Budapest, november

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYÜLÉs HIVÁTAL A Érkezett : 2014 NOV 1 7a T/2082. számú törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról Előadó : Lázár János Miniszterelnökséget vezet ő miniszter Budapest, 2014. november

1 2014. évi... törvény a kulturális örökség védelmér ől szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefügg ő törvények módosításáró l 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér ől szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér ől szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban : Ltv.) 8. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felel ős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében) b) szabályozza ba) a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gy űjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességb ől történő átvételét, az iratok cseréjét é s letéti megőrzését, bb) a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használat i rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó el őírásokat, a levéltári anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit, bc) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés, valamint az ezzel összefügg ő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat külföldre történő továbbítását, bd) a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét, meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában, ellenőrzésében, és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári feladatokat, valamint be) a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefügg ő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat ; 2. Az Ltv. 35/A. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Felhatalmazást kap a kultúráért felel ős miniszter, hogy az elektronikus formában tárolt irato k levéltári átvételének eljárásrendjét és műszaki követelményeit az e-közigazgatásért felel ős miniszterrel és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felel ős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. 3. Az Ltv. 36. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 36. Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét é s letéti megőrzését,

2 b) a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltár i feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit, c) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés, valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásola t külföldre történő továbbítását, d) a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét, meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában, ellenőrzésében, és az iratselejtezés ellen őrzésében való részvétel kapcsán jelentkez ő közlevéltári feladatokat, valamint e) a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefügg ő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat." 4. Az Ltv. a) 2. b) pontjában, 13. e) pontjában, valamint 32. (3) bekezdésében a tartós állami tulajdon ú társasági részesedéssel működ ő gazdasági társaságok szövegrész helyébe a nemzeti vagyonró l szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok szöveg, b) 19. (1) bekezdésében a Hadtörténeti Levéltár szövegrész helyébe a Hadtörténelm i Levéltár szöve g lép. 5. Hatályát veszti az Ltv. a) 15. (5) bekezdés a), c) és d) pontja, b) 35/A. (2) bekezdésében az és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásáva l kapcsolatban szövegrész. 2. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közm űvelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 6. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel ődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban : Kultv.) 38. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszte r engedélye szükséges. 7. A Kultv. 38/A. (4)(5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, és a a következő (6) (7) bekezdéssel egészül ki : (4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthet ő ki. A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, tovább á külföldre történő kölcsönzése esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kölcsönzöt t kulturális javak értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni.

3 (5) A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzés e esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól, kivéve a (6) bekezdésben meghatározott kölcsönzés esetét. (6)A muzeális intézmény nyilvántartásában szerepl ő kulturális javak nem muzeális intézmén y számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2) (4) bekezdésben rögzített feltételek meglétét. (7) Nem köteles pénzügyi biztosíték kikötésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ha a nyilvántartásában szerepl ő kulturális javakat a Magyar Honvédség szervezete részére adja kölcsön." A Kultv. 45/A. (2) bekezdés b) pont bb) be) alpontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 8. [A megyei hatókörű városi múzeum a 37/A. '-ban és a 42. (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően állami feladatai keretében : területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően :] bb) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, be) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális öröksé g védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti, bd) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során el őkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen me g nem őrizhet ő töredékei és tartozékai elhelyezésében, be) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területe k ellenőrzésében, 9. A Kultv. 46. -a a következ ő (5)(6) bekezdéssel egészül ki : (5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat vagy az általuk alapított gazdasági társasá g fenntartásában m űködik. (6) A régészeti gyűjtőkörrel rendelkez ő területi múzeum a gy űjtőterületére kiterjedően a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket, b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről, c) a régészeti feltárás esetén kívül el őkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti, d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen me g nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében, e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területe k ellenőrzésében.

A Kultv. Múzeumi letét alcíme a következ ő 49/A. -sal egészül ki : 4 10. 49/A. (1) A muzeális intézmény az alapleltárában szerepl ő kulturális javakat csak akkor adhatja letétbe, ha az a kulturális javak biztonságos őrzése érdekében szükséges. (2) A letétbe adásra a 49. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a letéteményes ne m muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor, ahhoz a miniszter engedélye szükséges. 11. A Kultv. 59. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : (2a) Kormányrendelet a kötelespéldányok számát a (2) bekezdésben meghatározottnál kisebb számban is megállapíthatja, valamint meghatározhatja a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítése alóli mentességek eseteit. 12. A Kultv. 98. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel megállapított 54. (1) bekezdés b) pontjában előírt felsőfokú szakirányú végzettség követelményé t 2017. január 1-jétől kell alkalmazni. 13. A Kultv. 100. (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza ) k) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét, a kötelespéldány - szolgáltatással összefügg ő jelentés szabályait, az e törvényben el őírt kötelespéldány-szám szolgáltatása alóli kivételeket, a kötelespéldány-szolgáltatás módját és határidejét, a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét, a kötelespéldányok szétosztásának módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a kötelespéldány-szolgáltatá s jogszabálynak nem megfelel ő teljesítése esetén követendő eljárást, 14. A Kultv. 100. (3) bekezdés j) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) f) a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektroniku s nyilvántartásának szabályait, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételeit és eljárásrendjét,

