PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT. Debrecen Kishegyesi út. 263 szám TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2014. Összeállította: Nikovics Géza. Munka-, és tűzvédelmi szakértő Alkalmazását elrendelte: Szemán Attila. Technológia, MIR, KIR vezető Rasovszky Miklós Ügyvezető Igazgató Érvényes: 2014. július 01-től visszavonásig.
UTASÍTÁS 2/43 A PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT - re vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról és hatályba léptetéséről Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzvédelemről 19. -a és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a Tűzvédelmi Szabályzat készítéséről szóló jogszabályok előírásai alapján az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki és végrehajtását, kötelező jelleggel, elrendelem. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed a PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT (továbbiakban KFT) egész területére, továbbá valamennyi dolgozójára. A KFT tűzbiztonságát érintő előírt követelményeket a területen ideiglenesen tartózkodó külső személyek is kötelesek megtartani. A dolgozók a KFT egészére, továbbá munkakörükre és munkaterületükre e szabályzat által meghatározott követelményeket - külön felhívás nélkül is - kötelesek végrehajtani, illetőleg megtartani. Az utasításban rögzített szabályok be nem tartásáért fegyelmi, anyagi, valamint büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A Szabályzat a KFT épületeinek, helyiségeinek, anyagainak, eszközeinek, és szabad tereinek használatára vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint a területen esetlegesen bekövetkező tűz, továbbá tűzeset bekövetkezésének kiváltására alkalmas körülmények felszámolása érdekében szükséges tennivalókat, illetve dolgozói kötelezettségeket határozza meg. A szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben, a hatályban lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok, előírásait kell mérvadónak tekinteni. A Tűzvédelmi Szabályzat 2014. 07. 01.-én lép hatályba és visszavonásig érvényes, egyidejűleg a korábban kiadott szabályozás hatályát veszti. Debrecen, 2014. július 01. Rasovszky Miklós Szemán Attila Nikovics Géza Ügyvezető Igazgató Technológia, MIR, KIR vezető Munka-, és tűzvédelmi szakértő
3/43 Tartalomjegyzék UTASÍTÁS 2 Tartalomjegyzék 3 I. ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 6 1.) Hivatkozások 6 2.) Meghatározások, fogalmak 7 3.) Szervezeti felépítés 8 4.) Hatósági eljárások 9 5.) Tűzveszélyességi osztályba sorolás: 10 Fokozottan tűz és robbanásveszélyes "A" 10 Tűz - és robbanásveszélyes "B" 10 Tűzveszélyes "C" 11 Mérsékelten tűzveszélyes "D" 11 Nem tűzveszélyes E 11 Részletes felsorolás a: 11 6.) Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek 12 7.) Tűzvédelmi okmányok: 12 II. A VEZETŐ BEOSZTÁSÚ DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI 13 1.) Az Ügyvezető feladatai: 13 2.) A termelési igazgató területi vezetők feladatai: 13 3.) A dolgozók kötelességei: 14 4.) A munka- és tűzvédelmi szaktanácsadó feladatai: 15 III. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK 15 1.) Általános előírások 15 2.) Nyílt láng használata, tűzgyújtás a szabadban 16 3.) A hegesztés tűzvédelme 17 IV. A TŰZ MEGELŐZÉSÉVEL, ÉS OLTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 18 1.) A munka megkezdés előtti feladatok, teendők: 18 2.) A munka befejezésével kapcsolatos teendők: 18 3.) A tűzjelzéssel kapcsolatos általános tudnivalók 18 V. A DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI OKTATÁSÁVAL, FELVILÁGOSITÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 19 VI. TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, SZEMLÉK 19 1.) Szemlék rendje 19 2.) Elektromos berendezések ellenőrzése 20
4/43 2.) Villámvédelmi berendezések ellenőrzése 20 VII. TŰZOLTÓ ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK 20 VIII. RAKTÁROZÁS ÉS TÁROLÁS 21 1.) Raktározás és tárolás saját területen 21 2.) Raktározás és tárolás bérelt területen 23 IX. SZÁLLÍTÁS 23 X. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ, MEGELŐZŐ TŰZVÉDELMI LÉTESITÉSI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK 24 1.) A létesítés általános szabályai 24 2.) Közlekedési utak létesítése 25 3.) Kijáratok, vészkijáratok 25 4.) Épületgépészet 25 5.) Világító berendezések 26 6.) Villamos berendezések 26 7.) Kémények 26 8.) Fűtőberendezések 27 9.) Gázüzemű készülékek 28 10.) Gépjárművek 28 11.) Villám elleni védelmi berendezések 28 XI. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ, MEGELŐZŐ, TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK 28 1.) A használat általános szabályai 28 2.) Közlekedési utak 29 3.) Kijáratok, vészkijáratok 29 4.) Épületgépészet 29 5) Világító berendezések 29 6.) Villamos berendezések 30 7.) Kémények 31 8.) Fűtőberendezések 31 9.) Gázüzemű készülékek 32 10.) Gépjárművek 32 Zárttéri tárolás: 32 Szabadtéri tárolás: 32 11.) Erő és munkagépek 33 XII. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI, KEZELÉSI ELŐÍRÁSOK 34 1.) Dohányzás, nyílt láng használata 34 2.) Üzemi rend, takarítás, hulladék anyagok elszállítása 34
5/43 XIII. EGYES TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÉS EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 34 1.) Műanyag feldolgozó üzemi terület tűzvédelmi használati előírásai 34 2.) Karbantartó műhely tűzvédelmi használati előírásai 35 3.) Alapanyag-, félkész áru-, készáru-, csomagolóanyag-raktárak tűzvédelmi használati előírásai 37 4.) Irodák tűzvédelmi használati előírásai 37 5.) A laboratórium használati szabályai 38 6.) Öltözők szociális helységek tűzvédelmi használati előírásai 38 7.) Áruházak tűzvédelmi használati előírásai 39 8.) Üzemi töltőállomás tűzvédelmi használati előírásai 40 XIV. TŰZ ESETÉN TANUSÍTANDÓ MAGATARTÁS 41 1.) Tűzjelzés: 41 2.) Tűz esetén tanúsítandó magatartás 41 3.) Tűzeset utáni feladatok: 42 XV. MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA 43 1.) Tűz esetén teendők 43 2.) Tűzoltóeszközök 43 3.) Helyszínrajz, besorolás 43 4.) Engedély tűzveszéllyel járó munkák végzéséhez 43 5.) Tűzvédelmi oktatási tananyag 43 6.) Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek köre 43 7.) Tűzoltó készülékek személyautókban 43 8.) Szilárd anyagok tárolása szabadban 43 9.) Rajz a tűzjelzők elhelyezkedéséről 43
I. ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 6/43 A létesítményt csak a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. A létesítményben (helyiségben) csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges eszközt, tárgyat stb., illetve anyagot (éghető folyadék) szabad tárolni. A szabad térből, a helyiségekből, gépekről, berendezésekről, egy szóval a munkaterületekről, a tevékenység során keletkezett hulladékokat, különös tekintettel az éghető anyagokra, folyamatosan, de legalább a napi munka befejezésekor el kell távolítani a rendszeresített tárlóhelyre. A tűzvédelem az állampolgárok védelmének, testi épségének, valamint a társadalmi, társasági és személyi tulajdonnak a védelmét szolgálja. A KFT Tűzvédelmi Szabályzatának az a célja, hogy a dolgozók megismerjék azokat az alapvető tűzvédelmi, eszközhasználati és magatartási szabályokat, amelyeket a munkaterületükön be kell tartani a tűzesetek megelőzése érdekében. A vezetők az irányításuk alatt álló teljes területen, valamint a munkatársak vonatkozásában személyesen felelősek a tűzvédelmi rendelkezések, előírások, a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a rendelkezések megtartásának ellenőrzéséért. 1.) Hivatkozások - 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. - 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. - 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi szabályzat kiadásáról. - 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól. - 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről - MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. - 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.
2.) Meghatározások, fogalmak 7/43 Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. Tűz (tűzeset): Az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Tűz elleni védekezés (továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűzterjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Alapterület: A gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helységeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület. Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek, a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében levő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. Tűzoltó technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, létesítményekben, telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltásához, műszaki mentéshez használatos felszerelések. Beépített tűzjelző berendezés: az építményekben, létesítményekben elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása, stb.) önműködően végző berendezés. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezet, helyhez kötött, a tűzoltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.
3.) Szervezeti felépítés 8/43 PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT Beosztások szerint
9/43 4.) Hatósági eljárások A tűzvédelmi hatóság - hivatalból, kérelemre, vagy bejelentésre - a tűzvédelmi helyzet felmérése, szabályozása céljából időszakos szemlét, ellenőrzést tart. A szemlén a munkahely vezetője, vagy általa kijelölt, intézkedésre jogosult képviselője köteles részt venni. A tűzoltóság részéről megjelent képviselőnek, előre elkészítve, rendelkezésre kell bocsátani az általa kért dokumentumokat (Tűzvédelmi Szabályzatot, felülvizsgálati jegyzőkönyvet, oktatási naplókat, stb.). A tűzvédelmi hatóság jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztalt hiányosságokat, indokolt esetben felelősségre vonást kezdeményezhet. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a tűzvédelmi hatóság a helyszínen jegyzőkönyvben intézkedik az üzemeltetés, a tevékenység folytatása, illetőleg az anyagok tárolásának azonnali megszüntetéséről, erről 24 órán belül határozatot ad ki. Tűzvédelmi bírság A 116/1996.(VII.24.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírság szabható ki: a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért; c) létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért; d) a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő végzéséért, vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetéséért; e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét; f) ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott; g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott; h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik; i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ( A ), a tűz- és robbanásveszélyes ( B ), valamint a tűzveszélyes ( C ) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről; j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról. A tűzvédelmi bírság kiszabására - d) és e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jogosult. Az d) és e) pontjában foglalt esetben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) jogosult a tűzvédelmi bírság kiszabására. Másodfokon a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, illetőleg az d) és e) pontok kivételével a főváros területén az OKF jár el. A tűzvédelmi bírság maximális összege: 3.000.000.- Ft lehet
10/43 5.) Tűzveszélyességi osztályba sorolás: Az anyagok, a helyiségek, a létesítmények és a tevékenységek öt tűzveszélyességi osztályba tartoznak az alábbiak szerint: Fokozottan tűz és robbanásveszélyes Tűz- és robbanásveszélyes Tűzveszélyes Mérsékelten tűzveszélyes Nem tűzveszélyes ("A") ("B") ("C") ("D") ("E") Fokozottan tűz és robbanásveszélyes "A" a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Tőrvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyességi osztályba sorolt b) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, ill. más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz T ü > T lpnyt és T ü > 35 C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi robbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a 100 m 3 /h- nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérők helyisége, e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. Tűz - és robbanásveszélyes "B" a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz T ü < T lpnyt, T ü > T lpnyt - 20 C és T ü > 35 C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
11/43 Tűzveszélyes "C" a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, - a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, - az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 Ckal, de legfeljebb 50 C- kal kisebb, azaz T ü < T lpnyt - 20 C, T ü >T lpnyt - 50 C és T ü > 35 C, - az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, /a levegő kivételével/, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, d) az üzemanyagtöltő- állomások. Mérsékelten tűzveszélyes "D" a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, - az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz T ü <T lpnyt - 50 C és T ü > 35 C, - az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma, pedig 50%-nál kisebb, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba, hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel, d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a C tűzveszélyességi osztályba, e) az iroda-, lakó- és szállásépület, f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér) g) állattartó helyiség. Nem tűzveszélyes E a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C hőmérséklet alatti előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak, vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében, amelyek az előző pontokban meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a OKF állásfoglalása az irányadó. Részletes felsorolás a: 3. számú mellékletben: HELYSZINRAJZ ÉS BESOROLÁS.
