STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN

STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 3. KÖTET MORFOLÓGIA ^1828- AKADÉMIAI KIADÓ

Tartalom Előszó 19 1. A morfológia (Kiefer Ferenc) 23 1.1. Bevezetés 23 1.2. A szótár 25 1.3. A szintaxis 37 1.4. A fonológia 45 1.5. A szemantika 49 1.6. Morfológiai elméletek 51 1.6.1. A templátum-morfológia 52 1.6.2. A szószintaxis 54 1.6.3. A ragok mint funkcionális kategóriák. 58 1.6.4. A kiterjesztett szó és paradigma modell 60 1.6.5. A szétosztott morfológia 63 1.6.6. A természetes morfológia 66 1.7. Összefoglalás 69 1.8. Szakirodalmi hivatkozások 72! 2. Szavak, szófajok, toldalékok (Kenései István) 75 2.1. A szavak és más lexikális alapegységek 76 2.1.1. A szó általános fogalmáról 76 2.1.2; Mi a szó a magyarban? 79 2.1.2.1. A független szó 79 2.1.2.2. A z összetett szó.. :.... 8 1 2.1.2.3. A függőszó 87 2.1.2.4. A magyar lexikális elemek csoportjai 90 2.1.2.5. A tövek 91 2.2. A szófajok 93 2.2.1. Nyitott és zárt osztályok 95 2.2.2. Szófajok a magyarban 98 2.2.3. Fő- és egyéb kategóriák 101 2.2.4. ' A segédige a magyarban 108 2.2.5. A névmásokról 111

TARTALOM 2.2.6. Az igenevek problémája 116 2.3. A toldalékok 128 2.3.1. A toldalékcsoportok elhatárolásának lehetőségei 128 2.3.2. A toldalékmorfémákra jellemző tulajdonságok általánosítása 131 2.4. Összefoglalás 133 2.5. Szakirodalmi hivatkozások 135 3. A szóképzés (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 137 3.1. A szóképzés fogalma 137 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága 140 3.3. A képzők tulajdonságai 141 3.4. Termékenység, szabályszerűség és gyakoriság 148 3.5. A szóképző szabályok 150 3.6. Fonológiai jelölések 156 3.7. A lexikai akadályozás 157 3.8. A képzők osztályozása 158 3.9. Szakirodalmi hivatkozások 164 4. Morfoszintaktikailag semleges képzések (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 165 4.1. A főnévképzés 165 4.1.1. -ság 165 4.1.2. -(V)s 167 4.1.3. -itás '. 167 4.1.4. -ka és -(V)cska 168 4.1.5. Az -i becézőnévképző 170 4.2. A melléknévképzés 172 4.2.1. -(A)tlAn, -talan 172 4.2.2. -i 175 4.2.3. -béli 179 4.2.3.1. Az -i és a -béli viszonya 181 4.2.4. -(V)s 183' 4.2.4.1. A -(V)s mint melléknévképző 183 4.2.4.1.1. Az alapszó főnév 183 4.2.4.1.2. Az alapszó melléknév 186 4.2.4.1.3. Az -Í és a -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése 187 4.2.4.2. A -(V)s mint főnévképző 189 4.2.5. Az igei/igenévi alapú melléknévképzés 191 4.2.6. -nyi 194

