Honoré de Balzac:Goriot apó Szerzõ dezs Kidolgozott tétel Horroré de Balzac (1799-1850) - Balzac a XIX. századi irodalomra a legnagyobb hatást azzal gyakorolta, hogy megalkot a társadalmi regényt. Jellemzõ rá az aprólékos leírás, a több szálon futó cselekmény, a sok szereplõ. Legnagyobb vállalkozás az Emberi színjáték c. regényfolyam, melynek egyes darabjait 1830-ban kezdte írni, s egészen haláláig folytatta írását. Több mint 90 kisebb-nagyobb mûbõl áll rop pant vállalkozás. Az Emberi színjáték egyik legjobban sikerült darabját, a Goriot apót 1834-ben írta. Goriot apó (1834): - Cselekmény: 1. A Vauquer-ház bemutatása: A Vauqueur-ház Párizs egyik legelhagyatottabb, legvisszataszítóbb kerületében álló polgári panzió. Tulajdonosa Vauquer-né, egy ötven év körüli özvegyasszony. A regény elsõ részében a szereplõk arcképszerû bemutatásával bõvebbet még nem tudunk meg a szereplõkrõl, akiknek többsége azonban a késõbbiek során szerepet kap a cselekmény bonyolításában. A Vauqueur-ház a korabeli Párizs keresztmetszetét adja. Egy ilyen közösségen belül ki csiben az egész társadalom elemei fellelhetõk." - jegyzi meg Balzac. S bár a panzió lakói valahol középen foglalnak helyet a társadalmi ranglétrán, szoros szálak fûzik õket mind a magas arisztokráciához, mind a bûnözõ alvilághoz.
- Eugéne de Rastignac joghallgató, elszegényedett nemesi családból származik. Hasonlóképp felfelé tör, mint Julien Sorel, de kezdetben abban bízik, hogy becsületes munkával is karriert csinálhat, vagyont és hatalmat szerezhet. - Goriot apó múltját kezdetben homály fedi, majd Rastignac nyomozása révén felfedi fokozatos elszegényedésének okát: Goriot tésztagyárosként a forradalom idején nagy vagyont szerzett, de mindenét két lányára, Anastasi-ra és Delphin-re pazarolta, arisztokratához, ill. pénzbáróhoz adta õket; õ maga pedig a Vauquer-házban húzta meg magát, kezdetben az elsõ emeleten, majd ahogy szegényedett, egyre följebb. - Vautrint veszi körül a legnagyobb titokzatosság, róla senki nem tud semmit, csak sejthetjük, hogy sötét múlt nehezedik szívére. 2. Bejutás az arisztokrata körökbe: - Rastignac távoli rokona, Beauséant vikomtné megnyitja elõtte az elõkelõ tár-saság szalonjainak ajtaját. Unokanõvére révén ismerkedik meg Goriot két lányával is, Anastasi de Restaud grófnéval és Delphine de Nucingen bárónéval. - Beauséantné az életben való boldogulásra vonatkozó tanácsokkal látja el Rastignacot: ha érvényesülni akar, gazdag szeretõt kell találnia, s kíméletlenül ki kell használnia mindenkit. - A panziólakók közül Vautrin veszi pártfogásába a fiatalembert: ugyanolyan tanácsokkal látja el Rastignacot, Beauséantné, csak nyersebben fogalmazza meg a karrierizmus erkölcseit. Vautrin konkrét tervvel is elõáll: Victorine-nak kell udvarol ni, kinek milliomos az apja, csak fia kedvéért lányát kitagadta az örökségbõl. A Taillefer-fiú véletlen halála" esetén azon ban a lányt biztosan visszafogadná az örökségbe. - Rastignac
egyelõre még nem tudja, igazán kinek udvaroljon: Delphine-be szerelmes, akinek viszont minden pénzével férje rendelkezik; s a Vautrin-féle terv gondolatával is kacérkodik, bár még csak óvatosan udvarolgat Victorine-nak. Mindenesetre Rastignac felhagy egyetemi tanulmányaival, s a párizsi aranyifjak könnyelmû életét kezdi el élni. 3. Vautrin leleplezése: - Drámai fordulat: az ifjú Taillefer párbajban meghal. Még ugyanaznap Vautrint a titkosrendõrség Poiret úr és Michonneau kisasszony közremûködésével leleplezi: õ egy szökött gályarab, akit húsz évi kényszermunkára ítéltek, s aki hatalmas pénzösszegekkel rendelkezik, mert õ kezeli rabtársai vagyonát. - A leleplezés után nemcsak Vautrin, de kézrekerítõi is távoznak a Vauquer-házból, majd miután Taillefer visszafogadja lányát, Couture-né és Victorine is elköltõznek. 