12/43 6.) Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek Az 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szabályozza a tűzvédelmi szakvizsgára vonatkozó szabályokat 1. Szakvizsgával kell rendelkeznie a rendelet mellékletben felsorolt foglalkozási ágak és munkakörök szerinti tevékenységet végzőknek, valamint annak a vezetőnek, (munkáltatónak) is, aki a rendelet I. sz. mellékletének 1-16 pontjaiban meghatározott tevékenységeket végzők munkáját közvetlenül irányítja. 2. A szakvizsgára való felkészítést, vizsgáztatást csak regisztrációs szervezet és az oktatásszervező végezhet. 3. Az oktatásszervező az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéni vállalkozás, amely a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggal és a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával rendelkezik. 4. A felkészítés és vizsgáztatás és a szükséges oktatási segédanyag biztosítása az oktatásszervező feladata. 5. A szakvizsgára az a személy bocsátható, aki a felkészítő tanfolyamon részt vett és a mellékletben előírt pontjaiban meghatározott, szereplőműszaki szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. Szakvizsgára kötelezettek köre: 6. számú melléklet. 7.) Tűzvédelmi okmányok: a.) Tűzvédelmi Szabályzat, tűzveszélyességi osztályba sorolás b.) Elektromos felülvizsgálati szakvélemény (jegyzőkönyv) c.) Kémények felülvizsgálati okmányai d.) Tartályok felülvizsgálati szakvélemény e.) Tűzvédelmi oktatási napló és általános tematika
II. TAI A VEZETŐ BEOSZTÁSÚ DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI FELADA- 13/43 1.) Az Ügyvezető feladatai: - Közvetlenül felelős a KFT tűzvédelmi helyzetéért. - Megállapítja a tűzvédelemmel kapcsolatos hatásköröket, rendszeresen, illetve szükség szerint értékeli a tűzvédelmi helyzetet. A tűzvédelmi vezető által irányítást és felügyeletet gyakorol a KFT tűzvédelmi tevékenysége felett. - Ellátja a hatályos jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott, rá vonatkozó feladatot, valamint gondoskodik a tűzvédelmi rendelkezések meghatározásáról, a megvalósításáról, érvényre jutásáról, a végrehajtás irányításáról, és működéshez szükséges feltételekről. - Megszervezi a KFT tűzvédelmi vezetését és biztosítja működésének feltételeit. - Kinevezi, megbízza a tűzvédelmi előadót, ennek hiányában gondoskodik a feladatkör elvégzéséről (külső szaktanácsadó). - Kiadja a Tűzvédelmi Szabályzatot, ellenőrzi annak végrehajtását. - Gondoskodik a tűzvédelmi hatóságoktól függetlenül, a tűzvédelmi ellenőrzések megtartásáról. - Intézkedik a megállapított hiányosságok határidőre történő megszüntetéséről. - Biztosítja a tűzvédelmi felvilágosító munka anyagi és tárgyi feltételeit. - A tűzesetek bekövetkezésében vétkes személyekkel szemben hatósági eljárást kezdeményez. - Gondoskodik a kiemelkedő tűzvédelmi tevékenységet végző dolgozók anyagi és erkölcsi elismeréséről. - Rendelkezik a tűzvédelmi hatóság megállapításának, határozatainak végrehajtásáról. - Részt vesz a tűzvédelmi hatóság által megtartott tűzvédelmi szemléken. - Intézkedik a tűzvédelmi megelőző rendszabályok, tűzvédelmi határozatok megtartásáról. - A megelőző tevékenységhez szükséges technológiai feltételek biztosításáról intézkedik. - Új létesítmények, gépek, berendezések, új technológiai eljárások alkalmazása során gondoskodik a vonatkozó tűzvédelmi előírások megtartásáról. - Távolléte esetén minden reá háruló feladatot a megbízott helyettese, helyettesei látnak el. 2.) A termelési igazgató területi vezetők feladatai: - Felelősek az irányításuk alá tartozó terület-tevékenység tűzvédelmi helyzetéért, - közvetlenül irányítják és ellenőrzik a hozzájuk tartozó munkahelyek tűzvédelmi tevékenységét. - Hatáskörük tűzvédelmi kérdésekben az általuk irányított terület egészére kiterjed. Munkájukat a jelen szabályzatban előírtak szerint végzik, feladatuk a tűzvédelmi rendeletek, határozatok, szabályok, előírások, utasítások (külön felhívás, vagy intézkedés nélkül történő) betartása, végrehajtása, illetőleg az irányításuk alá tartozó területen való végrehajtásának ellenőrzése. - Kötelesek biztosítani, hogy az anyag előállítását, feldolgozását, használatát, tárolását, forgalomba hozatalát csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabad téren, helyiségben, építményben végezzék. - Gondoskodnak a hatáskörükbe tartozó vezetőkön keresztül, hogy a munkaterületen tűzveszélyes tevékenységet, olyan helyen, ahol az, tüzet, vagy robbanást okozhat, ne végezzenek. - Kötelesek gondoskodni, a tűzveszélyességi osztályba sorolást figyelembe véve, az anyagtárolásra, raktározásra, felhasználásra vonatkozó tűzvédelmi szabályok, rendelkezések betartásáról, szabadban és zárt helyen történő tárolás esetén egyaránt. - Hatáskörükben gondoskodnak az irányításuk alá tartozó területen a Tűzvédelmi Szabályzat ismertetéséről és kifüggesztéséről, ellenőrzik az abban leírtak végrehajtását. - Tűzvédelmi kérdésekben a munka és tűzvédelmi szakértő meghallgatásával, bevonásával
