Hásságy Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2007. (IV.3.) számú rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (A 2/2008. (II.15.) számú módosításokkal egységes szerkezetben) Hásságy Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( Szt. ) 25. (3) b.), 26., 32. (1)-(3), 37/D. (5), 38. (1) bek. c.) pont, (9), 43/B. (1)- (3), 45. (1), 46. (1), 50. (3), 62. (2), 92. (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja: I. A rendelet célja, hatálya 1. E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2. 1 Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokra való jogosultság megilleti az önkormányzat illetékességi területén a Szt. 3. -ban felsorolt személyeket. II. Általános szabályok 3. E rendeletben használt fogalmakra az Szt. 4. -ban foglaltakat kell alkalmazni 1 Módosította a 2/2008. (II.15.) Ör. 1. 1
III. Eljárási szabályok 4. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintı jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenırzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Szt. 5. -16. -a tartalmazza. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik. 6. A jegyzı a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmára az Szt. 18. -ban foglaltak az irányadóak. Az eljárás megindítása 7. (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Hivatalában kell elıterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. A kérelmek, és egyéb dokumentumok elektronikus úton nem terjeszthetıek elı. (2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó idıszak: - a havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél három hónap, - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (3) A kérelmezı köteles együttmőködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmezı és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál elıír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetı. 2
Az ellátások megállapítása 8. (1) A szociális ellátások megállapításáról e rendeletben meghatározott kivételekkel a képviselı-testület határozattal dönt. (2) A képviselı-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza. A polgármester a szociális ellátás tárgyában átruházott hatáskörében hozott döntésérıl szintén határozatot hoz. (3) A képviselı-testület a polgármester hatáskörébe rendeli a 1. sz. mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket. (4) A polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (5) A polgármester döntése ellen a képviselı-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 9. A pénzbeli ellátások kifizetése a határozat alapján közvetlenül az ellátottnak a körjegyzıség hivatalában, vagy az ellátott folyószámlájára történı átutalással kerül teljesítésre. 10. A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet elıírásai szerint történik. A pénzbeli ellátások ellenırzésének szabályai 11. (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát ha e rendelet másként nem rendelkezik évente, egy ízben felül kell vizsgálni. (2) A felülvizsgálat döntésre történı elıkészíttetése a jegyzı feladata. A polgármester felelıs a döntési javaslatot tartalmazó elıterjesztések határidın belüli képviselı-testület elé terjesztéséért. IV. Pénzbeli ellátások 12. Az önkormányzat a következı pénzbeli ellátásokat állapítja meg: a) a szociális törvénybıl fakadó pénzbeli ellátások: a Szt. 38. (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, a Szt. 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások). 3
b) az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások: - szülési támogatás -temetési hozzájárulás, Rendszeres szociális segély Az ellátás feltételei 13. (1) A rendszeres szociális segélyt a jegyzı állapítja meg, megállapításának feltételeire az Szt. 37/A.. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendszeres szociális segély folyósításának feltételei 14. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttmőködésre köteles, amelynek keretében a) az együttmőködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítı programról írásban megállapodik az együttmőködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítı programban foglaltakat. (2) A települési önkormányzat a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttmőködés intézményi feltételeirıl. (3) A beilleszkedést segítı program a rendszeres szociális segélyben részesülı személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következıkre terjedhet ki: a) az együttmőködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára elıírt egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetıleg a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és számára megfelelı munkalehetıség elfogadására, d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történı nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmőködésre. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is tartalmazza. 15. (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv : a Bm.-i Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége, valamint a Bólyi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat. (2) Az önkormányzat hivatala a kérelmezıt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeirıl, valamint - az együttmőködésre kijelölt szerv megnevezésérıl, elérhetıségérıl. 4