f NIEDERS. ^ JSTAATS-U.UNIV.-1 BIBLIOTHEK TARTALOM 4.3. Az igeképzés 194 4.3.1. -(V)z és -(V)l 194 4.3.2. -ál 196 4.3.3. -kvdik, -(V)skVdik 197 4.3.4. -(V)gAt 199 4.3.5. -(V)g és -An 201 4.3.6. -Vdik és -Ul 202 4.3.7. -ít 205 4.3.8. -(V)sít és -(V)sVdik 206 4.3.9. -izál 207 4.4. Határozószó-képzés 208 4.4.1. -(A)n : 208 4.4.2. -Ul 208 4.4.3. -lag 209 4.5. A terméketlen szóképzés vizsgálata 211 4.5.1. Az -At és a -(V)mÁny " 211 4.5.2. -Ász 213 4.6. Szakirodalmi hivatkozások 214 5. A műveltetés (Komlósy András) 215 5.1. Általános értelmezési és terminológiai problémák 216 5.1.1. A forma és a tartalom 216 5.1.1.1. Formai sokféleség 216 5.1.1.2. Tartalmi sokféleség 218 5.1.1.3. Sok forma és sokféle tartalom 220 5.1.2. A tisztán szemantikus megközelítés buktatói 222 5.1.2.1. A n a l i t i k u s és s z i n t e t i k u s kifejezési f o r m á k... 2 2 3 5.1.2.2. A lexikai" műveltetés 224 5.1.2.3. Összefoglalás... 227 5.2. Sajátos igecsoportok a magyarban 229 5.2.1. Morfológiai bonyodalmak 229 5.2.1.1. Ellentétes irányú formai és tartalmi viszonyok: a mediális párok... : 229 5.2.1.2. Közös tövű párok 231 5.2.1.3. Redundanciaszabályok 232 5.2.2. Jelentésviszonyok és jelentés szerinti csoportok 234 5.2.2.1. Kvázipermisszív" igék 235 5.2.2.2. A kauzatívok és a faktitívok általános egybevetése 236 5.2.2.3. Pszichikai igék kauzatívuma 240 5.2.2.4. Összefoglalás 245 5.3. A műveitető képzők lexikai tételeiről 245

TARTALOM 5.3.1. A m ű v e i t e t ő k é p z ő k morfoszintaktikai tulajdonságai... 246 5.3.2. A predikátum-argumentum szerkezetről 248 5.3.3. A vonzatkeretek kialakításáról általánosságban 251 5.4. A műveitető képzés határai a magyarban 254 5.4.1. A műveitető képzésből kizárt igecsoportok 254 5.4.1.1. Mediális igék 254 5.4.1.2. Akaratlanul produkált cselekvésmódot jelölő ágenses igék 255 5.4.1.3. Statikus Experiens argumentumúak 257 5.4.1.4. Emelő" igék 258 5.4.2. A mediális párok" értelmezése 260 5.4.2.1. A mediális párok két tagja közötti jelentésviszonyról 261 5.4.2.2. Egy mellékszál: a -tól ragos bővítmény státusa. 264 5.4.2.3. A mediális párok és a műveitető párok összehasonlítása 266 5.4.2.4. A közös tövű" párok újraértelmezése 269 5.4.2.5. Elhatárolási problémák 272 5.4.2.5.1. Elhatárolásuk a passzív igéktől... 272 5.4.2.5.2. Elhatárolásuk általában a többi igétől. 275 5.5. A műveitető igék vonzatkerete 279 5.5.1. A produktív képzők és használati körük 280 5.5.1.1. A deverbális -(t)at képző 280 5.5.1.2. A deadjektivális -ít képző -.- 280 5.5.2. Az argumentumoktól a vonzatokig 281 5.5.2.1. Az argumentumszerkezetből a vonzatkeretbé vivő leképezések általános mechanizmusa 282 5.5.2.2. Az argumentumszerkezet releváns vonásai és a több thematikus szerepet betöltő argumentumok kezelése 285 5.5.2.3. A műveitető igék vonzatkerete a magyarban... 288 5.6. Szakirodalmi hivatkozások 291 6. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés (Laczkó Tibor) 293 6.1. Az -As képzős főnevek morfoszintaxisa 303 6.1.1. A deverbális főnevek típusai 304 6.1.1.1. Az -Ás képzős főnevek morfológiája és jelentése. 313 6.1.1.2. A való-teszt 316 6.1.1.3. A három jelentéstípus tüzetes elemzése 318 6.1.1.4. Összegzés 331

