VÁLASZTÁSI FÜZETEK 173/4. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. évi választásán Budapest, 2010.
A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. SÁRI MIKLÓS az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Péteri Attila Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: 1216-5530
TARTALOMJEGYZÉK 1. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása... 7 1.1. A választójogosultság... 7 1.2. A választási rendszer... 7 1.3. Jogszabályok... 7 2. Szavazatszámláló bizottság, jegyzőkönyvvezető... 9 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése... 9 2.1.1. A szavazatszámláló bizottság összetétele... 9 2.1.2. Az összeférhetetlenség... 9 2.1.3. A szavazatszámláló bizottság jogállása... 9 2.1.4. A szavazatszámláló bizottság működésének legfontosabb szabályai... 10 2.2. A jegyzőkönyvvezető... 10 3. A szavazatszámláló bizottság részletes feladatai... 11 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt... 11 3.2. Feladatok a szavazás napján... 3 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt... 3 3.2.2. A szavazás megkezdése, az ellenőrző lap... 4 3.2.3. A szavazás lebonyolítása... 5 4. Jogorvoslatokkal kapcsolatos tudnivalók... 23 4.1. Az SZSZB szavazás folyamán hozott határozata elleni fellebbezés benyújtása. 23 4.2. Az SZSZB szavazatszámláló tevékenysége elleni jogorvoslat... 23 5. A helyi önkormányzati választások büntetőjogi védelme... 25 3
4
Előszó A Magyar Köztársaság elnöke 2010. október 3. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi általános választását. Ugyanezen napon tartják a települési kisebbségi önkormányzatok választását. A választás lebonyolításában részt vevő szavazatszámláló bizottságok tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján végzik. A választási eljárásban a szavazatszámláló bizottságok munkája kiemelkedő fontosságú. Működésük jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához, és annak jogszerű megjelenítéséhez. Közérdek, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell a törvényességet, a vitákat jogszerűen és határozattal kell lezárniuk, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak választott és megbízott tagoknak egyaránt közösen kell a feladatokat végrehajtaniuk, és a felelősséget testületileg kell vállalniuk a köz érdekében végzett munkájukban. Kiadványunk a szavazatszámláló bizottságok részére készült. Összeállítása során törekedtünk arra, hogy egyszerű, közérthető módon foglaljuk össze a tennivalókat. Reméljük, hogy eredményesen tudják használni, nagymértékben nyújt segítséget a feladatok elvégzéséhez. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlenül, szabadidejüket feláldozva vállalják a szavazatszámláló bizottsági tagságot és az ezzel járó nehéz és felelősségteljes munkát. Budapest, 2010. szeptember dr. Sári Miklós az Országos Választási Iroda vezetője 5
6
1. A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 1.1. A választójogosultság A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az szavazhat, aki a kisebbségi választói jegyzékben szerepel. 1.2. A választási rendszer A települési kisebbségi önkormányzat 4 képviselőjét ún. kislistáról választják. A választáson a választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat. Kevesebb jelöltre (1, 2 vagy 3) lehet, többre nem lehet érvényesen szavazni. Képviselő az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. 1.3. Jogszabályok A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni: A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.), a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtását szabályozó 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. október 3. napjára kitűzött választása, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2010 (VII. 16.) KIM rendelet, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2010. (VII. 21.) KIM rendelet. 7
8
2. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG, JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése Az SZSZB feladata többek között a szavazás levezetése, törvényes lebonyolítása, a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben való döntés, a szavazatok megszámlálása és a szavazóköri eredmény megállapítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. 2.1.1. A szavazatszámláló bizottság összetétele Az SZSZB legalább 5 tagból áll. A bizottság tagjait és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete választotta meg. Az SZSZB tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha a bizottság az összeférhetetlenséget megállapította, ha a megbízatásról lemondanak, továbbá a választási bizottság tagja halálának bekövetkeztével. 2.1.2. Az összeférhetetlenség Az SZSZB tagjainak a településen lakcímmel kell rendelkezniük. Az SZSZB-nek nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, az SZSZB illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a jelölt, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Az SZSZB tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga az SZSZB határoz. Az összeférhetetlenséget az SZSZB tagja köteles bejelenteni. A tag megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség megállapításával. 2.1.3. A szavazatszámláló bizottság jogállása Az SZSZB tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a polgármester előtt esküt tesznek. Az SZSZB tagja az SZSZB munkájában csak az eskü letételét követően vehet részt. Az SZSZB tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól. Erre az időre eső átlagbérüket a munkáltató fizeti. A munkáltató kérelmére a kifizetett átlagbért a helyi választási iroda megtéríti a munkáltató részére, amennyiben ezt a munkáltató a szavazást követő 5 napon belül bejelenti. Az SZSZB működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. 9
