Fogyatékosságpolitika dr. Mélypataki Gábor
Fogalomhasználat Hogyan alkossunk egységes fogalmat egy olyan csoportra, mely maga sem egységes?: Sérült ember (talán a legáltalánosabb) Akadályozott ember (a legszerencsésebb) Fogyatékos ember (a leghagyományosabb, az érintettek bántónak és diszkriminatívnak tartják)
Történeti kérdések A fogyatékosság jelensége és annak kezelése már az eltérő történelmi korokban eltérően jelentkezetek. A testi és/ vagy szellemi fogyatkozást a transzcendenciával kapcsolták össze. Eredete ezért valahol a tapasztalható világon volt. Az egyes korokban és társadalmakban vegyesen viszonyultak a kérdéshez
Történeti kérdések Taigetosz, DE a mondaszerinti Hephaisztosz Gyermekkitétel Ősi emberi ösztönök legyőzése Nagy kultúrák és ősi ösztönök találkozása Egyiptom: Szeneb a törpe Tisztátalanság, balszerencse, balsoros, ördögi erők, bolondok.
Mit értettünk eddig a fogyatékosságon? WHO 1980-1997 Betegség Károsodás Fogyatékosság Hátrány Károsodás: az ember pszichológiai és fiziológiai szerkezetének, funkciójának valamiféle rendellenessége = egészségkárosodás Fogyatékosság: az ember bizonyos tevékenységeinek csökkent képessége. Hátrány: az ember károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány.
WHO definíció kritikája Betegszerep Betegszerep fogalma (Talcott Parsosns): A beteg sajátos szociális helyzetéből adódóan különleges szerepbe, egy speciális függőségi viszonyba kerül. Maga a helyzete, a betegsége kívánja kényszeríti ki, hogy gondját viseljék. Időlegesen csökkent képessége legitimizálja. Azonban a beteg meggyógyul, a fogyatékos személy viszont nem!
WHO definíció kritikája Betegszerep A betegség ideiglenes, a fogyatékosság tartós az emberi státusz teljes vagy végleges elvesztése, másodrendű állampolgárság A fogyatékosság sokkal súlyosabb állapot és alacsonyabb státusz.
WHO definíció kritikája A fogyatékosság: orvosi kérdés, magánügy. De! A (általában testi) fogyatkozás keletkezése a statisztikák szerint sokszor valamilyen baleset eredménye. Új megközelítés (1997-től) Illetve bármilyen fogyatkozás szerepe a társas kapcsolatokban értelmezhető. Kiindulópont az egészségkárosodás, mely korlátozza az aktivitást, a társadalomban való aktív részvételt.
Rehabilitáció kérdése Gyakran a közeg tesz valakit fogyatékossá Orvosi modellek Szolgáltatói modellek ( 70-es évektől) Szükségleteken alapuló modell Visszahelyezés, visszailleszkedés
Fogyatékosságtudomány A fogyatékosságtudomány (Disability Studies) a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos sokkal inkább társadalmi, mint fizikai tapasztalatokat. Azzal a céllal fejlesztették ki a fogyatékosságtudományt, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának a szociális interakciókra és a társadalompolitikára ráboruló hálójából. E tudományág megkérdőjelezi azt az eszmét, amely szerint a fogyatékossággal élő emberek gazdasági és társadalmi státusza és kijelölt szerepei állapotuk elkerülhetetlen következményei lennének. Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998
Jogi szabályozás kérdései I. Esélyegyenlőség Negatív diszkrimináció tilalma Pozitív diszkrimináció- előnyben részesítés Akadálymentesítési kötelezettség
Jogi szabályozás kérdései II. Szociális egyenlőség Alapellátások körében meghatározott ellátási formák: Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat Szakosított ellátási formák: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények Átmeneti lakhatást biztosító intézmények
Jogi szabályozás kérdései III. Alapjogok biztosítása I. generációs jogok- polgári és politikai jogok biztosítása II. generációs jogok- gazdasági és szociális jogok Munkához való jog új értelmezése a Munka törvénykönyvében cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályok
Jogi szabályozás kérdései IV. Döntések- Helyette vagy vele együtt? Ptk. személyekre vonatkozó részek Kiindulópont a teljes cselekvőlépesség teóriája?- Támogatott döntéshozatal Merre tovább?
Köszönöm a figyelmet!