5 15. A Kultv. 100. (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerz ődés tartalmi elemeire és megszűnésére, a letétbe helyezett kulturális javak kezelésére, valamint a letéti díj és a letéttel összefügg ő költségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat," 16. A Kultv. 100. (3) bekezdése a következ ő z) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) z) a közművelődési feladatellátás szakfelügyelete szervezésének rendjét, a szakfelügyelet éve s munkaprogramjával kapcsolatos el őírásokat, a szakfelügyelet típusait, a szakfelügyelet által ellátott feladatokat, a szakfelügyel őt és a szakfelügyelet során vizsgált közművelődési feladatellátót illet ő jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, a szakfelügyel ői és vezető szakfelügyelői megbízás feltételeit, a szakfelügyelők összeférhetetlenségének szabályait. 17. A Kultv. a) 5. (1) bekezdés b) pontjában, a 60. (1) bekezdés b) pontjában és a 61. (4) bekezdés a) pontjában a sajtótermékek szövegrész helyébe a kiadványok szöveg, b) 45/A. (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a kormányrendeletben szövegrész helyébe a jogszabályban szöveg, c) 49. (1) bekezdésében a határozott idej ű szövegrész helyébe a legfeljebb 5 évre szól ó határozott idej ű szöveg, d) 49. (5) bekezdésében a kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja szövegrész helyébe a kutathatja és kiállíthatja szöveg, e) 61. (4) bekezdés c) pontjában a sajtóterméknek szövegrész helyébe a kiadványnak szöveg, fi 100. (3) bekezdés 1) pontjában az a könyvtárakra és a közművel ődési intézményekre szövegrész helyébe a továbbá a könyvtárakra szöve g lép. 18. Hatályát veszti a Kultv. a) 45/A. (2) bekezdés b) pontjában a területileg illetékes múzeumként szövegrész, b) 100. (3) bekezdés e) pontja, c) 100. (3) bekezdés m) pontjában az és normatíváit, a továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét" szövegrész.

6 3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 19. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel.) 16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelmér ől szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vag y hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés tényét. 4. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása 20. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. -a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvén y rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető. A Kötv. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 21. 6. (1) A kulturális örökség védelméért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség védelmének keretében a) ellátja a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá b) irányítja a kulturális örökség védelmével összefügg ő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban : hatóság). (2) A miniszter (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában kormányrendeletben kijelöl t központi hivatalként működ ő központi költségvetési szerv (a továbbiakban : Hivatal) működik közre. (3) Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik. (4) A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a Hivatal jogszabályban meghatározotta k szerint szakért ői szolgáltatásokkal segíti el ő. 22. (1) A Kötv. 7. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 7. E törvény alkalmazásában :

7 1. Beruházó : beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység engedélyezését kérelmez ő vagy azt végz ő természetes vagy jogi személy, illetve jog i személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság, vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lel őhely bolygatás a szükségessé vált. 2. Elfedés: a feltárásra nem kerül ő régészeti lel őhely, lel őhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történ ő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges kés őbbi, teljes felület ű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák. 3. Előzetes régészeti dokumentáció : valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lel őhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebb ől következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, id ő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lel őhely állapotában maradandó változással nem járó m űszeres lel őhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás é s próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. 4. Fenntartható használat : a védett kulturális örökség olyan módon történ ő használata ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is, amely nem haladja meg a szakmailag indokol t mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jöv ő nemzedékek számára. 5. Gazdálkodó szervezet : a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. 6. Gyűjtemény : gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéb ől adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét. 7. Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katona i objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjárm ű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei. 8. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelked ő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgy űlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít. 9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végz ő szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy vagy a vallás i tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gy űjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum). 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejl ődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelked ő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai az ingatlanok kivételével, valamint a művészeti alkotások. 11.Kulturális örökség elemei : a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekke l kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak. 12. Kulturális örökség elemeinek kutatása : a kulturális örökség elemeire vonatkozó, anna k pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes, vag y roncsolásos beavatkozással járó eljárás. 13. Megelőző feltárás : írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felület ű feltárás), amely a földmunkáva l járó fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lel őhelyek feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást. 14. Mentő feltárás : régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnal i beavatkozás. 15.Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

