A sugárvédelem alapjai

Hasonló dokumentumok
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Nukleáris környezetvédelem

Sugárvédelem. 2. előadás

Nukleáris környezetvédelem

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Sugárvédelem és dozimetria reaktorokban. A mőszaki (munkahelyi) sugárvédelem elemei. A BME Oktatóreaktor sugárvédelmi rendszere

Mesterséges radioaktivitás = hasznos emberi tevékenységhez köthetı anyagok

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Nukleáris környezetvédelem

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

50 év a sugárvédelem szolgálatában

A radioaktív hulladékokról

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Sugárvédelem alapjai

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Radioaktív hulladékok biztonsága Fizikus M.Sc. képzés (1+1 kredit) Energetikai mérnöki M.Sc. képzés (1+1 kredit) 2017 ősz

FIZIKA. Atommag fizika

Radioaktív hulladékok biztonsága Fizikus M.Sc. képzés (1+1 kredit) Energetikai mérnöki M.Sc. képzés (1+1 kredit) 2018 ősz

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Radioaktív hulladékok biztonsága Fizikus M.Sc. képzés (3+1 kredit) Energetika M.Sc. képzés (1+1 kredit) A közös előadások fő részei

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: m 3 /év

Nukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Sugárvédelem és jogi alapjai

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN

Dozimetrikus Dozimetrikus 2/42

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője

Dozimetria és sugárvédelem

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 11. A radioaktív szennyezés kezelése; , NB

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

A sugárzás biológiai hatásai

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Radioaktív hulladékok biztonsága Fizikus M.Sc. képzés (3+1 kredit) Energetika M.Sc. képzés (1+1 kredit) A közös előadások fő részei

A hazai vízművek NORM-os felmérése

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szekció

Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzés október október október 02

Radonmérés és környezeti monitorozás

Radioaktív hulladékok Fı fejezetek

Radon a felszín alatti vizekben

Az atom. Protonok. Neutronok. Elektronok

Sugárvédelmi mérések és berendezések

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA

Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

Nyitott források, izotóplaboratórium, radioaktív hulladék

Átírás:

A sugárvédelem alapjai 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészséget károsító hatásai 3. Sugárvédelmi szabályozás - korlátok 4. A dózismérés sajátosságai 5. Természetes radioaktivitás 6. Radioaktív hulladékok 7. Munkahelyi sugárvédelem 1

4. A dózismérés sajátosságai f Dx Φ E m = = * D Φ E m µ ρ µ ρ x m Bragg-Gray elv: a dózismérı (m) és az emberi testszövet (x) tömegabszorpciós együtthatójának aránya ne függjön a sugárzás energiájától Dózismérés (külsı sugárterhelés mérése) eljárásai: * az expozíció befejezését követı kiértékelés = integrális dózismérés = utólagos személyi dózismérık * folyamatos kiértékelés = dózisteljesítménymérés = azonnali területi dózismérık 2

Külsı sugárterhelés mérése Dózismérés: utólagos kiértékelés személyi dozimetria filmdózismérı - kémiai változás TLD: szilárdtest-dózismérı (termolumineszcencia) elektronikus dózismérık: impulzusüzemő gáztöltéső detektorok, félvezetı detektorok, DIS -detektor buborék detektorok Dózisteljesítmény-mérés: azonnali kiértékelés területi dozimetria impulzusüzemő gáztöltéső detektorok szerves szcintillációs detektor Követelmények: energiafüggetlenség : a kijelzett dózis ne függjön az egyes részecskék által leadott energiától Intenzitás/dózisteljesítmény arányosság Felejtés = 0 a dózis ne változzék a mérés és a kiértékelés között 3

Dózismérık 1. példa FH-40-G hordozható területi/személyi dózismérı Beépített gáztöltéső detektor (proporcionális számláló) Mérési tartomány: 10 nsv/h 1 Sv/h Ugrási érzékenység visszaugrási tompítás: gyorsan jelzi a növekedést, lassan tér vissza alaphelyzetbe 4

Dózismérık- 2. példa Kiegészítı személyi dózismérı reaktoros felhasználásra: külön gamma- és neutron érzékenység 2 félvezetı detektor; neutronokhoz: polietilén/ 6 Li/ 10 B borítással Érzékenység: 1 µsv 5

Dózismérık 3. példa BTI buborékdetektor személyi dózismérés neutronok sugárzási terében Túlhőtött folyadékcseppek polimerben eloszlatva neutron találattól buborékképzıdés buborékok száma arányos az egyenérték dózissal (1 2 buborék / 10 µsv) 6

Belsı sugárterhelés meghatározása Közvetlen dózismérés nem lehetséges Közvetett mérés: az inkorporált aktivitás meghatározása Nehézség: pillanatnyi mérések tartózkodási idı ismerete szükséges Vizsgálati módszerek: * inkorporálható közeg (levegı, víz, élelmiszer) analízise: radiokémiai feldolgozás + α- és β-sugárzók mérése; γ-spektrometria * testnedv-, exkrétumanalízis: α- és β-sugárzók mérése, γ-spektrometria; * testrész- és egésztest-analízis: γ-spektrometria 7

5. Természetes radioaktivitás A természetes radioaktivitás összetevıi: * kozmikus sugárzás szoláris, galaktikus, befogott részecskék világőrben: protonok, α-részecskék, pozitív ionok légkörben: neutronok, fékezési fotonsugárzás (Föld felszínén: 30-40 nsv/h) * kozmogén radionuklidok ( 3 H, 14 C, 7 Be) * ısi radionuklidok (az ıs-nap életciklusa során s és r ciklusban keletkeztek) 8

