MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZŰCS ERIKA ALPOLGÁRMESTER 3525 Miskolc, Városház tér 8. 46/512-707 46/411-276 e-mail: szucserika@miskolcph.

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZŰCS ERIKA ALPOLGÁRMESTER 3525 Miskolc, Városház tér 8. 46/512-707 46/411-276 e-mail: szucserika@miskolcph.hu Gyü.: 121.594/2006. Tárgy: Gyermekvédelmi koncepció 2007-2013 évre vonatkozóan Összeállította:.. Dr. Sáfrányné dr. Vörösváry Ildikó osztályvezető Egyeztetve:.... Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Vagyongazdálkodási Foglalkoztatáspolitikai Főosztály.... Dr. Dobosné Vörös Eleonóra Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon Vezetője.... Kundrák Klára Junior Gyermekotthon Vezetője.... Kósa Árpádné Családok Átmeneti Otthona Otthona Vezetője.... Rézműves Gabriella Iránytű Avasi Szociális Szolgálat Központ Vezetője.... Nyilas Ferencné főosztályvezető Pénzügyi és Főosztály Szegedi Mária Aranyhíd Gyermekotthon Vezetője Lovas Tibor Gyermekjóléti Szolgálat Vezetője Labancz László Gyermekek Átmeneti Vezetője Czirják Sándor Miskolci Gyermekvédelmi Igazgatója

Kristóf Adrienne Utógondozó Otthon Vezetője Szolgálat.. Központ és Dr. Kovács Katalin Megyei Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Vezetője Szolgálat Igazgatója.. Gálné Ács Mária Lórántffy Zsuzsanna Segélyszervezet Református Kismamaház Vezetője Földessy Judit Miskolci Családsegítő Regionális Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat, Módszertani Központ Rácsók Balázs Magyar Ökumenikus Családok Átmeneti Otthona Vezetője Törvényességi észrevételre bemutatva:.. Dr. Mészáros Miklós jegyző

Gyü: 121.594/2006. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése H e l y b e n Tisztelt Közgyűlés! I. Tartalmi összefoglaló: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban Gyvt. / 1997. november 1-i hatálybalépése gyökeresen átalakította a korábbi gyermekvédelmi rendszert. Szétválasztotta a hatósági és szolgáltató tevékenységet, a hatósági feladatokat pedig megosztotta a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal között. A szolgáltató tevékenység ellátására a gyermekjóléti szolgálatok létrehozását rendelte, melyek a gyermekek védelmi rendszerében a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyerekjóléti alapellátások részét képezik. E mellett biztosítani kell a gyermekek napközbeni ellátását és a gyermekek átmeneti gondozását. Miskolc megyei jogú városban jelenleg három gyermekjóléti szolgálat /ebből két gyerekjóléti központ / működik és látja el jogszabályban előírt széleskörű, szerteágazó feladatait, az önkormányzat fenntartásában működik gyermekek és családok átmeneti otthona. Városunk abban a speciális helyzetben van, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátási feladatok keretén belül otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthonokat, lakásotthont működtet és utógondozói feladatokat lát el. A gyermekvédelmi intézményrendszer működtetése és igény szerinti bővítése az önkormányzat számára jogszabályban előírt kötelező feladat, a kialakításhoz és a fenntartáshoz szükséges kiadásokat a költségvetés nagy részben biztosítja. Az újabb feladatok azonban újabb anyagi erőforrásokat igényelnek, ezért a törvényben előírt feladatok megvalósítása érdekében a város gyermekvédelmi intézményei, szakemberei olyan ésszerű és hatékony javaslatokat valósítanak meg, melyek a meghatározott cél elérését minél kedvezőbb pénzügyi ráfordítással igyekeznek biztosítani. II. Az önkormányzat stratégiájához való viszonya: A Közgyűlés által elfogadott Gyermekvédelmi Koncepció 2006. évig meghatározta azokat az elvégzendő, alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával jelenlegi gyermekvédelmi rendszerünk tökéletesedik. Mindezek a feladatok összhangban állnak a gyermekeket érintő, az önkormányzat által elkészített egyéb stratégiákkal.

III. Előzmények: A városban működő alap-és szakellátási intézmények, hatóságok, civil szervezetek, egyházak közös együttműködésével térségünkben először, elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója 2004-2006 évre vonatkozóan, melyet a Közgyűlés IV-10159.460/2004. sz. határozatával fogadott el. Ez a koncepció első ízen adott jól körülhatárolt programot és célt a gyermekvédelmi szakemberek számára, az átfogott időszakban kitűzött célok teljesedésbe mentek, illetve megvalósulásuk folyamatos. A gyermekvédelmi alap-és szakellátási intézmények, a jelzőrendszer tagjai, a velük szorosan együttműködő civil szervezetek, egyházak készen állnak új feladatok vállalására, az időközben napirendre kerülő problémák megoldására. IV. Várható szakmai hatások: A Gyermekvédelmi fejlesztési koncepció 2004-2006 év közötti időszaka alatt széleskörű szakmai és emberi kapcsolatokat alakítottak ki a koncepció megalkotásában résztvevő gyermekvédelmi szakemberek, ami nagymértékben megkönnyíti az egymás közötti kommunikációt. Maga a koncepció azzal hat közvetlenül a szakmai munkára, hogy évente a kötelezően előírt gyerekvédelmi beszámolóban bemutatásra kerül a korábbi évben elvégzett munka a gyermekvédelem területé,n, a városban működő gyermekvédelmi alap-és szakellátási intézmények vezetői és munkatársai, a gyermekvédelmi jelzőrendszer képviselői, a hivatal illetékes osztályának munkatársai, valamint az Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság vezetője és szakmailag illetékes tagjai közös folyamatos egyeztetést tartanak. A megbeszéléseken elemezésre kerülnek az elvégzett feladatok, és a még megvalósulásra váró tennivalók, tervek. A megbeszélés olyanfajta rendszerességet visz a munkánkba, melyre még ezen a nagyon egyedi feladat megoldásból összetevődő munkafolyamatban is szükség van. Mindez ösztönző hatással van a gyermekvédelemben dolgozókra. V. Várható gazdasági hatások: A beszámolónak nincs közvetlen gazdasági hatása, a gyermekvédelmi munkában előírt feladatok költségkihatása egyedileg egyeztetésre került.

VI. Kapcsolódások: Az 1997.évi XXXI. törvényben és a végrehajtására kiadott 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltak szerint valamint a módosított 15/1998. (V. 30.) NM. sz. rendelet előírásaival összhangban történik a gyermekvédelmi tevékenység szervezése. VII. Fennmaradt vitás kérdések: Az egyeztetés során nem maradt vitás kérdés. VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására: A lakosságot tájékoztatása a szokásos módon történhet. Tisztelt Közgyűlés! A fentiek alapján tisztelettel kérem a Közgyűlést a mellékelt koncepcióban foglaltak megvitatására és a határozati javaslat elfogadására: Határozati javaslat: 1./ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013 évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciója elnevezésű előterjesztést. 2./ A közgyűlés a családon belüli erőszak felismerése, megelőzése, visszaszorítása érdekében elkészült városi stratégiát elfogadja, felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő, támogassa a bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek védelme, megelőzése érdekében együttműködő gyermekvédelmi alap- és szakellátás intézményeinek munkáját. Felelős: Határidő: Polgármester 2007-2008. évekre, illetve folyamatos 3./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a MIK. Zrt bevonásával vizsgáltassa meg, hogy milyen önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba átvehető épületek biztosíthatják a Gyermekvédelmi Központban lévő Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona, Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon, Aranyhíd Gyermekotthon és Junior Gyermekotthon külső telephelyen történő elhelyezését.