TARTALOM 6.1.2. A különböző jelentésű -Ás képzős alakok létrehozása... 333 6.1.3. Az igetípusok és az -As viszonya 337 6.1.3.1. {0} 337 6.1.3.2. {ágens} 337 6.1.3.3. {patiens} 338 6.1.3.4. {ágens, patiens} 338 6.1.3.5. {ágens;, patiensj} 339 6.1.3.6. {experiens, jellemzett} 339 6.1.3.7. {ágens/patiens, direkcionális}, {ágens/patiens, kezdőpont} 342 6.1.3.8. {jellemzett, lokális} 343 6.1.3.9. {ágens, patiens, direkcionális} 344 6.1.3.10. {experiens, propozicionális} 344 6.1.4. Az -Ás képző morfoszintaktikai viselkedése 345 6.1.4.1. A grammatikai funkciók kiosztásának modellje. 345 6.1.4.2. Grammatikai funkciók a főnévi csoportban... 353 6.1.5. A birtokos személyrag morfoszintaxisa 359 6.1.5.1. A közönséges főnevek és a birtokos személyrag. 360 6.1.5.2. A relációs főnevek és a birtokos személyrag... 365 6.1.5.3. A 'komplex esemény' főnevek és a birtokos személyrag :... 368 6.1.5.4. Az 'egyszerű esemény /eredmény' és a birtokos személyrag 368 6.1.5.5. Összegzés 368 6.1.6. Összegzés 370 6.2. Az -Ó képzős főnevek 372 6.2.1. A cselekvőt jelölő -Ó főnevek 374 6.2.2. A cselekvés eszközét jelölő -Ó főnevek 387 6.2.3. A cselekvés helyét jelölő -Ó főnevek 389 6.2.4. Az 'egyszerű esemény' jelentésű -Ó főnevek 390 6.2.5. Az -Ó főnévképző produktivitása 391 6.2.6. Az -Ó főnévképző morfoszintaktikai jellemzése 392 6.2.6.1. -Ój 393 6.2.6.2. -Ó s. 398 6.2.6.3. -Ó 3 399 6.2.7. Homonim főnévképző vagy szófajváltás? 400 6.2.8. Az -Ó főnévképző különböző használatai közötti összefüggésekről 402 6.2.9. Összegzés 405 6.3. Szakirodalmi hivatkozások 405

10 TARTALOM 7. A melléknévi és határozói igenévképzők (Laczkó Tibor) 409 7.1. Az -Ó és a -(V)(t)t igenévképzők 411 7.1.1. Egy alternatív megközelítés 412 7.1.2. Aspektus és relatív időviszonyítás 421 7.1.3. A morfoszintaktikai szabályok kifejtése 427 7.1.4. Egy másik lehetséges megközelítésről 430 7.1.5. A -(V)(t)t újságnyelvi használata 431 7.1.6. A -(V)(t)t képzős igenév kivételes viselkedése 434 7.1.7. Melléknevek konverzióval való képzése -Ó igenevekből... 437 7.1.8. Melléknevek konverzióval való képzése -(V)(t)t igenevekből 437 7.2. Az -AndÓ melléknévi igenévképző. 441 7.3. A -va határozói igenévképző 444 7.4. Összegzés 450 7.5. Szakirodalmi hivatkozások 451 8. Az igekötők (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 453 8.1. Az igekötős igék létrehozása 453 8.2. Az igekötők szófaji besorolása 459 8.3. Az igekötők szemantikai szerkezete 465 8.3.1. Az igekötő egyargumentumú predikátum 466 8.3.2. Az igekötő kétargumentumú predikátum 469 8.3.3. Az igekötő mint funktor 473 8.3.4. Összefoglalás 474 8.4. Az akcióminőség -- 475 8.5. A magyar igékötőállomány 480 8.6. Igekötők kapcsolódási mintái 483 8.6.1. A be igekötő kapcsolódási mintái 484 8.6.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében 484 8.6.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében 486 8.6.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében. 493 8.6.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái 495 8.6.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében 495 8.6.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében 498 8.6.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái 501 8.6.3.1. Az agyon kapcsolhatósága első jelentésében... 501 8.6.3.2. Az agyon kapcsolhatósága második jelentésében. 503 8.6.3.3. Az agyon + magát kapcsolhatósága az agyon (+ magát) harmadik jelentésében 508

