A Csicsergő 2. sz. Óvoda

A Csicsergő 2. sz. Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Hatálya kiterjed: A Csicsergő 2. sz. Óvoda minden dolgozójára, a megbízott vagy együttműködő partnereire 1

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 2. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK... 5 2.1 AZ SZMSZ SZEMPONTJÁBÓL LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK... 5 2.2 KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK... 5 3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 6 3.1 AZ SZMSZ SZEMÉLYI HATÁLYA... 6 3.2 AZ SZMSZ TERÜLETI HATÁLYA... 6 3.3 AZ SZMSZ IDŐBENI HATÁLYA... 6 3.4 AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA... 7 4. AZ INTÉZMÉNY... 7 4.1 ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE, SZÁMA... 7 4.2 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA... 7 4.3 INTÉZMÉNY BESOROLÁSA... 7 4.4 INTÉZMÉNY NEVE... 7 4.5 INTÉZMÉNY SZÉKHELYE... 7 4.6 INTÉZMÉNY TÍPUSA... 7 4.7 AZ ÓVODAI LÉTSZÁM... 7 4.8 INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓJA... 8 4.9 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA ÉS FELÜGYELETI SZERVE... 8 4.10 AZ INTÉZMÉNY KÖZIGAZGATÁSI ELLÁTÁSI TERÜLETE... 8 4.11 AZ INTÉZMÉNY FOGLALKOZTATOTTJAINAK JOGVISZONYA... 8 4.12 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KINEVEZÉSI (MEGBÍZÁSI) RENDJE... 8 4.13 AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK... 8 4.14 AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI... 8 4.15 AZ INTÉZMÉNY SZAKÁGAZATI BESOROLÁSA... 8 4.16 AZ INTÉZMÉNY SZAKFELADAT SZERINTI TEVÉKENYSÉGE... 8 4.17 AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON... 9 5. A SZERVEZETI STRUKTÚRA... 9 6. A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 10 6.1 A MŰKÖDÉS RENDJE... 10 6.1.1 Általános szabályok... 10 6.1.2 A nyitva tartás rendje... 11 6.1.3 A gyermekek fogadása, az intézmény nyitva tartása, a gyermekek benntartózkodási rendje, felügyelete... 11 6.1.4 Az alkalmazottak benntartózkodás rendje... 12 6.1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje.. 13 6.1.6 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet... 13 6.1.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 15 6.1.8 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 15 6.1.9 A nevelőtestületi értekezletek... 16 6.1.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvétele az óvodapedagógusok munkájának segítésében... 17 6.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE... 18 6.2.1 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 19 6.2.2 Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje... 19 2

6.3 A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE... 20 6.3.1 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje... 21 6.3.2 A szülői szervezetet véleményezési és egyetértési joga... 21 6.4 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA... 22 7. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE, TERÜLETEI... 22 7.1 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FOGALMA ÉS CÉLJA... 22 7.2 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK... 23 7.3 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULTAK... 23 7.4 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁI... 23 8. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA... 24 8.1 RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 24 8.1.1 A fenntartóval való kapcsolattartás... 24 8.1.2 Óvoda - iskola kapcsolat... 25 8.1.3 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal... 26 8.1.4 Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal... 26 8.1.5 Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 26 8.1.6 Kapcsolat a gyámhivatallal, való kapcsolat formája, módja... 27 8.1.7 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal... 27 9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 27 9.1 NEMZETI ÜNNEPEK, AZ ÜNNEPEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 28 9.2 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE... 28 9.3 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYÁPOLÁSA KÖRÉBE TARTOZÓ RENDEZVÉNYEK... 28 9.4 AZ INTÉZMÉNY JELKÉP, VISELET, EGYÉB KÜLSŐ JEGY, MINT HAGYOMÁNY ÁPOLÁSÁNAK, HASZNÁLATÁNAK LEÍRÁSA... 29 10. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE... 29 10.1 AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI... 29 10.2 RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE... 29 10.3 A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA... 30 10.3.1 Óvodaorvos szolgáltatás... 30 10.3.2 Védőnői szolgáltatás... 30 10.4 A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI... 31 10.5 A SZÜLŐKTŐL ELVÁRT EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK... 31 11. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ SZABÁLYOK... 31 11.1 A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS ÉS AZ ÓVODAVEZETŐ FELADATAI:... 31 11.2 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 32 11.3 A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK... 34 11.3.1 Az intézmény vezetőjének feladatai... 34 11.3.2 A pedagógusok feladatai... 34 11.3.3 Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak feladatai... 35 11.3.4 A munkavédelmi felelős balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai... 35 11.4 A GYERMEKBALESETEK ESETÉN ELLÁTANDÓ FELADATOK... 35 11.4.1 Az intézményvezető feladatai... 35 11.4.2 A pedagógusok feladatai... 36 11.4.3 A gyermekek biztonsága érdekében a szülők kötelessége... 36 11.4.4 Egyéb balesetvédelmi szabályok... 37 11.5 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK... 37 11.6 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI... 39 12. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS... 39 12.1 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSSEL JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELRENDSZERE... 40 3