(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítélésérıl szóló határozat kézhezvételét követı 10 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttmőködésre kijelölt szervet azért, hogy a kijelölt szervnél nyilvántartásba vetesse magát. (4) Az együttmőködésre kijelölt számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítélésérıl szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi. (5) Az együttmőködésre kijelölt szerv ellenırzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (7) pontban meghatározott határidıre nyilvántartásba vetette-e magát. (6) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttmőködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidı lejártát követı 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére. (7) Ha a segélyezett a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétıl számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttmőködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttmőködési kötelezettségének nem tett eleget. (8) Az együttmőködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezıt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követıen tájékoztatja a beilleszkedést segítı programról való megállapodási kötelezettségrıl, - ismerteti a beilleszkedést segítı programok típusait, - egyeztet, illetve a segélyben részesülı személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges ismételt megbeszélést tart, majd írásbeli megállapodást köt a beilleszkedést segítı programokról, - felhívja a segélyezett figyelmét a programban foglaltak teljesítési kötelezettségére. 16. A beilleszkedést segítı programok típusai a) kapcsolattartás az együttmőködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztı foglalkozásokon való részvétel, c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megırzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintı személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különbözı problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató elıadásokon (pl..: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), d) munkavégzésre történı felkészülési programban való részvétel, e) munkalehetıség felajánlása, f) munkaügyi központnál álláskeresıként történı nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmőködés. 5
17. (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítı programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttmőködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetıségekrıl pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseirıl stb. (2) Az együttmőködésre köteles szerv egyidejőleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítı programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmő legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerő meghatározni a kötelezettség rendjét, idıtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttmőködési kötelezettség megszegését jelentik. (4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek - ide nem értve a 37/A. (3) bekezdésének c)-d) pontja szerinti megelızı együttmőködés idıtartamára vonatkozó rendelkezéseket - megfelel, az együttmőködésre kijelölt szervvel maga is együttmőködhet. Ebben az esetben az együttmőködés a nyilvántartásba vételre, valamint a megfelelı munkahely elfogadására terjed ki. 18. (1)A segélyezett súlyosan megszegi az együttmőködési kötelezettségét akkor, ha: - a 15. (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételi, a beilleszkedést segítı programról való írásbeli megállapodás megkötésére vonatkozó, illetve a beilleszkedést segítı programban foglaltak teljesítésére vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti, - a számára felajánlott megfelelı munkalehetıséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg, - a meghatározott idıpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, és távolmaradását 3 napon belül megfelelı módon nem menti ki, az akadályoztatásáról szóló igazolást nem mutatja be, - az együttmőködésre kijelölt kirendeltséggel az elsı jelentkezésként megjelölt idıpontig nem veszi fel a kapcsolatot. 19. (1) Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. 6
(2) A foglalkoztatási kötelezettség az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás biztosításával teljesíthetı. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásnak minısül: - a közmunka, - a közhasznú munka, vagy - a közcélú munka. (3) A foglalkoztatás idıtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történı foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás elsı napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes idıtartama eléri a harminc munkanapot. (4) A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat önállóan vagy a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulással együttmőködve végzi. (5) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás szabályaira az Szt. 37/H. -ban foglaltakat kell alkalmazni. Az ellátás feltételei Lakásfenntartási támogatás 20. A normatív lakásfenntartási támogatás feltételeinek megállapítására az Szt. 38. (2)- (8). bekezdései az irányadóak. 