2.1.4. A szavazatszámláló bizottság működésének legfontosabb szabályai Az SZSZB testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet. Az SZSZB döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is indokaival együtt rögzíteni kell. Az SZSZB-t az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el. Az SZSZB a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagoknak folyamatosan együtt kell lenni. Az SZSZB illetékességi területe a település egész területe. Ezen a területen végzi tevékenységét, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról. A mozgóurnát is a település egész területén biztosítania kell az ezt igénylő választópolgárok számára. 2.2. A jegyzőkönyvvezető A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezető nem tagja az SZSZB-nek, így szavazati joggal nem rendelkezik. A jegyzőkönyvvezető kettős feladatot lát el: egyrészt segítséget nyújt az SZSZB munkájához, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. Az SZSZB munkáját segítve a jegyzőkönyvvezető: Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), az SZSZB munkafeltételeinek biztosításában. Előkészíti és rögzíti az SZSZB döntéseit, intézkedéseit. Az SZSZB döntése alapján közreműködik a kisebbségi választói jegyzék(ek) vezetésében, a visszautasítottak és a mozgóurnát kérők jegyzékének vezetésében. Közreműködik a jegyzőkönyvek kiállításában. Közreműködik a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában. Önálló feladatként a jegyzőkönyvvezető: Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és az előírt időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának. A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyvet részére továbbítja. 10
3. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADATAI 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt Az SZSZB-nek a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. A szavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: legalább két szavazófülke, legalább két szavazóurna, asztalra helyezhető papír szavazófülke, hozzá külön odakészített szék a mozgáskorlátozottak szavazásának megkönnyítése érdekében, elegendő asztal és szék az SZSZB munkájához, megfelelő világítás a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben, megfelelően rögzített tollak a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben; a tájékoztatást nyújtó táblák, melyek elhelyezése legyen egyértelmű, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat. Amennyiben a szavazólap elkészítését követően egy jelölt kiesett, e tényről az SZSZB köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Amennyiben a szavazóhelyiség nincs akadálymentesítve, minden segítséget meg kell adni annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott választópolgárok a szavazóhelyiségbe bejuthassanak. A tájékoztatást nyújtó táblákat, illetve a szavazásra vonatkozó plakátokat szintén úgy kell elhelyezni, hogy azok a mozgáskorlátozott választópolgárok számára is megtekinthetők legyenek. Fontos, hogy a szavazóhelyiség külsőségeiben is legyen méltó az eseményhez. Tekintettel arra, hogy a szavazás napján 0.00 órától 19.00 óráig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik az SZSZB feladatai közé. Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. számú állásfoglalásában azt az álláspontot alakította ki, hogy Tekintettel arra, hogy a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok) és a választási irodák (a továbbiakban együtt: választási szervek) tagjainak kiemelt feladata és felelőssége a választások tisztaságának biztosítása, a választások törvényes lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése [Ve. 21. (1) bekezdése és 35. (1) bekezdése], a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pátrszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben. 11
Ha az ellenőrzés során az SZSZB az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző nap az SZSZB elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) tételes ellenőrzést követően elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. 12
3
4
A szavazás lebonyolításához szükséges további iratok és felszerelési tárgyak: a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték, a rendőrség telefonszáma, áramszünet esetére elemlámpa, gyertya, a helyi választási iroda, a helyi választási bizottság és a területi választási bizottság címe, telefon- és fax száma. Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) az SZSZB-nek olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen. Az SZSZB elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel az SZSZB-nek átadott bélyegző lenyomata is. Az SZSZB részére biztosított bélyegző csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok hitelesítésére használható! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket az SZSZB elnöke a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. 