12.1.1 Odaítélésének feltételei... 40 12.1.2 Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben... 41 12.1.3 Nem pedagógus alkalmazottak kereset kiegészítésben részesülhet... 41 13. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK... 41 14. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG... 42 15. EGYÉB SZABÁLYZÁSOK... 42 16. HITELESÍTÉS ÉS TÁROLÁS RENDJE... 43 17. AZ ÓVODA TARTALMI MUNKÁJÁT, ÉS MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK... 43 17.1 AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI... 43 17.1.1 Alapító okirat... 43 17.1.2 Az óvoda Pedagógiai Programja (PP)... 43 17.1.3 Az óvoda éves munkaterve... 44 17.1.4 Házirend... 44 17.1.5 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések... 44 17.1.6 Tanügyi nyilvántartások... 44 17.1.7 Kötelező nyomtatványok... 44 17.1.8 Óvodai törzskönyv... 44 17.2 A DOKUMENTUMOK VEZETÉSÉRE, TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 45 18. MELLÉKLETEK... 47 19. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 48 4

1. Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Hatályos jogszabályok 2.1 Az SZMSZ szempontjából legfontosabb jogszabályok - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: NKT.) - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban KT.) - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2.2 Kapcsolódó törvények - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól - 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről - Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) 5

- 2007. évi CLII. tv. az egyes vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségekről - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése és előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a e - munkáltatói jogkörben eljárva- hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy e az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. 3.1 Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közösségére, - a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, - a nevelőtestületre, - az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, - a nevelőmunkát segítőkre, - az óvodának szolgáltatást nyújtókra, - az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, - egyéb munkakörben dolgozókra. 3.2 Az SZMSZ területi hatálya Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: - az óvoda épületére, udvarára, - az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, - az intézmény képviselete szerinti alkalomra, - külső kapcsolati alkalomra. 3.3 Az SZMSZ időbeni hatálya Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg, hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 6

3.4 Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ módosítása az alábbi esetekben lehetséges: - törvényi változás esetén, - feladatváltozás esetén, - A nevelőtestület 2/3-os többségének kezdeményezése alapján (a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról), - Írásbeli előterjesztés alapján (nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek). 4. Az intézmény 4.1 Alapító okirat kelte, száma Kibocsátásának ideje: 1980. január 1. A jelenlegi alapító okiratot Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete 82/2008./III.27./ sz. határozatával elfogadta. 4.2 Az intézmény jogállása Jogi személyként működő, helyi önkormányzat költségvetési szerve 4.3 Intézmény besorolása Az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás alapján: Teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek pénzügyigazdasági feladatait Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda (EGOMIR) látja el a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján. 4.4 Intézmény neve Csicsergő II. sz. Óvoda (rövidített elnevezése: Csicsergő Óvoda) 4.5 Intézmény székhelye 2310 Szigetszentmiklós, Posta köz 2. 4.6 Intézmény Típusa Egész napos ellátást biztosító óvoda 4.7 Az óvodai létszám Az óvodai csoportok száma: 14 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 400 fő. 7

4.8 Intézmény OM azonosítója 032759 4.9 Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 4.10 Az intézmény közigazgatási ellátási területe Szigetszentmiklós város közigazgatási területe 4.11 Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik 4.12 Az intézményvezető kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján Szigetszentmiklós Város Képviselőtestülete bízza meg határozott időre. 4.13 Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményt az óvodavezető képviseli. 4.14 Az intézmény alaptevékenységei A Nkt szerint köznevelési feladatot ellátó intézmény Az intézmény köznevelési feladatai: - Óvodai nevelés - A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: o akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan fejleszthető beszédfogyatékos, integráltan fejleszthető enyhén hallássérült, o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. 4.15 Az intézmény szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés 4.16 Az intézmény szakfeladat szerinti tevékenysége - 851011 Óvodai nevelés, ellátás - 851021 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - 5629121 Óvodai intézményi étkezés - 55241-1 Munkahelyi vendéglátás - 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek - 682002- helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása 8

