ALAPSZABÁLY Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően létrehozzuk a elnevezésű, közhasznú jogállású egyesületet. I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. A Egyesület neve: Az Egyesület székhelye: 1025 Budapest, Vérhalom utca 42. fszt. 3. Az Egyesület működési területe kiterjed az ország egész területére és az Európai Unió országaira. 2. Az Egyesület jogállása: az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan jogosult. 3. Az Egyesület célja: A célja a magyarországi kisállat-szemészettel foglalkozó állatorvosok szakmai kapcsolatteremtésének, kommunikációjának és tapasztalatcseréjének, szakirányú képzésének előmozdítása és támogatása, annak érdekében, hogy szakterületük minél magasabb színvonalú művelésével hozzájáruljanak a hazai kisállat szemészeti betegségek felkészültebb és hatékonyabb gyógyításához. Az Egyesület másodlagos célja azon feltételrendszer kidolgozása, mellyel a hazai tenyészkutyák és -macskák szemészeti szűrővizsgálatai a jövőben elvégezhetőek lesznek, s mellyel javítható a kutya- és macskatenyészetek egészségi állapota, a szembetegségek megelőzése hatékonyabbá tehető. A fenti célokra irányuló szakmai munka javítja a hazai kisállat szemészeti ellátást, és ezáltal növeli a magyar kisállat-gyógyászat jó hírnevét. 4. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat kívánja megvalósítani: - szakmai napok, konferenciák szervezése; - fórumteremtés tapasztalatcsere, konkrét szemészeti esetek bemutatásra; - gyakorlati képzések szervezése, támogatása; - kapcsolatteremtés humán szemész orvosokkal; - alternatív gyógymódok kidolgozása, bemutatása, megvitatása, terjesztése; - szemészeti diagnosztika, szemsebészet fejlesztése, kutatási tevékenység; - szélesebb szakmai körök, fórumok tájékoztatása a szakmai munkáról és az elért eredményekről. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban
megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 5. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. c) bekezdése alapján: 3. tudományos tevékenyég, kutatás 8. természetvédelem, állatvédelem II. A TAGSÁGI VISZONY 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a magyar, illetve a magyar nyelvet beszélő külföldön élő állatorvosok, illetve érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar és külföldön tanuló, a magyar nyelvet beszélő állatorvostan-hallgatók, akik az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesület tagjai csak természetes személyek. 2. A tagfelvételről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az Egyesület tagjainak jogai: a.) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; b.) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; c.) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók; d.) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e.) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; f.) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület tagjainak kötelességei: a.) kötelesek megtartani az Alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b.) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c.) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 3. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; b) a tag kizárásával c) a tag halálával. 6. Kizárási okok
Az Egyesületből ki kell zárni azt a tagot: - aki az Egyesület társadalmi céljával ellentétes tevékenységet folytat az Egyesület keretein belül; - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek vagy - a tagdíjat nem fizeti. A kizárással fenyegetett tagnak lehetőséget kell biztosítani védekezése előadására. A tag kizárásáról az Elnökség titkos szótöbbséggel határoz. A kizárásról szóló határozatot az érintett taggal ajánlott postai küldeményben kell közölni. Amennyiben a kizárt tag a határozatot sérelmesnek tartja, a kézhez vételtől számított 8 napon belül kérheti az elnökségtől a Közgyűlés összehívását. Az Elnökség ebben az esetben 30 napon belül köteles a Közgyűlést összehívni. A közgyűlés a kizárást kimondó határozatról kétharmados többséggel dönt. 1. Az Egyesület szervei III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI Az Egyesület testületi szervei: Közgyűlés Elnökség Az Egyesület tisztségviselői: elnök elnökhelyettesek titkár 2. A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve, mely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját; vagy ha a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek egyike elnököl. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, amelyet egyhangúlag fogadnak el. A Közgyűlés tagjainak 2/3 ának szavazata (minősített többség) szükséges az alapszabály módosításához, a tag kizárásához, valamint az Egyesület feloszlásának kimondásához. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el. A Közgyűlés és az Elnökség, döntéseit az elnök a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. Az Egyesület saját honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: a.) megválasztja az Egyesület tisztségviselőit: az elnököt és az elnökhelyettest, és a titkárt; b.) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; c.) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; d.) az Elnökség előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről; e.) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; f.) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; g.) az Elnökség éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését elfogadja. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik; h.) megállapítja az éves költségvetést; i.) kimondja az egyesülést más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlást. 3. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a négytagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettesek és a titkár. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatóak meg. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente kétszer tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult valamennyi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökségből legalább 3 fő jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. 4. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja, megbízatásuk a megválasztás napjától három évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségviselők újra megválaszthatók. Az elnök feladatai: a.) a Közgyűlést bármikor összehívhatja b.) a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
c.) a kiadások számláit ellenőrzi d.) megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez e.) harmadik személyekkel való szerződések megkötése f.) a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie g.) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, h.) az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése. Az elnökhelyettesek feladatai: - az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíthetik az elnököt, - az elnök hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. A titkár jogai és kötelességei: a.) az Egyesület pénzállományának kezelése, b.) a számlák kezelése és nyilvántartása, - a pénztárkönyv vezetése, c.) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, - a számlák hitelességének ellenőrzése, d.) értesítők küldése (fax, e-mail, levél) IV. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Amennyiben az Egyesület éves bevétele eléri az Ötmillió forintot, a 1997. évi CLVI. törvény 10. (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre. 1. Az Egyesület vagyoni eszközei Az Egyesület bevételei: V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA a) tagdíjak, b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei. Az Egyesület tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. 2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnökhelyettes terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület feloszlása esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a bíróság ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja. Budapest, 2011. szeptember 24. dr. Fenyves Ildikó elnök