8 16. Műemlékfenntartás : a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értéke i meg őrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érint ő szakszer ű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képz ő- és iparművészeti beavatkozás. 17. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temet ő, temetkezési hely, vagy sírjel, terüle t (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelked ő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezés i tárgyaival együtt. 18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képzőés iparművészeti beavatkozás. 19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld és víz alatti építmények é s tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkeres ő műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gy űjtés, geodéziai felmérés, és minden egyé b műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésér e irányul. 20. Nagyberuházás : az alábbi, földmunkával járó beruházás : a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költség ű beruházás, b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őségű üggyé nyilvánított beruházás, c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szól ó törvény szerint kisajátítást végeztek. 21. Nemzeti emlékhely : a nemzet történelmében meghatározó jelent őséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén él ő nemzetiségek összetartozását erősít ő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít. 22. Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általáno s védelem alatt álló műemléki érték. 23. Nyilvántartott régészeti lelőhely : a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általáno s védelem alatt álló régészeti lel őhely. 24. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi eleme k megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági felügyeleti eszközökkel, tovább á hatósági eszközökön kívüli, els ősorban tanácsadással és feladatellátással történő el ősegítése. 25. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan az értéknövekedéssel csökkentett költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként ne m merültek volna fel. 26. Próbafeltárás : a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása, vagy a lel őhelyek védelmi fokozatának megállapítása é s osztályozása céljából végzett régészeti feltárás. 27. Régészeti bontómunka : a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történ ő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával jár ó fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül. 28. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.

9 29. Régészeti érdekű terület : valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lel őhely előkerülése várható vagy feltételezhető. 30. Régészeti feltárás : tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megel őző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lel őhely-felderítés, beleértve a fémkeres ő m űszer használatát), melynek célja a régészeti öröksé g elemeinek felkutatása. 31. Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lel őhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kéz i földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzet t földmunkát. 32. Régészeti korú tárgy : bizonyítottan gy űjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy. 33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt jellegénél fogva ing ó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak. 34. Régészeti leletek elsődleges feldolgozása : a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhe z szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek id őtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történ ő végleges befogadás feltétele. 35. Régészeti lelőhely : földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség eleme i történeti összefüggéseikben találhatók. 36. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. 37. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 el őtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamin t hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejl ődését, továbbá amellyel kapcsolato s információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek. 38. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lel őhely környezete, amely biztosítj a annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. 39. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét. 40. Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lel őhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történ ő feltárása. 41. Terepbejárás : minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgy űjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészet i lel őhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár- e a leletek összegyűjtésével vagy sem. 42. Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján el őre tervezett régészeti feltárás. 43. Történelmi emlékhely. a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelent őséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhelly é nyilvánít. 44. Történeti városmag : a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és több rétegben meg őrz ő, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefügg ő terület.

1 0 45. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvén y alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelked ő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely. 46. Védett örökségi elem : az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem." 23. A Kötv. 8. -a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható. 24. A Kötv. 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 11. A nyilvántartott régészeti lel őhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 25. A Kötv. 12. -a és az azt megel őző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek : A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítás a 12. Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelent őségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. 26. A Kötv. 14. -a és 15. -a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 14. (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, mely évente legalább egysze r javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lel őhelyek védetté nyilvánítására. (2) A védelem alá vonni tervezett lel őhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módo n értesíteni kell. 15. (1) A nyilvántartott régészeti lel őhelyeket a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felel ős miniszter egyetértésével a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. (2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza : a) a védetté nyilvánítás tényét, b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését, c) a védettség fokozatát, d) a védetté nyilvánítás indokát, e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát, j) az állam el ővásárlási jogáról szóló tájékoztatást. 27. A Kötv. 16. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép :

1 1 16. A védetté nyilvánított régészeti lel őhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente jogszabályban meghatározottak szerint ellen őrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban is elrendelheti. 28. A Kötv. 17. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 17. (1) A nyilvántartott régészeti lel őhely jelent ős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lel őhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területe t örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lel őhelyekre a védetté nyilvánított lel őhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lel őhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. (2) Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg. (3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével, vagy a nyilvántartott régészeti lel őhely védetté nyilvánításával veszt i hatályát. (4) A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lel őhely általános védettségét nem érinti. 29. (1) A Kötv. 18. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják. (2) A Kötv. 18. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Ha a lel őhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészet i lelőhely általános védettségét nem érinti. 30. A Kötv. 19. -a és 20. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek : 19. (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyo n kitermelését is (a továbbiakban együtt : fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészet i lel őhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükb ől csak régészeti feltárás keretében mozdítható k el. (3) A régészeti feltárások költségeit a ment ő feltárás, valamint a 23/F. (6) bekezdésében foglalt eset kivételével a 10. (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekébe n az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. (4) A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhet ő. A hatósági ár képzésének szabályait, módját és mértékét jogszabály határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felü l kell vizsgálni. 20. (1) Régészeti feltárás jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok

1 2 alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja. (2) Feltárási engedély nélkül végezhet ő tevékenysé g a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, b) a régészeti megfigyelés, c) a terepbejárás, d) az el őzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, tovább á e) a mentő feltárás. (3) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kel l jelenteni. (4) Régészeti feltárás elvégzésére jogosul t a) a Magyar Nemzeti Múzeum, b) a Budapesti Történeti Múzeum, c) a megyei hatókörű városi múzeum, d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, fi a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint g) a Hivatal. (5) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkoz ó engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben örökségvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik." 31. A Kötv. 20/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 20/A. (1) Fémkereső műszer használata a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével hatósági engedély alapján végezhet ő tevékenység. (2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni. (3) A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkeres ő műszer használatát. (4) Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lel őhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek min ősül. (5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül el ő, a 24. (1) (2) bekezdése szerint kell eljárni. 32. A Kötv. 21. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 21. (1) A próbafeltárás célj a a) a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása az el őzetes régészet i dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás kivételével, b) a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lel őhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása, c) tervásatás esetén a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,

13 d) megel őző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megel őző feltárás módjának és mértékének meghatározása, e) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti érintettség meghatározása. (2) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni." 33. A Kötv. 22. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 22. (1) A nyilvántartott régészeti lel őhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintet t részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. (2) A földmunkával járó beruházások el őkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházá s esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézmény t bízhat meg. (3) A nyilvántartási adatok és ha rendelkezésre áll az el őzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokoza t figyelembevételével a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint a megelőző feltárás keretében a) régészeti megfigyelést ír el ő, ha aa) a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészet i lel őhelyet és a régészeti örökség elemeit, ab) a régészeti örökség elemeinek el őfordulása szórványos, ac) a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeine k jelentkezési szintjét, ad) a nyilvántartott régészeti lel őhely beruházással érintett területét korábban földmunkáva l bolygatták, vagy ae) a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhet ő el, b) próbafeltárást ír elő jogszabályban meghatározott kivételekkel, ha ba) el őzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhe z jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást, bb) földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, bc) a nyilvántartott régészeti lel őhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsor a nem ismert, c) teljes felület ű feltárást ír el ő, ha ca) a beruházással érintett lel őhely vagy lel őhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, cb) a beruházás történeti városmag területén valósul meg, d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. (4) A hatóság a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lel őhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. (5) Megelőző feltárást végezhe t a) a régészeti gy űjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkez ő területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházássa l érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gy űjtőterületét ; b) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, ha ba) nincs területi múzeum a beruházással érintett területen, bb) a területi múzeum kapacitása nem teszi lehet ővé az önálló feladatellátást, bc) a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gy űjtőterületét.

1 4 (6) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kapacitás rendelkezésre állásáról a terület i múzeum a beruházó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles. (7) Az (5) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja esetében a megel őző feltárás elvégzésébe a területi múzeumot kapacitása erejéig kötelez ően be kell vonni. (8) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásr a jogosult intézmény és kizárólag alvállalkozóként jogszabályban meghatározott eljárás szerint akkreditált, feltárásra nem jogosult szervezet (a továbbiakban : akkreditált szervezet) vonható be. (9) A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén tú l beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is a jogszabályban meghatározott tartalm ú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni. (10) A megel őző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbel i szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (11) A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történ ő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni." A Kötv. a következő 23. -sal egészül ki : 34. 23. (1) Megel őző feltárás esetén a teljes felület ű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkáva l érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni. (2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó kötele s gondoskodni. (3) Ha a megel őző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. (4) Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető. 35. A Kötv. 23/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 23/A. A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítás a érdekében a nyilvántartott régészeti lel őhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. (10) (11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerz ődés köthet ő. 36. A Kötv. 23/B. -a és az azt megel őző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek : Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírások 23/B. (1) Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra beleértve az el őzetes régészeti dokumentáció készítését a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/F. - ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás vonatkozásában évente akkreditáció s eljárást kell lefolytatni jogszabályban meghatározottak szerint.