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4.17 Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon Szigetszentmiklós Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő alábbi ingatlanok: - Szigetszentmiklósi 3535,3536 helyrajzi számú, Szigetszentmiklós Posta köz 2 szám alatti ingatlan, - 3613 helyrajzi számú, Szigetszentmiklós Váci Mihály u. 4. szám alatti ingatlan, - Szigetszentmiklós Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő- az intézményi lejtárban szereplő ingó vagyon. - A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog Az intézmény a feladatellátást szolgáló vagyont: - működteti - köznevelési feladat ellátásához szabadon használhatja - nem idegenítheti el - nem terhelheti meg - meghatározott szabályok szerint bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alap tevékenységet nem akadályozza. 5. A szervezeti struktúra A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Intézményvezető (magasabb vezető) Intézményvezető (vezető) Munkaközösség vezető Élelmézésvezető Óvodatitkár Udvaros Pedagógusok Dajkák Engedélyezett álláshelyek száma 2013. szeptember 1-ig 60 fő, melyből egy fő részfoglalkozású, 2013. szeptember 1-től 66 fő, melyből 2 fő rész foglakozású. 9

Munkakörök A munkakörökben foglalkoztatható létszám Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör) Intézményvezető 1 Teljes munkakör Intézményvezető- 1 Teljes munkakör Óvodapedagógus 28 Teljes munkakör Fejlesztőpedagógus 1 Teljes munkakör Dajka 15 Teljes munkakör Óvodatitkár 1 Teljes munkakör Udvaros 1 Részmunkakör élelmezésvezető 1 Teljes munkakör Szakács 1 Teljes munkakör Konyhai dolgozó 10 Teljes munkakör Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a ítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. 6. A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 6.1 A működés rendje 6.1.1 Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az óvodaszék, (nem működik) véleményét, - az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjébe tervezzük: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap), - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját, - az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletérő. 10

6.1.2 A nyitva tartás rendje A nyitva tartás rendje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 & alapján. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: - A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. - Nyári napirend szerint (nyári élet) üzemel az óvoda június 1. és augusztus 31. között. - Az óvoda nyári zárva tartása 5 hét (város óvodáival egyeztetett időpontban). - A nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig. - A nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. - Az iskolai szünetekhez kapcsolódó időszakokban, ha az óvodát igénylők létszáma 10 fő alá csökken,a felügyeletet a város valamelyik óvodája látja el megbeszélés alapján, melyről az érintett szülőket értesítjük. - Technikai szünet: az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el. - Ügyelet: a helyi adottságokból adódóan reggel 06:00 és 07:00 között, valamint délután 17:00 és 18:00 óra között összevont csoportban vannak a gyermekek elhelyezve. A felügyeletet az ügyeletes pedagógus biztosítja beosztása szerint. - Az ügyeleti rend beosztásáért az óvodavezető- a felelős. - A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. - A nyitvatartási rend a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. - Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt. 6.1.3 A gyermekek fogadása, az intézmény nyitva tartása, a gyermekek benntartózkodási rendje, felügyelete - Az intézmény hétfőtől-péntekig üzemel, 5 napos munkarenddel működik. - Az óvoda szombaton zárva tart. - A nyitva tartás heti 60 óra, az óvoda reggel 6:00 órától 18:00 óráig fogad gyermekeket. - Az intézményből a gyermeket: o a foglalkozásokat követően: ha étkezést bármilyen ok matt nem vesz igénybe 11:30 órától 12:00 óráig, ha ebédet igényel 12:30 órától 13:00 óráig lehet. o délután: 14:30 órától legkésőbb 18:00 óráig kell elvinni. 11

- A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. - A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. - Az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben, konyha, mosdó, mosókonyha, kazánház, öltöző gyermek nem tartózkodhat. 6.1.4 Az alkalmazottak benntartózkodás rendje - Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri jegyzék és a megbízások tartalmazzák, melyet minden alkalmazott kézhez kap. - A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, (32 a csoportban töltött kötelező) valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. - A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra. - Az óvodatitkár, az élelmezésvezető, a konyhai dolgozók heti teljes munkaideje 40 óra. - A kertész-udvaros heti munkaideje 30 óra. - Az alkalmazottak napi munkarendjét és a ítési rendet a vezető- állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. - A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan biztosítását, és a teljes nyitva tartási időben a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését biztosítani kell. - Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban, a csoportban, titkári irodában, főzőkonyhában, udvaron és az épületben pontosan megjelenni. - A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető nek, hogy a ítésről intézkedjen. - Az óvónők számára a kötelező órán felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. - A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dajka, főzőkonyhai dolgozó feladata. - Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél és annak énél van. 12