14/43 intézkednek. - Kezdeményezik az eredményes tűzvédelmi munkát végzők elismerését, szükség szerint felelősségre vonás alkalmazását. - Gondoskodnak az irányításuk alá tartozó területen dolgozók alap és ismétlődő tűzvédelmi oktatásáról. - Jogosultak és kötelesek az általuk ellenőrzött munkahelyeken, helyiségekben, irodákban észlelt tűzvédelmi szabálytalanság megszüntetésére intézkedést tenni. - Gondoskodnak arról, hogy a keletkezett tüzeket (minden tüzet) a tűzoltóságnak, és ezzel egy időben a munka és tűzvédelmi szakértőnek haladéktalanul bejelentsék. - Gondoskodnak arról, hogy a munkaértekezleten, megbeszéléseken a kapcsolótó tűzvédelmi feladatokat is meghatározzák. - Irányításuk alá tartozó dolgozókat tűzvédelmi munkájukról rendszeresen beszámoltatják, intézkednek a hiányosságok megszüntetéséről. - Kiadják a tűzveszélyes tevékenység engedélyét és gondoskodnak az előírásokban foglalt személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. - Intézkednek a gyártásban, raktározásban, kereskedelemben, és a hozzájuk kapcsolódó helységekben folytatott folyamatos tevékenységhez állandóan szükséges veszélyes anyagok, eszközök legnagyobb mennyiségének megállapítására, a mentési és elhárítási módok meghatározására. - Érvényre juttatják a tűzvédelmi rendelkezéseket az épületek tervezésénél, építésénél, átalakításánál, felújításánál, technológiák, termelési tevékenységek, raktározási módok, szállítás meghatározásánál, a gépek, berendezések telepítési terveinek kialakításánál, elfogadásánál. - Gondoskodnak az általuk irányított vezetők, és dolgozók tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, amely munkakörökben szükséges. - Gondoskodnak arról, hogy a KFT területén eseti tevékenységet végzők szerződései tartalmazzák a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat. Ellenőrző tevékenységük kiterjed a KFT általuk irányított területén működő, külső kivitelezői egységek, és alvállalkozók munkavégzésének, raktározásának tűzvédelmi ellenőrzésére is. 3.) A dolgozók kötelességei: Minden dolgozó köteles: - a munkaterületére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat megismerni és betartani, ezért munkába lépéskor és azt követően az előírt tűzvédelmi oktatáson részt venni, - a tűzvédelmi oktatáson elhangzottakat, tűzvédelmi rendelkezéseket elsajátítani, - munkájával kapcsolatosan mindig körültekintően eljárni. Ismernie kell a munkahelyén a tűzjelzés módját és a kézi tűzoltó-felszerelések, berendezések helyét, kezelését, hogy a tűzoltásba adott esetben azonnal, késedelem nélkül bekapcsolódhasson, - tűz esetén mindenben maximálisan segítenie kell a tűzoltóság munkáját, - a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzeket is köteles a közvetlen vezetőjének késedelem nélkül bejelenteni és a kár helyszínét változatlanul, hagyni, - a dolgozó által eloltott tűzeset után a felettesének jelenteni, hogy milyen tűzeset történt, milyen típusú tűzoltó készüléket használt, mivel, ha az cserére szorul, intézkedni kell annak pótlásáról, - munkája során mindennemű rendellenességet azonnal jelentenie kell, - azokon a munkahelyeken, ahol nincs váltótárs, a munka befejezésével köteles meggyőződni arról, hogy az üzemszerűen nem folyamatosan üzemelő gépek, kapcsolók, lámpák áramtalanítása megtörtént-e? - munkatársai figyelmeztetése az esetleges szabálytalanságokra, azok megszüntetésének elősegítése érdekében.
15/43 4.) A munka- és tűzvédelmi szaktanácsadó feladatai: - az érvényben lévő hatályos jogszabályok alapján a KFT egészére kiterjedően a tűzvédelmi tevékenység megszervezése, irányítása, ellenőrzése, - a KFT egészére érvényes általános és részletes előírásokat tartalmazó Tűzvédelmi Szabályzatot elkészítése, a változásoknak megfelelően folyamatos korrigálása, karbantartása, frissítése, - a KFT képviseletében részvétel az illetékes szervek, hatóságok által tartott ellenőrzéseken, szemléken. Gondoskodás az általuk feltárt hiányosságok megszüntetéséről, és a visszajelzésről. Folyamatos kapcsolatot tartás az illetékes hatóságokkal, - a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartásának rendszeres ellenőrzése a KFT egész területén. Intézkedés kezdeményezése hiányosságok, rendellenességek esetén azok megszüntetésére, szükség esetén felelősségre vonásra. A megelőzés érdekében rendkívüli, ismétlődő hibák esetén, soron kívüli ellenőrzés(ek) tartása, - a KFT szintű szemlék szervezése és lebonyolítása. A szemléken hozott határozatok visszaellenőrzése, - az előírásoknak megfelelően a KFT dolgozóinak előzetes és ismétlődő tűzvédelmi oktatásának szervezése, megtartása. - a folyamatos tűzvédelmi tájékoztató és propagandamunka, - a tűzesetek, azok körülményeinek, lefolyásának kivizsgálása. Az ok-okozati összefüggések feltárása, az eseményt kiváltó, lehetővé tevő tényezők elemzése, ismertetése a KFT és a terület vezetőivel, beépítése az oktatásokba, a hasonló események bekövetkezésének megakadályozására, katasztrófák megelőzése érdekében, - intézkedést kezdeményez a rendkívüli események kivizsgálása, elemzése során megállapított hiányosságok, rendellenességek felszámolására, veszélyforrások megszüntetésére, - a kvázi, és már bekövetkezett események tapasztalatainak levonása, új megoldások keresése, bevezetése a védekezés, megelőzés hatékonyabbá tétele érdekében, - rendszeresen beszámolás a KFT tűzvédelmi helyzetéről, tevékenységéről. III. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK 1.) Általános előírások - Tűzveszélyes munkát csak olyan dolgozó végezhet, aki tűzvédelmi szakvizsgát tett, valamint megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. - Állandó tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen szabad végezni. - Más vállalkozás alkalomszerűen tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) a KFT területén csak írásos engedély birtokában végezhet. A tűzveszélyes munkavégzés engedélyezésére az alábbiak jogosultak: - első számú vezető (Ügyvezető), - területet közvetlenül irányító vezető. A tűzveszélyes munkavégzés feltételei: - az engedély kiadója köteles előzőleg a helyszínt megvizsgálni és a szükséges óvintézkedések megtételéről, gondoskodni, - a munkát végző dolgozót a helyi tűzvédelmi szabályokra ki kell oktatni, - hegesztést csak műszakilag kifogástalan hegesztő-felszereléssel szabad végezni, - a karbantartással kapcsolatos munkálatokat naplóba be kell jegyezni, - a naplót az ellenőrzésre jogosult személyeknek (tűzvédelmi hatóság képviselői, munka és tűzvédelmi szakértő, a területet irányító vezető, stb.) kérés esetén fel kell mutatni,
16/43 - tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni minden olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították, - tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez kezdéstől befejezésig az engedélyező - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani, - a tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt, megszüntetni, ami tüzet idézhet elő, - a munka befejezését az engedélyezőnek jelenteni kell, - tüzelés, tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható. 2.) Nyílt láng használata, tűzgyújtás a szabadban Nyílt láng használatával járó munkát végezni tilos: - az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, - ott, ahol a légtérben éghető gáz, vagy folyadék gőze, szilárd anyag pora, olyan mennyiségben fordulhat elő, hogy robbanásveszélyes elegy keletkezhet, - olyan helyen, ahol nyílt láng használatával járó munka tűzveszélyt okozhat, - a felsorolt helyeken a szabványnak, rendeletnek megfelelő tilalmi táblákat kell elhelyezni, - nyílt láng használatával járó állandó jellegű munka csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen végezhető, - egyéb helyeken, vagy alkalmi esetben csak előzetes írásbeli engedély alapján szabad ilyen munkát végezni, - engedélyt a KFT vezetője, illetve a közvetlen munkahelyi, területi vezető, illetőleg az általuk megbízott személy a mellékelt minta felhasználásával írásban adhat ki, - a karbantartó műhelyen kívül végzett hegesztési, vagy egyéb tűzveszélyes tevékenységet saját dolgozó is csak írásbeli engedéllyel végezhet, - az engedélyt két példányban kell kiállítani, az engedélyt, a munkát engedélyeztető és a munkát végző személy köteles aláírni. 1 példány a munkavégzőé, 1 példányt pedig az engedélyező köteles megőrizni, archiválni, - olyan helyeken, ahol a nyílt láng használata tűz, vagy robbanásveszélyt okozhat, az engedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha a tevékenység veszélyeztetett környezetéből az éghető anyagot eltávolították, illetve gyulladástól megvédték, a tűz- és robbanásveszélyt megszüntették, - az engedélyben meghatározott megelőző intézkedések végrehajtását, az engedélyt kiadó a tűzveszélyes munka megkezdése előtt köteles ellenőrizni. A munka befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét köteles átvizsgálni, és a munka befejezését az engedélyt adónak jelenteni, - a KFT területén külső vállalkozás által végzett tűzveszélyes tevékenységnél, engedély kiadása a külső vállalkozás vezetője, vagy megbízottjának a feladata. Az engedélyt azonban a KFT, vezetőjével, a közvetlen munkahelyi, területi vezetőjével, illetőleg az általuk megbízott személlyel láttamoztatni kell, aki szükség esetén a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal azt kiegészíti. Ezt az eljárást kell alkalmazni abban az esetben is, ha a KFT végez idegen helyen ilyen jellegű munkát, - nyílt lánggal járó munkát csak kioktatott személy végezhet, aki a tűzvédelmi előírásokat megismerte, és aki, ha szükséges, érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. - szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, - szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni Tilos, és veszély esetén, vagy ha már nincs rá szükség, a tüzet azonnal el kell oltani, - nyílt láng használata esetén a megfelelő tűzvédelmi felszerelésről gondoskodni kell,
17/43 - a munka befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét köteles átvizsgálni és a munka befejezését jelenteni az engedélyt adónak. 