3.2. Feladatok a szavazás napján 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt A szavazás napján az SZSZB elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a szállítódobozba zárt választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. Az SZSZB legkésőbb 5.30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 5.30 óráig az SZSZB tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, erről a jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjét értesíti, aki gondoskodik a határozatképesség biztosításáról. A választási iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig az SZSZB tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben (kivéve a sajtó munkatársait és a hivatalosan akkreditált külföldi megfigyelőket). A bizottság a jegyzőkönyvvezetővel együtt a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik. Ha az előző napi tételes ellenőrzéssel járó 3
átvételi eljárás ellenére nyomtatványhiányt észlel, a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról. A helyi választási iroda vezetője az SZSZB munkájának megkezdése előtt tájékoztatja a bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai előállítása után kiesett (visszalépett, meghalt). Az SZSZB-nek erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen. 3.2.2. A szavazás megkezdése, az ellenőrző lap Az SZSZB 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóhelyiség megnyitásának időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti a jegyzőkönyvek A oldalára. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár aki nem lehet az SZSZB tagja jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Az urnát úgy kell lezárni, hogy abból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni, alá kell írni, az elsőként szavazó választópolgárral alá kell íratni, majd az urnákba kell dobni az ellenőrző lapokat. A vizsgálat megtörténtét és az ellenőrző lapok urnákba helyezésének tényét a jegyzőkönyvek A oldalán az SZSZB elnöke, jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal igazolják. Figyelem! A jegyzőkönyvek utolsó oldalát ekkor még tilos aláírni! A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését is ekkor kell elvégezni! FIGYELEM! Az ellenőrző lap hiánya a szavazás érvényességét kérdőjelezi meg! 4
3.2.3. A szavazás lebonyolítása Az SZSZB munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek étkezés, mozgóurna-szállítás stb. ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, folyamatosan biztosított legyen a bizottság határozatképessége. Az SZSZB tagjai a szavazás ideje alatt a hivatalos választási iratok és a számukra biztosított toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas egyéb eszközt (például: saját toll, mobiltelefon), aminek ellenőrzése az SZSZB elnökének feladata. Ez a korlátozás a jegyzőkönyvvezetőre nem vonatkozik. Ez a szabály nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó, illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt használ ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg, megsérti a Ve. 3. a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak. A sajtó képviselői sajtóigazolvány, a sajtóorgánumtól származó megbízólevél vagy munkáltatói igazolás felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, az SZSZB munkáját azonban nem zavarhatják. A kisebbségi választói jegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazás napján a szavazókörökben akkreditált nemzetközi megfigyelők megjelenésére is számítani lehet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése tartalmazza. A Ve. 6. (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok a személyes adatok kivételével, tények nem titkosíthatók. Ebből következően: az SZSZB vagy annak bármely tagja de bármely más választási szerv sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott, és ki nem. Nyilvános információ az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben számszerűen hányan adták le szavazatukat. 3.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor Az SZSZB elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. 5
Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása nem minden esetben az SZSZB feladata így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében a kampánycsendet sértő tevékenység megakadályozása. Ha a választópolgárok ilyen cselekményeket az SZSZB-nél észrevételeznek, tájékoztatni kell őket, hogy a helyi választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzőkönyvvezető köteles haladéktalanul továbbítani a helyi választási iroda vezetőjének. 6
A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák az SZSZB tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja az SZSZB tagjait, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb. A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az SZSZB elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: ha az SZSZB tagjainak száma 3 fő alá csökken, ha haláleset történik, ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. 3.2.3.2. A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár Kizárólag a kisebbségi választói jegyzékben lévő választópolgár szavazhat, és csakis személyesen. Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a kisebbségi választói jegyzékbe! 3.2.3.3. A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok A választópolgárnak az SZSZB előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolványok alkalmasak: - a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy - személyazonosító igazolvány vagy - lakcímigazolvány { - útlevél vagy - 2001. január 1-jét követően a magyar hatóság által kiállított vezetői engedély Amennyiben a régi típusú személyazonosító igazolvány tartalmazza az érvényes lakcímet is, lakcímigazolvány bemutatását nem kell kérni. 7
