Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Üzleti hívószó vagy valós tartalom? A smart city, az intelligens város definíciója: Az okos, vagy az utóbbi időben széles körben használt kifejezéssel intelligens város a legkevesebb erőforrás felhasználásával, maximális hatékonysággal biztosít minőségi szolgáltatásokat és magasabb életminőséget a lakóinak és az oda látogatóknak, mindehhez a lehető legjobban használja fel a rendelkezésre álló technológiát. A egy város akkor nevezhető okosnak, ha a tradicionális (pl. közlekedés, energetika, biztonság), valamint a modern innovációs és kommunikációs infrastruktúrába történő befektetés ösztönzi és biztosítja a fenntartható gazdasági fejlődést, növeli az életszínvonalat és javítja az életminőséget. 2
Átfogó lakossági felmérés (2015) Célja: felmérni a smart city fejlesztések lakossági ismertségét, a preferált/elutasított/közömbös smart szolgáltatásokat, smart szolgáltatásokra vonatkozó igényeket Módszer: Kvalitatív és kvantitatív fázis, 16+ lakosság, 137 település reprezentatív minta Témakörök: 1) válaszadók digitális érettsége 2) smart city fejlesztési területekkel kapcsolatos attitűdök (közlekedés, városkártya, turizmus, egészségügy stb.) Eredmények: Smart City kifejezés ismertsége: A 16 éven felüli magyar lakosság 14%-a, azaz közel 1,2 millió fő hallott valaha a Smart City kifejezésről Elsősorban, közlekedéssel, környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, kultúrával, turizmussal tudják összekötni 3
Átfogó lakossági felmérés (2015) Kultúrával, turizmussal kapcsolatos okos megoldásokat a válaszadók 61-66%-a gondolja hasznosnak Városkártyáról 30 % hallott, 24 % használta, kétharmaduknak van ma is Helyi közigazgatással kapcsolatos okos fejlesztéseket hasznosnak tartaná a válaszadók 72-76%-a Az egészségügy kérdése szinte kiemelt fontosságú, 89% értékelte 5 fokú skálán 4-5-re Az oktatás a válaszadók 57%-a számára fontos terület A közbiztonság kiemelt jelentőséggel bíró terület, 93% 5-ös skálán értékelte 4
Mi dolga vele a központi kormányzatnak? Nemzeti Infokommunikációs Stratégia - 4 pillér mellett horizontális tényezők : e-befogadás Digitális Nemzet Fejlesztési Program: 1486/2015. (VII. 21.) intelligens városi szolgáltatásokra vonatkozó technológiai platform kidolgozása (NFM, ME, BM, NEMOFI), szervezeti- és tudásplatform létrehozása és működtetése (Lechner Tudásközpont) http://www.nscp.hu/; http://lechnerkozpont.hu/oldal/okos-varos Modern Városok Program: gyors és hatékony városüzemeltetési rendszerek, az emberek számára olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb városi szolgáltatások megvalósítása Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia (2014-2020): interoperabilitás, e-közigazgatási szolgáltatások bővítése 5
Kormányzati előkép a platformszerű működésre Nemzeti Mobilfizetési Rendszer 2014. július 1. óta Platform-megközelítés technológián alapuló központi piactér állami (pl. önkormányzatok, parkolási társaságok, közlekedési társaságok) és piaci szereplők között. Előny az önkormányzatnak és előny a piacnak: elég a központi platformhoz kapcsolódni, nem kell egyenként leszerződni a piaci szolgáltatókkal Nincs saját IT rendszer fenntartási költség, használatarányos vagy előfizetés alapú díjfizetés Nagy mennyiségben keletkező elektronikus adatok elemzésével további értékteremtésre biztosít lehetőséget (helyi szolgáltatások, kapacitások tervezésében segít, proaktív önkormányzati beavatkozást tesz lehetővé). 6
Nemzeti Smart City Platform Központi koordinációjú szolgáltatások: Központi térinformatikai rendszer platform (Térinformatika) Központi intelligens kártyamenedzsment központ platform (Városkártya) Központi fizetési és elszámolási rendszer platform (Fizetés) 7
Eredménytermékek A Platform üzleti környezetének meghatározása: segítséget nyújt a városoknak az üzleti és szakmai stratégia meghatározásban A Platform technológiai elemeinek meghatározása: bemutatja a platform magrendszereit és szolgáltatásait, működési modelljüket és interfészeiket A Platform fejlesztési terve: létező, felhaszálható elemek bemutatása, jövőben elkészülő fejlesztések, pilot projektek tartalma A jogi környezet leírása: bemutatja a szükséges és releváns jogszabályi hátteret, ÁSZF-eket, üzletszabályzatokat Az egységes szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó csatlakozási feltételek: bemutatja, hogy a városok milyen jogi és pénzügyi feltételrendszer mellett vehetik igénybe a kifejlesztett Platformot 8
Eredménytermékek Know-how csomag: összefoglalja a know-how törvényi szabályozását és a gyakorlati megközelítését Az intelligens város programhoz kapcsolódó innovációs stratégia: leírja az innováció és az intelligens városok kapcsolatát 9
További célkitűzések - Feladatok Nemzeti Smart City Stratégia, források allokálása Intelligens város projektek szakértői támogatása A hazai IKT szektor támogatása Exportképes know-how csomag kidolgozása Demonstrációs pilot projektek megvalósítása Moduláris fejlesztések és beruházások 10