TARTALOM 11 8.6.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái 509 8.6.4.1. A tönkre igekötő kapcsolódása első jelentésében. 510 8.6.4.2. A tönkre + magát kapcsolhatósága a tönkre (+ magát) második jelentésében 511 8.7. Összefoglalás 513 8.8. Szakirodalmi hivatkozások 518 9. A szóösszetétel (Kiefer Ferenc) 519 9.1. A szóösszetétel fogalma 519 9.2. Az összetett szavak fajtái 522 9.2.1. Az endocentrikus szóösszetétel 522 9.2.2. Az exocentrikus szóösszetétel 523 9.2.3. Mellérendelő típusú szóösszetételek: a szóismétlés 524 9.2.4. Az ikerítés 525 9.2.5. A tulajdonképpeni mellérendelő összetételek 525 9.3. Az endocentrikus szóösszetétel szintaxisa 526 9.4. A szóösszetétel termékenysége 529 9.5. A deverbális alaptagú összetételek 536 9.5.1. A deverbális alaptagú összetételek általános jellemzése... 536 9.5.2. Az -Ás képzős alaptagú összetett szavak 546 9.5.2.1. Az alanyi argumentum 547 9.5.2.2. A tárgyi argumentum :... 550 9.5.2.3. Az instrumentális 554 9.5.2.4. A locativus 555 9.5.3. -Ó képző és az összetételek 555 9.5.4. Összegzés 558; 9.6. Azonos elő-, ill. alaptagú összetételek mellérendelése 559; 9.6.1. A probléma < 559' 9.6.2. Mellérendelő előtag? 561 9.6.3. A szóellipszis egyéb esetei 561 9.6.4. A szóellipszis feltételei 562 9.6.5. Összegzés : 565 9.7. Összefoglalás 565 9.8. Szakirodalmi hivatkozások 567 10. A ragozás (Kiefer Ferenc) 569 10.1. Inflexiós kategóriák 569 10.2. Jel és rag 573 10.3. A főnévragozás 577 10.3.1. Az esetragok 577 10.3.2. A többes szám toldalékai 587

12 TARTALOM 10.3.3. A birtokos személyragozás 590 10.3.4. A birtokjel 598 10.3.5. A toldalékok sorrendje 599 10.4. Az igeragozás 600 10.4.1. Jelen idő: általános (ún. alanyi) ragozás 602 10.4.2. Jelen idő: t á r g y a s (azaz h a t á r o z o t t t á r g y ú ) r a g o z á s... 6 0 3 10.4.3. A múlt idő ' 605 10.4.4. A feltételes mód 608 10.4.5. A felszólító mód 610 10.4.6. A szám-személy ragok másfajta elemzése 611 10.5. A morfoszintaktikai jegyek és forrásuk ' 613 10.5.1. Inherens morfoszintaktikai jegyek 613 10.5.2. A z egyeztetésből s z á r m a z ó morfoszintaktikai jegyek... 6 1 4 10.5.3. Szabadon választott morfoszintaktikai jegyek 616 10.6. Összefoglalás 617 10.7. Szakirodalmi hivatkozások 618 11. Zárójelezési paradoxonok (Laczkó Tibor) 619 11.1. Jelzősítetlen határozói argumentumokat tartalmazó szerkezetek.. 620 11.2. Az -i képzős névutós kifejezések 629 11.3. A -(j)ú képzős melléknévi szerkezetek 636 11.4. Összegzés 649 11.5. Szakirodalmi hivatkozások 650 12. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere (Bartos Huba) 653 12.1. Bevezetés 653 12.1.1. A tükörelv 654 12.1.2. A szintaktikai modell 659 12.1.3. A morfológiai modell: Szétosztott Morfológia 666 12.1.4. A szintaxismodell és a morfológiai modell kombinációja: párhuzamosan futó morfológia 668 12.2. A főnévi szerkezetek és a főnévi toldalékolás 669 12.2.1. A főnévi szerkezet belső viszonyai 670 12.2.1.1. A főnévi szerkezet szintaktikai rétegei 670 12.2.1.2. A szóalak előállítása a birtokos szerkezetben.. 674 12.2.1.3. Egyeztetési problémák. 678 12.2.1.4. A szórend problémája: N pozíciója 683 12.2.2. A birtokjel mint anafora 684 12.2.2.1. A birtokjel toldaléki viselkedése 685 12.2.2.2. Egy alternatív elemzés 688

