Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2007. (VI. 29.) rendelete 1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Ör. 3. -ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [3. A rendelet hatálya kiterjed] b) ha e rendelet másként nem rendelkezik, az Szt. 6. -a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg. 2. (1) Az Ör. 4. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, új megállapítás esetén, a rendszeres segély a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. 3. Az Ör. 8. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik: (2) Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás annak a) a háztartásnak, amelynek valamely tagja vagyonnal rendelkezik; b) a kérelmezőnek, akinek esetében a kérelem benyújtásakor a lakcím létesítésétől számított hat hónap nem telt el, és nem rendelkezik a saját fogyasztását igazoló egy téli és egy nyári hónapra vonatkozó közüzemi számlával. 4. Az Ör. 9. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: Megállapítható a helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek (háztartásnak), aki a (2) bekezdésben felsorolt minimálisan elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben életvitelszerűen az alábbi jogcímen lakik: -bérlő, -bérlőtárs, -albérlő, -tulajdonos, -tulajdonostárs, -a lakásba bejelentett jogcím nélküli lakos. 1 Elfogadva: 2007. június 27.
5. Az Ör. 12/B. (2) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) A helyi lakásfenntartási támogatást igénylő a lakásfenntartás, illetve a lakhatás költségei közül:] a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelő lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel, c) lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a kölcsönszerződés másolatával és a pénzintézet igazolásával, [igazolja.] 6. (1) Az Ör. 16. -a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: (14) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek (családnak), amelynek valamely tagja vagyonnal rendelkezik, kivéve az előre nem látható okból kifolyólag létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyeket (családokat). Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet. (2) Az Ör. 16. -a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: (15) Az átmeneti segély összegének megállapítása során a Polgármesteri Hivatal figyelembe veszi a kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait. 7. Az Ör. 21/A. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg; b) a kapcsolattartási kötelezettséget egymást követő két alkalommal elmulasztja és mulasztását nem igazolja; c) az Szt. 25. (4) bekezdése szerint a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálata során a Foglalkoztatási Központban az együttműködési szerződés felülvizsgálata céljából a megadott határidőn belül nem jelentkezik. 8. Az Ör. a következő 23/B. -al egészül ki: 23/B. (1) A Polgármester átruházott hatáskörben eljárva a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (2) Kérelemre, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt esetben részletfizetés formájában engedélyezheti, ha az egyösszegű megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (3) A Képviselő-testület kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítését a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslatának figyelembe vételével, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján indokolt esetben teljesen vagy részben elengedheti, ha a teljes vagy részbeni megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. 2
9. (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. (2) Az Ör. - e rendelet 8. -ával megállapított 23/B. -át, valamint az Ör. e rendelet 9. (3) bekezdés a) pontjával módosított 23. (2) és (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Ör. a) 23. (2) és (4) bekezdésében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25-%-át meghaladja szövegrész helyébe a 6.000,- forintot eléri szövegrész lép; b) 25. (1) bekezdés g) pontjának a) alpontjában a húszszorosát szövegrész helyébe a negyvenszeresét szövegrész lép. (4) Jelen rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Sárádi Kálmánné dr. jegyző Bús Balázs polgármester 3
INDOKOLÁS A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV.1.) rendelet módosításához 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 6. -a szerint hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölte. A törvény szerint hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Az Szt. 45. (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. Az átmeneti segélyezés esetében tehát megállapodás hiányában az Szt. 6. -a nem alkalmazható. Ennek megfelelően rendelkezik az Ör. 16. (13) bekezdése. Indokolt tehát az Ör. hatályára vonatkozó szabályok ilyen irányú módosítása. 2. A rendszeres pénzbeli ellátások eljárási szabályai pontosításra kerülnek, mivel azon ellátásokra való jogosultság kezdő dátuma, melyek esetében jogszabály nem ír elő eltérést, a kérelem benyújtása hónapjának első napja. 