budapest-józsefvárosi főreáliskolába járó tanulók számára) 1908 Iskolai rendszabályok (szentesi református elemi iskolában) 247
Néhány házirend 1928 Iskolai rend - és illemszabályok. Házirend 1938 Rendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára 1943 Iskolai Rendszabályok (Diósdi elemi iskola) 1943 Iskolai rendszabályok (Kolozsvári izr. Koedukációs Gimnázium) 1952 Házirend (Tiszafüred) 1955 Rendtartás a gimnáziumok számára 1966 Tanulói szabályzat és Házirend (Tóth Árpád Gimnázium Debrecen) 1973 Gimnáziumi Tanulói Házirend 1987 Házirend (Budapest Vörösmarty Mihály Gimnázium) 1998 Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje (Budapest) 248
Az első írásos iskolai rendtartás 1781-ből Néhány házirend 249
Néhány házirend 250
Néhány házirend 251
Néhány házirend 252
Néhány házirend 253
Néhány házirend 254
Néhány házirend 255
Néhány házirend 256
Néhány házirend A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok 1870. 1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni. 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles az iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedő és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövető tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak a néptanítói tanulók számára szinte ez időben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14. -a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik. Jelen kiadvány hitelesül Pesten 1870. évi december 1-én. 257
Néhány házirend A Budapest - Józsefvárosi (VIII.) községi Főreáliskolába járó tanulók Fegyelmi szabályok 1876/77. 1. A tanulók kötelesek a vallásukbeli isteni tiszteletekben és vallási gyakorlatokban részt venni. 2. Minden növendék köteles a szülők iránti háláját és szeretetét jó magaviselete és szorgalma által tanúsítani. 3. Tisztelje a tanári kart s annak minden egyes tagját, tisztelje pedig ne csak külsőleg, hanem főképp az által, hogy figyelmeztetésükhöz alkalmazkodik, tanácsaikat követi és rendeleteiknek engedelmeskedik. 4. Tisztelettel viseltessék az érdemekben kitűnő férfiak, s általában az öregebb korúak iránt, legyen udvarias mindenkivel. 5. Szeresse és becsülje tanulótársait, hogy azok viszont szeressék és becsüljék. 6. A tanintézetben minden illetlenség, minő a lárma, futkározás, fütyülés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés, folyosókon ácsorogni, lépcsökön ugrándozni, stb. szigorúan tiltatik. 7. A kiszabott időben mindenki saját osztály termében, a számára kijelölt helyen legyen, s ott feladatait ismételvén, illedelmes viselettel várja be az oktatás kezdetét. 8. Az iskolában tisztán öltözve jelenjen meg mindenki. 9. Megkívántatik, hogy minden tanuló a szükséges tanszerekkel és könyvekkel ellátva jöjjön az intézetbe. Iskolai kézi könyveken kívül minden más könyvet, vagy tárgyat, melyre ott szükség nincs, odahozni, elkobzás büntetése alatt tiltatik. 10. Előadások alatt a legnagyobb csend és figyelem követeltetik. 11. Szigorúan tilos a házi vagy iskolai feladványokat mástól leírni, vagyis átcsempészni. 12. Az előadásokra későn jönni, vagy azokat szükség nélkül kimenés, vagy akárminemű tett által háborgatni nem szabad. 13. A második, harmadik és következő előadási óra közt engedélyezett tízpercnyi szünet alatt a tanulók a tantermet elhagyják, hogy a szabad levegőt élvezhessék. A szabad időt kedvező időjárás alkalmával az udvaron töltik. 258
Néhány házirend 14. Hanyagságból a tanulóknak egyetlen tanórát sem szabad elmulasztani. 15. Ha az iskolamulasztás előre nem látott akadály miatt történt, a tanuló azt az iskolában való legelső megjelenésekor az osztálytanárnál csak a szülőktől, vagy azok helyetteseitől hozott hiteles irat, vagy ha az elmaradásnak oka betegség volt, orvosi bizonyítvány által tartozik igazolni. 16. Előrelátható akadályozás esetében a tanuló, ha mulasztás egy napnál továbbra nem fog terjedni, az osztálytanárnál, ezen túl pedig az igazgatónál tartozik előre engedélyt kieszközölni, de mindenkor szülőinek, vagy azok helyetteseinek szó- vagy írásbeli kérelme alapján. Amint valaki megbetegszik, ha előre látható, hogy baja egy napnál tovább tart, kérje meg szülőit vagy azok helyetteseit, hogy ezt azonnal jelentsék be. Ha a tanuló érdekében az osztálytanár a szülőkhöz fordul, azonnal válaszolni kötelesek. 17. Azon tanuló, ki igazolatlanul, habár szakadozottan, is annyi órát mulaszt, amennyi a heti órák összege, kilépetnek tekintetik. 18. Az utcákon céltalanul időzni, csoportosulni, fütyülni szigorúan tiltatik. 19. Az iskolai padon való faragás, rajzolás és írás, a tanintézet, vagy bármely épület falain, azok bemocskolása tilos. A kárt az illető megtéríteni köteles, s ha azt rosszakaratból szándékosan tette, fegyelmi büntetés terhe alá is vonatik. 20. Nem szabad más tulajdonát megsérteni, még kevésbé azt elsajátítani. 