1 PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar, mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg? N é v: Bölcsészettudományi Kar Finnugor Tanszék Csepregi Márta Születési helye és ideje: Budapest, 1950. december 23. Anyja neve: Munkahelye: Medgyaszay Piroska ELTE BTK Finnugor Tanszék Lakhelye: 1056 Budapest, Nyáry Pál u. 4. Beosztása, tudományos fokozata: habilitált egyetemi docens, PhD
2 Oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: Oktatás: 1975-től kutatói, 1979-től oktatói státusban dolgozom az ELTE Finnugor Tanszékén. Közben 1977 78- ban a Nyelvtudományi Intézetben voltam tudományos munkatárs. Az egyetemen kezdettől fogva tartom a magyar szakosok finnugor óráit a kurzusok neve az elmúlt évtizedek során többször változott, a tartalmuk lényegében nem. A finn szak alapításától fogva, 1982-től 1994-ig részt vettem a finn szakosok nyelvi, nyelvészeti képzésében. Az utóbbi években óráim jelentős részét a finnugor nyelvi, nyelvészeti előadások és szemináriumok teszik ki. A következő tárgyakat tanítom évenként visszatérő rendszerességgel: Bevezetés a finnugor kutatásokba szeminárium, Hanti nyelv, Manysi nyelv, Orosz és finn szakszövegolvasás, Finnugor történeti alaktan előadás és szeminárium, Finnugor történeti mondattan előadás és szeminárium, Obi-ugor folklór szakszeminárium, Etnolingvisztikai szakszeminárium. Az észt szakosoknak finn nyelvet tanítottam. Heti óraszámom többször elérte a húszat is. A finn mint rokonnyelv című egyetemi jegyzetem 1985 óta négy kiadásban jelent meg, s nemcsak a hazai, hanem a külföldi egyetemeken is használják a magyar és a finnugor szakos képzésben. Szintén tankönyvként is használatos a Finnugor kalauz című tanulmánykötet, mely az én szerkesztésemben jelent meg 1998-ban és 2001-ben. Minden évben több szakdolgozat témavezetője is vagyok. 2001-től oktatok az Uráli nyelvészet és nyelvek doktori programon, 2006-tól pedig az Uráli népek folklórja és irodalma doktori programot vezetem. Hat PhD értekezés témavezetője vagyok, eddig egy doktorandusom szerzett fokozatot. 1984-től 1990-ig a Helsinki Egyetemen voltam magyar lektor, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanítottam. Ezidő alatt kolléganőmmel, Gerevich-Kopteff Évával együtt magyar nyelvkönyvet jelentettünk meg két kötetben, s írtam egy rendszeres magyar nyelvtant is (Unkarin kielioppi), mely 1991-ben jelent meg Finnországban. 2000-től 2002-ig vendégtanár voltam a Helsinki Egyetem finnugor tanszékén, ahol a magyar és finnugor szakosoknak tartott órák mellett fontos feladatom volt a diplomamunkák témavezetése és bírálata, valamint a posztgraduális hallgatók kutatói szemináriumának vezetése. 1990 óta veszek részt az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjában a finn nyelvvizsgák lebonyolításában szóbeli vizsgáztatással, vizsgaanyagok készítésével. 2000-ben elkészítettem a nyelvvizsga akkreditációjához szükséges szakmai anyagot. A Kalauz a finn nyelvvizsgához (Budapest, 1997.) c. tankönyv egyik szerzője vagyok. Kutatás: Tudományos érdeklődésem középpontjában az uráli nyelvek mondattana áll, egyetemi doktori értekezésemet a keleti osztják igeneves szerkezetekről írtam. 