Felelős: Közreműködik: Határidő: Polgármester MIK Zrt. 2007. januártól fokozatos megvalósítás 2010.-ig 4./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy - a költségvetési lehetőségek függvényében vizsgálja meg a 15. sz. Bölcsődében (Miskolc, Bokréta u. 1.) további 10 férőhely kialakításának lehetőségét. Felelős: Polgármester Közreműködik: Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Határidő: 2007. augusztus 31. 5./ A Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy - a költségvetési lehetőségek függvényében vizsgálja meg egy speciális bölcsődei csoport létrehozásának lehetőségét a korai fejlesztésre szoruló 3 éven aluli gyermekek számára. Felelős: Polgármester Közreműködik: EBESZ vezetője Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Határidő: 2009. december 31. 6./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg és a költségek függvényében fokozatosan alakítsa ki Miskolc város szociális, család, gyermekvédelmi ellátó rendszerének informatikai adatbázisát, az információk átjárhatóságának biztosítását. Felelős: Polgármester Közreműködik: gyermekvédelmi intézmények vezetői Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Határidő: 2008. június 30. 7./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő, támogassa a mediációs és facilitálást végző szakemberek kiképzését a város területén, a MGYK FRHMGY együttműködését a Miskolci Egyetemmel. Felelős: Közreműködik: Határidő: Polgármester FRHMGY vezetője 2007. januártól fokozatosan

8./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy támogassa a gyermekotthoni szakmai kutatómunkát együttműködve a térség felsőoktatási intézményeivel. Felelős: Polgármester Közeműködik: FRHMGY vezetője Határidő: előkészítés :2007. december 31. megvalósítás: 2008-2013 között folyamatosan 9./ a. Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő a megyei és regionális hatáskörű gyermekvédelmi módszertani intézményeinek további regionális, országos és nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, fokozatosan bevonva a város gyermekvédelmi intézményeit. b. Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a 2007-2013. évekre megalkotott gyermekvédelmi koncepció mellett készüljön egy intézményi fejlesztési terv, mely biztosítja az egyes gyermekvédelmi ellátási formák normatívákban meghatározott feltételeit. Az intézményi fejlesztési koncepció biztosíthatja a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az Európa Uniós pályázatokban való hatékony részvételt. Felelős: Polgármester Közreműködik gyermekvédelmi intézmények vezetői Határidő: terv elkészítése: 2007. december 31. megvalósítás: 2008-2013 között 10./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a megnövekedett család-és gyermekvédelmi intézményrendszer hatékony irányítása, szakmai koordinálása, rendszeres monitoring és fejlesztő munka végzése érdekében az Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztályon belül működő intézmény felügyeleti csoport létszámát 1 fő gyerekvédelmi referenssel növelje. Felelős: Polgármester Határidő: 2007. május 31. 11./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg egy városi TGYSZ működtetésének tárgyi, személyi, anyagi feltételeit. Felelős: Polgármester Határidő: előkészítés: 2008. január 1.

12./ Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő a gyermekvédelemben dolgozók pszichés terhelésének enyhítése érdekében a rendszeres szupervízió lehetőségét. Felelős: Közreműködő: Határidő: Polgármester gyermekvédelmi intézmények vezetői folyamatos 13./ Miskolc MJ. Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a lyukóvölgyi közösségi program megvalósulását támogassa, segítse elő. Felelős: Közreműködő: Határidő: Polgármester Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ vezetője 2007 januártól folyamatos 15./ Miskolc MJ. Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy rendelje el a város gyermekvédelmi alap-és szakellátásában bekövetkező tartalmi, strukturális változásai alapján az intézmények Alapító Okiratainak, Szervezeti és Működési Szabályzatainak teljes körű felülvizsgálatát, a változások átvezetését, aktualizálását. Felelős: Közreműködő: Határidő: Polgármester Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály gyermekvédelmi intézmények vezetői 2007. június 10-ig, illetve folyamatos Miskolc, 2006. december 28. Gyermekvédelmi koncepció 2007-2013 évre vonatkozóan Szűcs Erika Bevezető Miskolc megyei jogú város első gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója 2004-2006 évre vonatkozóan készült el, melyet a Közgyűlés IV-10159.460/2004. sz. határozatával fogadott el. A koncepció részletes helyzetelemzést adott a város gyermekvédelmi felépítéséről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény /továbbiakban Gyvt./ szerkezetét követve az alapellátási intézményekre ( gyermekjóléti szolgálatok, bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona ) és a szakellátási intézményekre (gyermekotthonok, utógondozói

otthon ), valamint a civilszervezetekre és a hatósági intézkedésekre kiterjedően. Kiemelésre kerültek az aktuális problémák és határidő megjelölésével a két év távlatában vállalt feladatok, melyek a város gyermekvédelmi munkája színvonalának emelésére szolgáltak és a gyermekvédelem terén olyan szolgáltatások biztosítását tették lehetővé, melyek az itt élő családok és gyermekek helyzetét pozitív irányba változtatták. Az anyag felépítése szerint az elvégzendő feladatok egy része magában a koncepcióban került feltüntetésre másik részük a határozati javaslatban szerepelt az alábbiak szerint: Koncepcióban feltüntetett feladatok 1./ Az oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi tevékenység egységesítése Határidő: 2004. június 30. A kapott feladat megvalósítása érdekében minden oktatási intézmény vezetője részére eljuttattuk az Iránymutató az iskolai gyermekvédelemhez címmel összeállított anyagot, mely alapfogalmak tisztázásán keresztül ismerteti a lehetséges veszélyeztetettségi okokat, a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében követendő tennivalókat, az oktatási intézményben folyó gyermekvédelmi rendszer felépítésének jogszabályban előírt feltételeit, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, eszközöket és lehetőségeket a veszélyeztetettség megszüntetésére. Az óvodai, általános-és középiskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök havonta tájékoztatást, segítséget kaptak a felmerült problémák megoldásához, javult a kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatok és a nevelési oktatási intézmények között. 2./ A bölcsődékben 2003 évben tartott vizsgálat során feltárt hiányosságok felszámolása Határidő: 2005. december 31. A 2003 évben tartott fenntartói vizsgálat során több hiányosságot tártak fel a megvizsgált 10 bölcsődénél, melyek közül azok megvalósítása nem történt meg határidőben, melynek elsősorban financiális okai voltak. Pl. akadálymentesítés minden bölcsődében, gyermekek szabadban történő altatásához szükséges fedett hely biztosítása, a játszóterek szabványosítása A megoldásra váró feladatok megvalósítására pl. fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátása a 2007-2013 évre terjedő koncepcióban tesznek javaslatot. 3./ Gyermekek Átmeneti Otthonában a férőhely kihasználtsága érdekében a városkörnyéki települések önkormányzatával társulási-ellátási szerződés megkötése érdekében intézkedés megtétele. Határidő: 2005. szeptember 30. A környező települések önkormányzatával a kapcsolatfelvétel megtörtént, a társulási-ellátási szerződés megkötésére igény nem merült fel, többszöri próbálkozás ellenére sem. Időközben a széleskörű felvilágosító munka eredményeképpen a Gyermekek Átmeneti Otthonában a férőhelyek kihasználtsága az utóbbi években teljes körűvé vált. 4./ A Családok Átmeneti Otthona tárgyi feltételek hiányában csak anya és gyermeke fogadására alkalmas, ezért a Közgyűlés elrendelte, hogy a MIK RT. vizsgálja meg a lehetőségét a Családok Átmeneti Otthona bővítésének, teljes család fogadására alkalmas külső telephelyen. Határidő: 2004. június 30. A MIK. RT. vezetőjével az a Családok Átmeneti Otthona felvette a kapcsolatot, mindeddig az otthon elhelyezésére alkalmas küldő telephelyet nem tudtak felajánlani. A feladat megoldása áthúzódik 2007-2013 fejlesztési évekre. 5./ A Közgyűlés elrendelte, hogy a MIK RT. vizsgálja meg a lehetőségét önkormányzati tulajdonú ingatlan biztosításának az Utógondozói Otthon bővítésére fiatal lányok befogadására is alkalmas külső telephelyen. Tekintettel a meglévő utógondozói ház állapotára célszerű a fiú és leány fiatal felnőtt együttes elhelyezésére szolgálóépület kiválasztása. Határidő: 2004. december 31.