6.1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje 8:00 12:00, 13:00-14:30 6:30 13:00 vagy 13:00 17:00 Megbízott 13:00 17:00 vagy 6:30 13:00 Óvodai ügyintézés: minden nap 8:00 12:00 óra között történik. 6.1.6 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladatot ellátó vezető Szakszerű és törvényes működés Célszerű és takarékos gazdálkodás Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Gyermek és ifjúságvédelem Gyermekbalesetek megelőzése Egyéb /, ellenőr stb. Gyermekvédelmi felelős Megjegyzés kiadmányozáshoz folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folyamatos megrendelés-szerződés: dolgozói kifizetések, ítés elszámolása 4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel az azonnali intézkedést kívánó veszélyeztetettség felmerülése folyamatos Egészségügyi vizsgálat megszervezése Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése. Éves munkaterv elkészítése, végrehajtatása értékelése Beiskolázási feladatok lebonyolítása folyamatos folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén Pedagógus továbbképzési 4 héten túli tartós hiányzás 13

program és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés Megbízások Munkaköri leírás elkészítése Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások Szükség szerint közalkalmazottak minősítése Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése Szabadságok tervezése, ütemezése Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Tanügy igazgatási feladatok Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése Tűz és munkavédelmi előírások betartása Leltározás selejtezés Épület és vagyontárgyak védelme Intézmény képviselete, tűz és munkavédelmi felelős esetén folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos folyamatos folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meglévő jogviszonnyal kapcsolatos igazolások folyamatos folyamatos folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos folyamatos 14

6.1.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Legfelsőbb vezetői szint (intézményvezető) Szervezeti egység Szervezeti egység neve: nevelőtestület Szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség Szervezeti egység neve: munkaközösség Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 3-5 alkalom, lehetőleg nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok ellenőrzése, körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer, és szükség szerint - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - nevelési év eleji munkatervi megbeszélés - munkaközösségi foglalkozások (évi 3) - év végi beszámoló elkészítése 6.1.8 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egység Nevelőtestület szervezeti egység Partner (másik) szervezeti egység szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség szervezeti egység neve: munkaközösség Rendje és formája Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) év végi beszámoló elkészítése 15

6.1.9 A nevelőtestületi értekezletek Tanévnyitó értekezlet: nyári ügyeleti munka értékelése, az új tanév fő feladatainak megjelölése, munkatervi javaslat megvitatás. Éves munkatervbe illesztett nevelőtestületi értekezlet Tanévzáró értekezlet: tartható egy időben a tanévnyitóval, a tanév munkájának értékelése, a konduktív óvodai és a pedagógiai szakszolgálat csoportjainak összeállítása, a következő tanév fő feladatainak ismertetése. Rendkívüli alkalmazotti közösségi értekezlet: alapján lehet összehívni, az értekezleteken az alkalmazotti közösség tagjai kötelezően részt vesznek. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: - a nevelési program és módosítása elfogadására, - a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, - a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, - az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, - beszámolók elfogadására, - a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, - a házirend elfogadására, - a pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, - az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő, - szakmai vélemény kialakítására, - a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető megbízása, illetve - a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, - a jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha - az óvodavezető összehívja - a nevelőtestület egyharmada kéri, - a szülői munkaközösség kezdeményezésére, A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: - Helyi Nevelési Program elfogadását, - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, - Házirend elfogadását, - Munkaterv elfogadását, - az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, - a beszámoló elfogadását. Alkalmazotti közösség értekezlete Munkatársi értekezletek: tanévenként két alkalommal, és szükség szerint. A technikai 16

dolgozókra vonatkozó szakmai és munkaszervezési feladatok megbeszélése céljából. Munkaközösségi értekezlet Tanév elején az éves munkaterv meghatározása, elfogadása. Tanév végén az elvégzett munka értékelése, elfogadása. A munkaközösségi vezető módszertani értekezletet hív össze, bemutató foglakozásokat tart és szervez. 6.1.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvétele az óvodapedagógusok munkájának segítésében A szakmai munkaközösség módszertani, szakmai kérdésekben segítséget ad a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytathatják: - javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, - javaslatot adhatnak az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját - segítik a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, - a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel. 17