21. (1) A helyi lakásfenntartási támogatást kérı a lakásfenntartás, illetve lakhatás költségei közül: a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti, illetve albérleti szerzıdéssel, b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztı részletét a pénzintézet igazolásával, c) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított közüzemi számlákkal, d) egyedi főtéső lakások esetén a főtés költségeit a háztartási tüzelıanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja. (2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérı milyen jogcímen lakik a lakásban. (3) E rendelet alkalmazásában a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult: a.) akinek a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás összjövedelmének 30%-át, b.) akinek háztartásában az 1 fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, (4) A támogatásra való jogosultsághoz a (3) bekezdés a.) -b.) pontjaiban foglalt valamennyi feltétel együttes megléte szükséges. 7
(5) A lakásfenntartásra nyújtott támogatás esetében lakásfenntartási költségen a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részletét, a folyékony és szilárd hulladék szállításának költségét, tüzelıanyag költségét, valamint 84 Kwh/hó/fı mértékig a villanyáram, 2 m3/hó/fı/ mértékig a vízfogyasztás, 300 m3/hó mértékig a gázfogyasztás,. költségeit kell érteni. (6) A lakás főtési költségei miatti lakásfenntartási támogatást utólagos elszámolási kötelezettséggel is meg lehet állapítani, ha a kérelmezı számlával nem rendelkezik. Speciális eljárási szabályok 22. (1) Az Szt. 38. -ának (2) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához a lakás nagyságát - amennyiben a szociális hatáskört gyakorló szervnek nincs hivatalos tudomása róla - a kérelmezınek hitelt érdemlı módon igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezınek a lakás nagyságát hitelt érdemlı módon igazoló irat nincs a birtokában, a jegyzı az adatok közlése céljából megkeresi a Mohácsi Körzeti Földhivatalt. 23. (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. (4) A kérelmeket minden negyedév utolsó napjáig lehet beadni a Körjegyzıség hivatalában. 24. (1) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják. (2) A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének idıpontjában kell folyósítani. (3) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezıt a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illeti meg. Összege 25. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2.500.- Ft/hó 8
Ápolási díj Az ápolási díj tartalma, típusa 26. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 27. Az ápolási díj lehet a.) az ún. alanyi ápolási díj az Szt. 41. szerint, valamint b.) a testület által meghatározott feltételek szerint adható ápolási díj. Az alanyi ápolási díj Az ellátás feltételei és az ellátás megállapítása 28. (1) Az alanyi ápolási díjra való jogosultság feltételeire, eljárási szabályaira, öszszegére, az Szt. 41. -ban foglaltakat kell alkalmazni. Az önkormányzat által meghatározott feltételek szerint adható ápolási díj 29. (1) A települési önkormányzat Szociális Bizottsága ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, akkor ha: - ha egy fıre számított havi családi jövedelem - nem egyedülálló kérelmezı esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100. %-át, - egyedülálló kérelmezı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át nem haladja meg. (2) Az ápolási díj megállapítására értelemszerően a Szt. 41-44 -aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az ápolási díj összege 30. (1) Az ápolási díj havi összegének megállapítására az Szt. 44. -ban foglaltakat kell alkalmazni. 9
Átmeneti segély 31. (1) A Képviselı-testület átmeneti segélyben részesíti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, - különösen betegség, elemi kár- miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a család 1 fıre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén 150%-át, és a család nagyobb értékő ingó vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. (Ennek megállapítása, illetve eldöntése a helyi viszonyok és a konkrét kérelem figyelembevételével a Képviselı-testület mérlegelési jogkörébe tartozik.) (2) Különös méltánylást érdemlı esetben (pl.: haláleset, betegség, stb.) a Képviselı-testület az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltekinthet, amennyiben a kérelmezı megélhetését veszélyeztetné a váratlan kiadás. (3) Az átmeneti segély fajtái az (1) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén a következık lehetnek: a.) létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került család esetén egyszeri támogatás, b.) idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı család esetén meghatározott idıre szóló (idıszaki) támogatás, (4) Egy személy, illetve egy család részére évente - a (3) bekezdés a.)