A MIK RT. vezetőjével az egyeztetések ebben a témában nem jártak eredménnyel. Az utógondozói otthon vezetőjének a Koncepcióban megállapított feladat megoldására tett intézkedéseit a 1 sz. melléklet tartalmazza. 6./ A törvényi lehetőségek figyelembevételével a családi nevelés megtartása érdekében indokolt és szükséges a gyermekotthonok működtetési feladatai között nevelőszülői hálózat kialakítása, amihez belső átcsoportosítással létszámot lehet biztosítani. /előkészítés, tanfolyam, működtetés / Határidő: előkészület: 2005. június 30. beindítás: 2006. január 01. A nevelőszülői hálózat városi szintű gyermekotthonok mellett működő kialakításának szakmai előkészítése a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon /továbbiakban /FRHMGY / részéről megtörtént. Szükséges a működtetés megkezdéséhez a fenntartó részéről a végleges döntés, ennek megfelelően az Alapító Okirat módosítása, a szülői felkészítés forrásának biztosítása, a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján 1 fő nevelőszülői tanácsadó, 1 fő ügyintéző beállítása. / 2.sz. melléklet a nevelőszülői hálózat működtetéséről / A működés megkezdéséhez vezetői döntés alapján a 2007. évi költségvetésben tervezni kell vele. 7./ A Regionális Módszertani feladatokat ellátó Fruska Gyermekotthon az országos és régiós tapasztalatokat is figyelembe véve kidolgozza a lakáshoz jutás városi koncepcióját. Határidő: 2005. március 1. A kidolgozott anyag a fiatalok lakásmegoldásainak körét négy csoportra osztja: - A fiatalok egy része vérszerinti családja, hozzátartozói körébe költözik. Előnye a családegyesítés, hátránya, hogy gyakran a gyermek csak az intézeti éveiben felhalmozott pénze elköltésének idejére maradhat a családjában. - Másik gyakorlat, amikor a kirendelt utógondozó közreműködésével lakást vásárolnak a családi pótlékból, otthonteremtési támogatásból, akinek van árvajáradékból. A rezsi fizetése állandó munkahelyet, jövedelmet igényel, így ennek hiányában gyakran kerülnek eladásra a lakások. - Harmadik változat a lányok esetében a férjhezmenetel vagy élettársi kapcsolat létesítése. Értelemszerűen van sikeres kapcsolat, de gyakran előfordul a gyors szakítás és ez a hajléknélküliséghez vezet. - Javasolt a város költségtérítéses lakásrendeletében is a fiatalok lakáshoz jutásához lehetőséget biztosítani. A FRHMGY egy javaslatot dolgozott ki, mely a szociális lakáshoz juttatásban, az első lakáshoz jutás, illetve a fecskeház létrehozásában realizálódna. Az FRHMGY vezetője a gyermekotthonokban élő utógondozott fiatalok lakhatási problémáinak megoldásához készített javaslatát felterjesztette Szűcs Erika alpolgármester Asszonyhoz, valamint megküldte az Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottság elnökének. A Bizottság ennek keretén belül támogatja a szociális bérlakás pályázat esetén az utógondozott fiatalokat és érdekeiket kiemelten kezelik. 8./ Szoros együttműködés kialakítása a város munkaügyi szerveivel, munkáltatókkal az intézményes ellátásból kilépő fiatalok átképzése, képzése, továbbképzése, munkába helyezése érdekében. Határidő: 2004. december 31. A fiatalok munkába állítása érdekében jó és hasznos együttműködést alakított ki az FRHMGY a MIOK-kal, ahol gyorsan, aránylag piacképes szakmát szerezhetnek a fiatalok. Felvették a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal, a FIT közvetítővel, Ifjúsági Cetrummal, igénybe veszik a RECIG információs szolgáltatásait és alkalmanként egy-egy munkahelyet közvetlenül is megkeresnek pl. Bosch, Cora stb. A fiatalok részére a TÉR-KÉP Egyesülettel együttműködve álláskeresési tréninget tartanak. Ez a vállalt feladat a kapcsolatok kiépítését követően folyamatosan működik. 9./ A gyermekotthonok európai uniós követelményeinek beépítése a gyakorlati nevelőmunkába. Határidő: 2004. május 1. illetve folyamatos Az európai szintű gyermekotthoni követelmények megfogalmazása az FRHMGY Minőségbiztosítási rendszerében, valamint a Szakmai programban valósul meg, kiemelve a kommunikáció, idegen

nyelvismeret, számítógép-ismeret programokat. A vetetői felkészítést a EFQM Kiválóság modell tréningen való részvétel szolgálta. Az FRGYHM rendszeres kapcsolatot tart a Miskolci Európa házzal is. A gyermekotthonokban élő gyermekek részére Európai ismeretek címmel tájékoztatást tartanak pl. munkavállalás, tanulás témakörökben. A FICE Magyarországi Egyesületének közreműködésével felvették a kapcsolatot több holland gyermekotthonnal, személyes tapasztalatcserére is sor került 2006 évben, felvették a kapcsolatot a francia CNAM Egyetemmel, melynek eredményeképpen francia tematika alapján gyermekotthoni menedzser képzés előkészítése Miskolcon, gyermekotthoni szakemberek részére folyamatban van. 10./ A gyermekotthonokban élő gyermekek iskolán kívüli idegen nyelv és alapfokú informatikai ismeretek elsajátítása iskolai rendszeren kívül Határidő: előkészítés 2004. december 31. Előterjesztés 2005. március 31. A ME. Továbbképzési Központtal megtörtént erre vonatkozóan a megállapodás, ennek értelmében már 2004 évben 3 fő gyermek nyert felvételt nyári két hetes nyelvtanfolyamra, melyet sikeresen elvégeztek. Folyamatosan 2005, 2006 években is folyt a szervezőmunka a nyelvtanfolyamokra. Az informatikai képzés a Szociális Alap támogatásával 2006 évben megvalósult 20 fiatal vett részt a képzésben, melynek címe Családon kívül élő gyermek esélyegyenlősége a világhálón. A megállapodás megkötése után a vállalt feladat ellátása folyamatos. 11./ Bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek fokozott gondozása, használható terápiás módszerek kidolgozása. Határidő: 2005. december 31. Az FRHMGY együttműködve az Aranyhíd és a Junior Gyermekotthonnal és az Észak-magyarországi régió gyermekotthonaival különböző módszereket dolgozott ki a bántalmazott gyermekek gondozására: - közvetlen beutalást követő krízis helyezet csökkentése, kezelése, a normál állapot visszaállítása félelem, alvászavar, enurézis stb. csökkentése, megszüntetése. - rendőrségi, ügyészségi, bírósági meghallgatásokra, szembesítésekre, tárgyalásokra a gyermek pszichés felkészítése, az eljárás utáni feszült állapot levezetése - a szülő-gyermek kapcsolattartási találkozásainak előkészítése, a gyermek védelme az estleges szülői erőszak ellen - a mentálhigiénés csoport segítségével a gyermek mentális nevelésének előtérbe helyezése - a gyermekotthonok munkatársainak a FRHMGY és a ME Állam és Jogtudományi Kar, az ME Felnőttképzési Regionális Központjával megvalósított továbbképzésein való részvétel - a gyermekotthonok és a B-A-Z Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály és a Miskolc Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi csoport munkatársai közötti munkakapcsolat, kiscsoportos foglalkozások megtartása, szükség estén egyéni beszélgetés a fiatalkorúakkal. - a MGYK gyermekotthonainak munkatársai tapasztalat cserén vettek részt a Debreceni Fiatalkorúak Börtönébe, a Budapesti Rákospalotai Javítóintézetbe az agresszív magatartás megelőzése módszereinek tanulmányozására. 12./ Az intézmények felügyeletét ellátó osztály vizsgálja meg a bürokrácia mentes, szakmailag teljes, gazdaságilag részben önálló alap-és szakellátási szakmai egységek szervezeti kereteit, melyeket rögzíteni kell az intézmény Alapító Okiratában. Határidő: 2004. október 31. A Gyermekváros Alapító Okiratának módosítását a Közgyűlés 2005. február 3-i ülésén I- 16/70.188/2005. sz. határozatával fogadta el. A határozat rendelkezett arról, hogy az Intézmény igazgatója köteles Szervezeti és Működési Szabályzatának kötelező mellékleteként lefektetett megállapodásban részletesen szabályozni a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmailag önálló, gazdálkodási szempontból részjogkörű egységeinek az előirányzatok meghatározott köre feletti rendelkezési jogait, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét illetve az ellátási területét. Elrendelte, hogy az SZMSZ-t a mellékletekkel együtt az Ifjúsági, Idősügyi és Családvédelmi Bizottság véleményezze.