İsi radionuklidok: * 40 K (T= 1.28 milliárd év, belsı sugárterhelés: 0.2 msv/év, része a külsı sugárterhelésnek is) β- és γ-sugárzó: belsı és külsı sugárterhelés * bomlási sorozatok: 238 U, 232 Th, 235 U Természetes radioaktivitás 238 U: T= 4.47 milliárd év (4-6 ppm a Föld felszínén) bomlási sor: α-, β- és γ- sugárzók leányelemei között: 226 Ra, 222 Rn 222 Rn (T= 3.8 nap) rövid felezési idejő, α-β- és γ-sugárzó leányelemei: 218 Po, 214 Pb, 214 Bi, 214 Po - belsı sugárterhelés: átlagosan 1.3 msv/év 222 Rn-koncentráció (EEC): szabad levegın 1 15 Bq/m 3 zárt térben (lakások) 10 200 Bq/m 3 (akár 10 ennyi is lehet) föld alatt 200 200000 Bq/m 3 Átlagost meghaladó radonszint: pince, bánya, barlang, építıanyag 9

Természetes radioaktivitás 232 Th: T= 14.1 milliárd év (7-10 ppm a Föld felszínén) bomlási sor - leányelemek: köztük 220 Rn 220 Rn (T= 55 s) kevéssé tud kikerülni a levegıbe dózisjárulék 0.1 msv/év 235 U: T= 0.71 milliárd év (a természetes urán 0.7 %-a) a nukleáris energiatermelés legfontosabb alapanyaga: indukált hasadás neutronok hatására 10

Természetes radioaktivitás Természetes sugárterhelés : átlagosan 2-3 msv/év belsı sugárterhelés 65 % külsı sugárterhelés 35 % (szabad téren 70 160 nsv/h) (kozmikus sugárzás, ısi nuklidok a talajból, építıanyagokból) továbbá: orvosi eredető sugárterhelés átlagosan (Mo.-n) 1 msv/év Szabályozhatóság: Rn-koncentráció a munkahelyeken, TENORM építıanyagok radioaktivitása Páciensdózis (pl. Tapolcai tavasbarlang): egyedi kockázatelemzés 11

Külsı dózisteljesítmény mérése Nukleáris környezet-ellenırzés Magyarországon Sugárzási adatok 2010. március hónapban 500 450 400 350 300 250 200 Átlag Maximum Minimum 150 100 50 0 március 1. március 3. március 5. március 7. március 9. március 11. március 13. március 15. március 17. március 19. március 21. március 23. március 25. március 27. március 29. március 31. 12 nsv/óra

6. Mesterséges radioaktivitás radioaktív hulladékok/üzemi kibocsátások - Nukleáris reaktorok (energiatermelı, kutató, oktató) hulladékai hasadási, aktivációs és korróziós termékek - Nukleáris robbantások, fegyverkísérletek hulladékai - Ipari sugárforrások - Orvosi (diagnosztikai és terápiás) sugárforrások - TENORM : mesterséges okból megnövekedett természetes radioaktivitás * szén-, olaj- és gáztüzeléső erımővek (salak, hamu, pernye) * nukleáris üzemanyag elıállítása * egyéb 13

Radioaktív hulladékok S = i AK i MEAK i AK: aktivitás-koncentráció [Bq/kg] Mentességi szint : MEAK [Bq/kg] S = veszélyességi index alapján: kis-, közepes- és nagyaktivitású hulladék Kisaktivitású hulladék (LLW) 1 < S < 1000 Közepes akt. h. (ILW) 10 3 < S <10 6 Nagy akt. h. (HLW) S > 10 6, hıfejlıdés > 2 kw/m 3 Mentesség Felszabadítás!!! (elızetes illetve utólagos döntés) azonosság: kapcsolat az elhanyagolható dózissal (10 µsv/év) eltérés: forgatókönyvek!!! 14

Radioaktív hulladékok kezelése Győjtés Osztályozás Térfogatcsökkentés Kondicionálás Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés Alternatív megoldások: kiégett nukleáris üzemanyag reprocesszálása, hosszú felezési idejő hulladék-komponensek transzmutációja 15

Radioaktív hulladékok kezelése Térfogatcsökkentés Általános: préselés, égetés, bepárlás Specifikus: felületi (szorpció), térfogati (extrakció) Kondicionálás Cementezés (LLW, ILW) Bitumenezés (szerves LLW) Üvegesítés (HLW) 16

Radioaktív hulladékok Átmeneti elhelyezés: - nedves tárolás: friss kiégett főtıelemek - száraz tárolás: KKÁT (Paks) Végleges elhelyezés: - felszínközeli: csak LLW, ILW (Püspökszilágy) - mélységi: LLW, ILW (Bátaapáti), HLW (Bodai Agyagkı Formáció) 17

Átmeneti elhelyezés HLW (?) Paks KKÁT 18

Végleges elhelyezés LLW, ILW Bátaapáti NRHT 19

Mélységi elhelyezés Bátaapáti (LLW - ILW) Gránitban, két lejtıs aknán elérhetı 300 m mélyen Mária lejtısakna bejárata a járathajtás alatt 20

Nem erımővi radioaktív hulladék (LLW/ILW) végleges elhelyezése Püspökszilágy RHFT 21

7. Munkahelyi sugárvédelem Védelmi falak árnyékolás x vastagságú vért hatása.. D = D 0 * B * exp ( µ * x) Monitorozás az ellenırzött területen - a létesítmény környezetében elemei: dózisteljesítmény-mérés, levegı (aeroszol) mintavétel- és mérés, vízminták mérése Hulladékkezelés dekontaminálás inkorporálható radioaktív szennyezettség eltávolítása Baleseti tervezés baleset-elhárítás 22

BME Oktatóreaktor SVER rendszer 23

BME Oktatóreaktor OKM-OSJER hálózat tagja Környezeti monitorozás 24