-b.) pontjai alkalmazása esetén: legfeljebb 4 alkalommal, alkalmanként rászorultságtól függıen 5.000-15.000 Ft. között állapítható meg az átmeneti segély. (5) Az átmeneti segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható (élelmiszer, tankönyv, tanszer, gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezmény, tüzelı, ruhanemő, vásárlási utalvány, utazási bérlet, gyógyszer, illetve egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjának kiegyenlítése, stb.) (6) A kiutalt átmeneti segély felhasználásáról a Képviselı-testület döntése alapján indokolt esetben (különösen, ha feltételezhetı a nem rendeltetésszerő felhasználás) a jogosultnak számlával, vagy azt helyettesítı más okirattal el kell számolnia. Nem nyújtható a kiutalástól számított 6 hónapig segély annak, aki azt nem a rendeltetésének megfelelı célra, vagy a segély kézhezvételét közvetlenül követıen keletkezett jövedelmét indokolatlanul nem létfenntartási gondjainak megoldására használta fel. (7) Az átmeneti segély iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 3.. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat. Speciális eljárási szabályok 32. (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkezı és pályakezdı személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. 10
(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelı felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmezı köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közremőködni. Ha a közremőködést megtagadja, kérelme elutasítható. Temetési segély Az ellátás feltételei 33. (1) A polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy fıre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. Speciális eljárási szabályok 34. (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeirıl a segélyt kérı vagy egy háztartásban élı családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejőleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmezı részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát a jegyzı a számlákra rávezeti. (4) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is ha a segélyt megítélı határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségrıl. 35. (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de nem lehet több a költség 50 %-ánál. Temetési hozzájárulás 36. Az önkormányzat döntése alapján Hásságyi állandó lakóhellyel rendelkezı személy halála esetén hozzátartozója szociális rászorultságtól függetlenül egyszeri 10.000,- Ft. öszszegő temetési hozzájárulásban részesül. 11
Szülési támogatás 37. Az önkormányzat döntése alapján Hásságyi állandó lakóhellyel rendelkezı édesanya gyermeke születésekor szociális rászorultságtól függetlenül egyszeri 50.000 Ft. szülési támogatásban részesül. V. Természetben nyújott szociális ellátások 38. (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkezı szerv vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás. 39. Az önkormányzat a következı természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély; b) jellegükbıl fakadóan természetbeni ellátások: - közgyógyellátás, - élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatások, - köztemetés Köztemetés 40. A haláleset helye szerint illetékes önkormányzat polgármestere jogosult a köztemetés elrendelésére, amennyiben az Szt. 48.. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A köztemetéssel kapcsolatos eljárási szabályokra az Szt. 48.. további rendelkezései az irányadók. 12
Közgyógyellátás 41. (1) Az Szt. 50.. (1) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül a Képviselı-testület méltányosságból annak a községben életvitelszerően élı és lakóhellyel rendelkezı személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságot, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége a család 1 fıre jutó jövedelmének 25%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az 1 fıre jutó családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét. (2) A kérelemhez csatolni kell e rendelet 7.. (2) bekezdésben meghatározott jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolásokat továbbá az orvos igazolását a gyógyító ellátási szükségletrıl. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 42. (1) A polgármester az egészségügy szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett szociálisan rászorult személynek, aki megfelel az Szt. 54.. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az igazolvány kiállítása szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át. Járulékfizetés alapjának igazolása 43. A települési önkormányzat polgármestere a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki az Szt. 54/A. ban foglaltak szerint. Egyéb természetbeni ellátások 44. (1) A pénzbeli ellátások különösen a következı természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: - élelmiszer kifizetése, - tankönyv kifizetése, - tüzelı kifizetése, biztosítása, - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényérıl és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a döntésre jogosult szerv, vagy személy a határozatában dönt. 13
VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 45. (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére társulás keretén belül biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó Szt-ben szabályozott szociális alapellátási formákat. 46. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás végzi az Sztv. 63. - szerinti házi segítségnyújtás, valamint az Szt. 57. (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások közül a nappali ellátás közös ellátását, ennek keretében intézményt tart fenn, szervezı tevékenységével segíti a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül mőködı szociális alapszolgáltatási mikro-társulások tevékenységét, továbbá ellátási szerzıdéssel gondoskodik a feladat ellátásáról. 47. A szociális étkeztetést, a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, a házi segítségnyújtást az önkormányzat a Bólyi Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. Étkeztetés 48. 2 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátásra való jogosultság megállapítására az Szt. 62. -ban leírtakat kell alkalmazni. (2) Az étkeztetés az Önkormányzat az általa fenntartott Általános Iskola étkezdéjében történik, illetıleg lehetıség van annak elvitelére, vagy kiszállítására is. (3) Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (élelmezési térítés). Az étkeztetésért fizetendı ÁFÁ-val növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának a szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybevevı rendszeres havi jövedelmének 25%-át. (4) Különös méltánylást érdemlı nehéz élethelyzetben lévı igénylı esetében a képviselıtestület mérlegelési jogkörében eljárva- az Szt. 62. (1) bek. a.)-e.) pontjában felsorolt szempontok alapján - a kérelmezı részére legfeljebb hat havi idıtartamra elengedheti a térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a térítési díj összegének megfizetését az önkormányzat vállalja át. A hat hónap leteltét követıen a térítési díj mentességet felül kell vizsgálni. 2 Módosította a 2/2008. (II.15.) Ör. 2. 14
(5) Az étkeztetésért és annak kiszállításáért jövedelmem kategóriánként megállapított fizetendı térítési díjak összegét az 2. számú melléklet tartalmazza. A térítési díjak megállapítása a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel került megállapításra. Házi segítségnyújtás 49. (1) Házi segítségnyújtás megállapítására és szabályaira az Szt. 63. -ban foglaltakat kell alkalmazni. Családsegítés 50. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás, melyre az Szt. 64. -ban foglaltak kell alkalmazni. 51. (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Bólyi Gyermekvédelmi és Családsegítı Szolgálat ( 7745 Bóly, Rákóczi u. 3. ) útján látja el. 52. A családsegítı szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. VII. Hatályba léptetı, vegyes és záró rendelkezések 53. Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezıbb 2007.01.01.-tıl illetıleg a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. 54. Az önkormányzatnak a 2003. január 1-jétıl megszervezendı alapszolgáltatási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-éig kell teljes körően gondoskodnia. 15
Vegyes rendelkezések 55. 3 (1) Az intézményi térítési díjakat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, melynek megállapítása a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet szabályai szerint történt meg. (2) A 48. szerint a jogosultnak 2007. évben megállapított szociális étkeztetés esetén 2009. január 01. napjáig a térítési díj összege a 2 sz. melléklet 2. számú jövedelmi kategóriája szerint kerül megállapításra. (3) A 2. sz. mellékletben meghatározott szociális étkeztetésre vonatkozó térítési díjakat az új igénylések esetén 2008. március 01. napjától kell alkalmazni. 56. (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsıbb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti Hásságy Községi Önkormányzat Képviselı-testületének a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló többször módosított 11/2005. (IX.12.) számú rendelete. Hásságy, 2007. április 03. Wilhelm Fülöp sk. polgármester Dr. Tóth Attila sk. körjegyzı Záradék: A rendeletet kihirdetve: Hásságyon, 2007. április 03. napján. Módosítása: 2008. február 15.-én Dr. Tóth Attila körjegyzı 3 Módosította a 2/2008. (II.15.) Ör. 4. 16
1. számú melléklet a rendelet 8. (3) bekezdéséhez A képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre: Temetési segély Temetési támogatás Szülési támogatás 17
2. sz. melléklet 4 I. Az étkeztetés intézményi térítési díja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülık esetén. (ÁFÁ-val növelt ): A B C Étkezés Önkormányzati támogatás összege (btto.) Igénybevevı által fizetendı btto. térítési díj (100%) a.) Óvodai étkeztetés: 168.-Ft 270.- Ft b.) Általános iskola : (napközis 3 x-i étkeztetés) 162.-Ft 300.- Ft c.) Általános iskola menza : (csak ebéd ) 109.-Ft 245.-Ft A gyermekvédelmi kedvezményben részesülık esetében az önkormányzati támogatással nem csökkentett térítési díjakat kell alkalmazni. ( B+C ) d.) Vendég étkeztetés: - 492.- Ft II. A szociális étkeztetésben résztvevık számára kiszállított ebéd térítési díja (ÁFÁ-val növelt ): Díj kategória A szociális étkeztetésért fizetendı díjak 2008. március 01. napjától. Egy fıre jutó családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének %-ban Fizetendı térítési díj a kiszállított ebéd után. 1. Ha kevesebb mint 150 % -a (42.750.-Ft) 250.-Ft 2. Ha 150 % és 300 % között van (42.750.- Ft és 85.500.-Ft) 290.-Ft 3. Ha 300 %-a felett van (85.500.- Ft) 356.-Ft A 2007. évben megállapított szociális étkeztetés esetén a 2. díjkategória alkalmazandó 2009. január 01. napjáig. R. 55. (2) 4 Módosította a 2/2008. (II.15.) Ör. 3. 18