A Bizottság két szakértő tagjának bevonásával szempontokat és mintát adott segítségül az SZMSZ kidolgozásához. 2005. április 18-án és május 9-én a Bizottság megtárgyalta az SZMSZ tervezetét és a hozzátartozó mellékletet. A benyújtott anyag mind szakmai, mind pénzügyi szempontból vitatott volt az önállóság és a részjogkörrel felruházott szakmai egységek jogosítványiról. Az anyagot észrevételekkel és kifogásokkal adta vissza a Bizottság a készítőnek átdolgozásra. Ezt követően a Bizottság 2005. szeptember 27-i ülésén elhangzott a fenntartó részéről, hogy az egységes és törvényes állapot kialakítás érdekében szempontrendszert adott az intézmény igazgatójának, mely rögzíti a fenntartó SZMSZ-el szemben támasztott elvárásait. A Bizottság elnöke szeptember 30-i levelében útmutatást kért a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztálytól és a Polgármesteri Kabinettől a jogszerű és működőképes kapcsolatrendszer kialakításához. A hosszadalmas munkafolyamat végén a Bizottság megtárgyalta és véleményezte a benyújtott, átdolgozott SZMSZ-t és jóváhagyásra alkalmasnak tartotta azzal a kikötéssel, hogy a szakmai és törvényi szabályozásból adódó ellentmondások miatt a gyakorlati tapasztalatok birtokában 2007 év elején ismét áttekinti a kérdést. A Polgármester Úr az SZMSZ-t 2005.december 02-án jóváhagyta, és külön levélben utasította a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Igazgatóját az Alapító Okirat és az SZMSZ. betartására, a szakmai önállóság biztosítására, az ellentmondások feloldására, azok folyamatos megoldására. A Koncepció határozati javaslatában megfogalmazott feladatok 1./Miskolc Városban a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkájának segítése érdekében a civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a velük való együttműködés kidolgozása. Határidő: 2004. december 31. A városi önkormányzat fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények a munkájuk során számos civil szervezettel alakítottak ki és tartanak fenn munkakapcsolatot a gyermekekkel való foglalkozás során. /A civil szervezetek részletes megjelölését a minden évben elkészített gyermekvédelmi beszámoló tartalmazza. / Annak érdekében, hogy a civil szervezetekkel, egyházakkal történő közös munkával segítsük a gyermekvédelem színvonalának emelését, a Hivatal Gyámügyi Osztálya felvette a kapcsolatot a RECIK-kel, és az egyeztetés eredményeként a már működő Ifjúsági civil műhelyen -en belül kerül sor gyermekvédelmi együttműködésre. A műhelytalálkozón ismertették azokat az elképzeléseket, melyekben a gyermekek elsődleges jogait figyelembe véve a közös együttműködés emelheti az ellátás színvonalát. A műhely résztvevői közös megbeszélés megtartását tervezik a gyermekvédelem önkormányzati alapés szakellátási intézményeinek vezetőivel, dolgozóival, ahol egyeztetik a különböző szolgáltatások kapcsolódási pontjait, és szükség szerint ezeket együttműködési megállapodásban is rögzítik. Ezek a megállapodások elősegíthetik a gyermekek közvetlen segítésén túl a közös pályázati lehetőségeket is, amelyek végső élvezői szintén a gyermekek lesznek. 2./ A gyermekvédelmi alap-és szakellátásban dolgozó munkatársak képzési továbbképzési programjának kidolgozása, ennek keretében a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolci Egyetem közötti Együttműködési megállapodás alapján az Egyetem felkérése a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek képzésére,átképzésére, továbbképzésére, a miskolci székhelyű gyermekvédelmi alap-és szakellátó módszertani központok bevonásával. Határidő: 2004. szeptember 30. A képzések, továbbképzések kidolgozása az alap-és szakellátási intézményekben a két Módszertani Intézet közreműködésével határidőn belül megtörtént. A képzésekkel kapcsolatban jelenleg arra kell törekedni, hogy akkreditált kredit pontot is érő képzéseket tudjanak biztosítani a gyermekvédelmi alap- és szakellátásban dolgozó munkatársak részére, annak ellenére, hogy erre vonatkozó anyagi keret jelentős mértékben csökkent. 3. / A minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kidolgozása és gyakorlati bevezetése a FRHMGY-en belül. Határidő: 2006. december 31.

A FRHMGY egy referencia gyermekotthoni minőségbiztosítási rendszer kiépítése érdekében több minőségbiztosítási céggel történő tárgyalás, ajánlatkérés után a 8bit Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal kötött megállapodást 2004. szeptemberi kezdéssel és 2005. december 31.-i végleges befejezéssel, bevezetésével a rendszernek a gyakorlatba. 2005. év végére elkészült a gyermekotthon minőségbiztosítási rendszere, melyet az FRHMGY testülete 2006. január 12.-i ülésén végleges formában megismert és elfogadott. 2006. szeptember 26-án a FRHMGY hivatalos auditálás után Tanúsítvány -t kapott. A referencia munkát 2006 évben a város, megye és régió gyermekvédelmi intézményei részére szakmai konferencia keretei között mutatták be. Az elkészült Minőségfejlesztési program iránt országosan is nagy az érdeklődés. Az FRHMGY országosan is, mint elsők között megjelenő gyermekotthoni minőségbiztosítási munkát a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete 2006 évi országos konferenciájának napirendjére tűzte és felkértek a miskolci modell bemutatására. 4./ A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében a szakellátásban lévő gyermekek részére körzeti óvoda iskola kijelölése. Határidő: 2004. szeptember 01. A Közoktatási, Sport és Civil kapcsolatok Osztálya a közgyűlés határozatának eleget téve a szakellátásban élő óvodáskorú és iskoláskorú gyermekei számára 2004. szeptember 1.-én kezdődő tanévtől a körzeteket kijelölte. 5./ A Gyermekváros Gyermekjóléti Gyermekvédelmi Központ /jelenleg Miskolci Gyermekvédelmi Központ / gyermekotthonaiban egy-egy mentálhigiénés munkacsoport létrehozása. Határidő: 2005. május 31. A Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonainak csoportjainál 2005. őszétől működik mentálhigiénés munkacsoport. Ezt megelőzően a FRHMGY és a Miskolci Drogambulancia mentálhigiénikusegészségnevelő és addiktológus szakembereinek közreműködésével 2004 év tavaszán kidolgoztak és módszertani kiadványban összegeztek egy programot, melyet a város és kistérsége valamennyi nevelési-oktatási intézménye is megkapott. Az FRHMGY biztosította az Aranyhíd és a Junior valamint a Fruska gyermekotthonban dolgozó mentálhigiénés csoport munkatársainak szakmai felkészítését egy egynapos tréning szervezésével, valamint szakmai konferenciát rendezett Mentálhigiénés szemlélet, gondolkodás, gyakorlat a gyermekvédelmi munkában címmel. A mentálhigiénés csoportok munkája folyamatossá vált. 6./ A Fruska és az Aranyhíd Gyerekotthonokon belül anya-gyermek együttes elhelyezésére alkalmas helyiség kialakítása. Határidő: 2005. december 31. A FRHMGY előkészítette a gyermekotthonokon belül anya-gyermek együttes elhelyezésének feltételeit, melynek kapcsán előnyben kívánják részesíteni azokat az anyákat gyermekeikkel, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Elkészült az együttes elhelyezés költségvetése is, mely egyszeri beruházással a két gyermekotthonban folyamatosan biztosíthatja az ilyen irányú igények kielégítését, ehhez vezetői döntés szükséges, hogy 2007 évi költségvetésben realizálódjon. 7./ A családon belül bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek védelme érdekében a város gyermekvédelmi alap-és szakellátás területén megvalósuló egységes stratégia kidolgozása. Határidő: 2006. december 31. A városi stratégia a családon belüli bántalmazás felismerése, a bántalmazás megelőzése és bántalmazott gyermekek védelme érdekében elkészült, jelen koncepció 3. sz. mellékletét képezi. A 2004-2006 évi Koncepció értékelése

