2009 július 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Budapest értékelve (Pest-Buda) Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 "Idő és hely kell az igazságok kifejtésére. Az időn nem diadalmaskodhatunk, s csendben kell bevárni mit hoz, a helyére lépni ellenben hatalmunkban áll. S ezen hely a magyarnak nem lehet egyéb, mint a természettől kijelölt Buda és Pest, mert ez a haza szíve - s legyen az rendben, dobogjon teljes erővel majd kilövelli a haza minden ereibe az élesztő vért..." /Széchenyi István/ 1899. május 3-án alakult meg az FTC, amely az egész magyar sport tekintetében döntő fontosságú eseménynek bizonyult. Elnöknek dr. Springer Ferencet választották. "1897-ben, fővárosunk e kerületének már 50. 000 lakosa volt, és nagy ütemben fejlődött iparilag is ez a városrész. Elsősorban 1. oldal (összes: 6)
az élelmiszeripar volt az az iparág, amely letelepítette és helyhez kötötte a szükséges munkaerőt. Az üzemek dolgozóin kívül természetesen a középosztályhoz tartozó kispolgárság, kézművesek, iparosok is lakták e kerületet." Az FTC legelső pályája a Soroksári úton volt. "A pálya egyik oldalának kerítését Antony Tamás ácsmester készítette, a másik oldalt vasúti töltés övezte. Az egyik kapu mögött egy két emeletes bérház tűzfala, a másik mögött pedig egy iskolaépület állt." "A "tribün" helye adott volt a vasúti töltés oldalában. Antony Tamásék levertek néhány cölöpöt, arra vastag deszkákat szegeltek, és megvolt az ülőhely." "Előfordult, hogy Malaky lövése olyan erővel vágódott a bérház falának, hogy beleremegett az egész épület. Ki is jött gyakran öklét rázva egy testes asszonyság és mérgesen kiáltozta, hogy leesett a kép a falról, a szekrény tetején pedig felborultak a befőttes üvegek." "Amikor pedig már besötétedett, az idősebb és módosabb tagok vendégül látták a játékosokat. Szafaládé, zöldpaprika, kenyér volt a megérdemelt vacsora, majd csapra vertek egy hordó sört, és vidám énekszótól zengett a "lelátó". Itt énekelte hentes, mészáros, ácsmester, patikus, nyomdász, kereskedősegéd, sőt a norvég főkonzul is az FTC-játékosokkal együtt az első Fradi-indulót." 2. oldal (összes: 6)
A foci fontos része lett a mindennapi életnek, a labdarúgásról szinte mindenkinek volt véleménye, összehozott szurkolókat és játékosokat, különböző társadalmi helyzetű embereket. Voltak ugyan ellenségei a labdarúgásnak, de ők kénytelenek voltak háttérbe húzódni, látva annak tömeges elterjedését, "... s csupán a pedagógusok és a régi divatú tornászemberek között akadtak olyanok, akik még mindig nem tudták vagy nem akarták elismerni a labdarúgás előnyeit a zárttéri tornával szemben. Nagyon természetes, hogy a régi testnevelési elvek mellett csökönyösen kitartó konzervatívok messze voltak még attól, hogy a futball szociális és nemzeti jelentőségét meglássák. Ő előttük még nem bontakozott ki a jövő képe, a vasárnapi futballélet elevensége, a heti munkában kifáradt emberek ezreinek egészséges szórakozása, a főváros minden részén és a vidéki metropolisokban gomba módra szaporodó játéktérségeken." A magyar csapatok több nemzetközi mérkőzést is játszottak, azzal a céllal, hogy ellessék a labdarúgás fortélyait. A hazai futball elsősorban a bécsit tekintette mintának, s mihelyt megalakult az osztrák futball-szövetség és kiírták a bajnokságot, nálunk is felvetődött ennek fontossága. "Az egyesületek közötti súrlódások, hevesebb összecsapások a mérkőzéseken, majd az alapító BTC első veresége és az ekkor történt levonulás, a balesetek és a játékosok rendezetlen szereplése - ma itt, holnap ott - hamarosan előtérbe helyezték egy irányító, ellenőrző s - ha kell - fegyelmező központi szerv: a szövetség megalakításának szükségességét. De kívánatossá tették ezt a labdarúgással szemben megnyilvánuló gyakori támadások is, amelyek a betiltását kívánták. A főváros közgyűlésén Polonyi Géza és Berzeviczy Albert verte vissza a betiltást követelő támadást." 1900 húsvétján rekord számú nézősereg 8000 fő látogatott ki a Millenárisra, a Slavia-BTC mérkőzésre. 3. oldal (összes: 6)