21. Ruhákat, könyveket, írószereket vagy más tárgyakat, melyeket a tanuló saját használatára kapott, elidegeníteni, cserébe adni nem szabad. Tilos továbbá a pénzkölcsönzés is. 22. A tanulók semminemű az intézeten kívül fennálló társulatnak vagy egyesületnek tagjai nem lehetnek, igazgatói engedély nélkül gyűléseket tartani, vagy gyű1éseket rendezni sem az intézetben, sem azon kívül nem szabad. 23. Botokat hordani, s a hatóság által megengedett helyeken kívül csúszkálni, csónakázni és fürdeni tilos. 24. Az intézet összes tanulóinak szigorúan tiltatik: szülői kíséret nélkül korcsmákba, kávéházakba járni. Pénzre játszani. Nyilvános táncmulatságokon részt venni. Dohányozni és szivarozni. 25. Panaszos ügyben tanár vagy az igazgató előtt legfeljebb három tanulónak szabad megjelenni, de tömegesen soha. 26. Testi fogyatkozás miatt csupán a tornázás és rajzolás alól menthető fel ideiglenesen a tanuló, de csak a törvényhatóság valamely kerületi orvosának bizonyítványa alapján. 27. Szállást fogadni vagy a fogadottat elhagyni a szülők vagy megbízottak engedélye nélkül nem szabad. E részben minden változás az osztályfőnöknél bejelentendő. 259
Néhány házirend 28. Korcsmai s kávéházi helyiségekben lakást vagy étkezést fogadni nem szabad. 29. A szülők évközben kétszer értesíttetnek a tanulók előmeneteléről, és pedig az első értesítő dec. 23-án, a második virágvasárnap előtti szombaton fog a tanulóknak kiosztatni. Mindegyik tanulónak kötelessége az értesítőt atyjának vagy helyettesének átadni, vele aláíratni, s mihelyt ismét iskolába jő, az osztályfőnök kezébe visszaszolgáltatni. 30. Azon tanuló, kik ezen szabályzat pontjai ellen vétenek, a Rendtartás értelmében fognak büntettetni. A fokozatos megintés és feddés eredménytelenségének esetében a tanári szék elé idézett, s itt megdorgált tanuló, ha még sem javulna meg, az intézetből kizáratik. Közbotrányt okozó, tanulótársai fegyelmiségére kártékony befolyású tanuló a vétség mérvéhez képest ezen intézetből, vagy a főváros iskoláiból vagy végre az ország összes tanintézetéből ki fog tiltatni. 260
Néhány házirend Iskolai rendszabályok a szentesi református elemi iskolákban 1908/1909. 1. Az iskolákban reggel fél 8, templomba járáskor fél 7, délután fél 2 óra előtt megjelenni nem szabad. 2. Minden tanuló a kiszabott időben tankönyvivel és tanszereivel tisztán és csinosan megjelenni köteles. 3. Reggel és délután a tanítás megkezdése előtt az udvaron játszani, az iskola épületét engedély nélkül elhagyni nem szabad. 4. A tanóra megkezdésig köteles a tanuló az iskolában helyén maradni, magát csendesen viselni s a leckéjét tanulgatni. A soros felvigyázónak engedelmeskedni tartozik. 5. Az iskolai tárgyakat, bútorokat, taneszközöket rongálni nem szabad. A tett károkért a szülők felelősek és azt megtéríteni tartoznak. 6. Aki az iskolában a más tanszereihez, ruháihoz, élelmiszereihez nyúl, illetőleg ellopja, szigorú büntetésben részesül. 7. A folyosón (grádicson) szaladgálni, ugrálni, dulakodni nem szabad. 8. Fennmaradni csak a tanyaiaknak és a szomszédbelieknek lehet. Kellemetlen időben a tanító engedélyével a város távolabbi részében lakók is fennmaradhatnak. 9. A fennmaradottaknak az iskola udvarát elhagyni, az iskolában rendetlenkedni, lármázni, szaladgálni, verekedni, porolni nem szabad. 10. Mulasztani - betegség esetét kivéve - csak a tanító engedélyével lehet. 11. Az iskolából hazamenet kötelesek a tanulók párosával, csendben menni, a velük szemben jövőket illedelmesen köszönteni, útjukból kitérni, s a felvigyázók figyelmeztetésének engedelmeskedni. 12. Iskolás gyermekeknek az utcán játszani, kiabálni, hajigálni, fütyülni, birkózni, veszekedni, karókat ugrálni, gombozni, kutyával ingerkedni nem szabad. 13. Nyerészkedni, csereberélni, veszéllyel járó játékot játszani nem szabad. 14. A káromkodás, szivarozás szigorúan büntettetik. 15. Templomban a tanulók tartoznak magukat csendesen viselni, énekelni, imát és egyházi beszédet figyelmesen hallgatni. 261
Néhány házirend 16. A központi fiúiskola 5. 6. osztályú növendékei közül csak azoknak engedtetik temetésre járni, és csak azok részesülnek temetési díjban, kik a templomba szorgalmasan eljárnak és ott kifogástalanul viselkednek. 17. Kik a templomból indokolatlanul elmaradnak, vagy ott, vagy a temetőben rendetlenkednek, nem énekelnek, a temetésekről eltiltatnak. 18. A temetni járó gyermekeknek a megállapított díjon felül kérni, vagy elfogadni nem szabad. 19. Általában mindenütt, iskolában, úton, odahaza minden tanuló jó magaviseletet tanúsítson. Az egyház lelkészei, tanítói, vénei, és minden elöljárói iránt kellő tisztelettel viseltessen. Nekik illedelmesen köszönjön. 20. Ki ezen szabályok ellen vét, sem vizsgai jutalomban, sem ruhasegélyben nem részesül, ellenben e szabályok betartói nemcsak tanítóik, elöljáróik, szüleik szeretetét nyerik meg, hanem a jutalmak kiosztásánál is kellő figyelemben részesülnek. 262
Néhány házirend Izraelita népiskola házirendje 1919 263
Néhány házirend 264
Néhány házirend 265