3.) A hegesztés tűzvédelme Tűzveszélyes tevékenységet (pl.: hegesztést) csak olyan személy végezhet, aki az 27/2009. (X. 29.) ÖM. rendeletben előírt érvényes tűzvédelmi szakvizsgát tett, és erről hiteles bizonyítványa van. - hegesztő-berendezést kizárólag olyan személy használhat, kezelhet, hegesztési munkát kizárólag olyan személy végezhet, aki szakmai képesítéssel, valamint tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, - a hegesztő-berendezés felszerelései csak a szabványnak megfelelő minőségben és állapotban használhatók, - lánghegesztéshez legfeljebb 30 m hosszú tömlőt (gumi) lehet használni, - hegesztéshez nem használható fel közvetlenül a gázpalackokban tárolt gáz, az alkalmas nyomás előállítására reduktort kell alkalmazni, - hegesztő-berendezést és tartozékait negyedévenként ellenőrizni kell, annak tapasztalatait, észrevételeit jegyzőkönyvben (naplóban) rögzíteni kell, - ha olyan helyiségben kell hegeszteni, ahol tűzveszélyes anyagok vannak elhelyezve, vagy robbanásveszély áll fenn, a munka kiadásakor hegesztési engedélyt kell kiadni. Az ilyen helyiséget a hegesztés befejezése után még legalább egy órán át megfigyelés alatt kell tartani. - hegesztőműhelyben történő hegesztéshez nem kell engedélyt kérni, kivétel, ha a szokásos üzemi munkától eltérő, és egyéb előírásokhoz kötött hegesztési munkát végeznek. - tűzveszélyes folyadékok tárolására szolgáló tartályok, edények hegesztése hegesztőműhelyben csak rendkívüli esetben szabad. A tartályokat és edényeket csak a Hegesztési Biztonsági Szabályzat által előírt módon lehet hegeszteni, - szabadban történő hegesztést olyan létesítmény udvarán, belterületén lehet végezni, ahol a nyílt láng használata megengedett, valamint a munkahely 10 méteres körzetében éghető anyag nincs, a szabadban történő tűzveszélyes munkavégzésére engedélyt kell kérni, - a hegesztés helyén 5 méteres körzetben gyúlékony anyagot tárolni nem szabad. Amennyiben az éghető anyag nem távolítható el, úgy az anyagot vizes posztóval le kell takarni, és a munka befejezése után ½ óráig felügyelőt kell a helyszínen hagyni, - a munkavégzés idejére megfelelő tűzoltó készüléket kell a helyszínen biztosítani, - a hegesztéshez használt gázpalackot nemenként csoportosítva, függőleges helyzetben kell tárolni, eldőlés ellen biztosítani. - a gázpalackok tárolására jól szelőzött, tűző naptól védett helyiséget kell biztosítani. A tároló telep 10 méteres körzetében nyílt lángot használni Tilos! - sérült palackot használni Tilos! - az üres palackot felirattal jelölni kell! - a palackban csak az a gáz tárolható, amelyre készült, illetve engedélyezve van, - az oxigén, dissou gázpalackokat (ha van a KFT tulajdonában) 5 évenként hatósági nyomáspróbára kell bocsátani, - a gázpalackokat a benne tárolt gáznak megfelelő színjelzéssel kell ellátni. - állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen szabad végezni. A kiadott hegesztő szerszámokért a szerszámmal dolgozó egyénileg felelős. - gyúlékony és égést tápláló gáz tárolására használatos gázpalack kiürítését, vagy a gázelvétel fokozását nyílt lánggal való előmelegítéssel végezni Tilos! - a gázpalackokat a fűtőtesttől legalább 1 méter távolságra szabad elhelyezni, - a gépjárművek nagyjavításánál vagy az üzemanyagtartály 1 méteres körzetében a hegesztés megkezdése előtt a gépjármű üzemanyagtartályát le kell szerelni.
18/43 - Zárt helyen végzett hegesztésnél hatásos szellőztetésről kell gondoskodni, úgy, hogy robbanásképes koncentráció ne alakulhasson ki. Adott esetben légzőkészülék használata kötelező. - Ívhegesztésnél a munkakábel csak szigetelt lehet, és a 10 méter hosszúságot nem haladhatja meg. Az elektródafogó kábelt toldani nem szabad! IV. A TŰZ MEGELŐZÉSÉVEL, ÉS OLTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FE- LADATOK 1.) A munka megkezdés előtti feladatok, teendők: - a dolgozó a munkáját csak akkor kezdheti meg, ha az, másra, a közvetlen környezetére, tűzveszélyt nem jelent, - ha a munkavégzés veszélytelenségéről meggyőződött, - ha ismeri munkahelyének, munkaeszközeinek, a megmunkálandó és a megmunkált anyag használatának, a munkafolyamat és a viselkedés szabályait. (A használat szabályait a Szabályzat XI. pontja tartalmazza.) 2.) A munka befejezésével kapcsolatos teendők: - a munkahelyen (irodában, üzemben, stb.) a munka, tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat azonnal meg kell szüntetni, - az ellenőrzésről a helyi vezető, illetve az adott munkahelyen dolgozó személy köteles gondoskodni, - olyan munkahelyeken, irodákban, ahol többen dolgoznak, a munkahelyi-, iroda-, stb. vezető, vagy az utoljára távozó dolgozó köteles az ellenőrzést elvégezni, -az ellenőrzés terjedjen ki a TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT vonatkozó előírásainak megtartására, többek között: - villamos berendezések feszültség-mentesítésére, - tüzelő-, fűtőberendezések, villamos készülékek, fogyasztók használaton kívül helyezésére, - közlekedési utak, tűzoltó készülékek, felszerelések stb. szabadon tartására, - hulladék eltávolítására, - tűzveszélyes anyagok szabályos tárolására, - nyílászárók becsukására, lezárására, - minden egyéb, tűz keletkezését előidézhető vagy a tűz oltását kedvezőtlenül befolyásoló körülmény megszüntetésére. 3.) A tűzjelzéssel kapcsolatos általános tudnivalók - aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, arról tudomást szerez, köteles munkahelyi vezetőjét, vagy a személyporta ügyeleteseit késedelem nélkül értesíteni, - munkahelyi vezető, illetve a személyporta ügyeletese köteles késedelem nélkül értesíteni az Tűzoltóságot, - ha az említett személyek nem érhetők el, a tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észlelő köteles késedelem nélkül értesíteni az Önkormányzati Tűzoltóságot. SAJÁT TELEFONJA IGÉNYBEVÉTELÉVEL IS! A tűzjelzés: a helyileg illetékes Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak a 105-ös, illetve a 112-es segélykérő telefonszámon lehetséges.