FIGYELEM! A személyazonosság igazolására alkalmas a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervény. 3.2.3.4. Ki nem szavazhat? Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, vagy nem szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket a szavazás lezárását követően mind a jegyzőkönyvvezető, mind az SZSZB elnöke aláírja. Természetesen a visszautasítottak jegyzékét akkor lehet kitölteni, ha a visszautasított polgár együttműködik ebben, azaz közli személyes adatait. A visszautasítottak jegyzékét kisebbségenként külön-külön kell vezetni! Ezért a szavazás megkezdése előtt a jegyzőkönyvvezető vezesse fel a visszautasítottak jegyzékeinek nyomtatványaira az egyes kisebbségek megnevezését. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, vagy személyazonosításra alkalmas okmányának érvényességi ideje lejárt, tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a hiányosságokat pótolni tudja, újból felkeresheti a szavazóhelyiséget. 8
3.2.3.5. A szavazás menete Ha a választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét igazolta, és szerepel a kisebbségi választói jegyzéken, az SZSZB a (megfelelő kisebbséghez tartozó) szavazólapot a hivatalos bélyegzővel a választópolgár jelenlétében lebélyegzi, és a borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad! A választópolgár a kisebbségi választói jegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kisebbségi választói jegyzéket alá kell írnia, az SZSZB elnöke felvilágosítja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólap átvételének elismerése. Abban az esetben, ha a választópolgár a kisebbségi választói jegyzéket nem 9
hajlandó aláírni, a szavazólapot ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a kisebbségi választói jegyzékre rá kell vezetni, s azt az SZSZB két tagja aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett az SZSZB két tagja írja alá a kisebbségi választói jegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólap és a boríték átnyújtása után az SZSZB ha ezt az állampolgár igényli megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására. A borítékot kérés nélkül át kell adni a választópolgárnak! A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, legfeljebb 4 képviselőjelölt neve melletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal: + vagy X. Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, és a szavazólapot tollal kell kitölteni. A választópolgár használhatja a saját tollát is, az a szavazat azonban, amelyet ceruzával adtak le, érvénytelen. A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál. Annak használatára fel kell hívni a választópolgárt, de igénybevételére senki nem kötelezhető. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában az SZSZB két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. Egyéb esetekben a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot a borítékba teszi és az urnába helyezi. 10
3.2.3.6. Rontott szavazólap cseréje Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy választópolgár esetében csak egy alkalommal, és csak a szavazólap urnába helyezése előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára rontott megjegyzést kell felvezetni, majd be kell vonni, és a többi szavazólaptól jól elkülönített módon, külön e célra használt borítékban kell gyűjteni a szavazás befejezéséig. 3.2.3.7. Mozgóurnával történő szavazás A mozgásában gátolt személyt írásbeli kérésére a szavazókör illetékességi területén az SZSZB legalább két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy az SZSZB tagjainak száma a szavazóhelyiségben nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Az SZSZB mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azok részére biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a helyi választási iroda vezetője vagy az SZSZB a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett. A mozgóurnás szavazást lebonyolítók a szavazás helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el. Különösen körültekintően kell eljárni pl. szociális intézmények esetében. A mozgóurnás szavazás során az SZSZB eljáró tagjai legfeljebb kétszer annyi előzetesen lebélyegzett szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás szavazást írásban kérte. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolni. Az SZSZB legalább két tagjának a szavazás időtartama alatt a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján az SZSZB-től. Az SZSZB a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amit magukkal visznek a szavazókhoz. 11
A szavazólapok átvételének elismerése céljából a mozgóurnával szavazó választópolgár nem a kisebbségi választói jegyzéket, hanem a mozgóurnát kérők nyilvántartását írja alá. (Az aláírás megtagadása vagy írásképtelenség esetén a kisebbségi választói jegyzék aláírásánál ismertetett szabályokat kell alkalmazni.) 3.2.3.8. Napközbeni jelentés A jegyzőkönyvvezető 6 alkalommal jelentést ad a HVI-nek arról, hogy hányan szavaztak (ha több kisebbség választására is sor kerül, akkor összesen). A jelentések időpontja: 7.00 óra, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra, 15.00 óra, 17.30 óra. A szavazók számát nem kell minden egyes alkalommal megszámolni a kisebbségi választói jegyzéke(ke)n, hanem a szavazás megkezdésétől kezdve folyamatosan számolni kell a szavazókat. Ebben a Számlálólap van a jegyzőkönyvvezető segítségére. 12