TARTALOM 13 12.2.2.3. A főnévi csoport N mögötti módosítói és a frázisszintű toldalékolás 689 12.2.2.4. A birtokjeles személyes névmások 692 12.2.3. Többesítés az -ék toldalékkal 694 12.2.3.1. Az -ék mint inflexiós affixum 694 12.2.3.2. Az -ék morfoszintaktikai státusa 696 12.2.4. Az esetragok 699 12.2.4.1. Az esetragok mint szintaktikai fejek 699 12.2.4.2. A problémás esetek: nominativus és-accusativus. 701 12.2.4.3. Az esetragok és a névutók 702 12.2.4.4. M u t a t ó n é v m á s i s z e r k e z e t e k és esetjelölés... 7 0 4 12.2.5. A személyes névmások 708 12.2.5.1. A személyes névmások két osztálya 708 12.2.5.2. A személyes névmások szintaktikai kategóriája. 709 12.2.5.3. A személyes névmások esetjelölése 710 12.3.. A mondatok funkcionális szerkezete és az igei inflexiós toldalékok. 714 12.3.1. Az igei toldalékok 715 12.3.1.1. A -hat mint inflexiós jelölő 716 12.3.2. A mód, az idő és a modalitás hatóköri viszonyai 718 12.3.2.1. Hatóköri váltakozások 718 12.3.2.2. Igeidő és modalitás 721 12.3.2.3. Igemód és modalitás 725 12.3.2.4. Igemód és igeidő 726 12.3.2.5. Mód, idő és modalitás együtt a hatóköri váltakozás hiánya 733; 12.3.3. Az egyeztetés kategóriái: Agr s és Agro 734 12.4. Az alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai háttere 738 12.4.1. A kiinduló adatok... 739 12.4.1.1. A hagyományos elemzések 739 12.4.1.2. Egy lehetséges módosítás 741 12.4.2. Kategoriális különbségek: DP-k és kisebb főnévi csoportok. 744 12.4.2.1. A főnévi csoportok szerkezete 744 12.4.2.2. Az általánosítás 745 12.4.2.3. A birtokos szerkezetek viselkedése. 747 12.4.2.3.1. A dativusi birtokos...' 747 12.4.2.3.2. A nominativusi birtokos 749 12.4.2.4. A tárgyi mellékmondatok 752 12.4.2.5. Az adatok összefoglalása 753 12.4.3. A szintaktikai elemzés: DP-k és nem-dp-k 754 12.4.3.1. Egyeztetés és esetadás 754 12.4.3.2. A z e g y e z t e t é s t vezérlő t á r g y m e g k e r e s é s e... 7 5 6

14 TARTALOM 12.4.3.3. A személyes névmások egyeztetése 758 12.4.4. Konklúzió 759 12.5. Összefoglalás 760 12.6. Szakirodalmi hivatkozások 761 13. Morfofonológiai jelenségek (Rebrus Péter) 763 13.1. Morfológiai bevezető 763 13.1.1. Szám/személyjelölők 765 13.1.2. Igei idő/módjelölők 770 13.1.3. Többes-, birtokos-, birtok- és esetjelölő 773 13.1.4. Képzők 777 13.1.4.1. Ige -> ige képzők 778 13.1.4.2. Névszó -> ige képzők 779 13.1.4.3. Igenévképzők 780 13.1.4.4. Ige -> főnév képzők 780 13.1.4.5. Ige -> melléknév képzők 781 13.1.4.6. Főnév -> melléknév képzők 782 13.1.4.7. Melléknév -> melléknév képzők 783 13.1.4.8. Melléknév -> határozó képzők 783 13.1.4.9. Főnév -> határozó képzők 784 13.1.4.10. Főnév -> főnév képzők 784 13.1.5. Tő- és toldalékváltakozások 785 13.2. A magánhangzó-harmónia 786 13.2.1. Magánhangzók "'.' 786 13.2.1.1: Jellemzők 786 13.2.1.2. Fonológiai ábrázolás 788 13.2.1.3. A magyar magánhangzókészlet jellemzése... 789 13.2.1.4. A váltakozó magánhangzók 791 13.2.2. Az elölségi harmónia egytagú tövekben 792 13.2.3. Kerekségi harmónia 796 13.2.3.1. Háromalakú toldalékok 796 13.2.3.2. Labiális engedélyezés : 798 13.2.3.3. Nyelvjárási változatok 802 13.2.3.4. Gyengüléses harmónia 803 13.3. Hangkivetés 804 13.3.1. Névszói tövek 804 13.3.2. A névszói tövek elemzése 811 13.3.2.1. Üres magánhangzók 811 13.3.2.2. A hangkivető alakok ábrázolása 816 13.3.2.3. Mássalhangzó-kapcsolatok 818 13.3.2.4. Engedélyezés 825