A tűzjelzésnek, kárjelentésnek tartalmaznia kell: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), helység, utca, épület, emelet, stb. - mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, - emberélet van-e veszélyben, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. 19/43 V. A DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI OKTATÁSÁVAL, FELVILÁGOSITÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK - a KFT dolgozóit első munkába álláskor, - hosszabb, több mint fél éves távollét után, illetve, - évente ismétlődően egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A dolgozókat oktatni kell: - a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltakra, - a munka- és a munkafolyamat tűzveszélyességére, - az általános tűzvédelmi előírásokra, - a tűzjelzés lehetőségére és módjára, - a tűz esetén tanúsítandó magatartásra, - a KFT területén található tűzoltó készülékek, eszközök elhelyezésére, használatára, - a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire. - Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni (tűzvédelmi oktatási napló). - Az oktatást és annak dokumentálását a Munka-, és tűzvédelmi szakértő végzi. A dolgozók részvételét az illetékes munkahelyi vezető biztosítja. - Az oktatásról szóló dokumentumokat a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni. - Ha a dolgozó az éves ismétlődő oktatáson nem vett részt valamilyen okból, úgy munkába állását követően egy héten belül részére az oktatást meg kell tartani. A dolgozónak a tűzvédelmi oktatással, szakvizsgával kapcsolatos mulasztásának következményei: - Amennyiben a dolgozó megtagadja az oktatáson való részvételt, úgy a munkaviszonyát a KFT egyoldalúan megszüntetheti. - "A tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azokat a dolgozókat, akik a tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltó eszközök használatát nem ismerik, a tűzvédelmi hatóság a munkavégzéstől - a szükséges ismeretek megszerzéséig - a helyszínen, jegyzőkönyv felvétele mellett eltilthatja." VI. TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, SZEMLÉK 1.) Szemlék rendje - A munka-, és tűzvédelmi szakértő és a tűzvédelmi megbízott bevonásával a KFT egész területére kiterjedő Ügyvezetői szemlét kell tartani. - A tűzvédelmi szemle, ellenőrzés észrevételeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: - a két szemle közötti időszakban meghatározott feladatok teljesítésének értékelését, - a határidőzött feladatok és végrehajtásukért felelős személyek kijelölését, - a helyi felelős vezetők hatáskörét meghaladó feladatok tételes felsorolását. Az ellenőrzéseken, szemléken vizsgálni, illetve értékelni kell: - a rendeletek, szabványok, szabályzatok, utasítások és egyéb tűzvédelmi előírások követelményeinek teljesítését. - a korábbi jegyzőkönyvben észrevételezett hiányosságok megszüntetését.
20/43 2.) Elektromos berendezések ellenőrzése - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 3 évenként - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 6 évenként - a vizsgálat eredményét írásban (jelentésben, jegyzőkönyvben) rögzíteni kell, - a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, - a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, legalább a következő ellenőrzés jegyzőkönyvének kiadásáig, meg kell őrizni. 2.) Villámvédelmi berendezések ellenőrzése - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 3 évenként - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 6 évenként - a vizsgálat eredményét írásban (jelentésben, jegyzőkönyvben) rögzíteni kell, - a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, írásban rögzíteni kell a megszüntetés tényét - a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, legalább a következő ellenőrzés jegyzőkönyvének kiadásáig, meg kell őrizni. VII. TŰZOLTÓ ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK Az KFT létesítményeiben (üzemek, raktárak, műhelyek, irodaépületek, stb.) a rendeletben és a szabvány követelményeinek megfelelő, az ott keletkező tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen, a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Egy-egy darab tűzoltó készülékről gondoskodni kell: Az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m 2 alapterület után, de legalább szintenként. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségenként, illetve minden megkezdett 200 m 2 alapterület után, de legalább szintenként. A D tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségenként, illetve minden megkezdett 600 m 2 alapterület után. Az E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben szükség szerint. Kazánházban Gázfogadókban, gázmérőhelyiségekben Járműveken A tűzoltó készülékek ellenőrzéseit, javítását, karbantartását, a tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéseit, karbantartását félévenként, MSZ EN 3 készülékek esetén évenként, valamint a tűzoltótömlők, típusuktól függő, ötévenkénti nyomáspróbáját, külön szerződés alapján el kell végeztetni. Az ellenőrzéseken kifogásolt, vagy mértéken aluli készüléket ki kell cserélni, és a helyükre megfelelő készüléket biztosítani kell. A selejtté vált készülékek pótlásáról a terület vezetőjének gondoskodni kell. Az ellenőrzés, karbantartás elvégzéséről naplót kell vezetni, amelyet a karbantartó szerv a karbantartáskor aláírásával, és bélyegzőjével igazol. A naplót a létesítmény tűzvédelmi iratai, közé kell helyezni.