3.2.3.9. A szavazás lezárása Az SZSZB elnöke 19.00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, illetőleg a sorban állnak, még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Ezután az SZSZB a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. A jegyzőkönyvvezető a szavazóhelyiség bezárásának tényleges időpontját beírja a jegyzőkönyv(ek) A oldalára. 13
3.2.3.10. A szavazatszámlálás FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. I. A számláláshoz nem szükséges iratok elcsomagolása 1. az SZSZB először a fel nem használt szavazólapokat kisebbségenként megszámolja, külön-külön kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi és a kötegeket kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy azok és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkokra ráírja a szavazókör sorszámát és a bennük lévő fel nem használt szavazólapok számát, a fel nem használt szavazólapok számát kisebbségenként külön-külön az átvételi elismervényre is felvezeti, a kötegeket a szállítódobozba helyezi; 2. az SZSZB a rontott szavazólapokat kisebbségenként megszámolja, külön-külön kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy azok és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és választástípusonként a benne lévő rontott szavazólapok számát, a rontott szavazólapok számát kisebbségenként az átvételi elismervényre is felvezeti, a köteget a szállítódobozba helyezi; fel nem használt szállítódoboz rontott 14
II. A választók nyilvántartásával kapcsolatos adatok megállapítása Az SZSZB minden kisebbségre vonatkozóan külön-külön jegyzőkönyvet állít ki két-két példányban, amelyeket tollal kell kitölteni. 3. a jegyzőkönyvvezető a kisebbségi választói jegyzéken szereplő választópolgárok számát a kisebbségi választói jegyzékről átmásolja a jegyzőkönyv A rovatába; 4. az SZSZB megszámlálja a kisebbségi választói jegyzéken az aláírásokat (megállapítja a szavazóként megjelent választópolgárok számát), és a jegyzőkönyvvezető a kapott számadatot beírja a jegyzőkönyv D rovatába; 5. a visszautasítottak jegyzékébe felvett polgárok számát a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv A oldalára; 15
III. Az urna felbontása 6. az urna felbontása előtt az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét; 7. az SZSZB felbontja az urnákat, és meggyőződik az ellenőrző lapok meglétéről, és az ellenőrző lapokat a szállítódobozba helyezi; 8. az SZSZB az urnák tartalmát összekeveri, különös tekintettel a mozgóurnára; 9. az SZSZB a szavazólapokat kiveszi a borítékokból, és kisebbségenként szétválogatja; egyik kisebbség másik kisebbség harmadik kisebbség stb. szállítódoboz 16
IV. A szavazatok megszámlálása A szavazatok megszámlálását kisebbségenként külön-külön kell elvégezni! 10. az SZSZB megszámolja az urnában talált szavazólapokat, a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv A oldalának E rovatába; érvényes szavazatot érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólap tartalmazó szavazólap 11. a szavazólapokat az SZSZB szétválogatja: egy csoportba helyezi azokat a szavazólapokat, amelyeken van érvényes szavazat (a lebélyegzett szavazólapon maximum 4 jelölt neve mellett van + vagy X jel), és egy külön csoportba helyezi azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs érvényes szavazat, mert a szavazólap nincs lebélyegezve, nincs egyetlen érvényes szavazat (+ vagy X) sem a szavazólapon, több mint 4 jelöltre adtak le + vagy X jellel szavazatot, Érvényesen szavazni csak NÉGY jelöltre lehet! 17
de ha nem több mint 4 jelöltre érvényes szavazatot adtak le, és egy további jelölt neve melletti körbe pedig érvényes szavazatnak egyébként nem minősülő jelet tettek, a szavazat érvényes; 18
12. az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer megszámlálja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, az SZSZB rávezeti a hátoldalukra az érvénytelenség okát, és az SZSZB tagjai e szavazólapokat aláírják; a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv A oldalának G rovatába; 13. az SZSZB az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy azok és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát, a kisebbség megnevezését és a kötegben lévő szavazólapok számát, a köteget a szállítódobozba helyezi; 14. az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer megszámlálja; 15. a jegyzőkönyvvezető a számlálás eredményét beírja a jegyzőkönyv A oldalának H rovatába; a G és a H rovatok összegének meg kell egyeznie az E rovatba írt számmal; 16. az SZSZB megszámlálja az egyes jelöltekre leadott szavazatokat; a számlálást úgy célszerű végezni, hogy miután a jelöltek neveit külön lapra felírták a szavazólapokat egyesével értékelve a szavazólapon érvényes szavazatot kapott jelöltek nevét az SZSZB két tagja felolvassa, más tagjai pedig a külön papíron strigulával jelzik a kapott szavazatot; 17. miután valamennyi szavazólapról leolvasták a szavazatokat, az egyes jelöltek nevénél lévő strigulákat össze kell számolni; a szavazatokat az SZSZB legalább kétszer megszámlálja; a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv B oldalán található táblázatba (Az érvényes szavazatok száma jelöltenként); 18. az egyes jelöltek szavazatainak számát össze kell adni, és a jegyzőkönyv A 19