TARTALOM 15 13.3.2.5. Analitikusság 831 13.3.3. Hangkivetés igéknél 832 13.3.3.1. Nem ikes igék.' '. 832 13.3.3.2. Fonotaktika 835 13.3.3.3. Az sz-d(-v)-tövek 838 13.3.4. A nem ikes igék elemzése 840 13.3.4.1. Múlt idejű alakok 840 13.3.4.2. Analitikus folyamatok 843 13.3.5. Az ikes igék elemzése?.. 846 13.3.5.1. Adatok 846 13.3.5.2. M á s s a l h a n g z ó - k a p c s o l a t r a v é g z ő d ő t ö v e k... 8 4 6 13.3.5.3. Kóda-integritás 852 13.3.5.4. Igei tőtípusok 857 13.4. Rövidülés 859 13.4.1. Adatok 859 13.4.2. Az alsó magánhangzós rövidülés elemzése 861 13.4.2.1. A hosszú magánhangzók ábrázolása 861 13.4.2.2. Alsó magánhangzójú rövidülő tövek 864 13.4.2.3. A rövidülő tövek szótári ábrázolása 866 13.4.3. A felső magánhangzós rövidülés elemzése 869 13.5. A w-tövek... _874 13.5.1. Adatok 874 13.5.1.1. A v-vel bővülő tövek 874 13.5.1.2. A tővégi rövidülés 876 13.5.1.3. Egytagú sz-d-v igék 879 13.5.1.4. Hangkivető v-tövek 880 13.5.1.5. Többtagú sz-d-v-tövek 882 13.5.1.6. A v-t törlő tövek 884 13.5.1.7. A v-tövek típusai 885 13.5.2. A felső magánhangzójú v-tövek elemzése 887 13.5.2.1. Többtagú névszói tövek 887 13.5.2.2. Az egytagú nem rövidülő tövek 891 13.5.2.3. Egytagú rövidülő tövek 894 13.5.3. A nem felső magánhangzójú w-tövek elemzése 895 13.5.3.1. Nem rövidülő tövek 895 13.5.3.2. Rövidülő tövek 896 13.5.3.3. Birtokosjelölős hangváltás 900 13.5.3.4. A tőtípusok osztályozása a nem felső magánhangzók szerint 901 13.5.3.5. Az sz-d-v-tövek elemzése 902 13.5.4. Összefoglalás 904

16 TARTALOM 13.5.4.1. Nem felső magánhangzók 904 13.5.4.2. Felső kerek magánhangzók 906 13.6. A tővégi nyílt magánhangzó nyúlása 908 13.6.1. Adatok 908 13.6.1.1. Magánhangzónyúlás 908 13.6.1.2. A tővégi magánhangzók fonotaktikája 911 13.6.2. A tővégi magánhangzók ábrázolása 913 13.6.2.1. Felső magánhangzók 914 13.6.2.2. Középső magánhangzók 915 13.6.2.3. Alsó magánhangzók és a tővégnyúlás 917 13.6.2.4. A tővégi magánhangzók összefoglalása 919 13.6.3. A 3. személyű birtokosjelölő 920 13.6.3.1. A probléma 920 13.6.3.2. A T/3. személyjelölő 921 13.6.3.3. Nyitótövek 923 13.6.3.4. A nyitótövek birtokos alakja 925 13.6.3.5. Az általános birtoklásjelölő (ÁBJ) 928 13.6.4. Az igei tővégnyúlás 931 13.6.4.1. Az igei paradigma 931 13.6.4.2. A tárgyas ragozású alakok. 933 13.6.4.3. Az inflexiós templátum. 936 13.6.5. Morfológiai összegzés 943 13.6.5.1. Főnévi tövek 943 13.6.5.2. Igei tövek '" ^946 13.7. Szakirodalmi hivatkozások 947 Függelék 949 A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai (Pléh Csaba) 951 1. A morfológia helye a pszicholingvisztikai kutatásban 951 2. Az alaktani feldolgozás 955 2.1. Az agglutinációs rendszer sajátosságainak megjelenése a feldolgozásban 955 2.1.1. Alaktani elemzés a magyarban 961 2.1.2. Vannak-e menet közbeni morfológiai döntések? Az akusztikus elemzés különlegessége 966 2.2. Alaktan és mondatmegértés 972 2.2.1. Kölcsönhatások az alaktan és a mondattam döntések között 972 2.2.2. Morfológiai feldolgozás és modularitás 974 2.2.2.1. A modularitás és a lexikai hozzáférés 974