4. Goriot apó halála és Rastignac végsõ elhatározása: - Vautrin távozása után Rastignac sorsa Goriot apóéval fonódik össze, elsõsorban az õ személyük körül haladnak tovább az események. A két hõs csupa ellentétes vonást mutat: Rastignac a társadalmi ranglétrán fölfelé, az elõkelõ társaság felé halad, Goriot apó pedig lefelé süllyed a nyomor, az éhhalál felé. - Goriot lénye és sorsa Rastignac nemes érzelmeit ébreszt föl: látja, hogy ennek az öregembernek minden célja lányai boldogítása, utolsó fillérjeit is nekik adja, ám azok csak kihasználják, s valójában nem tõrödnek a jóságos vénemberrel, aki miattuk jutott koldusbotra. - Rastignac vívódó hõssé válik: érvényesülési vágya küzd erkölcsi lényével, lelkiismeretfurdalás gyötri mindamiatt, amit tett, s egyedül õ
törõdik Goriot apóval. - Goriot apót lányai halálos ágyán magára hagyják, temetését Rastignac és egy másik diák költségén rendezik meg Goriot apó szegényes temetésén lányai nem vettek részt, csak a két diák jelent meg. - Goriot halála után Rastignacon a sor: döntenie kell, hogy a becsületes, szorgalmas, egyszerû életet választja, vagy hazugsággal, képmutatással karriert csinál, vagyont, s címet szerez. A zárlat: Rastignac sorsát kihívásnak tekinti -,,Most mirajtunk a sor!" -, s elmegy vacsorázni Nucingen bárónéhoz. +1. Rastignac pályája az Emberi színjáték további regényeiben: - Elveszett illúziók: Delphine szeretõjeként karriert csinál. - A Nucingen-ház: különbözõ spekulációkon meggazdagszik. - Az arcisi képviselõ: elveszi szeretõje lányát és politikai pályára lép. - Ingyen komédia: igazságügyminiszter, gróf és a Tõrendi ház tagja lesz. Típusfeladatok: - Mutassa be Goriot apót Rastignac szemszögébõl! - Mutassa be Vautrint Rastignac szemszögébõl! - Julien Sorel és Eugéne de Rastignac összehasonlítása! Julien Sorel Eugene de Rastignac A regény teljes pályáját átfogja: mélyrõl indul, magasba tör és nagyot zuhan A Goriot apó c. regény csak pályája eleiét mutatja be.
Julien Sorel Eugene de Rastignac A regény teljes pályáját átfogja: mélyrõl indul, magas- ba tör és nagyot zuhan paraszti származás, de elüt környezetétõl mûvelt, intelligens fiú aját maga fogalmazza meg célját: bekerülni az arisz- tokrácig legmagasabb köreibe az eszközöket is maga eszeli ki: tettetés, csábítás, hazugságok A Goriot apó c. regény csak pályája elejét mutatja be. elszegényedett nemesi család él: a családi név régi ragyogásának visszaszerzése: rang, hatalom -kezdetben hisz a becsületes munkában, de bec sülelérzését legyõzi érvényesülési vágya- elsõsorban Beauseant vikomtné és Vautrin tanításainak" köszön hetõen fordított sors eredetileg tiszta, értékes ifjú, a regény kezdetén magára ölti a gátlástalan kalandor szerepét- feltöreti- szik, sikerrel jár- mielõtt a csúcsra
érne minden összeomlik- leveti álarcát, megtér a maga belsõ világába - szánt szándékkal kivetteti magát a tár- sadalomból képtelen a teljes képmutatásra: fordított Tartuffe" eredetileg becsületes, kitartó munkával akar karriert csinálni- különbözõ hatásokra fokozatosan feladja job biti énjét rájön, hogy a társadalmi erkölcs a törtetés, könyöklés, csalás erkölcse (a társadalom minden szintjén!), egyre inkább alkalmazkodik hozzá bár a regényben még õrzi belsõ értékeit: pl.: visszari ad Vautrin tervétõl, visszaküldi családjának a pénzt, ápolja Goriot de a temetés után dönt: karrier minden áron