Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják el: saját fenntartású intézményben, más önkormányzattal kötött megállapodás alapján, intézményfenntartó társulás keretében, illetve többcélú társulás által fenntartott intézményben, továbbá nem állami, vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött közoktatási megállapodás keretében. 1
Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje II. 1. A települési önkormányzatok kötelező feladatai: az óvodai nevelés az általános iskolai oktatás nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, valamint általános iskolai nevelése és oktatása. Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje III. 2. A megyei önkormányzat (fővárosi önkormányzat) kötelező feladatai (amennyiben a feladat ellátását a települési önkormányzat nem vállalja): kollégiumi ellátás középiskolai és a szakiskolai ellátás felnőttoktatás alapfokú művészetoktatás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés 2
Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje IV. 3. Nem állami fenntartók szerepe a közoktatásban Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, akkor a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött közoktatási megállapodás keretei között a nem állami fenntartók részt vehetnek a közoktatási feladatok megvalósításában. Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettsége megmarad abban az esetben is, ha nem állami fenntartónak átadja az intézményét. Tekintettel arra, hogy a nem állami fenntartó gazdasági problémák esetén - akár tanév közben is - jogutód nélkül megszűnhet, az önkormányzatoknak különös gondot kell fordítaniuk a feladatellátás módjára. Az önkormányzat szerepe mint fenntartó, illetve mint munkáltató I. Megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat Dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról. Meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. 3
Az önkormányzat szerepe mint fenntartó, illetve mint munkáltató II. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; Három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartása esetén köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Az önkormányzat szerepe mint fenntartó, illetve mint munkáltató III. A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá a július augusztus hónapok kivételével nevelési évben: iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. 4
A közoktatás finanszírozásának jellemzői I. A közoktatásban zajló folyamatokat alapvetően befolyásolja az oktatás társadalmi és gazdasági környezetének alakulása. Mindenekelőtt a demográfiai és munkaerő-piaci viszonyok alakulása érdemel megkülönböztetett figyelmet. A gyermekek számának nagymértékű csökkenése a közoktatás számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti. A folyamatosan csökkenő tanulólétszám az intézmények átlagos méreteinek csökkenéséhez, az épületkapacitások kihasználtságának romlásához és a gazdasági problémák felerősödéséhez vezetett. A közoktatás finanszírozásának jellemzői II. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit: saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. 5
Az önkormányzatok közoktatási finanszírozásának változásai 2003-2007 között Megnevezés Normatív hozzájárulások (kötött támogatásokkal együtt) Központosított előirányzatok Többcélú kistérségi társulások támogatása Közoktatás összesen: Az önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételi összesen Közoktatáshoz kapcsolódó központi bevételek/összes központi bevétel 2003.évi OGY előirányzat 466 100,20 340-466 440,20 1 131 465,4 41,20% 2004. évi OGY előirányzat 489 917,60 840-490 757,60 1 250 872,0 39,20% Évek 2005. évi OGY előirányzat 511 847,30 2 118,00-513 965,30 1 349 772,1 38,10% 2006. évi OGY előirányzat 480 692,60 8 238,00 6 345,90 495 276,50 1 289 254,5 38,40% 2007. évi OGY előirányzat 465 139,50 11 220,00 9 176,20 485 535,70 1 348 954,5 36% A közoktatás finanszírozásának jellemzői III. A közoktatási célú normatív hozzájárulásokon belül az ún. alap- és kiegészítő hozzájárulások rendszerében történt jelentős átrendeződés: Alap- hozzájárulás: szeptember 1-jétől egyetlen, egységes több oktatás-szervezési paraméter alapulvételével képzett teljesítménymutató alapján jár a hozzájárulás. A közoktatási teljesítménymutató az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméterekre (csoport/osztály átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, a pedagógus kapacitás, azaz a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembevétele) alapozza az alapfeladatokhoz a hozzájárulások mértékrendszerét. Minden olyan hozzájárulás, amely nem szorosan a gyermekek óvodai nevelésével, a tanulók iskolai oktatásával, hanem ehhez kapcsolódó közoktatási, vagy szociális többletszolgáltatással függ össze, kiegészítő normatívaként került definiálásra. Ezek közös, általános jellemzője, hogy továbbra is gyermek, tanuló alapú normatívák maradnak (pl. kollégium, művészetoktatás). 6