1992 óta nyolc alkalommal vettem részt nyelvi gyűjtőúton Nyugat-Szibériában, a hantik között, a három legutóbbi utamon a hallgatóimat is sikerült beavatnom a terepmunka rejtelmeibe. Tapasztalataimról több tanulmányban számoltam be, gyűjtéseim egy részét pedig Szurguti osztják chrestomathia címmel jelentettem meg Szegeden 1998-ban és Szurguti hanti folklór szövegek címmel Budapesten 2011-ben. Az utóbbi években több folklorisztikai és etnolingvisztikai tanulmányt is közöltem. A PhD fokozatot 1996-ban szereztem meg a József Attila Tudományegyetemen egyetemi doktori fokozatom átminősítésével. Összes publikációm száma 262, melyek között a szűken vett szakmai közlemények mellett szép számban szerepelnek recenziók, ismeretterjesztő cikkek, valamint fordítások finn, észt, orosz, hanti és manysi nyelvből. Részvétel a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben: Az MTA köztestületi tagja vagyok. Az MTA Uralisztikai Munkabizottságának voltam titkára (1997 2006) és elnöke (2006 2011). Választmányi tagja vagyok a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak (2005-től), ezen belül a Finnugor Szakosztály titkára (1994-től). A Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának (ICFUC), 2000 óta vagyok tagja, 2010 óta a végrehajtó bizottság tagja Magyarország képviseletében. Az ICFUC Magyar Nemzeti Bizottságának voltam titkára (1996 2000 és 2005 2006), most elnöke vagyok (2012-től). Tudományos eredményeim elismeréseképpen a helsinki székhelyű Finnugor Társaság 1994-ben, a Finn Irodalmi Társaság 1996-ban, a Kalevala Társaság 2004-ben meghívott tagjai sorába. Az M. A. Castrén Társaságnak alapító, örökös tagja vagyok. Az utóbbi tíz évben tizennégy nemzetközi konferencián tartottam előadást. Az Erasmus csere keretében három kurzust tartottam külföldi egyetemeken (Helsinki 2004, Oulu 2007 és Turku 2010). Tizenegy PhD értekezésnek és egy habilitációs disszertációnak voltam bírálója, kétszer külföldön. Tagja vagyok a Hanti- Manszijszkban megjelenő Вестник Финноугроведения és a Helsinkiben megjelenő Uralica Helsingiensia könyvsorozatok szerkesztő bizottságának.
Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: 3 1969-ben kezdtem tanulmányaimat a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar orosz szakon. 1971-ben felvettem a finnugor szakot, 1972-ben leadtam a magyar szakot, így orosz finnugor szakon végeztem 1974-ben, jeles eredménnyel. Az 1973/74-es tanévet Leningrádban töltöttem orosz szakos részképzésen. Az egyetem befejezése után tudományos segédmunkatársként kezdtem el dolgozni a Hajdú Péter professzor vezette akadémiai kutatócsoportban. 1977-ben védtem meg az Igeneves szerkezetek az osztják nyelv vahi és vaszjugáni nyelvjárásában című bölcsészdoktori értekezésemet summa cum laude eredménnyel. 1977/78-ban Finnországban voltam tízhónapos tanulmányúton. 1979. január 1. óta dolgozom az ELTE Finnugor Tanszékén, előbb adjunktusi, 2001 óta docensi beosztásban. Közben 1984 1990. között a Helsinki Egyetemen dolgoztam magyar lektorként, 2000 2002 között pedig ugyanott a magyar nyelv és kultúra vendégtanáraként. A PhD fokozatot 1996-ban szereztem meg, 2004-ben habilitáltam. 2006-tól vezetem az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Uráli népek folklórja és irodalma doktori programot. A Magyar Nyelvtudományi Társaság két alkalommal (1984, 1998) tüntetett ki Fokos Dávid-díjjal. Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az Egyetem illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre? egyszer sem Budapest, 2012. május 10-én (aláírás) Beküldendő 2 példányban. Kérjük, mellékletben csatolja szakmai programját! Szakmai program Csepregi Márta egyetemi docens tanszékvezetői pályázatához Elöljáróban 2012 tavaszán, amikor sok bizonytalanság övezi a most életbe lépő felsőoktatási törvényt, igen nehéz bármilyen hosszú távú tervet készíteni, vagy ambíciózus programot megfogalmazni. Minimális tervként azt tudom kitűzni, hogy három év múlva legalább olyan állapotban adjam át a tanszéket, mint amilyenben most átveszem mind személyi állományát, mind hallgatói létszámát, mind lelkiállapotát tekintve de természetesen minden erőmmel azon leszek, hogy a változásokkal lépést tartva fejlődjék, gyarapodjék is a tanszékünk. A Finnugor Tanszék elkötelezett, az oktatásnak és a kutatásnak élő, egymással többnyire jó kapcsolatban lévő szakemberek közössége, mely vonzó hely a hallgatók számára is. Ez a hagyományosan jó hangulat megőrződött Havas Ferenc tanszékvezetői ideje alatt is, és ezt igyekszem majd én is tovább őrizni. Oktatás