6.2 Az intézményvezető vagy intézményvezető- akadályoztatása esetére a ítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy ének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetői feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-nek kell ellátnia; - az intézményvezető e a szükséges, vezető feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető i feladatokat az az alábbi táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető ítésére vonatkozó további előírások: - a ek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyett, - a csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a ítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a ítés során a a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető megnevezése, akit íteni kell Homonna Béláné (vezető) Básits Tihamérné ( vez. hely.) Bágyoni Sz. Tamásné, Kispéter Zsuzsanna (megbízott) A ítő megnevezése (munkakör és név) Básits Tihamérné (vez.hely.) Bágyoni Sz. Tamásné, Kispéter Zsuzsanna (megbízpott) Honvédő Ferencné (KT elnök) Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 18

6.2.1 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépésének szabályai: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. - csak külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 6.2.2 Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje - Az intézmény minden dolgozója és (akikre az SZMSZ HATÁLY KITERJED) felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. - A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. - A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni. - A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. - Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. - A fejlesztő szobában a fejlesztőpedagógus, a logopédiai szobában a logopédus, és az óvodapszichológus dolgozik. Szükség esetén megbeszélés után az óvoda pedagógusai mindegyik helyiséget igénybe vehetik a gyermekek fejlesztése érdekében. - Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24& (3) 19

- Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére. - A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. - Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. - Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős, beosztás szerint.. - A szülők és az óvodába érkező más személyek csak a számukra engedélyezett helyiségeket használhatják. 6.3 A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az Szülői szervezettel (továbbiakban (SZSZ) való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az SZSZ jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az SZSZ jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési / gyakorlásához szükségesek), - óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. - a SZSZ feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: o segítse az intézmény hatékony működését, o támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az SZSZ kiemelt feladata, hogy - javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: o az intézmény irányítását érintő kérdésekben, o a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, o az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját (80 %-át) érintő kérdésekben; - egyetértési jogot gyakoroljon az óvodaiped. program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. 20

- egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor. A SZSZ és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, 6.3.1 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 3 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozik. 6.3.2 A szülői szervezetet véleményezési és egyetértési joga Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: - Véleményezési jog: o munkaterv véleményezése a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján, o ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján - Egyetértési jog: o ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján o A szülő szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. 21

6.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, területei 7.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma és célja A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a munkaterv részeként nyilvánosságra kell hozni. A pedagógusok munkáját a vezető óvónő, a PP, és az éves munkaterv alapján ellenőrzi,és az éves munkatervben rögzíti. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja, hogy biztosítsa az intézményfelelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó oktató és nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról, Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárásra, majd a feltárást követően a helyes gyakorlat megteremtése. - segítse a vezetői irányítást, - megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, - segítse az éves működési terv prioritásainak meghatározását. 22

7.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, 7.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője, - az intézményvezető e - munkaközösség vezető A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 7.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - felmérések, tesztek, vizsgálatok, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - dokumentumelemzés Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Kiemelkedő feladatok - a nevelési program nevelési feladatinak végrehajtása, a célok megvalósulásának ellenőrzése, - a nevelési év munkatervi feladatainak megvalósulása, az óvodapedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése, értékelése - a nevelőmunka tartalmának és színvonalának viszonyítása a jogszabályi követelményekhez, - a gyermekek tevékenységének mérése, értékelése, 23

- a csoport dokumentációs tevékenységének ellenőrzése. A gazdálkodási tevékenység területének ellenőrzése: - állóeszköz gazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás vizsgálata, - létszám és bérgazdálkodás, - készlet és energiagazdálkodás, - vagyonvédelem során a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi körök kialakításának vizsgálata 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Intézményünk az óvodai nevelés feladatainak elvégzése, gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Módja: személyes kapcsolat, telefonos egyeztetés, levelezés által, rendezvényeken való részvétel, szakmai konzultáció. 8.1 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, a jegyzővel, - a többi közoktatási intézménnyel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermekvédelmi hatóságokkal, - a Nevelési Tanácsadóval, - a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, - közművelődési intézményekkel, - szakértői bizottságokkal, - civil szervezetekkel. 8.1.1 A fenntartóval való kapcsolattartás A fenntartó, az üzemeltető és a felügyeleti szervekkel az együttműködés az óvodavezető feladata. Egyes esetekben a vezető tudtával, és megbízásából, a nevelőtestület tagjai is részt vehetnek az együttműködésben. A Városi Képviselő-testülettel, a képviselő-testület illetékes bizottságaival, a polgármesterrel közvetlen kapcsolatot tartunk, szükség esetén segítségüket kérjük. 24