TARTALOM 17 2.2.2.2. Alaktani elemzés, lexikai hozzáférés és modularitás 977 2.2.3. Az igekötők hatása a mondatfeldolgozásban 981 3. Elsajátítás 983 3.1. A morfológiai elemek megjelenési sorrendje 983 3.1.1. A legkorábbi korszakok 986 3.1.2. A halmozott toldalékok kérdése a korai gyermeknyelvben 987 3.1.3. Magyarázó elvek 988 3.1.4. Szóképzés és összetétel 989 3.2. Az igekötők a magyar gyermeknyelvben 991 3.2.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások... 992 3.2.2. A befejezettség kifejezése 993 3.2.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás 996 3.3. Az allomorfia a gyermeknyelvben 999 3.3.1. A szabályviták és a magyar nyelv relevanciája 999 3.3.2. Klasszikus adatok 1002 3.3.3. Újabb adatok az allomorfiáról 1003 4. A téri kifejezések elsajátítása és használata: egy fejezet a morfoszemantikából 1008 4.1. A legkorábbi téri kifejezések '.... 1008 4.2. Téri kifejezések későbbi gyermekkorban 1010 5. Alaktan és patológia...-.- - ; 1013 5.1. Fejlődési zavarok és a morfológia 1013 5.2. Értelmi fogyatékosok morfológiai problémái 1015; 5.3. Alaktani zavarok afáziásoknál.. \. 1017 A magyar morfológia számítógépes kezelése (Prószéky Gábor) 1021 1. Bevezetés 1021 2. Számítógépes morfológia 1022 2.1. Tanulás és nyelvhasználat 1024 2.2. A számítógépes alaktani rendszer szótárai 1025 2.3. A számítógépes leírás osztályozási szempontjai: a morfémakapcsolódások és az unifikálhatóság 1027 2.4. Jegyfüggetlenség és redundancia: ismeretlen elemek osztályozása 1029 3. Szótövek és toldalékok 1032 3.1. A morfémák formális viselkedése 1032 3.2. A termékeny terminális toldalékok 1033 3.3. A termékeny nemterminális toldalékok 1035 3.4. A nem termékeny toldalékok 1042

18 TARTALOM 3.5. Összetételek, előtagok kezelése 1043 4. Morfo-ortográfia: az írásban jelölt alaki változások 1043 4.1. A morfo-ortográfiai jegyek 1044 4.1.1. Magánhangzó-harmónia 1044 4.1.2. Mássalhangzó-hasonulások 1044 4.1.3. Kötőhangzók 1045 4.1.4. A j-vel kezdődő toldalékok viselkedése 1047 4.1.5. A névszói birtokos j-je 1048 4.1.6. Ikesség 1049 4.1.7. Egyéb független szempontok 1049 4.2. Tő- és toldalékváltozások 1049 4.2.1. A nem változó tövek. 1049 4.2.2. Hosszúságváltoztatás 1050 4.2.3. Hangváltozás 1051 4.2.4. Betoldás és kiesés 1051 4.2.5. Többalakú tövek és toldalékok 1051 4.2.6. Ortográfiai allomorfok 1052 5. A magyar számítógépes morfotaktika 1053 5.1. A magyar számítógépes morfotaktika osztályai 1053 5.2. A magyar számítógépes morfo-ortográfia jegyei 1055 5.3. Példák a magyar számítógépes morfológia működésére 1057 6. Tanulságok 1058 Irodalomjegyzék >. 1065 Tárgymutató 1085