A 2004-2006 évre elkészített koncepció első ízben adott jól körülhatárolt programot, célt a gyermekvédelmi szakemberek számára, mozgásba hozta az eddig kicsit sztereotip folyamatokat, új szint hozott a feladatok ellátása során, és kifejezetten jó hatással volt a városi gyermekvédelmi munka fejlődésére. Az elmúlt két évben széleskörű szakmai és emberi kapcsolatot alakítottak ki a koncepció megalkotásában résztvevő gyermekvédelmi szakemberek, ami nagymértékben megkönnyítette az egymás közötti kommunikációt. A koncepció a visszajelzések szerint országszerte ismertté vált, több önkormányzat közvetlenül érdeklődött iránta. Összességében úgy ítélhetjük meg, hogy a koncepció által átfogott időintervallum eredményesen telt el, a kitűzött célok, - mint az a részletezésből látható teljesedésbe mentek illetve megvalósulásuk folyamatban van, a gyermekvédelem alap-és szakellátási intézményei, a velük szorosan együttműködő civil szervezetek készen állnak új feladatok vállalására, új keletű problémák megoldására. Mindezek alapján, további célként hosszabb távra 2007-2013 között kívánjuk meghatározni a város gyermekvédelmi fejlesztésének újabb szakaszait azzal, hogy a bölcsődék, gyermekjóléti központok, gyermekek- és családok átmeneti otthona, valamint a gyermekotthonok munkájának vállalt feladatait rögzítjük. A 2007 2013 évekre szóló gyermekvédelmi koncepció szerkezeti felépítése szerint: - az alapellátási majd a szakellátási intézmények jelenlegi helyzetének rövid bemutatásával - párhuzamosan történik az intézmények fejlesztési elképeléseinek részletezése, melyek az elkövetkezendő hét évben ütemezve kerülnek megvalósításra. Helyzetelemzés Miskolc Város gyermekvédelmi szervezetében a fenntartó önkormányzat változásokat tervez 2007-2013 közötti időben, melynek előkészítése már 2006 éven elkezdődött. A város vezetése a 2004-2006 évekre vonatkozó koncepcióban láthatóan előrevetítette azokat az elvárásokat, melyek a hatályos gyermekvédelmi törvény előírásainak felelnek meg, nevezetesen, hogy a Miskolci Gyermekvédelmi Központon belül működő alap-és szakellátás egységeinek szakmai önállósága erősödjön, részbeni gazdálkodási önállósággal együtt. 2006 évben a város vezetésének tervei között már szerepelt a Miskolci Gyermekvédelmi Központnak otthont adó Miskolc Egyetem u. 1. sz. alatti komoly felújításra szoruló épület, valamint az Utógondozói Otthonnak helyt adó Miskolc, Balassa u. életveszélyes állapotban lévő épület hasznosítása. Ezt a lépést elsősorban az indokoltja, hogy az 1997. évi XXXI. törvény szellemében szükségesnek mutatkozik a nagy létszámú intézmény átalakítása és lebontása kisebb, családiasabb intézményekre. Szükségesnek látszik azért is, mert a túlszabályozás, a szervezeti összetartozás a gyermekekben intézményi függőséget alakíthat ki, ennek következtében később nem képesek állandó felügyelet nélküli önálló életvitelre, nehezebb számukra integrálódni a társadalomba, ha kilépnek az életbe. Ennek a lépésnek megvalósítását az irányító főhatóság és szakmai felügyelet évek óta szorgalmazza, ellenőrzési jegyzőkönyvekben rögzítetten. Mindezek figyelembevételével olyan átalakításra van szükség, melynek során a Gyermekek Átmeneti Otthona, a Családok Átmeneti Otthona, mint alapellátási intézmény, valamint a Fruska Módszertani Otthon, az Aranyhíd Gyermekotthon és a Junior Gyermekotthon, mint szakellátási intézmény a város területén külön- külön önálló épületbe költözik. A fenntartó önkormányzat elképzelése szerint a Miskolci Gyermekvédelmi Központban működő Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe a városban működő két Gyermekjóléti Központ között kerül megosztásra, az Utógondozói Otthon életveszélyes épületében ellátott 12 fiatal felnőtt utógondozói ellátása pedig külső férőhelyen bérlakásba történő költöztetéssel valósul meg, a meglévő otthon épületének hasznosítása mellett. Az érintett szakemberek ebben a témában megkezdték a megbeszéléseket a MIK ZRT. képviselőjével, aki a jogszabályban előírt paraméterek ismeretében a helyszínt megtekintette és az ott