A közoktatás finanszírozásának jellemzői IV. A kistérségi feladatellátás támogatására 2007. évben 19,3 milliárd forint áll rendelkezésre (szemben a tavalyi 15,4 milliárddal). A támogatási rendszer kiemelten ösztönzi a többcélú kistérségi társulások közvetlen intézményfenntartását. A differenciált támogatások hatására a többcélú kistérségi társulások jelentős számú intézményt vettek át társulási fenntartásba mind a közoktatás, mind a szociális ellátás területén. Mindezek hatására az államháztartási törvény szerinti júliusi pótigénylést alapján a többcélú kistérségi társulások mintegy 22,5 milliárd forint támogatásban részesülnek 2007. évben (ebből közoktatási célra mintegy 10 milliárd forint támogatás jut). Folyamatban lévő Uniós pályázati lehetőségek I. A Dél-alföldi Operatív Program keretében az Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 8 995 millió forint. A Dél-dunántúli Operatív Program keretében az Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjainak fejlesztése című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 10 285 millió Ft forint Az Észak-alföldi Operatív Program keretében az Oktatási nevelési intézmények fejlesztésének támogatása című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 12 213 millió forint. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan az óvodai és alapfokú nevelés-oktatási intézmények esetében 5 270 millió forint, középfokú oktatási, szakképzési intézmények és kollégiumok esetében 1 254 millió forint. 7
Folyamatban lévő Uniós pályázati lehetőségek II. A Közép-dunántúli Operatív Program keretében a Közoktatási infrastrukturális fejlesztés támogatása című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 5 732 millió forint. A Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében a Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése című pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 5 250 millió forint. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében a Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása című pályázat került kiírásra. Azonban ezen pályázat benyújtási határideje 2007. július 16. volt. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszer továbbfejlesztése a Közép-Magyarországi Régióban címmel pályázat került kiírásra. A pályázat meghirdetésekor az első fordulóban kiválasztott projekt javaslatok második fordulóban történő támogatására rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 128 millió forint. Önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények ellenőrzése Az Államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat. A felülvizsgálatot a Kincstár folytatja le, szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében. A MÁK-nál jelenleg történik egy teljes egész országot lefedő ellenőri hálózat kiépítése, melynek célja, hogy a helyi önkormányzatok és a kistérségi társulások központi költségvetésből származó bevételeinek ellenőrzése mélyreható és teljes körű legyen. 8
A nem állami, nem önkormányzati közoktatási fenntartók ellenőrzése I. A költségvetési törvényben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét a szükség szerint helyszíni vizsgálattal - Kincstár ellenőrzi az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) bevonásával. A jegyző, főjegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. A MÁK az ellenőrzése alapján kezdeményezheti, a jegyző, főjegyző törvényességi ellenőrzését, és az eljárás befejezéséig a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását felfüggesztheti. A jegyző, főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A nem állami, nem önkormányzati közoktatási fenntartók ellenőrzése II. A jegyző, főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében megfelelő határidő biztosításával felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a jegyző, főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző, főjegyző a nevelésioktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. 9
A közoktatási intézményi társulások és az intézményi társulásokban részt vevő önkormányzatok (Többcélú kistérségi társulásokon belül) Megnevezés Óvoda 2006/2007. Általános iskola 1-4. évfolyam Általános iskola 5-8. évfolyam Óvoda 2007/2008. Általános iskola 1-4. évfolyam Általános iskola 5-8. évfolyam Intézményi társulások 629 659 663 695 698 706 Intézményi társulásokban részt vevő önkormányzatok 1 746 1 993 2 038 2 007 2 184 2 221 A Többcélú kistérségi társulások által közvetlenül ellátott közoktatási feladatok Megnevezés Intézményt közvetlenül fenntartó Többcélú kistérségi társulás Közvetlenül fenntartott óvodák (tagintézményekkel együtt) Közvetlenül fenntartott iskolák (tagintézményekk el együtt) 2006/2007. tanév 3 9 5 2007/2008. tanév 20 74 91 10
Szakszolgálati feladatellátás a többcélú kistérségi társulásokban Szakszolgálati feladat Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Nevelési tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Támogatásban részesülő önkormányzatok (2007. évben) 149 108 109 69 45 34 Feladatellátásban részt vevő önkormányzatok (2007. évben) 2 857 2 097 2 273 1 427 923 649 Közoktatási intézmények és az intézményekbe járó gyermekek számának alakulása 2005-2007-ig I. Megnevezés Fenntartók 2005/2006 Intézmények 2005/2006 gyermekek 2006/2007 Intézmények 2006/2007 gyermekek állami 2 983 310 657 2 890 310 136 Óvoda egyházi egyéb 107 204 8 302 7 646 113 220 8 875 8 633 Összesen: 3 294 326 605 3 223 327 644 állami 2 870 807 439 2 784 774 426 Általános iskola egyházi egyéb 171 100 42 139 12 280 171 109 42 076 14 760 Összesen: 3 141 861 858 3 064 831 262 11
Közoktatási intézmények és az intézményekbe járó gyermekek számának alakulása 2005-2007-ig II. Megnevezés Fenntartók 2005/2006 Intézmények 2005/2006 gyermekek 2006/2007 Intézmények 2006/2007 gyermekek állami 381 109 162 386 105 132 Szakiskola egyházi egyéb 22 93 3 350 13 699 21 100 3 475 15 859 Összesen: 496 126 211 507 124 466 állami 434 155 595 430 155 781 Gimnázium egyházi egyéb 96 90 32 830 8 792 99 98 33 635 10 876 Összesen: 620 197 217 627 200 292 állami 593 237 225 590 235 015 Szakközépiskola egyházi egyéb 24 180 5 908 44 157 27 190 5 848 47 293 Összesen: 797 287 290 807 288 156 12