4 Az ELTE Finnugor Tanszéke több szak és szakirány oktatásában érdekelt. Az alapképzésben (BA) szakgazdái vagyunk a finn, az észt és a finnugor szakiránynak ill. diszciplináris minornak. Erre a képzési formára sokan jelentkeznek, célunk a hallgatók megtartása és érdeklődésük felkeltése a finnugor mesterszak iránt. Mi tartjuk a magyar szakosok finnugrisztikai óráit is. Ez tekintettel a közgondolkodásban burjánzó tudománytalan elméletekre stratégiai jelentőségű tantárgy. Mindnyájunk elemi érdeke, hogy a magyar szakos hallgatók meggyőző érveket kapjanak a magyar nyelv eredetét érintő kérdésekben. Éppen ezért ennek az órának a tervezésére, hatékonyságára a jövőben is nagy figyelmet fogok fordítani. Mivel ezek a legnépesebb óráink, az új informatikai, oktatástechnikai módszereket is itt érdemes bevezetni. A mesterképzésben (MA) a finnugor mesterszakért felelünk, melyen belül háromféle specializálódási lehetőség van: fennisztika, esztológia és uralisztika. Ezen kívül a mesterképzésben részt vevő hallgatók választhatják a finnugrisztika szakirányt is. A 2011/12-es tanévben a graduális képzésben az összes, tehát nyolc oktatási formációban voltak hallgatóink, majdnem minden évfolyamon. Ez bármennyire is örvendetes, alaposan igénybe veszi tanszékünk oktatóit. A posztgraduális képzésben tanszékünk két doktori programot működtet: az Uráli nyelvészet és nyelvek nevű program a Nyelvtudományi Doktoriskolához tartozik, az Uráli népek folklórja és irodalma nevű program pedig az Irodalomtudományi Doktoriskolához. Mindkét doktori program vonzásköre túlmutat egyetemünk határain, ugyanis rendszeresen vannak más hazai egyetemekről, illetve külföldről érkező hallgatóink. A változásokhoz igazodva tanszékünk finn szakfordítói képzést is meghirdetett. A közeljövőben mindhárom szinten a hallgatói létszám növelése, de legalább megtartása lesz a célom, természetesen az oktatás eddigi magas színvonalának megőrzése mellett. Kutatás Szerteágazó oktatási feladatainkból következően kutatási tevékenységünk is sokrétű, akár nyelvcsaládunk nyelveit, akár a tudományterületeket illetően. A hagyományos nyelvtörténeti kutatások mellett folyik leíró nyelvészeti, nyelvtipológiai, szociolingvisztikai kutatás, mely a baltifinn nyelveket, a permi és az obi-ugor nyelveket érinti. De kutatás tárgya tanszékünkön a finn és észt irodalom, művelődéstörténet és történelem, valamint más rokon nyelvű népek kultúrája is. A tanszék munkatársai egytől egyig saját szakterületük kiváló képviselői. Amennyiben hatásom van rá, támogatni kívánom munkatársaim publikációs tevékenységét és konferenciaszerepléseit. A különféle pályázatokban (OTKA, TÁMOP, stb.) pedig nemcsak azért kell rész vennünk, mert egy-egy jól megfogalmazott kutatási terv, kitűzött cél ösztönzően hat a kutatómunkára, hanem mert ezzel tanítványaink is munkalehetőséghez jutnak. Nem utolsó sorban az elnyert pályázatok segítségével fedezzük a tanszék mindennapi működési költségeit is. Nemzetközi kapcsolatok A finnugrisztika a legnemzetközibb nemzeti tudomány mind a kutatás tárgyát, mind pedig művelőinek nemzetközi beágyazottságát tekintve. Amellett, hogy kutatásaink érintik a magyar nyelv eredetét és korai kapcsolatait, s ezáltal tudományágunk része a nemzeti