A cseh csapat nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetett és híres volt látványos játékáról. A BTC remekül játszott, bár három gólt is kapott, de mikor Ray Ferencnek sikerült megszereznie a becsületgólt, a közönség lelkesedése nem ismert határt. Percekig tartó tapsvihar tört ki, és többen a levegőbe dobálták kalapjukat. Ilyen mértékű tetszésnyilvánítás soha ezelőtt nem volt magyar pályán. A szurkolók lelkesedése biztosíték volt arra, hogy a labdarúgás most már véglegesen meghonosodott Budapesten. "A football-játék érdekessége meghódította nálunk először a fiatalságot, mert romlatlan kedélyének jobban tetszett az az egyszerű játék, a rendeletekben előírt unalmas játékoknál. A football meghódította az embersportok iránt eddig ellenszenvvel viseltető magyar közönséget is, mely átérzi a játék becsét, mert a játék a játékosnak erőt ad, akaratot ver beléje az iránt, hogy erejét és akaratát társai és a maga érdekében értékesítse." 1900. március 22-én a MAC-Berlin mérkőzésen szomorú dolgok történtek. A játék hevében egy magyar játékos a lábát, egy berlini pedig a kezét törte, véletlen baleset miatt. Egy másik mérkőzésen egy iskolás gyereket hasba rúgtak, és a fiú belehalt sérüléseibe. A fővárosi közgyűlésen többen a labdarúgás betiltását szorgalmazták, de Wlassics Gyula kultuszminiszter nem volt hajlandó a futball betiltására. 4. oldal (összes: 6)
Gróf Széchenyi Imre a főrendiházban tartott beszédében, és újságcikkben vette védelembe a sportágat: "Úgy kell a gyermekeinket kinevelnünk, mint ahogy a labdarúgók kivonulnak: arra a tudatra, hogy az élet nem egyéb, mint egy ilyen komoly játszótér, ahol a készületlent, az ügyetlent, a vigyázatlant, a félénket láb - és orrtörés várja. Életkedvre, vállalkozókedvre, mérkőzőkedvre kell a fiatalságot nevelni. Azt az ösztönt fejlesszük ki benne, hogy ügyességével, találékonyságával, jókedvével, éberségével megvédje amije van, megszerezze amilye nincsen, hogy az az igazi öröm, ha valamit az ember - nem is veszedelem nélkül - elér, ha berúgja a kapun a labdát, vagy megvédi a kaput." A fővárosi közgyűlés végül csak a közlekedést akadályozó grundfocit korlátozta, de ezt is kevés eredménnyel, mert a foci térhódítását már nem lehetett megakadályozni. A nagy múltú egyesületek sorra alakították futballszakosztályaikat. A labdarúgás központja Budapest volt, az egyesületek jelentős többsége is itt alakult. "Részben korábban is létező sportklubok alakítottak futball-szakosztályt, így a Magyar Úszók Egyesülete, Budán a BBTE, a Magyar Athletikai Club. Máshol városrészek képviseletében egymáshoz közel lakó cimborák: újpestiek, rákosszentmihályiak, óbudaiak és persze ferencvárosiak. Gyári csapatok is létrejöttek, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem a munkásokból, inkább a tisztviselő- és szakmunkásrétegből. Ilyen volt a Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Társasága vagy a Postás. A pesti egyetem és a Műegyetem diákjai is megalakították focicsapatukat, a MAFC mindjárt az első évben a legsikeresebb csapatok egyike lett, a BTC legnagyobb riválisa. Pesten és Budán, Újpesten és Óbudán mindenütt fociztak. Megérett a helyzet a nemzeti bajnokságra." 1900 őszén megalakult az első magyar munkás sportegyesület a Törekvés Futball Club 1900, a MÁV északi főműhelyének fiataljaiból. Az FTC által kezdeményezett értekezletre, amelyet 1900. december 22-re hívtak össze a Ferencvárosi Polgári Körbe, harminc egyesület küldte el képviselőit és kimondták az MLSZ megalakulásának és bajnokság kiírásának szükségességét. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az alakuló ülésen 13 egyesület képviseltette magát, kifejezett céljuk a bajnokság létrehozása volt. Az első bajnokság kiírását a ferencvárosi Horváth Ferenc készítette el, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A bajnokságra jelentkező 13 csapatot, két ligába sorolták. Az MLSZ elnöke Jász Géza lett. Elkészítették a bajnoki rendszabályokat, lefordíttatták a 5. oldal (összes: 6)
játékszabályokat. Kezdetben tavaszi-őszi bajnokság volt, 1906-tól tértek át az őszi-tavaszi rendszerre. "Minden játékos egy bajnokságon belül egy csapatban szerepelhetett, ami azt jelentette, hogy egyszerre játszhatott az első és a másodosztályban is. A költségeket a játszó csapatok közösen viselték, a nyereségen osztoztak, az MLSZ-nek pedig tíz százalékot kellett leadniuk. A játék szabályai némileg mások voltak, így például az öt és feles a kapufáktól kimért félkörökből állt, nem volt kötelező kijelölni a büntetőterületet és a tizenegyes pontot. Ahhoz, hogy ne legyen les, három védőnek kellett a támadójátékos mögött lennie, a kapus pedig bárhol megfoghatta a labdát."1901. február 16-án az MTK-t is felvették a tagegyesületek sorába, de ők még nem indultak az első bajnokságban. folytatjuk... Szécsi József Szerző a Flag Polgári Műhely tagja Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 6. oldal (összes: 6)