oldalának J rovatába be kell írni; 19. az SZSZB azokat a szavazólapokat, amelyek csak érvényes szavazatokat tartalmaznak, kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi a köteget lezárja úgy, hogy a kötegelő csík és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni; a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát, a kisebbség megnevezését és a kötegben levő szavazólapok számát, valamint jelöltenként az érvényes szavazatok számát, majd a kötegeket a szállítódobozba helyezi; 20. az SZSZB azokat a szavazólapokat, amelyek érvényes és érvénytelen szavazatot is tartalmaznak, kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi a köteget lezárja úgy, hogy a kötegelő csík és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni; a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát, a kisebbség megnevezését és a kötegben levő szavazólapok számát, valamint jelöltenként az érvényes szavazatok számát, majd a kötegeket a szállítódobozba helyezi; 21. a jegyzőkönyvvezető rögzíti a jegyzőkönyv B oldalán, hogy a szavazatokat hány alkalommal számolta meg az SZSZB; 22. ki kell tölteni a jegyzőkönyv A oldalának F rovatát; ha az F rovatba 0 vagy negatív szám kerül, nincs további teendő; 20
23. ha azonban az F rovat értéke nagyobb mint 0, vagy az SZSZB megállapította, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik a következő rendkívüli eljárást kell végrehajtani: 1. minden jelölttől le kell vonni annyi szavazatot, amekkora szám az F rovatban szerepel vagy ahányan jogosulatlanul szavaztak (amelyik szám nagyobb!) DE ha valamelyik jelöltnek kevesebb szavazata van, tőle csak annyi szavazatot kell levonni, amennyi szavazattal rendelkezik, így szavazatainak száma 0 lesz; 2. a ténylegesen levont szavazatok számával csökkenteni kell a J rovat értékét, majd 3. a fenti rendkívüli eljárás leírását a konkrét számadatokkal csatolni kell a jegyzőkönyvhöz; ha pl. az F rovatban 3 szerepel, minden jelölttől le kell vonni 3 szavazatot: szavazatok száma a számlálás alapján levont szavazat maradék szavazat Jelölt1 100 3 97 Jelölt2 50 3 47 Jelölt3 2 2 0 Az érvényes szavazatok számát ( J rovat) pedig 8-cal csökkenteni kell! V. A szavazatszámlálás befejezése 24. az SZSZB tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv mindkét példányának B oldalát aláírják, az SZSZB elnöke azokat lebélyegzi; 25. az SZSZB kitölti az átvételi elismervény még kitöltetlen részét; 26. az SZSZB a szállítódobozt lezárja, aláírásával és pecsétjével látja el. 27. az SZSZB összecsomagolja a szavazóköri iratokat (a jegyzőkönyvekkel, az SZSZB határozataival és a rendkívüli eseményekről szóló jegyzőkönyvekkel együtt), a bélyegzőt és az egyéb kellékeket. 21
3.2.3.11. Az iratok beszállítása a helyi választási irodához Az SZSZB, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért a helyi választási irodához, így együttesen kell ezt elvégezniük! A választási iratokat az SZSZB elnöke átvételi elismervényen adja át a helyi választási iroda munkatársának. A beszállítást követően a helyi választási irodában elvégzik a jegyzőkönyvek formai, logikai ellenőrzését. Az ellenőrzés befejezéséig az SZSZB együtt marad. Javításra kizárólag az SZSZB jogosult oly módon, hogy a hibás bejegyzést tollal áthúzza, és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, átfestés, radírozás nem alkalmazható. A javítás tényét minden javítás mellett az SZSZB elnöke aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön. A javítást a jegyzőkönyv mindkét példányán el kell végezni. Az SZSZB által aláírt jegyzőkönyvet az esetleges javítások elvégzése és ismételt szignálása után már SENKI és semmilyen okból nem javíthatja. Minden további módosítása csak jogorvoslati eljárásban történhet. 22
4. JOGORVOSLATOKKAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 4.1. Az SZSZB szavazás folyamán hozott határozata elleni fellebbezés benyújtása Az SZSZB határozata elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az 2010. október 5- én 16.00 óráig megérkezzen. A határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezést az azt elbíráló helyi választási bizottságnál kell benyújtani. A választási bizottság csak névvel és lakcímmel ellátott jogorvoslati kérelmet bírál el érdemben, és a fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait is. 4.2. Az SZSZB szavazatszámláló tevékenysége elleni jogorvoslat Az SZSZB-nek a szavazóköri eredményt megállapító döntése (a szavazatszámlálás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv) ellen nincs önálló jogorvoslati lehetőség. Az SZSZB-k jegyzőkönyvei alapján a választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg, legkésőbb 2010. október 4-én. E döntés ellen lehet arra hivatkozással fellebbezéssel élni, hogy az SZSZB törvénysértő módon állapította meg a szavazóköri eredményt. 23
24
5. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME Az önkormányzati választások tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. -a választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről szól. 211. Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 25