Radics Béla: Miniszterelnök úr önnek van szíve? 2011. March 04. Tisztelt miniszterelnök úr a roma stratégia kiemelt része a magyar elnökségnek!? Mert miniszterelnök úr hiába okos, ha nincsen szíve! Márpedig miniszterelnök úrnak, s kormányának csak akkor lesz szíve, ha legnehezebb helyzetben lévõ társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetõségét megteremti! Miniszterelnök úr ön a tûzzel játszik, a tûzzel játszik, amikor Európában, külföldön, és ezzel szinte egy idõben itthon a hazánkban kettõs, egymásnak ellentmondó retorikát használ, s intézkedéseket foganatosít! A Tûzzel játszik, amikor a Magyarországon immáron majd ezer éve letelepedett cigányság nomáddá válásával fenyegeti Európa országait! Sok ismerõsöm a következõképpen értelmezte az ön mondatait: - Európa, ha nem adtok sok pénzt a roma stratégiára, akkor tovább, és addig üldözzük a cigányokat, míg hazájuk elhagyására kényszerülnek. Ismerve az elmúlt évtizedek cigánysággal szembeni központi politikai mentalitást, hajlok rá, hogy én is egyetértsek a fenti értelmezéssel. Az elmúlt évtizedekben legfõképp a jobboldali politikai elit, retorikájával szinte belesulykolta a köztudatba, hogy a
cigányok, a hajléktalanok, s a szegények, a nincstelenek a magyar gazdaság javulásának egyik fõ akadályai, a magyar társadalom legfõbb ellenségei! "Mert nem akarnak dolgozni, mert élõsködõk, mert rengeteg segélyt kapnak... Stb., sõt ennél is tovább mentek, az ön fészkébõl kiröppent a turulmadár Jobbik néven, akik szinte gyilkos verbális inváziót indítottak a nincstelenek cigányság ellen. Amit õk tesznek az már gyûlöletre uszítás, szinte megegyezik azzal a háborús propagandával, amelyben úgy könnyítették meg a katonáknak a gyilkolást, hogy az ellenfelet kártékony állatnak, patkánynak, féregnek nevezték, ember mivoltuktól megfosztva õket. Napjainkra már teljesen nyíltan folyik a kisebbségi csoportok gúnynéven nevezése és gyalázása. Ezzel az érveléstechnikával az erre fogékony hallgatóságban a legaljasabb ösztönöket ébresztették fel. A gyûlölet lopva fokozatosan magától értetõdõvé vált, annyira hogy sörétes puskával kezdték levadászni a népemet. Miniszterelnök úr ön, és pártja ez ellen a gyûlöletet szító propaganda ellen sosem léptek fel, sõt az ön kódolt megnyilvánulásai, mondatai szinte bátorítja, adja a lovat a turulmadár" alá! Íme, a retorika melyet az ön fészke alól felröppent turul, a jobbik újra felébresztett, az önök kódolt támogatásával.: De amikor felkelek reggelenként, és látom magamon a lágerszámot, akkor kérdezem magamtól, hogy hol van a kisöcsém!? Hétéves volt, mondták neki a nácik Auschwitzban, hogy olyan ember ez, aki nem akar dolgozni, csak másokon élõsködni. Melyik gyerek akar dolgozni hétévesen!? Meghalt szegény Auschwitzban, elégették a testét a krematóriumban, és kiszórták a hamvait a káposztaföldre. De nem csak az övét, nagyon sok más emberét is." /Ceija Stojka roma holokauszttúlélõ, Ausztria/
Miniszterelnök úr van önnek szíve? De nézzük, hogyan is kívánja Ön miniszterelnök úr, a legnehezebb helyzetben lévõ társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetõségét megteremti! Ön szinte a felére csökkentette a közmunka lehetõségek számát, annak tudatában, hogy az ország több megyéjében, településein az volt az egyetlen munkalehetõség az emberek számára. Ezzel még nagyobb nyomorba taszítva az ott élõ emberek százezreit. Bizonyára olvasott valaha, valamit a nyomor, a szegénység, a nincstelenség, és a bûnözés közötti kapcsolatról miniszterelnök úr, mert már be is harangozta újabb tervét miszerint 12-éves gyermekeket is börtönbe lehet majd zárni. Van önnek szíve miniszterelnök úr? Távol álljon tõlem, hogy minõsítsem önt személyében miniszterelnök úr, de megnyilvánulásait, mintha egy erõs paranoia jellemezné.
Ön mostanában szinte mindenhol csalókat, szélhámosokat, bûnözõket, s munkakerülõket lát, s azzá minõsíti sok százezer honfitársát, honfitársunkat. Ez lenne a nagy nemzeti együttmûködés? Azokat, akik a gyerekekbõl akarnak megélni, nem támogatjuk"- mondja Ön. A Rokkantnyugdíjasokból kb. 200 ezer embert csalónak titulál." Táppénzcsalókról vizionál, megvádolva ezzel a már úgy is földig alázott magyar orvostársadalmat is." A Segélyen élõket munkakerülõ életmóddal vádolja" Miniszterelnök úr felmerül bennem a laikus, s egyben költõi kérdés, hogy milyen hiteles kutatások, vizsgálatok támasszák alá az ön véleményét? Nevezetesen milyen kutatások, és vizsgálatok vannak arra vonatkozóan, hogy hány ember szeretne a gyermekeibõl élni, hogy hány ember, és melyik társadalmi rétegbõl kerülnek ki például a
rokkantnyugdíj, vagy a táppénzcsalók? Milyen szociológiai tanulmányok készültek arról, hogy a segélyen élõk többsége nem akar dolgozni? S mennyiben veszélyeztetik ezek a csoportok valójában a magyar gazdasági felemelkedés? Léteznek ilyen vizsgálatok miniszterelnök úr, vagy csak úgy a hasára ütött, és kimondta, megvádolva ezzel emberek millióit? Miniszterelnök úr Ön az antiszociális intézkedéseit munkára ösztönzõ intézkedéseknek nevezi! Miniszterelnök úr Ön, és kormánya hány munkahelyet teremtett eddig? Hová menjünk mi segélyen élõ, táppénzcsaló, rokkantnyugdíjasok dolgozni Miniszterelnök úr? Apropó egészségügy, gyógyszertámogatások megvonása, rokkantak. Nemrég elkaptam a tévében egy mondatát miniszterelnök úr. Azt mondja, hogy az egészség ez zemberek" magántõkéje, aminek esetleges megromlása kizárólag csak is az zemberek" felelõssége.
Miniszterelnök úr okos ember, ezért nem is feltételezném róla, hogy nincs ismeretében az elmúlt évtizedek magyarországi életszínvonaláról, s arról hogy a szegénység, a nyomor egyenes velejárója a betegség, és a korai halálozás. Bizony a miniszterelnök úr tisztában van ezzel, ezért is merem kijelenteni bátran, hogy a nincstelenek, a betegek, a rokkantak, a munkanélküliek ellen folytatott politikai invázió a kormány részérõl, alattomos, aljas, szívtelen, s embertelen! Miniszterelnök úr van önnek szíve? Radics Béla {mgmediabot2}path=media/110304_chachorom/strategia.flv width=300 height=220{/mgmediabot2} C-PRESS - chachorom.nolblog.hu