Az óvoda dolgozói a jogszabályokban meghatározott kivételtől eltekintve a szolgálati út megtartásával a vezető óvónő útján fordulhatnak a felettes hatóságokhoz. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: Az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 8.1.2 Óvoda - iskola kapcsolat A nevelés folyamatossága, a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk. - Minden évben a tanév elején a volt nagycsoportos óvónők meglátogatják az első osztályosokat. - Kölcsönös hospitálások szervezése. - Tanév közben bemutató foglalkozásokra, nyílt napokra meghívjuk a társiskolák pedagógusait. - Nevelőtestületi értekezletekre alkalmanként meghívjuk az iskolák képviselőit. - Minden év májusában a nagycsoportos gyermekeket iskolalátogatásra visszük. - A nagycsoportos szülőknek minden év elején az iskolakezdéssel kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, az iskolai pedagógusok bevonásával. - Minden tanévben egyeztetjük az aktuális beiskolázási feladatokat. 25

- Az iskolai beiratkozások idejére elkészítjük az Óvodai Szakvéleményeket. A kapcsolattartásban a nevelőtestület minden tagja aktívan részt vesz. 8.1.3 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a: - Megyei, járási Szakértői Bizottsággal illetve - Országos Intézetek Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani. Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Megyei, járási Szakértői Bizottság értesítése ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével, - a Megyei, járási Szakértői Bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - utazó gyógypedagógusi ellátás során folyamatos konzultáció az óvodában a gyermek fejlesztéséről. 8.1.4 Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése, segítése érdekében a: - Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal illetve - Országos Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az intézmény a Megyei Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltató címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken, tanfolyamokon való részvétel. 8.1.5 Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. 26

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 8.1.6 Kapcsolat a gyámhivatallal, való kapcsolat formája, módja Az intézményvezetője jelzéssel él a Gyámhivatal felé amennyiben a gyermek súlyos veszélyeztetettsége fennáll. A Gyámhivatal címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget. Módja: Telefonos egyeztetés, levélváltás, személyes konzultáció. 8.1.7 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Az óvoda megbízott gyermekvédelmi felelősének közvetítésével történik. Módját és formáját a gyermekek veszélyeztetettségi foka határozza meg. Felkérésre részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. A gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények neve, címe, telefonszáma a szülők tájékoztatására rendszeresített faliújságon kerül kihirdetésre. Az óvoda vezetője, a pedagógusok jelzése alapján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz, az adattal kapcsolatosan, a rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az óvoda épületén egész évben lobognia kell a nemzetiszínű zászlónak. A zászló mindenkori jogszabályban meghatározott minőségének megtartásáért a kertész munkakörben alkalmazott személy a felelős. Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. Az ünnepélyek megszervezésében a csoportok pedagógusai, és a technikai dolgozók egyaránt részt vesznek. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: - Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, 27

megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. - A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 9.1 Nemzeti ünnepek, az ünnepekkel kapcsolatos feladatok Nemzeti ünnepeinkről megemlékezés: a gyermekek életkori sajátosságainak szintjén. A csoportszobák ünnepi dekorációjáról a csoportban dolgozóknak kell gondoskodni. 9.2 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Mikulás December 6. Advent December 1 20 Karácsonyvárás December 18-22. Farsang Február 1-20. Március 15. Március 12-14. Húsvét Április (március) Anyák napja Május 1-10. Csoportos évzárók, nagycsoportokban búcsúztatóval együtt Május 20-junius 10 Pedagógus nap Június 9.3 Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Intézmény fennállásának évfordulói Dolgozók jubileumai A rendezvénnyel érintettek köre Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek Alkalmazottak A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja 10 évente november folyamatos Születésnap Alkalmazottak, gyerekek folyamatos Csicsergő-nap Gyermeknap Alkalmazottak, Gyerekek, szülők Alkalmazottak, gyerekek Április Május Kirándulás Alkalmazottak, gyerekek, szülők Tavasszal, ősszel 28