tapasztaltak alapján állít össze javaslatot a városban meglévő épületek átalakítására, illetve az esetleges építtetési lehetőségekre. A költségek forrásait képezi a meglévő Egyetem u. 1 sz. alatti épület értékesítése, valamint a országos pályázatokon való részvétel. Ennek a vezetői döntésnek értelmében jelen anyag a Gyermekjóléti Szolgálat és az Utógondozói Otthon 2007-2013 évre vonatkozó elképzeléseit nem taglalja jelen formában, az utógondozói otthonban ellátott 12 fiatal felnőtt szervezeti hovatartozásáról a későbbiekben történik rendelkezés. Az önálló külső telephelyre költöző 5 egység /Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Fruska Gyermekotthon, Aranyhíd Gyermekotthon, Junior Gyermekotthon / bemutatásánál az elmondottakat figyelembe vette. I. Alapellátási intézmények 1/A. Bölcsődék A miskolci bölcsődék 2005. január 01-től az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat / továbbiakban: EBESZ /szervezeti keretei között működnek. Az EBESZ szervezeti keretei között Miskolc M.J.V. Önkormányzata 10 bölcsődében biztosítja az 1997. évi XXXI. Törvény 42.. - ban előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. Jelenleg a 490 férőhelyen 530 gyermeket gondoznak. A felvételre várók száma 250 fő. A bölcsődei ellátást igénylők száma már 2003 óta növekvő tendenciát mutat. Az anyák munkába állását elősegítő jogszabályi változások miatt az igények 2006-tól tovább nőttek. Az engedélyezett férőhely és csoportlétszám már nem teszi lehetővé az igények maradéktalan kielégítését annak ellenére, hogy 2005. 09. 01-től Miskolc város Közgyűlése 30 bölcsődei férőhelybővítést engedélyezett. A beíratott és előjegyzett létszám változását a következő táblázat mutatja: Férőhely Előjegyzettek Előjegyzettek Időpont Férőhely Beíratott (fő) kihasználtság száma a férőhely % % - ában 2005.01.31. 460 538 117 116 25 2005.12.31. 490 534 109 150 31 2006.01.31. 490 561 112 170 35 2006.03.31. 490 607 124 200 41 2006.06.30. 490 651 134 280 57 2006.09.30. 490 521 120 250 51 A bölcsődék területi megoszlása kielégítő, azonban az egyes városrészekben az igények nincsenek a lehetőségekkel összhangban. A III. kerületben tartósan férőhely hiány tapasztalható. Itt jelenleg két bölcsőde működik: a 9. sz. Bölcsőde (Miskolc, Könyves K. u. 31.) és a 16. sz. Bölcsőde (Miskolc, Kuruc u. 65/a), összesen 100 férőhellyel. Az előjegyzettek magas száma további 20 bölcsődei férőhelybővítést indokolna, amire a 9. sz. Bölcsődében a Tüskevár Óvodától visszakapott helyiségek bölcsődei funkcióra való visszaállításával nyílna lehetőség. A 15. sz. Bölcsődében (Miskolc, Bokréta u. 1.) javasolnak további 10 férőhelybővítést. Ezt a fejlesztést beruházás nélkül, a személyi feltételek biztosításával meg lehet valósítani. A beruházásra és a személyi feltételek biztosítására kidolgozott javaslatot a fenntartónak közvetlenül előterjesztették. A férőhelybővítést 2007. 09. 01-től szeretnék megvalósítani. Ezzel a bővítéssel bölcsődei ellátás jobban megközelítené a lakossági igényeket. Kiemelt szakmai cél a bölcsődei ellátás minőségének javítása. 2006. február 1-től, független szakmai tanácsadó dolgozik a bölcsődékben folyó szakmai munka segítése, a legjobb megoldások felkutatása és teljes körű alkalmazása érdekében. Ebben az évben megtörtént a gondozási munkafolyamatok pontosítása a bölcsődék együttműködésével. A gondozó-

nevelőmunka minőségének a felülvizsgálatát az új bölcsődei alapprogram megjelentetését követően, annak figyelembevételével 2008-2009 évre tervezik. A bölcsődék 2006-ban vállalták, hogy előzetes terv szerint évente egy alkalommal, szakmai továbbképzésekkel egybekötött bemutatkozó napot tartanak. A programok témái rendkívül széles skálán mozogtak. Szó volt a beszoktatásról, a családlátogatásról, az élelmezésről, a bölcsődék történetéről, a levegőztetésről, a társas kapcsolatokról, a gyermekek pszichomotoros fejlődéséről, stb. Szinte minden egyes továbbképzési témához filmfelvételeket is készítettek a kollektívák. Ezt szeretnék a továbbiakban hagyománnyá tenni. Szakmai célkitűzés a Regionális Módszertani Bölcsődei cím elnyerésére kiírandó pályázaton eséllyel indulni. Határidő: 2008-2009. december 31. Felelős: szakmai igazgató, szaktanácsadó, bölcsődevezetők. Fontosnak tartják, hogy a családdal együttműködve segítsék a gyermekek fejlődését a szakmai elvárásoknak megfelelően. A család és a bölcsőde kapcsolatának színterei: a nyílt napok, a szülői fórumok, a gyermeknapok. Ezeket a kapcsolatokat szeretnék fejleszteni az elkövetkező években. 2006-ban minden intézményből részt vettek a vezetők és a gondozónők a Szülőcsoportos beszélgetések levezetése témájú felkészítő tréningen. 2007-től ezt a módszert a mindennapi munka részévé kívánják tenni. 2008-tól a játszócsoportok, gyermekfelügyeletek működésének a bővítését tervezik a használaton kívüli helyiségek hasznosításával. Ismételten megvizsgálták a házi gyermekfelügyelet kiépítésének a lehetőségét, az összegzés szerint Miskolcon sem a szülők, sem az intézmény nem tudja biztosítani ennek az anyagi feltételeit. A bölcsődékben szabad ellátó kapacitás nincs, de olyan megoldásra lehetőséget kell találni, hogy egy bölcsőde kötelezettsége lenne az időszakos gyermekfelügyelet biztosítása (ez igény szerinti napok és órák számát jelenti) a teljes idős (minden nap egész napos) ellátás mellett. Ehhez biztosítani tudnák a megfelelő feltételeket (finanszírozás, szakember létszám, stb.) A felmérések szerint szülők két nagy csoportjának lenne ilyen igénye: -azoknak, akik jelenleg jogosultak a bölcsődei ellátást igénybe venni, de a szokásostól eltérő (éjszakai műszak, kora reggeli kezdés, késő esti munkabefejezés stb.) munkaidejük miatt nem tudják ezt megtenni, - azoknak, akik nem jogosultak bölcsődei ellátásra, de időnként szükségük lenne hosszabbrövidebb ideig tartó felügyeletre. Az utóbbi probléma megoldására már jelenleg is van lehetőség az intézményekben játszóház és gyermek felügyelet formájában. 2009-től szeretne az intézmény Gyermeknevelési Tanácsadási programot szervezni az intézményekben a szülőket érdeklő témákban. Határidő: 2009. szeptember 01. Felelős: Szakmai tanácsadó. Egyre nő azoknak a hátrányos helyzetű gyermekeknek a száma, akiknek a fejlődésben való elmaradását a bölcsődei gondozás, a korai fejlesztés hatékonyan képes csökkenteni, a társadalomba való beilleszkedésük esélyét növelni. Ezért pályázatot nyújtottak be 2006 évben a Biztos Kezdet Program beindítására. A program két helyszíne: - 23 sz. Bölcsőde (Miskolc, Szilvás u.39 Avas városrész lakói), - Központi Védőnői Tanácsadó (Miskolc, Első u.8 Lyukóvölgyi családok). A Biztos Kezdet Program alapján lehetőség nyílt bölcsődei gyermekvédelmi felelős munkába állítására. Határidő: 2006 tól folyamatos. Felelősek: a szakmai igazgatók.