3. A lakásfenntartási támogatás esetében beépítésre kerül a szociális rászorultság vizsgálata esetén a vagyon vizsgálata a háztartás jövedelmi viszonyai mellett. A módosítás célja, hogy kizárjuk ezzel a támogatásra való jogosultság megállapítását azon háztartás esetében, melynek valamely tagja az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó értékű hasznosítható vagyonnal rendelkezik. Rögzítésre kerül, hogy helyi lakásfenntartási támogatás csak azon kérelmező esetében állapítható meg, aki legalább hat hónapja lakja a lakást (amely időtartam a lakcím létesítésének időpontjától vehető figyelembe), és rendelkezik a saját fogyasztását igazoló egy téli és egy nyári hónapra vonatkozó közüzemi számlával. A lakásfenntartás havi költsége csak azon kérelmezők esetében mérhető fel a valós helyzetnek megfelelően, akik rendelkeznek az igénylést megelőző egy téli és egy nyári hónapra vonatkozó számlákkal. 4. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfogalmazása pontosításra kerülnek. 5. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem elbírálásához csatolandó igazolásokkal szemben támasztott követelmények pontosabban kerülnek meghatározásra annak érdekében, hogy a kérelmező valóban hitelt érdemlően bizonyítsa, hogy megfelel a támogatás megállapításához szükséges feltételeknek. 6. Az átmeneti segély esetében szintén bevezetésre kerül a szociális rászorultság vizsgálata esetén a vagyon vizsgálata a család jövedelmi viszonyai mellett, kizárva ezzel a támogatásra 4
való jogosultság megállapítását azon család esetében, melynek valamely tagja a rendeletben meghatározott mértéket meghaladó értékű hasznosítható vagyonnal rendelkezik. Méltánytalan lenne a rendelkezés alkalmazása olyan kérelmezővel szemben, aki előre nem látható okból kifolyólag kerül átmeneti jelleggel létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe. Nem várható el ilyen esetben, hogy az előre nem látott átmeneti nehézségek miatt a kérelmező vagyona értékesítésére kényszerüljön. A vagyon vizsgálata abban az esetben indokolt, ha a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem rendkívüli jellegű, hanem rendszeresen vagy tartósan áll fenn, ezért elvárható, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint vagyonnak minősülő értéktárgyát a kérelmező hasznosítsa tartós létfenntartási problémáinak rendezése érdekében. Az Ör. átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezései kiegészülnek azzal a gyakorlatban létező szabállyal, hogy ha a háztartásban több család él, kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni az átmeneti segély összegének megállapítása során, hiszen ekkor például a lakás fenntartásának összege megoszlik a háztartásban élő több család között. 7. A rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének szabályozása az Szt. 37/D. (5) bekezdése értelmében az önkormányzat feladata. Az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének eseteit az Ör. 2006. július 1-jétől tartalmazza. A gyakorlati tapasztalatok indokolják a rendelkezés pontosítását és a Foglalkoztatási Központban való megjelenésre megadott határidő elmulasztásának, mint súlyos kötelezettségszegésnek a beépítését. 8. Az Szt. a köztemetés elrendelését polgármesteri hatáskörbe utalja, azonban a települési önkormányzat feladata a költségek hagyatéki teherként való bejelentése vagy az eltemettetésre köteles személy költségek megtérítésére való kötelezése. Mivel ezen hatáskört a Képviselő-testület korábban nem ruházta át, minden ilyen esetben a Képviselő-testület soron következő üléséig kellene várni a feladat teljesítésére. A köztemetés magas költsége miatt lehetőséget biztosítunk az Önkormányzat által megfizetett összeg részletekben történő visszafizetésére, illetve a részbeni vagy teljes elengedésre abban az esetben, ha a megtérítés, illetve egyösszegű megtérítés az eltemettetésre köteles hozzátartozó mindennapi megélhetését, létfenntartását veszélyeztetné. 9. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának feltételei központi szinten átalakításra kerülnek. Az elismert havi gyógyító ellátás költségének mértéke csökkentésre kerül. A csökkentést az indokolja, hogy az Szt. 2007. január 1-től 6.000,- forintban maximálta a Területi Egészségbiztosítási Pénztár által elismert gyógyító ellátás összegét azon krónikus betegek esetében, akik szakorvosi ellátásra nem szorulnak, ellátásuk pusztán háziorvosi közreműködést igényel. Ez alapján kiesne a közgyógyellátottak köréből minden krónikus beteg, aki szakorvosi ellátást nem igényel, mivel a feltételül szabott gyógyító ellátás minimálisan rögzített költsége meghaladja a 6.000.- forintot. A rendelet értelmező rendelkezései között a vagyon fogalma módosításra kerül. Tekintettel arra, hogy az Szt. alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a törvényben meghatározottaknál kedvezőbb feltételek szerint állapíthatja meg az ellátásra való jogosultság feltételeit, illetve arra, hogy a szociális rászorultság vizsgálata körében a vagyon vizsgálata az 5
ápolási díj mellett a lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély esetében is bevezetésre kerül. Eszerint a vagyon külön-külön számított forgalmi értéke esetében a húszas szorzószám negyvenszeresre való felemelése indokolt, annak érdekében, hogy ne zárjuk ki a rendszeres vagy eseti pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása köréből az arra ténylegesen rászorulókat, akik a napjainkban elfogadható, minimális értéket képviselő, személyes használatra fenntartott vagyonnal rendelkeznek. 6