identitást alakító diszciplinák összességének, kutatásaink tárgya a rokon nyelvek és az azokat beszélő népek kultúrája az ország határain kívül van. Külföldi munkatársaink jelenléte finn vendégtanár, finn, észt és oroszországi finnugor anyanyelvű lektor is ezt bizonyítja. Mindemellett, a pesti finnugor tanszék mint a világon a legrégebbi alapítású, hosszú hagyományokkal és jelentős eredményekkel rendelkező kutatóhely, fontos pozíciót tölt be a nemzetközi tudományos életben. Ezen pozíció megtartását és megerősítését igyekszem elősegíteni esetleges megválasztásom esetén is bilaterális és többoldalú kapcsolatok fejlesztésével, nemzetközi projektumokba való bekapcsolódással. Már most is számos európai egyetem társtanszékével (Brno, Tartu, Turku, Helsinki, Tampere, Joensuu, Oulu, Uppsala) van Erasmus kapcsolatunk, három oroszországi egyetemmel (Izsevszk, Szaranszk, Hanti-Manszijszk) együttműködési szerződésünk, s ezeknek többsége élő, működő cserekapcsolatot jelent. Jelenleg az izsevszki és a szaranszki egyetemmel folyik tárgyalás közös mesterszak indításáról. Mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben
vannak oroszországi 5 finnugor nemzetiségű hallgatóink, az ő számukat a jövőben növelni lehetne. Fontos ténynek tartom kollégáink és hallgatóink részvételét a finnugor mozgalomban. Mivel veszélyeztetett nyelvekkel és kultúrákkal kerülnek kapcsolatba, átérzik annak jelentőségét, hogy e népek túlélése az ő aktivitásuktól is függ. Ez az etikus attitűd is része tevékenységünknek. Ismeretterjesztés Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv finnugor eredete és újra és újra esetenként méltatlan viták kereszttüzébe kerül, fontosnak tartjuk, hogy a szélesebb közvéleményt is tájékoztassuk tevékenységünkről, eredményeinkről. Erre jó alkalmat nyújtanak az olyan események, mint a Kutatók éjszakája vagy a Magyar Tudomány Ünnepe. Ezeken eddig is megjelentünk, s a továbbiakban is folytatni kívánjuk meglehetős népszerűséget elért rendezvényeink sorát. A tanszék munkatársai és hallgatói aktívan részt vesznek a Reguly Társaság, a Magyar Észt Társaság és a Kalevala Baráti Kör tevékenységében, ez is az ismeretterjesztést szolgálja. Személyi állomány A tanszék oktatói állományához jelenleg tizenhárom aktív dolgozó tartozik. Munkánkat egy nyugdíjas kollégánk, egy professor emeritus és néhány külsős óraadó segíti, ők mindnyájan díjazás nélkül dolgoznak, amit igen sajnálatosnak, egyenesen elfogadhatatlannak tartok. Az aktív dolgozói állomány erejét megfeszítve, kötelező óraszámát meghaladó mértékben végzi munkáját. Sejtem, hogy jelen helyzetben nincs lehetőség az oktatói gárda bővítésére, de mégis szükségesnek tartom, hogy minden fórumon, itt is elhangozzék: ahhoz, hogy a jövőben a megfelelő színvonalon láthassuk el munkánkat, szükség van néhány új munkatársra, többek között az észt szakon még egy oktatóra. Készen állunk észt vendégtanár fogadására is, erről hosszú évek óta folynak tárgyalások minisztériumi szinten is. Ezen kívül a tanszéki könyvtárban is annyira felszaporodott a munka, hogy egy ember nem győzi. Számos tehetséges végzett hallgatónk van, akiket örömmel felvennénk, tekintettel arra is, hogy az oktatói gárda többsége ötven év körüli vagy annál idősebb az utánpótlás biztosítása közös gondunk. Majdnem negyven éve dolgozom a Finnugor Tanszéken, mindig felelősséget éreztem az itt folyó munka iránt. Remélem, hogy ha utolsó három aktív évemben ez a felelősség hivatalossá válik, tudok tenni valamit annak érdekében, hogy jó légkörben folytatódjék a nyugodt, eredményes munka. Budapesten, 2012. május 10-én Csepregi Márta habilitált egyetemi docens ELTE Finnugor Tanszék