21/43 A tűzoltó készülékek alkalmazásán kívül az éghető anyag és tűzveszélyes folyadék tárolási és felhasználási helyén a mennyiségtől függően hordóban vizet, és vödröt, illetve homokot és lapátot kell elhelyezni. A hordóban tárolt víz 200 liternél, a tárolt homok ¼ m 3 -nél kevesebb nem lehet. A hordóban tárolt víz állandó használhatóságáról és mennyiségéről, a homok száraz állapotáról gondoskodni kell. A KFT területén a metil-etil-keton, illetve a gázolaj tároló területén kell homokról gondoskodni. A tűzoltó eszközöknek, készülékeknek, felszereléseknek a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell lenni. A víz kivételezési helyet a szabvány előírásainak megfelelően, jól látható módon kell jelezni. Amennyiben a telephely bérelt területen helyezkedik el, és a víz-kivételezési helyek a bérbeadó kezelésében van, a dolgozókkal oktatás keretében ismertetni kell a vízszerző helyek hollétét, esetleges kezelését. A jelenleg, a Pannonplast Rt-től bérelt területeken vízvételi lehetőség nincs, ezért e területeken a D tűzveszélyességű létesítményi osztály szabályai szerint tűzoltó készülékeket kell elhelyezni. Ha más intézkedés nem alkalmas, fagy által veszélyeztetett oltóvíz vezetéket ki kell üríteni, és a tűzcsapokon jelölni kell. A fagyveszély elmúltával üzembe kell helyezni. A tűzoltó készüléket, eszközt, és felszerelést csak tűzoltásra szabad használni, azokat más nem tűzoltás- célra igénybe venni, illetve használni nem lehet. A KFT a zárt rendszerű technológiai hűtővizet tűzoltási célokra is alkalmazza. Ennek megfelelően a hűtőrendszer víztartálya VÍZTÁROZÓ MEDENCEKÉNT is funkcionál. Ezt a vízkivételi helyen, illetve az ahhoz legközelebb eső függőleges felületen jelölni kell. VIII. RAKTÁROZÁS ÉS TÁROLÁS 1.) Raktározás és tárolás saját területen Az KFT területén tárolható nyersanyag, félkész és készáru csak a raktárak meghatározott befogadó képességének, illetve a raktározási előírásoknak megfelelő mennyiségben tárolható. - Egy helyiségben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt (amennyiben a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik) nem tárolhatók. - A C - E tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva együtt is tárolhatók, kivéve azokat az anyagokat, amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet vagy robbanást idézhet elő. Ezeket a csoportokat fajtánként jól látható helyen jelölni kell. - Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. Az ilyen anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, és a veszélyes hőfokra való felmelegedést meg kell előzni. - Az átmenő forgalom céljára is szolgáló helyiségekben az anyagot legfeljebb 5 m széles szakaszban lehet tárolni. - Az éghető anyagok raktárban és szabadban legfeljebb 5 m magasságig tárolhatók, a raktározott anyag között 1 m, és 10 méterenként 3 m széles főközlekedési utat kell biztosítani.
22/43 - Éghető anyagból készült födém, illetőleg tetőszerkezet esetén, ha a tárolt anyag is éghető, az anyag és födém között 1 m térközt kell biztosítani. - Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás Tilos! - Tetőtérben és talajszint alatti helyiségekben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. - A lépcsőházat, lépcsőket, padlásfeljárókat és az alattuk lévő részeket éghető anyag tárolására felhasználni nem szabad. - A tűzveszélyes folyadékot, anyagot tároló helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata Tilos, erre figyelmeztető táblát jól látható helyen ki kell függeszteni. - A tűzveszélyes folyadékok tárolóhelyein szokásos az ott keletkező tűz oltására alkalmastűzoltó készüléket, illetve az előírt mennyiségű homokot és lapátot kell készenlétben tartani. - Az I. és II, III. veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékok tárolási módját a tárolt folyadék veszélyességi foka, és mennyisége szerint a vonatkozó rendeletek írják elő. Vegyes tárolás esetén (a teljes mennyiségre vonatkozóan) mindig a veszélyesebb folyadékra vonatkozó előírásokat kell betartani. - Minden tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edényen, feltűnő módon, jelölni kell az edényben lévő tűzveszélyes folyadék nevét és veszélyességi fokozatát. - Nyitott edényben a tárolóhelyen semmiféle tűzveszélyes folyadék és anyag még átmenetileg sem tárolható. - A tároló helyen állandó rendet, tisztaságot kell tartani, a kiömlött tűzveszélyes folyadék homokkal történő felitatásáról azonnal gondoskodni kell. A tűzveszélyes anyaggal szennyezett homokot vagy egyéb anyagot fémedényben kell gyűjteni, rendszeres ürítéséről gondoskodni kell. - Az éghető anyagból készült göngyöleget a telepen elkülönítve lehet tárolni, és azok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell. - Tűzveszélyes folyadékot, savat, lúgot, tartalmazó ballont csak erre a célra kijelölt helyen szabad tárolni. - Egy csoportban ballont és hordót együttesen, valamint a tárolóban egyéb éghető anyagot tárolni nem szabad, az üres és tele ballonokat egymástól elkülönítve kell tárolni. - Balloncsoportokat táblával kell ellátni, amely tartalmazza a tárolt anyag nevét, lobbanáspontját, veszélyességi fokozatát. - A tárolóhelyre tűz és szikra képzésre alkalmas eszközt bevinni nem szabad, nyílt lángot használni, dohányozni Tilos! A tilalmat a bejárati résznél, valamint a területen jól láthatóan táblával jelezni kell. - Zárt kamrás tárolásnál a kamrában tűzveszélyes folyadékot csak szabványosított edényben szabad tárolni. Azonos tűzveszélyes fokozatba tartozó folyadékot egy csoportba elkülönítve, és az ide vonatkozó jogszabályok szerint kell tárolni. - Tűzveszélyes folyadék tartályos (föld alatti és föld feletti) tárolása esetén biztosítani kell a berendezések kifogástalan állapotát. - A tartály szerelvényeit rendszeresen az előírás szerint, megfelelő szakemberrel ellenőriztetni, állandó karbantartásáról gondoskodni kell. - A tartály környékét állandóan tisztán, rendben kell tartani, ott sem üres, sem teli hordókat, vagy nyílt tároló edényeket tartani nem lehet. - A szétfolyt vagy elcsöpögött tűzveszélyes folyadékot azonnal homokkal fel kell itatni. A szennyezett homokot a már tárgyalt módon kezelni kell. A berendezésekben fellépő csöpögést azonnal meg kell szüntetni, a gyűjtő aknákat folyadékmentesen kell tartani. - A tároló közelében 15 m távolságon belül dohányozni, vagy nyílt lángot használni Tilos! A tilalmat jól látható helyen, időálló módon, a rendelet és szabvány előírásai szerint jelezni kell. - A tartály javítását, tisztítását csak az erre képzett személy vagy szakember végezheti. A javításnál, tisztításnál az előírt jogszabályok betartása kötelező.