1 5 (3) Az elnyert akkreditációt legalább kétévente felül kell vizsgálni jogszabályba n meghatározottak szerint. (4) Az akkreditációt vissza kell vonn i a) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy b) a 27/A. (3) bekezdésében foglaltak esetén." 37. A Kötv. a 23/C. -t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/C. -a helyébe következő rendelkezés lép : Előzetes régészeti dokumentáció 23/C. (1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelm i hatástanulmány, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel a z el őzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzend ő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. (3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerz ődés alapján a Hivatal készíti el. (4) Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a Hivatal megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szerepl ő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a Hivatal rendelkezésére bocsátani. (5) Az el őzetes régészeti dokumentáció készítése során a jogszabályban meghatározot t kivételekkel próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. (6) A Hivatal az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézményt, és kizárólag alvállalkozóként akkreditált szervezetet vonhat be. 38. A Kötv. a 23/D. -t megel őzően a következő alcímmel egészül ki és 23/D. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : Feltárási projektter v 23/D. (1) Az el őzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. (2) A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemz őit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének id őpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátás t végző, feltárásra jogosult intézményt. A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházá s régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait. (3) A feltárási projektterv elkészítésébe a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerin t örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet bevonhat. (4) A feltárási projekttervet a Hivatal a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeke n alapul.

1 6 (5) A beruházó által elfogadott projekttervet a Hivatal megküldi a projekttervben szerepl ő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek." 39. A Kötv. a 23/E. -t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/E. -a helyébe a következő rendelkezés lép : Nagyberuházáshoz kapcsolódó megel őzőfeltárás és elfedés 23/E. (1) A nagyberuházást megel őző feltárás elvégzésére csak a terület rendelkezésre állása esetén köthető szerződés. (2) A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény ( a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a Hivatal végezheti jogszabályban meghatározotta k szerint. (3) A megel őző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a Hivatal a területi múzeumo t annak kapacitása erejéig bevonhatja. (4) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizáróla g akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a Hivatal alvállalkozójaként vehet részt. (5) Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellet t végezhetőek. (6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezn i a feltárás vezetőjének irányításával. (7) A régészeti megfigyelés során el őkerülő régészeti lel őhelyek feltárási módjáról és feltételeir ől jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt. (8) Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés m űszakilag megvalósítható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhet ő. A nyilvántartott régészeti lel őhely elfedése a lel őhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. (9) Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés m űszakilag nem valósítható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni. A Kötv. a 23/E. -t követően a következő alcímmel és 23/F. -sal egészül ki : 40. Nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára 23/F. (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás id őtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészet i munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzít ő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, mely a próbafeltárás id őtartamába nem számít bele. A beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. (2) A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követ ő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban állapodik meg. (3) Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésr e alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyz őkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas nap. A beruházó és

1 7 az akkreditált intézmény ennél hosszabb id őtartamban is megállapodhat. A teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele. (4) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárással összefügg ő rendelkezések alkalmazásában tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. -ában meghatározott tételek tervezett összege. (5) A beruházó legkés őbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülés i költségér ől nyilatkozatot tenni. (6) A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció beleértve a próbafeltárást, a telje s felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti el őkészítésének költsége. (7) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei nemzetgazdasági szempontbó l indokolt esetben a központi költségvetésb ől fedezhetőek. (8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházá s teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát. (9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülés i költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl beleértve a feltárá s munkafeltételei biztosítását is a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és a z elsődleges leletfeldolgozás költségeit. (10) A beruházó a megel őző feltárás elvégzésére az akkreditált intézménnyel írásbeli szerz ődést köt. Az akkreditált intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározot t módon elszámolni. (11) A feltárásra jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti el őkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodá s alapján használható fel." 41. (1) A Kötv. 24. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 24. (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha a helyszíni megőrzésre nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. Ment ő feltárás elvégzésére a 22. (5) bekezdése szerinti intézmény jogosult. (2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül el ő, a felfedező, a tevékenység felel ős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a jegyz ő útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanu l tájékoztatja a ment ő feltárás elvégzésére a 22. (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről a felel ős őrzés szabályai szerint a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. (3) A feltárásra jogosult intézmény köteles a ment ő feltárást haladéktalanul megkezdeni, é s folyamatosan az elvárható ütemben végezni, az el őkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. (4) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a Hivata l javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. (5) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követ ő 30 napon belül a lel őhely ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A lelőhelyet a Hivatal nyolc napon belül nyilvántartásba veszi.