A 3 éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított városunkban. Nincs az intézményben gyógypedagógus, konduktor, gyógytornász. Ezt a helyzetet oldaná meg a Korai Fejlesztő Miskolc városi egységének létrehozása az intézmény keretein belül. A védőnők segítségével időben elkezdődhetne a fejlesztő munka. Csökkenteni lehetne a szülők idegenkedését a fogyatékos gyermekek bölcsődébe adásától. Ezekre a gyermekekre emelt finanszírozási normatíva kerül megállapításra. A szolgáltatás haszna hosszú távon jelentős, mert egy önellátásra képtelen személyt egy életen át kell segíteni, a korai fejlesztéssel viszont hónapok, vagy néhány év alatt önállóvá tehetők a fejleszthető gyermekek. Határidő: 2009. december 31. Felelős: intézmény vezetője A Korai Fejlesztő munkájára alapozva 2009-ben egy speciális bölcsődei csoport indítását is tervezik A lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában azokkal a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre jogosult, ezt az országos reprezentatív felmérés is igazolta. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tájékoztatásra, ennek érdekében különböző programokat kell beindítani. Ezt a célt különösen jól szolgálja a 2005-től a Szociális Munka Hete keretében évente megrendezésre kerülő Szociális Információs Nap. Alkalmat ad a bemutatkozásra, tájékoztatásra, kapcsolat felvételre. Az intézmény életét bemutató saját készítésű filmeknek mindig nagy sikere van. 2006. januárjától indult a Miskolci Városi Televízióban Gyöngykagyló c. műsoruk, a védőnők szerkesztésében. A bölcsődék is több alkalommal lehetőséget kaptak a bemutatkozásra e műsor keretében. A kisgyermekes családoknak szóló aktuális témákkal való foglalkozást szeretnék az elkövetkező években is folytatni. Határidő: folyamatos Felelősök: a szakmai igazgatók. A miskolci bölcsődék illetékességi területe jelenleg miskolci városra korlátozódik. Igény merült fel Miskolc környékről bejáró, Miskolcon dolgozók gyermekeinek ellátására is. A kistérségi bölcsődei igény felmérését 2009-re tervezzük, amire alapozva 2010-ben kistérségi összefogással új bölcsődei férőhelyek létesítésére kerülhetne sor. Határidő: 2009. december 31. Felelős: Intézmény vezetője 1/B. Védőnői és iskola egészségügyi szolgálat A korábban a két városi kórház által működtetett védőnői szolgálat irányításának, munkáltató joggyakorlásának egységesítését az EBESZ létrehozására vonatkozó 2004. évi önkormányzati döntés megoldotta. 2005 novemberében a Közgyűlés rendeletet alkotott a miskolci területi védőnői és iskola-, ifjúság-egészségügyi körzethatárok megállapításáról és fejlesztéséről (50/2005. (XI.24.) számú rendelet). A rendelet előkészítése módot adott a két körzet összevonására, egy új körzet nyitására, a gondozottak létszámának egyenletesebb elosztására és az ellátási feladatok átcsoportosítására. Jelenleg a területi védőnői körzetek száma 81-ről 80-ra csökkent, a főállású iskolavédőnői státusok száma 11-ről 16-ra, az iskolaorvosi státusok száma 6-ról 8-ra nőtt. Minden középiskolát főállású iskolaorvos lát el és legtöbbjük mellett főállású iskolavédőnő teljesít szolgálatot, ami komoly vívmánynak tekinthető. Gondot jelent, hogy az iskolaorvosok többsége nyugdíjas korú és nincs országosan sem megfelelő utánpótlás. A védőnői munka szakmai felügyelete az ÁNTSZ városi intézetéhez tartozik, a városi vezető védőnők végzik. A munkáltató ezáltal csak a városi tisztifőorvos engedélyével, kérésre jut hozzá a területi védőnői és az iskola-egészségügyi munkát jellemző információkhoz. Jelen helyzet leírására a 2005. évi adatok állnak rendelkezésre. Miskolcon a várandós anyák száma (3.525;+7,5%) folyamatosan nő. Ez a szám lényegesen magasabb az élveszületések számánál, aminek a várandósok helyváltoztatása az oka. Hol az egyik, hol a másik körzetben bukkannak fel és kell őket nyilvántartásba venni. Ezt a tényt alátámasztja a veszélyeztetettek várandósok számának közel 10 %-os emelkedése (1.128;+9,5%). Az otthoni látogatások száma (12.415;-4,2%) ezen belül a veszélyeztetettek látogatása (4.253;-8,6%) az

előbbiekkel összefüggésben kismértékben csökken. A veszélyeztetettek aránya összességében nem változott, de a többszörösen veszélyeztetettek aránya némiképp csökkent. A várandós gondozást jellemző mutatószámok közül az élveszületések száma stagnál (1.521;+0,3%). A szülés körüli (perinatális) halálozás nem változott (13,7 ezrelék), a csecsemőhalálozás (9,2 ezrelék) magas és növekvő (+7,4%), ami szorosan összefügg a magas koraszülési rátával (37. hét előtti születés 9,6 %), a kissúlyúak aránya (2500 g alatt:10,2%) ennél is magasabb. A védőnők családgondozói munkája elsősorban a kisgyermekes családokra irányul, amit 2005-től a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség is követ. 2006-ban 10.142 kisgyermekes családot gondoztak. A 0-6 éves gondozottak száma nőtt (9.890;+8,9%), egy családra átlagosan közel 6 látogatás jutott. A gyermek elhanyagolás gyakorisága jelentősen csökkent (1999;-35,1%), a regisztrált gyermek-bántalmazás kisszámú (12 eset), továbbképzéssel próbáltuk javítani a felismerés képességét. Az iskolavédőnői munka fontos részét képezik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok. Az egy gyermekre jutó vizsgálatok számának emelkedése mutatja, hogy a feladat növekvő. Az egy védőnőre jutó tanulói létszám közel négyszerese volt a rendelet által megengedettnek. Elkerülhetetlen volt az átszervezés és létszám bővítés, amivel elérték, hogy az egy védőnőre jutó általános- és középiskolai tanulói létszám a kívánatos 800-1000 főre csökkent. Az iskola-egészségügy területén általánosnak tekinthető probléma, hogy helyhiány miatt a legtöbb iskolában ma már nincs orvosi rendelő, sem orvosi szoba, vagy ha van is, nem alkalmas a feladatok ellátására. Ezért a gyermekorvosok, akik az óvodákban és az általános iskolákban részállásban végzik a feladataikat, a gyermekorvosi rendelőben végzik el a szűrővizsgálatokat, adják be a védőoltásokat. A pedagógusokra ez többlet feladatot ró el kell kísérni a gyermekeket és a közlekedésre fordított idő a tanórák rovására megy. Ha az iskolák a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítanák a megfelelő helyiségeket és azok felszerelését, ez a gond megszűnne. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Az intézkedést igénylő esetek (orvosi-, pszichológusi-, egyéb konzultációk) száma ennek ellenére csökkent, ami arra utal, hogy egyre jobban kezelik a védőnők a felmerülő problémákat. Egészségnevelési munka Megnevezés 2004 2005 Felvilágosító előadás óvodai 399 340 általános iskolai 1 218 1 179 középiskolai 687 979 Résztvevők száma óvodai 3 809 5 504 általános iskolai 11 974 14 446 középiskolai 11 961 22 285 Egyéni tanácsadás óra 3 854 2 049 tanulók száma 2 286 3 653 intézkedések száma 225 189 Az oktatási intézményekkel való kapcsolatuk javításával elő kell segíteni, hogy a védőnők a képzettségüknek és felkészültségüknek megfelelő szerepet kapjanak az iskolai egészségfejlesztési programokban. Vannak nagyon jó példák az együttműködésre, pl. a kortárs képzés terén elért eredmények, sikerek, nyári táborok szervezése. Az a cél, hogy a lelkes, új módszereket ismerő pályakezdő fiatal védőnők kapjanak megerősítést, lehetőséget a kibontakozásra.

Pályázatot nyújtottak be az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 5. kiemelt területéhez kapcsolódó Betegség megelőző és Egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése célterületen. A pályázat célja a táplálkozási ismeretek oktatásának átdolgozása és egységes bevezetése az iskola-egészségügy területén valamennyi miskolci oktatási intézményben - az óvodáktól a közép-iskolákig -, az érdekeltek (gyermekek, tanárok, szülők) közreműködésével. Arra törekszenek, hogy a kipróbált, tesztelt, szakértőkkel is véleményeztetett oktatási programok továbbfejleszthetők, országosan is bevezethetők legyenek. A pályázat részeként a helyes étkezési, étel készítési szokások elsajátításához japán mintára kialakított tankonyhákat szándékoznak üzemeltetni. Ezekben az egészségesek (pl. várandósok, kisgyermekesek, vegetariánusok és más, speciális étrenden élők) valamint beteg-csoportok (pl. kórosan elhízottak, cukorbetegek, rákbetegek, liszt-, tejérzékenyek). számára szerveznek főzőtanfolyamokat. A szakmai fejlődés érdekében folyamatos erőfeszítéseket tesznek, hogy minél több védőnő, lehetőleg aktívan, előadással vegyen részt a különféle továbbképzéseken és adja tovább a tanultakat és megtapasztaltakat kollegáinak, gondozottjainak. A tárgyi feltételek javítása érdekében 2005. végén 2006. elején a teljes EBESZ-re vonatkozó felmérést végeztek (épületek, játszóterek, felszereltség) és részletes beruházási tervet adtak át a Beruházási Osztálynak. Ebben rangsorolták azokat a feladatokat, amelyek teljesítése feltétlenül szükséges lenne az intézmény biztonságos működéséhez. Felülvizsgáltatták a bölcsődék játszóudvarainak állapotát is. A 105 eszközből csak kettő kapta meg a megfelelő minősítést. A többi javításra szorul, illetve el kellene bontani, de az intézményi költségvetésben jelenleg erre sincs fedezet. Védőnői területen elmaradt a működtetés tárgyi feltételeinek az ún. minimum követelményekkel való összevetése, a korábban tervezett második centrális védőnői tanácsadó helyének kijelölése. A felmérés alapján a jövőben tervet készítenek mind a védőnői tanácsadók, mind a védőnői szobák kialakítására, átalakítására, rekonstrukciójára, felszerelésének pótlására. Az Igazgatóság elhelyezésének feltételei nem teremthetők meg a jelenlegi telephelyen, a Selyemrét úti Bölcsődében. A 2006. évi javaslatok között a Kassai úti Bölcsődét jelölték meg az új központ helyének. Itt az Igazgatóság és a Műszaki csoport is elhelyezhető lenne a bérlőként elhelyezett civil szervezetek helyén. A Központi Konyha kialakításának előfeltétele a műszaki csoport helyének felszabadítása a Bokréta utcában. A gyermekcsoportok tárgyi feltételeit (bútorok, asztalok, székek, játékok) csak alapítványi befizetésekből tudják fejleszteni. 2006-ban képviselői alapból is valósultak meg kisebb fejlesztések (pl. a 7. sz. bölcsőde udvarának talajcseréje, füvesítése, aszfaltozása, Központi Védőnői Tanácsadó csempézése, stb.). A Műszaki Csoport az év elején felszámolta az elmaradt javítási munkákat és tervszerűen végzi a karbantartási feladatokat. Komoly összeget takarítottak meg az intézetnek a Szilvás utcai Bölcsőde mosodai helyiségeinek átalakításával. Felmérés határideje: 2007. június 30. Felelős: gazdasági igazgató Élelmezés minőségének javítása jövőbeni célként szerepel terveik között. Az intézmény konyhái nem felelnek meg a HACCP követelményeknek. A konyhákat rekonstrukciós program nélkül a bezárás veszélye fenyegeti. A már említett pályázatban (EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus) vállalták, hogy a védőnők egészségnevelési feladatkörébe illeszkedő, a tudatos táplálkozást elősegítő programokhoz kapcsolódva kidolgozzák a diétára szoruló betegek és a túlsúlyosok diétás étkeztetésének programját. A pályázat forrást biztosítana az élelmezés teljes átszervezésére. Egy központi előkészítő konyha kialakításával a jelenleg 50 %-ban kihasznált, összesen 1400 adagos, 10 önálló kisüzem helyett egy integrált, 1500 adagos élelmezési nagyüzem jönne létre. Ez a kb. 500 bölcsődés mellett további 500 diétára szoruló óvodás és iskolás gyermeket, valamint saját dolgozóinkat, és velük azonos számú vendégétkezőt lenne képes ellátni. Kedvező elbírálás esetén a rekonstrukciós program 2008-ban megvalósulhat.

A program előkészítésén 2006-ban egy bölcsődei munkacsoport is dolgozott, akik a jelenleg érvényben lévő követelményeknek megfelelően átdolgozták a bölcsődei, óvodai és alkalmazotti élelmezési recepturát. Az egységes élelmezés bevezetése érdekében kialakítottak egy központi élelmezési csoportot egy dietetikus vezetésével, akinek a feladata a bölcsődei élelmezés folyamatának irányítása, ellenőrzése. Határidő: 2008-2010. Felelős: önkormányzat, intézet igazgatója Infrastruktúra: a védőnői tanácsadók alapfelszereléséhez számítógép és nyomtató is tartozik a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet 5. számú melléklete értelmében. Miskolcon a 97 védőnői státusra 14 számítógépes konfiguráció jut, megfelelő szoftver híján gyakorlatilag használhatatlanok, nem lehet velük még a kötelező jelentéseket sem elkészíteni. Egy Miskolc méretű városban képtelenség a papír alapú jelentésekből információt nyerni akár csak a védőnői munka minőségének vagy a gondozottak egészségi állapotának megítéléséhez, az esélyegyenlőség javításához, vagy a veszélyeztetettség alakulásának nyomon követéséhez. Ez a helyzet nagyban rontja a védőnőknek, sőt a gyermekorvosoknak a pályázatokon való sikeres szereplését is. A Tudatos táplálkozás miskolci modellje c. pályázat részeként, mint az egészségi állapot monitorozásának eszköze szerepel az informatikai beruházás is. Felelős: az intézet igazgatója Minőségirányítási rendszer kiépítése, auditáltatása: 2007-től megkezdték a védőnői standardok adaptálását, a szakmai munka minőségének mérésére alkalmas mutatók (indikátorok) fejlesztését. A végső cél az intézmény integrált minőség- és környezetirányítási rendszerének kialakítása. A feladat nehézségét és egyben szépségét a két szakfeladat működtetésének és folyamatos fejlesztésének egységes rendszerként való megvalósítása jelenti, ami a szervezeti kultúra gyökeres átalakítását feltételezi. Határidő: 2010. december. Felelős: intézet igazgató. A bölcsődék működtetésénél a fő probléma továbbra is a finanszírozás. Az állami normatíva /jelenleg 460 e Ft/év / egy gyermek ellátási költségének kb. harmadát fedezi. Az önkormányzatokra tehát a fenntartás és a működtetés is anyagi terhet ró. Az óvodai és egyéb oktatási ellátások finanszírozásával szemben a normatíva nem a beíratott, hanem csak a ténylegesen gondozott gyermekek után igényelhető. A bölcsődék működését viszont arra az időszakra is biztosítani kell, amikor a gyermek pl. betegség miatt hiányzik vagy családi okból távol marad. Sajátos helyzet, hogy a gyermek szempontjából éppen ez a távolmaradás szükséges és hasznos! Országosan és helyben is át kellene értékelni a bölcsődei nevelés társadalmi jelentőségét. A legújabb kutatások egyértelműen bizonyítják a 0-3 éves kor közötti életszakasz meghatározó jelentőségét a gyermeki fejlődésben. Az első életévben a szoros anyai kötődés és az anyatejes táplálás egész életre meghatározza az érzelmi stabilitást. Az e téren elért pozitív változások a védőnők munkáját dicsérik. 1-3 éves kor között viszont a jó minőségű közösségi ellátás az, ami iskolás korban a gyermekek szignifikánsan jobb tanulmányi előmenetelében megmutatkozik. Ennek ismeretében kellene a bölcsődei nevelés-gondozás jelentőségét, társadalmi megítélést, anyagi-erkölcsi megbecsülését átértékelni. A bölcsőde egyben a gyermek szegénység elleni küzdelemnek is hatásos eszköze azáltal, hogy közvetve elősegíti a fiatal anyák munkavállalását, ami javítja a családok anyagi helyzetét. Jelentős többlettámogatást kellene biztosítani azoknak az intézményeknek, illetve azokra a szolgáltatásokra, amelyek felvállalják a hátrányos helyzetű, roma és fogyatékkal élő kisgyermekek integrált nevelését. A területi védőnői munka teljesítmény-elvű finanszírozásánál is hasonló módon kellene eljárni: a gyermekek kora és az ellátási terület jellege mellett a többszörösen veszélyeztetett gondozottak számára is tekintettel kellene lenni.